INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Átírás

1 MEGBÍZÓ: TERVEZŐ: Kerepes Város Önkormányzata 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2. KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft Budapest, Üllői út 455. KEREPES VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA államigazgatási és partnerségi véleményezésre készült dokumentáció július hó KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.

2 ALÁÍRÓLAP MEGBÍZÓ: TERVEZŐ: ÜGYVEZETŐ: VEZETŐ TERVEZŐ: VÁROSRENDEZÉS: TÁRSADALOM, ANTISZEGREGÁCIÓS TERV: TÁJRENDEZÉS, ZÖLDFELÜLETEK KÖRNYEZETVÉDELEM: Kerepes Város Önkormányzata Cím: 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2. Képviseli: Franka Tibor polgármester KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Cím: 1183 Budapest, Üllői út 455. Képviseli: Zajovics András ügyvezető Zajovics András okl. építőmérnök okl. városi közlekedési szakmérnök okl. városép. - városgazd. szakmérnök vezető településrendező tervező Építész Kamara: TT/1É /11 Mérnök Kamara: K1d-1-Tell, TE-T-Tell, TH-T-Tell, TV-T-Tell Sin Emília vezető településrendező tervező, településmérnök városép. - városgazd. szakmérnök TT/ /11 TR Farkas László okl. településmérnök településrendező tervező TT Dr. habil. Csizmady Adrienne szociológus, egyetemi docens Koprda Ildikó okl. táj- és kertépítészmérnök K , TK , TR Szűts Orsolya okl. tájépítészmérnök TK , K KÖZLEKEDÉS, KÖZMŰ: Dobrai Béla okl. építőmérnök Tkö, TE, TH, TV Budapest, július hó KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 2

3 TARTALOMJEGYZÉK ALÁÍRÓLAP... 2 TARTALOMJEGYZÉK... 3 ÁBRAJEGYZÉK... 4 TÁBLÁZATJEGYZÉK... 4 BEVEZETÉS... 5 MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK ÖSSZEFOGLALÁSA A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek összefoglaló helyzetelemzése KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégiai céljaihoz A fejlesztések ütemezése A fejlesztések összehangolt vázlatos pénzügyi terve ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Külső összefüggések Belső összefüggések A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Monitoring rendszer kialakítása KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 3

4 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra Városrészek lehatárolása ábra A lakónépesség megoszlása városrészenként (%) ábra A lakások számának megoszlása városrészenként (%) ábra A lakónépesség korcsoportos összetétele városrészenként (2011.) ábra Kerepes szegregátumainak áttekintő térképe ábra Kerepes 1. sz. szegregátum lehatárolása ábra Kerepes 2. sz. szegregátum lehatárolása ábra Akcióterületek lehatárolása ábra Tervezett városközpont akcióterület lehatárolása ábra Tervezett városi alközpont akcióterület lehatárolása ábra Történelmi idegenforgalmi alközpont akcióterület lehatárolása ábra HÉV Kerepes megálló Szabadság út térsége akcióterület lehatárolása TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat Megalapozó munkarészek összefoglaló SWOT elemzése táblázat A városrészek pontos lehatárolását tartalmazó táblázat táblázat A városrészek népességének társadalmi, szociális jellemzői a évi népszámlálás alapján (%) táblázat A városrészek lakásállományának jellemzői a évi népszámlálás alapján (%) táblázat Kerepes - Szegregátumok adatai évi népszámlálási adatok alapján táblázat Kerepes városfejlesztési célrendszere táblázat A tematikus és a területi célok közötti összefüggések táblázat Az akcióterületek elhelyezkedése és lehatárolása táblázat Tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégia céljaihoz táblázat A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése táblázat A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve táblázat Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az OFTK specifikus céljaihoz táblázat Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció és az ITS stratégai céljai táblázat A rendezési terv módosítását igénylő konkrét beavatkozások, tevékenységek táblázat A célok és a helyzetértékelésben beazonosított problémák, adottságok kapcsolata táblázat A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai táblázat Tematikus célok eredményindikátorai táblázat Területi (városrészi célok) eredményindikátorai táblázat Az ITS keretében tervezett fejlesztések output indikátorai KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 4

5 BEVEZETÉS Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban: ITS) középtávra meghatározza és összefoglalja a környezeti, társadalmi és gazdasági városfejlesztési célok főbb irányait és lépéseit az önkormányzat képviselőtestülete által jóváhagyott hosszú távú Településfejlesztési Koncepció (továbbiakban TFK) alapján. Az ITS-ben rögzített városfejlesztési elképzelések egyes elemei illeszkednek a településfejlesztési koncepcióban rögzített hosszú távú fejlesztési irányokhoz és célokhoz. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv) határozza meg a településfejlesztési dokumentumok egymáshoz viszonyított rendszerét és általános szerepét. Az Étv. előírásai alapján a fejlesztési dokumentum kötelező tartalmi elemeit a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: TJ) határozza meg. Az integrált településfejlesztési stratégia a rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében meghatározza a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló beavatkozásokat, programokat, továbbá a megvalósítás eszközeit és nyomon követését. (Étv. 9/A. 2)) Jelen ITS elkészítését az tette szükségessé és indokolttá, hogy Kerepes település esetében korábban még nem készült ilyen középtávú településfejlesztési célok megvalósítását szolgáló dokumentum. Illetve megkezdődött a közötti időszak fejlesztési programja, a Széchenyi Az Európai Uniós támogatási rendszer időszakához igazodva Kerepes Város Önkormányzatának célja, hogy a Széchenyi 2020 program végéig tartó középtávú jelen esetben 6-8 éves időszakra meghatározza a szükséges beavatkozásokat és programokat. Jelen Integrált Településfejlesztési Stratégia és Kerepes város Településfejlesztési Koncepciójának felülvizsgálata ugyanazon folyamat részekén készült. A tervezés első fázisában, 2014-ben elkészült a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott tartalmi követelmények szerinti Megalapozó vizsgálat. A vizsgálat a as statisztikai adatok felhasználásával készült, így aktuális társadalmi-, gazdasági- és környezeti adatot tartalmaz, amely az ITS elkészítéséhez elengedhetetlen. Az ITS további előzményeként második felében a képviselőtestület a 176/2014. (IX.29.) Kt. határozattal elfogadva a Településfejlesztési Koncepciót. Kerepes Város Önkormányzatának képviselő-testülete 220/2013. (X.31) Kt határozatában döntött Kerepes Város Új Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának elkészítésének szükségességéről, illetve a településrendezési eszközök felülvizsgálatának és módosításnak a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglalt tartalmi és eljárási szabályainak megfelelő folytatásáról. Ezzel összhangban 2014 novemberéig készült el a fejlesztési- és rendezési terveket megalapozó vizsgálta az akkor hatályos tartalmi követelményeknek megfelelően. A vizsgálat a as statisztikai adatok felhasználásával készült, így aktuális társadalmi-, gazdasági- és környezeti adatot tartalmaz, amely az ITS elkészítéséhez elengedhetetlen. Ezt követően december 22-én lépett hatályba a TJ Korm. rendelet módosítása a szegregációszűrésére és a települések szegregált és szegregációval veszélyeztetett területeinek lehatárolására vonatkozóan. Így a megalapozó vizsgálatban szereplő szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek még nem KSH szegregációszűrésen alapulnak. A TJ 30. alapján a településfejlesztési koncepció készítése során kell a szegregációszűrét megkérni, de mivel a koncepció már folyamán, a képviselő-testület 176/2014. (IX.29.) Kt. határozatával elfogadásra került, utólag a stratégia készítése során történt az adatkérés. A Megalapozó Vizsgálat közös dokumentációja a már elfogadott településrendezési eszközöknek, a településfejlesztési koncepciónak és jelen integrált településfejlesztési stratégiának, ezért a dokumentáció már nem került átdolgozása, hanem a vonatkozó kiegészítő vizsgálatot jelen dokumentáció tartalmazza. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 5

6 MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK ÖSSZEFOGLALÁSA 1. A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása A SWOT-elemzés összefoglalja, értékeli és rendszerbe állítja a megalapozó vizsgálatokban feltárt társadalmi, gazdasági és környezeti összefüggéseket, ezzel segítve a fejlesztési stratégia kialakítását. Az erősségek (Strengths) a település olyan belső adottságai, amelyekre alapozva és azokat befolyásolva, továbbfejlesztve építhető fel a stratégia. A gyengeségek (Weaknesses) a város olyan belső tényezői, melyek rosszul működnek és gátolják a kívánatos fejlesztési irányok megvalósítását. A lehetőségek (Opportunities) és a veszélyek (Threats) a város környezetében végbemenő olyan adottságok és korlátok, amelyek alapvetően meghatározzák, hogy milyen kombinációban szükséges a stratégiának az erősségekre építenie, illetve a gyengeségek megszüntetésére irányulnia, annak érdekében, hogy a külső folyamatok adta lehetőségekkel éljen és a várható veszélyeket elkerülje vagy azok bekövetkezte esetén a káros hatásokat mérsékelje. Jelen SWOT-elemzés a Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott hosszútávú elemzés középtávú összefüggésekre összpontosító részletesebb megfogalmazása. A középtávú célok és távlati jövőkép rendszerben értelmezhetősége és az egymásra épülő folyamatok átláthatósága érdekében a SWOT-elemzés kitér a teljes fejlesztési időintervallum vizsgálatára. 1. táblázat Megalapozó munkarészek összefoglaló SWOT elemzése Erősségek Az Agglomerációra jelenleg jellemző Budapest irányú migrációs folyamatok ellenére Kerepes lakossága közel stagnál. Az országos átlagnál alacsonyabb munkanélküliség Erős helyi identitás (városrészekhez köthetően) Három nemzetiségi önkormányzat Számos civil szervezet, egyesület jelenléte a településen Kulturális hagyományok ápolása Alapszintű ellátás a település jelenlegi létszámához megfelelő Középszintű ellátás keretében védőnői szolgálat, fogorvos és állatorvos is működik A település központi helyén található a sportpálya Nincs környezetterhelő ipari tevékenység Jelentős területi kiterjedésű gazdaságfejlesztési területek Jó közlekedési lehetőségek (M31 gyorsforgalmi út) Jó minőségű termőföld területek Gyógyászati központ jelenléte Hungaroring közelsége, közvetett turisztikai, gazdasági előnyök 3. sz. főútra ráépült kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna helyi vásárlóerő-potenciál Társadalmi Gazdasági Gyengeségek Leszakadó társadalmi rétegek (elsősorban a szegregációval veszélyeztetett területeken) A település alvóváros jellegű, mivel a munkahelyek nem helyben vannak Városrészek közötti ellentét, széthúzás A lokálpatriotizmus nem Kerepes szintű Többrétű közösségi helyek hiánya miatt a helyi közösségi életet nem minden társadalmi csoport erősíti, színesíti (pl. vendéglátó helyek, terek, parkok hiánya) Háziorvosi rendelők műszaki állapota, elhelyezkedése A természeti környezet kedvező adottságai nincsenek kihasználva A sortolási lehetőségek korlátozottak, kevés sportág feltételei adottak Kevés aktív, működő gazdasági szereplő Kevés munkahelyteremtő beruházás Tervezett 310. sz. másodrendű főút és az M31 gyorsforgalmi úti új csomópont megvalósulására alapul mindkét gazdasági terület. Jelenleg nem lehet növelni a településen a beépítésre szánt területeket Munkaerő-áramlás erősen Budapest irányú Budapest és Gödöllő között periférikus szerep Nincs helyi sajátosságokra épülő, működő mezőgazdasági tevékenység Érdemi idegenforgalom csak a Formula-1 futamhoz kapcsolódik Csak kiskereskedelem van jelen a településen KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 6

7 Jelentős kiterjedésű lakóterület fejlesztési területek Természeti környezet, mint lokális és idegenforgalmi vonzerő Kiváló közlekedési kapcsolatok M31 gyorsforgalmi út, 3. sz. főút, Budapest-Gödöllő HÉV Környezeti Közlekedés, közmű Szegregációs területek megléte Épített kulturális örökség szerény jelenléte A táji- és természeti értékek csekély kihasználtsága Átmenő forgalom Kevés a rendezett, parkosított zöldfelület Kerékpárutak hiánya A 3. sz. főút és a Hév szétszabdalja a városszerkezetet Csapadékvíz-elvezetés hálózata hiányos, kapacitása nem megfelelő települési közvilágítási hálózat nem teljes körű Lehetőségek Veszélyek Új vállalkozások megtelepedése révén munkahelyteremtés Kerepes szempontjából kedvezően változó migrációs folyamatok Budapesten és a agglomerációban Civil szervezetek megerősödése Térségi együttműködések (egyetemek, nagyvállalatok) révén tudás alapú gazdaság erősítése A tervezett 310. sz. főút megépülésével jelentősen felértékelődnek a kijelölt gazdasági területek Erősödnek a regionális szolgáltatások (pl. hulladéklerakó) Kerepes turisztikai célterületté válik Kedvező gazdaságfejlesztési állami szabályozások A Hungaroring idegenforgalmi potenciáljának növelése Kerepesre is kedvező hatást fejt ki. Jelentős méretű beépítésre váró lakóterületek Közterületi funkciók fejlesztése (játszótér, utca és zöldfelületek fejlesztése) Pihenésre alkalmas zöldövezet a város környezetében (kiemelkedő tájképi értékekkel és természeti adottságokkal) Hagyományos tájszerkezet (mezőgazdasági és erdőterületek) A 310. sz. főút megvalósításával Kerepes térségi elérhetősége javul HÉV vonal fejlesztése Térségi kerékpár-hálózat fejlesztése Budapest keleti agglomerációjának átfogó közlekedésfejlesztése Társadalmi Gazdasági Környezeti Közlekedés, közmű Megszerezhető Európai Uniós és hazai állami támogatások csekély mértéke Erősödő elvándorlás A 310. sz. főút megépítésének elmaradása miatt, nem tud megkezdődni a gazdasági területek betelepülése A kereskedelmi-szolgáltató vállalkozások regionális versenyképessége csökken kedvezőtlen térségi folyamtok miatt (pl. közlekedési szokások változtatása) Kedvezőtlen megyei szintű területfejlesztési döntések, folyamatok Túlzó területfoglalások Természeti értékek figyelmen kívül hagyása A regionális hulladéklerakó környezeti terhelése jelentős mértékben növekszik Közlekedési díjpolitika estén növekszik a 3. sz. főút forgalma A közlekedési módváltás fejlesztésnek elmaradása révén jelentősen eltolódnak a közlekedési arányok az egyén (autós) közlekedés felé Csapadékvíz-elvezetés hálózata hiányos, kapacitása nem megfelelő KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 7

8 Megyei, térségi együttműködések révén gazdaságosabb és hatékonyabb közmű szolgáltatások nyújtása 2. A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása Kerepes esetében korábban nem készült integrált városfejlesztési stratégia, illetve a korábban már készült tervfajták nem igényeltek városrészrész szintű lehatárolás, így jelen ITS részeként készült el a városrészek lehatárolása azok eltérő fejlődéstörténetük, funkcionális jellegük és településszerkezeti sajátosságuk alapján. Kerepes településképét főként fekvésének dombvidéki jellege, a régi, orsós szerkezetű településből kifejlődött domboldalakra és völgyekbe kúszó beépítések alakították ki. A dombvidéki jelleg és a település területén eredő Szilas - patak két ága a település szerkezetfejlődésének meghatározó elemeiévé váltak és a település tagoltságának kialakulását okozták. Az e tájszerkezeti elemek hatására kialakult tagoltságok csak még tovább fokozta a 3-as számú főút, valamint a HÉV vonalának kiépítése Gödöllő felé. A természetes és mesterséges választóvonalak figyelembevételével, valamint az egyes településrészek jellege alapján a mai Kerepes városát négy különálló városrészre oszthatjuk, amelyek a következőek: 1. Történelmi településmag és a 3. sz. főút térsége 2. Déli városrész 3. Északi városrész 4. Külterületek 1. ábra Városrészek lehatárolása KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 8

9 2. táblázat A városrészek pontos lehatárolását tartalmazó táblázat Városrész Történelmi településmag és a 3. sz. főút térsége Lehatárolás Vasút utca Széphegyi út HÉV vonal Rét utca Berek utca Bartók Béla utca Mogyoródi utca Alföldi utca 063 hrsz-ú utca 3. sz. főút utca belterülethatár Szőlősor utca külterület (0175/13, 0175/12, 0175/10, 0179/11, 0182 hrsz-ú telkek) Szőlő sor külterület (0183/4, 0183/5, 0183/7, 0196, 0211, 0219, 0221/1 hrsz-ú telkek) Kistarcsai közigazgatási határ Északi városrész Alföldi utca Mogyoródi utca Sólyom utca belterülehatár (1819, 2809, 2835/103, 26/154, 26/116, 029/4 hrsz-ú telkek) Mogyoródi közigazgatási határ külterület (050, 052/2, 025/1, 060, 069/11, 069/10, 069/3, 069/4 hrsz-ú telkek) Déli városrész Vasút utca Széphegyi út HÉV vonal Rét utca Berek utca Bartók Béla utca Mogyoródi utca Sólyom utca belterülethatár (1819, 020/2 hrsz-ú telkek) Kistarcsai közigazgatási határ Külterületek Barbertanya, Községszéli település, Tsz-tanya Városrészek összehasonlító elemzése A városrészi szintű helyzetelemzés egyrészt a KSH évi társadalomra vonatkozó népszámlálási adataira, másrészt Kerepes 2014-es Településfejlesztési Koncepció és annak megalapozó vizsgálatából származó adatokra, információkra épül. Kerepes lakónépessége a 2011-es népszámlálási adatok szerint fő. A lakónépesség majdnem fele az Északi városrészben él, míg a Történelmi településmag és a 3. sz. főút környékén, valamint a Déli városrészben megközelítőleg hasonló a lakónépesség létszáma. Ez a szám a külterületeken a legalacsonyabb. A lakásállomány megoszlása is ugyanezt a képet mutatja azzal az eltéréssel, hogy a legtöbb lakást birtokló Északi városrész után a második a Történelmi településmag és a 3. sz. főút környékének városrésze. Az egy lakásra jutó lakónépesség számát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legtöbben a Külterületeken élnek egy lakásban. Ebben a városrészben átlagosan 3,17 fő jut egy lakásra a 2,72 fős városi átlaggal szemben. Az egy lakásra jutó lakónépesség száma a Déli városrészben a legalacsonyabb. 2. ábra A lakónépesség megoszlása városrészenként (%) Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 9

10 3. ábra A lakások számának megoszlása városrészenként (%) Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés Ha a városrészek lakosságának korcsoportok szerinti megoszlását vizsgáljuk, akkor a következő jellegzetességeket figyelhetjük meg: a fiatalok (0-14 évesek) aránya a Külterületeken a legmagasabb és az Északi városrészben a legalacsonyabb az aktív korúak (15-59 évesek) aránya szintén a Külterületeken a legmagasabb és a Történelmi településmag és a 3. sz. főút környékének városrészén a legalacsonyabb a 60 éven felüliek aránya a Déli városrészben a legmagasabb és messze a Külterületeken a legalacsonyabb 4. ábra A lakónépesség korcsoportos összetétele városrészenként (2011.) Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés Ha az egyes városrészeket azok egyes társadalmi, szociális mutatói alapján hasonlítjuk össze, akkor jelentős különbségek rajzolódnak ki a Külterületek hátrányára. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 10

11 3. táblázat A városrészek népességének társadalmi, szociális jellemzői a évi népszámlálás alapján (%) Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Forrás: KSH adatszolgáltatás Kerepes egésze Történelmi településmag és a 3. sz. főút térsége Északi városrész Déli városrész Külterületek 11,3 15,2 8,1 10,7 56,0 21,0 18,0 25,3 17,3 4,3 37,4 40,6 35,3 36,3 63,0 7,7 10,5 5,4 7,1 41,0 58,7 55,5 60,5 59,8 36,4 31,4 34,8 28,4 32,2 49,1 30,2 31,1 27,8 32,9 60,0 52,8 55,1 51,7 52,1 59,7 12,3 14,8 10,2 12,8 33,3 6,9 9,4 5,1 7,2 21,7 Jelmagyarázat: A városi átlaghoz képest nagy eltérés kedvező irányban A városi átlaghoz képest nagy eltérés kedvezőtlen irányban A táblázatra tekintve az rögtön megállapítható, hogy a Külterületek majdnem minden felsorolt mutatóban a város egészére vonatkozó átlagnál jóval rosszabb eredményeket tud felmutatni. Az is látható, hogy a többi városrész nagyon hasonló értékeket produkál a Kerepes egészére vonatkozó átlaghoz képest a vizsgált mutatók tekintetében. Szót kell még ejteni a lakásállomány jellemzőiről is az egyes városrészekben, amelyet a lenti táblázat adatai is szemléltetnek. A város teljes lakásállománya 3704 db, amelynek majdnem fele az Északi városrészben található. Itt a lakások komfortfokozata is messze a legkedvezőbb. Ha a kedvezőtlenebb tulajdonságú, tehát az alacsony komfortfokozatú, a komfort nélküli, a félkomfortos, a szükséglakások, valamint az egyszobás lakások arányát vizsgáljuk az egyes városrészekben, akkor megállapíthatjuk, hogy a legkedvezőtlenebb adottságokkal egyértelműen a Külterületek lakásai bírnak. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 11

12 4. táblázat A városrészek lakásállományának jellemzői a évi népszámlálás alapján (%) Mutató megnevezése Kerepes összesen Történelmi településmag és a 3. sz. főút térsége Északi városrész Déli városrész Külterületek Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül Forrás: KSH adatszolgáltatás 4,6 6,2 2,8 4,8 31,9 4,0 5,6 1,8 4,9 31,1 5,0 4,1 2,7 8,7 26,7 Jelmagyarázat: A városi átlaghoz képest jelentős eltérés kedvező irányban A városi átlaghoz képest jelentős eltérés kedvezőtlen irányban A városrészek bemutatása 1. Történelmi településmag és a 3. sz. főút térsége Ez a városrész a település központi részén helyezkedik el. Meghatározó szerkezetei elemei a 3. számú főút, amely a település fő tengelyét adja, illetve a Szilas-patak két forrásága. Az ősi orsós szerkezetű településmag a Kálvária-domb alatti völgyben alakult ki és innen épült tovább nyugati irányban, domboldalakra és völgyekbe terjeszkedve a Látóhegy településrészig. Ott összenőtt Kistarcsa meglévő és tervezett beépítésre szánt területeivel, így a település lakóterületei Kistarcsa lakóterületeivel egy szerkezeti egységet képeznek. A központi városrész a Budapestet Gödöllővel összekötő 3. számú főút mentén alakult ki. Ettől északnyugatra jóval magasabb a beépítettség foka, mint a főúttól délkeletre fekvő területeken, főleg a domborzat által gördített akadályok miatt. Ezen a területen jelentős zöldfelülettel rendelkezik a városrész (Kálvária - domb és környéke).a városrész viszonylagos településközponti funkciója ellenére többnyire falusias jelleget mutat. Ebben a városrészben található a kereskedelmi és vendéglátó ipari egységek nagy része, ennek ellenére viszont abszolút nem funkcionál a településközponti funkciókat mind magába sűrítő városközpontként. Demográfiai és szociális jellemzők A évi népszámlálási adatok alapján ez a városrész csak a harmadik legnépesebb a településen. A város lakónépességének 25%-a lakik a Történelmi településmag és a 3. számú főút térségében, ami 2555 főt jelent. A városrész lakónépességének korcsoportos megoszlása a város egészéhez képest kevésbé mutat az egész ország társadalmára jellemző öregedő korstruktúrát. Hiszen a városi átlagnál magasabb a fiatalok (0-14 évesek) aránya, viszont alacsonyabb az aktív korúak (15-59 évesek) és a 60 év felettiek aránya. A 2011-es évszámlálási adatok azt mutatják, hogy a városrészben lakók képzettségi szintje rosszabb a városi átlagnál. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a teljes városra vonatkozó 11%-os átlaggal szemben ebben a városrészben 15 %. Viszont a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népességet tekintve alacsonyabb (18%, míg a városi átlag 21%). KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 12

13 A foglalkoztatási helyzetet tekintve elmondható, hogy ez a városrész minden egyes általunk vizsgált mutatóban a városi átlagnál rosszabb adatokkal rendelkezik. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül a városi 59 %-os átlaggal szemben alacsonyabb (56%), viszont a munkanélküliek aránya a maga 15%-val magasabb a városi átlagnál, amely csak 12%. Míg a városi átlagot tekintve a tartósan munkanélküliek aránya 7%, addig ez az arány ebben a városrészben 9%. Ha azoknak a háztartásoknak az arányát nézzük, ahol nincsen foglalkoztatott, akkor szintén a városi átlagnál rosszabb adatot láthatunk (a városi 31%-os aránnyal szemben 35%-os városrészi arány). Ugyanez a helyzet az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak arányával is, ahol a városi 30%-os értékkel szemben a városrészben 31% az arány. A városrész területén található egy szegregátum, amely egy lakóterületté alakuló volt zártkerti terület a Szilas-patak medrének keleti oldalán. Pontos elhelyezkedése: a Gyár utca belterületi része. Infrastruktúra Kerepes 3704 db-os lakásállományának majdnem egynegyede (899 db) található a központi városrész területén. A lakásállomány felszereltségét tekintve elmondható, hogy az alacsony komfort fokozatú lakások, valamint a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások arányát tekintve a városi átlagnál rosszabb a helyzet ebben a városrészben. Az egyszobás lakások aránya viszont, ha nem is sokkal, de alacsonyabb a városi átlagnál. A városrész közlekedési infrastruktúrája jónak mondható, hiszen egyrészt rajta keresztül húzódik a 3. számú főút, amelynek terheltsége az M31-es autópálya 2010-es megépítése óta jelentősen csökkent. Másrészt a városrész nyugati csücskében önálló HÉV- állomással (Kerepes) is rendelkezik. Harmadrészt a 3. számú főúton közlekedő távolsági volánbusznak is van megállója (Templom-tér) a városrészen végigfutó főúton, de a 922-es számú HÉVösszekötő járat is megáll 3 helyen a városrész területén. Ebben a városrészben a legmagasabb, mind a szilárd burkolattal ellátott utak, mind pedig a kiépített gyalogosjárdák aránya. Összességében elmondható, hogy ebben a városrészben találhatóak Kerepes főbb közlekedési gócpontjai, ez a közlekedésügyileg leginkább terhelt városrész. Funkcionális ellátottság Ebben a központi városrészben található a gazdasági és kereskedelmi funkciók többsége. Az üzletek, vendéglátó ipari egységek több mint háromnegyede a városrészben található, viszont az egészségügyi és oktatási intézmények közül egy sem A jelentősebb intézmények közül a következők találhatók a városrész területén: Közlekedési, távközlési funkciók HÉV-állomás Volánbusz megálló BKK buszmegállók Kerepes rádió 97,1 Közösségi funkciók Forrás Művelődési Ház (Faluház) Vis Vitalis Medical Wellness Hotel Royal Station Sport- és Szabadidő Központ Kerepesi focipálya Piac Állami, igazgatási, igazságszolgáltatási funkciók Kerepesi Polgárőr Egyesület KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 13

14 Humán szolgáltatási funkciók Szivárvány Óvoda Egyéb funkciók Kerepes-Vet Állatgyógyászati Központ Jelentősebb ipari létesítmények a városrész területén: Szilas-Metál Kft. A központi városrészt érintette néhány fejlesztés az elmúlt években ben a Kerepesi faluház felújítására és bővítésére, 2008-ban pedig a Kerepesi P+R és B+R kialakítására került sor, mely a központi városrészt is jelentősen érintette. SWOT - elemzés Erősségek Központi elhelyezkedés Falusias jelleg Jó közlekedési helyzet (3. számú főút, HÉV) Műemléki környezet Jó üzleti és vendéglátó ipari egység ellátottság Egyedülálló gyógymódot biztosító Kaqun-víz és az erre épülő szálloda és gyógy központ jelenléte Szilas-patakot kísérő természetes és természetközeli élőhelyek láncolata A városi átlagnál magasabb a fiatalok (0-14 évesek) aránya A szilárd burkolattal ellátott utak és kiépített gyalogosjárdák magas aránya Lehetőségek A funkcionális városközpont szerepköréhez való felnövés, elsősorban az intézményi ellátottság javításával A műemléki környezetet érintő fejlesztések Nagyobb hangsúly fektetése a történelmi emlékek bemutatására, például Természeti tanösvény kialakításával (Kálvária-domb - földvár - középkori templom rom - barlanglakások) A Szilas-patak két ága menti zöldterületek fejlesztése, ezzel szabadidős-rekreációs terület kialakítása Levegőszűrő növénysáv telepítése a 3. számú főút mentén, ezzel a levegőterhelés csökkentése Közlekedési infrastruktúra fejlesztések, elsősorban kerékpáros utak kiépítésével és a gyalogosjárdák fejlesztésével A csapadékvíz elvezetés problémájának megoldása A 3.sz. főút menti rendezett ipari-gazdasági területen a már meglévő gazdasági társaságok mellett továbbiak megtelepedésének elősegítése Gyengeségek Funkcionálisan nem valós városközpont Sűrű beépítettség Egészségügyi és oktatási intézmények hiánya Csapadékvíz elvezetés nem teljesen megoldott Kiépítetlen kerékpárút hálózat Az utcák szabályozási szélessége kevés A 3. számú főút által okozott levegő- és zajszennyezés A városi átlagnál rosszabb képzettségi szint A városi átlagnál alacsonyabb foglalkoztatottsági arány a éves népességen belül A városi átlagnál magasabb munkanélküliségi ráta A rosszabb komfortfokozatú lakások városi átlagnál magasabb aránya Szegregátum kialakulása Veszélyek Szegregációs folyamatok felerősödése, a meglévő szegregátumok továbbterjedése és újak kialakulása A fenti folyamathoz kapcsolódóan a lakáskörülmények romlása A munkanélküliség emelkedése A foglalkoztatottsági arány csökkenése a éves népességen belül KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 14

15 A képzettségi szint növelését és a munkanélküliségi ráta csökkentését célzó programok megalkotása és megvalósítása Szegregátumok felszámolását eredményező szociális programok megalkotása és megvalósítása 2. Déli városrész A városrész Kerepes délnyugati részén helyezkedik el. Északnyugati részén külterület, északkeleti részén az Északi városrész, déli és délnyugati részén pedig a történelmi településmag és a 3. sz. fűút környéke határolja. Nyugaton már Kistarcsával alkot átmenetmentes, összefüggő lakóterületet. Településképét tekintve erre a városrészre is jellemző a kertvárosias jelleg. Az Északi városrésztől a Sólyom utca - Mogyoródi út vonalával élesen elkülönül. Ez a városrész harmonikusabb szerkezetet mutat, hiszen három kisebb, összefüggő lakóterület (Széphegy, HÉV-vonal melletti rész és a Kistarcsával határos terület) határol egy középen elhelyezkedő, a Szilas-patak egyik forrásága mentén kialakult jelentős kiterjedésű zöldterületet, illetve szántóföldi területet. Fő szerkezeti elemeit tehát ez a zöldterület, a HÉVpálya, valamint a Hegy utca- Szőlő utca alkotta gyűjtőút tengely alkotják. A városrész fő értékét a Szilas-patak nyugati forrásága, illetve az e mentén kialakult zöldterület képezi. Városközpontokhoz kapcsolódó funkciók nem találhatóak a Déli városrész területén. Demográfiai és szociális jellemzők A évi népszámlálási adatok alapján ez a városrész a második legnépesebb Kerepes városában. A teljes lakónépesség 27%-a él ebben a városrészben. A városrész lakónépességének korcsoportos megoszlása a város egészéhez képest öregedőbb korstruktúrát mutat, hiszen alacsonyabb a fiatalok (0-14 évesek), viszont magasabb a 60 év felettiek aránya. A népszámlálási adatok alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a Déli városrész lakóinak képzettségi szintje a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát tekintve jobb, a felsőfokú végzettségűek arányát tekintve azonban rosszabb a városi átlagnál. A városrész foglalkoztatási helyzete is felemás képet fest. Pozitívum, hogy a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a városi 37%-al szemben 36%. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is kedvezőbb, 7% a város egészére vonatkozó 8%-al szemben. Ugyancsak pozitívum, hogy a foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 60% a városi 59%-os átlagértékkel szemben. Azonban ezek csak nagyon minimális eltérések, ráadásul a többi foglalkoztatási helyzetet érintő mutatóban a városi átlagnál rosszabb értékek tartoznak a Déli városrészhez. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a 31%-al szemben 32%, az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya pedig a 30%-al szemben 33%. De minimális mértékben (1%- nál kevesebb) a munkanélküliek és a tartós munkanélküliek aránya is magasabb a városi átlagnál. Ennek a városrésznek a területén is található szegregátum, amely szintén lakóterületté alakuló volt zártkerti terület. Pontos elhelyezkedése a HÉV vonal - Mogyoródi út - Mogyoródi út páros oldala a Nap utcáig terjedő területe. De a Széphegy lakóterület nyugati része is megindultak szlömösödésre jellemző folyamatok. Infrastruktúra Kerepes 3704 db-os lakásállományának 29%-a található a Déli városrészben, ami 1068 lakást jelent. A városrészek közül itt jut a legkevesebb lakos egy lakásra (2,52 fő). KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 15

16 A lakásállománya komforthelyzetét tekintve rosszabb helyzetben van a városi átlagnál, hiszen mind az alacsony komfort fokozatú lakások, mind a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások, mind pedig az egyszobás lakások arányát tekintve a városi átlagnál kedvezőtlenebb érékekkel bír. A városrész közlekedési infrastruktúrája nem mondható jónak. Pozitívum, hogy a városrész keleti részén csatlakozik a Mogyoródi út-sólyom utca gyűjtőút tengelyhez (BKK buszmegálló), a város fontos közlekedési eleméhez, valamint a HÉV-állomás (Kerepes) magasságában maga az állomás és a 3. sz. főút is könnyen elérhető a városrész déli-délkeleti részének lakosai számára. Azonban a városrész északi - északnyugati részének lakóinak számára már nehézkes az eljutás a város többi részére vagy a többi településsel közlekedési összeköttetést jelentő 3. számú főúthoz. A nehézkes eljutás főleg annak a számlájára írható, hogy a szilárd burkolattal ellátott utak aránya a városrészben meglehetősen alacsony. De nem jobb a helyzet a kiépített gyalogos utak arányát tekintve sem. Funkcionális ellátottság Bár a városrész délkeleti és déli határán több városközponti funkció (posta, üzletek, vendéglátó ipari egységek) is megtalálható, területén nem rendelkezik ilyenekkel. Közlekedési funkció BKK buszmegálló A városrész déli részén, a kistarcsai közigazgatási határ mentén helyezkedik el Kerepes legjelentősebb belterületi gazdasági területe. A Déli városrészt az elmúlt években nem érintették jelentősebb fejlesztések. SWOT - elemzés Erősségek Egyes részein a városközpontokhoz tartozó funkciók és közlekedési csomópontok könnyű megközelíthetősége A Szilas-patakot kísérő természetes és természetközeli élőhelyek láncolata, jelentős nagyságú zöldfelület Kertvárosias jelleg A városrészek közül egy lakásra ebben a városrészben jut a legkevesebb lakó Lehetőségek A Szilas-patak két ága menti zöldterületek fejlesztése (erdei játszótér, tűzrakó és piknikhelyek), ezzel szabadidős-rekreációs terület kialakítása Természeti tanösvény kialakítása A patakmeder közelében a zöldfelületeket záportározóként is lehet alkalmazni, ezzel a csapadékvíz elvezetés problémája részben megoldódik Gyengeségek Gazdasági, kereskedelmi, oktatási és egészségügyi funkciók teljes hiánya Alacsony a szilárd burkolattal ellátott utak aránya Alacsony a kiépített gyalogos utak aránya Kiépítetlen a kerékpárút hálózat A csapadékvíz elvezetés nem teljesen megoldott A városi átlagnál alacsonyabb a 0-14 évesek, de magasabb a 60 év felettiek aránya A városi átlagnál nagyrészt kedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzet, magasabb munkanélküliség A rosszabb komfortfokozatú lakások városi átlagnál magasabb aránya Szegregátum kialakulása, szlömösödés Veszélyek Szegregációs folyamatok felerősödése, a meglévő szegregátum továbbterjedése és újak kialakulása A fenti folyamathoz kapcsolódóan a képzettségi szint romlása A foglalkoztatási helyzet romlása A munkanélküliség emelkedése A lakáskörülmények romlása Utak állapotromlása KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 16

17 Az utak fejlesztése, szilárd burkolattal történő ellátása Gyalogos utak kiépítettségének javítása Legalább az üzleti ellátottság javítása A képzettségi szint növelését és a munkanélküliségi ráta csökkentését célzó programok megalkotása és megvalósítása Szegregátumok felszámolását eredményező szociális programok megalkotása és megvalósítása 3. Északi városrész A Szilasliget településrészként is emlegetett terület a település északnyugati részén helyezkedik el. Északi határához nagyon közel található a Mogyoródhoz tartozó Hungaroring területe. Északkeleten és nyugaton külterület határolja, míg délkeleti határán az Alföldi utcával válik el a város központi részétől. Ez a választóvonal azonban nem jelent településképi változást, marad a falusias településkép, amely északnyugat felé haladva egyre inkább kertvárosias jelleget ölt. A lakóterületek összefüggő tömegét alkotó városrész meghatározó szerkezeti elemei a városrészt nyugati-keleti részekre osztó HÉV-vonal, valamint a városrészt hosszanti irányban átszelő, Mogyoród irányába vezető József Attila utca, amely a Béke utca - Sólyom utca - Mogyoródi út nyomvonallal kiegészülve a 3 sz. főútról közelíthető meg. Bár a városrész beépítettségének foka viszonylag magas, még bőven bír területi tartalékokkal az északnyugati és a délkeleti részein. Középső részén a HÉV-megálló környezetében nagyobb területű zöldfelület is található. Bár nem ez a városrész a településközpont, az általában a központokhoz tartozó funkciók többségét azonban mégis az Északi városrész birtokolja. Demográfiai és szociális jellemzők A évi népszámlálási adatok alapján az Északi városrész Kerepes legnépesebb része. A városi lakónépesség majdnem fele, 4673 fő ebben a városrészben él. A városrész lakónépességének korcsoportos megoszlása a város egészéhez képest öregedőbb korstruktúrát mutat, hiszen alacsonyabb a fiatalok (0-14 évesek), viszont magasabb az aktív korúak (15-59 évesek) és a 60 év felettiek aránya. A népszámlálási adatok azt mutatják, hogy az Északi városrész lakóinak képzettségi szintje számottevően jobb, mint a városi átlag. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya mindössze 8% a városi 11%- os átlagértékkel szemben. Ráadásul a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a városi 21%-os átlagot meghaladva a városrészben 25%, tehát minden negyedik lakos egyetemet vagy főiskolát végzett. A foglalkoztatási helyzetet tekintve az állapítható meg, hogy a városrész minden egyes általunk vizsgált mutatóban a városi átlagnál jelentősen jobb eredményekkel bír. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül a városi 59%-os értékkel szemben 61%-os, míg a munkanélküliek aránya a városi 12% alatt maradva csupán 10%. A tartósan munkanélküliek aránya szintén a városi átlag alatt van a városrészben (7%-al szemben 5%). Ha azoknak a háztartásoknak az arányát nézzük, ahol nincsen foglalkoztatott, akkor megint csak jobb értéket láthatunk, mert a városi 31%-os értékkel szemben az Északi városrészben csak 28% ez az arány. Ugyanezzel a helyzettel találkozhatunk az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak arányát szemlélve, hiszen ebben a városrészben ez az arány 28% a városi 30%-os értékkel szemben. Az Északi városrészben ez idáig nem alakult ki szegregátum. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 17

18 Infrastruktúra Kerepes 3704 db-os lakásállományának majdnem fele, 1690 lakás ebben a városrészben található. A lakásállomány komforthelyzetét tekintve elmondható, hogy mind az alacsony komfort fokozatú lakások, mind a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások, mind pedig az egyszobás lakások arányát tekintve a városi átlagnál kedvezőbb értékekkel bír. A városrész közlekedési infrastruktúrája viszonylagosan jónak mondható. A viszonylagosságnak a következőek az okai. A városrész közúton könnyen megközelíthető a 3. számú főútról a Mogyoródi útra lekanyarodva. Az Északi városrész önálló HÉV - állomással (Szilasliget) és több BKK. buszmegállóval is rendelkezik. A Mogyoródi út - Sólyom utca - Béke utca, valamint a József Attila utca a Szilasligeti utcával kiegészülve megfelelő gyűjtőút - hálózatot képeznek a városrészben. Azonban korántsem megfelelő a helyzet a városrészben a szilárd útburkolattal ellátott utak arányának tekintetében, hiszen az utak jelentős része földút. Ugyanez a helyzet a gyalogos utak tekintetében. Jelentős kiépítetlen gyalogösvények alakultak ki Szilasliget településrész délkeleti határán, amelyek sokszor a HÉV- síneken haladnak át komoly veszélynek kitéve az átkelő gyalogosokat. Funkcionális ellátottság Bár a gazdasági, kereskedelmi funkciók többsége nem ebben a városrészben található, mégis funkcionális ellátottsága miatt sokkal inkább tekinthető az Északi városrész Kerepes központjának, mint a történelmi településmag, illetve a 3. sz. főút térsége. Oktatási és egészségügyi funkciók tekintetében az abszolút városközpontot jelenti az Északi városrész. A jelentősebb intézmények közül a következők találhatók a városrész területén: Közlekedési, távközlési funkciók HÉV állomás BKK. buszmegállók Postahivatal (2 db) Közösségi funkciók Szabó Magda Városi és Iskolai Könyvtár Humán szolgáltatási funkciók Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola óvoda (2 db) bölcsőde (1 db) Szilasligeti Közösségi Ház Szociális Családsegítő Otthon felnőtt háziorvos (4 fő) gyermekorvos (2 fő) védőnő (4 fő) fogorvos (2 fő) gyógyszertár (2 db) Jelentősebb ipari létesítmény nincsen a városrész területén. Az Északi városrészt jó néhány fejlesztés érintette az elmúlt években ban a P+R és B+R kialakítása, ben a Szociális családsegítő otthon felújítása és az Idősek nappali klubjának építése, valamint a Weber Ede és a Szondi utcák fejlesztése valósult meg ben pedig a Széchenyi István Általános Iskola épületenergetikai fejlesztése történt meg. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 18

19 SWOT - elemzés Erősségek Funkcionalitás szempontjából városközponti szerep Családalapításhoz megfelelőbb intézményi ellátottság Jó közlekedési helyzet Falusias - kertvárosias jelleg Jó üzleti ellátottság A lakásállomány majdnem felének birtoklása Már kiparcellázott, szabad területek A lakások városi átlagnál kedvezőbb komforthelyzete A városi átlagnál kedvezőbb képzettségi szint A városi átlagnál kedvezőbb foglalkoztatási helyzet, alacsonyabb munkanélküliség Lehetőségek Meglévő alközponti funkciók fejlesztése, újak kialakítása Az utak fejlesztése, szilárd burkolattal történő ellátása Gyalogos utak kiépítettségének javítása Kerékpárutak kiépítése HÉV - átjárok fejlesztése A csapadékvíz elvezetés problémájának megoldása Gyengeségek Szilárd burkolattal ellátott utak alacsony aránya Kiépítetlen gyalogos út- és kerékpárút hálózat HÉV-átjárók fejletlensége, a biztonságos átkelés megoldatlansága A csapadékvíz elvezetés nem teljesen megoldott A városi átlagnál alacsonyabb a 0-14 évesek, de magasabb a 60 év felettiek aránya Veszélyek A kivett területek folyamatos növelése, főleg lakóterületté alakítás céljából, a zöldterületek rovására Intézmények állapotromlása Utak állapotromlása 4. Külterületek A külterületek Kerepes belterületét az északnyugati részén egy kisebb egységben, a keleti, valamint a déli oldalon egy igen jelentős kiterjedésben veszik körbe. Kerepes külterülete a következő részekre tagolódik: Barber - tanya, Községszéli település és Tsz-tanya. Külterületét főként nagy kiterjedésű összefüggő erdőségek és mezőgazdasági területek jellemzik. Az Északi és a Déli városrész által határolt kisebb külterületi rész már felparcellázott, így a folyamatos népességnövekedést figyelembe véve, csak idők kérdése és ez a külterületi rész is beépítésre kerül, lakóterületté válik. A külterület többi, nagyobbik része elég vegyes képet fest, hiszen a kisebb lakóterület és a jelentős ipari területek mellett nagy kiterjedésű erdők borítják a terület jelentős részét, amelyek egy része a Gödöllői-dombság Natura2000 területéhez tartoznak. A külterület fő szerkezeti elemeit a 3. számú főút, valamint az ezt az utat tehermentesítő E31-es autópálya képezi, amely az M0-s és az M3-as autópályákat köti össze. Fontos eleme a külterületnek ezen kívül a 28,8 hektáros honvédségi terület a DK-i szélén, az isaszegi közigazgatási határ mellett, illetve az Ökörtelek-völgyi Hulladék-kezelő, amely a külterület keleti részén található, a Gödöllői repülőtértől délre. Demográfiai és szociális jellemzők A évi népszámlálási adatok alapján a külterület a legkevésbé népes városrész, csupán 149 főt számlál. A városrész lakónépességének korcsoportos megoszlása jelentősen eltér a városi átlagtól, hiszen magasabb a fiatalok (0-14 évesek) és az aktív korúak (15-59 évesek) aránya, de ebből következően alacsonyabb a 60 éven KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 19

20 felüliek aránya. A városrészek közül a külterület mutatja a legfiatalosabb korszerkezetet, mert itt él arányaiban a legtöbb fiatal (0-14 éves) és a legkevesebb 60 éven felüli lakos. A népszámlálás képzettségre vonatkozó adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy messze a külterület rendelkezik a legkedvezőtlenebb, a városi átlagnál nagyságrendekkel rosszabb mutatókkal. Míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a város egészét tekintve 11%, addig a külterületen ez az arány 56%. A felsőfokú végzettségűek aránya pedig a városi 21%-os átlagértékkel szemben csupán 4%. A városrész foglalkoztatási helyzete hasonlóan riasztó képet fest. Az általunk vizsgált mutatók között egyetlen olyan sincsen, amely pozitív irányban térne el a városi átlagtól. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 63% az aktív korú lakosságon (15-59 évesek) belül a városi 37%-os átlaggal szemben, míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 41% a 8%-al szemben. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül a városi átlagnál jóval alacsonyabb (36% a városi 59% ellenében), de a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya magasabb, 49% a 31%-al szemben. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya kétszer olyan magas, mint a város átlagértéke (30% a 60%-al szemben), míg a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 60% a városi 53%-os átlaggal szemben. A munkanélküliségi ráta is nagyon magas, a városi 12%-al szemben 33%, tehát minden harmadik külterületi lakos munkanélküli. A tartós munkanélküliek aránya is jóval magasabb a 7%-os városi átlagnál, hiszen a külterületen 22% ez az arány. Kerepes külterületén is kialakult szegregátum, amely a Történelmi településmag és 3. sz. főút környék városrészének területén kialakult szegregátum folytatása. Ennek pontos elhelyezkedése: Gyár utca és környéke. Infrastruktúra Kerepes 3704 db-os lakásállományának kicsit több mint 1%-a található a külterületen, amely 47 lakást jelent. A városrészek közül itt jut a legtöbb lakos egy lakásra (3,17). A lakásállomány komforthelyzetét tekintve megállapítható, hogy ebben a városrészben messze a legkedvezőtlenebb a lakások komfortfokozata. Hiszen mind az alacsony komfort fokozatú lakások, mind a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások, mind pedig az egyszobás lakások arányát tekintve bőven meghaladják a külterületi arányok a városi átlagot. Az összkomfortos lakások aránya ezen adatok alapján nagyon alacsony a külterületen. A városrész közlekedési infrastruktúráját két szempont, a lakosság és az ipari területek szempontjából kell értékelni. A lakosság szempontjából megállapítható, hogy bár alacsony a szilárd burkolattal ellátott utak aránya a lakóterületen (Szabadság út - Szilas-patak - Telep utca által határolt terület), ám mégis jó közlekedési helyzetben vannak, hiszen karnyújtásnyira van tőlük a 3. számú főút. Az ipari területeket tekintve hasonló a helyzet, hiszen az ipari létesítmények jelentős része szintén olyan út mellet helyezkedik el, amelynek nincsen szilárd burkolata, viszont szintén élvezhetik a 3. számú főút közelségét, illetve az Ökörtelek-völgyi Hulladék-kezelő esetében még az M31-es autópálya közelségét is. Kerepes többi városrészéhez hasonlóan (kivéve a történelmi településmagot és a 3 sz. főút környékét) a külterület tekintetében is megállapítható, hogy alacsony a kiépített gyalogos utak aránya és teljesen hiányzik a kerékpárút hálózat is. Funkcionális ellátottság Bár a városrész lakóterülete közel található a városközponti funkciók egész tárházát kínáló 3. számú főúthoz, a területén egyáltalán nem rendelkezik ilyenekkel. Ennek ellenére fontos szerepet tölt be a város életében, hiszen jó néhány ipari létesítmény a külterületen helyezkedik el. Így elmondható, hogy a külterület gazdasági funkcióval bír. Jelentősebb ipari létesítmények a városrész területén: IRGA Kft. Kerepesi Fatelep, Kari-Gas 2000 Kft., GALAMB FEED 2005 Kft. A külterületet az elmúlt években nem érintették jelentősebb fejlesztések. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 20