Magdolna Negyed Program II.

Átírás

1 Budapest - Józsefváros Magdolna Negyed Program II. 1. kötet Akcióterületi Terv Kiemelt Projektjavaslat Integrált szociális városrehabilitációs program megvalósításáról a közötti időszakban 1

2 1 Előlap Tárgy: A Budapest Józsefváros Magdolna-negyed, Nagyfuvaros utca Népszínház utca Fiumei út - Baross utca Koszorú utca által határolt terület integrált szociális városrehabilitációs program a közötti időszakban, Akcióterületi Terv / 1.kötet Megbízó: Budapest Józsefvárosi Önkormányzat, Baross utca Csécsei Béla polgármester Készítette: Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. Urbanrenewal & Development of Józsefváros Plc. H-1083 Budapest, Práter utca Felelős tervezők: Alföldi György DLA, vezérigazgató Sárkány Csilla, vezérigazgató helyettes Horváth Dániel Ifj. Erdősi Sándor Csatlós Kitti Czeglédy Ákos Takács Sándor Csete Zoltán Kolossa József DLA Szabó Lea Budapest - Józsefváros, július 09. 2

3 Tartalomjegyzék / 1 Kötet 1 Előlap Stratégiai fejezet Józsefváros, a kerület, rövid helyzetértékelése A városrészek kijelölése Városi és városrész szintű célkitűzések Illeszkedés a városfejlesztési dokumentumokhoz A során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése Településközi koordináció mechanizmusai A stratégia megvalósulásának monitoringja A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása Alapadatok Helyzetelemzés az akcióterület bemutatása Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzői Tulajdonviszonyok értékelése Piaci igények, lehetőségek felmérése

4 2 Stratégiai fejezet Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a 161/2007.(IV.10.) sz. határozatával elfogadta Józsefváros 15 éves Kerületfejlesztési Stratégiáját. Mivel Budapest Józsefváros Magdolna-negyed Program II. pályázati dokumentáció májusában történő benyújtásakor, illetve júliusában kiemelt projektjavaslatként történő nevesítésekor az önkormányzat számára nem volt előírás az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) elkészítése, alábbiakban a Stratégia ismertetésével párhuzamosan bemutatjuk az Önkormányzat városfejlesztési céljainak megalapozását a javasolt szempontrendszert követve. 2.1 Józsefváros, a kerület, rövid helyzetértékelése Társadalom > Demográfia Az elmúlt 10 évet vizsgálva megállapítható, hogy a kerület népessége a budapesti népességhez hasonlóan folyamatosan csökken. Az állandó népesség között főről főre csökkent. A lakónépesség száma 1998-ban fő volt, amelynek csökkenő tendenciája 2001-ben megtorpant, és azóta fős értéken stagnál. A népességszám-csökkenés lassulásához a rehabilitációs tevékenységek következtében megélénkült kerületi lakásépítések is nagymértékben hozzájárulnak. A kerület lakósűrűsége lakó/km². Az átlagéletkort tekintve a kerület népessége fiatalabb Budapest más kerületeinél, az időskorúak aránya (21,9%, 2005) a fővárosi arányokat követi, értéke 2001-től változatlan. > Képzettség-műveltség Az iskolai végzettséget tekintve a kerületi népesség körében a felsőfokú végzettségűek aránya jelentősen elmarad a fővárosi átlagtól. Bár 1990-hez képest 2001-re a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (a 25 év feletti lakosság körében) 16,07%-ról 19,2%-ra növekedett, ez mégis messze a 24,9%-os fővárosi átlag alatt marad. > Munkanélküliség-foglalkoztatás Az 1998 utáni időszak adatai es népszámlálási adatok - szerint Józsefváros népességének 43%-a gazdaságilag aktív, melynek 8,8%-a vallotta magát munkanélkülinek, és ez sajnos nem mutat javuló tendenciát. A Főváros egészét nézve a népesség 44,7% gazdaságilag aktív, melynek csak 6,3%-a munkanélküli. A foglalkoztatottsági helyzetet tekintve is jelentős különbségek tapasztalhatók Józsefvároson belül az egyes területi egységek között. Az alacsony iskolázottsággal is összefüggésben a Magdolna és az Orczy negyedben volt a legmagasabb a munkanélküliség: 12,6% és 10,9%. 4

5 > Háztartások helyzete A kerületben az 1990-es népszámlálás alkalmával háztartást számoltak össze, mely a népesség folyamatos csökkenésének eredményeképpen 2001-re ra fogyatkozott. A családháztartások száma hasonló tendenciát mutatva ről re csökkent. A háztartások szerkezetében azonban lényeges változás nem történt. Továbbra is kiemelkedően magas az egyszemélyes háztartások aránya, 41,9%, amely a budapesti átlagnál jelentősen magasabb. 5

6 > Lakáshelyzet 1998-ban a kerület lakásállománya összesen lakásból állt és 2003 között a lakások mennyiségében és minőségében nem történt lényegesebb változás, ban lakás tartozott a kerületi lakásállományba. A tulajdoni viszonyok tekintetében tovább folytatódott a rendszerváltás után megindult privatizációs folyamat, melynek hatására az 1998-ra jellemző 40%-os önkormányzati tulajdoni hányad 2003-ra 22%-ig csökkent. Azonban még ez a 22%-os arány is többszöröse a budapesti átlagnak. 6

7 Az állomány alacsony minőségét jelzi, hogy a 2001-es adatok szerint a lakások mintegy 24% nem komfortos (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) lakás volt, ezzel szemben a fővárosi átlag csak 9,8%. Az összkomfortos lakások aránya 27% volt, ami szintén lényegesen elmarad a budapesti átlagtól Gazdaság > Kis- és középvállalkozások helyzete A kerületben továbbra is a fővárosi átlagot meghaladóan találhatók ipari területek, jelenleg vegyes intenzitással. Józsefvárosban az iparterületek aránya jelentős a külső-józsefvárosi területeken. A Ganz negyedben tradicionális nagyipari területek voltak találhatóak, itt helyezkedik el a MÁV logisztikai bázis is, mely az elmúlt 5 évben végérvényesen elvesztette jelentőségét, és bonyolult tulajdoni viszonyainak köszönhetően jelentős átstrukturálódáson esett át (kínai piac). A kerület másik ipari területe a Százados negyedben megőrizte pozícióját és bizonyos mértékben korszerűsödésen esett át. 7

8 1998-ban összesen vállalkozás működött Józsefvárosban, 2002-re mindössze 4%-kal növekedett a számuk. Az egyéni vállalkozások tekintetében pedig egy 10%-os csökkenés történt ban 3798 egyéni vállalkozás működött a kerületben, ben már csak és 2003 között több mint másfélszeresére nőtt a kerületi üzletek száma, ről ra. Ezzel Budapesten belül a kerületben található a legtöbb kiskereskedelmi üzlet, mely nagyrészt Józsefváros sajátos, tradicionális adottságainak köszönhető. > Turizmus A kerület turisztikai jelentősége nem elhanyagolható a budapesti kerületek között, igaz turisztikai adottságait nem kellően használja ki. A vonzerőt jelentő attrakciók (műemlékek, intézmények, programok, stb.) területi elhelyezkedése, azaz a turizmus célterületei a kerület belső részén (Palota-negyed), illetve a Nagykörút mentén koncentrálódnak. 8

9 2.1.3 Környezeti állapot > Épített környezet jellemzői A kerület három jól elkülöníthető zónára osztható az épített környezet minősége és állapota tekintetében. A Belső-Józsefváros (Palotanegyed) mind fővárosi mind kerületi viszonylatban is kiemelkedő építészeti örökség. A 19 század második felétől a századforduló utánig történő beépítés a fővárosra jellemző historizáló, eklektikus épületállomány a negyed meghatározója. Ezek állapota és funkcionális újjáéledése is megfelelő, kerületi viszonylatban nagyon jónak mondható. A felújított és új épületek a Palotanegyedben (Forrás: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 2005) A Belső-Józsefvárosban jelölte ki a Fővárosi Önkormányzat a Józsefvárosi Önkormányzattal együttesen a kerület első városrehabilitációs akcióterületét. Ennek a munkának a közvetlen ill. áttételes hatásai már erősen látszanak a területen. A Középső-Józsefváros különlegességét erős heterogenitása adja. A Körutak és a nagyobb útvonalak (Rákóczi út, Népszínház utca, Baross utca, Práter utca) mellett jelentős méretű polgári bérházak állnak, a Körúttól távolodva egyre foghíjasabban, míg a belső területeken változatosan maradtak fenn 1-2 szintes épületek és nagy 9

10 méretű sűrű beépítésű, rossz lakásokat tartalmazó munkásbérkaszárnyák. Ezen a területen a Corvin Mozi mögött az 1956-os események után jelentős számú új épület készült, főleg az Üllői úton, és itt található az 1970-es évek lakótelepi beépítése a Szigony utca Tömő utca térségében. A kerület a Corvin Mozi mögött ill. a Futó utca mentén a 2000-es évektől jelentős városmegújítási tevékenységet folytatott ennek eredményei már érezhetők. Ugyanakkor a Baross utcától északra elhelyezkedő terület jelenleg a város egyik legleromlottabb része. Az épületek minőségét jellemzi a lakások összetétele is. Az 1 szobás lakások aránya nagyon magas a kerületben. A komfort nélküli lakásokba a lakók utólag építettek zuhanyzót, WC-t. Az épületek állaga folyamatosan romlik, a földszintes lakások kivétel nélkül vizesek hol a talajnedvességtől, hol az elöregedett, ki nem javított vezetékektől, bezárt, dohos pincéktől. A Külső-Józsefváros területén két jelentősebb lakóterület található. A Százados út mentén a leromlott beépítés lebontásra került, és új vegyes funkciójú terület alakult ki, míg a Tisztviselőtelep a kerület egyik legértékesebb része megőrzött épületeivel. Ezek a területek jó környezeti állapotot nyújtanak. Külső-Józsefváros jelentős üzleti fejlesztésekkel (Aréna Plaza, Aréna Irodaház) gazdagodott az elmúlt évben, és ezek jelentős többlet erőket vonzanak térségükbe. A zóna egyik legfontosabb része a Kerepesi temető. A térséget környezeti állapotát meghatározó legproblematikusabb elemek a Ganz és a volt Józsefvárosi Pályaudvar. > Természeti környezet A kerület három zónáját tekintve eltérő a zöldfelületek aránya és állapota. A Belső- Józsefvárosban az egyetemek és a Nemzeti Múzeum kertjei a legnagyobb zöldfelületek, ezek környezeti állapota megfelelő. Emellett több kisebb városi tér oldja a sűrű utca szövetet. Középső-Józsefváros legmeghatározóbb zöldfelülete az Orczy-kert, és a Fűvészkert együttese. A kertek perifériális elhelyezkedése a területen hatásukat csökkenti. Mindkettő környezeti állapotára a fenntartási lemaradás a jellemző. A zónán belül több nagy városi teret Köztársaság tér, Rákóczi tér, Teleki tér, Mátyás tér, Kálvária tér - találunk melyek közül csak Mátyás tér állapotán érződik az elmúlt évek munkája, a többi felújításra vár. Emellett a lakótelep körül újultak meg zöld felületek Molnár F. tér, Nap tér, Losonci tér. A területen északi részén fekvő utcákban található néhány fasor a Nagyfuvaros utcában, az Erdélyi utcában vagy a Szerdahelyi utcában. A terület egyes részeinek, különösen a Magdolna-negyednek a városszerkezeti sajátossága, a tömbökbe mélyen benyúló, esetleg a tömbbelsőkben kiteresedő zöldfelületek, udvarok, foghíjak, melyek jelenleg többnyire gondozatlanok, azonban potenciális területei lehetnek a zöldterületi fejlesztéseknek. A Külső-Józsefváros természeti környezetét két domináns elem határozza meg. Az egyik a Tisztviselőtelep kertes, fásított utcás környezete, mely őrzi kiváló környezeti állapotát. A telep remek zöldfolyosót és kapcsolatot biztosít a Népliget és az Orczy kert között. A Kerepesi temető zöldfelülete kerület egyik legjelentősebb zöldfelülete. 10

11 > Környezeti problémák A kerület környezetei problémái két helyen koncentrálódnak a Külső-Józsefvárosban a Ganz és a volt Józsefvárosi Pályaudvar területén. Ezek felszámolására a területek fejlesztésekor kerülhet sor. A Középső-Józsefvárosban az Orczy kert környezeti revitalizációját tervezi a Fővárosi Önkormányzat, a kertben a volt BKV garázs szennyezett talaja jelenti a problémát. 2.2 A városrészek kijelölése A kerületfejlesztési stratégia javaslatot tett Józsefváros 11 önálló arculattal rendelkező területi egységre - ún. negyedekre, városrészekre - történő felosztására. A negyedek elkülönítése az egyes kerületrészek negyedek eltérő arculatának hangsúlyozását, identitásuk fejlesztését szolgálja. A negyedekhez tartozó programok olyan, integrált fejlesztési programok, melyek az egyes területi egységek sajátosságai, egyedei helyzetük és problémáik alapján határozzák meg a szükséges fejlesztéseket, önkormányzati beavatkozásokat. A negyedek programjai a kerületi átfogó programokban általánosabban megfogalmazott célok és feladatok megvalósításának eszközei. 11

12 A fejlődés megvalósításában az itt élő és itt dolgozó társadalmi és gazdasági szereplőkkel együtt tudja az önkormányzat elérni a kitűzött célt. A stratégia szerint az önkormányzatnak aktív szerepet kell vállalnia, a társadalmi szereplők, civil szervezetek bevonásában. A stratégiában javasolt negyedek is azt a célt szolgálják, a civil és társadalmi szereplők erőteljesebb munkába történő bevonásával, egyes önkormányzati feladatok alacsonyabb szintre történő delegálásával a megvalósításba minél több itt élőt lehessen bevonni. A stratégia célja is a kerületrészek negyedek identitásának hangsúlyozása, az arculatuk fejlesztése, az eltérő hangulatok erősítése. A javasolt negyedek pontos körül határolása valódi közösséggé történő átalakulása, része lehet a kerületfejlesztési folyamatnak. A sokszínűség miatt az itt élők a saját kerületrészükhöz is erősen ragaszkodnak, és ott érzik otthon magukat. A mikrokörnyezethez való kötődés erősítése egyben az egész kerülethez való kötődést is támogatja. A kerület különböző negyedeiben a fejlődést ezért a helyi sajátosságokhoz igazodva kell segíteni támogatni. Palota negyed Népszínháznegyed Csarnok negyed Józsefváros központ Magdolna-negyed Orczy negyed Szigony negyed Tisztviselő telep Ganz negyed Múzeum körút Rákóczi út József körút Üllői út Rákóczi út Fiumei út Népszínház utca József körút József körút Népszínház utca Nagyfuvaros utca Koszorú utca Baross utca József körút Baross utca Leonardo da Vinci utca Práter utca - Szigony utca Üllői út Nagyfuvaros utca Népszínház utca Fiumei út Baross utca Koszorú utca Baross utca Orczy út Üllői út Korányi Sándor utca Illés utca Baross utca Leonardo da Vinci utca Práter utca - Szigony utca Üllői út Korányi Sándor utca Illés utca Orczy út Vajda Péter utca Könyves Kálmán körút Üllői út Vajda Péter utca Orczy út Fiumei út Salgótarjáni út Hungária körút Kerepesi negyed Fiumei út Baross tér Thököly út - Verseny utca Dózsa György út - Kerepesi út Asztalos Sándor utca Salgótarjáni út Százados úti negyed Asztalos Sándor utca Kerepesi út - Hungária körút 12

13 2.3 Városi és városrész szintű célkitűzések Kerületi szintű célkitűzések A kerületfejlesztés legfontosabb társadalmi céljainak tekinthető a kerületi életminőség fejlesztése, mindenki számára megfizethető, megfelelő színvonalú lakhatási lehetőség biztosítása. A stratégia a kerületi társadalom bevonásával - a társadalmi sokszínűség megőrzése mellett - közösségfejlesztésre koncentrált eszközeivel kívánja elérni a kerület népességmegtartó erejének növekedését és a vonzerejének erősödését. A stratégia a kerület gazdasági pozíciójának erősítése érdekében mindent megtesz a gazdasági aktivitás élénkítéséért. Ezért a programok megcélozzák a kerület jövedelemtermelő és önfenntartó képességének javítását, a helyi munkaerőpiac fejlesztését és ezzel a tartós munkanélküliség csökkentését. A stratégia kiemelt szerepet szán az önkormányzati lakásvagyon megújításának és az önkormányzati helyiség-vagyon értékmegőrzésének, melynek bevételei jelentik az alapját a kerületfejlesztési célok megvalósulásának. A kerületfejlesztési stratégia és rehabilitáció legfontosabb környezeti célja, hogy a kerület közterületei és épületei jelentsenek megfelelő környezetet a megújuló kerület társadalmi-gazdasági változásainak. Alapvető cél tehát a kerület közterületeinek, zöldfelületeinek mennyiségi és minőségi növelése, a parkolási lehetőségek kialakítása, vonzó, korszerű és fenntartható lakókörnyezet létrehozása Városrész szintű célkitűzések Palota negyed Népszínháznegyed Adottságainak és gazdasági potenciáljának köszönhetően a negyed képes a folyamatos megújulásra. Így folyamatos közvetlen önkormányzati beavatkozásra, beruházásokra nincs szükség. Az önkormányzat a negyed fejlődésének elősegítését szabályozási eszközeivel támogassa, ill. a hiányzó városszolgáltatások fejlesztésével növelje a terület vonzerejét. A tömegközlekedés fejlesztésével a negyed adottságai még kedvezőbbé válnak, a folyamatos megújulás lehetősége biztosítva van, így közvetlen önkormányzati beavatkozásra, beruházásokra nincs szükség. Az önkormányzat a negyed fejlődésének elősegítését szabályozási eszközeivel támogassa, ill. a hiányzó városszolgáltatások fejlesztésével növelje a terület vonzerejét. 13

14 Csarnok negyed Józsefváros központ Magdolna-negyed Orczy negyed A negyed jelentős fejlődésnek indult, amikor a közbiztonsági problémáitól megszabadult. A negyed ismét keresett városrésszé vált, a terület összes üres telkeit sikerült értékesíteni és megindultak a lakásépítések is. A területen kialakításra kerülő új metróvonal 2 metrómegállóval tovább erősíti a megindult fejlődést. Az önkormányzat a hiányzó városszolgáltatások fejlesztésével növelje a terület vonzerejét. A városrész fejlesztésével kapcsolatban erős az önkormányzati szerepvállalás, az önkormányzati beavatkozások legfontosabb céljai a városrész adottságainak kihasználása mellett a hagyományos központi szerep felerősítése, a terület kerületközponttá alakítása és a városi életminőség javítása. A beavatkozások célja a biztonságos élet és lakókörnyezet kialakítása a területen élő emberek számára, azoknak a feltételeknek a biztosítása, amelyek képesek segítséget nyújtani az egyéneknek saját fejlődésükhöz, társadalmi kapcsolataik kiépítéséhez, megteremtve életlehetőségeinek és lakhatási körülményeinek javítását. A városrész gazdasági potenciálját, foglalkoztatási helyzetét tekintve az egyik legrosszabb terület Józsefvárosban. Ezért a városmegújítási program egyik legfontosabb céljának a helyi gazdaság erősítését, a foglalkoztatási helyzet javítását tekintjük. A program mind a munkaerő kereslet, mind a munkaerő kínálat pozícióinak javítását célozza. A városnegyed-megújítás végrehajtásának és az eredmények fenntarthatóságának alapfeltétele biztonságos lakókörnyezet kialakítása, Magdolna-negyed megújításának keretében a helyi közbiztonságot javító, bűnmegelőzést szolgáló programokat is el kell indítani. Az önkormányzatnak sikerült elindítania egy fejlődési folyamatot, mely során a kerületnek ezen a részén is megindultak a nagyobb léptékű lakásépítési beruházások, során mintegy 500 új lakás kerül felépítésre. A társadalmi problémák megoldásához azonban ezek a fejlesztések önmagukban nem elegendőek, a negyed felemelkedéséhez további lépések szükségesek. A negyed társadalmi-gazdasági problémáinak megszüntetése aktív önkormányzati részvétel nélkül nem lehetséges. Az önkormányzatnak a támogató, szabályozó szerepe mellet meghatározó jelentőségűek a közvetlen fejlesztési lépései is. 14

15 Orczy negyed Szigony negyed Tisztviselő telep Az önkormányzati beavatkozások legfőbb célja a térség társadalmi-környezeti helyzetének javításán keresztül a szegénység oldása, a megindult negatív fejlődési spirál megállítása, megfordítása, valamint a leszakadás mielőbbi megállítása és a térség felzárkóztatása a kerület több részéhet, ezáltal a többi negyed felé való átjárás-költözés lehetőségének biztosítása. A térség identitását legerősebben meghatározó elem az Orczy kert, amely méretét tekintve a Főváros egyik legjelentősebb parkja lehetne. Azonban az elmúlt 50 év során leromlott állapotnak és a rendezetlen tulajdonviszonyok következtében a park még a lokális szerepét sem képes betölteni. A területtel kapcsolatos önkormányzati beavatkozások legfontosabb feladata a környezet minőségi fejlesztése és ezen keresztül a lakótelep vonzó-megtartó képességének erősítése. A városrész és az egész kerület kulturális szerepének fejlesztése során kiemelt jelentősséggel bír a Szigony utcánál található országos jelentőségű tudományos intézmények miatt. Ezek területi koncentrációja és az intézmények között létrejött szoros kapcsolat lehetővé teszi, hogy a tudományos jelleg továbbfejlesztésével egy Tudásközpont kerüljön kialakításra a térségben. A fejlesztések legfőbb célja, hogy a terület tudományos szerepének erősítésével, további tudományos jellegű intézmények területre vonzásával és létesítésével egy országos jelentőségű tudományos központ (Tudásközpont) kerüljön kialakításra, az intézmények, az önkormányzat, és szakmai befektetők szoros együttműködésével. A terület fejlődését a magas magántulajdoni arányoknak köszönhetően leginkább a magánszféra határozza meg. Az önkormányzat ezen a területen szabályozó, támogató szerepet tölt be, melyek során a negyed környezeti minőségének megőrzése, fejlesztése, és a helyi identitás erősítése a cél. A Tisztviselő teleppel kapcsolatban az önkormányzati fejlesztési lépések, közvetett módon a szomszédos területek fejlesztésén keresztül jelennek meg. A városrész fejlődése szempontjából ugyanis meghatározó jelentőségű, hogy a Ganz és az Orczy negyed határoló területeinek negatív hatásai ne szivárogjanak át a Tisztviselő telepre. 15

16 Ganz negyed A Ganz Mávag és a Józsefvárosi Pu. területének kedvező városszerkezeti pozíciója miatt a már megjelent tercier szektorbeli felhasználása tovább fog erősödni. A terület kisebb-nagyobb elemekből álló, sokszereplős vállalkozási zónává alakul át, ahol az egységes fejlesztési törekvések csak nagy erőfeszítések árán valósíthatók meg. Az érintett Önkormányzatok az egyes jelentős tulajdonosokkal közösen fejlesztési társaságokat, partnerségeket hozzon létre, amelyek célja a vázolt folyamatok irányításában való együttműködésben. A terület átalakítása során célszerű az un. 24 órás funkcionális összetételre törekedni, főleg lakás, kereskedelmi, szolgáltató és munkahelyi felhasználásra. Kerepesi negyed Százados úti negyed A Keleti Pályaudvar jelentőségének, elővárosi szerepének növelése fontos feladat a MÁV részéről. Ezt segíti elő a területen új elemként megjelenő Baross téri metrómegálló bővülés, mely tovább erősíti a terület és a Keleti Pályaudvar kapcsolatát a Főváros többi részével. Az Ügető átépítése évek óta húzódik. A terület francia tulajdonosa a tervek szerint az Ügető területén egy bevásárló központot épít fel, mely áttételes pozitív hatást fejt ki környezetére. A területen található intézmények, ipari területek, és a lakások nagyobb része is magán vagy állami tulajdonban van. A térség fejlődése ezért a leginkább a magántulajdonosoktól függ. Az önkormányzat szerepe a terület fejlődésében elsősorban a megindult folyamatok támogatása és a kedvező szabályozási feltételek megteremtése. A negyed fejlődését meghatározza, hogy a fekvésének (nagyrészt vasútvonalak határolják) köszönhetően nem rendelkezik igazi kapcsolattal a józsefvárosi szövettel. A Hungária és a Kerepesi út ugyanakkor jelentős fejlesztő erőket vonz a területre. A pályaudvarok közelsége és a Hungária körút logisztikai szerepének növekedése, pedig kedvező feltételeket jelent az ipari, gazdasági funkciók erősödésének. A sportpályák megújítása, kerületi életbe történő bevonásuk egy fontos kapcsolódási pontja a terület fejlődésének. Magántulajdon dominanciája miatt a térség fejlődését döntően a magánszféra fejlesztési lépései határozzák meg. Az önkormányzatnak a területen elsősorban támogatási, szabályozási feladatai vannak. 16

17 2.4 Illeszkedés a városfejlesztési dokumentumokhoz Kerületi dokumentumok > Józsefvárosi fejlesztési dokumentumok Józsefváros fejlődése az 1996-ban készített fejlesztési dokumentum óta töretlenül egy irányba halad, alkalmazkodva az állandóan változó gazdasági és társadalmi folyamatokhoz. Ebben a dokumentumban már megfogalmazódott, hogy a legfőbb cél a kerület gazdasági és társadalmi helyzetében végbemenő romlási folyamat megállítása. A célokat elsősorban a rehabilitációval összekapcsolt területfejlesztéssel, valamint a leszakadó réteg felzárkóztatása érdekében történő oktatás-nevelés fejlesztésével kívánta elérni ban fogadta el a Józsefvárosi Önkormányzat a Józsefvárosi Rehabilitációs Stratégiát 1, mely alapvető célként határozta meg a kerület gyorsuló leromlásának és pozíció vesztésének megállítását, és a rehabilitáció súlypontjának áthelyezését a Középső-Józsefvárosba. A stratégia megfogalmazta a legfontosabb lépéseket és eszközöket is. A 2001-ben elfogadott Józsefvárosi Kerületfejlesztési Koncepció, a kerület egészének fogalmazta meg a céljait: a kerület státusának emelését, a városias lakóterület hagyományos értékeinek megerősítését, hangsúlyosan új, nagyvárosias életminőség létrehozását. A koncepció nagyrészt a leromlott lakásállomány megújítása, az oktatási intézményi rendszer fejlesztése, a széleskörű ellátó és támogatási rendszer kialakítása, valamint a szolgáltató szektor erősítése köré épült. A 2005-ben fogadta el Józsefváros a 15 éves kerületfejlesztési stratégiáját, amely funkcionális, időbeli és térbeli szerkezetbe szervezetten, már negyedek szerint határozta meg Józsefváros fejlesztési programja. Józsefváros 11 önálló arculattal rendelkező területi egységre negyedre került felosztásra. A stratégia lényeges megállapítása volt, hogy Józsefvárosban az 1998 óta eltelt időszak legmeghatározóbb eredménye a kerület vonzerejének jelentős növekedése. A kerületben megélénkültek a fejlesztési beruházások, különösen a lakásépítés területén. Fontos mutató a hagyományosan erős kiskereskedelem jelentőségének tovább erősödése is. Azonban az eredmények mellett tovább erősödött a különbség a kerület különböző részei között, a társadalmi problémák jellemzően két területi egységben az Orczy negyedben és a Magdolna-negyedben sűrűsödnek össze. A 15 éves Kerületfejlesztési stratégia megteremti a fejlesztési tevékenységek térbeli és időbeli kontinuitásának, a kerület és az egyes kerületrészek integrált fejlesztésének lehetőségeit, melybe tökéletesen illeszkednek az MNP I. eddigi és tervezett, valamint az MNP II. tervezett lépései, továbbá a változó körülmények, a felgyülemlett tapasztalatok figyelembe vételével kijelöli az MNP III. koncepcióját is. 1 Józsefvárosi Rehabilitációs Stratégia, 1998, Rév8 Zrt / Teampannon Kft 17

18 Józsefváros fejlesztési rendeletet fogadott el 2007-ben mellyel megteremtette az intézményes kereteit az összehangolt fejlesztési tevékenységeknek. Ebben a rendeletben a már meglévő elemek mellé sorakoztatott fel további fontos lépéseket. Az Önkormányzat a kerület fejlesztése, a területfejlesztéshez szükséges területek lehatárolása, a területfejlesztéshez, településfejlesztéshez szükséges vagyonelemek elkülönítése, a közérdekű területfejlesztéshez szükséges jogi eszközök biztosítása, a területfejlesztéshez, településfejlesztéshez kapcsolódó vagyonhasznosításból származó bevételek kizárólagos fejlesztési célra történő felhasználása, a vagyonnal való hátrányos gazdálkodás megakadályozása céljából rendeletet- Budapest Józsefvárosi Önkormányzat 9/2007.(II.19.) ök. sz. rendelete Józsefváros fejlesztéséről (2007) - alkotott (továbbiakban: Fejlesztési Rendelet, FR ). A dokumentum célja Józsefváros fejlődésének hosszú távú biztosítása, az egyes területi és ágazati rendelkezések és intézkedések közötti szinkronitás és azok egymásra épülésének biztosítása, továbbá a Józsefváros Kerületfejlesztési Koncepció 2007 dokumentum alapján az önkormányzati rendeletek közötti összhang biztosítása, a kerületfejlesztési koncepcióban megfogalmazott prioritások meghatározása, a városrehabilitációs és fejlesztési területek kijelölése. A rendelet további célja, az általa meghatározott speciális intézkedések, az Önkormányzat vagyonára vonatkozó helyi szabályozás elsődlegesen az önkormányzati vagyon fejlesztési célkitűzésekkel összhangban álló megtartását, gyarapítását szolgálja, és ezen célkitűzéseket az Önkormányzat megfelelő vagyonkezelő szervezet létrehozásával valósítsa meg. A rendelet kimondja, hogy az önkormányzati vagyon hasznosításából, elidegenítéséből származó bevétel működési célokra nem használható fel, a bevételeket elkülönítetten kell kimutatni (ún. vagyongazdálkodási keret), az önkormányzat költségvetési rendeletében céltartalékként kell kezelni ben a kerület a Fejlesztési Rendeletében megerősítette a 2005-ben elindított munkák folytatását, és a kerület újabb egységeinek a megújítását kezdte meg ben döntött arról a Józsefvárosi Önkormányzat, hogy az Erzsébetvárosi Önkormányzattal együttesen megkezdik Kiskörút és a Nagykörút közé eső kiemelkedő építészeti kulturális értékű területegységeik összehangolt értékőrző felújítását. ( Európa Belvárosa - Budapest, Kulturális-gazdaság Fejlesztési Program, Budapest belvárosának kiterjesztése, városrehabilitációja 2 ) Az elfogadott, egymásra épülő kerületi fejlesztési dokumentumok, folyamatosan leszögezik a kerület elhatározott szándékát a sokszínűség megőrzésére, és az ebből fakadó előnyök tudatos kiaknázására. Tovább területegységek fejlesztési előkészítése zajlik, mint például a Józsefvárosi pályaudvar és a Ganz gyár területén a barnamezős rehabilitáció megindítása. 2 Európa Belvárosa Budapest, Kulturális-gazdaság Fejlesztési Program, 2007, Rév8 18

19 > Józsefváros Kerületi Építési Szabályzata (2008) 2008-ban fogadta el a Józsefvárosi Önkormányzat a kerület egész területére a Kerületi Építési Szabályzatot (JÓKÉSZ). A szabályzat a kerületre elkészült koncepcionális előzményekre épül. A JÓKÉSZ az MNP II. Megvalósíthatósági Tanulmányának készítésével párhuzamosan került módosításra, és a Kerületfejlesztési Koncepcióban foglaltak kerültek átvezetésre Regionális dokumentumok A Közép-Magyarországi Régió Operatív Program (továbbiakban KMROP) megállapításainak megfelelően a kerület az esélyegyenlőség és a szociális ellátó intézmények tekintetében kiemelt figyelmet érdemel, hiszen régió várostérségeinek társadalmi problémái jelenleg alapvetően a fizikailag is leromlott, régi építésű városi szövet egyes zárványaiban, és néhány sűrű beépítésű lakótelepi részen koncentrálódnak. Az utóbbi térségben a társadalmi válság jelei még csak előre vetíthetők, míg az előbbiben már a komoly leromlás jelei mutatkoznak. A KMROP horizontális politikai szempontjai közül számos megfeleltethető az MNP II. céljainak. Többek között a romák társadalmi integrációjának elősegítése tekintetében a regionális operatív program kiemelt figyelmet fordít a társadalmi, gazdasági szegregáció felszámolására, a pozitív diszkriminációra, a kulturális identitás megőrzésére és az egyenlő hozzáférés biztosítására a komplexitás és az integráció elve mentén. Az oktatási szegregáció csökkentése, valamint az esélyegyenlőség biztosítása tekintetében kulcsszerep hárul az esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitikára, amelynek révén e szempontokat meghatározott kritériumok alapján minden oktatási célú beruházás kapcsán érvényesíteni kell. A problémás belvárosi területeken amelyek a régióban jellemzően Budapest belvárosi gyűrűjét körülölelő (Nagykörúton kívül eső részek, illetve a barnamezőbe ékelődött) városrészekben (pl.: Magdolna-negyed) találhatók a pesti oldalon szintén egyszerre jelentkeznek súlyos fizikai alacsony komfortfokozatú lakás vagy a komfort teljes hiánya, kis alapterület és a szociális problémák. Ez utóbbiak közül kiemelendő a munkanélküliség, az egy főre jutó fiatalkorú eltartottak magas aránya, a közterületi deviáns viselkedés elterjedtsége illetve a gettósodás folyamatát előrevetítő egyéb jellemzők. A program nagy mértékben javítja a közszolgáltatások elérhetőségét, minőségi javítását, az alapellátást biztosító intézmények integrált fejlesztése, mikrotérségi, multifunkcionális centrumok kialakítása által. Az integrált központok legalapvetőbb (egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, oktatási, kulturális stb.) szolgáltatásait a mikrotérség lakossági szükségleteinek függvényében határoztuk meg. Akcióterületünk Budapest legszínesebb kulturális hagyományait őrzi, jelenleg Budapest tipikus multikulturális negyede, melynek megőrzése és vonzóvá tétele a program lényeges célja. 19

20 A kerületrész társadalmi összetételéből, a hátrányos helyzetű csoportok kimagasló arányából adódóan a Magdolna-negyed társadalmi szövetének, a lefelé tartó szegénységi spirál megállításának célja szorosan illeszkedik az operatív program települési területek megújítása prioritási tengelyhez. Tekintettel a városrész fizikai környezetének rendkívüli leromlottságára programunk a modellkísérleti program megvalósításának tapasztalataira, és a további aktív lakóközösségekre építve kívánja folytatni és lehetőség szerint kibővíteni a fizikai környezet megújulását közvetlenül leginkább érintő bérlői bevonással történő épületfelújítási és közterületi, valamint a társadalmi megújulást elősegítő innovatív oktatási, foglalkoztatási és bűnmegelőzési programokat, teljes mértékben illeszkedve a KMOP integrált, szociális típusú rehabilitációs intézkedéséhez Fővárosi dokumentumok A főváros fejlesztési koncepciója Budapest Városfejlesztési Koncepció - kiemelt szerepet szán a közterületek megújításának a városrehabilitációs akcióprogramok keretei között, ahol a közterület-rehabilitáció a városi környezet, életminőség javításának egyik leghatékonyabb eszköze. A kerület által megfogalmazott fejlesztések Józsefváros életminőségének javítását kívánja elérni, mely a Budapest Városfejlesztési Koncepciójának is fontos eleme. A kerület közterületeinek leromlott állapota, a megújuló utcaszakaszon között várható fejlesztések (Közösségi Ház, Iskola, lakóberuházás) által teremtett megújított épített környezet, a megújuló Mátyás tér, valamint utóbbiak által várhatóan jelentkező nagyobb gyalogos forgalom miatt jelen fejlesztés lefedi a koncepcióban meghatározott célokat. Budapest Középtávú Városfejlesztési Programja, a Podmaniczky Program (2006. évi felülvizsgálat) a városfejlesztés három alapvető érték között határozza meg a szolidarítás, méltányosság értékét a leszakadó társadalmi csoportok és egyes városi területek támogatása, fokozatos felzárkózása, a szélsőségekből adódó feszültségek mérséklése annak érdekében, hogy a város fejlődését minél többen sikerként éljék meg. A program nagytávlatú jövőképében szerepel a belső kerületek komplex rehabilitációja minden esetben a gazdasági, környezeti, közterületi, szociális szempontok tudatos alkalmazásával. Kiemelt városfejlesztési térség, a Keleti kapu projekttérsége foglalja magában a város egyik legproblematikusabb, ugyanakkor komoly potenciállal rendelkező térségét, Középső-Józsefváros végletekig leromlott lakóterületeit. Ennek a térségnek a lakóterületi megújítás kiemelt projektje a Magdolna-negyed szociális városrehabilitációs modellje. A társadalmi kirekesztés elleni intézkedések, része az intézmények, közterületek és tömegközlekedés akadálymentesítései programja, az oktatás egyenlőtlenségének csökkentése, a lemaradó városrészek iskoláinak kiemelt támogatása. 20

21 A város kettészakadásának megakadályozása, és a végletesen leromlott városi szlömök kialakulásának megelőzése érdekében fogadta el a program a gondoskodó város prioritását, melynek programelemei: szociális városrehabilitációs kísérleti projektje, hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci integrációja. A szociális városrehabilitációs programok szerepelnek Budapest középtávon legfontosabb fejlesztéseit magában foglaló Magprogramban is, mint zászlóshajó projekt. 2.5 A során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése Az Önkormányzat 2007-ben a Fejlesztési Rendeletében a korábbi döntéseken alapulva jelölt ki a helyi városrehabilitációs és fejlesztési területeit, melyek megvalósítását, illetve esetenként csak előkészítését a közötti időszakra irányozza elő. Fejlesztési terület Palota negyed Népszínház negyed Csarnok negyed Józsefváros központ Szigony negyed Magdolna-negyed Orczy negyed Ganz negyed Városfejlesztési program Európa Belvárosa Program Népszínház utca Komplex közterületi rekonstrukció Bacsó B. utca közterület rekonstrukció Corvin Sétány Program, Horváth Mihály tér plébánia templom és környezetének megújítása Szigony tér rekonstrukció Magdolna-negyed Program I. és II., Teleki tér piac rekonstrukció Orczy Negyed Program, Orczy kert fejlesztési program Ganz Negyed Program 2.6 Településközi koordináció mechanizmusai A kerületfejlesztés egy hosszú távú folyamat, melyet a stratégia és a Fejlesztési Rendelet vezényel. A megfogalmazott megvalósítási eszközök átfogó és részletes programok biztosítják az időben állandóan változó feltételekhez és körülményekhez történő folyamatos alkalmazkodást. A stratégia funkcionális (pl. lakásprogram, társadalomfejlesztési program) térbeli (negyedek) és időbeli (már futó programok, tervezett programok és még igényelt programok) szerkezetbe rendezi a beavatkozásokat, azért hogy a szerkezet biztosítsa a leghatékonyabb megvalósítást és a többlet előnyök (szinergiák) kinyerésére legalkalmasabb összeállítását. 21

22 A fejlődés megvalósításában az itt élő és itt dolgozó társadalmi és gazdasági szereplőkkel együtt tudja az önkormányzat elérni a kitűzött célt. A stratégia szerint az önkormányzatnak aktív szerepet kell vállalnia, a társadalmi szereplők, civil szervezetek bevonásában. A stratégiában javasolt negyedek is azt a célt szolgálják, a civil és társadalmi szereplők erőteljesebb munkába történő bevonásával, egyes önkormányzati feladatok alacsonyabb szintre történő delegálásával a megvalósításba minél több itt élőt lehessen bevonni. A stratégia célja is a kerületrészek negyedek identitásának hangsúlyozása, az arculatuk fejlesztése, az eltérő hangulatok erősítése. A javasolt negyedek pontos körül határolása valódi közösséggé történő átalakulása, része lehet a kerületfejlesztési folyamatnak. A sokszínűség miatt az itt élők a saját kerületrészükhöz is erősen ragaszkodnak, és ott érzik otthon magukat. A mikrokörnyezethez való kötődés erősítése egyben az egész kerülethez való kötődést is támogatja. A kerület különböző negyedeiben a fejlődést ezért a helyi sajátosságokhoz igazodva kell segíteni támogatni. A kerületfejlesztési dokumentumok kialakításakor, elfogadása előtt vertikális (országos, regionális, fővárosi) és horizontális (társkerületek, civilek, helyi intézmények, vállalkozók, beruházók) egyeztetésre került sor és ezek eredményei beépítésre került a dokumentumokba. Emellett a kerület 4 fő fejlesztési programjában közvetlenül is együtt dolgozik a sokszereplős városfejlesztési térben (MNP I. főváros, civilek, lakók, intézmények; MNP II. kormányzati, regionális szintekkel és civilekkel, lakókkal, intézményekkel; Corvin Sétány Program - főváros, befektető, tudományos intézmények; Európa Belvárosa Program társ kerületek, főváros, részönkormányzat, lakók, civilek). 2.7 A stratégia megvalósulásának monitoringja A stratégia időről időre történő előreléptetésekor (1996>1998>2001>2005>2007) kerül megvizsgálásra, hogy a kitűzött célok és az eltelt idő alatt megtörtént eredmények milyen viszonyban vannak. Ekkor kerül mindig megújításra a program épülve a vizsgálatokra. A MNP I. programba pedig már részletes társadalmi vizsgálatokra épülő éves monitoring épült be. 22

23 3 A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása 3.1 Alapadatok Józsefváros: Magdolna-negyed: Állandó lakosság: fő (2007.), Terület: 685 ha Állandó lakosság: fő (2007.), Terület: 34 ha Lakásszám: db (KSH, 2001.) Az alapadatok bemutatásakor először a ROP 2.2 Városi területek rehabilitációja (1. komponens: városrehabilitáció) pályázat pályázati kiírása által definiált, a terület kiválasztást meghatározó indikátorok értékeit mutatjuk be az első táblázatban, majd a következő, táblázatban a Megyei Jogú Városok (MJV) számára, a szociális városrehabilitációs célú beavatkozások akcióterületeinek kiválasztásához alkalmazott indikátorok, mutatók értékeit mutatjuk be. A Magdolna-negyed mindkét kiválasztási kritérium-rendszer követelményeinek eleget tesz. A MJV akcióterületi indikátorai közül mind az öt, a hagyományos építésű városi területekre értelmezett indikátort teljesíti. A városrész alapadatai (ROP 2.2 Városi területek rehabilitációja pályázat) Kritérium Mutató adat forrás I. Tartós munkanélküliség magas szintje II. Alacsony gazdasági aktivitás III. Szegénység és kirekesztés magas szintje IV. Nagyszámú nemzetiségi és kisebbségi csoportok A regisztrált munkanélküliek aránya 6,2% Fővárosi Munkaügyi központ A tartós munkanélküliek aránya 2,8% Fővárosi Munkaügyi központ Jövedelempótló részesülők aránya támogatásban A gazdaságilag nem aktív népesség aránya Az 1000 lakosra jutó egyéni vállalkozások száma Ipari és építőipari foglalkoztatásúak aránya Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya 100 lakosra jutó személygépkocsik száma A 100 családra jutó eltartottak száma 0,8% Helyi önkormányzat nyilvántartása 59,7% KSH évi népszámlálás n.a. - 17,7% KSH évi népszámlálás 70 fő Helyi önkormányzat nyilvántartása 15 db Helyi önkormányzat nyilvántartása 60 fő KSH évi népszámlálás Félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakások lakások aránya 37,2% KSH évi népszámlálás A roma népesség aránya 30% Józsefvárosi Roma Önkormányzat nyilatkozata 23

24 V. Alacsony iskolázottság 0-7 osztályos iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya a 15-x évesek körében 10,2% KSH évi népszámlálás Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x évesek körében 9,4% KSH évi népszámlálás VI. Magas kriminalitás, rossz közbiztonság VII. Erősen leromlott környezet VIII. Kedvezőtlen demográfiai helyzet 1000 lakosra jutó bűncselekmények száma A beépített területek aránya Az 1 főre jutó közterületi gondozott zöldfelület aránya ben 206, ben 157; ban 154* Budapesti VIII. kerületi Rendőrkapitányság nyilatkozata alapján 1919 előtt épített lakások aránya 88,2% KSH évi népszámlálás 60-x éves népesség aránya 18,6% KSH évi népszámlálás 0-14 éves népesség aránya 17,4% KSH évi népszámlálás Összefoglaló tábla az akcióterület lehatárolásához szükséges indikátorokról (a Megyei Jogú Városok számára, a Hagyományos építésű városi területek szociális városrehabilitációs célú beavatkozások akcióterületeinek kiválasztásához alkalmazott indikátorok) Indikátor típusa Határérték Érték az MNben Adatforrás ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁG (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a éves népesség körében magas volt 2001-ben Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben minimum 28% 38.4% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok maximum 10% 9,4% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok ALACSONY GAZDASÁGI AKTIVITÁS (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az minimum 30% 38,4% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok minimum 65% 59,7% Adatforrás: KSH, 2001-es 24

25 akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben Népszámlálás adatok MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt ben Számítás: munkanélküliek száma / Munkanélküliek + foglalkoztatottak száma Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek + foglalkoztatottak száma minimum 9% 12,6% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok minimum 3% 4,2% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni.) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban) Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a háztartásokhoz viszonyított városi/kerületi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra. (Beszámítható támogatásformák: rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás minden formája, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, adósságcsökkentési támogatás.) Számítás: rendszeres szociális támogatás darabszáma a minimum 9% 12,8% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok minimum 20% 35,9% Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat A rendszeres szociális támogatások száma a háztartások számához képest legalább 1,5- szerese a városi (Budapesten kerületi) átlagnak 1,10 Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat 25

26 városban/összes háztartás a városban aránya a célterületre kiosztott támogatások száma/célterületi lakások száma A legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év, azaz pl ben a es gyártási évű) gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest A maximum 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest legfeljebb 60%-a a városi (Budapesten kerületi) átlagnak n.a. Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat a gépjárműadó nyilvántartás alapján (az üzemben tartó lakhelye szerinti nyilvántartás alapján) ERŐSEN LEROMLOTT KÖRNYEZET (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya az fő lakónépességnél nagyobb városokban - Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat A nagy lakásszámú épületekben található lakások magas aránya az főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben Magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001-ben minimum 25% 36,1% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok minimum 30% a legalább fő lakónépességgel rendelkező városokban, és minimum 20% az főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban A LAKÓÉPÜLETEK ALACSONY ENERGIAHATÉKONYSÁGA 57,9% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Magas azon lakóépületekben - Adatforrás: 26

27 található lakások aránya, amelyek rossz energiahatékonysági jellemzőkkel rendelkeznek. A területen található lakóépületek rossz energiahatékonyságúaknak minősülnek jelen pályázat szempontjából, ha dec. 31-e előtt épültek, illetve jan. 1. után akkor, ha eredeti csomóponti tervekkel igazolható, hogy a panelcsomópontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein. Az dec. 31-e előtt épült lakóépület csak akkor tekinthető rossz energiahatékonyságúnak, ha nem született olyan támogató döntés vele kapcsolatban az iparosított technológiájú épületek energiatakarékos felújítását támogató pályázat LKFT-LA-2 során, amely a homlokzat hőszigetelését vagy a nyílászárók cseréjét eredményezte. önkormányzati nyilatkozat 27

28 4 Helyzetelemzés az akcióterület bemutatása 4.1 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése 2008-ban fogadta el a Józsefvárosi Önkormányzat a kerület egész területére a Kerületi Építési Szabályzatot (JÓKÉSZ). A szabályzat a kerületre elkészült koncepcionális előzményekre épül. A JÓKÉSZ az MNP II. Megvalósíthatósági Tanulmányának készítésével párhuzamosan került módosításra, és a Kerületfejlesztési Koncepcióban foglaltak kerületek átvezetésre. A szabályozási terv illeszkedik az akcióterületi programhoz, a lassú és belső változásokra épülő programot támogatja, és nem szolgálja a gyors csak a külső erőkre épülő változásokat. 4.2 Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása A Józsefvárosban 10 éve zajlik tudatos kerületfejlesztési-városrehabilitációs munka, jelenleg a kerület négy részén. a) a Belső-Józsefvárosban a Palota negyedben 1997-től kisebb megszakításokkal folynak a munkák b) a Közepső-Józsefvárosban a Corvin Mozi mögötti területen, az un. Corvin Sétány Program közötti időszakban zajlik a megújítás c) a Közepső-Józsefvárosban a Futó utca és környékén, 1999-től zajlanak a munkák várhatóan 2008-ban elkészül a 4 tömb fejlesztése d) a Közepső-Józsefvárosban a Magdolna-negyedben, 2005-től 2008 a Magdolnanegyed Program I. keretei között zajlanak a munkák, es időszakban a elindult a Magdolna-negyed Program II A Józsefvárosban a városrehabilitációs munkák Rév8 Zrt. 3 (akkor még Rt.) szervezésében a kerület két részén indultak meg 1998-ban, a Fővárosi Önkormányzattal közösen kijelölt két akcióterületen 4. 3 Rév8 Zrt, a továbbiakban Rév8 4 1 sz. városrehabilitációs akcióterület: Mikszáth K. tér - Krúdy Gy. utca Lőrinc pap tér Mária utca Baross utca Szentkirályi utca által határolt terület; 2 sz. akcióterület: Baross utca Leonardo da Vinci utca Práter utca Szigony utca Tömő utca Balassa utca Apáthy utca Szigony utca Üllői út József körút által határolt terület. 28

29 Belső-Józsefvárosi városrehabilitáció Projekt időtartama A projekt értéke (bruttó eft) Kerületi önkormányzati beruházás (bruttó eft) Támogatások (fővárosi) (bruttó eft) Társasházi és kis befektetői beruházások, (bruttó eft) A projekt bonyolítója A projekt céljai A projekt eredményei A projekt résztvevői A projekt támogatói A projekt hatásai Rév8 A tömbrehabilitáció beindítása a Józsefvárosban célja a projektnek. A felújított önkormányzati épületek a kapcsolódó közterületek, a megújult társasházak hatására megindul a kerület arculat változása. 10 megújult önkormányzati lakóház, 50 új lakás a tetőterekben, megújult közterületek, 2 megújult társasház Józsefvárosi Önkormányzat, a lakók, a társasházak, kis befektetők Fővárosi Önkormányzat A terület fogadó képessé tudott válni, a piaci folyamatoknak, új kereskedelmi és vendéglátóhelyek alakultak ki, megindult a terület funkció váltása, és új lakásépítkezések alakultak ki a közvetlen környezetben A Középső - Józsefvárosban 2000-től indult meg a korábban épületekre koncentráló rehabilitáció helyett a városrész méretű, komplex városmegújítás. Ennek hatásait 2002-től lehet érezni a területen. Ezen időszak alatt a kerületben, de főleg a Középső-Józsefvárosban 3500 új lakás épült fel. A Józsefvárosi önkormányzat projektjeinek és fejlesztéseinek közös legfontosabb jellemzője az együttműködés. A kerületi önkormányzat 1998-ban felismerte, hogy csak akkor tudja problémáit megoldani, fejlesztési elképzeléseit megvalósítani és ezek eredményét hosszú távon megőrizni, ha partnereket keres és talál a társadalom és a gazdaság szereplői között. Ezért valamennyi program tekinthető partnerségi programnak. 29