SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ TÁMOGATÁSA A FŐVÁROSBAN A PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN

Átírás

1 SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ TÁMOGATÁSA A FŐVÁROSBAN A PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN OSZKÓ EMESE OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

2 Témavázlat: Általános tapasztalatok a programozási időszakban A programozási időszak új végrehajtási gyakorlata Versenyképes Közép-Magyarország területi intézkedéseinek bemutatása Szociális városrehabilitáció támogatásának alapvető szakmai kritériumai Következtetések a as időszakra

3 Szociális városrehabilitáció a regionális operatív programokban Szociális célú városrehabilitáció a ROP-okban 14 projekt, ebből 1 Pest megye szerződött összköltség Mrd Ft szerződött támogatás Mrd Ft Csepel és XV. kerület 3, Józsefváros 2 projekttel Szociális célú városrehabilitáció a KMOP-ban ROP településfejlesztés ROP szociális célú városrehabilitáció szerződött összköltség Mrd Ft szerződött támogatás Mrd Ft KMOP településfejlesztés KMOP szociális célú városrehabilitáció

4 Szociális városrehabilitáció - Célterületek Szociális városrehabilitáció városi jogállású településeken valósult meg, az alábbi célterületeken: Ipari technológiával épült lakótelepek, ahol a cél annak megelőzése, hogy a legrosszabb státuszú lakótelepek későbbi gettósodás színhelyeivé váljanak. (Cél tehát a prevenció.) Nagyobb kiterjedésű, városi szövetbe ágyazott, hagyományos építésű, vegyes lakosság összetételű, leromlott városrészek, ahol a cél a további szegregációs folyamatok megállítása, és lehetőség szerint a terület státuszának emelése, ami hosszabb távon a magasabb státuszú lakosság területre vonzásával valósulhat meg az eredet lakosság nagyrészének megtartása mellett. (A cél tehát heterogénebb, integrációra alkalmasabb környezet és társadalom kialakítása.) A főként roma népesség által lakott telepek jelentik mind társadalmi, mind fizikai értelemben a legleromlottabb városi területeket ben az ERFA rendelet módosítása alapján pilot projektek a DDOP-ban, több településméretre

5 Általános erősségek és gyengeségek Pozitívumok Stratégia Új módszertan, stratégiai szemlélet IVS, Antiszegregációs tervek Partnerség Kötelező konzorcium Helyi támogatói csoportok Közvetett támogatás által civilek bevonása szoft tevékenységekre Megvalósítás Integrált, akcióterületi beavatkozás Kötelező funkciók és tevékenységek Kötelező szoft tevékenységek, kötelező programalap Negatívumok Valódi stratégiák hiánya, folyamatosan változó igények, módosítások A legproblémásabb területek nem kerültek kezelésre Alacsony partnerségi részvétel, látszatmegoldások Alacsony mértékű helyi igényfelmérés, irányított kérdések Passzív közösségek Nem az azonosított problémákra reagáló beavatkozások Gazdasági, foglalkoztatási tevékenységek alacsony szintje Az infrastrukturális tevékenységekre való fókuszálás Gyenge minőségű szoft elemek Professzionális projektmenedzsment hiánya

6 A programozási időszak tervezési logikája a területi források tekintetében

7 A területi intézkedések tervezésének és végrehajtásának alapelvei Közszférában versenyeztetés helyett fejlesztési igényekre történő fókuszálás Ne legyen versenyeztetés, ahol nem szükséges Költséges projektelőkészítés finanszírozása struktúraváltás Alulról felfelé történő építkezés ( Bottom-up ) a tervezés során Integrált Területi Beruházás helyett olyan eljárásrend biztosítása, amely garantálja a területi alapú és helyi fejlesztési igényekre épülő forrásfelhasználást Integrált Területi Program Budapest Főváros hajtja végre Területi Kiválasztási Rendszer új eljárásrendi elem

8 Területi Kiválasztási Rendszer (TKR) Integrált Területi Programok (ITP) A megyei, megyei jogú városi önkormányzatok és Budapest Főváros Önkormányzata integrált területi programokat (ITP) dolgoznak ki az indikatív, tervezési keretük terhére Az ITP olyan dokumentum, amely a helyi igényekkel összhangban a rendelkezésre álló TOP, illetve VEKOP területi forráskeretek felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá. ITP tartalmi elemei: ITP megnevezése (NFK döntés) ITP-t végrehajtó területi szereplő megnevezése (NFK döntés) ITP teljes 7 éves forráskerete (NFK döntés) ITP-ben megtett indikátor vállalások (NFK döntés) Az intézkedése, valamint tematikus célkitűzés szerinti forrásallokációt (NFK döntés) Forrás-felhasználási módok és a felhasználás ütemezése

9 VEKOP területi forrásallokációja a VEKOP belső forrásarányai alapján Területi szemléletű fejlesztések /források (Mrd HUF) Budapest Pest megye Érd Összesen Az üzleti infrastruktúra fejlesztésének támogatása Pest megyében - 5,7-5,7 Fenntartható közlekedésfejlesztés 8,2 1,8 0,2 10,2 Bölcsődék és családi napközik, valamint óvodák infrastrukturális fejlesztései 2,5 5,1 0,3 7,9 A leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja 11,2 1,9 0,3 13,4 Területi szereplők forrása összesen 21,9 14,5 0,8 37,2

10 Szociális városrehabilitáció támogatása a VEKOP keretében Az intézkedés célja: Leszakadó és leszakadással veszélyeztetett településrészeken koncentráltan megnyilvánuló társadalmi-fizikai-gazdasági problémák komplex módon való kezelése a területen élők társadalmi integrációjának elősegítése érdekében A programok Marginalizált közösségeket céloznak Komplex programok keretében Integrációs céllal akcióterületi beavatkozások keretében

11 Akcióterületek kijelölése Szegregációs mutató alapján történik 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (10. sz. melléklet) Szegregációs mutató: legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül).

12 Akcióterületek kijelölése A szegregációs mutató határértékei településtípusonként, 2011 Településtípus Fővárosi kerület I. csoport (I., II., III., V., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIII. kerület) Szegregált terület, amelynél a szegregációs mutató értéke nagyobb mint 20% egyenlő, Szegregációval veszélyeztetett terület, amelynél a szegregációs mutató értéke nagyobb egyenlő, mint 15%, de kisebb mint 20% Fővárosi kerület II. csoport (IV., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII., XXIII. kerület) nagyobb mint 25% egyenlő, nagyobb egyenlő, mint 20%, de kisebb mint 25% Az akcióterület ennél lehet tágabb (kijelölésére külön útmutató készül), de a területén lennie kell legalább egy, a 314/2012. Korm. rendelet szerinti jogosult területnek.

13 Következtetések a szociális városrehabilitáció új feltételrendszerének kialakításához A programozási időszak szociális városrehabilitációt célzó követelményrendszerek kidolgozásának előzménye: Pilot projektek a Dél-dunántúli régióban Nem valósíthatóak meg olyan beruházások, amelyek nem közvetlenül a célcsoport befogadását, esélyteremtését szolgálják (pl. olyan intézmények fejlesztése, ahonnan kiszorul a célcsoport) Elfogadható azon telepek szűkítése, ahol hosszú távon nem biztosíthatóak a felzárkózáshoz szükséges körülmények felszámolás Ebben az esetben a célcsoportot minden esetben integrált környezetbe szükséges költöztetni A költöztetés/mozgatás lépcsőzetesen is megvalósulhat Új zárványok létrehozása továbbra sem támogatható

14 Következtetések a szociális városrehabilitáció új feltételrendszerének kialakításához II. Hosszú távú, 3-5 éves programok Legalább 1 évvel a fizikai projektindítást megelőzően a szoft típusú tevékenységek elindítása/biztosítása szükséges Elsősorban a lakófunkció fejlesztését és a szoft tevékenységeket szükséges támogatni ezek a tevékenységek biztosítják a célcsoport valódi felzárkóztatását, az életszínvonal emelkedése ezek által tetten érhető Közterület-fejlesztés kizárólag kiegészítő jelleggel valósulhat meg a projektekben, amennyiben megfelelőek a felzárkóztatásra, integrációra vonatkozó intézkedések A célcsoport fejlesztését, bevonását folyamatosan biztosítani szükséges Szociális munka folyamatos biztosítása szükséges Lehetőség az akcióterület elhagyására integrált környezetbe költözés, társadalmi integráció a térbeli mellett

15 Projektfejlesztés, projektmegvalósítás menete Stratégiai cél: kedvezményezettek terheinek csökkentése Költséges és időigényes projektfejlesztés támogatása Költséges projekt-előkészítésből adódó kockázatok, likviditási problémák mérséklése - kedvezményezetti oldalon Támogatási szerződések minél korábbi megkötése támogatási kérelmek benyújtása alacsonyabb műszaki tartalommal Mérföldkövek, ütemezés vállalása kedvezményezetti oldalról a támogatási szerződés keretében ütemterv tartása érdekében 2015 munkaterv: előreláthatóan két évnyi kötelezettségvállalást szükséges tenni 3-4 hónap alatt az eredményességhez komoly elköteleződés szükséges mind az intézményrendszer, mind a területi szereplők oldaláról

16 Menetrend A kiválasztási kritériumrendszer kidolgozása Az ITP-k első körös benyújtása az Irányító Hatósághoz minőségbiztosításra március első hete április első hete Monitoring Bizottsági ülések Az ITP-k IH általi minőségbiztosítása Az ITP-k benyújtása NFK általi elfogadásra NFK általi elfogadás április vége folyamatosan, április végéig május vége várhatóan június Felhívások meghirdetése várhatóan június

17 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!