6. óra: Egyenlőtlen tér a területi fejlettség mérése hazánkban
|
|
- Edit Fekete
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 6. óra: Egyenlőtlen tér a területi fejlettség mérése hazánkban Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet tanév
2 A területi fejlettség kérdése Az elmaradottság többdimenziós jelenség, egyetlen mutatószámmal csak erős korlátok között fejezhető ki; Dinamikus rendszerről van szó, mely idővel nem csak területileg strukturálódik át, hanem minőségében is átalakul; Az elmaradottságot kifejező mutatószámok is átalakul(hat)nak: egy része elveszti egyenlőtlenségeket hordozó tartalmát; egy része stabilan fejezi ki a fejlettség-elmaradottság kettősségét; egy részük pedig újonnan jelenik meg (JAKOBI Á. 2004).
3 A területi fejlettség kérdése A fejlettséget kifejező mutatók földrajzi sajátosságokat is visszatükröznek direkt, vagy közvetett módon pl. felszíni és felszín alatti vízkészletek aránya Irán esetében (ZIARI, K. 2007), illetve a településhálózati jellemzőkön keresztül; Fontos felhívni a figyelmet a társadalmi értékrend kérdésére is. Ebből a szempontból a hazai viszonyokat az anyagi jellegű indikátorok némi dominanciája hatja át (NAGY, G. - KOÓS, B. 2014); A fejlesztési politikai szempontok az elmaradott térségek és települések hivatalos lehatárolása kapcsán mindenképpen fontos szerepet játszanak különösen akkor, ha a lehatárolásra valamilyen támogatási mechanizmus épül.
4 A területi fejlettség kérdése Forrás: VÁTI 2008, 15 p.; NAGY A. 2012, 9. táblázat, 57. oldal aktualizálva, a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján A komplex térségi elmaradottság mérésénél vizsgált tényezők, az alkalmazás gyakorisága szerint, Típus Folyamatosan vizsgált tényezők Időnként mellőzött tényezők Újonnan bekerülő tényezők Idővel elhagyott tényezők vándorlás korszerkezet urbanitás, településszerkezet munkanélküliség iskolázottság foglalkoztatási szerkezet vállalkozássűrűség turizmus (forgalom) gázellátottság halálozás születéskor várh. élettart. szociális támogatások helyi adók hulladékgyűjtés mezőgazdasági adottságok Mutató jövedelmi viszonyok gépkocsi ellátottság lakásépítés üteme telefonellátottság csatornázottság kutatás-fejlesztés kereskedelem ivóvíz-ellátottság elérhetőség kábeltelevízió ellátottság internet-ellátottság ingatlanárak lakásminőség
5 A fejlettség mérésével kapcsolatos elvárások a felhasznált indikátorok fejezzék ki a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket és lehetőség szerint korlátozott legyen a számuk; minél kevesebb népszámlálási adatot tartalmazzon a mutatókészlet; az indikátorokkal szemben az is elvárás, hogy statisztikai módszertani szempontból megfelelőek legyenek, és előállításuk ne igényeljen nagymértékű erőfeszítéseket és költségeket; jelenjenek meg benne a területfejlesztés célkitűzései, egyes indikátorok reflektáljanak a tervezett szakpolitikai intézkedésekre; a térségek és a települések lehatárolásának eljárása és mutatói lehetőleg azonosak legyenek de erre ellenérv is megfogalmazódott; a kedvezményezettség megállapítása során nem az évenkénti ismételt számítás, hanem a több évre szóló kiszámítható lehatárolás a fontos, emiatt statikus és dinamikus mutatók együttes alkalmazása indokolt bár módszertanilag dilemmák vetődhetnek fel (VÁTI 2008).
6 A fejlettség mérésével kapcsolatos elvárások fejlettséget-elmaradottságot gyakran szokták egyetlen mutatóval is kifejezni: makroszinten a GDP/fő, míg lokális szinteken a jövedelem a legtöbbször alkalmazott mutató (emellett munkanélküliségi ráta, iskolázottság stb.); a számos mutatót egyszerre figyelembe vevő többváltozós módszerek során alkalmazott mutatók száma széles skálán mozog, akár 600 változóra alapuló vizsgálattal is lehet találkozni; utóbbiak esetén komplex mutatót szükséges előállítani, melynek vannak egyszerűbb és meglehetősen bonyolult matematikai-statisztikai, sőt térinformatikai lehetőségei; rendelkezésre állnak olyan komplex mutatók, melyek általánosan elfogadottak és kiforrott módszertannal rendelkeznek, egy részüket a közelmúltban adaptálták a hazai viszonyokra.
7 A települési (területi) gazdasági erő egy lakosra jutó értéke a kistérségekben, 2011-ben, 1000 Ft Forrás: saját szerkesztés a KSH és a NAV adatai alapján
8 A települési (területi) gazdasági erő egy lakosra jutó értéke a kistérségekben, 2011-ben, 1000 Ft A megyei GDP dezaggregálásával jön létre az adóköteles jövedelemből, a helyi adók volumenéből és a regisztrált vállalkozások számából számítva (LŐCSEI H. - NEMES NAGY J. 2003). Forrás: saját szerkesztés a KSH és a NAV adatai alapján
9 A térségi versenyképesség tényezőinek országos átlaghoz viszonyított átlagértéke a kistérségekben, 2011-ben Forrás: saját szerkesztés a KSH és a NAV adatai alapján
10 A térségi versenyképesség tényezőinek országos átlaghoz viszonyított átlagértéke a kistérségekben, 2011-ben Versenyképesség triadikus felbontása: GDP = népesség GDP foglalkoztatottak * foglalkoztatottak aktív_ korúak * aktív_ korúak népesség jövedelem: adóköteles jövedelem (NAV-APEH) a GDP helyett; népesség: állandó népesség (KSH népszámlálás); aktív korúak: éves korcsoport (KSH népszámlálás); foglalkoztatottak (KSH népszámlálás). (NEMES NAGY J. 2004). Forrás: saját szerkesztés a KSH és a NAV adatai alapján
11 A korrigált humán fejlettségi index a kistérségekben 2011-ben Forrás: saját szerkesztés a KSH és a NAV adatai alapján hosszú és egészséges élet + életszínvonal + iskolázottság (FARKAS M. B. 2012)
12 A térségi deprivációs index a kistérségekben 2011-ben Forrás: saját szerkesztés a KSH és a NAV adatai alapján
13 A térségi deprivációs index a kistérségekben 2011-ben munkanélküliek aránya; foglalkoztatott nélküli háztartások aránya; komfort nélküli lakások aránya; átlag adózott jövedelem havonta egy állandó lakosra; SZJA adófizetők a éves korosztály arányában; legalább középfokú iskolai végzettségűek a 25-x népesség arányában; 100 fő 60 év feletti jutó 15 év alatti (KOVÁCS K. 2010; KOÓS B. 2014). Forrás: saját szerkesztés a KSH és a NAV adatai alapján
14 Az objektív jól-léti index a kistérségekben 2011-ben 10 mutatócsoportban 30 indikátor szerepel, a Stieglitz-Sen- Fitoussi jelentés alapján (NAGY, G. - KOÓS, B. 2014) Forrás: saját szerkesztés NAGY, G. - KOÓS, B adatai alapján
15 TGE_2011 TGE_2007_11 TCOMP_2011 KHDI_2011 TDI_2011 JOLLET_2011 INCOME_2011 KSH_2007 A vizsgált komplex mutatók korrelációs mátrixa a Spearman-féle rangkorrelációval számolva TGE_2011 1,000 0,989 0,838 0,843 0,845 0,827 0,818 0,839 TGE_2007_11 0,989 1,000 0,860 0,878 0,865 0,855 0,838 0,867 TCOMP_2011 0,838 0,860 1,000 0,949 0,964 0,907 0,990 0,922 KHDI_2011 0,843 0,878 0,949 1,000 0,936 0,950 0,944 0,922 TDI_2011 0,845 0,865 0,964 0,936 1,000 0,928 0,951 0,946 JOLLET_2011 0,827 0,855 0,907 0,950 0,928 1,000 0,894 0,932 INCOME_2011 0,818 0,838 0,990 0,944 0,951 0,894 1,000 0,902 KSH_2007 0,839 0,867 0,922 0,922 0,946 0,932 0,902 1,000 Forrás: saját szerkesztés NAGY, G. - KOÓS, B. 2014, a NAV és a KSH adatai alapján
16 A fejlettségi vizsgálatok során megjelenő dilemmák Területi dimenzió kérdésköre milyen területi szinten készüljön?; Az idő dimenzió kérdésköre pl. statikus-dinamikus mutatók?; A fejlettséget kifejező, a számításba kerülő indikátorok körének kiválasztása; Több indikátor esetén alkalmazandó dimenziótlanító eljárás kiválasztásának kérdése; A küszöbértékek kijelölésének dilemmája.
17 A területi fejlettségi index kialakítása 136 társadalmi-gazdasági-infrastrukturális mutató alapján: Forrás: saját szerkesztés
18 A területi fejlettségi index kialakítása es települési részletezettségű adatok alapján a következő indikátorok kerültek kiválasztásra: 1. az idős népesség eltartottsági rátája (az idős népesség (65 x éves) a éves népesség százalékában), %; 2. a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya, a 0 24 éves népességből, %; 3. a száz 60 éves és idősebb lakosra jutó légzőrendszer betegségeiben szenvedő betegek száma, fő; 4. a száz lakásra jutó lakos, fő; 5. a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra jutó értéke, Ft/fő; 6. a megelőző 10 év során épített lakások aránya a lakásállományon belül, %; 7. az átlagos lakásár, millió forint/ingatlan.
19 A területi fejlettségi index kialakítása A következő dimenziótlanító eljárások tesztelésére került sor: 1. rangsorolás; 2. pontozáson alapuló módszer; 3. maximumra vetítésen alapuló módszer; 4. normalizálás; 5. standardizálás; 6. faktoranalízis; 7. diszkriminancia-analízis; 8. klaszteranalízis.
20 A lehatárolás eredménye Magyarország térszerkezete a területi fejlettségi index alapján normalizálással, 2013 Területi fejlettségi index Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján
21 I. Társadalmi és demográfiai helyzet mutatói: Urbanitás/ruralitás indexe (a járás népességének mekkora aránya él 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen), % Halálozási ráta (az ezer lakosra jutó halálozások száma) (az utolsó öt év átlaga), Vándorlási különbözet ezer lakosra (az utolsó öt év átlaga), fő Tízezer 0-2 éves állandó lakosra jutó bölcsődei és családi napközis férőhelyek száma, db Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek aránya a 0-24 éves állandó népességből, % Aktív korúak ellátásában (rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban) részesítettek ezer állandó lakosra jutó száma, fő II. Lakás és életkörülmények mutatói: Használt lakások átlagos ára, Ft Az utolsó öt év során épített lakások aránya az időszak végi lakásállományból, % Komfort nélküli (lakott) lakások aránya a lakott lakásokból, % Az egy állandó lakosra jutó SZJA-alapot képező jövedelem, ezer Ft A természetes személyek által üzemeltetett személygépkocsik kor szerint súlyozott ezer lakosra jutó száma, db Születéskor várható átlagos élettartam - férfiak, év Születéskor várható átlagos élettartam - nők, év III. Helyi gazdaság és munkaerő-piaci mutatók: A 18 éves és idősebbek között a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya, % Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú állandó népességből (éves átlag), % Tartósan - legalább 12 hónapja folyamatosan - nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú állandó népességből, % A legfeljebb általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya, % A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma, db Kiskereskedelmi üzletek ezer lakosra jutó száma, db Az önkormányzatok helyi adóbevételének aránya a tárgyévi bevételekből, % IV. Infrastruktúra és környezeti mutatók: Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózathoz kapcsolódott lakások aránya, % A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, % Szélessávú internet előfizetők ezer lakosra jutó száma, db Kiépített utak aránya az összes önkormányzati fenntartású közútból, % A megyeszékhely elérésének mutatója, perc A gyorsforgalmi csomópontok elérési mutatója, perc (forrás: a 290/2014-es (XI.26.) és a 105/2015-ös (IV.23.) kormányrendelet alapján)
22 A területfejlesztés kedvezményezett térségei 2014-ben Forrás: saját szerkesztés a 290/2014-es (XI.26.) kormányrendelet alapján
23 A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, valamint jelentős munkanélküliséggel sújtott települések 2015-ben Forrás: saját szerkesztés a 105/2015. (IV. 23) kormányrendelet alapján
24 Köszönöm a figyelmet! Felhasznált irodalom: FALUVÉGI A. 2004: Kistérségeink helyzete az EU küszöbén. Területi Statisztika, 7 (44) (5) pp FARKAS M. B. 2012: A korrigált humán fejlettségi mutató kistérségek közötti differenciáltsága Magyarországon. Területi Statisztika, 15 (3) pp JAKOBI Á. 2004: Az információs társadalom területi egyenlőtlenségeinek tartama és értelmezési lehetőségei. In: II. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged. CD kiadvány 15 p. KOÓS B. 2015: A szegénység és depriváció a magyar településállományban az ezredfordulót követően avagy kísérlet a települési deprivációs index létrehozására. Tér és Társadalom, 29 (1) pp KOVÁCS K. 2010: Területi-társadalmi egyenlőtlenségek a rendszerváltozás utáni Magyarországon. In: Párbeszéd és együttműködés. Területfejlesztési Szabadegyetem (szerk. Fábián A.), Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron. pp LÓKI J. - DEMETER G. 2009: Geomatematika. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 257 p. LŐCSEI H. - NEMES NAGY J. 2003: A Balatoni régió gazdasági súlya és belső térszerkezete. In: Kistérségi mozaik (szerk. Nemes Nagy J.), Regionális Tudományi tanulmányok 8. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest. pp NAGY A. 2012: A fejlettség, elmaradottság mérése a magyar területfejlesztési politikában. Doktori értekezés, ELTE TTK, Budapest. 150 p. NAGY, G. - KOÓS, B. 2014: First results in modelling objective well-being in Hungary at lower territorial level. Regional Statistics, 4 (2) pp
25 Köszönöm a figyelmet! NEMES NAGY J. 2004: Új kistérségek, új városok. Új versenyzők? In: Térségi és települési növekedési pályák Magyarországon. Regionális Tudományi Tanulmányok 9. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport. pp NEMES NAGY J. (SZERK.) 2005: Regionális elemzései módszerek. Regionális Tudományi tanulmányok 11., ELTE Regionális Földrajzi Tanszék MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest. 284 p. PÉNZES J. 2015: A kedvezményezett térségek lehatárolásának aktuális kérdései. Területi Statisztika, 55., 3. pp VÁTI 2008: A kistérségek komplex fejlettségi mutatóinak módszertani összehasonlítása és alkalmazhatóságuk vizsgálata. VÁTI Kht. Területi Tervezési és Értékelési Iroda Területi Elemzési és Értékelési Osztály, Budapest. 81 p. ZIARI, K. 2007: Measuring degrees of development in the different regions of Iran. In: Issues in Geographical Marginality General and theoretical aspects (eds. Jones, G. - Leimgruber, W. - Nel, E.), IGU, Rhodes University, Grahamstown, South Africa. pp /2014. (XI.26.) kormányrendelet a kedvezményezett járások besorolásáról
A területi elmaradottság kifejezésének lehetőségei
A területi elmaradottság kifejezésének lehetőségei Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP
RészletesebbenPeriférikus térségek lehatárolása módszertani dilemmák és lehetőségek
Periférikus térségek lehatárolása módszertani dilemmák és lehetőségek Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Benedek Viktória PhD-hallgató DE TTK Áramlások a térgazdaságban az MRTT XVI. vándorgyűlése
RészletesebbenHátrányos helyzetű járások és települések. Urbánné Malomsoki Mónika
Hátrányos helyzetű járások és települések Urbánné Malomsoki Mónika Jogi szabályozás Felhatalmazás alapja: 1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről 290/2014. Kormányrendelet a
RészletesebbenVersenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,
Részletesebben4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés
Részletesebben1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek
1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek Az informatika alkalmazása a társadalomföldrajzban (TTGBL6520) gyakorlat 2018-2019. tanév A területi adatbázis A statisztikai jellegű információk
RészletesebbenKedvezményezett térségek a hazai területfejlesztési politikában
Kedvezményezett térségek a hazai területfejlesztési politikában NAGY András vezetı tervezı VÁTI Nonprofit Kft Területi Elemzési, Értékelési és Monitoring Iroda Kedvezményezett térségek lehatárolása Hatályba
Részletesebben0,94 0,96 0,95 0,01-0,01 0,00 rendelkezők aránya A 25 - X éves népességből felsőfokú végzettségűek 0,95 0,95 0,94 0,00-0,01-0,01
dr. Vécsei Pál Módszertani leírás a településsoros választási adatbázisokhoz illesztett a települések társadalmi státuszát és társadalmi dinamikáját kifejezni hivatott tipológiákhoz A tipológiák "A társadalom
RészletesebbenDemográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin
Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu
RészletesebbenISMERTETŐK. A mérhetetlen elmaradottság mérése DR. NAGY ANDRÁS
ISMERTETŐK DR. NAGY ANDRÁS A mérhetetlen elmaradottság mérése Pénzes János: Periférikus térségek lehatárolása dilemmák és lehetőségek. Didakt Kiadó, Debrecen, 2014. Az elmaradott térségek lehatárolása
RészletesebbenTérségi egyenl tlenségek
Térségi egyenl tlenségek Kistérségi különbségek Demográfia Gazdaság leírásának dimenziói Foglalkoztatás, munkanélküliség Infrastruktúra Iskolázottság, oktatás Jövedelem, vagyoni helyzet Elérés Migráció
RészletesebbenHEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Hajdúnánás Városi Önkormányzat HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2018. június
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv 1 FŐBB TÉMAKÖRÖK 1. Reagálás a Jó Állam Jelentés 2015-tel kapcsolatos szakmai
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE
A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM
RészletesebbenVidéki járások versenyképessége Magyarországon. Szerkesztette: Lengyel Imre Vas Zsófia Lukovics Miklós Gyurkovics János
Vidéki járások versenyképessége Magyarországon Szerkesztette: Lengyel Imre Vas Zsófia Lukovics Miklós Gyurkovics János Szegedi Tudományegyetem Gazdaság és Vállalkozásfejlesztési Központ Szegedi Tudományegyetem
RészletesebbenKomplex regionális elemzés és fejlesztés tanév DE Népegészségügyi Iskola Egészségpolitika tervezés és finanszírozás MSc
Komplex regionális elemzés és fejlesztés 2016-2017. tanév DE Népegészségügyi Iskola Egészségpolitika tervezés és finanszírozás MSc 1. előadás A fejlettségi térszerkezet és az egészségi állapot területi
RészletesebbenA kedvezményezett térségek besorolásának alakulása, a lehatárolások módszertanának sajátosságai
NAGY ANDRÁS A kedvezményezett térségek besorolásának alakulása, a lehatárolások módszertanának sajátosságai Bevezetés A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2. b) pontja
RészletesebbenA gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin
A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében Dr. Lipták Katalin egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Budapest, 2017. szeptember
RészletesebbenA humán fejlettség és a munkaerőpiac kapcsolata kistérségi és települési szinten. Dr. Lipták Katalin
A humán fejlettség és a munkaerőpiac kapcsolata kistérségi és települési szinten Dr. Lipták Katalin egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Veszprém, 2014. november 28. Előadás felépítése
RészletesebbenA humánerőforrások értékelésének komplex mutatói: a HDI, HI és az iskolázottság kérdései. 2017/2018/I. félév
A humánerőforrások értékelésének komplex mutatói: a HDI, HI és az iskolázottság kérdései 2017/2018/I. félév A HDI mutató kialakulása A társadalom állapotának jelzésére kerestek komplex mérőszámot a kutatók.
RészletesebbenHEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24
RészletesebbenOBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON
Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,
RészletesebbenAz ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben
Kecskemét, 2018. október 18 19. Az ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben Előadók: Papp István, PhD-hallgató Apáti Norbert, PhD-hallgató Debreceni
RészletesebbenA munkanélküliség területi mintázatának változása Magyarországon a gazdasági világválság hatása
A munkanélküliség területi mintázatának változása Magyarországon a gazdasági világválság hatása Lőcsei Hajnalka tanársegéd, ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék külső munkatárs, MKIK GVI Az előadás felépítése
RészletesebbenA térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra
A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra Pásztor István Zoltán, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Pénzes
Részletesebben1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek
1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek Tér és társadalom (TGME0405-GY) gyakorlat 2018-2019. tanév Viszonyszámok Viszonyszá m Viszonyítandó adat (A) Viszonyítási alap (B) 1. Megoszlási
RészletesebbenKoós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont
Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés
RészletesebbenA hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus
RészletesebbenRECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI
RészletesebbenA GDP hasonlóképpen nem tükrözi a háztartások közötti munka- és termékcseréket.
FŐBB MUTATÓK A regionális GDP adatok minősége alapvetően 3 tényezőtől függ: az alkalmazott számítási módszertől a felhasznált adatok minőségétől a vizsgált területi egység nagyságától. A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
RészletesebbenRegionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata
Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
Részletesebben2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája
2.1. A 15-64 éves népesség munkanélküliségi rátája Az aktív népesség arányában, % Az aktív korú népesség arányában, % férfi nő összesen férfi nő összesen 1990 1,4 1,1 1,4 1,1 0,7 0,9 1991 6,0 5,1 5,6 4,4
RészletesebbenVárnai Ibolya PhD-hallgató Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola
XV. MRTT VÁNDORGYŰLÉS MOSONMAGYARÓVÁR 2017 A vidéki műkereskedések térbeliségének és a társadalmi, gazdasági, kulturális tényezők regionális különbségeinek összefüggései. Várnai Ibolya PhD-hallgató Enyedi
RészletesebbenA turizmus szerepe a Mátravidéken
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenÚtmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez
Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez (Az integrált városfejlesztési stratégia elkészítéséhez és a szociális típusú városrehabilitációs programok akcióterületi
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenTrendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében
Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
RészletesebbenNépességdinamika és társadalmi szerkezet OBÁDOVICS CSILLA EGYETEMI DOCENS KULCSÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR NYME KTK SOPRON
Népességdinamika és társadalmi szerkezet OBÁDOVICS CSILLA EGYETEMI DOCENS KULCSÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR NYME KTK SOPRON OBADOVICS@DEMOGRAFIA.HU Népességdinamika Népességszám változás Születés-halálozás
RészletesebbenErőforrások alternatív elemzési lehetősége
Erőforrások alternatív elemzési lehetősége Térbeli Teljesítményvizsgálat Áldorfai György SZIE-GTK-EGYRTDI Bevezető Probléma: a stratégiai dokumentumok módszertani hiányosságai (HVS HFS) Kihívások: EU-s
RészletesebbenA területfejlesztés kedvezményezett térségei és települései Magyarországon
A területfejlesztés kedvezményezett térségei és települései Magyarországon elektronikus oktatási segédanyag földrajz BSc, geográfus és földrajz tanárszakos MSc hallgatók számára Szerző: Pénzes János, PhD
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenKIEMELTEN TÁMOGATOTT KISTÉRSÉGEK AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
KÖZPONTI STTISZTIKI HIVTL MISKOLCI IGZGTÓSÁG KIEMELTEN TÁMOGTOTT KISTÉRSÉGEK Z ÉSZK-MGYRORSZÁGI RÉGIÓBN Miskolc 2008. április Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága, 2008 ISBN 978-963-235-101-8
RészletesebbenMellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz
Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,
RészletesebbenHEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd
RészletesebbenMagyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik
RészletesebbenA szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei
A szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei Pénzes János, PhD habil egyetemi adjunktus DE TTK Kárpát-medencei romakutatási fórum Debrecen 2019. március 28-29. Hátrányos
RészletesebbenADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN
ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Nagy Zoltán, Péter Zsolt egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan
RészletesebbenStatisztikai mutatók leírása
Munkaerő-piaci monitoring EURES-T Pannonia Statisztikai mutatók leírása 1. Népesség Forrás: Központ Statisztikai Hivatal Lakónépesség az adott területen lakóhellyel rendelkező és másutt tartózkodási hellyel
RészletesebbenA hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti,
RészletesebbenA Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági
RészletesebbenMUT konferencia, Makó, május
MUT konferencia, Makó, 2011. május 12-13. Dr. Kovács RóbertR robert.kovacs@localmonitoring.eu 1 Mit mérünk? Önkormányzatok véleménye a feltételeikről: Önkormányzatok bizalma a környező rendszerekben Önkormányzati
RészletesebbenMódszertani hozzájárulás a Szegénység
Módszertani hozzájárulás a Szegénység Többváltozós Statisztikai Méréséhez MTA doktori értekezés főbb eredményei Hajdu ottó BCE KTK Statisztika Tanszék BME GTK Pénzügyek Tanszék Hajdu Ottó 1 Egyváltozós
RészletesebbenA vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN
Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ
RészletesebbenKistérségeink helyzete az EU küszöbén
Kistérségeink helyzete az EU küszöbén Faluvégi Albert statisztikai tanácsadó A kistérségeké a jöv A Magyar Statisztikai Társaság Területi Statisztikai Szakosztályának konferenciája Budapest, 2004. június
RészletesebbenRegionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
RészletesebbenRegionális gazdaságtan
Regionális gazdaságtan 6.-7 Gyakorlat Munkaerı mobilitás Területi indikátorok, A 15-74 éves ek gazd. aktivitása, 24 Aktív népesség Munkanélküliek Foglalkoztatottak Ezer fı Aktivitási ráta, % Foglalkoztatási
Részletesebben180 napnál régebben munkanélküliek aránya
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 18 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 18 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen
RészletesebbenTérségtípusok az Európai Unió területi rendszerében és kohéziós politikájában. Igari András - Szabó Pál ELTE Regionális Tudományi Tanszék Budapest
Térségtípusok az Európai Unió területi rendszerében és kohéziós politikájában Igari András - Szabó Pál ELTE Regionális Tudományi Tanszék Budapest Térségtípus - térség (területi egység): táj és körzet,
RészletesebbenMunkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)
Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási
RészletesebbenSTATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy
STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok
RészletesebbenTisztelt Partnerünk!
2000 főnél népesebb város és község Tisztelt Partnerünk! Adatkérésük részeként a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégeztük a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es
RészletesebbenLisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok
Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása
RészletesebbenTAMP ÉS CO-TAMP KÖZÖS ÉS NEMZETI VONZÓKÉPESSÉGI PLATFORM
TAMP ÉS CO-TAMP KÖZÖS ÉS NEMZETI VONZÓKÉPESSÉGI PLATFORM Nagy András PhD Lechner Nonprofit Kft. http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube Project co-founded by European Union funds
RészletesebbenTERÜLETI INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS ATTRAKTIVITÁS
TERÜLETI INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS ATTRAKTIVITÁS Nagy András PhD Lechner Nonprofit Kft. http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube Project co-founded by European Union funds (ERDF,
RészletesebbenTERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE
TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE Jaschitzné Cserni Tímea Lechner Nonprofit Kft. http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube Project co-founded
RészletesebbenÚj módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez. Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes
Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes A 2016. évi mikrocenzus, kis népszámlálás Célja, hogy két népszámlálás között
RészletesebbenTÉRSZERKEZET, KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN TÉRSZERKEZETI MEZŐK. Egri Zoltán PhD 1 - Tánczos Tamás PhD 2. egyetemi adjunktus, SZIE GAEK TC
TÉRSZERKEZET, TÉRSZERKEZETI MEZŐK KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN Egri Zoltán PhD 1 - Tánczos Tamás PhD 2 1 egyetemi adjunktus, SZIE GAEK TC 2 főiskola docens, tanszékvezető, EKF GTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI
RészletesebbenTársadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség.
Engelberth István BGE PSZK Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség. Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok a
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó
RészletesebbenSTATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit
STATISZTIKAI ADATOK Szerkesztette Bálint Mónika Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkapiaci folyamatokat
RészletesebbenMegyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport
Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja Megyei
RészletesebbenA Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét
A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét 2018.10.18-19 Az észak-magyarországi városok központi szerepkörének változása a kiskereskedelemben, az ezredforduló után Készítették:
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenOKTATÁSI ÉS MUNKAERŐ-PIACI VIZSGÁLATOK AZ ÉSZAK-TISZÁNTÚLI ROMA LAKOSSÁG KÖRÉBEN AVAGY AZ INTEGRÁCIÓS FOLYAMATOK ELMÉLYÜLÉSE
OKTATÁSI ÉS MUNKAERŐ-PIACI VIZSGÁLATOK AZ ÉSZAK-TISZÁNTÚLI ROMA LAKOSSÁG KÖRÉBEN AVAGY AZ INTEGRÁCIÓS FOLYAMATOK ELMÉLYÜLÉSE A Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. Vándorgyűlése Dualitások a regionális
RészletesebbenKözösségi közlekedés (autóbusz) vizsgálata Győr agglomerációjában
Közösségi közlekedés (autóbusz) vizsgálata Győr agglomerációjában Bedő Anett egyetemi tanársegéd Pestiné dr. Rácz Éva egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Környezetmérnöki
RészletesebbenPest megye versenyképességi indexe
Pest megye versenyképességi indexe Pest megye önálló NUTS2 régióvá válásának szükségességét a versenyképességi tényezőket vizsgáló kompozit index is alátámasztja. A versenyképesség mérése Az EU a régiók
RészletesebbenStatisztikai adatok kezelése és kutatószobai környezet a KSH-ban
Statisztikai adatok kezelése és kutatószobai környezet a KSH-ban A gazdaságstatisztika szerepe az oktatásban konferencia és megemlékezés Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar 2017. szeptember 27.
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó
RészletesebbenOROSZLÁNYI KISTÉRSÉG
Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom megye OROSZLÁNYI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő #
RészletesebbenUniós források és hatásuk -- mennyiségek és mérési lehetőségek Major Klára. HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ
Uniós források és hatásuk -- mennyiségek és mérési lehetőségek Major Klára Uniós források elosztása HATÁSVIZSGÁLAT MÓDSZERTANI KIHÍVÁSAI Mi a hatásvizsgálat? Hatásvizsgálat: jellemzően olyan vizsgálatok,
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenA válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira
Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó
RészletesebbenTÉR ÉS TÁRSADALOM (TGME0405-E) előadás os tanév 2. félév
TÉR ÉS TÁRSADALOM (TGME0405-E) előadás 1+2 2015-2016-os tanév 2. félév VÁLASZTHATÓ CIKKEK LISTÁJA Alpek B. L. - Tésits R. 2014: A munkaerőpiaci szenzitivitás. Új módszer a magyarországi munkaerőpiac területi,
RészletesebbenA helyi gazdaság szerepe a települési sikerben hazai példákon keresztül
MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG A helyi gazdaság szerepe a települési sikerben hazai példákon keresztül Józsa Viktória elnökségi tag, MRTT doktorjelölt, Enyedi György Regionális Tudományok Doktori
Részletesebben(GYERMEK)SZEGÉNYSÉG VIDÉKEN
(GYERMEK)SZEGÉNYSÉG VIDÉKEN Magas szegénységi kockázatú települések a magyar településállományban TELEPÜLÉSTIPOLÓGIA ÉS RANGSOR Készítette Bihari Zsuzsanna és Kovács Katalin MTA Regionális Kutatások Központja,
RészletesebbenA Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve
A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 2020 HELYZETÉRTÉKELÉS HÁTTÉRTÁBLÁK I/2. melléklet 2016. március 1. Háttértábla száma Táblázat címe Forrás TABL_01 Az egy főre jutó GDP, 2008 2013 KSH
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenBIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS
BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem
Részletesebben49. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem és Tervező Tábor
49. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem és Tervező Tábor 2016. 07.05. Szombathely Michl József Polgármester Tata TATA Hagyomány és fejlődés Hol vagyunk? - Összes természetes vagy természetközeli vízfelület:
RészletesebbenA taktaközi települések fóruma
A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának
RészletesebbenSTATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy
STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető
RészletesebbenA nemzeti kibocsátás mérése
A nemzeti kibocsátás mérése A nemzeti kibocsátás mérőszámai SNA MPS nemzeti hazai nemzeti hazai bruttó - GO - társadalmi termék félnettó nettó GNP, GNI NNP, NNI GDP - társadalmi végtermék NDP - nemzeti
RészletesebbenTERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁNAK VIZSGÁLATA A PILISVÖRÖSVÁRI JÁRÁSBAN
Acta Carolus Robertus, 2017. 7 (2) pp 37 49 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁNAK VIZSGÁLATA A PILISVÖRÖSVÁRI JÁRÁSBAN Fabi Alexandra Zita Szűcs Antónia Összefoglalás A társadalmi és gazdasági fejlettség térbeli
RészletesebbenVÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN
Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)
Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők
RészletesebbenA társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon
A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon Kovács Katalin MTA, 2014. november 20. AZ MTA RKK 30. évfordulójára A magas munkanélküliséggel sújtott NUTS-3 régiók Európa 4 ország-csoportjában
RészletesebbenMagyarország klímasérülékenységi vizsgálata a Nemzeti Alkalmazkodási és Térinformatikai Rendszer adatai tükrében
Magyarország klímasérülékenységi vizsgálata a Nemzeti Alkalmazkodási és Térinformatikai Rendszer adatai tükrében A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE Áramlások a térgazdaságban Előadó:
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
Részletesebben