Kistérségeink helyzete az EU küszöbén

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kistérségeink helyzete az EU küszöbén"

Gábor Juhász
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Kistérségeink helyzete az EU küszöbén Faluvégi Albert statisztikai tanácsadó A kistérségeké a jöv A Magyar Statisztikai Társaság Területi Statisztikai Szakosztályának konferenciája Budapest, június 9.

2 Miért aktuális a kistérségek helyzetének újabb vizsgálata? A legutóbbi, átfogó helyzetértékelés az éveket fogta át, a piacgazdaságra való átmenet idszakát. A térszerkezet meghatározó társadalmi-gazdasági folyamatok hatásai ugyanakkor a 90-es közepétl változtak elejétl megváltozott a kistérségi terület-beosztási rendszer. Az Európai Unió küszöbén a kistérség lett a területfejlesztés alapegysége.

3 Melyek a térszerkezet jellemzi a harmadik évezred küszöbén? Hatnak a hosszú távú determinációk, de a gazdaság és a társadalom mködése és szervezdése a múlt folyamataiból már nem vezethetk le. A f mozgásirányokat a rendszerváltás után kialakult új struktúrák, új gazdasági és társadalmi intézmények és szereplk formálják. Egyre ersebben hatnak a globalizálódás folyamatai, valamint az információs rendszerek kialakításának és a környezet védelmének felértékeldött problémái.

4 Melyek az átmenet regionális folyamatainak szakaszai? A kilencvenes évtized a regionális folyamatok szempontjából nem tekinthet egységes, homogén idszaknak. Els felét meghatározóan a korábbi rendszer struktúráinak leépülését kísér krízisjelenségek uralták. Az évtized közepétl kezdve, új térszerkezetben, érzékelheten megjelentek a megújulás elssorban gazdasági jegyei. Napjainkra jóval inkább a dinamika, a gazdagodás dimenziójában van jelen a területi-települési tagolódás, amelynek társadalmi feszültséget generáló következményei nem kisebbek a megelz idszaknál.

5 Az új j térszerkezet t ma is meghatároz rozó elemei: A fváros kiugró fejldése az ország többi részéhez viszonyítva. A nyugati térségek növekv elnye a keleti és az északi régiókkal szemben. A kistérségek fejldésének növekv térbeli tagoltsága és A településhálózat ersöd gazdasági tagoltsága.

6 Az egy lakosra jutó GDP az országos átlag %-ában 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 Budapest Közép-Magyarország Leggyengébb régió Legkedveztlenebb megye Országos átlag 0,

7 A kistérségek rendszerének változása A 150 helyett 168 kistérség van január 1-jétl. A kistérségek száma 18-al ntt. A régi 150 kistérség közül 60-ban volt változás. Kistérséget váltott összesen 294 település, Ebbl: település új kistérségbe került át, - 77 további település váltott térséget.

8 A as felülvizs gálat alapján kis térs éget váltó település ek Kistérséget váltó települések (294) Egyéb települések (2851)

9 A kistérségek népességnagyság szerint, január

10 A kistérségek helyzete az új évezred küszöbén Míg a nagyrégiós, megyés elemzés a fváros-vidék, illetve a nyugat-kelet markáns különbségeit mutatja be, addig a kistérségeket tekintve sokkal differenciáltabb a kép. A piacgazdaságra való átmenet végére kialakult térszerkezetben az eddig vázoltaknál jóval tagoltabb, és eltér növekedési pályákon haladó térségtípusok különíthetk el.

11 A kistérségek vizsgálatánál használt változók Külföldi érdekeltség vállalkozások külföldi saját tkéje egy lakosra, 2002 Személyi jövedelemadó alapot képez jövedelem egy lakosra, 2002 Személyi jövedelemadó alapot képez jövedelem egy lakosra, 2002/1992 Mköd gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, 2002 Mköd gazdasági szervezetek száma, 2002/1996 Munkanélküliek aránya, 2002 Vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma, Távbeszél fállomások ezer lakosra jutó száma, 2002 Személygépkocsik száma ezer lakosra, 2002

12 A kis té rs é g e k he lyze te az Euró pai Unió küs zö bé n Dinamikusan fejlõdõ (22) Fejlõdõ (40) Felzárkózó (45) Stagnáló (37) Lemaradó (24)

13 A kistérségek típusai régiók szerint, 2004 Megnevezés Dinamikusan fejld Fejld Felzárkózó Stagnáló Lemaradó Összesen térségek Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

14 Az urbanizálts ág fo ka, január 1. (A 120 f/km2 és magas abb népsrs ég település ek lakónépes s égének aránya, %) (36) (32) (37) 1 30 (26) 0 (37)

15 A mköd vállalkozások ezer lakosra jutó száma kistérségenként, december

16 A külföldi érdekeltség vállalkozások külföldi saját tkéje egy lakosra, 2002, Ft (11) (13) (13) (42) (30) 0-50 (59)

17 A lakónépesség számának változása, 2003/1990, % 110,1 150,3 (15) 105,1 110,0 (7) 101,1 105,0 (43) 99,1 101,0 (13) 96,1 99,0 (49) 94,1 96,0 (22) 85,3 94,0 (19)

18 A vándorlási különbözet ezer lakosra jutó számának évi átlaga kistérségenként,

19 A fo g lalko ztato ttak s zámának válto zás a, 2001/1990, % (Né ps zámlálás i adato k alapján.) 100,1 120,3 (7) 90,1 100,0 (25) 75,1 90,0 (64) 70,1 75,0 (26) 65,1 70,0 (20) 54,5 65,0 (26)

20 A hétéves és idsebb népesség által elvégzett átlagos osztályszám kistérségenként, február

21 A regisztrált munkanélküliek aránya kistérségenként, december 20. %

22 Egy állandó lakosra jutó személyi-jövedelemadó-alapot képez jövedelem kistérségenként, 2002 Forint

24 ELÉRÉS a hétköznapokon Megyeszékhely=40, kistérség központ=40, saját szerep=20 4,04 5,00 (29) 3,58 4,04 (28) 3,40 3,58 (28) 3,22 3,40 (26) 2,98 3,22 (29) 2,24 2,98 (28)

25 ELÉRÉS, 2002 Budape s t=40, nyug ati határ (2)=30, régiók megyes zékhelyei=30, perc (2) (31) (28) (32) (36) (24) (9) (6)

26 ELÉRÉS, 2015 Budapes t=40, nyug ati határ(2)=30, régiók megyes zékhelyei=30, perc (4) (35) (45) (42) (29) (9) (4)

27 Köszönöm a figyelmüket!

Hasonló dokumentumok

Térségi egyenl tlenségek

Térségi egyenl tlenségek Kistérségi különbségek Demográfia Gazdaság leírásának dimenziói Foglalkoztatás, munkanélküliség Infrastruktúra Iskolázottság, oktatás Jövedelem, vagyoni helyzet Elérés Migráció