Az NKE feladata a nemzetközi mutatók témakörében: 1. Releváns mutatók azonosítása 2. Nyomon követése és a változások értékelése 3.

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az NKE feladata a nemzetközi mutatók témakörében: 1. Releváns mutatók azonosítása 2. Nyomon követése és a változások értékelése 3."

Andor Pásztor
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 1

2 Az NKE szerepe: Hatásmérések, melyek támogatják a KÖFOP eredményességét és az eredmények disszeminációját. A fejlesztések eredményeinek hatása és az NKE tevékenysége 3 dimenzióban történik, melyek kapcsolódnak ugyan, de nem váltják ki egymást és nem fednek le mindent. 1. A JÁPM ek rendszere a Jó Állam Jelentés, valamint a KÖFOP stratégiai és célrendszerét alapul véve kialakított hatásmutató rendszer, mely a fejlesztések projektszintű eredményeit és hatásait méri, melyekre a fejlesztés közvetlen hatással van, és célértékvállalás tehető. 2. A horizontális vagy makromutatók azokat az országos, makroszintű eredményeket mérik, melyek több fejlesztés együttes eredményeként azonosíthatók. Ilyenek pl. az országos lakossági és vállalkozói elégedettségmérések, bizalommérések. 3. A nemzetközi mutatók a kormányzati teljesítményt mérik a közszolgáltatások, intézmények és szakpolitikák széles körében. Az NKE feladata a nemzetközi mutatók témakörében: 1. Releváns mutatók azonosítása 2. Nyomon követése és a változások értékelése 3. Tudásbázis 2

3 A készítők: nemzetközi szervezet (Európai Bizottság, OECD), NGO (Bertelsman Stiftung, Freedom House), közintézmények (IMD) Milyen céllal? Szakpolitika nyomon követése (DESI), kormányzati együttműködés, értékelések, összehasonlítások (OECD), pénzügyi, befektetői információ (WEF, Világbank) Objektív és szubjektív elemek a felmérésben. Adatokat gyűjtenek Szubjektív szakértői Hivatalos statisztikák begyűjtése, és hivatkozzák Adatgyűjtés drága Összehasonlíthatóság Transzparencia (ismertek a módszertanok, a mérőeszközök, a számítások, eredmények). Hozzáférhetőek, kritizálhatók. A rangsorok a relatív helyezést mutatják. A többi ország fejlődése vö. a mi fejlődésünk. A rangsorok, indexértékek általában a célról adnak egy képet, sok egyéb ismérvük is fontos. Módszertani változás 3

4 Nem most kezdték a méréseket. Évente. Akkor is lemérik, ha nincs KÖFOP. 3

5 Mit értünk nemzetközi mutatók alatt? Beleértünk indexeket, rangsorokat, jelentéseket. Kormányzati teljesítménymutatók (governance). Állam kapacitást (feladatot) érintenek, kormányzati képesség van a mozdításukra. Közigazgatási mutatókkal nagyot szűkítünk. Közszolgáltatásokat (public services) értünk alatta, ezen belül a közigazgatási (public administration services) szolgáltatásokat. Egészségügy, oktatás, igazságszolgáltatás, közműszolgáltatás, OECD, Doing Business. KÖFOP relevanciájú mutatók. Mit értékelnek? Állapotot, policyt? 4

6 A KÖFOP relevánsnak azonosított mutatók három (négy) nagy csoportba sorolhatóak, ahogy az ábrán látszik. Azonosíthatóak még speciális, tematikus mutatók (pl. átláthatóság, nyílt kormányzás témakörében), melyek a projektek kis szegmensében vagy egyedi esetekben vannak jelen. Az ábrán látható, hogy számos fejlesztési eredmény nem azonosítható a nemzetközi mutatók terében. Nem mérik őket, nem összehasonlíthatóak országonként, a fejlesztési eredmény (output) nem, de az outcome azonosítható, de nagyon közvetett. Fontosak a közvetlen és közvetett hatások 5

7 DESI: 5 különböző súllyal szereplő dimenzióban 30 indikátorból álló kompozit index, amin belül a KÖFOP 2 mutatóra képes közvetlenül, 2 mutatóra pedig közvetetten hatni. Ezek mind az 5 ös dimenzióban találhatóak, melynek súlya 15% az értékelésben. 6

8 Nem lehet megmondani a jövőbeli helyezést. A DESI rőlés az EU digitális közigazgatási felméréséről részletesen a következő előadásban. 7

9 Világbank 190 ország, 11 alindikátor Szakértői kérdőívek versenyképességi A Világbank 2003 óta évente teszi közzé az Ease of Doing Business rangsorát, amelyben az üzleti környezet szabályozási jellemzőit vizsgálja országonként, azzal a céllal, hogy az országokat reformokra ösztönözze, és irányt is szabjon nekik. A jelentést összeállító világbanki munkatársak a felhasznált módszertant folyamatosan fejlesztik, így az összevethetőség problémás lehet, illetve történhetnek olyan elmozdulások, amelyeket nem a valós élet mozgásai, hanem a kritériumok változásai eredményeztek. Ez magában hordozza a veszélyt, hogy a változtatások lerontják egy ország rangsorban elfoglalt helyét, annak ellenére, hogy az adott ország üzleti környezetében nem következett be érdemi változás. 8

10 Rögzíti azokat az eljárásokat, időigényt és költséget, amely egy kkv nak egy kereskedelmi raktárépület megépítéséhez, valamint a víz és csatornahálózatra történő rácsatlakozásához előírt engedélyek beszerzéséhez szükséges. Feltételezi, hogy a raktárépület elővárosi részben található, és nem veszélyes anyagok tárolására szolgál. Minőségellenőrzési mutató is összeállításra kerül. 9

11 A pontokat 100 as skálán elhelyezve az országok 2/3 része 80 pont fölött teljesít. A skála elejének túltelítődése miatt várható módszertani felülvizsgálat. 10

12 A teljes elemzett folyamat magyarországi lépései: 1. Ingatlan térképmásolatának és tulajdoni lapjának a kérelmezése a földhivataltól 2.Geodéziai szakvélemény beszerzése 3.Előzetes közműszolgálati nyilatkozat a vízszolgáltatótól 4. Szolgáltatói hozzájárulás beszerzése a vízszolgáltatótól 5. Tűzjelző rendszer engedélyezésének beszerzése 6. Építési engedély a polgármesteri hivataltól 7. Helyszíni ellenőrzés a polgármesteri hivataltól 8. E-építkezési napló létrehozása 9. Előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzések az építkezés alatt 10. Víz- és csatornabekötés kérelmezése 11. Építkezési napló lezárása 12. Víz tisztasága jóváhagyásának beszerzése 13. Változási vázrajz benyújtása a földhivatalhoz 14. Tűzvédelmi Hatósági Osztály végső helyszíni ellenőrzése 15. Népegészségügyi Osztály végső helyszíni ellenőrzése 16. Polgármesteri hivatal végső helyszíni ellenőrzése 17. Használatbavételi engedély beszerzése és ennek átvezetése a tulajdoni lapon 11

13 30 objektív és 84 szubjektív indikátor 11 pillér 137 ország Cél: versenyképesség (= gazdasági produktivitás) fejlesztése 12

14 In your country, how burdensome is it for companies to comply with public administration s requirements (e.g., permits, regulations, reporting)? 1. Intézményi pillérben 7fokú skála 2017 ben üzleti vezetőt kérdeztek A vizsgálatok során relevánsnak az első, intézményi pillérben található adminisztratív terhet megjelenítő indikátort találtuk, melyet gyakran használnak a közigazgatás teljesítményének értékelésére. Mérésére a Világgazdasági Fórum vállalatvezetői kérdőívének (Executive Opinion Survey) idevonatkozó kérdésére adott válaszok (1 7 ig terjedő skálán) súlyozott átlagát használják. A jelentés 2017 es kiadásához kapcsolódóan üzleti vezetőt kérdeztek meg világszerte 2017 februárja és júniusa között. Magyarországról 52 személy került be a mintába. A megkérdezettek a magyar együttműködő szervezet, a Kopint Tárki Konjunktúrakutatási Zrt. adatbázisából kerültek kiválasztásra, figyelembe véve a tevékenységi területük ágazatait (mezőgazdaság, gyáripar, egyéb ipar, szolgáltatások), megkülönböztetve a vállalati méreteiket (mikro, kkv és nagyvállalat) is. 13

15 Nem éves és adatsoros. A korábbi részletes indikátorok mellett kiválasztottuk az OECD témába vágó jelentéseit, amelyek igen nagy érdeklődésre szoktak számot tartani mind a hazai, mind a nemzetközi szakmai és véleményformáló körökben. Az OECD publikációi között található a kormányzati teljesítményt 2009 óta összehasonlító módon, kétévente értékelő Government at a Glance kiadvány, valamint az országok által megrendelt, speciális országjelentések vagy átfogó tematikus jelentések. A Glance sorozat a kormányzás teljesítményértékelését tágan értelmezi, nemcsak a közigazgatási szolgáltatásokra (public administration services), hanem a közszolgáltatásokra (public services): az oktatásra és az egészségügyre is kiterjed. A Government at a Glance 2017 a gazdaság főbb adatainak alakulása mellett bemutatja többek között a közfoglalkoztatás, a költségvetés, a közbeszerzések és a közszolgáltatások (egészségügy, oktatás és igazságszolgáltatás) állapotát is. Vizsgálja bizonyos államizgatási rendszerek létezését is pl. a nyílt kormányzás esetében. A jelentés a kormányzást input, folyamat, eredmény és hatásindikátorral jellemzi. Szemben az eddig ismertetett mutatókkal, a jelentés nem állít fel egy abszolút rangsort a vizsgált országok között, nem szándékozik a kormányzás komplex fogalomkörét egy, akár többszörösen összetett index által megragadni. A felhasznált adatok jelentős része az OECD módszertanát alkalmazó kormánytisztviselőktől származik. A lehetőségekhez képest standardizált definíciókat és közös mértékegységeket alkalmaznak az adatgyűjtésük során, ugyanakkor a nemzeti rendszerek sajátosságai miatt olyan különbségek lehetnek, amelyek kihathatnak az 14

16 összehasonlíthatóságra. Amennyiben nem áll rendelkezésükre megfelelő minőségű saját adatsor, akkor más nemzetközi szervezetektől (pl. Európai Bizottság, Világgazdasági Fórum) vesznek át adatokat. Az elmúlt időszak kiadványainak áttekintése alapján megállapítható, hogy az utóbbi két jelentés már kikristályosodott szerkezetben, nagy részben megegyező mutatókkal jelent meg. A 2017 ben megjelent körkép kiemelt problémaként azonosította a közintézményekbe vetett bizalom alacsony szintjét, amelynek javítására sarkallja az államok intézményeit. Újdonság, hogy külön fejezetet szenteltek a közszektor innovációjának (public sector innovation) és a kockázati kormányzásnak (risk governance). OECD Közszolgáltatás fejlesztési Stratégia Szakértői elemzés, jó gyakorlatok bemutatása, illetve javaslatok megfogalmazása a legjobb eredmények elérésének érdekében 14

17 15

18 16

Hasonló dokumentumok

A JÓ ÁLLAM PROJEKT MUTATÓ MÉRÉSEK, VALAMINT A NEMZETKÖZI MUTATÓK JELENTŐSÉGE A KÖFOP DISSZEMINÁCIÓ SORÁN BUDAPEST,

A JÓ ÁLLAM PROJEKT MUTATÓ MÉRÉSEK, VALAMINT A NEMZETKÖZI MUTATÓK JELENTŐSÉGE A KÖFOP DISSZEMINÁCIÓ SORÁN BUDAPEST, 2018.02.15 KÖZIGAZGATÁS ÉS A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS KAPCSOLATA - 7. BIZOTTSÁGI KOHÉZIÓS JELENTÉS