CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2012. november 23. A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei Bencze-Kovács Virág kerékpáros stratégiai koordinátor Budapesti Közlekedési Központ
Kerékpáros fejlesztési célok A Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve szerint "2020-ig kerékpáros közlekedés fejlesztésének célja, a helyváltoztatásokon belül a kerékpározás 10 %-os részesedésének elérése". Ennek megvalósítása érdekében a BKK az alábbi területeken kezdte meg a fejlesztéseket. Belső városrész komplex kerékpárosbarát fejlesztése Kerékpárforgalmi főhálózat fejlesztése, kapacitív, és biztonságos kiépítése Közbringa (Bubi) rendszer bevezetése Kombinált utazások támogatása (közösségi közlekedés és a kerékpár kapcsolata) Kerékpáros szolgáltatások fejlesztése és információ felületek kialakítása, kommunikáció regionális fejlesztési lehetőségei 2
Kerékpáros fejlesztési célok I. Belváros (Bubi, komplex kerékpáros barát fejlesztés, teljes átjárhatóság II. Hungária gyűrűn belüli rész (átmeneti zóna, főhálózat fejlesztése, jó kapcsolatok fejlesztése) III. Külső kerületek, előváros regionális fejlesztési lehetőségei 3
Kutatás célja és módszerei A közlekedési és módváltási szokások és preferenciák megismerésére következő kutatásokat végeztük el: Forgalomfelvételek: keresztmetszeti számlálás, és kikérdezés Budapest városhatárnál, részletes kérdőív Háztartásfelvételek: személyes interjúk 13 településen a kiválasztott szektorban B+R (kombinált módhasználat) felmérése a 70 és 71-es számú vasútvonalakon A BKK honlapján és a fősodrú médiában is megjelent, valamennyi szektorra kiterjedő on-line kérdőív Workshopok A régiós kerékpáros utazáslánc regionális fejlesztési lehetőségei 4
5 Bencze-Kovács Virág: A budapesti kerékpáros közlekedés Kimutatható trendek A budapesti kerékpáros forgalom növekedése (1994 2010) hat csomóponti számlálás átlaga alapján Andrássy úti kerékpár detektor adatai [kp/nap] Nyári max. 1200 kp/nap, Nov. 500 kp/nap http://kerekparszamlalo-andrassy-befele.visio-tools.com/
regionális fejlesztési lehetőségei 6
Kerékpár jegy eladás növekedése Eladott MÁV e-ticket kerékpárjegyek 2010-2011 BKV bérlethez eladott kiegészítő kerékpáros matricák száma és változása 700 600 1200 500 1000 400 800 300 2010 600 2011 200 100 2011 400 2012 0 200 0 Adatok forrása: MÁV-Start Zrt. Adatok forrása: BKKZrt. regionális fejlesztési lehetőségei 7
Kérdőíves felmérés megállapításai Kerékpárral Budapestre ingázók forgalomáramlási ábrája szektorokra bontva, távolság és kerékpárhasználat módja szerint regionális fejlesztési lehetőségei 8
regionális fejlesztési lehetőségei 9
Kérdőíves felmérés megállapításai Kerékpárhasználat jellege Végig kerékpározom 26% 2 kerékpárt használok, egyet az otthonomtól a megállóig/állomásig, egyet az érkezési helytől az úticélig 4% A tömegközlekedési megállóig kerékpározom (B+R) 4% Tömegközlekedéssel utazom, és az érkezési helyen szállok kerékpárra (fordított B+R) 2% On-line kérdőív n=550 Magammal viszem a HÉV-en/vonaton 64% regionális fejlesztési lehetőségei 10
Kérdőíves felmérés megállapításai regionális fejlesztési lehetőségei 11
Kérdőíves felmérés megállapításai a kerékpárhasználat és B+R együttes aránya az összes utazásból 3%-ot tesz ki. Az alkalmi kerekezők száma ennél lényegesen magasabb: a válaszadók közel egytizede (9,5%) teszi meg budapesti utazásainak legalább öt százalékát részben, vagy végig kerékpárral. A válaszadó (kerékpárt nem használók) közel fele a kerékpáros útvonalak jobb kialakítása (értsd: megléte, fenntartása) esetén kerékpározna, második helyen, 18% a kerékpárszállítási körülményeken javítana. Rendre 14 és 15% jelölte meg válaszként a biztonságos megállóhelyi tárolási lehetőséget, és a munkába kerékpárral közlekedők valamilyen fajta támogatását. A kerékpárosok cca. 2/3-a magával viszi a kerékpárját vonaton/héven és az ¼-e végig teker. Azaz létezik a kerékpárral közlekedőknek több olyan rétege, amely nagyobb távolságot is napi szinten megtesz. válaszadóknak csak 61%-a tapasztalt kerékpárszállítással kapcsolatos torlódásokat Kerékpár szállítási igény nem tömeges de jelentős: 10-60 percre kerékpározók 7% rendszeresen használná, 23% alkalmanként regionális fejlesztési lehetőségei 12
Kerékpáros főhálózat fejlesztése Ezen fejlesztések indikatív tervei már a 2009. évi Budapest Közlekedési Rendszerfejlesztési Tervben is rögzítésre kerültek: Solymár felé: Pesthidegkút - Solymár közötti erdei szakasz Óbuda: Bécsi út, Aranyhegyi patak menti útvonal Budai Hegyvidék: Konkoly-Thege út Jánoshegyi út városhatár; Szépjuhászné út Jánoshegyi út Máriaremetei út; Irhás árok Rétköz utca kerékpáros útvonal kijelölése Érd felé: nagytétényi kerékpárút hiányzó szakaszai, Nagytétényi út és a 6-os menti hiányzó szakaszok Vác felé: Váci út Reviczky u. Vadgesztenye u. Tábor u. Duna part Szilágyi u.; pesti Duna-parti gerincút hiányzó szakaszai Dunakeszi felé: Megyeri út és Külső Szilágyi út városhatárig, és vasút alatti kapcsolat Fót felé: Régi Fóti út mentén Csömör-Kistarcsa felé: Szabadföldi út mentén hiányzó szakasz és M0 keresztezés Gyál felé: Nagykőrösi út Hoffner u. városhatár Gödöllő felé: Rákos-patak menti kerékpárút regionális fejlesztési lehetőségei 13
Összefoglaló értékelés A kerékpáros utazások 60% nem turisztikai hanem munkába, iskolába járás. Jelenleg a kombinált közlekedési módként való használat az elővárosban jellemzőbb, de figyelemreméltó a kerékpár, mint önálló közlekedési eszköz volumene is: 45% a bérleten spórol, tarifa rendszer fejlesztése szükséges, B+R bővítése és népszerűsítése szükséges A forgalomfelvételek alapján az becsülhető, hogy a Budapestre bejáró hivatásforgalom mintegy 3,5%-a, közel 15 ezer ember jelenleg is napi szinten használja a kerékpárt. A fejlesztések költségigényessége, illetve a helyközi és helyi kerékpárszállítási igé-nyeknek a jelenleg is zsúfolt járműveken való kielégítése miatt elsősorban Észak-Pest és Dél-Pest szektora javasolható akcióterületként. regionális fejlesztési lehetőségei 14
Fejlesztési javaslatok Horizontális fejlesztési javaslatok Tarifarendszer alakítása az új igényekhez illeszkedve Kerékpározás támogatása munkáltatói vagy adókedvezmények bevezetésével Ösztönző kampányok Új kerékpáros tervezési módszertan kidolgozása Egységes kerékpáros létesítmény fenntartó szervezet Fizikai fejlesztési javaslatok Kerékpárutak utak, kerékpáros útvonalak karbantartása, fenntartása, felújítása B+R kerékpártárolók, kerékpárosbarát csomópontok kialakítása Járművek kerékpárosbarát kialakítása Hálózati folytonosság biztosítása regionális fejlesztési lehetőségei 15
Várható eredmények Az egész város és régió tekintetében - az elmúlt 10 évben a számítások szerint ~1%-al nőtt a kerékpáros modal-split. Jelen gazdasági helyzet, és a kilátások (melyek a kerékpárhasználat változására pozitív hatással vannak) mellett az infrastruktúrafejlesztésekkel további ~1%-os fejlődés érhető el rövidtávon, melyhez a nemzetközi tapasztalatok alapján még 1%-os növekedés várható a közbringa rendszer (Bubi) miatt. A belvárosi rövid utazások tekintetében a jelenlegi 3-5 % körüli kerékpáros modal split értékhez képest a dupplázódás elérhető cél 2020-ig. regionális fejlesztési lehetőségei 16
Bencze-Kovács Virág Budapesti Közlekedési központ Kerékpáros stratégiai koordinátor bicikli@bkk.hu regionális fejlesztési lehetőségei 17