Tábit Sarlta Klinikai szakpszichlógus PMPSZ Gyáli Tagintézmény Intézményvezető EGY CSEPP FIGYELEM A SEGÍTŐKNEK
,,Kezdjetek el élni, hgy legyen mit mesélni /Cseh Tamás Fáradtnak tűnsz, mintha nem a régi vlnál. / Dés - Bereményi
Mi kiégés és mi nem? depresszió és társai magánysság életuntság életközépi krízis szmatikus betegségek
A kiégés definíciója A kiégés a krónikus emcinális megterhelés, stressz hatására fellépő testi, szellemi és érzelmi kimerülés állapta, amely együtt jár az inkmpetencia érzésével, a célk, ideálk elvesztésével, illetve a kiégett személy negatív beállítódásával, mind önmagával és saját munkájával, mind máskkal szemben. Ha a kiégés megjelenik egy munkahelyi közösségben, akkr hamarsan fertőző betegségként tvábbterjed.
A kiégés lehetséges kai A burnut kialakulásának kait külső (extrinsic) és belső (intrinsic) tényezők kölcsönhatásaiban kell keresni. A fglalkzással való elégedettséggel a belső tényezők vannak szrsabb összefüggésben, az elégedetlenséggel inkább a külső tényezők vannak kimutatható kapcslatban. Belső tényezők: Elhivatttság, szakmai érdeklődés hiánya Negatív hzzáállás Külső tényezők: Elvárásk, szerepek knfliktusai Munkahelyi interpersznális kapcslatk, izláltság A szakmai előmenetel hiánya Anyagi helyzet és életmód Társadalmi megbecsültség
A kiégés pszichszmatikus tünetei A fglalkzással való elégedettség fkzats megszűnése. A kisebb egészségügyi panaszk szaprdása: fejfájás vagy migrén, émelygés, emésztési zavark, hátfájás, megfázás, alvászavark. A munkahelyi feladatk teljesítésével kapcslats zavark. Szaprdó knfliktusk, fkztt érzékenység, ingerlékenység, majd visszahúzódás a társas kapcslatktól. Csökkenő önbizalm és önértékelés.. A testi és érzelmi tünetek tvábbi fkzódása, az előbbi két pntban említett prblémák kzta feszültségek eredményeképpen. Gyrsuló spirál, melynek két szála a rsszabbdó teljesítményekből, illetve a depresszió és az apátia állandósulásából áll. (Bagdy-Telkes: 1988).
A kiégéshez vezető flyamat állmásai Idealizmus Realizmus Stagnálás Frusztráció Rezignáció Burnut
Emberfeldlgzás Az emberfeldlgzás standardizáló, rutinizáló flyamatában a személyből kliens, a kliensből pedig eset lesz. Míg a személy kezelésre, addig az eset megldásra szrul. A környezetétől elszigetelten szemlélt és kezelt esetté degradált kliensek nem sk vnással rendelkező személyek, hanem egyetlen tulajdnsággal leírható esetek. Az eredmény rendszerint másdlags deviancia kialakulása a kliens, s kiégés a segítő esetében
Wlfgang Schmidbauer (sz.: 1941) Die hilflsen Helfer : Rwhlt, 1977 A gyógyító személyisége a legfntsabb eszköz. Paradxn: a segítő szakemberek gyakran szinte viszlygnak a kölcsönös érzelmi visznyktól. Ez gátlja a megelőzés eszközeinek alkalmazását.
Segítő szindróma A segítő szindróma azkat a jellegzetes személyiségjegyeket fglalja magában, melyek a segítő pályaválasztását mtiválták. A szindrómás segítőt, írja Bagdy, rejtett nárcisztikus szükségletek jellemzik, szrngó, gyakran érzi magát tehetetlennek és elégtelennek, önértékelése labilis. Segítő szerepében felül, fölöttes pzícióban kell lennie ahhz, hgy biztnságban érezze magát.
Segítő szindróma Nem képes lenn lenni, nem tud segítséget kérni, mindenhatósági és értéktelenségi érzések szélsőségei közt vergődik. Önkársító mértékig túlhajszlja magát a munkájában. Intimitásnehézségeit és kmmunikációs prblémáit a szakma perfekcinista művelési igyekezete leplezi le. (Bagdy, 1999)
Segítő szindróma és burnut Az erős, munkaképes hmlkzatt mutató személy mögött aznban egy elhagytt kisgyermek sír. A segítő szindróma elsősrban amiatt vezet burnut-hz, mert a szakember, ahelyett, hgy kliensei hatalmmal való felruházására (empwerment) törekedne, önmagát hiszi a váltzás döntő tényezőjének.
Helfer szindróma Wlfgang Schmidbauer négy típus A fglalkzás áldzata a magánélete elsrvad; Hasítás a szakmai és magánélet éles ellentéte (szakmai álarc, tthn síró gyerek); Perfekcinista nem bcsátja meg magának a kudarct, belső ideálknak és külső nymásnak való megfelelni vágyás Kalóz saját elszegényedett intimitás szükségletét szakmai kapcslataiban, azkkal visszaélve éli ki (leggyakrabban szexuálisan)
Akarati Nem érzi, hgy szabadn kérhet Spirituális Nem képes elengedni Érzelmi Magába fjtja Mentális Nem kreatív Szciális Csak a kllégákkal érintkezik Testi Nincs ideje az egészséges életre
Hgyan küzdhetünk ellene? A prevenció szinterei 1. Egyéni 2. Vezetői 3. Szervezeti 4. Társadalmi szinteken
Harmnikus emberi kapcslatk Tanulás, fejlődés, képesség a váltzásra Burnut prevenció Sprt, rekreáció Intimitás, szexualitás
Prevenciós lehetőségek vezetői szinten Vezetői kmpetenciák kifejlesztése, internalizálása vezetői önismeret, felkészültség, pályakép, intézményi jövőkép kritika tűrése, megfntlása aktív részvétel a szervezetfejlesztésben Hitelesség Alapelvek érvényesítése a vezetői gyakrlatban szakmai-etikai prtkll partnerközpntúság egymás tisztelete és elfgadása rendszeres egyéni és szervezeti visszajelzés az önmegvalósítás lehetőségének biztsítása, alktói munka
Prevenciós lehetőségek Szervezeti szinten Pályaalkalmassági vizsgálatk a pályaválasztásnál Rendszeres szakmai felügyelet Életpálya-mdell biztsítása Esetmegbeszélési lehetőségek biztsítása jb-rtáció biztsítása Lehetőség biztsítása a terhek megsztására
Társadalmi szinten Anyagi megbecsültség Mrális megbecsültség Tisztelet, hála Pzitív mintaadás Példaképpé válás a médiumk segítségével
Útravalóként Azért, hgy ne égj ki: működő emberi kapcslatk; szex, szerelem, család; sprt; hbbi; rekreáció; kulturális élvezetek; házi kedvencek; utazás Az légy, aki vagy, érezd jól magad!
Egy elhallgattt dimenzió, spirituális szempntk Elhivatás, szlgálat Srs kntra öröklődés Önmagunkba és felsőbb erőkbe vetett hit Ima, meditáció Victr Frankl
Ne essetek a dgmák csapdájába, ne hagyjátk, hgy másk gndlkdásmódja irányítsa az életeteket. Ne engedjétek, hgy másk véleményének zaja elnymja a saját belső hangtkat. És a legfntsabb: legyen meg a bátrságtk a szívetekre hallgatni és a megérzéseiteket követni. Steve Jbs Köszönöm a Figyelmet!