Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1464-06 Előkészítés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1464-06/1 Gazdálkodási számítások, veszteségszámítás, kapacitásszámítás 20. a) Az év végi leltár alapján mért készletérték hogyan befolyásolja az üzleti eredményt? Információtartalom vázlata - Készletnövekedés - Készletcsökkenés - Éppen időben (JIT) elv - Készletérték könyvelés Készletek Olyan eszközök, amelyek rendszerint egy termelési folyamatban vesznek részt, és ennek a tevékenységnek a során - vagy elvesztik eredeti alakjukat (pl. nyersanyagkészlet) - vagy változatlanok maradnak (pl. feldolgozás nélkül értékesített áruk) Az üzletben lévő áruk értékének összessége. A vállalkozás azon javai, melyek képessé teszik a termelés vagy az értékesítés időleges, nem várt ingadozásaihoz való alkalmazkodásra, tehát a zavartalan áruforgalom lebonyolításának alapvető feltételei. Készletek jellemzői: 1. nagyrészük a raktárakban, az értékesítőhelyen, illetve kisebb részük a termelőhelyen található 2. pénzlekötés a vállalkozás számára: a vállalkozás anyagi eszközeiből jelentős összeget kötnek le ezért fontos, hogy az árukat minél gyorsabban eladásra kerüljenek (minél hamarabb forogjanak) 3. a bevételnövelés igénye a készletek növelését is szükségessé teszi, de ezt fékezi a költségek csökkentésére való törekvés a kettő közötti összhang megteremtése a készletgazdálkodás legnehezebb feladata 1
Áruforgalmi mérlegsor: Az áruforgalmi mérlegsor egy adott időszak készletmozgásainak leírására alkalmas. Azt fejezi ki, hogy amennyiben az időszak elején meglévő készletértéket korrigáljuk az össze időszak alatti készletérték növekedéssel, valamint az össze időszak alatti készletérték csökkenéssel, akkor az időszak végi záró készletértéket kapjuk eredményül. Nyitókészlet + = zárókészlet Nyitókészlet + = zárókészlet + Egy adott időszakban többféle is okozhat a készletértékben változást, amit a nyomon követhetőség érdekében bizonylatolni kell. 2
KÉSZLETNÖVEKEDÉST KÉSZLETCSÖKKENÉST okozó gazdasági ek - árubeszerzés - árukiadás/értékesítés - áremelkedés - árcsökkenés - más üzlettől átvett áru - más üzleteknek átadott áru - áruvételezés - - (pl. raktár esetén a - selejt konyhából/értékesítőtérből visszavételezett Az értékesítésen kívüli t áru) (ÉKKCS) külön szoktuk kezelni (pl., selejt ) 1. Készletnövekedés Raktározás során árubeszerzés szállítólevél, számla visszavételezés (konyhától, söntéstől) Termelés esetén (elkülönített raktár nélkül) árubeszerzés szállítólevél, számla visszavételezés (értékesítőtérből) Termelés esetén (elkülönített raktárral) vételezés (a raktárból) visszavételezés (értékesítőtérből) Értékesítés esetén (elkülönített raktár nélkül) árubeszerzés szállítólevél, számla áremelés (eladási ár emelése) árnyilvántartás Értékesítés esetén (elkülönített raktárral) árubeszerzés szállítólevél, számla áremelés (eladási ár emelése) árnyilvántartás 3
2. Készletcsökkenés Raktározás során Készletváltozás Gazdasági árukiadás (a szállítónak) számla selejt káreset káreseti jegyzőkönyv leértékelés leértékelési jegyzőkönyv vagy nyilvántartás Elszámoltatás bizonylatai elkülönített raktár nélkül árukiadás (értékesítőtérnek) pénztárgép blokk (a szállítónak) számla selejt káreset káreseti jegyzőkönyv leértékelés leértékelési jegyzőkönyv vagy nyilvántartás Termelés esetén (elkülönített raktárral) árukiadás (értékesítőtérnek) pénztárgép blokk (a raktárnak) selejt káreset káreseti jegyzőkönyv leértékelés leértékelési jegyzőkönyv vagy nyilvántartás Elszámoltatás bizonylatai elkülönített raktár nélkül (a szállítónak) számla selejt káreset káreseti jegyzőkönyv árcsökkentés (eladási ár csökkentése) árnyilvántartás 4
Elszámoltatás bizonylatai elkülönített raktárral (a raktárnak) selejt káreset káreseti jegyzőkönyv árcsökkentés (eladási ár csökkentése) árnyilvántartás Készletérték hatása az eredményre: A vendéglátásban a legfontosabb készletcsoport az áruk (vásárolt készletek) csoportja, amelyeket feldolgozva vagy anélkül értékesítenek (a vendéglátás sajátosságainak megfelelő körülmények között) Minden értékesítés bevételt, valamint a bevételben realizált árrést eredményez. Ez azt jelenti, hogy egy adott értékű készletet minél többször tudnak értékesíteni (megforgatni), annál többször realizálhatjuk a ráeső árrést. A vendéglátásban a nyersanyagot felhasználás előtt, az árut továbbértékesítés előtt tárolni, raktározni kell, tehát készleteket kell fenntartani. Ezek a készletek állandó körforgást végeznek, beszerzés után a különböző munkaszakaszokon áthaladva értékesítésre kerülnek, így pénzkészletté alakulnak. Ebből a pénzkészletből vásárolnak ismételten készleteket és a folyamat kezdődik elölről A vendéglátásban kiemelt feladat, hogy a tevékenység zavartalan lebonyolításához szükséges anyagok és áruk a megfelelő helyen és megfelelő időben, a szükséges mennyiségben és minőségben rendelkezésre álljanak. Éppen ezért fontos kérdés a készletek értékének nagysága, mivel ez hatással van a vállalkozás gazdálkodásának hatékonyságára, jelentős befolyással bír a vállalkozás eredményére. A készletérték hatása az eredményre: Nyitó- és záró készletérték különbsége révén: a költségek között nem a beszerzési értéket, hanem a tényleges készletfogyást lehet figyelembe venni. Készletezéshez kapcsolódó költségek révén: az egyes készletelemekhez gyakran nagyon magas készletezési költségek (pl. energiaköltség, munkabér ) is kapcsolódhatnak Feltárt leltárhiány vagy leltártöbblet révén: a leltározással megállapított érték és a könyv szerinti érték különbözetével a mérleggel lezárt üzleti év eredményét módosítani kell. 3. Éppen időben (JIT) elv JIT = Just in time = éppen időben Olyan munkaszervezési és készletgazdálkodási leltár stratégia, amely az üzletben lévő készletek és az azzal kapcsolatos költségek jelentős csökkentésével javítja a vállalkozás jövedelmezőségét. 5
Ez azt jelenti, hogy az adott készletelem éppen akkor áll rendelkezésre, amikor arra szükség van, nem korábban, de semmiképpen sem később. A JIT elv lényege, hogy az egyes üzletek vagy szervezeti egységek csak annyi árukészletet szereznek be, amennyire éppen szükség van. A gazdálkodás alapvető elvárása, hogy a lehető legalacsonyabb szinten tartsuk. Azonban ennek a szintnek még biztosítania kell a folyamatos működés zavartalanságát, valamint mindig szükséges annyi tartalék, hogy a vendégek részéről jelentkező újabb vagy váratlan igényeket zökkenőmentesen ki lehessen elégíteni. A vendéglátásban nem lehet cél olyan minimális készlet kialakítása, amely zavarokat okozhat a működésben, éppen ezért olyan optimális készlet kialakítására kell törekedni, amely mellett a vendégigények még maradéktalanul kielégíthetőek, amely sem több, sem kevesebb, mint amennyit a forgalom zavartalan lebonyolítása megkíván. Ez azonban egy nagyon megfontolt készletgazdálkodást tesz szükségessé. 4. Készletérték könyvelés Év közben a készletek beszerzését a vállalkozások költségként elszámolják. Az év végén azonban figyelembe kell venni a zárókészlet értékét és az év közben elszámolt költségeket korrigálni kell a nyitó és záró készletérték különbségével. Beszerzés összege + nyitókészlet értéke zárókészlet értéke = = elszámolható költségek összege Vagyis az év végi eredményt korrigáljuk az év eleji nyitó valamint az év végi záró készletértékkel az egyéb korrekciós tényezők (tárgyévi értékcsökkenés) mellett. 6
Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1464-06 Előkészítés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1464-06/1 Gazdálkodási számítások, veszteségszámítás, kapacitásszámítás 20. b) Egészítse ki a táblázat hiányzó adatait és értékelje a készletgazdálkodás mutatóit! Megnevezés Időszak/nap 180 Elébé E Ft Átlagkészlet E Ft Nyitókészlet E Ft 120 Zárókészlet E Ft 126 Beszerzés E Ft Fsf / fordulat Fsn / nap 19 A forgási sebesség fordulatokban mutató kifejezi, hogy a vizsgált időszak során az átlagos készletértéket hányszor tudtuk értékesíteni (hányszor fordult meg a készlet). Forgási sebesség fordulatokban = elábé / átlagkészlet Nagyságának meghatározásához azonban a példában azt az összefüggést tudjuk felhasználni, amely értelmében a forgási sebesség napokban és forgási sebesség fordulatokban mutatók szorzata megegyezik az időszak napjainak számával, vagyis képlettel kifejezve: forgási sebesség fordulatokban x forgási sebesség napokban = időszak napjainak száma Bármelyik mutató kifejezhető a fenti összefüggésből: Forgási sebesség fordulatokban = időszak napjainak száma / forgási sebesség napokban Behelyettesítve: Forgási sebesség fordulatokban = 180 / 19 = 9,47 fordulat Az időszak során csak a nyitó és záró készletérték ismert, ezért az átlagkészlet meghatározásához csak egyedi átlagot tudunk számítani: Átlagkészlet = (nyitókészlet + zárókészlet) / 2 Behelyettesítve: Átlagkészlet = (120 + 126) / 2 = 123 E Ft A forgási sebesség fordulatokban mutató képletéből ki tudjuk fejezni az elábét, vagyis az eladott áruk nettó beszerzési értékét: Elábé = forgási sebesség fordulatokban x átlagkészlet Behelyettesítve: Elábé = 9,47 x 123 = 1165 E Ft 7
Az árubeszerzés értékét az áruforgalmi mérlegsor segítségével lehet meghatározni. Áruforgalmi mérlegsor: nyitókészlet + = zárókészlet + Beszerzés elábé Ebből a beszerzés: Beszerzés = zárókészlet + elábé nyitókészlet Behelyettesítve: Beszerzés = 126 + 1165 120 = 1171 E Ft Vagyis a vizsgált 180 nap alatt a beszerzések összértéke 1171000 Ft volt, míg az eladott áruk beszerzési értéke 1165000 Ft. Ezek alapján az átlagkészlet 123000 Ft lett, amely átlagkészlet 9,47-szer cserélődött (fordult meg) a vizsgált időszakban. 8
ÉRTÉKELŐLAP: A vizsgázó neve:... Értékelő lap 20. a) Az év végi leltár alapján mért készletérték hogyan befolyásolja az üzleti eredményt? b) Egészítse ki a táblázat hiányzó adatait és értékelje a készletgazdálkodás mutatóit! Típus Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Hozzárendelt kompetenciák az információtartalom vázlata alapján Maximum Pontszámok A Gazdálkodás 30 A Raktározás és készletgazdálkodás 40 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum 3 Elemi számolási készség 5 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 10 5 Mennyiségérzék 5 Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és Maximum vizsgakövetelmény szerint Személyes Szervezőkészség 3 Társas Határozottság 3 Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Módszer Tervezési képesség 4 Rendszerben való gondolkodás Összesen 10 Mindösszesen 100 Elért Elért Elért. dátum... aláírás 9