Biztonságos iskoláért pályázat Széchenyi István Általános Iskola Nagycenk Napjaink pedagógia gyakorlatának egyre aggasztóbb jelensége a szóbeli és magatartásbeli erıszakosság és durvaság térhódítása. Azért indulunk a Biztonságos iskoláért pályázaton, mert iskolánkban folyamatosan nagy hangsúlyt fektetünk az agresszió és durvaság megelızésére, elkerülésére. Tapasztalatainkat szeretnénk e pályázatban összegezni. A nagycenki Széchenyi István Általános Iskola nevelıtestületi értekezletein és a szakmai munkaközösségekben rendszeresen napirenden szerepel a tanulói agresszivitás országos és helyi megjelenési formáinak elemzése, a tanulói agresszió, magatartászavar megoldási lehetıségeinek, a tanári eredményesség növelése, kommunikációs technikák, társszakmákkal való kapcsolat optimális mőködése, együttmőködés a tantestületben, kudarcélmény feldolgozása, kompetenciahatárok, magatartászavarok kezelése, krízishelyzetek felismerése. Rendszeresen tanulmányozzuk a szakirodalomban megjelenı elemzéseket, megvitatjuk az országosan kialakult és a nálunk kialakult állapotot. A jelenlegi helyzetben a nagycenki iskolában a durvaság, az agresszív viselkedés megjelenésének, kialakulásának megelızését tartjuk pedagógiánk elsıdleges céljának. Azt gondoljuk, hogy értünk el ezen a területen sikereket, s ezt szeretnénk e pályázatban dokumentálni. Az agresszív magatartás megelızését célzó pedagógiai tevékenységünk során a következı három fogalom tartalmát igyekszünk folyamatosan értelmezni, napi pedagógiai gyakorlatunkban rendszerszerően, egymással kölcsönhatásban mőködtetni iskolánkban: KÖRNYEZET, TEVÉKENYSÉG, SZEMÉLYESSÉG
I. A környezet A rendszer elsı eleme: megfelelı környezet kialakítása az iskolában eltöltött idı, a tanulás és szabadidı eltöltésének színtereként. Az a meggyızıdésünk, hogy a helyiségek funkciójához illı tematikával, ugyanakkor esztétikusan kialakított környezet - melyben tanulóink nemcsak passzív szemlélık, hanem kialakításának és megóvásának tevékeny résztvevıi is egyben - nagymértékben segíti az elvárt magatartás kialakítását. Az osztálytermek, a folyosók és a közösségi terek (aula) funkciónak megfelelı dekorálása és rendje hatásosan befolyásolja az ott tartózkodók viselkedését. Kiállítás az aulában Az aula dekorációjának állandó elemei az iskola történetét bemutató tablók és tárolók. Ugyanitt nagy falfelületek képzımővészeti kiállítások megrendezését teszik lehetıvé. Tapasztalatunk szerint mővészi alkotások jelenléte jótékonyan befolyásolja az ott tartózkodók viselkedését. Tanulóink kevésbé harsányak, halkabban beszélgetnek, jobban figyelnek egymásra, udvariasabbak, elızékenyebbek. A mőalkotásokkal történı találkozás segít abban, hogy felfedezhessük önmagunkat, belsı világunkat, motivációinkat, testi, lelkei, szellemi mőködésünket, és a valódi önismeret útjára léphetünk. Félévente tartunk fıleg helyi és környékbeli alkotók mőveibıl kiállítást, mely a gyerekek körében nagyon népszerő. Bevonjuk ıket a kiállítás rendezésének, a képek, alkotások elhelyezésének, elrendezésének folyamatába is. Tanulóink az aulában rendezett kiállításon
II. A tevékenység A tett elsı tanultuk Széchenyitıl. A korszerő, megváltozott pedagógusszerep ma tevékenykedtetésre épül. Az iskolai tanulás jelenleg elsısorban csupán az intellektuális tanulásra értelmezett. A tanuló akkor tanul, ha a könyv, számítógép elıtt ül és ír, olvas, számol, gondolkodik. A tevékenykedtetı vagy cselekvı tanulás nincs a képben, a manualitás ritkán alkalmazott munkaforma. A könnyő nap a rajz testnevelés, ének osztályfınöki, a nehéz a fizika, kémia, matematika, történelem, földrajz (bocsánatot kérek a többi nehéz tárgytól). Az iskolák egy része ma már alkalmas a spontán cselekedtetı tanulás megszervezésérekülönösen az alternatív iskolák-, de a tudatos tevékenykedtetı tanulás még nincs a képben. Az összetett tanulásszervezés, a tevékenységközpontú pedagógia ma nagyrészt kidolgozatlan állapotban van. Fafaragás tanulása a Nagycenken élı Nagy László faszobrász segítségével Pedagógusaink szemléletváltozását kívánjuk segíteni azzal, hogy nevelıtestületi értekezleteken, szervezett továbbképzéseken megismerkednek a tevékenységközpontú tanulás lehetséges módjaival, mely szélesíti módszertani bázisukat, hogy képesek legyenek a
szokásos tanítás helyett a gyermeki tanulás egyediségének figyelemvételére, így az együtt tanulás hatékonyabb szervezésére. Tudatosul, hogy felbontható a tanterem rendje, akár más környezetben is, amennyiben új tanulásszervezési eljárásokat alkalmaznak. Megtapasztalják a szabad választás és a tervezett tevékenykedés élményét. A megszerzett tudás a tanítási órákon és szabadidıs foglalkozásokon kamatozódik. A diákok megtanulják az együttmőködés formáit, megtapasztalják a kapcsolatok kialakításának fontosságát. A közös tevékenységek során jutnak el a kooperációig, miközben fejlıdik kommunikációs technikájuk, konfliktuskezelı képességük, együttmőködési készségük és megismerkednek néhány kooperatív technikával. Felismerik a közös szabályok alkotásának jelentıségét, nı kreativitásuk. Diákjaink számára változatos tevékenységi formákat igyekszünk biztosítani. Arra törekszünk, hogy a manualitás, a kéz intelligenciája, a fizikai tevékenység folyamatosan, nagyobb hangsúllyal legyen jelen gyermekeink mindennapi iskolai elfoglaltságaiban. Így tanulóink megtapasztalják a kézzel végzett alkotás örömét, mely fejleszti fegyelmüket, koncentrációs
képességüket, kreativitásukat, szociális kompetenciáikat. Az alkotó jellegő tevékenység, az alkotó folyamat által megerısödik az önbecsülés, az önismeret, fejlıdik az önkontroll. Minden alkotásban, tevékenységben ott rejlik a lehetıség arra, hogy szembenézhessünk emberi kapcsolatainkkal, elfogadjuk, tiszteljük a másságot, a mienktıl eltérı felfogást. Tojásfestés a húsvéti játszóházban Ezért szervezünk számukra hagyományosan karácsonyi és húsvéti játszóházakat, a Széchenyirıl elnevezett napjainkon, találkozóinkon tevékenységgel összefüggı kalandjátékokat, próbákat, ezért igyekszünk a tanulási idık közötti idıszakokban olyan feladatokat adni, melyekhez tevékenységgel, együttmőködéssel, alkotással megoldhatóak. Hídépítés a Széchenyi-napon
Széchenyirıl elnevezett iskolánkban ünnepélyeinken, rendezvényeinken is arra törekszünk, hogy a mősorok külsı megjelenése, koreográfiája, díszlete, jelmezei, valamint a háttérként szolgáló díszlet és dekoráció egy egységes, jó átgondolt, hatásos rendszerként funkcionáljon. Itt is érvényesül a közös, együttmőködı alkotás öröme. III. A személyesség Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg címő regényében így szólt a róka: Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem. Sok-sok türelem kell hozzá. A megszelídítés, a személyes kapcsolat kialakítása és elmélyítése elengedhetetlen feltétele annak, hogy érték- és normarendszerünket át tudjuk ültetni tanítványainkba. Minden iskolában nehéz probléma, hogy miképpen lehet összehangolni az egyes tanulóra való odafigyelést, személyes fejlesztést, támogatást és a társadalmi együttmőködés, a szolidaritás, a tolerancia értékeit, az ezeknek a képességeknek a fejlesztését. A nagycenki iskolában a pedagógusok olyan személyes kapcsolatra törekszenek a tanulókkal, hogy módjuk legyen a magánéleti problémáikban, személyes fejlıdésükben, konfliktusaik megoldásában is közvetlenül segíteni. A tanárok, tanítók és tanítványaik személyes
kapcsolatainak elmélyítésével a személyes pedagógiai sokkal jobban képes érvényesíteni a tanulók szociális érdeklıdését, érték- és mintakövetését. A személyes pedagógia alapvetı követelménye a tanárok és a diákok rendszeres, szinte folyamatos együttléte, a szinte állandó interakció elemi követelmény. Azzal, hogy az iskola kiterjesztette önmagát a gyerek teljes személyiségére, a differenciált tevékenységformákkal, délelıtt és délután nem csupán a tanulók, hanem a pedagógusok is teljes személyiségükkel kell, hogy részt vegyenek az iskola életében. Ez a program az egész intézmény mőködésében való közvetlen részvételt igényel, elvárja a tanároktól a tevékenységek ismeretét, az eseti döntésekben való részvételt, az együttmőködési kényszer pedig folyamatos alkalmazkodást, toleranciát, kompromisszumokat követel. Személyes ráhatással, egyéni és közös beszélgetésekkel, egyéni és közösségi programokkal, rendszeres kapcsolattartással, - mind a szaktanárokkal, mind a szülıkkel-, folyamatos ellenırzéssel, rendszeres írásbeli és szóbeli értékeléssel, direkt és indirekt pedagógiai eszközökkel törekszik a gyerekeket a számukra leginkább megfelelı úton tartani. Élet és munkarendjüket, szabály és normatudatukat, tanulásukat segíteni, alakítani.
A személyközpontúság egyben azt is jelenti, hogy az iskola egyaránt vállalkozik szocializáló, ismeretközvetítı, képességfejlesztı, érték- és normaközvetítı feladatra. Iskolánkban a tanulók választhatnak a délutáni hagyományırzı, természettudományos, kulturális és sport programok, esetenként a tantárgyak közül, így biztosítjuk a differenciált képzést, a tehetséggondozást. Ez a gyakorlat egyidejőleg biztosítja a tanulók érdeklıdési körének megfelelı képzését, ezáltal hosszú távú motivációját, valamint a hatékony személyre szóló képzést. A személyességet a következı technikákkal igyekszünk érvényesíteni: Nevelıtestületi megállapodás a közös értékek közvetítésében. Ezek elsısorban névadónk, Széchenyi István munkásságából levezetett normák. A nevelıtestületet az a meggyızıdés vezeti, hogy a folyamatos kommunikáció, a tanárok együttmőködése a leghatékonyabb módszer az érték és normaközvetítésben. Rendszeres személyes foglalkozás a tanulókkal. A nevelıtestületi és munkaközösségi megbeszélések eredményeképpen a pedagógusok módot adnak az egyéni konzultációkra, speciális többletfeladatok elvégzésére. Fontosnak tartjuk, hogy a szaktárgyi tanítási rendszer fenntartása mellett is mód legyen arra, hogy a pedagógusok megismerjék tanítványaikat, s módjuk legyen a tevékenykedtetı munkák során személyes feladatokat, személyre szóló értékelést biztosítani számukra. Összegzés: A tanulási környezet légköre Eredményes kompetenciafejlesztésrıl csak jó iskolában beszélhetünk. De vajon mi jellemzi a jó iskolát? Meggyızıdésünk, hogy a képességfejlesztésben jó iskola legfıbb kritériuma a gyermekközpontúság. A családias, nyugodt iskolai légkört, gyermekszeretı pedagógusokat, az iskolába szívesen járó tanulókat, alkotásra serkentı, motiváló környezetet értve alatta. Az iskolai könyvtárban mind a környezet, mind a tevékenység, mind a személyesség jelen