Stratégia, beruházás stratégiai beruházások Beruházások értékelése NPV Hasznosság NPV NPV* Béta WACC Szubjektív értékelés, döntési fa, forgatókönyvelemzés, érzékenység vizsgálat Portfólió-elmélet Kockázati korrekció 2 1
Beruházási megtérülés és vállalati stratégia kompetitív előnyök megőrzése, és a jövőbeli beruházásokon nyerhető többlet-megtérülés megvédése a lényeges Elvártnál kisebb megtérülés Rendszerszerű problémák Rossz projektek esélyének csökkentése Mi a teendő a rossz projektekkel? 3 A projektek eredményességének forrásai Tökéletesen kompetitív termékpiacon a többlet-megtérülés ígérete mágnesként vonzhatja a versenytársakat hasonló beruházások létrehozására belépési korlát méretgazdaságosság, költségelőnyök, tőkeszükséglet, termék-differenciálás, az elosztási csatornákhoz való hozzáférés, jogi korlátok 4 2
Kompetitív termékpiacok, belépési korlátok és eredményes projektek 1. tétel: Minél nagyobb az adott beruházáshoz kapcsolódó méretgazdaságosság, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy a nagyobb vállalatok elkötelezik magukat az ilyen beruházás iránt, ami lehetővé teszi a magasabb megtérülés realizálását a kisebb vállalatokkal szemben. 5 Kompetitív termékpiacok, belépési korlátok és eredményes projektek 2. tétel: Azok a vállalatok, amelyek költségelőnyt hoznak létre versenytársaikkal szemben, adott üzleti területen, sokkal nagyobb valószínűséggel találnak eredményes projekteket. Ha költségelőnyük felszámolódik, akkor az eredményes projektek száma csökken. 6 3
Kompetitív termékpiacok, belépési korlátok és eredményes projektek 3. tétel: Adott üzleti terület ama vállalatai, amelyek jelentős nagyságú induló tőkét igényelnek a versenybe történő belépéshez, sokkal nagyobb eséllyel jutnak többletmegtérüléshez projektjeiken, mint azok az üzleti területek, ahová az új belépők alacsony költség mellett juthatnak be. 7 Kompetitív termékpiacok, belépési korlátok és eredményes projektek 4. tétel: Azok a vállalatok, amelyek ezt felismerik, azoknál az értékes márkanév nagyobb valószínűséggel realizál többlet-megtérülést projektjeiken, mint azok, amelyekre ez nem jellemző. 8 4
Kompetitív termékpiacok, belépési korlátok és eredményes projektek 5. tétel: A többlet-megtérülés projekten történő nyerésének valószínűsége növekedni fog, ha a vállalat olyan projektet vizsgál, amelyhez kötődik technikai szakértelem, vagy a termelőfelszerelések minőségileg jobb termékeket állítanak elő, mint a versenytársak. 9 Kompetitív termékpiacok, belépési korlátok és eredményes projektek 6. tétel: Azok a vállalatok, amelyeknek preferenciális vagy alacsonyabb költségű hozzáférésük van a disztribúciós csatornákhoz, sokkal nagyobb esélyük van többlet-megtérülés szerzésére projektjeiken, mivel használják e csatornákat. 10 5
Kompetitív termékpiacok, belépési korlátok és eredményes projektek 7. tétel: Az a vállalat, amely szabadalommal rendelkezik adott termékre vonatkozóan, annak nagyobb esélye van többlet-megtérülés nyerésére a kapcsolódó projekteken legalábbis a szabadalom érvényességi ideje alatt. A többlet-megtérülés valószínűleg növekszik, ha a versenytársak kapacitása csökken, a közeli helyettesítő termékek vonatkozásában. 11 Kompetitív termékpiacok, belépési korlátok és eredményes projektek 8. tétel: Az olyan üzleti közegben működő vállalatok esetében, ahol a kormányzat korlátozza a belépést, sokkal nagyobb eséllyel realizálnak többlet-megtérülést, mint azok a vállalatok, amelyek esetében nincs korlátozás. 12 6
Alulteljesítő projektek: okok és válaszok Ebben a tekintetben három probléma különösen fontos: Mely projektek nem hoznak akkora megtérülést, amekkorát a kezdeti elemzés során vártak? Miként csökkentheti a vállalat a rossz projektbe irányuló beruházás valószínűségét? Mit kell tennie a vállalatnak azokkal a beruházásokkal, amelyeket rossz befektetésként azonosítottak (a beruházás likvidálása vagy a tőkekivonás-e az optimális stratégia)? 13 A projekt-bukás okai váratlan és kedvezőtlen változások következnek be a kamatlábak, az inflációs ráta és az általános gazdasági indikátorok alakulásában a kompetitív előnyök, a belépési korlátok által keletkező, feltételezett többlet-megtérülés eltűnik, közvetlenül a projekt elkészülte után a projektet megalapozó beruházási analízis, becslési hibák 14 7
Reagálás a rossz beruházásokra, az eredménytelen projektek elkerülhetősége A likvidálás költséges A koncepcionális hibák és torzulások folyamatbeli valószínűségének csökkentése Javítható a döntéshozók számára rendelkezésre álló információk minősége Kompetitív előnyök fenntartása Pótlólagos korlátok építése és ezek költsége 15 A kockázati attitűd szerepe Feltételezzünk egy befektetőt, akinek 5800 dollár értékű eszköze 4%-ot hozó megtakarítási betétben ölt testet. A befektető 100%-os valószínűséggel számíthat arra, hogy kockázatmentes betétje egy év elteltével 6032 dollárt fog érni. Feltételezzük, hogy van egy olyan beruházási lehetőség, amely azonnal igényelne 5800 dolláros kiadást, megtérülésként vagy 1300 dollár (0,20 valószínűséggel), vagy 10 ezer dollár (0,80 valószínűséggel) jelentkezne, egy év elteltével. 16 8
Beruházások, stratégia, profit 1)Beruházások, amelyek kihasználják a méretgazdaságosság előnyeit; 2)Beruházások, amelyek kreálják vagy fokozzák a termék-differenciálást, különösen fontos minőségi szegmensekben; 3)Beruházások, amelyek költségelőnyt biztosítanak a vállalatnak a versenytársakkal szemben; 4)Beruházások, amelyek segítik a termék eljuttatását a fogyasztókhoz; 5)Beruházások, amelyek kihasználják a kormányzati szabályozás előnyeit, s ezzel belépési korlátot kreálnak. 17 Játékelmélet és stratégiai beruházások (1) A játékelmélet olyan módszer, amellyel vizsgálható az egyének és a vállalatok racionális magatartása az egymástól függő döntési problémák esetében Döntési helyzetet kifejező játéknak négy fő tényezője: Játékosok Stratégiák Kifizetések Információk 18 9
Játékelmélet és stratégiai beruházások (2) B vállalat Stratégia Beruházás Nincs beruházás A vállalat Beruházás 65, 80 120, 20 Nincs beruházás 25, 130 25, 40 19 Játékelmélet és stratégiai beruházások (3) 20 10
Ágazati jellemzők hatása a beruházások értékelésére Jellemző Első belépő előny erős Első belépő előny tartós Egyetlen vállalat opciós értékére gyakorolt hatás Stratégiai hatás az opció-birtoklás képességére DCF vagy reálopciós értékelés (ROV) nincs DCF nincs DCF Irreverzibilitás kétséges Bizonytalanság ROV Osztalék-hozam DCF Második belépő előny van Felépítési időigény/felzárkózás valószínűsége nincs ROV nincs ROV 21 Beruházások (reál)opciókénti kezelése Visszafordíthatatlanság Jövőbeli hozam bizonytalansága Beruházás időzítése Klasszikus döntési szabály: Jövőbeli pénzáram jelenértéke Költségek jelenértéke NPV meghatározás 22 11
NPV kritikája a beruházás visszafordítható és minden kiadás visszatérülhet a beruházás nem visszafordítható, elsüllyedt költségek a választás most vagy soha jellegű, ha a beruházás visszafordíthatatlan = ha a beruházás nem hajtható végre azonnal, akkor a jövőben sem hajtható végre bizonytalanság, időzítési-döntési rugalmasság 23 Módosított NPV Stratégiai NPV = Standard NPV + opciós prémium 24 12
A reálopciók típusai (1) Halasztási késleltetési opció A beruházási lehetőség értékesebb lehet az azonnali beruházásnál, ha a menedzsmentnek rugalmas lehetősége van a beruházást addig halasztani, amíg a körülmények kedvezőbbé válnak, illetve arra, hogy beszüntesse a beruházást, ha a körülmények kedvezőtlenné válnak. A halasztási lehetőség egyenértékű a projekt értékére vonatkozó vételi opcióval. Ezek a beruházások akkor is előnyösek lehetnek, ha a beruházásnak negatív NPV értéke van 25 A reálopciók típusai (2) Expanziós vagy összehúzódási opció Opciók egyaránt létezhetnek expanziós, összehúzódási, leállítási és újraindítási projektekben és műveletekben. A menedzsment növelheti a kapacitást és a kibocsátást vagy az erőforrás-felhasználást, ha a piaci környezet a vártnál kedvezőbben fejlődik; ez egyenértékű a vételi opcióval. Másik oldalról, a működési méretek redukálhatók, ha a piac fejlődése elmarad az eredeti várakozásoktól, ami ekvivalens az eladási opcióval 26 13
A reálopciók típusai (3) Elvetési opció A menedzsment elvetheti a további működés lehetőségét, ha a piaci feltételek megromlanak, s az eszközöket likvidálhatja, a tőkét kivonhatja. Az elvetési opció ekvivalens az eladási opcióval. Ha az eszköz vagy projekt értéke saját likvidációs értéke alá kerül, akkor az opció tulajdonosa vagy birtokosa érvényesítheti az eladási opciót 27 A reálopciók típusai (4) Leállítási újraindítási opció A menedzsment újraindítással átválthat projekteket vagy műveleteket, amiket előzőleg leállítottak; ez egyenértékű a vételi opcióval; a működés leállítása pedig ekvivalens az eladási opcióval. Az indítás vagy a leállítás költsége azonos a vételi vagy eladási opció kötési árával 28 14
A reálopciók típusai (5) Növekedési opció A K+F tevékenységbe, megműveletlen földterületbe, olaj-és gázkincs kitermelésébe, akvizícióba, kölcsönösen függő projektek láncolatának információs hálózatába irányuló beruházások generálhatnak jövőbeli növekedési lehetőségeket új termékre, új termelési folyamatokra és új piacokra irányulóan 29 A reálopciók típusai (6) Halmozott opciók A projektek gyakran opciók kollekcióját foglalják magukban azáltal, hogy kombinálják a növekvő értéket a lefelé irányuló tendenciától megvédő opcióval. Kölcsönhatásban levő opciók kombinált értéke különbözhet az egyes részek egyszerű összegétől, éppen az interakciók miatt. Némely reálopció viszonylag egyszerű, amint értéke az opció érvényesítésekor az alapul szolgáló projekt értékére korlátozódik. Más reálopciók azonban további beruházási lehetőségekhez vezethetnek érvényesítésükkor. Ezek az opciókra vonatkozó opciók, vagy halmozott opciók, amelyeknél az opciós kifizetés egy másik opció 30 15
A kockázat-közelítés három módja Módszer Kockázatközelítés Eszköz Tőke-költségvetés Indirekt Diszkontráta Portfolió analízis Relatív Hasonlítás Opcióárazás Direkt Valószínűség 31 Kérdések? 32 16