Beruházási és finanszírozási döntések (levelező, 1. konzultáció)

Átírás

1 Beruházási és finanszírozási döntések (levelező, 1. konzultáció) Dr. habil. Farkas Szilveszter PhD, főiskolai tanár, tanszékvezető BGE, PSZK, Pénzügy Intézeti Tanszék Példa beruházások közötti választásra Beruházási kimenetek és valószínűségük Beruházánet Kime- A 0,5 0,5 = 1 Való- B színű- 0,5 0,5 = 1 ség C 1 = 1 Jellemzők -3% 0 3% 6% 9% p i = 1?? 2 1

2 Példa beruházások közötti választásra Jellemzők -3% 0 3% 6% 9% p i = 1 E(r) σ Példa beruházások közötti választásra Jellemzők -3% 0 3% 6% 9% p i = 1 E(r) σ A 0,5 0,5 = 1 E(r A )=3% σ A =6% B Beruházási kimenetek és valószínűségük Beruházánet Kime- A 0,5 0,5 = 1 Való- B színű- 0,5 0,5 = 1 ség C 1 = 1 Beruházás Beruházási kimenetek és valószínűségük Kimenet Valószínűség 0,5 0,5 = 1 E(r B )=3% σ B =3% C 1 = 1 E(r C )=3% σ C =0% 4 2

3 A mai témák 1. A tantárgy, tematika és követelmény 2. Stratégia, beruházás stratégiai beruházások 3. Vállalati életciklus és finanszírozási igény: az ún. hullám-modell Tematika és kötelező irodalom 1. A befektetési döntések jellemzői ( ) 2. A hasznosság szerepe (2. fejezet) 3. Tőke-költségvetési kérdések ( fejezet) 4. Vállalati készletgazdálkodás, pénzgazdálkodás ( fejezet) Bélyácz Iván: Befektetési döntések megalapozása. AULA, Budapest,

4 1.2. Ajánlott irodalom Bodie, Z. Merton, R. C. Cleeton, D. L.: A pénzügyek közgazdaságtana. Osiris, Budapest, 2011 Bélyácz Iván: Stratégiai beruházások és reálopciók. Budapest, Aula Kiadó, 2011 Walter György: Vállalatfinanszírozás a gyakorlatban. Lehetőségek és döntések a magyar piacon. Alinea, Budapest, Követelmények, konzultáció Aláírás feltétele: beadandó feladat határidőre történő teljesítése, megküldése ben, beadási határidő: április óra személyes konzultációs lehetőség: szerda 14:00-15:00 vagy -ben egyeztetett időpontban (B 108; B 109) 8 4

5 1.4. Követelmények, konzultáció Beadandó témák: 1) A kkv szektor vállalatainak finanszírozása, sajátosságok 2) Vállalati beruházások makrogazdasági hatásai. Amire szükség lehet a gyakorlatokon: számológép, pénzügyi táblázatok 9 2. Stratégia, beruházás stratégiai beruházások 5

6 2.1.Beruházások értékelése NPV Hasznosság NPV NPV* Béta WACC Szubjektív értékelés, döntési fa, forgatókönyvelemzés, érzékenység vizsgálat Portfólió-elmélet Kockázati korrekció Beruházási megtérülés és vállalati stratégia Kompetitív előnyök megőrzése, és a jövőbeli beruházásokon nyerhető többlet-megtérülés megvédése a lényeges Elvártnál kisebb megtérülés Rendszerszerű problémák Rossz projektek esélyének csökkentése Mi a teendő a rossz projektekkel? 12 6

7 2.3. A projektek eredményességének forrásai Tökéletesen kompetitív termékpiacon a többlet-megtérülés ígérete mágnesként vonzhatja a versenytársakat hasonló beruházások létrehozására belépési korlát méretgazdaságosság, költségelőnyök, tőkeszükséglet, termék-differenciálás, az elosztási csatornákhoz való hozzáférés, jogi korlátok Kompetitív termékpiacok, belépési korlátok és eredményes projektek 1. tétel: Minél nagyobb az adott beruházáshoz kapcsolódó méretgazdaságosság, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy a nagyobb vállalatok elkötelezik magukat az ilyen beruházás iránt, ami lehetővé teszi a magasabb megtérülés realizálását a kisebb vállalatokkal szemben. 14 7

8 Kompetitív termékpiacok, belépési korlátok és eredményes projektek 2. tétel: Azok a vállalatok, amelyek költségelőnyt hoznak létre versenytársaikkal szemben, adott üzleti területen, sokkal nagyobb valószínűséggel találnak eredményes projekteket. Ha költségelőnyük felszámolódik, akkor az eredményes projektek száma csökken Kompetitív termékpiacok, belépési korlátok és eredményes projektek 3. tétel: Adott üzleti terület ama vállalatai, amelyek jelentős nagyságú induló tőkét igényelnek a versenybe történő belépéshez, sokkal nagyobb eséllyel jutnak többletmegtérüléshez projektjeiken, mint azok az üzleti területek, ahová az új belépők alacsony költség mellett juthatnak be. 16 8

9 Kompetitív termékpiacok, belépési korlátok és eredményes projektek 4. tétel: Azok a vállalatok, amelyek ezt felismerik, azoknál az értékes márkanév nagyobb valószínűséggel realizál többlet-megtérülést projektjeiken, mint azok, amelyekre ez nem jellemző Kompetitív termékpiacok, belépési korlátok és eredményes projektek 5. tétel: A többlet-megtérülés projekten történő nyerésének valószínűsége növekedni fog, ha a vállalat olyan projektet vizsgál, amelyhez kötődik technikai szakértelem, vagy a termelőfelszerelések minőségileg jobb termékeket állítanak elő, mint a versenytársak. 18 9

10 Kompetitív termékpiacok, belépési korlátok és eredményes projektek 6. tétel: Azok a vállalatok, amelyeknek preferenciális vagy alacsonyabb költségű hozzáférésük van a disztribúciós csatornákhoz, sokkal nagyobb esélyük van többlet-megtérülés szerzésére projektjeiken, mivel használják e csatornákat Kompetitív termékpiacok, belépési korlátok és eredményes projektek 7. tétel: Az a vállalat, amely szabadalommal rendelkezik adott termékre vonatkozóan, annak nagyobb esélye van többlet-megtérülés nyerésére a kapcsolódó projekteken legalábbis a szabadalom érvényességi ideje alatt. A többlet-megtérülés valószínűleg növekszik, ha a versenytársak kapacitása csökken, a közeli helyettesítő termékek vonatkozásában

11 Kompetitív termékpiacok, belépési korlátok és eredményes projektek 8. tétel: Az olyan üzleti közegben működő vállalatok esetében, ahol a kormányzat korlátozza a belépést, sokkal nagyobb eséllyel realizálnak többlet-megtérülést, mint azok a vállalatok, amelyek esetében nincs korlátozás Alulteljesítő projektek: okok és válaszok Ebben a tekintetben három probléma különösen fontos: Mely projektek nem hoznak akkora megtérülést, amekkorát a kezdeti elemzés során vártak? Miként csökkentheti a vállalat a rossz projektbe irányuló beruházás valószínűségét? Mit kell tennie a vállalatnak azokkal a beruházásokkal, amelyeket rossz befektetésként azonosítottak (a beruházás likvidálása vagy a tőkekivonás-e az optimális stratégia)? 22 11

12 2.6. A projekt-bukás okai váratlan és kedvezőtlen változások következnek be a kamatlábak, az inflációs ráta és az általános gazdasági indikátorok alakulásában a kompetitív előnyök, a belépési korlátok által keletkező, feltételezett többlet-megtérülés eltűnik, közvetlenül a projekt elkészülte után a projektet megalapozó beruházási analízis, becslési hibák Reagálás a rossz beruházásokra, az eredménytelen projektek elkerülhetősége A likvidálás költséges A koncepcionális hibák és torzulások folyamatbeli valószínűségének csökkentése Javítható a döntéshozók számára rendelkezésre álló információk minősége Kompetitív előnyök fenntartása Pótlólagos korlátok építése és ezek költsége 24 12

13 A kockázati attitűd szerepe Feltételezzünk egy befektetőt, akinek 5800 dollár értékű eszköze 4%-ot hozó megtakarítási betétben ölt testet. A befektető 100%-os valószínűséggel számíthat arra, hogy kockázatmentes betétje egy év elteltével 6032 dollárt fog érni. Feltételezzük, hogy van egy olyan beruházási lehetőség, amely azonnal igényelne 5800 dolláros kiadást, megtérülésként vagy 1300 dollár (0,20 valószínűséggel), vagy 10 ezer dollár (0,80 valószínűséggel) jelentkezne, egy év elteltével. 25 Beruházások, stratégia, profit 1)Beruházások, amelyek kihasználják a méretgazdaságosság előnyeit; 2)Beruházások, amelyek kreálják vagy fokozzák a termék-differenciálást, különösen fontos minőségi szegmensekben; 3)Beruházások, amelyek költségelőnyt biztosítanak a vállalatnak a versenytársakkal szemben; 4)Beruházások, amelyek segítik a termék eljuttatását a fogyasztókhoz; 5)Beruházások, amelyek kihasználják a kormányzati szabályozás előnyeit, s ezzel belépési korlátot kreálnak

14 3. Vállalati életciklus és finanszírozási igény: az ún. hullám-modell 27 Témakörök 1. A vállalati szektor és finanszírozási jellemzői 2. Vállalatfinanszírozási lehetőségek 3. A finanszírozási formák csoportosítása 4. Finanszírozási források és pénzügyi problémák 5. A finanszírozás ún. hullám-modellje 6. Növekedés és finanszírozási források egyensúly közeli helyzetek 7. Finanszírozási rés 28 14

15 3.1. A vállalati szektor A magyar gazdaság szerkezeti jellemzői GDP ágazati szerkezete Működő tőke Export-import A vállalati szektor fő jellemzői Munkavállalói létszám Vállalati demográfia A vállalati szektor finanszírozási jellemzői Tőkeellátottságban nincs jelentős elmaradottság és különbség aggregált adatok alapján Különbség: külföldi tulajdonú vállalatok és magyar kkv-k között Kkv jellemzők: Ágazat, alultőkésítettség, monokultúra, magán-és cégtulajdon elválasztása, áttekinthetetlen cégszerkezet, jelentős verseny (EU, globalizáció) 30 15

16 3.2. Vállalatfinanszírozási lehetőségek Belső és külső finanszírozás Idegen forrás (átmeneti), sajáttőkefinanszírozás A finanszírozási formák csoportosítása 32 16

17 Eszközök és források 33 NYERESÉG, ÁRBEVÉTEL 3F ill. a közszférától és bizonyos vállalatoktól kapott támogatás, források ÁRBEVÉTEL NYERESÉG Üzleti angyalok, magvető tőke Kockázatitőke-szervezetek, vállalatközi fejlesztőtőke Első tőzsdei kibocsátás 2. kör 3. kör Áthidaló 1. kör KORAI FÁZIS KÉSEI FÁZIS MAGVETŐ INDULÓ KORAI NÖVEKEDÉS TERJESZKEDÉS ÉRETTSÉG, MEGÚJULÁS A halál völgye FEDEZETI PONT ÉLETKOR 17

18 3.4. Finanszírozási források és pénzügyi problémák Az életciklus szakasza Magvetés/alapítás Induló A pénz legfontosabb forrásai Alapítók saját személyes megtakarításai 4F, alapítók család, barátok, munkatársak, üzleti angyalok A pénzügyi problémák jellege Alulfinanszírozás, képtelen a tőkeemelésre A költségek kontrolálása, és információ-hiány Korai növekedés Üzleti angyalok, kockázati tőkések Túlkereskedés, likviditási problémák Terjeszkedés Kockázati tőke Tartós tőkebevonás, Érettség Bankhitelek, tőzsde Alacsonyabb megtérülési ráta a befektetések után Hanyatlás A vállalkozás értékesítése A pénzek visszavonásra kerülnek, vagy fokozódó likviditási problémák jelentkeznek A finanszírozás ún. hullám-modellje Külső forrás Bankhitel Kínálat Informális befektetők Kereslet Tőzsde Kockázati tőke Bankhitel Informális befektetők Tulajdonosi tőke Magvető Induló Korai növekedés Késői növekedés Érettség Fejlődési szakaszok Idő 18

19 Köszönöm a figyelmüket! Kérdések? 37 19