Vállalati készlet-és pénzgazdálkodás

Átírás

1 Vállalati készlet-és pénzgazdálkodás Beruházási és finanszírozási döntések 4. konzultáció 12. A vállalati készletgazdálkodás 1. A készletezési költségek 2. A gazdaságos rendelési mennyiség modellje (EOQ) 3. EOQ kiterjesztései 2 1

2 Készletgazdálkodás kérdései 1) Hány egység rendelésére (vagy előállítására) van szükség adott időpontban? 2) A készletegység megrendelésére (vagy előállítására) mely időpontban van szükség? 3) A készletek mely típusai igényelnek különös figyelmet? 4) A készletegységek költségváltozása ellensúlyozható-e? Készletezési költségek (1) 1. Kezelési költségek tárolási, tőkelekötési és készletveszteség költségek, az átlagkészlet nagyságával arányosan növekszenek 2. Rendelési költségek a rendelés feladásának és fogadásának költségei; e költségek fixek, függetlenek az átlagos készletnagyságtól 4 2

3 12.1 EOQ modell (1) EOQ modell (2) EOQ ( F )( S) ( C)( P) 2 (7) EOQ 2 ( F )( S ) C EOQ gazdaságos rendelési mennyiség, vagy az egyes rendelések alkalmával igényelt optimális mennyiség F a rendelés feladás és fogadás fix költsége S éves értékesítés egységekben C éves kezelési költség az átlagos készletérték %-a P készletegység vételi ára C* éves kezelési egységköltség 6 3

4 12.1 EOQ modell (2) A modell feltevései a következők: (1) Az értékesítés pontosan előre jelezhető (2) Az árbevétel az év során egyenletesen oszlik el (3) A megrendelés a várt időben érkezik be EOQ modell (2) Példa: S éves értékesítés 26. termékegység évenként C százalékos kezelési költség készletérték 25%-a P termékegység vételi ára 4,92 dollár egységenként (a termék eladási ára 9 dollár, de ez ebben az összefüggésben irreleváns) F fix rendelési költség 1. dollár 8 4

5 12.1 EOQ modell (2) Példa: S éves értékesítés 26. termékegység évenként C százalékos kezelési költség készletérték 25%-a P termékegység vételi ára 4,92 dollár egységenként (a termék eladási ára 9 dollár, de ez ebben az összefüggésben irreleváns) F fix rendelési költség 1. dollár EOQ ( F )( S ) ( C)( P) 2 ( 2)( 1.)( 2.6) (,25)( 4,92) egység 9 Példa (folyt.) 1 5

6 12.1 EOQ modell (3) Újrarendelési pont: az a készletszint, amelynél a rendelést fel kell adni Újrarendelési pont Utánpótlási idő x Heti felhasználás Úton levő termékek a már megrendelt, de még be nem érkezett javak Újrarendelési pont (Utánpótlási idő x Heti felhasználás) Úton levő készlet A biztonsági készlet koncepciója Az optimális biztonsági készlet esetenként változó, általában növekszik a kereslet előrejelzés bizonytalansága miatt, a készlethiány költségei miatt (elveszett árbevétel, csökkenő goodwill) annak esélye miatt, hogy a szállítmány beérkezése késedelmet szenved. 12 6

7 12.3. Mennyiségi engedmények Engedmény alkalmazása esetén a P ár az engedmény mértékével csökken, a rendelési mennyiség növekedése esetén a kezelési költségek nőnek, mivel a vállalat nagyobb átlagkészletet birtokol, a rendelési költségek azonban csökkenni fognak, mert az éves rendelési alkalom kevesebb lesz Előny mérlegelése: vételi ár csökkenése összes készletezési költség növekménye Az optimális vállalati pénzgazdálkodás 1. A vállalati pénzgazdálkodás: készpénz és piacképes értékpapírok 14 7

8 Pénzkapcsolatok a vállalat és környezete között Készpénzállomány indokai: Tranzakciók Óvatosság Spekuláció Kompenzációs állomány 15 Pénzgazdálkodási célok és döntések 16 8

9 A Baumol modell (1) 17 A Baumol modell (1) C cash egyenleg A vállalatnak a következő három tényező hatását kell ismerni: F a cash pótlásához eladandó értékpapírok fix költsége T a vonatkozó időszak tranzakcióihoz szükséges új cash forrás teljes összege K a pénztartás haszonáldozati költsége; ez a piacképes értékpapírokon nyerhető kamat Összes költség Haszonáldozati költség + kereskedési költség (C/2) K + (T/C) F K T F 2 2 C C 2 T F / K 18 9

10 Cash egyenleg Összes költség Haszonáldozati költs. + kereskedési költs A Baumol modell korlátai A modell feltételezi, hogy a vállalat kifizetési üteme konstans A modell feltételezi, hogy a tervezett időszak során nincsenek pénzbeáramlások Biztonsági készlet létezésével nem számol a modell 2 1

11 A Miller-Orr modell (1) 21 A Miller-Orr modell (2) Sávszélesség 3 Tranzakciós költség cash flow variancia 3 4 kamatráta Visszatéré si pont alsó limit + Sávszélesség 3 1/ 3 H a felső szabályozási limit, L az alsó limit, a cél-cash egyenleget a Z jelzi. Amíg a cash egyenleg az L és H limit között van, addig tranzakcióra nem kerül sor

12 A Miller-Orr modell (3) A Miller-Orr modell alkalmazásához négy lépésre van szükség: 1. alsó szabályozási limit megállapítsa a cash egyenlegre vonatkozóan. Az alsó limit kapcsolható a vállalati döntéshozók által meghatározott minimális összegű biztonsági sávhoz 2. szükséges becsülni a napi pénzáramok felmerülésének szórását 3. meg kell határozni a vonatkozó kamatrátát. 4. becsülni kell a piacképes értékpapírok vételének és eladásának tranzakciós költségeit 23 A Miller-Orr modell (3) Z H 3Z 3Fσ 3 2 2L / 4K + L Átlagos cash egyenleg 4Z L

13 A Miller-Orr modell példa F 1 dollár, az éves kamatráta 1%-os, a napi nettó cash flow szórása 2 dollár, Az éves kamatrátából az alábbi formában meghatározható a napi haszonáldozati költség: ( 1+ k) 365 1, 1+ k k, ,1 1,261,261 σ 2 2 ( 2.) A Miller-Orr modell példa (2) F 1 dollár, az éves kamatráta 1%-os, a napi nettó cash flow szórása 2 dollár, Az éves kamatrátából az alábbi formában meghatározható a napi haszonáldozati költség: Z H 3 ( 3 1.) dollár dollár 4.. / 4, Átlagos cash egyenleg 3.91dollár

14 14. Gazdálkodás vállalati kintlévőségekkel 1. A kereskedelmi hitel szerepe 2. A vállalati hitelezési politika változásának hatásai 3. A hitelezési gyakorlat változásának értékelése 4. Az optimális vevőhitelezési politika A kereskedelmi hitel szerepe Kereskedelmi hitel az eladó szempontjából: befektetési és marketing célok verseny finanszírozás teljesítés hatékonysága Kereskedelmi hitel menedzselésének céljai: vevőállomány beruházás védelme működési pénzáramok maximalizálása, kockázatok értékelése 28 14

15 14.1. A kereskedelmi hitel szerepe (2) A vállalati vevőállomány mindenkori szintje függ a vállalati értékesítési jellemzőktől, a hitelkihelyezés nagyságától, a kínált készpénzfizetési engedményektől, valamint a kintlevőség-behajtási eljárástól Hitelezési időszak hossza függ: az ágazat normális kereskedési kondíciói piaci eszközként alkalmazás a vevők egyedi hitelezési rangsorolásának szükségessége A hitelezési politika változásának hatásai Egységre Tétel vetítve dollár dollár Eladási ár 4 Változó költség -36 Fix költség vetítés Termékegységre jutó nettó profit 1 A vállalat éves forgalma 4 millió 8 ezer dollár, a vevőállomány átlagos behajtási ideje 1 hónap. A vállalat tanulmányozza a külső piacra lépés lehetőségét azt remélve, hogy ez az árbevétel 25%-os növekedését fogja eredményezni, ugyanakkor az új üzlet három hónapos vevői hitelt igényel. A készletek 4 ezer dollárral, a vevőállomány 2 ezer dollárral növekszik. A forgótőke bármilyen mértékű növekedésének finanszírozási költsége 1%. Árbevétel növekmény (25% x 4 8 ) 1 2 Fedezet/árbevétel arány (4 36)/4 1% Profit növekmény 12 dollár 3 15

16 14.2. A hitelezési politika változásának hatásai Profit növekedés az új vevőknek nyújtott kedvezmény esetén Tétel dollár Új üzlet (4 8 x 25%) 1 2 Új vevőállomány 3 Pótlólagos készlet 4 Pótlólagos szállítói állomány -2 Forgótőke szükséges növekménye 5 Profit növekmény (1 2 x 1%) 12 Levonva: finanszírozási költség (5 x 1%) -5 Profit növekedés A hitelezési politika változásának hatásai Régi vevők is megkapják a kedvező hitelt Tétel dollár Árbevétel ( ) 6 Új vevőállomány szint (3/12 x 6 ) 1 5 Levonva: meglevő vevőállomány (1/12 x 4 8 ) -4 Pótlólagos készlet 1 1 Pótlólagos szállítói állomány 4 Pótlólagos forgótőke -2 Profit növekmény (ugyanannyi mint előbb) 1 3 Levonva: finanszírozási költség (1% x 1 3 ) 12 Profit a finanszírozási költségek levonása után

17 14.3. Hitelezési gyakorlat változása Forgótőke-gazdálkodás területeinek egymásra hatása Készletgazdálkodás vevőállomány kezelés A hitelezés változásának értékelése Tényező Jelenlegi hitelezés Tervezett hitelezés P egységár P 5 dollár P 1 5 dollár C egységköltség C 35 dollár C 1 35 dollár Q napi értékesítés Q 2 darab Q 1 25 darab b kétes hitel veszteségráta b 2% b 1 3% t átlagos behajtási idő t 4 nap t 1 5 nap k napi kamatráta k,5% k 1,5% NPV ( 1 b ) C t ( 1+ k ) ( 2)( 1.2) 4 ( 1,5) P Q Q , dollár ( 2) 1 1( 1 b ) 1 C t 1 1 ( 1+ k1 ) ( 25)( 1.3) 5 ( 1,5) PQ NPV1 Q , dollár ( 25) 34 17

18 14.3. A hitelezés változásának értékelése (2) Amint növekszik az értékesítés volumene, úgy emelkedik az árbevétel adott szintjét alátámasztó forgótőke szükséglet nagysága: a cash, a készlet és a vevőállomány egyaránt növekszik. Példánkban feltételezzük, hogy a többi forgótőke elem (a vevőállomány már benne foglaltatik a modellben) az árbevétel konstans w aránya; feltételezzük, hogy ez w 25%. NPV ( 1 k ) P Q CQ w P Q t ( 1+ k ) ( 1+ k ) ( 2)( 1,2) 35( 2),25 5( 2) 4 ( 1,5) P Q t dollár 5( 2) 4 ( 1,5 ) A hitelezés változásának értékelése (3) Amint növekszik az értékesítés volumene, úgy emelkedik az árbevétel adott szintjét alátámasztó forgótőke szükséglet nagysága: a cash, a készlet és a vevőállomány egyaránt növekszik. Példánkban feltételezzük, hogy a többi forgótőke elem (a vevőállomány már benne foglaltatik a modellben) az árbevétel konstans w aránya; feltételezzük, hogy ez w 25%. NPV ( 1 k ) P Q CQ w P Q t ( 1+ k ) ( 1+ k ) ( 2)( 1,2) 35( 2),25 5( 2) 4 ( 1,5) P Q t dollár 5( 2) 4 ( 1,5) a w P Q tag a forgótőke jelenlegi szintjének költségét reprezentálja w P Q t ( 1+ k ) 4 napos behajtási idő után érkezik meg az ellenérték 36 18

19 14.3. A hitelezés változásának értékelése (4) P Q NPV1 ( ) ( ) ( ) b1 P1 Q1 C1Q1 w P1 Q1 t 1+ 1 t k k1 ( 25)( 1.3) 5 ( 1,5) 5 NPV dollár ( 25),25 5( 25) 5( 25) 5 ( 1,5) NPV ; NPV Az optimális vevőhitelezési politika A kezelési költségek a hitelnyújtáshoz kapcsolódó kiadások, amelyek beruházást jelentenek a vevőállomány bővítésébe A haszonáldozati költség a hitelnyújtás elmaradása miatt keletkező árbevételi veszteség 38 19

20 14.4. Az optimális vevőhitelezési politika (2) Az öt mérlegelési elv, 5C: Character: a vevő hajlandósága hitel-visszafizetési kötelezettségei teljesítésére Capacity: a vevő ama képessége, hogy képes hitelvisszafizetési kötelezettségeit működési pénzáramából teljesíteni Capital: a vevő által birtokolt pénzügyi tartalékok nagysága Collateral: a zálogként lekötött eszköz nagysága a visszafizetés elmaradása esetére Conditions: az általános piaci-gazdasági feltételek alakulása 39 Kérdések? 4 2