Készletgazdálkodási módszerek ÚTMUTATÓ 1

Átírás

1 Készletgazdálkodási módszerek ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti Corvinus Egyetem, Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék Budapest, Az anyag elkészítését támogatta a LOGINNO_ - Logisztikai Innovációs gyakorlat címő mecenatúra pályázat.

2 A vállalatok készletgazdálkodásának célja, hogy a reálfolyamatok benne kiemelten a logisztika zavartalanságát, a gazdaságosság követelményeit is figyelembe véve biztosítsa. Ennek értelmében készletek alatt azokat az anyagi javakat, eszközöket értjük, amelyeket egy adott szervezet azért halmoz fel, hogy ezt a zökkenımentes mőködést biztosítsa. A vállalatoknál felhalmozott készlet ugyanakkor lekötött, a megtérülési folyamatból idılegesen kivont tıkét is jelent. Ezért a készletek csökkentésére való törekvés logikus következménye a vállalati gazdálkodással szemben támasztott pénzügyi követelményeknek. A készletekkel való tudatos gazdálkodás még a nagyvállalatok esetében sem mindig biztosított, de különösen nagy fejlıdési lehetıséget jelent kis- és középvállalatok számára, ahol nem egy esetben a készletfelhalmozás költségeinek a menedzsment még csak nincs is tudatában. Különösen fontosnak tartottuk ezért a készletgazdálkodás legfontosabb döntési problémáinak és az ezeket a döntéseket segítı modelleknek az ismertetését és leprogramozását, s ezáltal annak a lehetıségnek a megteremtését, hogy a vállalatvezetık maguk is vizsgálhassák azok saját vállalati környezetben történı alkalmazásának lehetıségeit és hatásait. Könyvünk 8. fejezetében részletes ismertetésre kerültek az alábbi készletgazdálkodási módszerek: 1) Rendelési tételnagyság meghatározása; 2) Készletek ABC elemzése; 3) A keresleti bizonytalanságból eredı üzleti kockázat csökkentésére alkalmas biztonsági készletszint számítása. Ezekhez a módszereket a felhasználó a Készletgazdálkodási módszerek címő programozott Ecel file-ben gyakorolhatja. Útmutatónk ennek használatához nyújt segítséget. I. Útmutató a rendelési tétel meghatározásának gyakorlásához Mint azt anyagunk bevezetıjében már említettük, tudatosítani kell a vállalatok számára azt, hogy a készlet tartása költség és ennek következtében a készlet szintjének befolyásolásával jelentıs költségmegtakarítások érhetıek el. A készletgazdálkodásnak három alapkérdése van: Mit rendeljünk? Mikor és mekkora mennyiségben rendeljünk? A rendelési tételnagyság meghatározására a gazdálkodástudomány területén számos közelítı eljárást, számítási módszert dolgoztak ki. Ezek közül programunk három eljárást mutat be:

3 (1) L4L (lot for lot), azaz tételenkénti rendelési mennyiség: Ebben az esetben minden döntési periódusban (esetünkben hetek során) pont annyit rendelünk, amekkora az adott periódus (hét) várható kereslete. Ekkor a készlettartást gyakorlatilag teljesen kikapcsoljuk, azaz az átlagos készletszint nulla lesz. Algoritmusunk egyben azt is jelenti, hogy minden periódusban adunk fel rendelést. (2) Átlagos kereslet rendelési tételnagyságként történı alkalmazása: Ebben az esetben a várható keresleti adatokból átlagot számítunk, s ezt tekintjük alkalmazandó rendelési tételnagyságnak. Elıfordulhat, hogy a rendelési tétel és az adott periódus induló készletének összege alacsonyabb, mint a várható kereslet. Ekkor az alkalmazott szabály szerint a megállapított rendelési nagyság egész számú többszörösét szükséges rendelni. Az átlagos kereslet rendelési tételnagyságként történı alkalmazása azt vonja maga után, hogy a rendelési mennyiség és az egyes mőködési periódusok tényleges kereslete eltér egymástól, pl. könnyen elıfordulhat, hogy adott kereslet kisebb, mint a rendelési mennyiség, s így készlet képzıdik. Az átlagkészlet rendelési tételnagyságként való alkalmazása jellemzıen azzal jár együtt, hogy csökken az L4L szabályhoz képest a rendelések száma, a készletszint, s ezzel a készletezési költség viszont jellemzıen növekedni fog. (3) EOQ (Ecocomic Order Quantity, Gazdaságos Rendelési Tételnagyság): Leírása megtalálható könyvünk 8. fejezetében. Az, hogy melyik rendelési tételnagyság szabály biztosítja a minimális összköltséget, közvetlenül függ a vizsgált költségek mértékétıl, de egymáshoz viszonyított arányától is. Azokban a valóságos üzleti szituációk többségére jellemzı esetekben, amikor a rendelési költség fajlagosa jellemzıen az egy termékre esı készlettartási költéségnél nagyságrendekkel kisebb, az EOQ a három bemutatott algoritmus közül a legjobb megoldást biztosítja. A Készletgazdálkodási módszerek címő Ecel file elsı alkönyvtárában, Rendelési tételnagyságok címmel találhatja meg a felhasználó a programot. Ez a program féléves (azaz 26 hetes) periódusban teszi lehetıvé a rendelési tételnagysággal kapcsolatos elemzések és szimuláció elvégzését. A világos kékkel jelölt mezıkbe szükséges a felhasználónak felvinnie saját, konkrét készletezési tételre vonatkozó adatait, azaz meg kell adni a vizsgálat idıpontjában rendelkezésre álló induló készletszintet, illetve a 26 hét várható keresleti adatait:

4 Heti keresleti adatok (db.) Ezen kívül természetesen a felhasználónak javasolt a költségadatok testre szabása is, azaz vállalat esetében érvényes rendelés fi költségének és készlettartási költség számításához szükséges beszerzési ár és kamatláb aktualizálása. E mezıket a program szintén világos kékkel emeli ki: Rendelési költség Készlettartási költség 8000 HUF/rendelés Beszerési ár 450 HUF/darab Kamatláb 10 %/év Induló készlet 13 darab

5 A fenti alapadatok felvitele, frissítése után a program mindent automatikusan számít. Kiszámolja és megmutatja a három rendelési tételnagyság szabályhoz tartozó konkrét rendelési mennyiségeket és a hozzájuk tartozó költségeket: Heti keresleti adatok (db.) L4L Átlagos kereslet 58 EOQ 5251 Rendelés Készlet Rendelés Készlet Rendelés Készlet Összkereslet Rendelések száma Rendelések száma Rendelések száma Rendelési költség Készletezési költség 0 655, ,5 Összköltség , ,5

6 II. Útmutató a készletek ABC elemzése módszeréhez A készletek ABC elemzése a készletezési tételek, a készletelemek (SKU, Stock Keeping Unit) strukturálásáról szól. Részletes ismertetését könyvünk 8. fejezete tartalmazza. A készletek ABC elemzése a Készletgazdálkodási módszerek címő Ecel file második alkönyvtárában (fülében) található ABC elemzés címmel. A felhasználónak saját adatai vizsgálatához elsı lépésben szintén a világos kékkel jelölt mezıket kell saját adataival frissíteni: Cikkszám Felhasználás (db.) Egységár (HUF/db.) A megadott alapadatok (cikkszám, éves felhasználási darabszám és egységár) megadását követıen a program számolja az éves felhasználási értékeket cikkszámonként, azaz készletezési tételekként. Számolja továbbá azt is, hogy a vizsgált cikkszámok felhasználási értékeihez képest az egyes tételek értéke hány százalékot képvisel:

7 Cikkszám Felhasználás (db.) Egységár (HUF/db.) Felhasználási érték (HUF) Érték % , , , , , , , , , , , , , , , , , ,11552 Ezt követıen a fenti táblázatot (az A30 I30 és A47 I47 közötti bekeretezett részt) szükséges kijelölni. A kijelölést követıen az Ecel program felsı menü sorában az Adatok alkönyvtár Sorbarendezés utasítására kattintva megjelennek a választható szabályok. Ezek közül a felhasználó a Rendezze F oszlop szerint csökkenı parancsot válassza ki. Ezt követıen a kijelölt táblázatrészt a felhasználónak át kell másolnia az A6 I6 és A23 I23 mezıkbe (pontozással szintén belekeretezve):

8 Cikkszám Felhasználás (db.) Egységár (HUF/db.) Felhasználási érték (HUF) Sorba rendezett érték % , , , , , , , , , , , , , , , , , , Az eredményeket ezt követıen a program automatikusan számolja, s a Kumulált érték % és Termék % oszlopokban jelöli: Kumulált érték% Termék% , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

9 Az új eredmények a Pareto diagrammon is láthatóvá válnak: Pareto diagram Érték% Termék%

10 III. Útmutató a biztonsági készletszint meghatározásának gyakorlásához Különbözı készletezési stratégiákat lehet választani annak eldöntése során, hogy adott készletezési egységbıl Mikor? Mennyit? rendeljünk. A most bemutatásra kerülı modellben az ún. (s,q) készletezési mechanizmust alkalmazzuk, tehát az újrarendelési pont (vagy újrarendelési szint) politikát választottuk. A mechanizmusban s-sel jelöljük azt a készletszintet, ahol új rendelést kell feladni, míg q-val az alkalmazott rendelési mennyiséget jelöljük. Biztonsági készlet számításának módszerét könyvünk 8. fejezete részletesen ismerteti. A biztonsági készlet számításához szükséges program a Készletgazdálkodási módszerek címő Ecel file harmadik alkönyvtárában található. Ennek címe: Biztonsági készletszint. Ahhoz, hogy a felhasználó saját adataival végezhesse el a vizsgálatot, elsı lépésben szüksége, hogy a világos kékkel jelzett mezıkre felvigye a szimulációhoz szükséges saját adatokat, azaz be kell gépelnie az aktuális átfutási idı nagyságát és a várható kereslet idısorát: Átfutási idı (LT) konstans: 2 nap Várható napi kereslet (db./nap)

11 A program ezt követıen mindhárom esetre, azaz mindhárom vizsgált kiszolgálási színvonal- elvárás mellett (90, 95 és 98 %-os kiszolgálási színvonal mellett) automatikusan számítja a szükséges biztonsági készlet szintjét és az újrarendelési pontokat: 1. Eset 90 %-os kiszolgálási szinten (z=1,28) Biztonsági készlet erre az esetre: 142,5027 Az újrarendelési szint: 563, Eset 95 %-os kiszolgálási szinten (z=1,64) Biztonsági készlet erre az esetre: 182,5815 Az újrarendelési szint: 603, Eset 98 %-os kiszolgálási szinten (z=2,05) Biztonsági készlet erre az esetre: 228,4496 Az újrarendelési szint: 649,5496