A BŐSÁRKÁNYI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010
TARTALOM Tartalomjegyzék... 2. 1.Adatok... 3. Köszöntő... 4. Bevezető, Pedagógiai alapelvek, értékek, célok..5 2.Óvodánk feltételrendszere... 6. 2.1 Személyi feltételek... 6. 2.2 Tárgyi feltételek... 6. 3.Gyermekkép... 7. 4.Óvodakép... 8. 5.Küldetésnyilatkozat... 10. 6.Óvodánk nevelési rendszere... 11. 6.1. A nevelési program alapelvei... 11. 6.2. Az óvodai nevelésünk keretei... 12. 6.2.1. Az egészséges életmódra való nevelés... 12. 6.2.2.Anyanyelvi és értelmi nevelés... 16. 6.2.3. Érzelmi nevelés és szocializáció... 17. 6.2.4. Erkölcsi és világnézeti nevelés... 20. 6.2.5. Esztétikai nevelés... 22. 7.Óvodai élet megszervezése.24 7.1.Napirend...... 25. 7.2.Hetirend 26 8.Az óvodai élet tevékenységformái... 27. 8.1. Játék... 27. 8.2. Munka jellegű tevékenységek... 30. 8.3. Tanulás... 32. 8.4. Mese, vers, dramatikus játék... 34. 8.5. Ének- zene, énekes játékok... 37. 8.6. Rajzolás, mintázás, kézimunka... 40. 8.7. Mozgásfejlesztés... 43. 8.8. Külső világ tevékeny megismerése... 46. 8.8.1. A környezet megismerése... 47. 8.8.2. Matematikai nevelés... 49. 9.Az óvoda kapcsolatai... 52. 10.Gyermekvédelem az óvodában... 56. 1
11.SNI gyermekek ellátása 61 12.Ellenőrzés, értékelés, mérés és minőségbiztosítási rendszer... 63. 13.Óvodánk ünnepei, hagyományaink és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek 64 14.Nevelési program végrehajtásához szükséges a nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke.. 66 15.Érdekegyeztetés, érdekvédelem fórumai..71 16. A nevelési programmal kapcsolatos egyéb intézkedések..72 17.Legitimációs záradék... 73. 18.Felhasznált irodalom... 74. 2
1. Adatok Óvodánk neve: Napközi Otthonos Óvoda Címe: 9167 Bősárkány, Rákóczi u. 37. Telefon/fax: 96/271-192 Intézmény e-mail címe: bosarkany.ovoda@freemail.hu Intézmény vezetője: Szűcs Lászlóné Fenntartója: Bősárkány Nagyközség Önkormányzata Fenntartó címe: 9167 Bősárkány, Kossuth L. u. 1. Telefon: 96/271-217 Az óvodai csoportok száma: 4 Az óvodai férőhelyek száma: 100 Programunk megújítója: az óvoda nevelőtestülete, a módosított részeket dőlt betűvel különböztettük meg. 3
Köszöntő Ön a bősárkányi Napközi Otthonos Óvoda Nevelési Programját tartja a kezében. Óvodánk mai épülete a 60 -as évektől látja el ezt a funkcióját. Intézményünk egy épületkomplexum, külön bejáratú konyhával rendelkezik. Négy csoportszobánkba a szabad intézményválasztás jogát tisztelve fogadjuk a községünkhöz közel levő falvak gyermekeit is. (Acsalag, Rábcakapi, Cakóháza, Tárnokréti).Nevelőink szakmai munkáját a gyermekek iránti szeretet és felelősség motiválja. Jellemző a megújulásra való igény, az új ismeretek továbbtanulással, önképzéssel történő elsajátítása. nevelési programunkban megfogalmazódott céljaink elérése érdekében teljes körű minőségbiztosítási rendszert működtetünk. helyi programunkat a nevelő testület több éves szakmai párbeszédben az adottságok, lehetőségek, igények figyelembe vételével készítette. Óvodánk korábbi eredményei a nevelőmunka erősségei, a nevelőtestület szakmai felkészültsége, elhivatottsága garanciát jelent a program minőségi szintű megvalósításához. Programkészítő és minőségfejlesztő terv során sokat tanultunk és változtunk. Természetes mindennapi tevékenységgé váltak a szakmai műhelymunkák, erősödött nevelőtestületünk együttműködése. A nevelési programunkban megfogalmazott legfőbb célkitűzéseink megvalósítását óvodánk egész működésével szolgálja. A hatékony nevelésben nagyon fontos szereplőnek tekintjük a szülőket akikkel tartalmas, őszinte, együttműködő kapcsolatra törekszünk. Kedves Olvasó! Bevezető gondolatainkkal igyekszünk Önt Nevelési Programunk megismerésére ráhangolni. Kérjük legyen támogató partnerünk a szakmai önáll óság és intézményi autonómia dokumentumában foglaltak megvalósításában. Bevezető Óvoda Helyi Nevelési programja az Óvoda Nevelés Országos Alapprogram255/2009.(XI.20) Korm. rend. az óvoda Nevelés országos Alapprogram kiadásáról szóló137/1996.(viii.28.) Korm. rend. módosításáról, mely átfogja a teljes óvodáskor nevelő-fejlesztő munkáját. Pedagógiai alapelvek, értékek, célok: Az óvoda küldetésében, nevelési célkitűzésében az alábbi értékek élveznek prioritást: 4
a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartása, az egyenlő hozzáférés biztosításával, érzelmeken alapuló szeretetteljes, biztonságérzetet adó, gondoskodó gyermekközpontú óvodai légkör megteremtése. Boldog gyermekkor biztosítása a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása a fejlesztő játéktevékenységeken keresztül. Meghatározó tényezők:- feltétel nélküli gyermekszeretet Meghatározó törekvéseink: - életkori sajátosságok - egyéni képességek - hozott szokásrendszer szintje Hagyományőrzés, a környezet tevékeny megismerése, egészséges életmód, mozgás, zene, kreativitás, közoktatási intézményekkel való hatékony kapcsolat. Tradíciók közé tartozik: Nyílt nap szülőknek (beiratkozás napjain), hogy betekintést nyerjen az óvodai élet mindennapjaiba. Szakmai pályázatok készítése Szülői értekezletek (összevont, és csoportos) Szakmai továbbképzéseken való részvétel. Óvodánk sokszínűségét az adja, hogy óvónőink különböző szakképesítéssel, tevékenységekkel képezik magukat. Nevelési munkánk színvonalát és színességét a különböző plusz tevékenységek emelik. 2. Óvodánk feltételrendszere 2.1. Személyi feltételek: Személyi állomány 14 fő. 6 óvónő és 4 dajka és 4 konyhai alkalmazott dolgozik intézményünkben. Az óvónők felsőfokú képesítéssel rendelkeznek, az intézményvezető közoktatás-vezető szakirányú képesítéssel is rendelkezik. Óvónőink létszáma nem tesz eleget a törvényben előírtakkal abban, hogy csoportonként két óvónő foglakozzék a gyerekekkel, 5
de a gyakorlatban az ellátottság mégis megfelelő, mivel óvodás gyermekeink 25%-ban csak a délelőtti foglalkoztatást veszi igénybe. Ennek következében így a négy csoport helyett csak háromban van a délutáni pihenés. A dajkáink közül hárman végezték el a dajkaképzőt, egy dajkánk pedig érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik. A nevelő testületre jellemző az ismeretszerzés, a tudásiránti vágy. Mindnyájan elvégeztük a törvényben előírt 120 órás akkreditált tanfolyamot. A helyi nevelési programunk eredményes megvalósításához a szükséges szakértelemmel,pedagógus képzéssel rendelkezünk. 2.2. Tárgyi feltételek Az óvoda épületének legfőbb jegyei: Egy épületkomplexum, amely a napközi konyhájának is otthont ad. A napközi konyha ellátja az élelmezési feladatokat, a társintézmény részére is ( iskola,napközi), térítés ellenében, kérés alapján étkezési lehetőséget biztosítunk az önkormányzati intézmények alkalmazottai részére. Csoporttermek száma: 4 Nem csoportterem típusú funkcionális helyiségek száma, megnevezése: 1 nevelői, 1 iroda, 1 betegszoba. Az óvodai élet tevékenységformáihoz szükséges eszközök biztosítottak, Az eszközöket évről évre pótoljuk, illetve bővítjük, melyeket a költségvetésünk terhére, illetve pályázati lehetőségekből kívánunk beszerezni, megvásárolni. 3. Gyermekkép Mérték az óvodás gyermek a maga egyediségével,aki az óvodában társak között, érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkörben éli kisgyermekkorának boldog pillanatait. Játékos tevékenységek segítik tapasztalatszerzését, a környező világ felfedezését, fejlődését. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, 6
tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Nincs két egyforma gyermek, mindegyikkel tudni kell bánni. A tehetséges, jó képességű gyermeknek megadni a lehetőséget az előbbre jutáshoz, a gyengébb képességűnek pedig a felzárkózáshoz. Tudni kell a másságot elfogadni, kezelni. Az elfogadás, a megértés, a tisztelet az óvodapedagógus munkáján keresztül nyernek értékközvetítést, ugyan úgy mint a derű, az őszinteség, a segítés, az egymásra odafigyelés, az udvariasság. Gyermekeink szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben. Bizalommal közelednek óvónőikhez, a dadus nénikhez és társaikhoz. Törekednek a baráti kapcsolatok kialakítására, ápolására, segítőkészek, elfogadják a különbözőséget. Szabadon játszanak, tevékenykednek. Ügyesen mozognak, szeretik a sportot, a természetet, a különböző művészeti tevékenységeket, ismerik a népi hagyományokat. Nyitottak a környezetük iránt. Szívesen vesznek részt együttes tapasztalatok és élmények szerzésében. Tevékenyen és örömmel kapcsolódnak be a hagyományok ápolásába. Magatartás és viselkedés kultúrájuk megfelelően fejlett, udvariasak,illemtudóak 4. Óvodakép Óvodánk a megértés, az egymás iránti türelem tere, ahol a gyermekek a napjuk nagy részét örömmel, boldogan önfeledt játékkal töltik. Az óvónőknek megfelelő feltételek állnak rendelkezésükre az innovatív pedagógiai munkához, melynek során kialakul az élethosszig tartó tanulás igénye, a mindig megújulni képes pedagógiai hozzáállás. Óvodánkban a játéké az elsőbbség, a játék kicsiben maga az élet. A valóságnak az a pici része, amit a gyermek felfog, megért és rekonstruál abból a széles kavalkádból, ami körülveszi. A játék életszükséglet, amely az összes lehetőségek közül leginkább biztosítja a 3-7 éves korú gyermekek harmonikus fejlődését. A játékban az a legfontosabb, hogy élvezi és ezen keresztül éli meg az életét. Ezért az a cél, hogy a gyermek minden tevékenységét játékként élje meg. 7
Pedagógusképünk Óvodánk a következő személyiség összetevőket várja el az óvodapedagógusoktól: Szaktudás: önművelődési készséget az óvodapedagógiai-és pszichológiai kultúra, illetve szaktudományok újabb eredményi iránt. befogadó készséget- a helyzetek több szempontú mérlegelését, a problémák okainak feltárását, elemzését elemző készséget- a helyzetek több szempontú mérlegelését, a problémák okainak feltárását elemzését döntési készséget- azt, hogy másokat is érintő döntéseinket csak megfelelő mennyiségű és minőségű információ birtokában hozzuk meg kommunikációs készséget-törekvést gondolataink, érzéseink hiteles közvetítésére és befogadóként a partner közlésével megegyező értelmezésre szervezőkészséget- törekvést a foglalkozások alatti és foglalkozáson kívüli idő mind tökéletesebb hasznosítására Lelki egészséget: hangulatainak megfelelő kézben tartását, törekvést a hitelességre, pozitív életszemlélet sugárzására, önmagunk vállalására, kudarcaink, bizonytalanságunk kezelését egészséges önértékelésre való törekvést Felelősségérzetet: igényt szavaink, tetteink megfontolására, azok következményeinek végiggondolására értékvállaló, hiteles közvetítést Önkritikát: adott estben a pedagógiai hiba, az estleges mulasztás vagy felelősség elismerését az óvoda által megfogalmazott alapvető értékek bármely helyzetben való vállalását Türelmet: azt a kiváró optimizmust, mely a gyermek fejlődését esetenként hosszabb érési folyamat eredményének tekinti Szülőképünk Óvodánk a következőket kéri, várja a gyermekek szüleitől: 8
- Az óvoda nevelési programjában megfogalmazott célok, alapelvek elfogadását. - Az óvoda nevelési programjában és házirendjében foglaltak összehangolását a családi neveléssel. Partneri kapcsolatot: őszinteséget, bizalmat a problémák közös megoldásra való készséget, tiszteletet a gyermekek óvodai fejlődésének figyelemmel kisérését Folyamatos kapcsolattartást: a szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok alkalmával Óvoda rendezvényein való részvétel, aktuális segítségnyújtás azok szervezésében korrekt véleménynyilvánítás az óvodáról gyermekvédelmi munkába való bekapcsolódást 5. Küldetésnyilatkozat Teljes személyiségünkkel azonosulunk a program alapelveivel, céljaival. Óvodában a központi helyet a nevelés foglalja el. A mi óvodánk testileg-lelkileg egészséges, gyökereihez ragaszkodó, felnőtteket tiszteletben tartó gyermeki személyiségeket nevel munkája során. Minden nap azon dolgozunk, hogy megteremtsük a boldog, biztonságos környezetet. Megkülönböztetett érzékenységgel foglalkozunk a szülőkkel. Munkánkat átszövi a hagyományőrzés, ezáltal erősítjük a gyermekek ragaszkodását szűkebb környezetükhöz. Mindig a nevelés fontos nem az ismeretek halmaza. Olyan mennyiségű és minőségű munkát vállalunk, amely elégedettséggel tölti el a ránk bízottakat és partnereinket. 9
6. Óvodánk nevelési rendszere 6.1 A nevelési program alapelvei Az óvoda felelős a gyermek testi, értelmi,érzelmi, erkölcsi fejlődéséért. Ennek érdekében együttműködünk a szülőkkel, a gyermekközösség kialakítását a szülők közösségével együtt végezzük. Célunk: Az óvodás gyermekek szüleivel együttműködve segítjük a harmonikus, sokoldalú személyiség kibontakozását, figyelembe véve a gyermekek egyéni sajátosságait és fejlődési ütemét. Meleg, elfogadó, szeretetteljes légkört biztosítva adjuk meg az optimális lehetőséget a gyermekek személyiségének fejlődéséhez, a képességek minél szélesebb körű kibontakozáshoz. A fejlődésben lemaradt és beszédhibás gyermekek felzárkóztatásához biztosítjuk a fejlesztés feltételeit. Kiemelt, fő feladataink: Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: Az egészséges életmód kialakítás Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Az anyanyelvi értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása A neveltségi szint színvonalának javítása Környezetvédelem, környezetegészség, környezet esztétika megismerése. 6.2 Az óvodai nevelésünk keretei 6.2.1 Az egészséges életmódra nevelés 6.2.2 Anyanyelvi és értelmi nevelés 6.2.3 Érzelmi nevelés szocializáció 6.2.4 Erkölcsi és világnézeti nevelés 6.2.5 Esztétikai nevelés 10
Kiemelt fő feladatainkat a fent felsorolt nevelés keretei között valósítjuk meg. 6.2.1 Az egészséges életmódra nevelés Célunk : Kiemelt nevelési cél az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel-igényének alakítása,ebben az életkorban, melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez. Feladatunk: Testi fejlődésük elősegítése : A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,egészség védelme, óvása, megőrzése. Az óvodában az életritmus, testápolás, étkezés, öltözködés,betegségmegelőzés, mozgás, edzés, pihenés, alvás, megszerzésével, ehhez kapcsolódó tevékenységekkel, és az ezen alapuló szokások kialakításával biztosítjuk az egészséges életmódot. Célunk megismerni a gyermekek otthonról hozott szokásait, igényeit. A gyermekek eredményes gondozása érdekében együttműködés a családdal. Fontos, hogy a szülők is segítsék a gyermekek érzelmi feloldódását, óvodai beilleszkedését. Feladatunk továbbá: Az egészséges, biztonságos környezet biztosítása környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása ha szükséges, speciális gondozási, prevenciós és korrekciós feladatok megoldásához megfelelő szakemberek segítségét vegyük igénybe /óvodapedagógussal, szülővel együttműködve/ Az óvodai környezet feltételei jelentősen befolyásolja a gondozás hatékonyágát, színvonalát. Az óvoda épülete, udvara az egészséges életmódra nevelés legfontosabb színterei, biztosítják a hatékony nevelőmunka feltételeit. Az udvar akkor tölti be a funkcióját, ha a gyermekek az óvodai éltük minél nagyobb részét a szabadban tölthetik. A balesetveszélyek elhárítása érdekében át kell nézetni az udvari mozgásfejlesztő játékokat, és az előírásoknak megfelelően homokággyal kell körülvenni őket. Az udvaron a balesetek elkerülése érdekében az udvar minden részén tartózkodik óvónő, vagy dajka. Három homokozónk van, rendszeres felásása, locsolása, környezetének rendben tartása a dajkák feladata. 11
Az udvar maximális kihasználtságú, a játékok lehetővé teszik a gyermekek testi szükségleteinek, mozgásigényük kielégítését. Van árnyékos és napos része az udvarnak, burkolt és füves rész, így biztosított a különböző talajfelület. A gyermek jó közérzetének egyik feltétele az is, hogy az udvaron együtt játszhassanak óvodás testvérükkel, más csoportba járó barátaikkal. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembe vételével, illetve a helyi lehetőségekhez, a helyiségek méreteihez igyekszünk berendezni. A bútorzat, a berendezési tárgyak biztosítják a gyerekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet. A folyosón található öltözőszekrényekben minden gyermeknek jellel ellátott fogasa és polca van. A csoportszobák melletti falakon, hirdetőtáblákon helyezzük el a gyermekek munkáit, és tájékoztatjuk a szülőket a csoport nevelési-fejlesztési elképzeléseiről, eredményeiről A csoportszobák barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele az ízlésközvetítés miatt, valamint a gyermekek jó közérzetének biztosítása miatt fontos. A természetes világítás felhasználása érdekében olyan függönyt használunk, ami nem veszi el a fényt. Erős napsütés ellen a csoportszobákat sötétítő függönyökkel védjük. A mozgásos tevékenységet mindig nyitott ablaknál végezzük. Fűtési időben a száraz levegő enyhítésére párologtató edények beszerzésre van szükség. A csoportszobák megfelelő hőmérsékletét biztosítjuk. A berendezési tárgyak a gyermekek méreteihez igazodnak, könnyen tisztán tarthatóak. A fektetőket, benne az ágyneművel minden csoportszobában külön fektető tároló szekrényben tartjuk. Az ágyneműk tisztán tartása a szülők feladata. (ágynemű garnitúra mosása). A mosdókban a szerelvények (mosdók, wc ülőke), mérete magassága a gyermekek méretének megfelel. Minden gyermeknek jellel ellátott fogasa van, melyre a törülközőjét teszi. A középső és nagy csoportban szintén jellel ellátott fogmosó felszerelése van a gyermekeknek. A törülközők és fogmosó poharak rendszeres tisztán tartásáról a dajkák gondoskodnak. A balesetek megelőzése az óvodában minden dolgozónak fontos feladata, ha baleset bekövetkezik, értesítjük az orvost és a szülőket. 12
Betegség esetén csak gyógyult gyermek jöhet óvodába, amit orvosi igazolással igazol. - A gyermek gondozása: (testápolás, öltözködés, étkezés, betegségmegelőzés) A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, és tisztaságát igényük kialakulását szolgálják. A testápolási műveletek elősegítik az óvónő és a gyermekek közti bensőséges kapcsolat elmélyítését. Törekszünk a családi és az óvodai szokások összehangolására. A gyerekeknek elegendő időt kell biztosítani tisztálkodáskor, hogy ne elhamarkodottan, de ne is eljátszva az időt, mosakodjanak, illetve fogat mossanak. Kiscsoportban ebéd után csak szájöblítés van, középső és nagy csoportban fogat mosnak. A gyerekekre a mosdókban az óvónők felügyelnek, szükség esetén segítenek. A gyerekek szappannal mosnak kezet wc használat után, étkezés előtt és után, illetve minden olyan esetben, mikor arra szükség van, már itt is megtörténik a betegségek megelőzésére nevelés. Fontos az egészséges hajviselet (ne lógjon a szemükbe), és a rendszeres hajápolás. A gyermekek körmei legyenek ápoltak. Öltözködésnél figyelünk a folyamatosságra, fontos, hogy szabadon mozoghassanak ruhájukba. Fejlesszük ízlését, törekedjünk az önállóságra! A betegségmegelőzés személyi és környezet-higiénés nevelés együttese/bőr, haj, köröm, fogápolás / Fontos a helyes táplálkozás/ bio zöldségek, gyümölcsök fogyasztása, vitaminok, folyadékfogyasztás./ Az óvoda orvosa és a védőnő általános ellenőrző szűréseket, vizsgálatokat végeznek megelőzés céljából. Mindig a megelőzés az elsődleges/látás, hallás romlás, beszédhibák, tartási rendellenesség../a bevizelő, beszékelő, a nemi szervével játszó gyereket védjük meg a megszégyenüléstől!tapintatos, elfogadó magatartást tanúsítsunk velük szembe. A szülőkkel, esetenként szakember segítségével próbáljuk a tüneteket, okokat megszüntetni. A rendszeres edzés /lég és napfürdő/mindennapi feladatunk. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása: - bátran alakítsa környezetét, anélkül, hogy kárt tenne benne, - alapozzuk meg környezettudatos viselkedését a környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével 13
- tisztelje környezetét/tanuljon meg rendet tartani maga körül, ne szemeteljen, vigyázzon a tárgyakra, játékokra./ A fejlődés várható eredménye az óvódáskor végére testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják, köhögéskor, tüsszentésnél egyaránt. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek maguknak a kancsóból. Készség szinten használják a kanalat, villát. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Teljes en önállóan öltöznek. A ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcukra helyezik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet rakni. kialakul a környezettudatos viselkedés, igényükké válik a szépségre, a tisztaságra törekvés Ügyelnek saját külsejükre. melyben megjelenik a szépre, ízlésre törekvés. 6.2.2. Az anyanyelvi és értelmi nevelés Feladatunk: Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Beszélő környezettel, helyes mintaadással, szabályközvetítéssel /a javítgatás elkerülésével/ az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, kérdések támogatására,a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.a gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére,valamint meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítunk változatos tevékenységet, ezeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhessenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 14
A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek óvodai nevelésében segítsük az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, szokásaik, hagyományaik megtartását. Adjunk lehetőséget ezek bemutatására, a többi gyerekkel való megismertetés céljából. Az óvoda nevelés módszerek segítségével a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek a rendszerezése, célirányos bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek megismerő, kognitív képességei: - egyre pontosabb, valósághű észlelés - figyelemösszpontosításra való képesség - gazdag képzeleti működés - reproduktív emlékezet - problémamegoldó és kreatív gondolkodás - alakuló fogalmi gondolkodás 6.2.3 Érzelmi nevelés és szocializáció Célunk: A gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. A gyermekek biztonságérzetének megalapozásával, az önbizalom erősítése, a szocializálódás elősegítése, én tudat alakítása A gyermek aktív érzékenységének alapozása az emberi és a természeti környezet hatásaira. Feladatunk: A szociális érzékenység fejlődésének, én-tudatának alakulásának elősegítése,teret engedve az önkifejező, önérvényesítő törekvéseknek. Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. A gyermek-gyermek, óvodapedagógus-gyermek,gyerek-dajka, felnőtt-felnőtt kapcsolatokat pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze 15
Biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, neveljük a különbözőségek elfogadására, másság tiszteletére. Segítsük a gyermek erkölcsi tulajdonságainak fejlődését, szokás és normarendszer megalapozását. Biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, neveljük a különbözőségek elfogadására, másság tiszteletére. Ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű gyerekek nevelése/szükség esetén szakember bevonásával/ A fejlesztés tartalma: Az óvodás gyermek jellemző tulajdonsága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában szeretetteljes családias légkör vegye körül. A derűs otthoni légkör serkentő hatású, a gyermeket kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönzi. A derűs légkörben kezdhetjük kibontakoztatni a barátságot fejlesztő érzelem, részvét, az együttérzés kifejezését is. A gyermekek közösségi életének színtereit, a csoportszobát és mindazokat a helységeket, ahol életük lezajlik, tegyük otthonossá, barátságossá. Az otthonosság érzését segíti elő az is, ha minden gyermeknek tároló helyet biztosítunk, ahová apróbb tárgyait, rajzait, séta során gyűjtött kincseit elrakhatja. Fokozhatjuk a gyermek otthonosságát, ha szabadon mozoghatnak a csoportszobában, mosdóban. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Nagyfokú gyengédséget, türelmet kíván meg a 3-4 éves gyermekek beszoktatása. A beszoktatás időszakában a minél gyorsabb elválás, könnyebbé teszi a gyermek sírás nélküli beszoktatását, melyet óvodánkban sikerrel alkalmazunk. A szülőket meggyőzzük ennek fontosságáról és bíztatjuk őket, hogy ez a lehetőség kevesebb sérelmet okoz gyermekeiknek. A gyermekek gyakran ragaszkodnak egy-egy megszokott otthoni tárgyhoz, játékhoz. 16
Lehetőségek adunk arra, hogy magával hozza egy kis darabját az otthonnak. A szeptemberi beszoktatás időszakában mindkét óvónő részt vesz. A dajkákat is be kell vonni, hisz ebben az időszakban is nagy szükség van az ő segítségükre. A gyerek-dajka kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Mivel reggel a dajka fogadja a gyermeket, fontos a jó kapcsolat. Gondoskodás, figyelmesség, érdeklődés legyen a középpontban. Fontos, hogy erős empátiás készség jellemezze a dajkát is! Viselkedése, magatartása, kommunikációja minta értékű legyen!az óvoda minden dolgozója legyen tudatában annak, hogy valamennyi magatartási, viselkedési jellemzője, bánásmódja, kommunikációja példaként hat a gyermekre,a szokások, a normák megtartása mintaként áll a gyermekek előtt/ahogy és amikor kezet mos,ahogy étkezik, ahogy beszél stb./az óvodában tartózkodó valamennyi felnőtt felelős a barátságos,kellemes hangulatú, kiegyensúlyozott légkörért. Segítőkészség, barátságosság,egymással szemben használt hangnem feszültségmentessége jellemezze.az érzelmes-hangulati légkör átragad egyik felnőttről a másikra, illetve a gyermekre.a gyermek azonnal megérzi a felnőttek közti viszonyt, s annak megfelelően reagál. A 3-4 éves síró, elkeseredett kisgyermek számára fontos még, hogy minél többet testközelbe legyen. Ölbe vegyük, nyugtassuk, amíg szükséges és sok játékkal, verssel, énekkel, mondókával jobb kedvre derítsük. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. A közös élmények, az együtt végzett tevékenységek formálják az egymáshoz való viszonyukat. Törekedni kell arra, hogy minden cselekedetünket, tevékenységünket a nyugalom hassa át. Az érdektelen gyerekekre nagy figyelmet szentelünk, hogy mielőbb kiderítsük érdektelenségük okát, mert befolyásolását csak így tudjuk elindítani. Legyen minden csoportnak hagyománya, szokás és norma rendszere, ez mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt és gyermekközössége. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Elfogadó, támogató attitűdje modell, minta a gyerekek számára. Irányítója és egyben társa is a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, megbecsülés, a korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szükséges megszabni, hogy az adott korcsoport meg tudjon felelni az elvárásoknak. A gyermekek neveléséhez először meg kell teremteni a kapcsolatot a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy együttműködésünk hatékony legyen. 17
Meg kell ismerni gyermekeink egyéni jellemzőit, ami elengedhetetlen feltétele az egyéni nevelésnek. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan kerülni kell. Biztosítani kell minden gyermeknek a személyes perceket, hogy a jó kapcsolatot megerősítse. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzendő a megbánás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kiabálás, panaszkodás. Az érzelmi hatásokkal erősítjük közösségi nevelésünket, ami serkenti a szocializációt, amit a családi nevelésre építünk, s az óvoda folytatja a gyermekek bevezetését a társadalmi környezetbe. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, tudatosítjuk az emberek közötti azonosságokat,különbségeket,mert ezek a nevelésben, az együttélésben okozhatnak gondot./pl. nagyothalló,mozgásszervi,értelmi, érzékszervi fogyatékos / Igyekszünk olyan közösséget kialakítani, ahol tudunk együtt dolgozni, eredményt elérni, ahol közös élményekre épülő, közös tevékenység folyik,ahol az erkölcsi tulajdonságok is erősödnek, megalapozódnak./pl. együttérzés, segítőkészség, figyelmesség, egymás iránti tisztelet,tolerancia..stb./ Az érzelmek egyik fontos alkotója a humor, jó segítőeszköz, a szeretet egy bizonyos formája a nehézségeket a humor feloldhatja, a görcsösséget megszünteti. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez. Igényükké válik a helyes viselkedés Egymást figyelmeztetik a helyes viselkedésre és a szabályok betartására A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. Igényükké válnak a tevékenységben való részvétel és együttműködés A tevékenységüket türelmesen befejezik, képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit. 18
A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. 6.2.4 Erkölcsi és világnézeti nevelés Célunk: A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő, közösségi magatartás kialakítása, mely magában foglalja a szabályok betartását. Feladatunk: Az erkölcsi normák kialakítása, ezek felfogása és beépülése a magatartásba. Óvodánk világnézetileg semleges, funkciójában megőrzi az óvó-védő szociális szerepet, melyet a törvény meghatároz. A fejlesztés tartalma: Az óvodás gyermekek számára felfogható erkölcsi fogalmak (pl. jó-rossz, őszinte-hazug, igazságos-igazságtalan) elfogadására törekszünk. Ezek a pozitív és negatív fogalmak épüljenek be, ill. ne épüljenek be közösségi magatartásukba. Jó példává, pozitív megerősítéssel segítsünk az elvont fogalmak tartalmának megértésében. Minden gyermek számára mást jelent egy-egy elvont fogalom. Ennek oka, hogy más környezetből, más-más családból jönnek, ahol eltérőek a velük szemben támasztott elvárások. Ezért minden alkalmat megragadunk, hogy a pozitív példát erősítsük meg. Az egymáshoz való alkalmazkodás megkívánja, hogy a gyermekek jó példát utánozzák. Pozitív cselekedeteiket, magatartásukat erősítjük azzal, hogy megdicsérjük, megsimogatjuk, stb. Konkrét élethelyzeteket elemzünk (játékos módon, néhány szóban akkor, amikor megtörtént). Nagycsoport végére a gyermekeknek tudni, hogy magatartásuk helyes. vagy helytelen a csoportra nézve. A különböző tevékenységeken keresztül a jó példát igyekszünk megerősíteni. Mese-vers: tanulságos népmesék és állatmesék a mesében a jó elnyeri jutalmát. Az életen ez máshogy van. Ne a jutalomért tegyen jót. 19