Inkluzív nevelés tantárgypedagógiája Gyakorlati jegy
Tartalom: Folyamattervezés az integrált oktatásban Tanulásszervezés az integrált tanulócsoportokban Értékelés az integrált tanulócsoportban Együttnevelés az anyanyelvi és idegen nyelvi tanórákon Integrált tanórák a természettudományi tantárgyakban Integrált tanórák a társadalomtudományi tantárgyakban Együttnevelés a gyakorlati, művészeti és manuális tárgyak tanóráin Sérülés-specifikus fejlesztési módszerek alkalmazása az inkluzív nevelés során
Kooperatív technikák
Történeti előzm zmények Csoport = kooperáció Hatékonys konyság g iránti igény Sikerorientáci ció Piacgazdaság Versenyképess pesség g a tudásban Menedzsment technikák Individualizáci ció az oktatásban Kollektív v tanulás Csoportkohézi zió Tutoriális tanítás = kooperáció Francis Parker USA XIX.szd. Dewey -munkaiskola Helen Purkhurts- Dalton terv Makarenko közösség K.Lewin -csoportdinamika
Szakmai feltételei telei Empátia Türelem Odafigyelés Önfegyelem Együttm ttműködési készsk szség Szervezőkészs szség Tervezőkészs szség Kreativitás
Optimális tanulási módszer Egyéni munka Versenype dagógia gia Koop.tech nika Speciális ismeretek megtanulása adott területekr letekről X Egyszerű készségek elsajátítása (helyesírás, s, techn. eszközök k használata) X Gyakorlatot igényl nylő ismeretek els. X Bizonyos mennyiségű munka gyors ellenőrz rzése X Ismeretek, elvek alkalmazása, átadása X Komplex fogalmak megért rtése X Problémamegold mamegoldás X Kreativitás, máskm sként gondolkodás X Perspektívák k megért rtése X Társadalmi, kulturális, lis, etnikai különbsk nbségek elfogadása X Előítélet, let, elfogultság g csökkent kkentése X Pozitív v beáll llítottság g az iskolával, tanulással szemben X Pozitív v beáll llítottság önmagával szemben X
Különbségek Kooperatív technikák Pozitív interdependencia Egyéni beszámoltat moltatás Heterogén n csoportösszet sszetételtel Megosztott vezetés Megosztott felelőss sség A feladat és s támogatt mogatás hangsúlyozott Szociális ismereteket közvetlenül l tanítanak tanak A tanár r felügyel és s beavatkozik Hagyományos csoportmunka Nincs interdependencia Nincs egyéni beszámoltat moltatás Homogén n csoportösszet sszetételtel Egy kijelölt lt vezető Az egyén n csak önmagáért felel Csak a feladat hangsúlyozott Szociális ismereteket feltételezik, telezik, vagy elhanyagolják A tanár r a csoport működését m nem kíséri k figyelemmel
A tanulók k egymásra gyakorolt hatása A gyerekek az iskolát t nem a pedagógusokon gusokon vagy a tananyagon keresztül, hanem tanulótársaikon, kortárscsoportokon rscsoportokon keresztül értelmezik. Vegyes csoport esetében magasabb a relatív teljesítm tménynövekedés,, aminek oka a fokozott interakció ( a jobb teljesítm tményűek többszt bbszöri értelmezésre kényszerk nyszerülnek alapos megért rtés; tudatos stratégiai gondolkodás-,, a gyengébbekhez pedig közelebb k áll a laikus nem pedagógus gus végzettsv gzettségű egyén gondolkodásm smódja)
Individualizált lt vagy versenypedagógia gia Az individualizált lt oktatás programozott oktatás tanulógép digitalizált lt tudás függőség g a tananyagtól Verseny - elkülönült lt egyének a másik m túlszárnyalása- úgy leszek eredményes, ha a másik kevesebbet vagy gyengébben teljesít - csoportromboló hatás- egy ideig fokozza a teljesítm tményt- amint kiderül, hogy kik az állandó nyertesek, gyengül l a teljesítm tmény- ha az egyik csoport sikeres, a másik m nem, az fokozza a a feszülts ltséget, előítéletet letet szül.
A harmadik út
Individualizáló egyéni képessk pességek szerinti tempó 1. Elkülönített munkahelyek, 2. Külön segédeszközök 3. A tanár vagy a könyv az információ forrása 4. Előre meghatározott feltételek szerinti (normatív) értékelés Versenyelvű ki a jobb? 1. Kis létszámú, homogén csoportok; 2. Jórészt objektív, személytelen információforrások 3. A győztesek számának maximalizálása 4. Versengés azonos képességszintű tanulók között 5. Szociális értékelés Kooperatív kiscsoportok együttes munkája 1. Kis létszámú, heterogén csoportok 2. A teljesítményhez szükséges információ a csoporttagoktól származik 3. A tanár konzulensként dolgozik 4. Pozitív interdependencia a csoportagok között 5. Előzetes feltételek alapján történő kiértékelés
A kooperatív v tanulás alapelemei Pozitív interdependencia Közvetlen interakciók Egyéni beszámol molás Interperszonális és s kiscsoportos készsk szség Csoportélm lmény
Pozitív interdependencia Cél- interdependencia (együtt úszunk vagy süllyeds llyedünk = a siker feltétele tele a közös k s munka) Krízis interdependencia (verseny a másik m csoporttal = belső kohézi zió) Feladat interdependencia (természetes vezető; munkamegosztás; s; adekvát t feladatok) Forrás interdependencia (a tananyag különbk nböző részeit más más tanuló kapja;mozaik módszer; m puzzle módszer; ; csillag módszer; m páros p módszer; m pókhp kháló módszer) Szerep interdependencia (formális szerepek kiosztása:csendfelel sa:csendfelelős;időfelelős;szóvivő;ellenőr;jegyző;f;f elolvasó;anyagkezel ;anyagkezelő;bátorító;dícsérő) Jutalom interdependencia (a csoport kap elismerést; st; dolgozz, számítunk rád) r
Mozaik módszerm 1. A feladat eldarabolása 2. Előkész szítő párok A nekik jutott tananyag megtanulása A csoporttagok tanítása 3. Gyakorló párok alakítása 4. Kooperatív v csoport A csoporttagok tanítása Tanulás 5. Értékelés
Puzzle módszer Minden csoporttag saját t anyagának nak elsajátításával teljesíti ti a feladatot Külön n cédulc dulák k (tilos átadni) Szóbeli tanítás
Közvetlen interakciók Szóbeli vélemv leménycsere Aktív v figyelem (Gordon) Metakommunikáci ció Természetes vezetőket termel ki Szimmetrikus kommunikáci cióra van szüks kség; az aszimmetrikus kommunikáci ció gyengíti a gyengébbek teljesítm tményét A tanár r kerülje a szemkontaktust, hogy a tanulók k ne vele akarjanak kommunikálni
Egyéni beszámol molás Célja, hogy a csoport minden tagja érje el a maximumot a tananyag elsajátításában Szúrópr próbaszerű beszámoltat moltatása a csoport tagjainak A túl t l hosszú beszámoltat moltatás s veszélye, hogy a többi csoport megunja Helyette küldjk ldjünk vendéget a másik m csoportokba! A házigazda h beszél, forgósz színpadszerűség A tanár r is bekéredzkedik egy csoportba
Interperszonális és kiscsoportos készsk szség A vezető háttérbe vonul A csoport ön- irány nyítja saját t dolgait Hatékony vezetői i stratégia A tanár r szerepe dominánsan nsan feladatorientált lt A csoport érettsége határozza meg a vezetői i intenzitást
Csoportélm lmény Időt és s irányt kell adni a tanulóknak az elemzésekhez Minden csoporttagot erősít és munkakapcsolatot biztosít t közöttk ttük Felszínre kerülnek az érzések (hogyan érzed magad?) Mi törtt rtént? Mit figyeltem meg? Hogyan éreztem magam? Mit tennék k máskm sként?
Döntési pontok a tervezésben Kooperativitás s szintje Tárgyi feladatok Koop.. tanulási feladatok meghatároz rozása Sikerkritériumok riumok Csoportnagyság Csoport típusat Tanterem berendezése Szüks kséges anyagok
Tanórai feladatok Szereposztás Személyi felelőss sség g meghatároz rozása Pozitív interdependencia megszervezése se Csoportközi kooperáci ció megszervezése se A kívánt k viselkedésm smód d ismertetése se Feladatorientált lt segíts tség g biztosítása sa A hatékony működés m s biztosítása sa A feladat befejezés s biztosítása sa Csoportélm lmény közös k s feldolgozása Egyes tanulók k jutalmazása
Követő tevékenys kenységek A tanulók k eredményeinek kvalitatív és kvantitatív v kiért rtékelése A tanulók k viselkedésének megfigyelése A kooperatív v képessk pességfejlesztés eredményeinek megfigyelése Tanulói i megfigyelők k alkalmazása A kooperatív v csoportok demonstráci ciója szakmai körbenk
Gyakorlat 1. A kooperatív v tanulás s elsajátításának módja, m A tanár r szerepe a kooperatív v tanulásban; A folyamat értékelése; ntéshozatal 2. Dönt 3. Megfigyelés, beavatkozás 4. Kooperatív v csoportok indítása; Gyakorlatok Horváth Attila: Kooperatív technikák (Hatékonyság a nevelésben) Altern füzetek OKI Iskolafejlesztési Központ ÉN
Beszámol moló Csoportszerkezet koópos technika típusat Felelősök Munkamegosztás- megvalósítás s módja m (szervezési si feladatok) Tananyag- téma összefoglalása sa Értékelés s (munka minősége a csoportban)
A kooperatív v technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív v technikák Altern füzetek) Mozaik módszerm Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszerm Csillag módszerm Puzzle módszerm Pókháló mődszer NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes
A Mozaik módszer m algoritmusa 1. A feladat eldarabolása 2. Előkész szítő párok A nekik jutott tananyag megtanulása A csoporttagok tanítása 3. Gyakorló párok alakítása 4. Kooperatív v csoport A csoporttagok tanítása Tanulás 5. Értékelés
M O Z A I K M Ó D S Z E R
Páros mozaik
Kereszt mozaik
Csillag módszerm
Pókháló módszer
Puzzle módszerm Minden csoporttag saját tananyagának nak elsajátításával teljesíti ti a feladatot Külön n cédulc dulák (tilos átadni) Szóbeli tanítás
Kerekasztal módszerm
Közvetlen interakciók Szóbeli véleménycsere Aktív v figyelem (Gordon) Metakommunikáci ció Természetes vezetőket termel ki Szimmetrikus kommunikáci cióra van szüks kség; az aszimmetrikus kommunikáci ció gyengíti a gyengébbek teljesítm tményét A tanár r kerülje a szemkontaktust,, hogy a tanulók k ne vele akarjanak kommunikálni
Egyéni beszámol molás Célja, hogy a csoport minden tagja érje el a maximumot a tananyag elsajátításában Szúrópr próbaszerű beszámoltat moltatása a csoport tagjainak A túl l hosszú beszámoltat moltatás veszélye, hogy a többi csoport megunja Helyette küldjk ldjünk vendéget a másik m csoportokba! A házigazda beszél,, forgósz színpadszerűség A tanár r is bekéredzkedik egy csoportba
Interperszonális és kiscsoportos készsk szség A vezető háttérbe vonul A csoport ön- irány nyítja saját t dolgait Hatékony vezetői i stratégia A tanár r szerepe dominánsan nsan feladatorientált lt A csoport érettsége határozza meg a vezetői i intenzitást
Csoportélm lmény Időt és s irányt kell adni a tanulóknak az elemzésekhez Minden csoporttagot erősít és munkakapcsolatot biztosít t közöttk ttük Felszínre kerülnek az érzések (hogyan( érzed magad?) Mi törtt rtént? Mit figyeltem meg? Hogyan éreztem magam? Mit tennék k máskm sként?
Döntési pontok a tervezésben Kooperativitás s szintje Tárgyi feladatok Koop.. tanulási feladatok meghatároz rozása Sikerkritériumok riumok Csoportnagyság Csoport típusat Tanterem berendezése Szüks kséges anyagok
Tanórai feladatok Szereposztás Személyi felelőss sség meghatároz rozása Pozitív interdependencia megszervezése se Csoportközi kooperáci ció megszervezése se A kívánt viselkedésm smód ismertetése se Feladatorientált lt segíts tség biztosítása sa A hatékony működésm biztosítása sa A feladat befejezés s biztosítása sa Csoportélm lmény közös s feldolgozása Egyes tanulók jutalmazása
Követő tevékenys kenységek A tanulók eredményeinek kvalitatív és kvantitatív kiért rtékelése A tanulók viselkedésének megfigyelése A kooperatív v képessk pességfejlesztés eredményeinek megfigyelése Tanulói i megfigyelők alkalmazása A kooperatív v csoportok demonstráci ciója szakmai körbenk
Tanári kompetenciák Szakmai tudás Szakmai képessk pességek Szakmai szerepvállal llalás és elkötelezetts telezettség
1.- a tanulói személyis lyiség g fejlesztésére re: : az egyéni igényekre és s fejlődési feltételekre telekre tekintettel előseg segíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és s erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi t értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális lis és s az egyetemes emberi értékek elsajátítását; t; 2.- tanulói i csoportok, közösségek alakulásának segítésére re, fejlesztésére: a tanulói i közössk sségekben rejlő pedagógiai giai lehetőségek kihasználására, az egyének közötti k különbsk nbségek megért rtésének előseg segítésére, az interkulturális lis nevelési programok alkalmazására, az együttm ttműködés s készsk szségeinek fejlesztésre; sre; 3.- a pedagógiai giai folyamat tervezésére re: : pedagógiai giai munkáját t a feltételek telek árnyalt elemzése alapján átfogóan és s részletekbe r menően megtervezni, tapasztalatait reflektív v módon m elemezni és értékelni;
4.- a szaktudományi tudás s felhasználásával a tanulók k műveltsm veltségének, készségeinek és s képessk pességeinek fejlesztésére: az adott szakterületen szerzett tudását t tantervi, műveltsm veltségterületi összefüggésekbe ágyazni, ennek alapján n a tanulók k tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését t előseg segíteni, az egyes tudományter nyterületek szemléletm letmódját, értékeit és s kutatási eljárásait megismertetni, az elsajátított tott tudás s alkalmazásához szüks kséges készségeket kialakítani, szakterület letének az egészs szség g védelmv delmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismerni és s ezzel a tanulók egészs szségfejlesztését t előseg segíteni; 5.- az egész életen át t tartó tanulást megalapozó kompetenciák k hatékony fejlesztésére re: : a kereszttantervi kompetenciák, k, különösen k az olvasás- szöveg vegértés, informáci ciófeldolgozás, a tanulási szokások sok és s készsk szségek, az alapvető gondolkodási műveletek, m a problémamegold mamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók k előzetes tudásának, iskolán n kívül k megszerzett ismereteinek és s készsk szségeinek, valamit az iskolában elsajátított tott tudásának integrálására, ra, az önálló tanulás s képessk pességeinek megalapozására, fejlesztésére, a tanulók k testi-lelki lelki-szellemi egészs szségének fejlesztésére; 6.- a tanulási folyamat szervezésére re és s irány nyítására: : változatos v tanítási si- tanulási formák k kialakítására, a tudásforr sforrások sok célszerc lszerű kiválaszt lasztására, az új j informáci ciós-kommunikációs s technológi giák k alkalmazására, hatékony tanulási környezet k kialakítására;
7.- a pedagógiai giai értékelés s változatos v eszközeinek zeinek alkalmazására ra: : a tanulók k fejlődési folyamatainak, tanulmányi nyi teljesítm tményeinek és személyis lyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különbk nböző értékelési formák és s eszközök k használat latára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére; 8.- szakmai együttm ttműködésre és s kommunikáci cióra: : a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közössk sséggel, a társszervezetekkel t és s kutató- fejlesztő intézm zményekkel törtt rténő együttm ttműködésre, a velük k való hatékony kommunikáci cióra; 9.- szakmai fejlődésben elkötelezetts telezettségre, önművelésre: : a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követk vetésére, önálló ismeretszerzésre, sre, személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására, ra, a neveléstudom studományi kutatások fontosabb módszereinek, m elemzési eljárásainak alkalmazására, saját t munkájának nak tudományosan megalapozott eszközöket ket felhasználó értékelésére.