Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Local Agenda 21) kivonat



Hasonló dokumentumok
Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Local Agenda 21) kivonat. 4. Stratégia Melléklet

Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Local Agenda 21)

Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás

Mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott tanácsadás

Üi.: Dancsecs Roland Tel. szám:

Vállalkozóvá válást elısegítı tanácsadás

Társadalmi problémák feltárása

NYITOK Hálózat a Társadalmi befogadásért program bemutatása

BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre

Az 50 éven felüli tartós munkanélküliek esélynövelő központi programja

A Mobile2020 projekt magyarországi munkacsoportjának ajánlásai. Mezei Csaba

3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

1. A portálrendszer keretében elérhetı alkalmazások továbbfejlesztése keretében:

NYUGDIJASKLUBOK ÉS IDİSEK "ÉLETET AZ ÉVEKNEK" ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE M U N K A T E R V E 2012.

AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ III. KÖTET FELADATLEÍRÁS - A PÉCS2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA PROGRAM BERUHÁZÁ-

NYÍLT PÁLYÁZATOT HIRDET óvodák számára "Zöld Óvoda" cím elnyerésére

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Dunántúli Operatív Program. Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. A turisztikai fogadóképesség javítása c. támogatására.

A VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT VÁLLALKOZÓI INFORMÁCIÓS KÖZPONT

Bodorkós Ferenc polgármester. Dr. Görög István jegyző Kissné Sághi Rita igazgatási előadó

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

Hivatalos név: BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Postai cím: Városház u Város/Község: Budapest

A közötti magyarországi vidékfejlesztési program adatlapja

Felkészülés az éghajlatváltozásra: mit tehetnek a gazdák?

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló június 9-11.

A KFI Stratégia sarokpontjai és a regionális intelligens szakosodási stratégiák összefüggései Borsi Balázs

"A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS."

Budapest F város XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Polgármesteri Hivatala. Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program

AGÓRA-PROGRAM BÉKÉSCSABA

Gyakran ismételt kérdések

Jogi környezet, városfejlesztés, területi tervezés, rendezési kérdések

A SÁROSPATAKI KISTÉRSÉG PROJEKT-CSOMAGJA AZ LHH SZABAD KERET FELHASZNÁLÁSÁRA

Felhívás Kazincbarcika és vonzáskörzete munkahelyteremtése fejlesztése

Szentendre Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Támogatás célja. a településkép, a vidéki lakókörnyezet, közösségi terek, közterületek állapotának javítása,

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia

GAZDASÁGI PROGRAM VELEM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELKÉPZELÉSEI ÉS TERVEI A AS ÖNKORMÁNYZATI IDŐSZAKRA

Kraiciné Szokoly Mária: Az andragógus szakma kulcskompetenciái és a képzés lehetőségei I. Durkó Mátyás Emlékkonferencia Debrecen szeptember 28.

Vas megye Integrált Területi Programja

Hivatalos név: BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Postai cím: Városház u Város/Község: Budapest

Kategória Kategóriadíj Kik nevezhetnek?

A programterület a két ország következő NUTS III szintű (vagy azzal egyenértékű) régióit öleli fel:

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Zala Termálvölgye Egyesület TERVEZET

FALUVÁLLALAT FEJLESZTÉSI JAVASLAT ÉS MÓDSZETANI KÉZIKÖNYV

I. BEVEZETİ GONDOLATOK

Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye Alapító Okirata

A Szociális Műhely ajánlásai

regionális politika Mi a régió?

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika vezető tanácsadó. Munkatársak: Fodor Gabriella senior tanácsadó

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Előterjesztő: Dr. Görög István jegyző. Összeállította: Dr. Görög István jegyző. Melléklet: Partnerségi Egyeztetési Szabályzat

INTEGRÁCIÓS PROGRAMJA

EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉS TUDÁSKÖZPONT STRATÉGIAI TERVE

KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

Rendelet-tervezet. (1) Az SZMSZ 39. (1) bekezdése helyébe az alábbi (1) bekezdés kerül:

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

SZÉKELY ERIKA. Szaktanácsadás támogatási lehetőségei a VP időszakában. Kecskemét,

Helyi Esélyegyenlőségi Program

A területfejlesztés intézményrendszere

TÁMOP B-14/1. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása

Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat.

FELHÍVÁS. a fiatalok társadalmi aktivitásának növelésére. A felhívás címe: Komplex ifjúsági fejlesztések új nemzedék újratöltve

Közép-dunántúli Operatív Program. Akcióterv vezetıi összefoglaló

A TÁMOP / Referencia intézmény az Őrségben projekt Szervezeti és Működési Szabályzata

Közhasznúsági jelentés és szakmai program beszámoló Mozgássérültek Mezőkövesdi Egyesülete 3400 Mezőkövesd, Abkarovits Jenő tér 1.

Budapest F város XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Polgármesteri Hivatala

Egyéni álláskeresési tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA

Az Európai Parlament május 21-i állásfoglalása a nyilvános vételi ajánlatról szóló 2004/25/EK irányelv alkalmazásáról (2012/2262(INI))

Magyarország-Szlovákia-Románia- Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program

Visszajelzı anyag. Fıfolyamat-átvilágításról

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII.

A Mezőberényi Önkormányzat szervezetfejlesztése a szolgáltató önkormányzat megvalósítása érdekében

Kommunikálható információk összefoglalója, az etanácsadók részére

KOMPLEX INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS A GYAKORLATBAN

SZERVEZETI TÉRKÉP, SZMSZ, ÜGYREND MÓDOSÍTÁSI

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

A KézenFogva Alapítvány észrevételei és javaslatai

KIVONAT. a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatairól

SZERVEZETI TÉRKÉP, SZMSZ, ÜGYREND MÓDOSÍTÁSI

Szentlőrinc, augusztus 31.

KÖMLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE

TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ június

HAJDÚNÁNÁSI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Közbeszerzés zöldebben. Beszerzés és éghajlatvédelem. Kezdő tréning módszertani útmutató

IT mentor képzés tematika oktatott modulok

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről

MONOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

LOGO-VIR Oktatási terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer oktatási terve

Átírás:

Hajdúszbszló Várs Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Lcal Agenda 21) kivnat Vezetıi összefglaló (Az adatgyőjtés lezárva: 2010. szeptember 1.) A TANULMÁNY KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZTVEVİ SZAKÉRTİK: Barabás Eszter, Dbs Kárly, Kézy Béla, Róka László SZAKÉRTİK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA RÉSZÉRİL: Hargitai Katalin, Dr. Vincze Ferenc 2010. SZEPTEMBER 21.

Vezetıi összefglaló A helyi fenntartható fejlıdési terv kidlgzásának módszertana Az Helyi Fenntartható Fejlıdési Terv (Lcal Agenda 21- a tvábbiakban LA21) egy újszerő stratégiai és tervezési dkumentum a települések számára. Készítését ajánlás szintjén az 1992-ben az ENSZ II. Környezetvédelmi Világknferenciája javaslta. Azóta világszerte száms település dlgzta ki saját prgramját és kezdte el megvalósítását. Az ENSZ és az EU minden települést a helyi társadalm által létrehztt egyedi térbeli képzıdménynek tekint, melynek tvábbi fejlıdését saját társadalma határzza meg igényeivel és környezeti, társadalmi, gazdasági lehetıségeivel összhangban. Ebbıl a szemléletbıl adódóan a helyi fenntartható fejlıdési terv elkészítésének nem alakultak ki határztt, egységes frmai és tartalmi követelményei. Hajdúszbszló Helyi Fenntartható Fejlődési Tervének kidlgzásával a várs önkrmányzata a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Irdát bízta meg, akik a statisztikai adatk és krábbi tervdkumentumk részletes elemzésével, széleskörű társadalmasítással, valamint helyi szakértők bevnásával készítették el ezt az egyedinek számító tervdkumentumt. Az LA21 közpnti gndlata a szemléletváltás elısegítése a település fejlesztésében. Ezért célunk a dkumentum kidlgzásával nem egy új stratégia megalktása vlt, hanem hgy elısegítsük a várs szakmailag jól kifrrtt célrendszerének a fenntarthatósági szempntk szerinti végrehajtását. Helyzetelemzés Hajdúszbszló az Észak-alföldi régióban, Hajdú-Bihar megyében, hárm jellegzetes alföldi táj a Hrtbágy, a Hajdúhát, valamint a Sárrét-Berettyó vidéke találkzásánál fekszik. A várs kedvezı térszerkezeti pzíciója a megyeszékhely és a fı közlekedési útvnalak közelségének köszönhetı: Debrecentıl 21 km-re helyezkedik el, a 100. számú vasúti fıvnal és a 4. számú rszágs fıút áthalad a település területén. Közlekedés-földrajzi helyzetét tvább javíttta a 2006 végén átadtt M35 autópálya, mely bár nem érinti a várs területét, Ebes határánál éri el a 4. számú fıutat, mely lehetıvé teszi a sztráda gyrs elérését. A 23 870 hektár kiterjedéső Hajdúszbszló az azns nevő kistérség közpntja, amely Hajdú-Bihar megye egyik közepes kiterjedéső és közepes lakónépességő statisztikai körzete (területe 506,74 km², népessége 33 681 fı). Mikrreginális szerepköre jelentıs. Környezeti állapt A várs közigazgatási területén elıfrduló a termıföldek átlags aranykrna értéke magas (32 AK). A humusztartalm az elmúlt 40 évben 0-30 cm között átlagsan 0,6%-kal csökkent A tápanyag-utánpótlásban jelenleg a különbözı mőtrágyák alkalmazása dminál, az istállótrágya, zöldtrágyák és algakivnatk alkalmazása még nem terjedt el. A mőtrágyák bemsódása a talaj rétegeibe gyrs, talaj- és talajvízszennyezı hatásuk jelentıs, csökkentik település minıségi vízbázisának területét. Hajdúszbszló klimatikus adttságai kedvezıek. A levegı páratartalma alacsny, az évi átlags csapadékmennyiség mindössze 517 mm, a napfényes órák száma eléri, lykr meg is haladja a kétezer órát. A terület levegıszennyezettségét alapvetıen a kibcsátásk mennyisége és minısége határzza meg. A kibcsáttt primer levegıszennyezı anyagk mennyiségi és minıségi elszlása váltzó, amit egyrészt a gazdasági tevékenységek, 2

másrészt a közlekedés, harmadrészt a lakssági energiafelhasználás beflyásl, különösen a téli idıszakban. A várs legjelentısebb vízflyása a Keleti-fıcsatrna, célját tekintve több funkciós csatrna. A mesterséges vízflyás a kiemelt fntsságú ivóvízbázisk közé tartzik, vízminısége ennek megfelelıen I. sztályú. A Keleti-fıcsatrna és várs határában flyó Kösely-ér keresztezésénél halastavak üzemelnek. A felszín alatti vizek vnatkzásában a legnagybb prblémát a talajvíz szennyezése, szennyezettsége jelenti. Ennek ka elsısrban a nyílt közmőlló" vlt krábban, jelenleg a legfntsabb tényezı a mezıgazdaságban használt mőtrágyák talajba msódása. Kiemelkedı jelentıségő a várs területe alatt húzódó rétegvíz: 1925-ben egy sikertelen lajfúrás eredményeként kezdıdött el a termálvízkutatás. Elıször 1091 m mélyrıl 73 C hımérséklető vizet találtak, majd 1926-ban, újabb sikeres fúrást kezdeményezve, 78 C hımérséklető, 2032 m talpmélységő kutat fúrtak. A jóds-bróms, Na-alkáli víz nagy mennyiségő metánt és földgázt is tartalmaz. A település közüzemi szlgáltatáskkal való ellátttsága kedvezınek ítélhetı. A kiépített ivóvízvezeték-hálózat hssza 2008-ban 108,2 km vlt. Az ívóvíz-hálózat kiépítésével együtt a bekapcslt lakásk száma flyamatsan növekedett (10 év alatt 17,05%-kal), mely 2008- ban 10 523 lakást jelentett. 2008-ban a teljes lakásállmány 75%-ából szállíttták el legalább hetente egyszer a kmmunális hulladékt. Az összes elszállíttt települési szilárd hulladék mennyisége gyakri ingadzáskat mutat, jelentısen függ a településre látgató turisták számától. A várs jelenlegi arculatát a XX. század másdik felében nyerte el. Településszerkezetében meghatárzó a kétpólusú felépítés. Az épületek krösszetétele kedvezı, jóllehet az rszágs átlagnál valamivel idısebb fıként a nagykiterjedéső lakótelepek hiánya miatt. A várs belterületén a zöldterületek kiterjedése 219 893 m² vlt 2008-ban, mely a település teljes területének (kül- és belterületek) 0,09%-a, és a belterületnek is mindössze 1,97%-a. A rendszeresen tisztíttt zöldterületek mérete 127 000 m². A kedvezı lakókörnyezetnek megfelelıen teleprehabilitációs prgramk indítására nem vlt és a kedvezı társadalmi és infrastrukturális flyamatk miatt nem is lesz szükség. A gazdasági környezet jellemzése 2008-ban 4503 vállalkzás mőködött a vársban. Az egyéni vállalkzásk aránya 2000. évi 68,7%-ról 2008-ra 73,3%-ra emelkedett, köszönhetıen a turizmus 2000 utáni fellendülésének illetve az ıstermelık 2007 utáni egyéni vállalkzóként történı kötelezı regisztrációjának. A mőködı vállalkzásk száma (1 638 vállalkzás 2007-ben) a megyében Debrecen után a legmagasabb, ennek valamivel több mint 60%-a egyéni vállalkzás A várs gazdaságára jelentıs hatással van a megélénkült a belföldi turizmus. A településen szinte az összes szlgáltatás a gyógyturizmushz kötıdik. A kereskedelem a lakssági igények kielégítésén túl fıleg a településre érkezı vendégek ellátására specializálódtt, magas az igényes élelmiszeripari és ruházati termékeket árusító helyek száma. A turisztikai fejlesztések elsıdlegessége miatt az ipartelepítés a legutóbbi évekig nem számíttt elsıdleges fejlesztési célnak. A várs aznban az ingadzó idegenfrgalmi bevételek miatt törekszik az iparőzési adóból származó bevételek növelésére. A vársvezetés a kibntakzó válság ellenére 2001 óta flyamatsan képes vlt egyensúlyban tartani a várs költségvetését. A mezıgazdaság több szempntból meghatárzó szektra a várs gazdaságának, egyrészt fnts szerepe van a helyi lakónépesség élelmiszeripari ellátásában, másrészt a településre érkezı turisták friss áruval ellátásában. Az erdıterületek aránya alacsny, a szántók aránya aznban 80% feletti. 3

A társadalmi flyamatk jellemzése Hajdúszbszlón mind az állandó, mind a lakónépesség száma csökkent 2000 óta, a vársra jellemzı vándrlási különbözet aznban évek óta pzitív, melynek kai a térségi átlaghz képest magas életszínvnalban illetve a szeználisan kedvezı munkalehetıségekben keresendıek. Az állandó népesség krcsprtk szerinti megszlását vizsgálva aznban megállapítható, hgy a várs társadalmának elöregedése megkezdıdött. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a fglalkztatttak száma 8 161 fı vlt, ez azóta kissé növekedı tendenciát mutat, ami együtt járt mind az inaktív keresık (2001-ben 7 293 fı), mind a munkanélküliek (2001-ben 1 354 fı) számának csökkenésével. A fglalkztatttsági adatk mai napig lényegesen kedvezıtlenebbek, mint a rendszerváltás elıtti tízéves idıszakban. Dminánsan nıi munkanélküliségrıl Hajdúszbszlón nem beszélhetünk, aznban a 2004. és 2005. évek kivételével pályakezdı munkanélküli nık száma lényegesen meghaladta a férfiak számát. A hajdúszbszlói önkrmányzat által fenntarttt 8 ktatási intézményben alapvetı cél az integrált nevelés-ktatás megvalósításáhz, valamint a (halmzttan) hátránys helyzető és sajáts nevelési igényő gyermekek felzárkóztatásáhz szükséges feltételek megteremtése. A településen a beiskláztt gyerekek számának csökkenése miatt 2001 óta 6-ról 4-re csökkent az általáns isklai feladatellátási helyek száma. Az rszágs átlaghz képest magasabb életszínvnal, valamint az idényszerően jelentkezı magas turisztikai kereslet miatt Hajdúszbszlón a kulturális szlgáltatásk számára kedvezı gazdasági, társadalmi és intézményi feltételek alakultak ki. A különbözı civil szervezetek száma a várs méretéhez képest igen magasnak tekinthetı. A várs szciális ellátásának szervezése alapvetıen az integrált intézményként mőködı, és 2009.01.01. óta kistérségi társulási fenntartású Kistérségi Szciális Szlgáltató Közpnt feladata. A településen mindössze egyetlen bölcsıdei ellátást nyújtó intézmény mőködik. Az önkrmányzat a szciális feladatk hatékny ellátásának érdekében támaszkdik a civil szervezetek, egyházi intézmények és vállalkzásk kapacitásaira is. Hajdúszbszló egészségügyi ellátó rendszere fejlettnek tekinthetı: a 9 házirvs, a 4 gyermekrvs tevékenysége mellett 7 gyógyszertár mőködik a vársban. Az egészségügyi szlgáltatáskat területileg kncentráltan a nyertes pályázatból felújítás alatt álló Járóbeteg-Ellátó Centrum Szilfákalja utcai épületében biztsítják, kivételt ez alól a kissé távlabb lévı mentıállmás jelent. A népesség szciális helyzetét alapvetıen a hátránys helyzető laksság arányának lassú emelkedése jellemzi. A Helyi Cigány Kisebbségi Önkrmányzat becslése szerint a várs cigány lakssága 700-800 fıre tehetı, (a kisebbségi választási névjegyzék szerint 257 fı) akik többnyire a várs teljes területén elszórtan helyezkednek el önkrmányzati lakásban, albérletben vagy saját tulajdnú ingatlanban. Az rszágs tendenciáknak megfelelıen a fıként szeznális munkanélküliség körükben nagybb arányban frdul elı. Idényjelleggel elsısrban a mezıgazdaságban, az építıiparban és a turizmusban dlgznak. Fglalkztatásukat az önkrmányzat is segíti közhasznú fglalkztatással. Energetikai helyzet Hajdúszbszlón a villamsenergia-szlgáltatást a az EON Hungária Zrt. végzi, aki a szükséges energiamennyiséget szén és gáztüzeléső erımővekbıl biztsítja. A háztartási villamsenergia fgyasztók száma 2000 óta 21%-al növekedett. Skkal dinamikusabban, 4

44%-al nıtt a háztartásk részére szlgáltattt villamsenergia mennyisége. Az utóbbi elsısrban a mdern háztartási berendezések, számítógépek háztartáskban való elterjedésének köszönhetı, amelyek a mőszaki fejlıdés ellenére flyamatsan növelik a lakssági villamsenergia-felhasználást. A várs kiemelkedıen magas alternatív energetikai ptenciállal rendelkezik, melyek hasznsítása jelenleg elmarad a gazdaságsan is kihasználható ptenciáltól. Különösen igaz ez a getermikus és a napenergia esetében. Aznban nagyn jó ellenpéldát szlgáltat a Hungarspa Zrt. tevékenysége, akik a termálvíz megszktt (gyógyászat, ásványvíz palackzás) hasznsításán túl is kihasználják elınyeit. A termálvizes víz-gáz elegybıl kivnt metángázt lehőtött frmában a gázmtrs erımőben elégetik, villams- és hıenergiát állítanak elı, mellyel saját energiaszükségletüket részben fedezik, illetve értékesítésre is lehetıség mutatkzik. A metán megsemmisítése srán az üvegházhatású gáz kibcsátáscsökkentése érhetı el. A gázmtrs hırendszer energiájával mőködı hıcserélı és hıszivattyú segítségével pedig tvábbi hıenergiát állítanak elı. Stratégia Jelen dkumentum - Hajdúszbszló Várs Fenntartható Fejlıdési Terve kidlgzása srán messzemenıen figyelembe vettük a várs érvényben lévı fejlesztési kncepcióit, prgramzási dkumentumait. Ezek alapján megállapítható, a település jelenleg egy szakmailag megalapztt, társadalmasíttt rövid- és középtávú fejlesztési célrendszerrel rendelkezik. A helyi fenntartható fejlıdési tervnek - hasnlóan a 2008-ban elkészült Integrált Vársfejlesztési Stratégiáhz - nem célja egy teljesen új fejlesztési stratégia kialakítása, inkább egy tervezési szemléletváltást kíván elısegíteni a fejlesztési célk megállapítása, csprtsítása és végrehajtása srán a fenntarthatóság elveinek figyelembevételével. A nemzetközileg elismert gyógyüdülı-helyként valamint kistérségi centrumként funkcináló Hajdúszbszló a fenntarthatóságt is figyelembe vevı jövıképének kialakításakr az alábbi külsı illetve történelmileg determinált tényezıket vettük figyelembe: az 1606-s hajdútelepítéssel kllektív nemesi jgt szerzett mezıvársi rangú település múltjából, tradícióiból levezethetı értékek (vársszerkezet, helyi identitás, hajdúhagymányk) a termálvíz használatára alapztt egészségturizmus meghatárzó szerepe a gazdaságban, az ehhez kapcslódó fejlesztési igények és lehetıségek, a laksság általáns és váltzó speciális szükségletei a közszlgáltatáskkal és a települési környezettel szemben a fejlesztések megvalósításáhz rendelkezésre álló támgatási frrásk és a szükséges önerı elıteremtésének lehetıségei, amelyek határt szabnak a tervezett fejlesztések megvalósíthatóságának Mindezen tényezıket figyelembe véve Hajdúszbszló 2030-ra a magyarrszági várshálózat dinamikusan fejlıdı tagjává válik, nemzetközi elismertsége a fenntartható turizmus megteremtésének köszönhetıen tvább nı. A környezeti erıfrrásk kíméletes használatára alapztt gazdasági növekedésbıl származó bevételekbıl egészséges és biztnságs lakókörnyezetet hz létre, laksai számára hsszútávú szciális biztnságt teremt. 5

Az ennek érdekében került kialakításra az átfgó cél, a stratégiai és részcélk, melyek számszerősítésére és ezáltal a megvalósulás nymn követésére az egyes célkhz rendelt indikátrk adnak lehetıséget. Hajdúszbszló fenntartható fejlıdési tervének átfgó célja átfgó célja a következıképpen fgalmazható meg: Hajdúszbszló hsszútávn fenntartható környezeti, társadalmi, gazdasági fejlıdésének megteremtése A települési fenntarthatóság megteremtéséhez alapvetı fntsságú a laksság természetes fgyásának csökkentése, az életminıség javítása és a társadalmi khézió megteremtése. Tekintettel arra, hgy a várs tvábbi fenntartható fejlıdésének gazdasági alapját a jövıben is a felszínalatti vízkincs képezi, kíméletes, de ennek ellenére skldalú használata a fenntartható gazdasági fejlıdés alapja a várs esetében. Hsszú távn ugyanakkr javítani szükséges a tıke beáramlásáhz, illetve helyben maradásáhz, valamint a helyi kis- és középvállalkzói szféra megerısödéséhez szükséges feltételeket. A laksság életminıségének emeléséhez és a turizmus multiplikátr hatásainak érvényesüléséhez nagymértékben hzzájárul Hajdúszbszló természeti és épített értékeinek megırzése, az egészséges települési környezet kialakítása és az alternatív energiahrdzók arányának növelése az energiaellátásn belül. A közmőllót teljesen be kell zárni, a várs vízgazdálkdását a fenntarthatóság irányába kell elmzdítani. A társadalmi részvétel elısegítése érdekében valamint az átláthatóság megteremtésének céljából lakssági környezettudatsságt intenzív felvilágsító kampánykkal, tudatfrmálással erısíteni kell. A környezeti szempntk beépülése a fejlesztési tevékenységekbe a különbözı önkrmányzati szakplitikák összehanglásával, valamint a plitikai ciklusk átnyúló tervezési idıszakk alkalmazásával biztsítható. Az átfgó cél megvalósulásáhz a fenti feladatk alapján alábbi középtávú célk járulnak hzzá, melyek fenntarthatósági szempntból kerültek meghatárzásra és csprtsításra. 1. stratégiai cél: A társadalmi fenntarthatóság megteremtése 1/1 részcél: Népesedési prblémák kezelése DEM-1: A bölcsıdei férıhelyek számának növelése DEM-2: Családbarát munkahelyek megteremtése DEM-3: A fiatalk elvándrlásának csökkentése 1/2 részcél: A laksság egészségi állaptának javítása: MED-1: Az egészségtudatsság és az egészséges életmód növelése szemléletfrmálással MED-2: A megelızés szerepének erısítése lakssági szőrıprgramk szervezésével, tájékztatással, felvilágsítással MED-3: Az egészségügyi intézmények ellátási színvnalának növelése 1/3 részcél: A fglalkztatási helyzet javítása F-1: A GYES-rıl visszatérık munkába állásának támgatása F-2: A megváltztt munkaképességőek fglalkztatási lehetıségeinek bıvítése F-3: Egyéb hátránys helyzető társadalmi csprtk (rmák) fglalkztatási lehetıségeinek bıvítése F-4: A munkaerı-piaci igényeknek megfelelı képzések szervezése 6

1/4 részcél: A társadalmi khézió erısítése T-1. A szciális szlgáltatásk (idıskri gndzás, pszichiátriai és mentálhigiénés ellátás, mzgássérültek ellátása) hzzáférhetıségének javítása T-2 Egyenlı hzzáférés biztsítása mindenki számára az ktatási és közmővelıdési lehetıségekhez T-3 Közösségfejlesztés a társadalm tagjai közti tlerancia megteremtéséért T-4 A társadalmi devianciák (hajléktalanság, szenvedélybetegségek) kezelése, a deviáns csprtk társadalmba történı reintegrációjának elısegítése 2. stratégiai cél: A környezeti fenntarthatóság megteremtése 2/1 részcél: A települési természeti és épített környezeti értékek védelmének fejlesztése K-1: A természeti értékek és az épített környezet helyi intézményes védelmének tvábbfejlesztése K-2: A természeti és épített környezeti értékek védelme elvének integrálása a szabályzási és engedélyezési eljáráskba K-3: A civil szervezetek és a laksság fkztt bevnása a természet és épített környezeti elemek védelmébe K-4 A település környezetfejlesztési tevékenységeit megalapzó stratégiai dkumentumk elkészítése 2/2 részcél: Fenntartható vízgazdálkdás megteremtése FV-1:A csapadékvíz talajba szivárgásának elısegítése a várs belterületén FV-2: A csapadékvíz elevezetı hálózat állaptának feltárása, szükséges reknstrukciója FV-3: A szennyvízcsatrna hálózat tvábbi fejlesztése FV-4: A szennyvíztisztító kapacitásk fejlesztése FV-5: A takaréks vízhasználat lehetıségének, alternatíváinak megteremtése és ösztönzése a laksság és a közületi fgyasztók számára FV-6- A hsszútávú termálvízhasznsítás elısegítése 2/3 részcél: Felkészülés a klímaváltzás hatásaira CC-1: Tanulmány készítése a klímaváltzás hatásairól Hajdúszbszlóra CC-2: A plgári védelmi tervek aktualizálása CC-3: A laksság felkészítése a klímaváltzás hatásaira, a környezeti válsághelyzetek kezelésére 2/4. részcél: Az alternatív energiafrrásk felhasználása, az energiagazdálkdás szerkezetváltásának elısegítése AE-1: A laksság, a közintézmények és gazdaság energiafelhasználásának csökkentése AE-2: Az alternatív energiahrdzók használatának növelése 2/5. részcél: A fenntartható mbilitás és térszerkezet kialakulásának elısegítése 7

FT-1: A helyi kapcslatrendszerek erısítése, a közlekedés iránti igény csökkentése a térszerkezet átalakításával FT-2: A meglévı közlekedési létesítmények felújítása, szerepének erısítése FM-1: E-közigazgatási rendszerek fejlesztése 2/6. részcél: A fenntartható fgyasztóvá válás elısegítése szemléletfrmálással FF-1: A lakssági csprtk, mint fgyasztók tájékztatása a fenntartható fgyasztásról, annak lehetıségeirıl FF-2 A vállalkzásk, mint termékek és szlgáltatásk elıállítóinak és fgyasztóinak tájékztatása fenntartható fgyasztásról FF-3: Az önkrmányzat, mint helyi ökinnvátr szerepének erısítése a helyi fenntartható fejlıdési legjbb gyakrlatk elterjesztésében 3. A helyi fenntartható gazdaság megteremtése 3/1. részcél: Környezettudats, fenntartható helyi gazdaságösztönzési rendszer kialakítása HG-1: Környezetirányítási rendszert alkalmazó vállalkzásk támgatása HG-2: A tiszta technlógiát alkalmazó vállalkzásk letelepedésének ösztönzése HG-3: A helyi mikr-, kis- és középvállalkzásk tevékenységeinek segítése 3/2 részcél: Az önkrmányzat költségvetési egyensúlyának megırzése 3/3. részcél: A fenntartható turizmus megteremtése FT-1 A turisták számára vnzó környezet kialakítása a település teljes területén FT-2 A helyi társadalm bevnása a turizmus fejlesztésébe (helyi vállalkzók, humánerıfrrásk) FT-3. Hajdúszbszló Fenntartható Turizmusfejlesztési Kncepciójának kidlgzása és a települési turizmusplitika kialakítása FT-4. A turisztikai attrakciók diverzifikálása FT-5 Turisztikai infrmációs rendszer létrehzása FT-7 Turisztikai desztináció menedzsment-team tevékenységeinek fejlesztése 3/4 részcél. A fenntartható mezıgazdaság megteremtése FA-1: A mővelési szerkezet megváltztatása a helyi élelmiszerellátás biztnságának megteremtése érdekében FA-2: A szciális bigazdálkdás elısegítése Hrizntális stratégiai célkitőzés: A fenntarthatóság elveinek és kritériumainak érvényesítése a településirányításban és végrehajtásban H/1 A lakssági részvétel támgatása a döntéshzatalban LR-1: A társadalm fenntarthatósággal kapcslats tudásbázisának növelése LR-2: Együttmőködési fórumk kialakítása a civil szervezetek és az önkrmányzat között H/2 Az önkrmányzat közplitikáinak fejlesztése, átalakítása 8

KP-1: A hsszútávú, plitikai cikluskn átívelı stratégiai tervezés gyakrlati megvalósítása KP-2: A stratégiák célrendszereinek fenntarthatósági szempntú összehanglása KP-3: A legfntsabb környezetvédelmi alaplevek (elıvigyázatsság, megırzés, megelızés) integrálása a plitikaalktási flyamatkba és a végrehajtásba KP-4: A környezeti infrmációk teljes átláthatóságnak és hzzáférhetıségének biztsítása 9

Hsszútávú jövıkép: Hajdúszbszló 2030-ra a magyarrszági várshálózat dinamikusan fejlıdı tagjává válik, nemzetközi elismertsége a fenntartható turizmus megteremtésének köszönhetıen tvább nı. A környezeti erıfrrásk kíméletes használatára alapztt gazdasági növekedésbıl származó bevételekbıl egészséges és biztnságs lakókörnyezetet hz létre, laksai számára hsszútávú szciális biztnságt teremt. Misszió A fenntartható fejlıdés alapelveinek széleskörő alkalmazásával, környezetvédelmi beruházáskkal, a zöld gazdaság megteremtésével Hajdúszbszló megteremti a hsszútávú, környezetileg fenntartható társadalmi és gazdasági fejlıdés alapjait Átfgó stratégiai cél Hajdúszbszló hsszútávn fenntartható környezeti, társadalmi, gazdasági fejlıdésének megteremtése A társadalmi fenntarthatóság megteremtése A környezeti fenntarthatóság megteremtése A gazdasági fenntarthatóság megteremtése Népesedési prblémák kezelése A laksság egészségi állaptának javítása A fglalkztatási helyzet javítása A társadalmi khézió erısítése A települési természeti és épített környezeti értékek védelme Fenntartható vízgazdálkdás megteremtése Felkészülés a klímaváltzás hatásaira Alternatív energiafrrásk felhasználása, az energiagazdálkdás szerkezetváltásának elısegítése Fenntartható fgyasztói szemléletfrmálás elısegítése A fenntartható mbilitás és térszerkezet kialakítása Környezettudats helyi gazdaságösztönzési rendszer kialakítása Az önkrmányzat költségvetési egyensúlyának megırzése A fenntartható turizmus megteremtése A fenntartható mezıgazdaság megteremtése Hrizntális stratégiai célkitőzés: a fenntarthatóság elveinek és kritériumainak érvényesítése a településirányításban és végrehajtásban 10 A stratégia célrendszere

A stratégia végrehajtása és mnitringja A stratégia végrehajtása srán alapvetı fntsságú az alábbi elvek figyelembe vétele: Integráció elve. A szakplitikák, tervek, prgramk, stratégiák kidlgzása, értékelése és végrehajtása srán a gazdasági, a szciális és a környezeti szempntkat, azk összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni annak érdekében, hgy azk kölcsönösen erısítsék egymást. Társadalmi részvétel elve. A társadalm minden tagja számára biztsítani kell a bekapcslódási lehetıséget a társadalmi-gazdasági közéletbe, a döntéshzatali flyamatkba. A környezetre vnatkzó minden infrmációt nyilvánsságra kell hzni. Javítani kell a fenntartható fejlıdéssel, annak társadalmi-gazdasági és környezeti vnatkzásaival, a fenntarthatóbb megldáskkal kapcslats tájékzttságt. A település-menedzsment jelenleg is hatéknyan mőködı szervezeti rendszere a jövıben nagybb átalakítás nélkül alkalmas a fenntartható fejlıdéssel kapcslats tevékenységek átgndlt, ütemezett és eredményes megvalósítására. A stratégia végrehajtásának szervezeti keretei Hajdúszbszló helyi fenntartható fejlıdési tervének végrehajtásában részt vevı önkrmányzati szervezeti egységek Képviselıtestület Fenntartható Fejlıdési Bizttság Fenntartható Fejlıdési Munkacsprt Állandó Civil Fórum a Helyi Fenntartható Fejlıdésért Feladatkörök, kmpetenciák A fenntartható fejlıdés általáns irányvnalainak meghatárzása és elfgadása, fenntarthatóság kritériumainak ellenırzése a döntések végrehajtása srán A fenntarthatósággal kapcslats véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közremőködési valamint - a képviselıtestület döntésétıl függıen - felügyeleti jgkör a döntés-elıkészítés srán A fenntarthatósággal kapcslats stratégiai tervezés és krdináció, döntés-elıkészítés, a fenntarthatósággal kapcslats prgramk peratív megvalósítása: pályázati frrásk feltárása prjekt-generálás prjektmenedzsment a fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztsítása tájékztatás, nyilvánsság stratégiák fenntarthatósági szempntú felülvizsgálata önkrmányzati rendelettervezetek fenntarthatósági szempntú felülvizsgálata Biztsítja a flyamats civil kntrllt és a fenntarthatóság szempntjainak érvényesítését az önkrmányzati döntések meghzatala srán. döntés-elıkészítés önkrmányzati döntések elızetes írásbeli véleményezése prjektgenerálás a fenntartható fejlıdési csprttal együttmőködve az önkrmányzati döntések társadalmasításának szervezése fejlesztési stratégiák elızetes véleményezése a fenntarthatóság szempntjából a társadalm fejlesztési igényeinek felmérése és PARTNERSÉG 11

közvetítése a döntéshzók felé fenntarthatósággal kapcslats ismeretterjesztés szervezése az Oktatási, Kulturális és Sprtbizttsággal közösen A stratégiáhz kötıdı peratív feladatk végrehajtására a hivataln belül létre kell hzni Fenntartható Fejlıdési Munkacsprtt. A szervezet élén a kinevezett fenntartható fejlıdési referens áll. Tvábbi tagjai: a civil referens, a környezetvédelmi referens, az esélyegyenlıségért felelıs önkrmányzati munkatárs, a vársi fıépítész a pénzügyi fıelıadó prjektmenedzserek, pályázati munkatársak A képviselıtestületen belül az LA21 végrehajtásának ellenırzésére és szervezésére fel kell állítani a Fenntartható Fejlıdési Bizttságt. A szervezet krdinálja és ellenırzi a Fenntartható Fejlıdési Munkacsprt tevékenységét, tvábbá flyamatsan végzi a helyi fenntartható fejlıdési stratégia mnitringját valamint felel az önkrmányzati rendelettervezetek fenntarthatósági szempntú felülvizsgálatáért. A társadalm minél szélesebb körének bevnására életre kell hívni egy állandó fórumt Állandó Civil Fórum Hajdúszbszló Fenntartható Fejlıdéséért néven. A szervezet célja a civil szervezetek, mint a társadalmi csprtkat hatéknyan képviselı önkéntes szervezıdések teljes körő bevnása a helyi krmányzásba. Az állandó fórum elızetes írásbeli véleményét minden vársfejlesztési döntés esetében kérni kell. Az ügymenet meggyrsítása érdekében a szervezetnek kevés tagból (maximum 5 fı) kell állnia és reprezentálnia kell a várs társadalmát. Ebbıl kiflyólag tagjainak a helyi közösség által ismert és elismert személyiségeknek kell lenniük. A fórum hatálys írásbeli véleményének elfgadásáhz a tagk többségének jelenléte és egyetértése szükséges 12