TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ június

Átírás

1 GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ június

2 MEGBÍZÓ: GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9021 GYŐR, VÁROSHÁZ TÉR 1. GENERÁLTERVEZŐ: ACZÉL VÁROSÉPÍTÉSZ BT BUDAPEST, BADACSONY UTCA 4. TERVEZŐK Vezető tervező: Aczél Gábr (TT/1É )... Tervező: Mártn Melinda... 2

3 TARTALOM 1. ELŐZMÉNYEK KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A fejlesztési célk meghatárzásánál figyelembevett krábbi dkumentumk célkitűzései Az célkitűzései A prjektek és célk visznya A TEMATIKUS ÉS TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK BEMUTATÁSA A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK BEMUTATÁSA VÁROSRÉSZENKÉNT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A STRATÉGIA KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Tervhierarchia Magasabb szintű tervek és a stratégia összefüggéseinek bemutatása A várs egyéb szakplitikai dkumentumaival való összefüggések bemutatása A STRATÉGIA BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEINEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK

4 1. ELŐZMÉNYEK Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a közötti időszakra) határzza meg egy várs fejlesztésének főbb irányait és knkrét lépéseit az önkrmányzat által jóváhagytt hsszú távú településfejlesztési kncepció alapján. Eszerint az ITS-ben rögzített vársfejlesztési elképzelések egyes elemei illeszkednek a településfejlesztési kncepcióban rögzített hsszú távú célkhz, és a kijelölt fejlesztési iránykhz. Győr Megyei Jgú Várs Integrált Vársfejlesztési Stratégiáját (IVS) amely lényegében az ITS elődjének tekinthető 2008-ban hagyta jóvá a Győr Megyei Jgú Várs Önkrmányzata Közgyűlése. A Krmány 2012-ben rendeletet alkttt a településfejlesztési kncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajáts jgintézményekről (314/2012. (I. 8.) Krm. rend.). A rendelet szerint az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi követelményrendszere megváltztt, ez indklttá teszi a 2008-as stratégia felülvizsgálatát és aktualizálását. A felülvizsgálatt és aktualizálást aznban nemcsak a vnatkzó rendelet megjelenése tette szükségessé, hanem az is, hgy az IVS elkészítése óta eltelt időszakban a várs társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetében jelentős váltzásk következtek be. Megváltztak a külső tényezők: megváltztak a piaci, gazdasági körülmények, befektetési tendenciák (gazdasági világválság hatásai) előtérbe kerültek krábban kisebb jelentőségű szempntk, mint pl. az energiahatéknyság, a környezetvédelem, a klímaváltzás, az innváció kérdése megújult az EU khéziós plitikája, ezzel (részben) összefüggésben megújult a nemzeti szintű területfejlesztési kncepció, területi (megyei) és ágazati tervezési munkák készültek el Megváltztak a belső tényezők: módsultak a várs társadalmi (demgráfiai), gazdasági flyamatai jelentősen megváltztak az Önkrmányzat feladat- és hatáskörei (intézményfenntartás, köznevelés, közművelődés stb.) rendelkezésre állnak az elmúlt időszak tapasztalatai, a eredményei Időközben megjelentek a Közpnti Statisztikai Hivatal adatai a 2011-es népszámlálás eredményeiről, ami azt jelenti, hgy jóval frissebb adatk alapján lehet tervezni, mint ahgyan az a 2008-as IVS kidlgzásakr lehetséges vlt (akkr csak a 2001-es népszámlálási adatk álltak rendelkezésre). Az ITS a 314/2012 (I. 8.) sz. krmányrendelet 5. -a szerint meghatárztt megalapzó vizsgálat alapján készül, melyet az Universitas-Győr Nnprfit Kft. készített el 2013 nvemberében. Jelen ITS hangsúlyzttan a 2008-ban készült IVS felülvizsgálata és aktualizálása. Ez azt jelenti, hgy a dkumentum: váltztatás nélkül vagy kis váltztatással átemelte a 2008-as IVS mindazn részeit, melyek tvábbra is érvényesnek tekinthetők, aktuális adatkkal frissítette a 2008-as IVS mindazn részeit, melyek elavult, régi adatkn alapultak, új részekkel cserélte le a 2008-as IVS mindazn részeit, melyek már nem tekinthetők érvényesnek, kiegészítette mindazn új fejezetekkel, amelyeket a 314/2012. (I. 8.) számú Krmányrendelet írt elő tartalmi követelményként. 4

5 A várs új középtávú stratégiájának készítése srán a plgármesteri hivataln belül rendszeres egyeztetések zajlttak a különböző szakterületek között, emellett a legfntsabb partnerségi csprtk is részt vettek mind a stratégia, mind a kncepció célkitűzéseinek megalktásában. A partnerségi egyeztetés elsődleges célcsprtja Győr várs lakssága vlt, mivel a tervezett sikerének alapvető feltétele a laksság flyamats tájékztatása és a rendszeres knzultációs és véleménynyilvánítási lehetőség biztsítása. A társadalmi elfgadttsága érdekében fnts vlt és fnts lesz a laksság flyamats tájékztatása mind a stratégia tvábbtervezési, mind a megvalósítási szakaszában. A helyi vállalkzásk mint partnerek bevnásával sikerült felmérni és beépíteni az anyagba az ágazatk szükségleteit, illetve sikerült feltárni az esetleges együttműködési lehetőségeket. Fnts kiemelni, hgy az Önkrmányzat és a helyi vállalkzók közötti párbeszéd flyamats. A tervezett kmplexitása, illetve a jgszabályi előírásk megkövetelik az érintett szakhatósági szervek előzetes és flyamats tájékztatását a tervezés és a megvalósítás flyamatairól, így a stratégia készítése srán az érintett szakhatóságkkal az Önkrmányzat flyamatsan egyeztetett. Győr aktív kapcslatt tart fenn a várskörnyéki településekkel, hiszen e települések jövője szrsan összefügg Győr - mint megyeszékhely és kistérségi közpnt - jövőjével. A környező települések képviselői részt vettek a partnerségi egyeztetés flyamatában, amelyben a várs az ITS célrendszerét és a tervezett vársfejlesztési elképzeléseket megvitatta az érintett településekkel. 5

6 2. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 2.1. A stratégiai fejlesztési célk meghatárzása A fejlesztési célk meghatárzásánál figyelembevett krábbi dkumentumk célkitűzései A 2008-as IVS célkitűzései Győr Megyei Jgú Várs 2008-ban készült Integrált Vársfejlesztési Stratégiája az alábbi stratégiai fejlesztési célkat tűzte ki: Győr növelje a térségben betöltött szerepét Győr flyamatsan újítsa gazdaságát a versenyképességének növelése érdekében Győr biztsítsa az itt élők számára a kimagasló életkörülményeket A stratégiai fejlesztési célk elérése érdekében a krábbi IVS négy fejlesztési priritást határztt meg: 1. A humán erőfrrás 2. Működő és fejlődő gazdaság 3. Vársi szlgáltatásk 4. A környezet védelme Megállapítható, hgy a 2008-as IVS a stratégiai fejlesztési célkat, valamint a fejlesztési priritáskat helyesen határzta meg, azkat ma is érvényesnek lehet tekinteni. Jelen ITS a várs eddig sikeres vársfejlesztési tevékenységét flytatva, a krábban meghatárztt priritáskhz illeszkedve határzza meg az új középtávú célkat és a szükséges stratégiai beavatkzáskat az elkövetkezendő időszakra. 6

7 A 2014-es Településfejlesztési kncepció célkitűzései A jelen ITS-sel (2014-ben) párhuzamsan készülő hsszú távú Településfejlesztési kncepció a fejlesztési priritáskat, illetve azkn belül a hsszú távú tematikus célkat az alábbiak szerint határzza meg: Mttó Jövőkép Egészség, Kultúra, Innváció. A jövő Győrben épül. Győr 2030-ban rszágsan és közép-európai szinten is kiemelkedő lakó-, vállalkzási és kulturális környezetet kínáló várs. A várs tartja a jármű- és gépiparban krábban megszerzett erős pzícióit, azk mellett sikeresen diverzifikálja gazdaságát a környezet- és az egészségipar, a sprtgazdaság, valamint a gazdasági szlgáltatásk területén. Megfelelő számú és minőségű munkahelyet biztsít a várs és térsége számára. A várs flyamats innvációra való képessége a gazdaság és az egyetemi kutatásfejlesztés szrs együttműködésén, a Győrben élő emberek képzettségén, kreativitásán, valamint a vársban elérhető, a fenntartható növekedést támgató szlgáltatásk kiváló minőségén alapul. A várs őrzi épített és természeti környezetének különleges értékeit, és újabb értékekkel gazdagítja azkat. Győrben magas színvnalú a kulturális és a művészeti élet, a várs idegenfrgalmi vnzereje belföldi és nemzetközi szinten is kiemelkedő. Átfgó célk 1. Társadalm 2. Gazdaság 1. Győr már meglévő reginális szerepét tvább erősítve váljn határn átnyúló szellemi közpnttá, az ktatás, a kultúra és a sprt kiemelkedő minőségére, értékteremtő hatásaira építve. A helyi társadalm rszágs összehasnlításban is legyen kiemelkedően aktív és egészséges, a vársn belüli társadalmi különbségek maradjanak fenntartható és kezelhető mértékűek. 2. A hazai vidéki nagyvársk átlagát meghaladó ütemben növekedjen a Győrben működő gazdasági szereplők által megtermelt hzzáadtt érték, ezzel párhuzamsan erősödjön a gazdaság iparági diverzifikációja és erősödjön a gazdasági szereplők kapcslatainak rendszere. 3. Épített és természeti környezet 4. Energia-hatéknyság, klímavédelem 3.1. Épített környezet 3.2. Természeti környezet 3.3. Műszaki infrastruktúra 3.1. Az épített környezet színvnala érje el a hasnló méretű európai vársk legjbbjainak szintjét. A várs őrizze meg és tartsa kiváló állaptban gazdag építészeti, vársépítészeti örökségét, és a krtárs építészet eszközeivel flyamatsan gazdagítsa azt. Flyamatsan újítsa meg és tartsa jó karban közterületeit, növelje azk attraktivitását A várs őrizze meg és tartsa kiváló állaptban különleges természeti környezetét, kiemelt figyelmet frdítsn flyóvizeire és a vízpartkra. Flyamatsan újítsa meg zöldfelületeit, növelje azk funkcinális értékét és attraktivitását. A környezeti ártalmakat minimálisra szrítsa vissza, kiegyensúlyztt környezeti állaptkat tartsn fenn A vársi közlekedés minőségének és hzzáférhetőségének flyamats javítása mellett jelentősen csökkenjen az ezek működtetéséhez felhasznált energia mennyisége, és azn belül növekedjen a megújuló energiafrrásk részaránya. A várs biztsítsa a megfelelő minőségű és mennyiségű lakhatási lehetőséget, valamint a teljes körű közműellátást. 4. A várs területfelhasználási plitikáját az energiahatéknyság figyelembevételével alakítsa. Energiaellátásának biztsítására egyre növekvő arányban használjn megújuló energiafrráskat. Kiemelten vegye figyelembe az energiahatéknyság szempntját az építés, a felújítás, valamint a vársüzemeltetés területén. Győr váljn az energiahatékny vársüzemeltetés ( smart city ) hazai jó példájává. 7

8 Részcélk Szlidáris és befgadó társadalm Krszerű, hatékny ipar Plicentrikus várs Zöldfelületek Környezetbarát közlekedés Energiatakaréks területfelhasználás esélyegyenlőség biztsítása a meglévő munkahelyek megtartása, új munkahelyek teremtése befgadó társadalm fenntartása, ösztönzése Győr közpntú technlógiai régió létrehzása - Győri Járműipari Életpálya Mdell tudásigényes iparágak megjelenésének ösztönzése vársi közterületek megújítása, krszerűsítése kaputérségek zöld ujjak megőrzése mikrklimatikus hatásk biztsítása vársi egyéni közlekedés, parklás közösségi közlekedés kerékpárs közlekedés infrastrukturális intermdális közlekedési csmópnt kialakítása kikötők Győr-Pér repülőtér és kapcslódó infrastruktúrák kmpakt várs elvének érvényesítése barnamezős területek revitalizációja a területtel és a termőfölddel való takaréks gazdálkdás érvényesítése önkrmányzati ingatlan-stratégia erősítése Demkratikus helyi krmányzás Több lábn álló (diverzifikált) gazdaság Vársrehabilitáció flytatása Vízpartk revitalizációja Teljes körű közműellátás Megújuló energiafrrásk részarányának növelése hzzájárulás a civil szervezetek működési feltételeinek biztsításáhz hzzájárulás az egyházak működési feltételeinek biztsításáhz lgisztikai iparágak az idegenfrgalm differenciált kereskedelmi ellátás erősítése tömbrehabilitáció, tömbfeltárásk flytatása műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása mederrendezések hullámterek zöldfelületi rendszerbe kapcslása, vízparti sétányk összefüggő közhasználatú rendszerének kialakítása szennyvízelhelyezés éskezelés, csapadékvíz elvezetés, hálózatrehabilitáció árvízvédelem, vízrendezés, hulladék-gazdálkdás, hulladék-hasznsítás minimális környezetszennyezéssel járó, nagy ellátási biztnságt nyújtó megldásk előnyben részesítése energiatakaréks fejlesztési prgram támgatása 8

9 Egészséges társadalm A gazdaságfejlesztés támgatása sft prgramkkal Minőségi lakókörnyezet megteremtése A környezet védelme Energiahatékny építés az egészségügyi és szciális szlgáltatásk bővítése, hatéknyság javítása egészség-tudatsság, prevenció, szemléletfrmálás a sprtlási lehetőségek a szabadidő eltöltés lehetőségeinek szélesítése időskrúak védelme minőségi önkrmányzati bérlakás-állmány megteremtése egészséges lakókörülmények biztsítása szlömösödés elleni harc (a közbiztnság javítása) a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelme a várs-sziluett védelme, kilátásvédelem meglévő épületállmány energiatakaréks reknstrukciója panelprgram flytatása alacsny energiafgyasztású és passzív házak építésének támgatása, támgatási rendszer kiépítése Kulturált társadalm az ktatás színvnalának emelése a várs kulturális közpnt szerepének erősítése a laksság térségi kötődésének erősítése (helytörténet, helyi kultúra, hagymányk) Energiahatékny vársüzemeltetés (smart city) fenntartható vársi energiastratégia készítése energiahatékny vársi közlekedés előnyben részesítése intelligens energia-elsztó hálózat kiépítése vársi szlgáltatásk intelligens rendszerbe szervezése infrmatika szlgáltatásk 9

10 Az célkitűzései A hsszú távú tematikus célk (átfgó célk és részcélk) elérése érdekében középtávn (a közötti időszakban) a stratégia az alábbi célkat tűzi ki: 1. Társadalm 2. Gazdaság 3. Épített és természeti környezet TÉMAKÖR 4. Energiahatéknyság 3.1. Épített környezet 3.2. Természeti környezet 3.3. Műszaki infrastruktúra KÖZÉPTÁVÚ CÉL 1.1. Intézményi Infrastruktúra 1.2. Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú 1.3. Egészséges, szlidáris és aktív társadalm megerősítése 2.1. Gazdasági területek 2.2. Idegenfrgalmi célú 2.3. Kereskedelemi-lgisztikai Közterület rehabilitáció, lakóutca-prgram Tömbrehabilitáció, tömbfeltárás Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása Lakóterületi, új lakóterületek kijelölése Zöldfelületek megújítása, a meglévők megóvása Vízpartk revitalizációja Vársi úthálózat Kerékpárút és gyalgs kapcslatk a vársrészek között Közösségi közlekedés Parklási prblémák megldása Közműfejlesztés 4.1. Barnamezős területek hasznsítása, funkcióváltása 4.2. Hatékny energiafelhasználásra irányuló 4.3. Szemléletfrmáló tevékenységek A prjektek és célk visznya 1 Az ITS, mint peratív jellegű stratégia, tartalmazza azn lényeges fejlesztési jellegű beavatkzáskat (prjekteket, illetve prgramkat), amelyek a célk eléréséhez szükségesek. A prjektek nemcsak beruházási típusúak lehetnek, hanem például fglalkztatási, képzési, szemléletfrmáló jellegűek is. Az ITS az alábbi prjekt típuskat különbözteti meg: 1. Akcióterületi prjektek Akcióterületi prjekteknek a térben és időben kncentrált, egymással összehanglt beavatkzáskból álló prjekteket nevezzük. A térben való kncentráltság azt jelenti, hgy a beavatkzásk egy jól meghatárzható határvnallal körülvett területen belül történnek. Az időben való kncentráltság pedig azt jelenti, hgy az akcióterületen belüli beavatkzásk szintén egy jól meghatárztt, de zárs határidőn belül - legfeljebb néhány év alatt megtörténnek. Az akcióterületen végbemenő : egymással szinergikus hatást fejtenek ki, vagyis az egyes prjektelemek segítik más prjektelemek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését, az akcióterület számára megfgalmaztt cél érdekében kerülnek megvalósításra, 1 A fejezet alapjául a Belügyminisztérium Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság által augusztus 30-án kiadtt Útmutató a megyei jgú vársk számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítéséhez című kiadvány szlgált. 10

11 vlumenük, így várható hatásuk is akkra, hgy érzékelhető váltzást idéznek elő az akcióterületen Kulcsprjektek Kulcsprjekteknek azkat a tervezett et tekintjük, amelyek alapvető feltételét képezik valamelyik vagy akár több középtávú vársi cél elérésének. A kulcsprjekt megvalósulása általában előfeltétele más tervezett realizálásának, vagy azk hatásai érvényesülésének. 3. Hálózats prjektek Hálózats prjektnek az egymással összehanglt, térben kapcslódó beruházási jellegű prjekteket nevezzük. A térben való kapcslódás azt jelenti, hgy a hálózats prjekt kiterjedhet több vársrészre, vagy akár a várs egészére is, kapcslódhat tvábbá nagybb léptékű térségi (rszágs, megyei, járási) hálózatkhz is. A hálózats prjekt több, egymáshz kapcslódó, akár azns jellegű prjektelemekből áll, a várs egészére vagy annak egy részére például több akcióterületre terjed ki, a prjektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. 4. Hrizntális prjektek Hrizntális prjektnek az egymással összehanglt, nem beruházási jellegű prjekteket nevezzük. A hrizntális prjekt valójában hálózats jellegű, a várs egészére kiterjedő, úgynevezett sft elemekből álló beavatkzáskat tartalmaz (pl. például fglalkztatási, képzési, szemléletfrmáló prgramk szervezése). (A 3. fejezet részletesen tartalmazza az egyes középtávú célk eléréséhez szükséges beavatkzáskat és prjekteket. A fejezetben a prjektek a célrendszernek és prjekttípusnak megfelelően összefglalóan is bemutatásra kerülnek.) 2 Az akcióterület fgalmát a 2008-as Győri IVS ettől eltérően értelmezte, amennyiben teljes vársrészeket - vagy akár több vársrészt is összevntan - tekintett akcióterületnek. 11

12 Srszám Vársrészek megnevezése 1.1. Intézményi Infrastruktúra 1.2. Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú 1.3. Egészséges, szlidáris és aktív társadalm megerősítése 2.1. Gazdasági területek 2.2. Idegenfrgalmi célú 2.3. Kereskedelmi-lgisztikai Közterületek rehabilitációja, lakóutca-prgram flytatása Tömbrehabilitáció, tömbfeltárás Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása Lakóterületi, új lakóterületek kijelölése Zöldfelületek megújítása, a meglévők megóvása Vízpartk revitalizációja Vársi úthálózat Kerékpárs és gyalgs kapcslatk Közösségi közlekedés Parklási prblémák megldása Közműfejlesztés 4.1. Barnamezős területek hasznsítása, funkcióváltása 4.2. Hatékny energiafelhasználásra irányuló Győr Megyei Jgú Várs 2.2. A tematikus és területi célk közötti összefüggések bemutatása 1. TÁRSADALOM 2. GAZDASÁG 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3.2. TERMÉSZETI 3.1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 3.3. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA KÖRNYEZET 4. ENERGIA- HATÉKONYSÁG 1. Belvárs 2. Sziget 3. Újvárs 4. Pinnyéd, Püspökerdő 5. Révfalu 6. Sárás, Kisbácsa, Bácsa 7. Gyárvárs 8. Likócs 9. Győrszentiván 10. Nádrvárs 11. Adyvárs 12. Marcalvárs, Góré-dűlő, Rabkert 13. Szabadhegy,Kismegyer, József A. vársrész 14. Ménfőcsanak, Gyirmót 15. Közpnti iparterület 12

13 3. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 3.1. A megvalósítást szlgáló beavatkzásk bemutatása 1. TÁRSADALOM 1.1. Intézményi infrastruktúra Az önkrmányzati intézmények színvnala alapvetően meghatárzza a várs/vársrészek laksságának életminőségét. Az intézményi infrastruktúra hálózatainak kiépítése és üzemeltetése ezért kiemelt fntssággal bír a helyi társadalm kiegyensúlyztt visznyainak fenntartásában. A kncepcióban meghatárztt hsszú távú célk és részcélk: Szlidáris és befgadó társadalm esélyegyenlőség biztsítása a meglévő munkahelyek megtartása, új munkahelyek teremtése befgadó társadalm fenntartása, ösztönzése Demkratikus helyi krmányzás hzzájárulás a civil szervezetek működési feltételeinek biztsításáhz hzzájárulás az egyházak működési feltételeinek biztsításáhz Egészséges társadalm az egészségügyi és szciális szlgáltatásk bővítése, hatéknyság javítása egészség-tudatsság, prevenció, szemlélet-frmálás a sprtlási lehetőségek a szabadidő eltöltés lehetőségeinek szélesítése időskrúak védelme Kulturált társadalm az ktatás színvnalának emelése a várs kulturális közpnt szerepének erősítése a laksság térségi kötődésének erősítése (helytörténet, helyi kultúra, hagymányk) A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: ktatási intézmények egészségügyi intézmények kulturális intézmények szciális ellátó intézmények Intézményi infrastruktúra fejlesztéséhez kapcslódó prjektek és prjektcsmagk Oktatási intézmények 1) Óvdafejlesztési prgram A fejlesztési prgram célja: az óvdai ellátáshz való hzzáférés javítása (férőhelyek bővítése) az óvdai szlgáltatásk minőségének az épületek energiahatéknyságának növelése (a megújuló energiafelhasználás mértékének növelése) 2) Általáns és középisklai infrastruktúra- és tartalmfejlesztési prgram (állami feladat) A fejlesztési prgram célja: az általáns és középisklai férőhelyek bővítése, trnatermek bővítése, építése az ktatási szlgáltatásk minőségének (pedagógiai tartalmfejlesztés, az idegen nyelv 13

14 ktatásának minőségi ) az épületek energiahatéknyságának növelése (a megújuló energiafelhasználás mértékének növelése) 3) Középfkú ktatási intézmények kllégiumainak energetikai A fejlesztési prgram célja: az ktatási szlgáltatásk minőségének az épületek energiahatéknyság növelése (a megújuló energiafelhasználás mértékének növelése) 4) Felsőfkú ktatási intézmények (nem önkrmányzati feladat) A Széchenyi István Egyetem fejlesztési céljai: az egyetemi képzési rendszer, krszerűsítése (jármű- és közlekedésiparhz kapcslódó képzések, infrmatikusképzés, zeneművészeti képzés, prjektmenedzsment képzés, angl nyelvű képzés) reginális piaci igényekre épülő felnőttképzési szlgáltatásk és intézményi rendszerének kutatási tevékenységek erősítése (környezeti és energia hatéknysági kérdések terén, flyamatszervezési és hatéknyság-fejlesztési kutatásk) új ktatásfejlesztési irányk és módszerek a szciális képzésben, szciális és társadalmi innvációk felkutatása egyetemi inkubátrk tvább Intézményi HR tevékenység, tervszerű humánerőfrrás fejlesztés, életúttervezés a felsőktatásban, minőségközpntú és tényalapú intézményirányítási rendszer Intézményi Oks szlgáltatásk, bevezetése kllégiumfejlesztés a nemzetközi hallgatói, ktatói és kutatói mbilitás elősegítése érdekében épületek energetikai új egyetemi ksárlabdacsarnk építése A Nyugat-Magyarrszági Egyetem Apáczai Csere Jáns Kar i: Az egyetem stratégiai it a 2012-ben készült Intézményfejlesztési Terv tartalmazza, melyek legfntsabb célkitűzései a következők: nemzetközi, rszágs, felsőktatási zónán belüli és reginális igényekhez igazdó képzési prtfliófejlesztés, képzési prgramk aktualizálása, humánerőfrrás fejlesztés ktatást, kutatást és gyakrlati képzést támgató infrastruktúra és eszközállmány hatékny működtetése és, gyakrlatrientált képzési prtflió erősítése, minőségi fejlesztés nemzetközi K+F+I prfil és versenyképesség fejlesztés, innvatív és kperatív szerep betöltése a régió műszaki és gazdasági fejlődésében ktatói és hallgatói mbilitás és a nemzetközi ktatási-kutatási kapcslatk erősítése, dktri isklák Egészségügyi intézmények 1) A Győri Fürdőközpnt és környezetének kmplex A jelenlegi Pannn-Víz Zrt. irdaház és a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Rehabilitációs Intézet épületének átalakítására, bővítésére kncepcióterv készült. A fejlesztés célja a Győri Fürdőközpnt kmplex gyógyászati és szálldai szlgáltatásának megteremtése, a mzgásszervi gyógyturizmus elősegítése. 2) Az egészségügyi ellátórendszer A fejlesztési prgram az egészségügyi szlgáltatáskhz való hzzáférés javítása érdekében rvsi rendelők krszerűsítését és építését tartalmazza Kulturális, közművelődési intézmények 14

15 1) A Belvárs kulturális infrastruktúrájának funkcióbővítő ( Lüktető Belvárs ) A fejlesztési prgram tartalma: Az Apátúr-ház (krábban: antus Jáns Múzeum) kmplex funkcióbővítő felújítása (teljes körű építészeti és gépészeti rehabilitáció, valamint az udvar lefedésével multifunkcinális rendezvénytér kialakítása). A II. Jáns Pál tér Schweidel utca kmplex funkcióbővítő rehabilitációja (szabadtéri színházi attrakciók megrendezésére alkalmas tér kialakítása a színház előtt, a Schweidel utcában kulinárisgasztrnómiai sétálóutca kialakítása), valamint a parklási helyzet rendezése. A Bécsikapu tér felújítása és funkcióbővítő magánpartnerek bevnásával (turisztika, gasztrnómia, szlgáltatásk, parklás), valamint a parklási helyzet rendezése. A Virágpiac és környezetének felújítása és funkcióbővítő (a Virágpiac felújítása, az Aradi vértanúk útja és a Zechmeister u. felújítása a Bécsi kapu tértől a Bajcsy-Zsilinszky utcáig), valamint a parklási helyzet rendezése. A Győri Nemzeti Színház kmplex felújítása. 2) A Mlnár Vid Bertalan Művelődési Közpnt és környezetének funkcióbővítő 3) A Dr. Kvács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi tér kmplex funkcióbővítő felújítása 15

16 Szciális ellátó intézmények 1) A hajléktalanellátó rendszer infrastrukturális, a nem megfelelő tárgyi feltételű férőhelyek kiváltása A jelenlegi telephelyek nem felelnek meg a szakmai tárgyi feltétel követelményeinek, ezért egyrészt az átalakításra alkalmatlan telephelyeket meg kell szüntetni, másrészt a megtartható telephelyeken csökkenteni kell az ellátttak számát, ugyanakkr a közterületeken élő hajléktalank közül minél több személyt be kell vnni az ellátásba. A fejlesztés célja az esélyegyenlőség biztsítása a hátránys helyzetű, és a különböző kkból a társadalm perifériájára szrult emberek számára. A fejlesztési prgram tartalma: hajléktalan szálló(k) létesítése, felújítása (Avar út 3.) szciális szálló(k) létesítése például meglévő munkásszálló(k) átalakításával a hajléktalan létből felzárkózó emberek megsegítésére, valamint a hajléktalanságba való lecsúszás megakadályzására 2) 24 órás egészségügyi centrum létrehzása A hajléktalan léttel kapcslats életvitel nagymértékben növeli a súlys megbetegedések kckázatát. A kórházi ellátást követően az áplási időszakt a jelenlegi ellátórendszer nem tudja kezelni. Az átmenti és a nappali ellátásk nem alkalmasak fekvő betegek ellátására. A 24 órás egészségügyi centrum feladata az áplási, utókezelési feladatk ellátása. 3) Rekreációs gyógyászati közpnt létrehzása a fizikai és szellemi sérülésekkel küzdő emberek, valamint az idősek számára (nem önkrmányzati feladat) Egy ilyen közpnt skldalú szlgáltatásai révén elsősrban a fizikai és szellemi sérülésekkel küzdő betegek, illetve idősek vehetnek igénybe gyógyászati kezeléseket, tvábbá száms egészségmegőrző és rekreációs szlgáltatást. Tradicinális és mdern terápiás eljárásk, illetve alternatív gyógymódk is segítik majd a gyógyulást. 4) Bölcsődefejlesztési prgram A prgram fejlesztési céljai: Kiskuti utcai bölcsőde felújításának flytatása, a közlekedő és kiszlgáló helyiségek felújítása, energetikai. Báthry utcai bölcsőde felújítása, energetikai krszerűsítése Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú A technikai fejlődés, valamint az emberi munka iránti igény csökkenése a jövőben a szabadidő megnövekedését fgja eredményezni. A jövő társadalmának kulcskérdése ezért a szabadidő haszns eltöltésének biztsítása. A rekreációs és sprtlási lehetőségek széles választékának biztsítása ugyanakkr hzzájárul az egészséges életmód viteléhez, a mentálisan egészséges társadalm megteremtéséhez. A kncepcióban meghatárztt hsszú távú célk és részcélk: Egészséges társadalm a sprtlási lehetőségek a szabadidő eltöltés lehetőségeinek szélesítése A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: idegenfrgalmi, szabadidős és rekreációs célú a várs több pntján az egyes vársrészekben található sprttelepek felújítása, rendezvény- és sprtcsarnkk építése 16

17 Sprtterületek fejlesztéséhez, és szabadidő-rekreációs célú hez kapcslódó prjektek és prjektcsmagk ) Az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál megrendezéséhez kapcslódó létesítmények elhelyezése és fenntartható üzemeltetése Győr 2012-ben elnyerte a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál rendezési jgát. Ezzel kapcslatban a várs száms fejlesztést tervez, amely tvább erősítheti a sprt és az utánpótlás-nevelésben betöltött szerepét. A prjektcsmag tartalma: limpiai közpnt (nemzetközi szintű edzőközpnt) kialakítása a Dózsa pálya területén: Atlétika: egy bemelegítő- és egy versenypálya (lelátóval), valamint futóflysó kialakítása Tenisz: 8-12 pályás teniszcentrum létrehzása, lelátós centerpályával Dzsúdó: edző/gyakrló- és versenycsarnk létrehzása Trna: edző/gyakrló- és versenycsarnk létrehzása limpiai adminisztrációs és infrmációs közpnt kialakítása új, hármszintes versenyuszda létesítése a Dózsa sprttelephez kapcslódóan, amely 400 fő úszóvendég és 800 fő néző befgadására alkalmas egy m-es versenymedence, egy 16,66 10 m-es tanmedence, valamint egy m-es kültéri (lefedhető) bemelegítő medence kerül kialakításra A Magvassy Mihály Sprtcsarnk és környezetének sprtlási célú : új, hármszintes, 5000 nézőt befgadó, multifunkcinális sprtcsarnk létesítése a meglévő Magvassy csarnk területén (a csarnkkal egybeépítve) az aréna térben egy 40m 20m-es versenypálya, center pálya vagy 3 db keresztbe frdíttt bemelegítő pálya (szintén kézilabda pálya mérettel) kerül elhelyezésre 2) A Püspökerdő déli részén, valamint a Rábca hltágban egészség- és rekreációs célú A prgram célja részben a évi Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) infrastruktúrájának fenntartható hasznsításával: szállda építése a Püspökerdő déli részén, alternatív gyógyászati közpnt, sprtgyógyászat és edzőközpnt létrehzása a Hlt-Rábca hullámterében 3) Új ksárlabdacsarnk építése a Széchenyi István Egyetem területén (nem önkrmányzati feladat) 4) Rekreációs célú a Bálványsi-csatrna térségében 5) A Marcal tó menti területek szabadidős-, sprt- és rekreációs célú hasznsítása 1.3. Egészséges, aktív és szlidáris társadalm megerősítése A várs által kitűzött társadalm-fejlesztési célk megvalósításáhz nem csak fizikális beavatkzásk, hanem széles körű ktatási, szemléletfrmálási tevékenységek is kapcslódnak. Ennek elsődleges célja az épített és természeti környezet (helyi és glbális) megóvása, a hagymányk megőrzése, a helyi közösség és az eltérő igényű csprtk integrációjának elősegítése. A kncepcióban meghatárztt hsszú távú célk és részcélk: Szlidáris és befgadó társadalm 17

18 esélyegyenlőség biztsítása a befgadó társadalm fenntartása, ösztönzése Demkratikus helyi krmányzás hzzájárulás a civil szervezetek működési feltételeinek biztsításáhz hzzájárulás az egyházak működési feltételeinek biztsításáhz Egészséges társadalm az egészségügyi és szciális szlgáltatásk bővítése, hatéknyság javítása egészség-tudatsság, prevenció, szemlélet-frmálás időskrúak védelme Kulturált társadalm a laksság térségi kötődésének erősítése (helytörténet, helyi kultúra, hagymányk) Az egészséges, aktív és szlidáris társadalm megerősítését segítő akciók, prgramk ) A as időszakra vnatkzó vársi Egészségfejlesztési Terv megvalósítása A fejlesztési prgram rövid tartalma: 1. Egészséges életkezdet: családi életre nevelés szülésre felkészítés kisgyermekek, családk támgatása 2. Óvdai prgramk: óvdai egészségnevelési prgramk egészséges életmód prgramk a mzgásprgramk tárgyi feltételeinek javítása (trnaszba kialakítása, fkzatsan a lehetőségek függvényében) óvónők tvábbképzése 3. Isklai prgramk: isklai prevenciós prgramk (mentális egészségfejlesztő prgramk, fizikai aktivitást támgató prgramk, egészséges táplálkzást támgató prgramk, drg prevenció) az életmód prgramk tárgyi feltételeinek javítása pedagógus tvábbképzés ktatási, kulturális, szciális és egészségügyi dlgzók részére kiégés megelőzés 4. Aktív krsztály: szűrővizsgálatk az aktív krsztály és az idősek részére életmód prgramk felnőtt krsztálynak 5. Idősek: egészséggel kapcslats ismeretek bővítése magánys, egyedül élő idősek körében a depresszió megelőzése 2) Idősügyi Prgram - Az idősek életminőségének javítása, aktív és egészséges idősödés biztsítása nyugdíjasházak építésével és szlgáltatásfejlesztéssel A többgenerációs családmdellek felbmlásával egyre nő az egyedülálló személyek, idős, beteg emberek, házaspárk száma. Ellátásukat családjuk vagy környezetük nehezen vagy egyáltalán nem tudja megldani. Így a növekvő arányú időskrú népesség szciális ellátórendszerének érdekében szükség van a már meglévő nyugdíjasházak minőségi szlgáltatásfejlesztésére, illetve újak építésére. Főbb fejlesztési célk: a szakmai személyzet létszámának emelése demenseket ellátó, nappali ellátást biztsító Idősek Klubjának kialakítása tartós bentlakáss és átmeneti intézmények, férőhelyek bővítése 18

19 nyugdíjas (garzn) házak építése házi segítségnyújtás kapcsán kapacitásbővítés és eszközfejlesztés, valamint a házi segítségnyújtás kiegészítő szlgáltatásainak (jelzőrendszer, idősvnal) 3) Civil szervezetek szciális területen végzett tevékenységeinek támgatása A prgram célja az e csprtkhz tartzó érintettek és az őket segítők részére: jgsegélyszlgálat működtetése tájékztató hnlap vagy kiadvány elkészítésének kiegészítő támgatása az előítéletek csökkentését, illetve érdekérvényesítésük megerősítését szlgáló rendezvények, nyilváns fórumk, illetve elektrnikus és hagymánys frmátumú alktásk költségeinek a kiegészítő finanszírzása a szervezetek tagjai által működtetett önsegítő, srstárssegítő, krtárssegítő csprtk működési költségeinek a kiegészítő finanszírzása óvdai, isklai integrációs felkészítés támgatása 4) A fenntartható közlekedéssel kapcslats szemléletfrmálás Szemléletfrmáló kampányk, elsősrban az óvdás és isklás célcsprtra fókuszálva. 19

20 2. GAZDASÁG 2.1. Gazdasági területek Győr gazdaságában mindig is jelentős szerepet játsztt, és ma is jelentős szerepet játszik az ipari termelés. Az iparterületek a rendszerváltás óta aznban jelentős átalakulásn mentek keresztül. Az ipari szerkezet átalakulása következtében elsősrban a várs belső területein száms gazdasági területen szűnt meg, vagy csökkent le jelentősen az ipari termelés (pl. Rába-gyár, Növénylajgyár, Keksz- és Ostyagyár). Ezzel párhuzamsan új iparterületek, ipari parkk jöttek létre a várs külső területein (pl. Audi-gyár). A váltzás a várs terület-felhasználásának szempntjából pzitív fejleményként értékelhető, még akkr is, ha a barna mezős területek hasznsítása még sk helyen nem történt meg. A felhagytt egykri üzemi területek ugyanis váltzats fejlesztési lehetőséget biztsítanak (lakás, intézmény, rekreáció, idegenfrgalm) a várs értékes belső területein. Ugyanakkr a meglévő és a távlatban is megmaradó - gazdasági területek elengedhetetlen annak érdekében, hgy a várs és vnzáskörzete laksságának megfelelő számú és minőségű munkahely álljn rendelkezésére. A meglévő gazdasági területeken túlmenően új területek kijelölése is szükséges a megfelelő számú és minőségű munkahely biztsítása érdekében. Az új területek kijelölésénél aznban körültekintően kell eljárni, és a kmpakt várs elvének szem előtt tartásával törekedni kell az értékes mezőgazdasági területek lehetséges megkímélésére. A kncepcióban meghatárztt hsszú távú célk és részcélk: Krszerű, hatékny ipar Győr közpntú technlógiai régió létrehzása Győri Járműipari Életpálya Mdell tudásigényes iparágak megjelenésének ösztönzése Több lábn álló (diverzifikált) gazdaság lgisztikai iparágak A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: új gazdasági-szlgáltató területek kijelölése meglévő gazdasági területek AUDI gyár (magánerős) INNONET Innvációs és Technlógiai Közpnt flyamats, kmpetenciaközpnttá történő átalakítása Gazdasági területek fejlesztéséhez kapcslódó prjektek és prjektcsmagk ) A Győri Nemzetközi Ipari Park A KKV szektr lehetőségeinek bővítése és a munkahelyteremtés érdekében az ipari park flyamats. 2) Járműipari Reginális Innvációs és Technlógiai Tudáscentrum létrehzása (a járműipari életpálya-mdell intézményesítése) A prjekt célja a győri járműipari életpálya-mdellhez kapcslódó K+F bázis kialakítása és a mdell működtetésében szerepet vállaló isklák, szervezetek és cégek együttműködésének intézményesítése. Az életpálya-mdell lényege, hgy az alapfkú ktatástól az egyetemi képzésekig figyelnek arra, hgy kielégítsék a térség járműiparának szakemberigényét, valamint a várs által nyújttt egész életen át tartó perspektívát vázljanak fel az abba belépők számára. 3) A Járműipari Reginális és Technlógiai Tudáscentrumhz kapcslódóan technlógiai park létrehzása 20

21 4) A 83-as út menti területek gazdasági célú hasznsítása A 83. sz. út és az M1 gyrsfrgalmi út csmópntjától délre eső területek gazdasági célú hasznsítása Idegenfrgalmi célú Győr kiváló adttságkkal rendelkezik a turizmus fejlesztéséhez. A gazdag történelmi örökség, az egyedülálló természeti környezet, a termálvízre alapztt fürdő, a földrajzi helyzet (hárm rszág fővársáhz való közelség), a kulturális- és sprtkínálat, a szabadidő-eltöltési lehetőségek lyan vnzerőt jelentenek, amelyek kiemelkednek a hazai turisztikai kínálatból, és nemzetközi szinten is mérhetőek. A várs üzleti- és knferenciaturizmus frgalma évről évre növekszik, amely jelentős vendégfrgalmat és turisztikai bevételt generál, ezért szükséges a szálláshelyek és a knferenciahelyszínek bővítése, minőségi. A fentiekből látni kell, hgy mind hazai, mind nemzetközi szinten igen kiélezett a verseny turisztikai területen, így a vársnak törekednie kell turisztikai kínálatának még színesebbé tételére. A kncepcióban meghatárztt hsszú távú célk és részcélk: Több lábn álló (diverzifikált) gazdaság az idegenfrgalm A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: EYOF-hz kapcslódó meglévő rekreációs területek (Püspökerdő, Állatkert) vízi turizmus (személyhajózás, jachtkikötő létesítése) térségi turisztikai együttműködés Idegenfrgalmi célú hez kapcslódó prjektek és prjektcsmagk ) Ökturisztikai, kulturális és gasztrnómiai kitörési pntk aznsítása és közös Győr funkcinális várstérségében Pannnhalmával és a pannnhalmi brvidékkel, valamint a Szigetközzel közösen a szakrális-, gasztrnómiai- és brkultúra közös. Közös turisztikai termékek, csmagk összeállítása és prmtálása. 2) Kiskút területének idegenfrgalmi, szabadidős és rekreációs célú, zöldterületek megújítása A antus Jáns Állatkert i A győri antus Jáns Állatkert a Várs és a régió egyik leglátgatttabb, legkedveltebb kulturális és idegenfrgalmi létesítménye, melyet évről-évre egyre többen keresnek fel. Az intézmény fejlesztési tervei: 1,5 hektárs afrikai bemutatótér kialakítása közönségszlgáltatásk színvnalának zpedagógiai ktatóközpnt létrehzása az ktató-nevelő tevékenységek kiterjesztése A Műjégpálya krszerűsítése, bővítése 3) Kerékpárs turizmus A kerékpárs turisták népszerű útvnalainak, valamint a szlgáltatási színvnal növelése az alábbiak szerint: az EurVel6 nemzetközi turisztikai az rszágs törzshálózati 8.A jelű kerékpárút győri szakaszának a 82. sz. főút mellett, a Győr-Pannnhalma-Balatn kerékpárút várst érintő szakaszának kiépítése infrmációs-rendszer (kerékpárs térkép, nline infrmációk, kitáblázttság, stb.) 21

22 kerékpársbarát vendéglátás (szálláshelyek és vendéglátóhelyek megléte az útvnalak mentén) kerékpárs szlgáltatásk (biciklikölcsönző, tárló, szerviz, szállítási lehetőség megléte az útvnalak mentén) 2.3. Kereskedelmi-lgisztikai Győr gegráfiai helyzete hárm fővárshz való közelsége és infrastrukturális adttságai autópályán, vasútn és vízi útn való jó megközelíthetősége kiváló lehetőséget biztsítanak a kereskedelmi, lgisztikai számára. A kncepcióban meghatárztt hsszú távú célk és részcélk: Több lábn álló (diverzifikált) gazdaság lgisztikai iparágak differenciált kereskedelmi ellátás erősítése A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: lgisztikai megvalósítása (kiemelten a Győr-Gönyű kikötőhöz kapcslódó ) vársrészi alközpntk funkcióbővítő az intermdális csmópnthz kapcslódó kereskedelmi célú a belvársi kiskereskedelem támgatása az újvársi szciális vársrehabilitációhz kapcslódó kiskereskedelmi 2.4. A gazdaságfejlesztés támgatása sft prgramkkal A gazdaság fejlesztéséhez gyakran nem csak a költséges beruházásk, hanem az emberi erőfrrásk fejlesztését célzó, ún. sft prgramk is nagymértékben hzzájárulhatnak. A kncepcióban meghatárztt hsszú távú cél: A gazdaságfejlesztés támgatása sft prgramkkal A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: A munkaerőpiacra való eljutás elősegítése KKV elősegítése, K+F tevékenységek, kísérleti előmzdítása, startup vállalkzásk támgatása. Gazdaságfejlesztéshez kapcslódó sft prjektcsmagk ) A munkaerőpiacra való eljutás/átképzés elősegítése prevenciós, életvezetési és képzési prgramkkal Megyei, valamint térségi gazdasági és munkaerő-piaci szereplők együttműködésének ösztönzése és térségi fglalkztatási prgramk és munkaerő-mbilitási alternatív akciók támgatása, KKV kultúra megismertetés és terjesztése, az infrastrukturális hez kapcslódóan. 2) Szakképzési ösztöndíjrendszer működtetése Az ösztöndíjrendszer célja az úgynevezett hiányszakmák körébe tartzó, első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő tanulók támgatása. Hiányszakmák közé azkat a szakmákat srljuk, amelyekhez a helyi munkaerő-piaci és gazdasági szempntk alapján a vársi és megyei igényeknek megfelelő szakképzett munkaerő nehezen biztsítható. A tanulók piacképes szakmaválasztását a hiányszakmák meghatárzása is rientálja, amelyet a szakképzési ösztöndíjrendszer támgat. 22

23 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3.1. Épített környezet Győr Magyarrszág egyik legrégibb múltra visszatekintő települése, és mindemellett az rszág harmadik műemlékekben leggazdagabb vársa. Több évszázads vársfejlődés srán nyerte el mai szerkezetét, és fejlődése napjainkban is töretlen. A században az erőddé alakult középkri vársmag átépülésével Magyarrszág egyik legszebb barkk vársává vált. A 19. század végén ipari közpnttá fejlődött, és ezt a szerepét máig őrzi. A fejlődéssel járó új építések mellett a várs nagy figyelmet frdít a történelmileg kialakult vársszerkezet és épületállmány megóvására, megújítására. A kncepcióban meghatárztt az épített környezet témakörét érintő hsszú távú célk és részcélk: Plicentrikus várs vársi közterületek megújítása, krszerűsítése kaputérségek Vársrehabilitáció flytatása tömbrehabilitáció, tömbfeltárásk flytatása, műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása Minőségi lakókörnyezet megteremtése minőségi önkrmányzati bérlakás-állmány megteremtése egészséges lakókörülmények biztsítása szlömösödés elleni harc (a közbiztnság javítása) Az épített környezet témakörét érintő középtávú célk és beavatkzásk: Közterületek rehabilitációja, lakóutca-prgram flytatása Győr a Belvárs reknstrukciójával a magyar vársk srában az elsők között kezdte meg közterei megújítását. A győri Belvárs rehabilitációja száms hazai és nemzetközi elismerést vívtt ki, és jelentős szerepet játsztt a várs idegenfrgalmának fellendítésében. A közterületek minősége alapvetően meghatárzza a várslakók és a vársba látgató vendégek közérzetét. A közterületek rehabilitációját flytatni kell a Belvársban és a Belvársn kívüli vársrészekben is. A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: a Belvárs közterületi rehabilitációjának flytatása (II. Jáns Pál tér, Dunakapu tér, Dunakrzó, Bécsikapu tér, Virágpiac) az újvársi rehabilitáció flytatásának keretén belül a Kssuth utca közterületi megújítása Lakóutca-prgram: lakóutca rehabilitáció és csapadékvíz-kezelés együttes megldása Tömbrehabilitáció, tömbfeltárás A történelmi vársrészekben található sűrű beépítésű tömbök rehabilitációjának flytatása nemcsak a lakók közérzetének javítása, hanem azk kereskedelmi, vendéglátási funkcióinak kihasználása érdekében is fnts. Ezzel szemben a külső vársrészekben található alacsny sűrűségű, gyér beépítésű tömbök feltárása tvábbi hasznsítási lehetőségeket kínál, és mindezt összhangban a kmpakt várs elvével. A tömbfeltárásk elősegítik a várstestben található alulhasznsíttt területek intenzív felhasználását, ezáltal csökkentik az extenzív területfelhasználást, az értékes mezőgazdasági területek beépítését. A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: a Belvársi tömbrehabilitációk flytatása (Barss út menti tömbök rehabilitációja: Arrabna-tömb, Árpád tömb) 23

24 Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása Győr egyik legfőbb vnzerejét a gazdag építészeti, vársépítészeti örökség képezi, melynek megóvása és magas szinten tartása a várs elemi érdeke. Győr építészeti örökségségének megóvása jóval nagybb feladatt jelent a szrsabb értelemben vett Belvárs rehabilitációjánál. Egyrészt az épített környezet értékei nem krlátzódnak a Belvársra, más vársrészek is érintettek (Újvárs, Sziget, Nádrvárs, Gyárvárs). Másrészt az építészeti örökség egy része magántulajdnban van, ennek az értéknek a megőrzéséről is más, közvetett eszközökkel gndskdni kell. A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: a Belvárs kiterjesztése nyugati irányba (Újvárs kapuja, Olajgyár és környezete, Fürdőközpnt és környezete, Bercsényi liget reknstrukciója) Apátúr-ház és környezetének funkcióbővítő a Belvárs kiterjesztése déli irányban (Barss híd, Frigyes laktanya, Eszperantó út keleti szakasza) Szent István út 51. (egykri Kisalföld szerkesztőség) épületének funkcióváltása, felújítása műemléki területen magánerős felújításk krdinálásának, támgatásának flytatása (Belvárs és Újvárs) az újvársi szciális vársrehabilitáció flytatása Gyárvárs műemléki védettségű területeinek megóvása Minőségi lakókörnyezet megteremtése (lakóterületi, új lakóterületek kijelölése) A laksság száma Győrben évek óta stagnál, a jövőben legfeljebb kismértékű növekedés várható. A lakásépítés fő hajtóereje jelenleg a háztartás-méretek csökkenése és a minőségi lakásigény. Ha a minőségi lakásigények kielégítése túlnymórészt új területek bevnásával történne, akkr növekvő mértékben kellene szembenézni a meglévő lakóterületek lermlásával. Ezért fkztt jelentősége van nemcsak a történeti értékek megőrzése miatt a rehabilitációs prjekteknek. A kmpakt várs elve is megköveteli, hgy a szerkezeti tervben kijelölt tartalékterületek beépítése csak fkzatsan, krdináltan történjen, ellenkező esetben a területpazarlás a vársi szlgáltatásk (közösségi közlekedés és alapfkú ellátásk) színvnalának csökkenéséhez vezethet. Új lakóterületek beépítése tehát csak krlátztt mértékben, területfelhasználási és/vagy vársszerkezeti megfntlásból és a minőségi lakókörnyezet megteremtésének igényével lehetséges. A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: a megkezdett lakóterület- flytatása lakóterület- beépítetlen, alulhasznsíttt területeken minőségi bérlakás-állmány kialakítása lakóterületek környezetvédelme (levegő-tisztaság védelme, frgalmi utak, vasút felőli zajvédelem) lakótelepi intézményeken zöldtetők kialakítása Az épített környezet fejlesztéséhez kapcslódó prjektek és prjektcsmagk ) Szciális vársrehabilitáció Győr-Újvársban, II. ütem Elsősrban a Kssuth utca 17., 32., 34., 36., 38., 40. épületek funkcióbővítő felújítása (földszinten üzlethelyiségek, az emeleten megújult szciális bérlakásk, a meglévő kulturális infrastruktúra kiegészítő funkcióinak biztsítása, emellett kereskedelmi, szlgáltatási funkciók bővítése), a Refrmátus Egyház közösségi ingatlan, Kssuth utca útburklatának megújítása, Bercsényi liget É/D-i határló útjainak megépítése. 24

25 2) A Belvárs kulturális infrastruktúrájának funkcióbővítő ( Lüktető Belvárs ) A fejlesztési prgram rövid tartalma: Az Apátúr-ház (krábban: antus Jáns Múzeum) kmplex funkcióbővítő felújítása (Teljes körű építészeti és gépészeti rehabilitáció, valamint az udvar lefedésével multifunkcinális rendezvénytér kialakítása. A II. Jáns Pál tér Schweidel utca kmplex funkcióbővítő rehabilitációja (szabadtéri színházi attrakciók megrendezésére alkalmas tér kialakítása a színház előtt, a Schweidel utcában kulinárisgasztrnómiai sétálóutca kialakítása), valamint a parklási helyzet kezelése. A Bécsikapu tér felújítása és funkcióbővítő magánpartnerek bevnásával (turisztika, gasztrnómia, szlgáltatásk), valamint a parklási helyzet kezelése. A Virágpiac és környezetének felújítása és funkcióbővítő (Virágpiac felújítása, az Aradi vértanúk útja és a Zechmeister u. felújítása a Bécsi kapu tértől a Bajcsy-Zsilinszky utcáig), valamint a parklási helyzet kezelése. 3) Otthnteremtési prgram Győrött A fejlesztési prgram célja: fiatalk lakáshz való jutásának támgatása - előtakarékssági rendszer az önkrmányzati bérlakás-állmány 4) Lakóterületi Pinnyéd észak-nyugati részén 5) A Körtöltés utca és környékének alközpnt jellegű 6) Marcalvárs déli területeinek lakóterületi célú hasznsítása 7) Lakóterületi Szabadhegy vársrészben 8) Győr várs stratégiai zajtérképének felülvizsgálata Az élhetőbb, minőségi lakókörnyezet biztsítása érdekében a zajterhelés csökkentése elsődleges szempnt, ezért szükséges a várs zajvédelmi állaptát felmérő stratégiai zajtérképek és a zajcsökkentést szlgáló döntések megalapzását alátámasztó intézkedési tervek törvény szerinti felülvizsgálata Természeti környezet Győr különleges adttságkkal rendelkezik a természeti környezet területén is. A flyók, a hltágak és a közöttük elterülő erdők rekreációs és idegenfrgalmi szempntból is nagy értéket képviselnek. A célja ezért elsődlegesen ezen meglévő értékek megóvása, megújítása lehet. A beépítésre szánt területek növelése csak indklt esetben, a pihenő funkcióhz kapcslódóan; nagy körültekintéssel és csekély mértékben lehetséges. A kncepcióban meghatárztt, a természeti környezet témakörét érintő hsszú távú részcélk: Zöldfelületek zöld ujjak megőrzése mikrklimatikus hatásk biztsítása Vízpartk revitalizációja mederrendezések hullámterek zöldfelületi rendszerbe kapcslása, vízparti sétányk összefüggő közhasználatú rendszerének kialakítása A környezet védelme a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelme a várs-sziluett védelme, kilátásvédelem 25

26 Az természeti környezet témakörét érintő középtávú célk és beavatkzásk: Zöldfelületek megóvása, megújítása, A várs környékét eredetileg ligeterdők bríttták. A ligeterdőket az élővizek, a lefűződött flyóágak, a mrtvák hínár-szövetei, a nádask és sásrétek szakíttták meg. Az ármentesítések és lecsaplásk után aznban az erdők jelentős része eltűnt. Ma már csak a Msni-Duna árterein (Püspökerdő, Likócs és Győrszentiván között, tvábbá Győrszentivántól keletre) találhatók nagybb erdőségek. A várs nyugati részén elterülő Püspökerdőt Győr tüdejének is nevezik, mivel a vársmaghz képest az uralkdó szél irányába esik, így élénkebb északnyugati szél esetén a Belvársba tiszta levegő érkezik. A jövőben elsődleges szempnt a még meglévő zöldfelületek csökkenésének megállítása, az átszellőző flysók megőrzése, a vársi zöldterületek megújítása és a zöldfelületi rendszer lehetőség szerinti bővítése. A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: Pihenőerdők, megújítása (Püspökerdő, Marcalvárs II.) Vársi zöldfelületek megújítása (Bercsényi liget) Vízpartk revitalizációja Győr a flyók vársa. Ennek a különleges adttságnak a kihasználásában még jelentős tartalékk vannak. A flyópartk rendezése, a vízparti sétányk kiépítése, a vársn belüli hajózáshz szükséges műszaki feltételek biztsítása növelheti a várs idegenfrgalmi vnzerejét, és a várs lakóinak életminőségét is. A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: A Msni-Duna és a Rába rehabilitációja a várs közigazgatási határán belül, A flyópartk belvársi szakaszának rehabilitációja (mederrendezés, sétányk, zöldfelületek rendezése), A Rábca-hltág rehabilitációja, parti sétányk kialakítása (Sziget, Újvárs), A Msni-Duna trklatának rendezése (vízszintemelő műtárgy és kishajó zsilip), A Marcal-tó rehabilitációja, ktrásának befejezése, Aranyparti szabadstrandk rehabilitációja, Bácsai csatrna rehabilitációja, ktrásának befejezése, Bálványs mederfelújítása, rehabilitációja. A természeti környezet fejlesztéséhez kapcslódó prjektek ) A Bercsényi-liget megújítása, zöldterület rehabilitáció 3.3. Műszaki infrastruktúra Az európai történelmi vársk úthálózata évszázadk alatt alakult ki. A mindennapi élet minősége szempntjából fnts a lakóhelyek és a munkahelyek közötti jó közlekedési kapcslatk biztsítása, a kényelmes és gyrs utazás elősegítése mind az egyéni, mind a közösségi közlekedés terén. Győr belvársa a mai napig megőrizte kiemelt, vársközpnti szerepét: az itt csprtsuló igazgatási, ktatási, kulturális intézményeket és a mindennapi élethez szükséges egyéb szlgáltatáskat a várs lakói nap mint nap felkeresik. 26

27 A közművesítés mértéke és állapta a közlekedési infrastruktúráhz hasnlóan szintén alapvetően beflyáslja a laksság életminőségét. A már laktt, de hiánysságkkal küzdő vársrészek, valamint az újnnan beépítésre szánt területek közművesítése ezért kiemelten fnts feladat az elkövetkezendő időszakban is. A műszaki infrastruktúra fejlesztésének legfntsabb szempntja a jövőben a környezeti ártalmak csökkentése, a takaréks energia-felhasználás elősegítése. A kncepcióban meghatárztt, a műszaki infrastruktúra témakörét érintő hsszú távú részcélk: Környezetbarát közlekedés vársi egyéni közlekedés, parklás közösségi közlekedés kerékpárs közlekedés infrastrukturális intermdális közlekedési csmópnt kialakítása kikötők Győr-Pér repülőtér és kapcslódó infrastruktúrák Teljes körű közművesítés szennyvízelhelyezés és kezelés, csapadékvíz elvezetés, hálózat-rehabilitáció árvízvédelem, vízrendezés hulladék-gazdálkdás, hulladék-hasznsítás A műszaki infrastruktúra témakörét érintő középtávú célk és beavatkzásk: Vársi úthálózat Győr évtizedek óta dinamikusan fejleszti belső úthálózatát. A várs dinamikus növekedése, fejlődése a vársi úthálózat jelentős átalakítását igényelték/igénylik, melyekhez új hálózati elemek megvalósítása is szükséges. A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: az önkrmányzati fenntartásban lévő úthálózat minőségének javítása Győr keleti elkerülőút befejezése állami beruház keretében (813. sz. út) Radnóti utca kikötése az 1. sz főútig (belső nyugati elkerülőút) az Ipar utca meghsszabbítása a 14. sz. főútig, új Msni-Duna híddal (belső keleti elkerülőút) Pinnyéd és Újvárs összekötése, új híddal, a Radnóti út és Pinnyéd, Fő út között önkrmányzati beruházás keretében (kivitelezése flyamatban). a 82. sz. főút győri elkerülő szakaszának megépítése (állami feladat) az 1. sz. főút 2x2 sávra bővítése a meghsszabbíttt Radnóti utca és a Kssuth Lajs utca között a Béke híd átépítésével (állami feladat) a 821. sz. út végig 2x2 sávra bővítése (állami feladat) az 1. sz. főút 2x2 sávra bővítése az Ipar utca és a likócsi körfrgalm között (állami feladat) nyugati elkerülő út az 1. és 14. sz. utak között - előkészítése (tervezés, területszerzés) hiányzó közúti kapcslatk kiépítése M1 autópálya és 83. út csmópntjainak biztnsági szemléletű (járdák, gyalgátkelők, terelőszigetek stb.) a péri repülőtérhez kapcslódó közlekedési infrastruktúra, elérhetőségének javítása Vársi úthálózat fejlesztéshez kapcslódó prjektcsmagk ) A 82. sz. főút győri elkerülő szakaszának megépítése A jgerős engedély rendelkezésre áll. 2) A belső nyugati elkerülőút megépítése A Radnóti utca kikötése az 1. sz. főútig (I. ütem), majd tvább a 83. sz. főútig (II. ütem). 27

28 3) Belső keleti elkerülőút megépítése Az Ipar utca meghsszabbítása a 14. sz. főútig, új híddal a Msni-Dunán. 4) Új híd építése a Kunszigeti út és a Töltés utca között Pinnyéd elérhetőségének javítása: Sziget Újvárs és Pinnyéd vársrészek közötti kapcslatk erősítése Kerékpárs és gyalgs közlekedési kapcslatk A kerékpárs közlekedésnek Győrben jelentős hagymányai vannak. A várs szerkezete kitűnő lehetőségeket biztsít e környezetbarát közlekedési mód tvábbi fejlesztéséhez. Szükséges a vársn belüli meglévő elemek összefüggő hálózattá, illetve a vársn kívüli települések közötti - kapcslatk kiépítésének flytatása. A gyalgs utcák, terek kialakítása terén Győr élenjáró vlt a magyar vársk között. A győri gyalgs Belvárs az elsők között valósult meg az rszágban, és száms hazai és nemzetközi elismerést vívtt ki. Kiterjedését tekintve is egyike a legnagybbaknak Magyarrszágn. A gyalgs közlekedés területén a fejlesztés legfntsabb területe az egyes vársrészek közötti gyakran a flyókn átívelő kapcslat megteremtése/erősítése, az egyes vársrészek alközpntjaiban gyalgs övezetek kijelölése. A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: reginális kerékpárutak hiányzó szakaszainak megépítése (EurVel 6, Pannnhalma-Balatn, Nagymegyer) a vársi és az elővársi kerékpárút-hálózat meglévő elemeinek összekötése, hiányzó elemek kiépítése (meglévő kncepció alapján) kerékpárkölcsönző rendszer kiépítése és üzemeltetése a Pinnyédi híd megőrző jellegű hasznsítása gyalgs övezetek kijelölése a vársrészek alközpntjaiban, frgalmcsillapító reknstrukciók megvalósítása Kerékpárs és gyalgs közlekedési kapcslatk fejlesztéséhez kapcslódó prjektcsmagk ) A vársn belüli és az elővársi kerékpárút-hálózat A turisztikai célú kerékpárút-en és szlgáltatásbővítésen túlmenően az alábbi, elsősrban hivatásfrgalmi célú hálózati et kívánja a várs megvalósítani: Győr-Nagymegyer kerékpárút Győr közigazgatási területén belüli szakaszának megépítése a külső Fehérvári út (81. sz. főút) menti kerékpárút kiépítése Győr közigazgatási határáig Győr-Gönyű kerékpárút-építés I.-II. ütem egyéb belterületi kerékpárutak megépítése Közösségi közlekedés A közösségi közlekedés a vársn belül autóbuszkkal biztsíttt. A vasúti pálya kihasználható az elővársi és a vársn belüli közlekedés számára is, ebben még jelentős tartalékk vannak. A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: intermdális csmópnt kialakítása a vasútállmás környezetében (helyközi buszpályaudvar és kereskedelmi közpnt ) kötöttpályás vársi-elővársi közösségi közlekedési rendszer buszjáratk racinalizálása, összehanglása; a kötöttpályás közlekedési eszközökkel való összeköttetés megteremtése, illetve javítása 28

29 az utazás kényelmi feltételeinek javítása (pl. buszvárók építése) a krszerűtlen közlekedési eszközök fkzats lecserélése környezetbarát járművekre a vízi közlekedés Győrött és térségében a fenntartható közlekedéssel kapcslats szemléletfrmálás Közösségi közlekedésfejlesztéshez kapcslódó prjektcsmagk ) Intermdális csmópnt kialakítása Győrött Intermdális csmópnt kialakítása a vasúti főpályaudvar, a helyközi buszpályaudvar, valamint a Révai utcai helyi autóbusz decentrum integrációjával Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány rendelkezésre áll, a tervezés és engedélyeztetés várhatóan még ebben az uniós fejlesztési ciklusban elindul. 2) Kötöttpályás vársi-elővársi közösségi közlekedési rendszer Elővársi közösségi közlekedési rendszer a kötöttpálya priritásával, P+R, B+R parklórendszer. 3) A vízi közlekedés Győrött és térségében Kikötők kialakítása és kapcslódó infrastrukturális (helyi és távlsági vízibusz, környezetbarát kishajózás, meder-rehabilitáció, vízpartk rendezése, sétányk kialakítása) megvalósítása. Kapcslódik a Duna Stratégia célkitűzéseihez. 4) Buszállmány krszerűsítése A krszerűtlen közlekedési eszközök fkzats lecserélése alternatív meghajtású, környezetbarát járművekre Parklási prblémák megldása A vársban a legnagybb parklási gndk a Belvársban jelentkeznek. A kiterjedt gyalgs közpnt zökkenőmentes működésének feltétele a megfelelő számú és elhelyezkedésű parklóhely biztsítása. Tvábbi követelmény a parklóhelyek gyrs elérhetősége, valamint a közösségi közlekedési kapcslatk biztsítása. A Belvársban tervezett perem-parkló hálózat ennek a követelménynek a megteremtését célzza. A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: belvársi perem-parkló hálózat egyes elemeinek kiépítése biztnságs P+R, B+R parklók kialakítása a vasútállmásknál és vasúti megállóknál az elővársi közlekedés fejlesztésével kapcslatban Közműfejlesztés A közművek területén a legfntsabb középtávú feladatk a vízellátás, csatrnázás és vízrendezés szakágaiban jelentkeznek. A középtávn megvalósítandó fejlesztés fntsabb elemei: Csapadékvíz-gazdálkdás javítása, különösen az elöntéssel gyakrabban fenyegetett területeken, A közterület-hez kapcslódó csapadékvíz-kezelés megldása, Bel-, szenny- és csapadékvíz elvezetési prgram flytatása. Közműfejlesztéshez kapcslódó prjektcsmagk ) Bel-, szenny- és csapadékvíz elvezetési prgram Győrött Belvárs, Újvárs, Szabadhegy, Ménfőcsanak, Gyirmót, Kisbácsa és Sárás csapadékvíz-elvezetési prjektjeinek flytatása. 29

30 4. ENERGIAHATÉKONYSÁG Az energiahatéknyság az ésszerű, tudats energiafelhasználást jelenti, célja a lehető legnagybb megtakarítás elérése az energiafelhasználás terén, hiszen a leglcsóbb és leginkább környezetbarát energia az, amelyet el sem használunk. A hatéknyság elve az energiahálózat minden elemét érinti, többek között az erőművek termelési veszteségeinek csökkentését, a hálózati infrastruktúra krszerűsítését, valamint az ipari és lakssági fgyasztók igényeinek mérséklését. Ezt szlgálja a jbb hatásfkú berendezések, építészeti megldásk alkalmazása, illetve az energia hatéknyabb és takaréksabb felhasználása. Tehát ahhz, hgy egy várs energiahatéknyan tudjn működni, nemcsak a vársvezetés döntésére, hanem a laksság teljes mértékű támgatására és együttműködésére is szükség van. Az energiatudatsságra nevelő kiadványk, stratégiák és előadásk, szemléletfrmáló kampányk segítik, hgy az ehhez szükséges infrmációk mindenkihez eljuthassanak. A kncepcióban meghatárztt, az energiahatéknyság témakörét érintő hsszú távú részcélk: Energiatakaréks területfelhasználás kmpakt várs elvének érvényesítése barnamezős területek revitalizációja a területtel és a termőfölddel való takaréks gazdálkdás önkrmányzati ingatlan-stratégia erősítése Megújuló energiafrrásk részarányának növelése a várs területén minimális környezetszennyezéssel járó, nagy ellátási biztnságt nyújtó megldásk előnyben részesítése energiatakaréks fejlesztési prgram támgatása Energiahatékny építés a meglévő épületállmány energiatakaréks reknstrukciója panelprgram flytatása alacsny energiafgyasztású és passzív házak építésének támgatása, támgatási rendszer kiépítése Energiahatékny vársüzemeltetés (smart city) fenntartható vársi energiastratégia készítése energiahatékny vársi közlekedés előnyben részesítése intelligens energia-elsztó hálózat kiépítése vársi szlgáltatásk intelligens rendszerbe szervezése infrmatikai szlgáltatásk Az energiahatéknyság témakörét érintő középtávú célk és beavatkzásk: 4.1. Barnamezős területek hasznsítása, funkcióváltás Az energiahatéknyság szempntjainak figyelembevétele a fejlesztés különböző szintjein értelmezhető. A fenntartható fejlődés szempntjából a vársszerkezet szintjén a kmpakt várs (smart city) elvének következetes érvényesítése szükséges. A kmpakt várs elve határzttan krlátzza a település hrizntális terjeszkedését, a várs növekedési igényét részben vertikálisan, részben pedig a meglévő vársszövet intenzívebb beépítésével-sűrítésével javaslja megldani. Ez nemcsak a várs gazdaságsabb működését eredményezi kevésbé terjengős infrastruktúra-hálózatk, rövidebb utazási távlságk stb., hanem a környező értékes mezőgazdasági területek hzzájárulhatnak a várs gazdaságának kiegyensúlyzttságáhz, a megkímélt természeti terület lehetőséget biztsít a várs lakói számára a rekreációhz, a szabadidő haszns eltöltéséhez. A kmpakt várs elve alapján fejlődő település a fejlesztés extenzív módja helyett az intenzív fejlesztési utat járja, vagyis meglévő belső tartalékait például barnamezős területeit hasznsítja. A rendszerváltást követően Győrben jelentős ipari struktúra-átalakulás következett be, melynek eredményeként nemcsak új ipartelepek születtek, de jelentős üzemek, üzemi területek szűntek meg, 30

31 vagy alakultak át (Rába-gyár területe, Növénylajgyár, Keksz- és Ostyagyár). Ennek következtében a vársn belül jelentős terület-tartalékk alakultak ki. Ezek egy részét különösen a környező lakóterületeket zavarókat más funkció elhelyezésére kell felhasználni; más részét krszerű, a környezetét nem zavaró, magas technlógiai szinten működő üzemi területként lehet fenntartani. A funkcióváltás természetesen hsszabb flyamat, de vannak középtávn megvalósítható elemei is: megszűnő gazdasági területek funkcióváltása (Növénylajgyár, Keksz- és Ostyagyár, Szeszgyár, Likőrgyár, Győri Textil, Ringa, ÉDÁSZ-telephely, Határőr laktanya) meglévő gazdasági területek minőségi átalakítása A barnamezős területek hasznsításáhz, funkcióváltásáhz kapcslódó prjektcsmagk ) Vársrét kmplex fejlesztésének flytatása Az egykri Rába gyár helyén megindult flytatása. 2) Az Olajgyár funkcióváltása, és környezetének funkcióbővítő rehabilitációja 3) A Kekszgyár funkcióváltása,, környezetének funkcióbővítő rehabilitációja 4) A likócsi gkart pálya funkcióváltása és hasznsítása 4.2. Hatékny energiafelhasználásra irányuló Energiahatékny építések, felújításk Az energiahatéknyság szempntjait az egyes építkezések esetében is figyelembe kell venni. Ezen a területen az önkrmányzati beruházásknak példamutató gyakrlatt kell kialakítani. Törekedni kell a megújuló energiák hasznsítására az új beruházásknál, illetve a meglévő épületek energiahatékny átalakítására (pl.: utólags hőszigetelés). A középtávn megvalósítandó beavatkzásk: Szeszgyár technlógiai krszerűsítése, hulladékhő hasznsítása intézmények szemléletfrmáló jelentőségű, energiatakarékssági priritású felújítása - épületenergetikai Győr közintézményeiben lakóépületek felújításának flytatása (panelprgram) megújuló energiák részarányának növelése (nap, szél, bi-gáz, getermikus energia) Energiahatékny vársüzemeltetés Az energiahatékny vársüzemeltetés megvalósítása érdekében Győr már megtette az első lépéseket: nvember 26-án a győri Önkrmányzat és az E.ON Hungária Zrt. aláírta azt az együttműködési alapszerződést, amelynek értelmében Győr 2017-ben zöld limpiát rendez. A évi Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválhz kapcslódóan jelentős beruházásk történnek a vársban, amelyek tervezésénél és megvalósításánál érvényesítik a mdern fenntarthatósági és energiagazdálkdási szempntkat. A zöld limpia az egyik első lépése lehet annak, hgy Győr smart city -vé, ks várs -sá váljn. Az ks vársn lyan települést értünk, amely a rendelkezésre álló technlógiai lehetőségeket (elsősrban az infrmációs és kmmunikációs technlógiát) innvatív módn használja fel, elősegítve ezzel egy jbb, diverzifikáltabb és fenntarthatóbb vársi környezet kialakítását. Innvatív technlógiákat 31

32 alkalmaz, hgy csökkentse a költségeit és az energiafelhasználását, valamint szélesíti a szlgáltatási kínálatát, ily módn javítva lakói életminőségét. A már ma is rendelkezésre álló infrmációs és kmmunikációs technlógia nyújttta lehetőségek kihasználásával és alkalmazásával jbb válaszk adhatók a vársk előtt álló kihíváskra. Az ks várst így az alábbiak jellemzik: a várslakókat a középpntba helyező vársi vezetés (kisebb bürkrácia, több elektrnikus adat és infrmáció, jbb kmmunikáció más intézményekkel, nagybb átláthatóság) zöldebb és hatéknyabb közműmenedzsment (a flyamat minden pntjának mnitrzása a vízgazdálkdás, a hulladékgazdálkdás, illetve a középületek hatéknyabb működtetése terén) környezetbarát és biztnságsabb közlekedés (intelligens közlekedési rendszerek) jbb közbiztnság (krábbi adatk feldlgzásán keresztül előrejelző mdellek kidlgzása és felhasználása; az esetleges incidenseket előre jelző speciális kamerák használata) minőségi ktatás (egyetemi számítógépes kapacitás felhő alapú megsztása más ktatási intézményekkel; távktatás és e-learning a felsőfkú és felnőttképzésben; intelligens táblák) költséghatékny szciális és egészségügyi ellátórendszer (az adatk integrálása, az egy paciensre vnatkzó infrmációk könnyebb hzzáférhetősége) kényelmesebb és vnzóbb turisztikai szlgáltatásk (megfelelő infrmációs és navigációs rendszerek, nline fglalási lehetőségek) Hatékny energiafelhasználásra irányuló hez kapcslódó prjekt(csmagk) ) Győr - Smart city prgram Széles skálán mzg a Smart City fgalmkör alá vnható hatéknysági lépések eszköztára, hiszen az a vársk működtetésének minden területére kiterjedhet. Győr esetében elsősrban a termelési eljárásk átgndlását, a termelő egységek virtuális erőművi irányítórendszerbe kapcslását, és az önkrmányzati, üzleti, valamint lakssági fgyasztók ks hálózatba szervezését, ks mérőkkel való ellátását fgja képezni ez a flyamat, de nagy szerepet játszik a közlekedési rendszer is. Győr tvábbi dinamikus és fenntartható várs érdekében fnts, hgy a vársi beruházásk energetikai szempntból is fenntartható módn valósuljanak meg. A prgram célja: Oks közlekedési rendszer kialakítása: Környezetbarát közlekedési rendszer kiépítése a vársi úthálózat és közösségi közlekedés fejlesztésével, kisebb elérési távlságk megteremtésével és alternatív meghajtású eszközök beszerzésével. Oks elsztó-hálózatk kialakítása: Az ks hálózat célja, hgy a fgyasztó akkr használja az energiát, amikr az rendelkezésre áll, illetve az ára a legalacsnyabb. Oks épületek megvalósítása a beruházásk kapcsán: Az ks épületek - kihasználva az ks mérés, illetve az elszttt energia-termelők által biztsíttt lehetőségeket, tvábbá a környezeti, valamint az alternatív energiafrráskat - költséghatéknyabban és környezetkímélőbb módn képesek működni. Szemléletfrmáló tevékenységek: Az energiával való takaréksság gyakrlatban történő megvalósításáhz gyakran nem szükségesek költséges beruházásk, mindez elérhető az emberek szemléletét beflyásló, ún. sft prgramk segítségével is. A prgramk megvalósítása különböző célcsprtknak különböző csatrnákn, helyszíneken lehetséges (gyermek/ifjúság ktatási intézményekben; felnőtt művelődési intézményekben). 32

33 A laksság érdekeltté tétele a megújuló energiák alkalmazásában Helyi támgatási rendszer kidlgzása. 2) A panelprgram flytatása A panelprgram flytatása az energiahatéknyság növelése érdekében. 3) Épületenergetikai Győr Megyei Jgú Várs közintézményeiben Érintett épületek: Vársháza, a plgármesteri hivatal épületei, bölcsődék, óvdák, a szciális ellátórendszer épületei (nappali ellátás, bentlakáss tthnk), egészségügyi ellátórendszer épületei (házirvsi rendelők), kulturális-közművelődési intézmények. 4) Fenntartható vársi energiastratégia és energetikai akcióterv (SEAP) készítése A legfntsabb célkitűzés a várs fenntartható energiastratégiájának elkészítésével és megvalósításával a növekvő energiaigények kielégítése mellett a fajlags energiafelhasználás és a kársanyag-kibcsátás csökkentése. 33

34 3.2. A megvalósítást szlgáló beavatkzásk bemutatása vársrészenként 3.1. ábra: Az ITS vársrészi felsztása A prjektek típusainak aznsítása A1. Akcióterület megnevezése A1.1. Akcióterületen belüli prjekt H1. Hálózats prjekt(csmag) megnevezése H1.1 A hálózats prjekt vársrészt érintő beavatkzása A vársrészeknél a tvábbi (nem kiemelt) et tartalmazó táblázat az egyes stratégiai célknál az akcióterületeket (dőlt betűvel) is tartalmazza, így szemléltetve a kmplexitását, több stratégiai célhz való illeszkedését. 34

35 A hálózats és hrizntális prjektek csprtsítása Hálózats prjektek A hálózats prjekteket a vársrészenkénti megjeleníthetőség érdekében kétféle csprtba srltuk, és a térképeken csak az 1. pntban ismertetett prjekttípusk kerültek ábrázlásra: 1. A vársrész adtt területét érintő prjektek Ezek azk a prjektcsmagk, amik több önálló, területileg jól beaznsítható prjektből állnak a várs különböző pntjain (pl. EYOF-hz kapcslódó ), vagy csak adtt vársrészeket érintenek (ilyen például az intermdális csmópnt kialakítása, ami területileg érinti a Belvárst is és Nádrvárst is). 2. A vársrész teljes területét érintő prjektek, prgramk Ezek azk a beavatkzásk, amik a vársrész teljes területét, vagy akár az egész várst érintik, de területileg nem vagy csak nehezen lehatárlhatók, ezért a vársrészi térképeken nem kerülnek ábrázlásra: Bel-, szenny- és csapadékvíz elvezetése Győrött (érintett vársrészek: Belvárs, Újvárs, Szabadhegy, Ménfőcsanak, Gyirmót, Kisbácsa és Sárás) Intézményi infrastruktúra fejlesztésére irányuló prgramk Épületenergetikai Otthnteremtési prgram Közlekedési rendszer fejlesztéséhez kapcslódó prjektek Hrizntális prjektek A hrizntális prjektek a nem beavatkzási jellegű, a várs egészére kiterjedő hálózats (ún. sft ), prjektek, így térképi ábrázlásuk nem lehetséges. Ezek az alábbiak: Győr Smart city prgram A as időszakra vnatkzó vársi Egészségfejlesztési Terv megvalósítása Civil szervezetek szciális területen végzett tevékenységeinek támgatása A fenntarthatósággal kapcslats szemléletfrmálás Idősügyi Prgram Ökturisztikai, kulturális és gasztrnómiai kitörési pntk aznsítása és közös Győr funkcinális várstérségében. A munkaerőpiacra való eljutás/átképzés elősegítése prevenciós, életvezetési és képzési prgramkkal Szakképzési ösztöndíjrendszer működtetése Fenntartható várs energiastratégia és energetikai akcióterv (SEAP) készítése Győr várs stratégiai zajtérképének felülvizsgálata 35

36 1. BELVÁROS AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK A1. Lüktető Belvárs - A Belvárs kulturális infrastruktúrájának funkcióbővítő A1.1. Az Apátúr-ház (krábban: antus Jáns Múzeum) kmplex funkcióbővítő felújítása Teljes körű építészeti és gépészeti rehabilitáció, valamint az udvar lefedésével multifunkcinális rendezvénytér kialakítása. Kmplex energetikai fejlesztés. A1.2. A II. Jáns Pál tér - Schweidel utca kmplex funkcióbővítő rehabilitációja: Szabadtéri színházi attrakciók megrendezésére alkalmas téri kialakítása a színház előtt, a Schweidel utcában kulinárisgasztrnómiai sétálóutca kialakítása), kulturális, turisztikai, gasztrnómiai vállalkzásfejlesztés támgatása, a minőségi szlgáltatásk, valamint a parklási helyzet kezelése. A1.3. A Győri Nemzeti Színház kmplex felújítása A1.4. A Bécsikapu tér felújítása és funkcióbővítő : Magánpartnerek bevnásával (turisztika, gasztrnómia, szlgáltatásk), kulturális, turisztikai, gasztrnómiai vállalkzásfejlesztés támgatása, a minőségi szlgáltatásk, valamint a parklási helyzet kezelése. A1.5. A Virágpiac és környezetének felújítása és funkcióbővítő : A Virágpiac felújítása, az Aradi vértanúk útja és a Zechmeister u. felújítása a Bécsi kapu tértől a Bajcsy-Zsilinszky utcáig, valamint a parklási helyzet kezelése. A2. A Dunakapu tér és a Dunakrzó Parklási prblémák megldása, közterületek megújítása, kapcslódó magánerős megvalósítása. A VÁROSRÉSZ ADOTT TERÜLETÉT ÉRINTŐ HÁLÓZATOS PROJEKTEK H1. Intermdális csmópnt (IMCS) kialakítása Győrött Vársház tér, Vasútállmás i, helyközi buszpályaudvar és kereskedelmi közpnt, Barss híd, Révai utca közlekedésének átalakítása és parklási kapacitásának növelése. 36

37 1. TÁRSADALOM 2. GAZDASÁG A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN VÉGREHAJTANDÓ FEJLESZTÉSEK 1.1. Intézményi Infrastruktúra 1.2. Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú 2.1. Gazdasági területek 2.2. Idegenfrgalmi célú 2.3. Kereskedelemi-lgisztikai A Bartók Béla Megyei Művelődési Közpnt kulturális célú hasznsítása Lüktető Belvárs - Az Apátúr-ház (krábban: antus Jáns Múzeum) kmplex funkcióbővítő felújítása: Teljes körű építészeti és gépészeti rehabilitáció, valamint az udvar lefedésével multifunkcinális rendezvénytér kialakítása. Kmplex energetikai fejlesztés. Lüktető Belvárs - A Győri Nemzeti Színház felújítása Eötvös Park területén műfüves fcipálya létesítése Lüktető Belvárs - A II. Jáns Pál tér - Schweidel utca kmplex funkcióbővítő rehabilitációja (szabadtéri színházi attrakciók megrendezésére alkalmas téri kialakítása a színház előtt, a Schweidel utcában kulináris-gasztrnómiai sétálóutca kialakítása) Lüktető Belvárs - A Bécsikapu tér felújítása és funkcióbővítő magánpartnerek bevnásával (turisztika, gasztrnómia, szlgáltatásk) Lüktető Belvárs - Virágpiac és környezetének funkcióbővítő és turisztikai célú i Intermdális csmópnt kialakítása Győrött: helyközi buszpályaudvar és kereskedelmi közpnt, Barss híd, Schlichter villa és környéke, Lüktető Belvárs - A II. Jáns Pál tér - Schweidel utca kmplex funkcióbővítő rehabilitációja (szabadtéri színházi attrakciók megrendezésére alkalmas téri kialakítása a színház előtt, a Schweidel utcában kulináris-gasztrnómiai sétálóutca kialakítása A Bécsikapu tér felújítása és funkcióbővítő magánpartnerek bevnásával (turisztika, gasztrnómia, szlgáltatásk). Helyi termelői és bipiac létesítése 37

38 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3.1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 3.2. TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3.3. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA Közterület rehabilitáció, lakóutca prgram Tömbrehabilitáció, tömbfeltárás Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása 38 Lüktető Belvárs - II. Jáns Pál tér - Schweidel utca kmplex funkcióbővítő rehabilitációja (szabadtéri színházi attrakciók megrendezésére alkalmas téri kialakítása a színház előtt, a Schweidel utcában kulináris-gasztrnómiai sétálóutca kialakítása) Lüktető Belvárs - A Bécsikapu tér felújítása és funkcióbővítő magánpartnerek bevnásával (turisztika, gasztrnómia, szlgáltatásk) Lüktető Belvárs - Virágpiac és környezetének funkcióbővítő és turisztikai célú i Dunakapu tér és Dunakrzó fejlesztésének befejezése: Közterület megújítás Barss út menti tömbök rehabilitációja pl. Arrabna tömb, Árpád tömb kmplex rehabilitációja Lüktető Belvárs - Virágpiac és Bécsikapu tér környezetének funkcióbővítő és turisztikai célú i Lüktető Belvárs - II. Jáns-Pál tér megújítása: épület átalakítása-felújítása (kapcslódó magán ) Dunakapu tér és Dunakrzó fejlesztésének befejezése: parklás, közterületek megújítása kapcslódó magánerős Intermdális csmópnt kialakítása Győrött: Schlichter villa és környékének megújítása Vársháza külső felújítása Műemléki területen magánerős felújításk krdinálása, támgatása A Szent István út 51. (egykri Kisalföld szerkesztőség) épületének funkcióváltása, felújítása Lakóterületi, új lakóterületek kijelölése Zöldfelületek megújítása, a Zöldfelületek megújítása, közterület fásítás meglévők megóvása A flyópartk belvársi szakaszának rehabilitációja, mederrendezés, sétányk, Vízpartk revitalizációja zöldfelületek rendezése, hajózó út átminősítése, vízszintemelés Vársi úthálózat Kerékpárút és gyalgs kapcslatk a vársrészek között Közösségi közlekedés A kerékpárút-hálózat elemeinek összekötése, a vársrészek közti kerékpárutak kijelölése EurVel6 kerékpárs útvnal Intermdális csmópnt kialakítása Győrött: vasútállmás, helyközi buszpályaudvar és kereskedelmi közpnt i

39 4. ENERGIAHATÉKONYSÁG Parklási prblémák megldása Közműfejlesztés 4.1. Barnamezős területek hasznsítása, funkcióváltása 4.2. Hatékny energiafelhasználásra irányuló A belvársi peremparkló-hálózat egyes elemeinek kiépítése Lüktető Belvárs - II. Jáns-Pál tér megújítása; Bécsikapu tér felújítása; Virágpiac és környezetének megújítása: parklási helyzet kezelése Árpád tömb rehabilitációja: mélygarázsépítés Dunakapu tér és Dunakrzó fejlesztésének befejezése: mélygarázsk létesítése Intermdális csmópnt kialakítása Győrött: megfelelő parklási kapacitás kialakítása, valamint a Révai utca közlekedésének átalakítása (helyi busz decentrum megszüntetése) és parklási kapacitásának növelése Bel-, szenny- és csapadékvíz elvezetési prgram Győrött, a Belvársban A megszűnő gazdasági területek sft funkcióváltása (1. sz. főút nyugati bevezető szakasza mentén és a Dunapart Rezidencia közelében) 39

40 2. SZIGET AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK A1. Az Olajgyár funkcióváltása, és környezetének funkcióbővítő rehabilitációja A2. A Győri Fürdőközpnt és környezetének kmplex A3. A Kekszgyár funkcióváltása,, környezetének funkcióbővítő rehabilitációja A VÁROSRÉSZ ADOTT TERÜLETÉT ÉRINTŐ HÁLÓZATOS PROJEKTEK H1. Új híd építése a Kunszigeti út és a Töltés utca között Pinnyéd elérhetőségének javítása: Sziget - Újvárs és Pinnyéd vársrészek közötti kapcslatk erősítése 40

41 A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN VÉGREHAJTANDÓ FEJLESZTÉSEK 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 1. TÁRSADALOM 2. GAZDASÁG 3.1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 3.2. TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3.3. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA 4. ENERGIAHATÉKONYSÁG 1.1. Intézményi Infrastruktúra A Győri Fürdőközpnt és környezetének kmplex 1.2. Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú 2.1. Gazdasági területek 2.2. Idegenfrgalmi célú A Győri Fürdőközpnt és környezetének turisztikai célú i Az Olajgyár funkcióváltása, és környezetének funkcióbővítő 2.3. Kereskedelemi-lgisztikai rehabilitációja A Kekszgyár funkcióváltása,, környezeti rehabilitációja, a Pinnyédi közútkapcslat megldása Közterület rehabilitáció, Lakóutca prgram és csapadékvíz lakóutca prgram kezelés Tömbrehabilitáció, Lakótömbök rehabilitációja tömbfeltárás Műemléki területek Műemléki területen magánerős megóvása, értékőrző megújítása felújításk krdinálása, támgatása A Hlt-Rábca elbnttt árvízvédelmi Lakóterületi, új töltéseinek hasznsítása, lakóterületi lakóterületek kijelölése a természet közeli állapt megtartásával Zöldfelületek megújítása, a Zöldfelületek megújítása, közterület meglévők megóvása fásítás Rábca hltág rehabilitáció és parti Vízpartk revitalizációja sétányk A Msni-Duna és a Rába rehabilitációja Új híd építése a Kunszigeti út és a Töltés utca között - Pinnyéd elérhetőségének Vársi úthálózat javítása, a vársrészek közötti kapcslatk erősítése Kerékpárút és gyalgs A kerékpárút-hálózat elemeinek kapcslatk a összekötése, a vársrészek közti vársrészek között kerékpárutak kijelölése Közösségi közlekedés Parklási prblémák megldása Közműfejlesztés Az Olajgyár funkcióváltása, és környezetének funkcióbővítő rehabilitációja 4.1. Barnamezős területek hasznsítása, funkcióváltása A Kekszgyár funkcióváltása,, környezeti rehabilitációja, a Pinnyédi közútkapcslat megldása új híd építésével 4.2. Hatékny energiafelhasználásra irányuló 41

42 3. ÚJVÁROS ÉS A HOLT-RÁBCA A TERVEZET PINNYÉDI HÍDTÓL NYUGATRA FEKVŐ DÉLI HULLÁMTERE AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK A1. Szciális vársrehabilitáció Győr-Újvársban, II. ütem A2. A Bercsényi-liget megújítása, zöldterület-rehabilitáció A VÁROSRÉSZ ADOTT TERÜLETÉT ÉRINTŐ HÁLÓZATOS PROJEKTEK H1. Az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) megrendezéséhez kapcslódó létesítmények elhelyezése és fenntartható üzemeltetése H1.1. Olimpiai közpnt kialakítása a Dózsa pálya területén H1.2. Új hármszintes versenyuszda létesítése a Dózsa sprttelephez kapcslódóan H2. A belső nyugati elkerülőút megvalósítása I. ütem: a Radnóti utca felújítása, nymvnal-krrekciója, teljes kiépítése a Szarvas utcától az 1. sz. főútig H3. Új híd építése a Kunszigeti út és a Töltés utca között Pinnyéd elérhetőségének javítása: Sziget - Újvárs és Pinnyéd vársrészek közötti kapcslatk erősítése 42

43 A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN VÉGREHAJTANDÓ FEJLESZTÉSEK 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 1. TÁRSADALOM 2. GAZDASÁG 3.1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 3.2. TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3.3. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA 1.1. Intézményi Infrastruktúra 1.2. Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú 2.1. Gazdasági területek 2.2. Idegenfrgalmi célú 2.3. Kereskedelemi-lgisztikai Közterület rehabilitáció, lakóutca prgram Tömbrehabilitáció, tömbfeltárás Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása Lakóterületi, új lakóterületek kijelölése Zöldfelületek megújítása, a meglévők megóvása Vízpartk revitalizációja Vársi úthálózat 43 Az EYOF megrendezéséhez kapcslódó létesítmények elhelyezése és fenntartható üzemeltetése A Bercsényi-liget megújítása, zöldterületrehabilitáció Az EYOF megrendezéséhez kapcslódó létesítmények elhelyezése és fenntartható üzemeltetése Szciális vársrehabilitáció Győr- Újvársban, II. ütem: elsősrban a Kssuth utca 17., 32., 34., 36, 38., 40. épületek funkcióbővítő felújítása - földszinten üzlethelyiségek kialakítása, a Kssuth utcában vállalkzásk minőségi szlgáltatásbővítése Lakóutca prgram és csapadékvíz kezelés Szciális vársrehabilitáció Győr- Újvársban, II. ütem: Kssuth utca útburklatának megújítása, Bercsényi liget É/D-i határló útjainak megépítése Szciális vársrehabilitáció Győr- Újvársban, II. ütem: elsősrban a Kssuth utca 17., 32., 34., 36, 38., 40. épületek funkcióbővítő felújítása (földszinten üzlethelyiségek, emeleten megújult szciális bérlakásk, a meglévő kulturális infrastruktúra - pl. egyetemi hangversenyterem - kiegészítő funkcióinak biztsítása, emellett kereskedelmi, szlgáltatási funkciók bővítése) Műemléki területen magánerős felújításk krdinálása, támgatása Szciális vársrehabilitáció Győr- Újvársban, II. ütem: elsősrban a Kssuth utca 17., 32., 34., 36, 38., 40. épületek funkcióbővítő felújítása, földszinten üzlethelyiségek, emeleten megújult szciális bérlakásk kialakítása Zöldfelületek megújítása, közterület fásítás Bercsényi liget megújításának flytatása Rábca hltág rehabilitációja és a parti sétányk A Msni-Duna és a Rába rehabilitációja Új híd építése a Kunszigeti út és a Töltés utca között A belső keleti elkerülőút megvalósítása, I.ütem: a Radnóti utca felújítása, nymvnalkrrekciója, teljes kiépítése a Szarvas utcától az 1. sz. főútig Szciális vársrehabilitáció Győr- Újvársban, II. ütem: Kssuth utca útburklatának megújítása, Bercsényi liget

44 4. ENERGIAHATÉKONYSÁG Kerékpárút és gyalgs kapcslatk a vársrészek között Közösségi közlekedés Parklási prblémák megldása Közműfejlesztés 4.1. Barnamezős területek hasznsítása, funkcióváltása 4.2. Hatékny energiafelhasználásra irányuló É/D-i határló útjainak megépítése. A kerékpárút-hálózat elemeinek összekötése, a vársrészek közti kerékpárutak kijelölése Kötöttpályás vársi-elővárs közösségi közlekedés : Újvárs vasúti megállóhely létesítése Bel-, szenny- és csapadékvíz elvezetési prgram Győrött, Újvárs vársrészben Szciális vársrehabilitáció Győr- Újvársban, II. ütem: Kmplex energetikai a felújíttt ingatlankban EYOF 2017: Zöld (smart) limpia megvalósítása 44

45 4. PINNYÉD PÜSPÖKERDŐ NYUGATI RÉSZE ÉS A HOLT-RÁBCA ÉSZAKI HULLÁMTERE AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK A1. Püspökerdő déli részén, valamint a Rábca hltágban egészség- és rekreációs célú A1.1. Szállda építése a Püspökerdő déli részén A1.2. Egészség- és rekreációs közpnt kialakítása a Hlt-Rábca hullámterében A2. Lakóterület- Pinnyéd észak-nyugati részén A VÁROSRÉSZ ADOTT TERÜLETÉT ÉRINTŐ HÁLÓZATOS PROJEKTEK H1. Új híd építése a Kunszigeti út és a Töltés utca között Pinnyéd elérhetőségének javítása: Sziget - Újvárs és Pinnyéd vársrészek közötti kapcslatk erősítése 45

46 A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN VÉGREHAJTANDÓ FEJLESZTÉSEK 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 1. TÁRSADALOM 2. GAZDASÁG 3.1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 3.2. TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3.3. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA 4. ENERGIAHATÉKONYSÁG 1.1. Intézményi Infrastruktúra 1.2. Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú 2.1. Gazdasági területek 2.2. Idegenfrgalmi célú 2.3. Kereskedelemi-lgisztikai Közterület rehabilitáció, lakóutca prgram Tömbrehabilitáció, tömbfeltárás Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása Lakóterületi, új lakóterületek kijelölése Szállda építése a Püspökerdő déli részén Egészség- és rekreációs közpnt kialakítása a Hlt-Rábca hullámterében Szállda építése a Püspökerdő déli részén Egészség- és rekreációs közpnt kialakítása a Hlt-Rábca hullámterében A Fő utca - Rábca sétány A Pinnyédi lakóterület- flytatása A Hlt-Rábca elbnttt árvízvédelmi töltéseinek hasznsítása, lakóterületi a természet- közeli állapt megtartásával Zöldfelületek megújítása, A Püspökerdő pihenőerdővé a meglévők megóvása Vízpartk revitalizációja A Rábca hltág revitalizációja Új híd építése a Kunszigeti út és a Töltés Vársi úthálózat utca között - Pinnyéd elérhetőségének javítása, a vársrészek közötti kapcslatk erősítése Kerékpárút és gyalgs kapcslatk a vársrészek között A Liget utca flytatásában (legalább) gyalgs és kerékpárs híd létesítésének előkészítése A Pinnyédi híd megőrző jellegű hasznsítása Buszhálózat az új lakóterületek kiszlgálására Közösségi közlekedés Parklási prblémák megldása Közműfejlesztés Teljes közművesítés az új lakóterületeken 4.1. Barnamezős területek hasznsítása, funkcióváltása 4.2. Hatékny energiafelhasználásra irányuló 46

47 5. RÉVFALU AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK A1. Reginális Járműipari Innvációs és Technlógiai Tudáscentrum létrehzása A2. A Körtöltés utca és környékének alközpnt jellegű A3. Rekreációs célú a Bálványsi-csatrna térségében A VÁROSRÉSZ ADOTT TERÜLETÉT ÉRINTŐ HÁLÓZATOS PROJEKTEK H1. Belső keleti elkerülőút megépítése Az Ipar utca meghsszabbítása a 14. sz. főútig, új híddal a Msni-Dunán 47

48 A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN VÉGREHAJTANDÓ FEJLESZTÉSEK 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 1. TÁRSADALOM 2. GAZDASÁG 3.1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 3.2. TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3.3. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA 1.1. Intézményi Infrastruktúra 1.2. Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú 2.1. Gazdasági területek 2.2. Idegenfrgalmi célú 2.3. Kereskedelemi-lgisztikai Közterület rehabilitáció, lakóutca-prgram Tömbrehabilitáció, tömbfeltárás Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása Lakóterületi, új lakóterületek kijelölése Zöldfelületek megújítása, a meglévők megóvása Vízpartk revitalizációja Vársi úthálózat Kerékpárút és gyalgs kapcslatk a vársrészek között Közösségi közlekedés Parklási prblémák megldása Közműfejlesztés A Körtöltés utca és környékének alközpnt jellegű i Reginális Járműipari Innvációs és Technlógiai Tudáscentrum létrehzása A Kálóczy téri egészségügyi és szciális intézmények Az Audi Hungaria Iskla kmplex (magánerős) Bölcsődefejlesztési prgram: Báthry utcai bölcsőde energetikai krszerűsítéséhez kapcslódó felújítása A Lőtér telkének A SZE-sprttelep sft funkcióváltása A Bálványs-csatrna menti rekreációs A Hédervári út és Galántai úti csmópntnál gazdasági területek funkcióbővítése Szövetség utca átépíétése A Rónay utcai és Szövetség utcai tömbök rehabilitációja A Körtöltés utca és környékének lakóterületi i A Vízivárs lakóterület fejlesztésének befejezése A Msni-Duna rehabilitációja Az Aranyparti szabadstrandk rehabilitációja A Bálványs-csatrna ktrásának befejezése, mederfelújítása és rehabilitációja Belső keleti elkerülőút megépítése - Az Ipar utca meghsszabbítása a 14. sz. főútig, új Msni-Duna híddal A Hédervári út és Galántai úti csmópnt frgalmtechnikai rendezése A kerékpárút-hálózat elemeinek összekötése, a vársrészek közti kerékpárutak kijelölése 48

49 4. ENERGIA-HATÉKONYSÁG 4.1. Barnamezős területek hasznsítása, funkcióváltása 4.2. Hatékny energiafelhasználásra irányuló A határőr laktanya funkcióváltása 49

50 6. SÁRÁS KISBÁCSA - BÁCSA A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN VÉGREHAJTANDÓ FEJLESZTÉSEK 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 1. TÁRSADALOM 2. GAZDASÁG 3.1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 3.2. TERMÉSZETI KÖRNYEZET 1.1. Intézményi Infrastruktúra 1.2. Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú 2.1. Gazdasági területek 2.2. Idegenfrgalmi célú 2.3. Kereskedelemi-lgisztikai Közterület rehabilitáció, lakóutca-prgram Tömbrehabilitáció, tömbfeltárás Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása Lakóterületi, új lakóterületek kijelölése Zöldfelületek megújítása, a meglévők megóvása Vízpartk revitalizációja 50 Sprtpálya Kis bevásárlóközpnt létesítése Lakóutcák rehabilitációja Kisbácsa Gát utcai lakóterület fejlesztés Kisbácsa TSZ-környék lakóterületi Bácsai legelő természetvédelmi priritású Bácsai csatrna rehabilitációja, ktrásának befejezése, parti sétány kiépítése A Bálványs mederfelújítása,

51 3.3. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA 4. ENERGIAHATÉKONYSÁG Vársi úthálózat Kerékpárút és gyalgs kapcslatk a vársrészek között Közösségi közlekedés Parklási prblémák megldása Közműfejlesztés 4.1. Barnamezős területek hasznsítása, funkcióváltása 4.2. Hatékny energiafelhasználásra irányuló rehabilitációja Bálványsi nádas sétány, tanösvény kialakítása Szitásdmb lakópark gyűjtőútjának közúthálózati kapcslatának kiépítése a Csnkaér utca meghsszabbításában A vársrész úthálózati minőségének javítása, a rendezési terv szerinti hálózati kapcslatk teljes körű kiépítése Kerékpárút-hálózat kiépítésének flytatása Buszhálózat az új lakóterületek kiszlgálása érdekében Bel-, szenny- és csapadékvíz elvezetési prgram Győrött, Bácsa, Kisbácsa és Sárás területén 51

52 7. GYÁRVÁROS AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK A1. Kiskút területének idegenfrgalmi, szabadidős és rekreációs célú, zöldterületek megújítása A1.1. A antus Jáns Állatkerti A1.2. A Műjégpálya krszerűsítése, bővítése A2. Vársrét kmplex fejlesztésének flytatása A VÁROSRÉSZ ADOTT TERÜLETÉT ÉRINTŐ HÁLÓZATOS PROJEKTEK H1. Az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál megrendezéséhez kapcslódó létesítmények elhelyezése és fenntartható üzemeltetése (EYOF 2017) A Magvassy Mihály Sprtcsarnk és környezetének sprtlási célú, új multifunkcinális csarnk építése H2. Belső keleti elkerülőút megépítése Az Ipar utca meghsszabbítása a 14. sz. főútig, új híddal a Msni-Dunán 52

53 A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN VÉGREHAJTANDÓ FEJLESZTÉSEK 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 1. TÁRSADALOM 2. GAZDASÁG 3.1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 3.2. TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3.3. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA 1.1. Intézményi Infrastruktúra 1.2. Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú 2.1. Gazdasági területek 2.2. Idegenfrgalmi célú 2.3. Kereskedelemi-lgisztikai Közterület rehabilitáció, lakóutca prgram Tömbrehabilitáció, tömbfeltárás Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása Lakóterületi, új lakóterületek kijelölése Zöldfelületek megújítása, a meglévők megóvása Vízpartk revitalizációja Vársi úthálózat Kerékpárút és gyalgs kapcslatk a vársrészek között Közösségi közlekedés Parklási prblémák megldása Közműfejlesztés Bölcsődefejlesztési prgram: Kiskúti utcai bölcsőde felújítása Kiskút területének idegenfrgalmi, sprtés rekreációs célú, zöldterületek megújítása: A Műjégpálya krszerűsítése, bővítése A antus Jáns Állatkert EYOF A Magvassy Mihály Sprtcsarnk és környezetének sprtlási célú, új multifunkcinális csarnk építése Kiskút területének idegenfrgalmi, sprtés rekreációs célú, zöldterületek megújítása A antus Jáns Állatkert Az Iparcsatrnánál trklati yachtkikötő létesítése és a hzzá kapcslódó megvalósítása Műemléki védettségű területek megóvása Vársrét kmplex fejlesztésének flytatása: az egykri Rába gyár helyén megindult lakóterületi flytatása Meglévő lakóterületek Kiskút területének idegenfrgalmi, sprtés rekreációs célú, zöldterületek megújítása Zöldfelületek megújítása, közterület fásítás Msni-Duna trklati vízszintemelő műtárgy és kishajó zsilip létesítése Iparcsatrna-zsilip és rehabilitáció, part és parkrendezés Belső keleti elkerülőút megépítése: Az Ipar utca meghsszabbítása a 14.sz. főútig, új híddal a Msni-Dunán Az 1. sz. főút 2x2 sávra bővítése az Ipar utca és a likócsi körfrgalm között A vársn belüli és az elővársi kerékpárút-hálózat - Az Árkád körül a gyalgs és kerékpárs közlekedés felülvizsgálata, hiányzó elemek kiépítése; EurVel 6 53

54 4. ENERGIAHATÉKONYSÁG 4.1. Barnamezős területek hasznsítása, funkcióváltása 4.2. Hatékny energiafelhasználásra irányuló Az E-ON telephely keleti felének funkcióváltása Vársrét kmplex fejlesztésének flytatása A Győri Likőrgyár Zrt. és a Győri Szeszgyár és Finmító Rt. kmplex reknstrukciója A Győri Textilgyár területének funkcióváltásának flytatása A Ringa és Unintex területek funkcióváltásának flytatása A panelprgram flytatása A Győri Szeszgyár és Finmító Rt. technlógiai krszerűsítése és a hulladékhő hasznsítása 54

55 8. LIKÓCS AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK A1. A gkart pálya funkcióváltása és hasznsítása 55

56 A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN VÉGREHAJTANDÓ FEJLESZTÉSEK 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 1. TÁRSADALOM 2. GAZDASÁG 3.1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 3.2. TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3.3. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA 4. ENERGIAHATÉKONYSÁG 1.1. Intézményi Infrastruktúra 1.2. Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú 2.1. Gazdasági területek 2.2. Idegenfrgalmi célú A gkart pálya funkcióváltása és hasznsítása 2.3. Kereskedelemi-lgisztikai Közterület rehabilitáció, Lakóutcák rehabilitációja csapadékvízkezeléssel együtt lakóutca prgram Tömbrehabilitáció, tömbfeltárás Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása Lakóterületi, új lakóterületek kijelölése Zöldfelületek megújítása, a meglévők megóvása Vízpartk revitalizációja Msni-Duna rehabilitáció Vársi úthálózat Kerékpárút és gyalgs kapcslatk a vársrészek között Közösségi közlekedés Parklási prblémák megldása Lakóutcák rehabilitációja csapadékvízkezeléssel együtt Közműfejlesztés 4.1. Barnamezős területek hasznsítása, funkcióváltása 4.2. Hatékny energiafelhasználásra irányuló 56

57 9. GYŐRSZENTIVÁN AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK A1. A Mlnár Vid Bertalan Művelődési Közpnt és környezetének funkcióbővítő A2. Egyetemi Ifjúsági és Sprtcentrum létrehzása 57

58 A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN VÉGREHAJTANDÓ FEJLESZTÉSEK 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 1. TÁRSADALOM 2. GAZDASÁG 3.1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 3.2. TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3.3. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA 1.1. Intézményi Infrastruktúra 1.2. Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú 2.1. Gazdasági területek 2.2. Idegenfrgalmi célú 2.3. Kereskedelemi-lgisztikai A Mlnár Vid Bertalan Művelődési Közpnt és környezetének funkcióbővítő : az épület bővítése A Sugár úti óvda felújítása, bővítése Az Avar utcai hajléktalan-szálló A Mlnár Vid Bertalan Művelődési Közpnt és környezetének funkcióbővítő : az épület a környezetében lévő zöldterületek sprt-, rekreációs és szabadidős célú hasznsítása, tanuszda építése Egyetemi Ifjúsági és Sprtcentrum létrehzása Gazdasági-szlgáltató területek kijelölése a helyi KKV-k számára az 1. számú főút mentén A Győr-Gönyű kikötőhöz kapcslódó területek gazdasági és lgisztikai célú hasznsítása Gazdasági-szlgáltató területek kijelölése a helyi KKV-k számára az 1-es számú főút mentén Közterület rehabilitáció, Lakóutcák rehabilitációja lakóutca prgram Tömbrehabilitáció, Tömbfeltárásk flytatása elsősrban a tömbfeltárás hsszú építési telkek találkzási pntjainál Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása Lakóterületi, új lakóterületek kijelölése Zöldfelületek megújítása, a A Kör téri park meglévők megóvása Vízpartk revitalizációja A Msni-Duna rehabilitációja A Mlnár Vid Bertalan közösségi ház megközelítésének (a Déryné utca és a Mlnár Vid Bertalan Művelődési Közpnt közötti útkapcslat kiépítése) A Vnal út kiépítésének befejezése a közúti Vársi úthálózat és a kerékpárs frgalm számára A Tibrmajri út felújítása és szélesítése A Győr-Gönyű kikötőhöz kapcslódó úthálózati megvalósítása Az északi bekötőútnál lévő körfrgalm és a Lőtér utca közötti útkapcslat kiépítése a közúti és a kerékpárs frgalm számára Kerékpárút és gyalgs kapcslatk a vársrészek között Közösségi közlekedés Kerékpárút kiépítése Győrszentiván és Gönyű között A Vnal út kiépítésének befejezése a közúti és a kerékpárs frgalm számára Az északi bekötőútnál lévő körfrgalm és a Lőtér utca közötti útkapcslat kiépítése a közúti és a kerékpárs frgalm számára A buszhálózat a lakóterületi hez kapcslatsan 58

59 4. ENERGIAHATÉKONYSÁG Parklási prblémák megldása Közműfejlesztés 4.1. Barnamezős területek hasznsítása, funkcióváltása 4.2. Hatékny energiafelhasználásra irányuló P+R, B+R parkló létesítése a vasútállmásnál Bel-, szenny- és csapadékvíz elvezetési prgram flytatása, különösen az elöntéssel gyakrabban fenyegetett területeken A Sugár úti óvda felújítása, energetikai Váczi Mihály Általáns Iskla energiatakarékssági priritású felújítása 59

60 10. NÁDORVÁROS AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK A1. A Frigyes laktanya megújításának flytatása A2. A Vásárcsarnk környékének A3. A Dr. Kvács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér kmplex funkcióbővítő A4. A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház parklóhely-kapacitásának bővítése A VÁROSRÉSZ ADOTT TERÜLETÉT ÉRINTŐ HÁLÓZATOS PROJEKTEK H1. Intermdális csmópnt (IMCS) kialakítása Győrött Vársház tér, Vasútállmás i, helyközi buszpályaudvar és kereskedelmi közpnt, Barss híd, Révai utca közlekedésének átalakítása és parklási kapacitásának növelése 60

61 A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN VÉGREHAJTANDÓ FEJLESZTÉSEK 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 1. TÁRSADALOM 2. GAZDASÁG 3.1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 3.2. TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3.3. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA 4. ENERGIAHATÉKONYSÁG 1.1. Intézményi Infrastruktúra 1.2. Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú 2.1. Gazdasági területek 2.2. Idegenfrgalmi célú 2.3. Kereskedelemi-lgisztikai A Dr. Kvács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér kmplex funkcióbővítő Intermdális csmópnt kialakítása Győrött - Vasútállmás i, helyközi buszpályaudvar és kereskedelmi közpnt, Barss híd A Frigyes laktanya megújításának flytatása Közterület rehabilitáció, A Vásárcsarnk környékének lakóutca prgram Tömbrehabilitáció, tömbfeltárás Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása Lakóterületi, új lakóterületek kijelölése Zöldfelületek megújítása, a A Vásárcsarnk környékének meglévők megóvása Vízpartk revitalizációja Vársi úthálózat A Vásárcsarnk környékének Kerékpárút és gyalgs A kerékpárút-hálózat elemeinek kapcslatk a összekötése, a vársrészek közti vársrészek között kerékpárutak kijelölése, a Barss hídra vezető kerékpárutak megldása Közösségi közlekedés Parklási prblémák megldása Közműfejlesztés 4.1. Barnamezős területek hasznsítása, funkcióváltása 4.2. Hatékny energiafelhasználásra irányuló Intermdális csmópnt kialakítása Győrött a vasútállmás i, helyközi buszpályaudvar, Barss híd Intermdális csmópnt kialakítása Győrött parklók létesítése A Vásárcsarnk környékének A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház parklóhely-kapacitásának bővítése A Mészárs Lőrinc u. melletti területek hasznsítása A Zrínyi utcai, állami tulajdnú kórházi telephely hasznsítása A Vadász laktanya és környezetének rehabilitációja 61

62 11. ADYVÁROS 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 1. TÁRSADALOM 2. GAZDASÁG A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN VÉGREHAJTANDÓ FEJLESZTÉSEK 3.1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 3.2. TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3.3. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA 4. ENERGIAHATÉKONYSÁG 1.1. Intézményi Infrastruktúra 1.2. Sprtterületek, szabadidőrekreációs célú 2.1. Gazdasági területek 2.2. Idegenfrgalmi célú 2.3. Kereskedelemi-lgisztikai Közterület rehabilitáció, lakóutca prgram Tömbrehabilitáció, tömbfeltárás Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása Lakóterületi, új lakóterületek kijelölése Zöldfelületek megújítása, a meglévők megóvása Vízpartk revitalizációja Vársi úthálózat Az Adyvársi Móra Ferenc Általáns Iskla és Szakközépiskla tanuszdájának Kerékpárút és gyalgs kapcslatk a vársrészek között Kötöttpályás vársi-elővárs közösségi közlekedés : Közösségi közlekedés Adyvárs vasúti megállóhely kialakítása Parklási prblémák megldása Közműfejlesztés 4.1. Barnamezős területek hasznsítása, funkcióváltása 4.2. Hatékny energiafelhasználásra irányuló A panelprgram flytatása 62

63 12. MARCALVÁROS GÓRÉ-DŰLŐ RABKERT AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK A1. A hulladéklerakó rekultivációjának befejezése A2. Marcalvárs déli területeinek lakóterületi célú hasznsítása A3. A 83-as út menti területek gazdasági célú hasznsítása A4. A Marcal tó menti területek szabadidős-, sprt- és rekreációs célú hasznsítása A VÁROSRÉSZ ADOTT TERÜLETÉT ÉRINTŐ HÁLÓZATOS PROJEKTEK H1. Belső nyugati elkerülőút megépítése A Radnóti utca flytatása az 1. sz. főút és a 83. sz. főút között H2. Kötöttpályás vársi-elővársi közösségi közlekedési rendszer Marcalvársi decentrum: autóbusz-pályaudvar, a 10. sz. vasútvnal bekötése Marcalvárs felé, elővársi megállóhely létesítése 63

64 A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN VÉGREHAJTANDÓ FEJLESZTÉSEK 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 1. TÁRSADALOM 2. GAZDASÁG 3.1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 3.2. TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3.3. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA 4. ENERGIAHATÉKONYSÁG 1.1. Intézményi Infrastruktúra 1.2. Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú 2.1. Gazdasági területek 2.2. Idegenfrgalmi célú 2.3. Kereskedelemi-lgisztikai Közterület rehabilitáció, lakóutca prgram Tömbrehabilitáció, tömbfeltárás Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása Minőségi lakókörnyezet megteremtése Zöldfelületek megújítása, a meglévők megóvása Vízpartk revitalizációja Vársi úthálózat Kerékpárút és gyalgs kapcslatk a vársrészek között Közösségi közlekedés A Marcal tó menti területek szabadidős-, sprt- és rekreációs célú hasznsítása A 83-as út menti területek gazdasági célú hasznsítása A Marcal tó menti területek szabadidős-, sprt- és rekreációs célú hasznsítása A 83-as út menti területek gazdasági célú hasznsítása A Marcalvárs déli területeinek hasznsítása lakóterületi A Marcal tó menti területek hasznsítása, zöldterületek megújítása A hulladéklerakó rekultivációjának befejezése A Marcal tó rehabilitációja, ktrásának befejezése A belső nyugati elkerülő-út megépítése (a Radnóti utca flytatása az 1. sz. főút és a 83. sz. főút között Kötöttpályás vársi-elővársi közösségi közlekedési rendszer : Győr-bevásárlóközpnt vasúti megállóhely létesítése Marcalvársi decentrum : marcalvársi elővársi vasúti megállóhely létesítése, autóbuszpályaudvar Parklási prblémák megldása Közműfejlesztés 4.1. Barnamezős területek A hulladéklerakó rekultivációjának hasznsítása, funkcióváltása befejezése 4.2. Hatékny energiafelhasználásra irányuló 64

65 13. SZABADHEGY KISMEGYER ÉS JÓZSEF ATTILA VÁROSRÉSZ AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK A1. Lakóterületi a József Attila úttól délkeletre A Szabadi út környéki lakóterület Ryal Parkvárs építésének flytatása Az Ötház dmbi lakóterület fejlesztés flytatása A VÁROSRÉSZ ADOTT TERÜLETÉT ÉRINTŐ HÁLÓZATOS PROJEKTEK H1. A 82. sz. főút győri elkerülő szakaszának megvalósítása a 82. sz. út új bevezető szakaszának megépítése a veszprémi vasúttól nyugatra 65

66 A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN VÉGREHAJTANDÓ FEJLESZTÉSEK 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 1. TÁRSADALOM 2. GAZDASÁG 3.1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 3.2. TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3.3. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA 4. ENERGIAHATÉKONYSÁG 1.1. Intézményi Infrastruktúra 1.2. Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú 2.1. Gazdasági területek 2.2. Idegenfrgalmi célú 2.3. Kereskedelemi-lgisztikai Közterület rehabilitáció, lakóutca prgram Tömbrehabilitáció, tömbfeltárás Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása Lakóterületi, új lakóterületek kijelölése Rendőrőrs kialakítása Az Arató utcai, jelenleg Növényvédelmi Állmás más célú hasznsításának vizsgálata: idősek tthna, rvsi rendelő A Szabadhegyi Közktatási Közpnt udvarán műfüves fcipálya megvalósítása Gazdasági-szlgáltató terület kialakítása az új 82-es út mentén Az Agrker-telep Szabadhegy közpntjában kis bevásárlóközpnt létesítése A Raktárvárs Lakóutcák rehabilitációjának flytatása csapadékvíz-kezeléssel együtt Lakóterületi a József Attila úttól délkeletre: A Szabadi út környéki lakóterület Ryal Parkvárs építésének flytatása Az Ötház dmbi lakóterület fejlesztés flytatása Zöldfelületek megújítása, a meglévők megóvása Vízpartk revitalizációja 82. sz. út új bevezető szakaszának Vársi úthálózat megépítése a veszprémi vasúttól nyugatra A kerékpárút-hálózat elemeinek összekötése, Kerékpárút és gyalgs a Győr-Pannnhalma kerékpárút győri kapcslatk a vársrészek között szakaszának kiépítése a Szent Imre út mentén Közösségi közlekedés Parklási prblémák megldása Lakóutcák rehabilitációja csapadékvízkezeléssel együtt Bel-, szenny- és csapadékvíz elvezetési prgram Győrött, Szabadhegy vársrészben: A megkezdett zárt rendszerű Közműfejlesztés csapadékvíz-elvezetési prgram flytatása (Jereváni út József Attila út Szent Imre út Szabadhegyi vasút) A József Attila lakótelep II. és III. sz. tárzótó reknstrukciójának előkészítése 4.1. Barnamezős területek hasznsítása, funkcióváltása 4.2. Hatékny energiafelhasználásra A panelprgram flytatása irányuló 66

67 14. MÉNFŐCSANAK GYIRMÓT A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN VÉGREHAJTANDÓ FEJLESZTÉSEK 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 1. TÁRSADALOM 2. GAZDASÁG 3.1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 1.1. Intézményi Infrastruktúra 1.2. Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú 2.1. Gazdasági területek 2.2. Idegenfrgalmi célú 2.3. Kereskedelemi-lgisztikai Közterület rehabilitáció, lakóutca prgram Tömbrehabilitáció, tömbfeltárás Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása 67 A Bezerédj-kastély felújításának és a park rehabilitációjának flytatása Közösségi rendezvények befgadására is alkalmas multifunkcinális csarnk építése Ménfőcsanakn A gyirmóti Zúgó parkban sprtlásra alkalmas területek Gazdasági-szlgáltató területek kijelölése helyi KKV-k számára M1 83-as számú főút csmópnttól nyugatra eső terület Lakóutcák rehabilitációja, csapadékvízkezelési prgram Tömbfeltárásk flytatása, elsősrban a hsszú építési telkek találkzási pntjainál

68 3.2. TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3.3. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA 4. ENERGIAHATÉKONYSÁG Lakóterületi, új lakóterületek kijelölése Zöldfelületek megújítása, a meglévők megóvása Vízpartk revitalizációja Vársi úthálózat Kerékpárút és gyalgs kapcslatk a vársrészek között Közösségi közlekedés Parklási prblémák megldása Közműfejlesztés 4.1. Barnamezős területek hasznsítása, funkcióváltása 4.2. Hatékny energiafelhasználásra irányuló Győrújbaráti közös (lakóterület- kezelése, közös és várshatárn átvezető lakóutcák rendezése) Gyirmót, nyugati lakóterület-fejlesztés A Bezerédj-kastély felújításának és a park rehabilitációjának flytatása A gyirmóti Zúgó park rehabilitációja Gyirmótn a Rába hltág Szent László út melletti szakaszának rendezése A 83-as számú főút csmópntjainak biztnsági szemléletű i (járdák, gyalgátkelők, terelőszigetek stb.) A Skrópátkai út felújítása A gyirmóti Vaskapu utca kikötése a 83-as számú főútra Gyirmót (Papréti út) - Krncó (Marcal híd) összekötése A Szérűskert út és a Papréti út összekötése az árvízvédelmi töltésen Kerékpárút-hálózat meglévő elemeinek összekötése, hiányzó szakaszk építése Kerékpárút tvábbépítése a Krncó úti csmópntig Kötöttpályás vársi-elővárs közösségi közlekedés : Ménfőcsanak, Malm út vasúti megállóhely létesítése P+R parklók a vasúti megállóknál Lakóutcák rehabilitációja, csapadékvízkezelési prgram Bel-, szenny- és csapadékvíz elvezetési prgram Győrött, Ménfőcsanak és Gyirmót vársrészekben 68

69 15. KÖZPONTI IPARTERÜLET AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK A1. A Győri Nemzetközi Ipari Park 69

70 A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN VÉGREHAJTANDÓ FEJLESZTÉSEK 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 1. TÁRSADALOM 2. GAZDASÁG 3.1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 3.2. TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3.3. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA 4. ENERGIAHATÉKONYSÁG 1.1. Intézményi Infrastruktúra 1.2. Sprtterületek, szabadidő-rekreációs célú 2.1. Gazdasági területek 2.2. Idegenfrgalmi célú 2.3. Kereskedelemi-lgisztikai Közterület rehabilitáció, lakóutca prgram Tömbrehabilitáció, tömbfeltárás Műemléki területek megóvása, értékőrző megújítása Lakóterületi, új lakóterületek kijelölése Zöldfelületek megújítása, a meglévők megóvása A Győr Nemzetközi Ipari Park Az INNONET kmpetencia közpnttá való Az AUDI Hungaria Mtr Kft. gyárának Kereskedelmi-lgisztikai a Nemzetközi Ipari Park kapcsán Vízpartk revitalizációja Az 1. sz. főút 2x2 sávsra az Vársi úthálózat Ipar utca és a Likócsi körfrgalm között Kerékpárút és gyalgs kapcslatk a vársrészek között Kötöttpályás vársi-elővárs közösségi Közösségi közlekedés közlekedés : Győr-Iparterület vasúti megálló kialakítása és csatlakzó buszjárat(k) biztsítása Parklási prblémák megldása Közműfejlesztés 4.1. Barnamezős területek hasznsítása, funkcióváltása 4.2. Hatékny energiafelhasználásra irányuló 70

71 3.3. A településfejlesztési akciók összehanglt, vázlats pénzügyi terve A vázlats pénzügyi terv a prjektlista véglegesítése után készíthető el. 71

72 4. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM Bevezetés A megyei jgú vársk integrált településfejlesztési stratégiájának elkészítéséhez kapcslódó útmutatók világsan fgalmaznak az anti-szegregációs flyamatk stratégiai megközelítésével és kezelésével kapcslatban. Egyrészt az ITS-hez kapcslódó szempntknál a középtávú vársi célk egyértelműen kapcslatba hzhatók legyenek a 11 uniós szintű khéziós plitikai tematikus céllal, és különös figyelmet érdemes frdítani a társadalmi befgadás erősítésére, a szegregáció megszüntetésére, az esélyek kiegyenlítésére irányuló célkra. 4 Másrészt a következő fejlesztési periódusra vnatkzó integrált településfejlesztési stratégiák kidlgzásának vezérfnalát tvábbra is a 2009-es Vársfejlesztési Kézikönyv 5 (a tvábbiakban: Kézikönyv) vázlja fel, szakplitikai iránymutatásainak jelentős része jelenleg is érvényes. A Kézikönyv 7. fejezete fglalkzik az anti-szegregációs terv kidlgzásának elveivel, céljaival és módszertanával. Területi alapú szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikr a különböző csprtk közötti társadalmi távlság egyúttal térbeli távlsággá válik, pl. egy-egy településen a különböző társadalmi rétegek, etnikai csprtk stb. lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció állandósítja a jövedelmi visznyk, a települési infrastruktúra és a különböző szlgáltatáskhz való hzzáférés egyenlőtlenségeit a szegregáció fgalma alatt a tvábbiakban kizárólag az alacsny társadalmi státuszú családk kncentrált együttélését értjük (Vársfejlesztési Kézikönyv 2009: 117.). A szegregáció hatásrendszere összetett, egymást felerősítő flyamatkra épül. A szegregáció óhatatlanul együtt jár az életminőséget alapvetően meghatárzó feltételek színvnalának lermlásával. A szegregált lakónegyedekben lermltt állagúak és túlzsúfltak az épületek, a lakás- és környezeti körülmények gyakran az egészségre ártalmasak, a közszlgáltatásk hiánysak, vagy teljesen megszűntek, az így kialakult nymrnegyedek, telepek társadalma szervezetlen, a lakók többsége munkanélküli, a betegségek és a jgsértések mindennapsak. Gyakrlatilag ezen nemkívánats társadalmi flyamatk kezelését szlgálja az anti-szegregációs terv helyzetelemző és fejlesztési prgramzó része. Az anti-szegregációs terv két részből áll. A helyzetértékelő rész célja annak bemutatása, hgy mely vársrészben vagy vársrésznél kisebb egységben található lyan terület, amely a hátránys helyzetű laksságt jelentős számban tömöríti (Vársfejlesztési Kézikönyv 2009: 36. ldal). Az anti-szegregációs prgram célja a szegregátumként vagy szegregációval veszélyeztetett területként beaznsíttt vársi 3 A fejezet elkészítéséhez felhasznált dkumentumk: - Útmutató a megyei jgú vársk számára az elkészítéséhez. Belügyminisztérium, Településrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Államtitkárság, augusztus Vársfejlesztési Kézikönyv - másdik, javíttt kiadás. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság, január Győr Megyei Jgú Várs Középtávú Integrált Vársfejlesztési Stratégiája, május. HHP Cntact Tanácsadó Kft. (röviden IVS 2008). - Megalapzó vizsgálat Győr Megyei Jgú Várs Településfejlesztési Kncepciójáhz és Integrált Településfejlesztési Stratégiájáhz, január. Universitas-Győr Nnprfit kft. (röviden ITS 2014). 4 Útmutató a megyei jgú vársk számára az elkészítéséhez. Belügyminisztérium, Településrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Államtitkárság, augusztus ldal. 5 Vársfejlesztési Kézikönyv - másdik, javíttt kiadás. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság, január

73 területen élők elkülönülésének ldásával, társadalmi integrációjának biztsításával kapcslats intézkedéssrzat bemutatása (45. ldal). A szegregátumk lehatárlásának kiindulópntját a KSH által szlgáltattt szegregációs térképek adják, melyeken lehatárlásra kerülnek a 2011-es népszámlálási adatkn alapuló szegregációs mutatónak megfelelő szegregált és szegregálódással veszélyeztetett területek. A KSH azkat a területeket jelöli meg szegregátumként, amelyek népességszáma elérte a népszámlálás idején az 50 főt. A szegregációs mutatók körét a Kézikönyv világsan definiálja (Vársfejlesztési Kézikönyv 2009: 119. ldal). Az anti-szegregációs helyzetelemzésnek tartalmazni kell 1) a szegregátumk, illetve a szegregációval veszélyeztetett területek lehatárlására vnatkzó eredményeket; 2) a 2001-es adatk alapján megjelölt szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek aktuális visznyainak a vizsgálatát; 3) a 2001 óta kialakult új szegregátumk, illetve szegregációval veszélyeztetett területek vizsgálatát; 4) a tervezett és az egyes ágazati plitikák szegregációs hatásainak felmérést. Győr Megyei Jgú Várs Középtávú Integrált Vársfejlesztési Stratégiája (2008. február 21.) tartalmaz anti-szegregációs helyzetelemzést és prgramt is, mivel a 2001-es adatk alapján több szegregátum és veszélyeztetett terület került beaznsításra. A 2011-es népszámlálási adatkra épülő szegregációs mutatórendszer alapján visznt a KSH-s szegregációs térképeken nem mutathatóak ki szegregált és szegregálódással veszélyeztetett területek a vársban. Ebből fakadóan a Kézikönyv ajánlása alapján közelítünk a helyzetelemző részek kidlgzásakr: amennyiben egy vársban (budapesti kerületben) nem található szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület, akkr az anti-szegregációs fejezet helyzetelemző része a lehetséges és egyes ágazati plitikák ptenciális szegregációs hatásának vizsgálatára szrítkzik, és meghatárzza azkat az intézkedéseket az anti-szegregációs prgram részben, melyek ezen hatásk kivédését célzzák (Vársfejlesztési Kézikönyv 2009: 126..). A fentebb bemutattt helyzetből fakadóan az anti-szegregációs helyzetelemzés elsődlegesen a 2001-es adatk alapján megjelölt szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek aktuális visznyainak a vizsgálatára krlátzódik, tehát arra, hgy milyen váltzásk következtek be a vizsgált periódusban. Ezzel párhuzamsan a tervezett és az egyes ágazati plitikák szegregációs hatásainak áttekintése is szükséges lehet az ITS kidlgzása srán. Új anti-szegregációs prgram kidlgzására visznt nincsen szükség Szegregációs flyamatk ( ) A helyzetelemzések tanulsága A vársrészek népszámlálási adataira épülően, az alacsny társadalmi státuszú laksság kncentrált térbeli együttélésének jellemzőire fókuszálva a két vársfejlesztési stratégia helyzetelemző részeit vesszük alapul. 6 A 2008-as IVS helyzetelemző részében a 3.2. pntban található meg A kedvezőtlen adttságú (alacsny státuszú rétegeket kncentráló) vársrészek beaznsítása című fejezet ( ldal). A 2014-es Megalapzó vizsgálat esetében a alfejezet fglalkzik a vársrészek társadalmszerkezeti és gazdasági képével ( ldal). A 2001-es népszámlálási adatkra alapzva a 2008-ban készített anti-szegregációs helyzetelemzés az alábbiakat fgalmazta meg: 6 Győr Megyei Jgú Várs Középtávú Integrált Vársfejlesztési Stratégiája, május. HHP Cntact Tanácsadó Kft. (röviden IVS 2008) és Megalapzó vizsgálat Győr Megyei Jgú Várs Településfejlesztési Kncepciójáhz és Integrált Településfejlesztési Stratégiájáhz, január. Universitas-Győr Nnprfit kft. (röviden Megalapzó vizsgálat 2014). 73

74 1. az alacsny státuszú társadalmi csprtk szegregálódása leginkább Újvársban, Grkijvársban és Gyárvárs 1. zónában figyelhető meg, kiegészülve Nyugat-Újvárssal és Szigettel, ahl mérsékeltebb a relatív kncentráció. 2. A leghátránysabb helyzetű vársrész egyértelműen Újvárs, ami a négy prblémamutatóból hárm esetében is az első helyen szerepelt, lyan kedvezőtlen adatkkal, mint a 20%-s munkanélküliségi ráta, a 61%-s alacsny végzettségűek aránya, a lakásk egynegyede kmfrt nélküli vagy szükséglakás. 3. A vársrészek népessége alapján a legrsszabb helyzetű hárm vársrészben él a laksság 2,2%-a, és az öt legrsszabb helyzetű vársrészben a 6,8%-a. Más vársk eredményeinek hiányában is megállapítható, hgy az ilyen paraméterek alapján szegregált csprtk aránya alacsny a vársban, de Újvárs esetében különösen nagyk az eltérések (IVS 2008: 71..). Az anti-szegregációs terv (IVS 2008: 189..) a helyzetelemzések alapján végül elsődleges célterületként Újvárst, illetve Sziget vársrész azzal határs területeit jelölte meg. Az ötven főnél nagybb szegregátumk száma összesen négy vlt a vársban, amelyek mindegyike kivétel nélkül Újvársban vlt megtalálható. Emellett kilenc lyan tömb lett beaznsítva ezen szegregátumk környékén, ahl az alacsny státuszú laksság aránya 40% fölötti. (1. ábra és táblázat) ábra: A 2008-as anti-szegregációs helyzetelemzés szegregátumainak elhelyezkedése Frrás: GYMJV IVS

75 4.1. táblázat: A 2008-as anti-szegregációs helyzetelemzés fntsabb szegregációs mutatói az érintett vársrészekben: Anti-szegregációs mutatók, Népszámlálás 2001 Várs Újvárs Sziget egésze Lakónépesség száma Fglalkztatási arány 55% 37% 45% Munkanélküliségi ráta 5,8% 20,2% 9,5% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív krú 43,8% 62,8% 55,2% laksságn belül Iparban fglalkztattt fizikai munkásk aránya 27,8% 33,5% 30,5% Legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezők aránya 35,2% 61,4% 43,4% Felsőfkú végzettséggel rendelkezők aránya 18,0% 9,8% 15,4% Alacsny kmfrtfkzatú lakásk aránya 3,7% 26,2% 6,9% Önkrmányzati tulajdnú lakásk aránya 9,0% 40,5% 26,9% Egyszülős családk aránya 16,1% 20,3% 18,4% 100 családra jutó gyermekek száma 102, családra jutó 15 év alatti gyermekek száma 51, Frrás: GYMJV IVS 2008: táblázatk. Az akkri helyzetelemzés srán a szegregátumkat tömörítő vársrészekre vnatkzóan az alábbi társadalmi anmáliák rajzlódtak ki világsan: halmzttan hátránys társadalmi helyzet, prblémák struktúrája hasnló, de vlumene eltérő vársrészenként, nemzetiségi, etnikai alapú szegregáció jelei (rma laksság magas aránya), 14 év alatti krcsprt kncentrációja, átlagsnál alacsnyabb aktív krsztály, magas gyermekszám, átlag feletti az egyszülős háztartásk aránya, alacsny képzettségi, isklázttsági ráta, magas a fizikai fglalkzásúak aránya, alacsny fglalkztatttsági arány, magas munkanélküliségi ráta, alacsny kmfrtfkzatú és önkrmányzati tulajdnú lakásk magasabb aránya, a rendszeres szciális támgatásk aránya magas a laksság körében. Mint arra már krábban utaltunk, a 2011-es népszámlálási adatkra épülő mutatókból a KSH által készített települési szegregációs térképeken egyetlen szegregátum vagy szegregációval veszélyeztetett terület sem jelent meg Győr esetében. Ebből fakadóan nem kellett a meglévő vagy az újnnan kialakult szegregátumkra fókuszáló részletes helyzetelemzést sem készíteni. A vársrészek társadalmszerkezeti jellemzőit bemutató alfejezet visznt alkalmas a 10 év alatt bekövetkezett váltzásk összefglalására. 7 A Megalapzó vizsgálat vnatkzó alfejezetének fntsabb adatait az alábbi táblázatban fglaltuk össze. 7 Módszertani szempntból fnts megjegyezni, hgy az előző, 2008-as Integrált Vársfejlesztési Stratégia részét képező, vársrészeket bemutató, illetve a szegregált és szegregálódó területeket vizsgáló munkarészben alkalmaztt lehatárláshz képest a mstani anyagban némiképp eltérő vársrészi felsztást használtak. A 2008-as elemzés a 35 vársrendezési körzet adataiból indult ki, illetve az alapján vnta össze nagybb egységekké a vársrészeket. Ebben a felsztásban jelenleg még nem állnak rendelkezésre népszámlálási adatk, a Közpnti Statisztikai Hivatal a hagymánys felsztás (22 vársrész, illetve a külterületek) alapján bcsáttta ezeket rendelkezésre. Néhány eltérés található a lehatárláskban, a KSH felsztása külön kezeli Jancsifalut, az Ipari Parkt és a Vársrétet, visznt a József Attila-lakótelep Szabadhegyhez tartzik ebben a lehatárlási rendszerben (a 35 vársrendezési körzet 21 vársrészt alkt a közgyűlési felsztás alapján). 75

76 4.2. táblázat: A Megalapzó vizsgálat 2013 vársrészi szintű társadalmszerkezeti elemzésének főbb mutatói: Társadalmi jellemzők, Népszámlálás 2011 Várs egésze Újvárs Sziget Lakónépesség Váltzása 2001-hez képest 0,1% + 1% + 10% 0-14 éves krsztály aránya 13,6% 15,9% 14,7% 60 év feletti krsztály aránya 22,8% 18,2% 21,6% Függőségi ráta 0,57 0,52 0,57 Öregségi index 1,68 1,15 1,47 Aktivitási ráta 62% 53% 61% Váltzása 2001-hez képest 0,9% + 5,4% + 8,6% Fglalkztattt nélküli háztartásk aránya 36,3% 29,1% 31,7% Munkanélküliek aránya 5,4% 8,1% 8,4% Tartós munkanélküliek aránya 52,3% 60,9% 52,6% Tartós munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (15-59 éves népességen belül) 33,6% 43,7% 35,3% Váltzás 2001-hez képest -1,4% - 5,7% - 7,9% Felsőfkú végzettséggel rendelkezők aránya 25,4% 19,6% 24,5% Váltzás 2001-hez képest 6,7% + 9,9% + 10,0% Legfeljebb általáns isklai végzettségűek aránya az aktív népességen belül 9,5% 21,4% 15,6% Alacsny kmfrtfkzatú lakásk aránya 2,7% 13,4% 6,7% Frrás: Megalapzó vizsgálat 2013: ldalak táblázatai alapján. A krábban szegregátumkat tartalmazó vársrészek társadalmi jellemzői 2011-ben: Az elmúlt 10 évben meg tudták őrizni, sőt biznys esetben még növelni is a lakónépességüket, nem jellemző a népességfgyás a vársrészekben. A népességszám csökkenése (10-12%) inkább a lakótelepi zónák sajátssága. Krszerkezetét tekintve megmaradtak fiatals jellegűnek, az átlagsnál magasabb a fiatal (15-16%) és alacsnyabb az idős krsztály aránya (18-21%). Az elöregedés inkább a belvársi és a nádrvársi részeket veszélyezteti (28%). Egyértelmű javulás figyelhető meg a fglalkztatási, munkaerő-piaci paraméterekben. Ugyan még mindig a negyedik és nylcadik legrsszabb helyzetű vársrészekről van szó az aktivitási ráta alapján, de 10 év alatt Újvársban 5, míg Szigetben 9 százalékpnttal növekedett a mutató érétke. A fglalkztattt nélküli háztartásk arányában szintén a vársi átlag alattiak a mutatóik a krábbi szegregátumknak, de napjainkban Ménfőcsanak, Marcalvárs II, Nádrvárs és Révfalu indikátrai a legkedvezőtlenebbek ebben a tekintetben. A hagymánysan magas munkanélküliséggel jellemezhető Sziget és Újvárs 2011-ben is a legrsszabb helyzetben lévő vársrészek között vlt ebben a tekintetben, amellett megfigyelhető, hgy a lakótelepeken is egy flyamats növekvő trend tapasztalható, aminek hatására mára ezek a vársrészek is az átlag feletti munkanélküliséggel jellemezhető területek közé kerültek. A kedvezőbb aktivitási ráta hatására a tartós munkajövedelemmel nem rendelkező csprtk apadása is ezekben a vársrészekben vlt a legerőteljesebb, jóval meghaladva a vársi átlagt. Szembetűnő váltzásk zajlódtak le a laksság isklázttságában is. Általáns tendencia a legmagasabb isklai végzettség flyamats felfelé tlódása, de a felsőfkú végzettségűek arányának növekedése különösen dinamikus vlt az elmúlt évtizedben a krábbi szegregátumk területén. Újvársban megduplázódtt, 9,8-ról 19,6%-ra nőtt az arányuk, míg Szigetben 15-ről 25%-ra ugrtt fel a 25 év fölöttiek körében a diplmásk aránya. 76

77 A krábbi szegregátumk isklázttsági adatai közelítenek a vársi átlaghz, míg jelenleg Gyárvársban, Adyvársban és Sárásn figyelhetőek meg kedvezőtlenebb adatk ennél az indikátrtípusnál. Ennek ellenére az aktív krúakn belül még mindig magas a legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezők aránya. Tvábbra is magas az alacsny kmfrtfkzatú lakásk aránya (különösen Újvárs esetében), de itt is jelentős javulás figyelhető meg a 10 évvel krábbi adatkhz képest: megfeleződött, tehát 26%-ról 13%-ra csökkent az arányuk. Összefglalva az eredményeket, egyértelműen megállapítható, hgy a krábbi fejlesztési időszakra megállapíttt szegregált vagy veszélyeztetett területei megszűntek a vársnak. Gyakrlatilag az összes fejlettséget mérő mutató tekintetében pzitív váltzás figyelhető meg 10 év alatt. Tvábbra is jelen van ezekben a vársrészekben az alacsnyabb isklai végzettségű, tartós munkajövedelemmel nem rendelkező csprtk átlag feletti kncentrációja, alacsnyabb a fglalkztatási ráta, az átlagsnál magasabb az alacsny kmfrtfkzatú lakásk aránya is. Mindezek ellenére az alacsny társadalmi státuszú csprtk kncentrált együttélése skat gyengült, a módszertani határértékek szempntjából pedig gyakrlatilag kritikus érték alá került. Szinte mindegyik esetben a 10 év alatt mért pzitív váltzási (fejlődési) ráták ezekben a vársrészekben vltak a legkiugróbbak (pl. növekvő aktivitás, növekvő isklázttság, alacsny kmfrtfkzatú lakásk arányának csökkenése stb.). Amennyiben a helyzetelemzés táblázatait úgy dlgzzuk fel, hgy minden esetben a hárm legrsszabb helyzetű vársrészre fókuszálunk (3. táblázat), akkr hárm alapvető rendezőelvet látunk táblázat: A Megalapzó vizsgálat 2013 vársrészi szintű társadalmszerkezeti elemzésének főbb mutatói, 2011 a legrsszabb helyzetű hárm vársrész Társadalmi jellemzők, legrsszabb 2. legrsszabb 3. legrsszabb Csökkenő lakónépesség Jancsifalu Marcalvárs Adyvárs 0-14 éves krsztály magas aránya Sárás Pinnyéd Ménfőcsanak 60 év feletti krsztály magas aránya Jancsifalu Nádrvárs Belvárs Magas függőségi ráta Jancsifalu Sárás Nádrvárs Magas öregségi index Belvárs Jancsifalu Nádrvárs Alacsny aktivitási ráta Vársrét Révfalu Külterületek Fglalkztattt nélküli háztartásk aránya Győrszentiván Bácsa Sárás magas Munkanélküliek aránya magas Külterület Sárás Sziget Magas a tartós munkajövedelemmel nem Vársrét Révfalu Újvárs rendelkezők aránya az aktív népesség belül Magas a legfeljebb általáns isklai Külterület Sárás Újvárs végzettségűek aránya az aktív népességen belül Magas az alacsny kmfrtfkzatú lakásk aránya Külterület Újvárs Sziget Frrás: Megalapzó vizsgálat 2013: ldalak táblázatai alapján. Egyrészt beszélhetünk egy demgráfiai alapú belső differenciálódásról, ahl elsődlegesen az idősödő és a fiatals vársrészek elkülönülése lesz egyre markánsabb. Itt különösen jelentős kihívásk elé nézünk az elöregedő társadalm vnatkzásában. A másik rendező elv tvábbra is a társadalmigazdasági státusz alapú belső differenciálódása a vársnak, amelynek az újabb adatk alapján is jelen 77

78 vannak a nymai Győrben, de mérséklődtek a szélsőértékek, és a krábbi veszélyeztetett területeknek a helyzete jelentősen javult. Végül szembetűnő, hgy csökkent a prblémák területi alapú halmzódása. A 2001-es adatkból kirajzlódó képpel szemben itt nem figyelhető meg egyértelműen, hgy 3-4 prblémás, veszélyeztetett vársrész minden szempntból dminálna a szegregációs mutatók kapcsán A 2008-as anti-szegregációs prgram eszközrendszere A 2008-ban kidlgztt prgram eszközrendszere (2. ábra) négy beavatkzási területen fgalmaztt meg társadalmi integrációt segítő célkat, érintve a lakhatás, az ktatás, a munkaerőpiac kérdését és a szlgáltatásk fejlesztését. A négy integrációs beavatkzási terület mellett egy átfgó, ingatlan felújítást, funkcióbővítést és közút-közműhálózat fejlesztést megcélzó prjekt került be a prgramba a szegregátumkat tömörítő vársrész vnatkzásában (Újvárs rehabilitációja). A prgram összesen 29 integrációs és mbilizációs célzatú beavatkzást tartalmaztt. Az átfgó fejlesztési prjekt célterülete a szegregátumkat tömörítő Újvárs vlt (Kulturális negyed kialakítása a Kssuth utca és környéke fejlesztésével), amely a várs egyik legszegényebb részének fejlesztését célzta meg, közvetlenül érintve az anti-szegregációs eszközrendszer lakhatási, mbilizációs és fglalkztatási, valamint szlgáltatás-hzzáférési kmpnenseit. A tervezett fejlesztési prjektek közül kilenc aznnali, egy darab egy éven belüli, 14 darab 3 éven belüli és 6 darab 7 éven belüli ütemezésű vlt. 78

79 4.2. ábra: Az IVS anti-szegregációs prgramjának eszközrendszere Frrás: GYMJV IVS 2008: 191. ldal 4.4. Az anti-szegregációs tervvel kapcslats tvábbi lépések Az Önkrmányzat fenntartja a krábbi anti-szegregációs terv preambulumában fglalt kötelezettségek vállalását az uniós szintű khéziós plitikai tematikus célkhz való igazódás érdekében. A 2008-as ASZT preambuluma szerint: Győr Megyei Jgú Várs Önkrmányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az anti-szegregációs prgramban fglaltak érvényesítésére. A hatósága, felügyelete alá tartzó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hgy döntéseik, tevékenységük srán a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs flyamatk megfrdítására kell törekedjenek, azk a szegregációt semmilyen frmában nem segítik elő. (IVS 2008: 189. ldal) Ennek a feladatnak a kiindulópntja a krábbi prgramban előírt intézkedések megvalósítását értékelő felülvizsgálat lehet. Kiemelendő, hgy annak ellenére, hgy a 2011-es népszámlálás adatai alapján nem mutathatók ki szegregátumk a várs területén az Önkrmányzat flytatni kívánja Újvárs szciális vársrehabilitációját a kiemelt prjekt kedvező tapasztalatai és a laksság visszajelzései alapján. 79

80 Természetesen felmerülhet annak a lehetősége is, hgy a közötti időszakban esetleg új, preventív célú anti-szegregációs fejlesztési elképzelések is megfgalmazódnak. Erre, valamint arra, hgy a középtávn tervezett jelentősebb akcióterületi vagy tisztán ágazati jellegű infrastrukturális és ingatlan milyen módn érinthetik, hgyan beflyáslják a szegregációs flyamatkat az önkrmányzat kiemelt figyelmet kíván frdítani. 80

81 5. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 5.1. ábra: Az ITS helye a tervrendszerben 81

82 5.1. A stratégia külső összefüggései Tervhierarchia A településrendezési és településfejlesztési típusú tervek különböző szintjeit és hierarchiáját, egymással való kapcslatait, illetve az ITS helyét ebben a tervrendszerben az 5.1. ábra mutatja be. Minden alacsnyabb szintű terv a célrendszerét a felette álló magasabb szintű terv célrendszerét figyelembe véve, azkhz igazítva alakítja, így az alacsnyabb szintű tervek egyre részletesebben dlgzzák ki a kitűzött célkhz vezető knkrét megldáskat, javaslatkat. A 2013-ban Győr Megyei Jgú Várs Településfejlesztési Kncepciójáhz és Integrált Településfejlesztési Stratégiájáhz készült Megalapzó vizsgálat részletesen vizsgálja a területfejlesztési és területrendezési dkumentumkkal való összefüggéseket (Nemzeti Fejlesztés 2030 OFTK; GyMSM Területfejlesztési Kncepciója ; OTrT; GyMSM TrT; Településfejlesztési kncepció 2005; IVS 2008; Lcal Agenda 21 Győr). A fenti rendszerből és a megalapzó vizsgálat alapsságából kiindulva tehát a tvábbiakban elegendő a közvetlenül az ITS-hez kapcslódó dkumentumk ismertetése Magasabb szintű tervek és a stratégia összefüggéseinek bemutatása A megalapzó vizsgálat megállapítja, hgy Győr-Msn-Sprn Megye Területfejlesztési Kncepciójának területfejlesztési irányai Győrrel együtt értelmezhetőek és valósíthatók meg. A kncepció erre világsan épít, szinte minden elemében megjeleníti a megyeszékhely térségalakító szerepét. Győr Megyei Jgú Várs Településfejlesztési Kncepciója jelen dkumentummal párhuzamsan készül. A hsszú távú célrendszer megalktásánál elsődleges szempnt vlt a megye fejlesztési elképzeléseihez való illeszkedés és a megyei kncepcióban kirajzlódó megyeszékhely-szerep erősítése. Ezt igazlja a várs új kncepciójában megfgalmaztt jövőkép is: Győr 2030-ban rszágsan és közép-európai szinten is kiemelkedő lakó-, vállalkzási és kulturális környezetet kínáló várs. A várs tartja a jármű- és gépiparban krábban megszerzett erős pzícióit, azk mellett sikeresen diverzifikálja gazdaságát a környezet- és az egészségipar, a sprtgazdaság, valamint a gazdasági szlgáltatásk területén. Megfelelő számú és minőségű munkahelyet biztsít a várs és térsége számára. A várs flyamats innvációra való képessége a gazdaság és az egyetemi kutatás-fejlesztés szrs együttműködésén, a Győrben élő emberek képzettségén, kreativitásán, valamint a vársban elérhető, a fenntartható növekedést támgató szlgáltatásk kiváló minőségén alapul. A várs őrzi épített és természeti környezetének különleges értékeit, és újabb értékekkel gazdagítja azkat. Győrben magas színvnalú a kulturális és a művészeti élet, a várs idegenfrgalmi vnzereje belföldi és nemzetközi szinten is kiemelkedő. Az ITS a kncepció célrendszeréhez igazdva, jól beaznsítható módn határzza meg a középtávú célkat és az azkhz szükséges stratégiai beavatkzáskat (a Kncepció célrendszerét a dkumentum fejezete részletesen tartalmazza). A várs hsszú távú fenntartható fejlődését szem előtt tartó Lcal Agenda 21 Győr című stratégiai dkumentumt a Közgyűlés 7/2011. (I. 28.) számú határzatával hagyta jóvá. A fenntarthatósági prgram szemlélete azt tükrözi, hgy Győr vársa környezeti, társadalmi és gazdasági szempntból 82

83 egyaránt fenntartható fejlesztésre törekszik. A prgram igazdik az Európa 2020 és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiáhz. A prgram Győr várs hsszú távú, fenntartható jövőképét az alábbiak szerint fgalmazza meg: Győr 2030-ban: az erős Közép-európai Régió európai jelentőségű sikeres, meghatárzó szellemi és gazdasági-szlgáltató közpntja. A fenntartható jövőkép eléréséhez az alábbi stratégiai és részcélkat fgalmazza meg: 1. Győr váljn meghatárzó szellemi közpnttá az ktatás, a sprt és a kultúra értékteremtő hatásaira építve a. a Széchenyi István Egyetem b. az innváció elősegítése c. Győr sprt- és kulturális kínálatának d. krszerű szakképzési rendszer működtetése 2. Erős, több lábn álló, versenyképes gazdaság kialakítása. a. az autógyártás beszállítói hálózatának, erősítése b. az egészségipar infrastruktúrájának c. az üzleti infrastruktúra adttságainak, térségi szlgáltató közpnt létrehzása d. turisztikai szlgáltatásk bővítése e. tudásipar, támgatása f. gazdasági partnerség építése 3. Összetartó, aktív, egészséges közösségek létrehzásának, működésének támgatása. a. az ifjúság szabadidős, sprt- és kulturális tevékenységeinek támgatása, a középisklai kllégiumi kapacitás és a prgramkínálat bővítése b. az időskrúak tartalmas életének biztsítása c. a sprt kiemelt támgatása d. a közhasznú, illetve közérdekű munkát végző egyházi és civil szervezetek támgatása e. a fenntartható életmód és az ehhez kapcslódó viselkedésminták ösztönzése 4. Az élhető európai várs megteremtése kiváló természeti és épített környezeti minőség biztsításával. a. közösségi terek megújítása b. parkk, zöldfelületek újraértékelése c. magas építészeti minőségi követelmények megfgalmazása d. a vársi és elővársi közlekedés fenntartható e. felszíni vizek védelme, vízpartk megújítása f. fenntartható vársi energiastratégia készítése és megvalósítása g. a természeti környezet védelme h. a leszakadó területek kmplex felzárkóztatása, vársrehabilitáció Az ITS a helyi hsszú távú fenntarthatósági prgram középtávn realizálható, aktualizált elemeit prjekt(csmag) szinten tartalmazza. A Nemzetgazdasági Minisztérium a Nemzeti Innvációs Hivatal közreműködésével 2013-ban elkészítette az rszág Nemzeti Intelligens Szaksdási (S3) Stratégiáját. Az S3 stratégia előfeltétele annak, hgy Magyarrszág az EU Strukturális Alapkból között kutatás-fejlesztés és innvációs célkra támgatási frráskhz jussn. A nemzeti S3 stratégiák tervezését az Európai Unió is kiemelt priritásként kezeli, ezért nemzetközi szintű wrkshpk szervezésével segíti a tagrszágk munkáját. Az S3 Platfrm elnevezésű knferenciasrzat célja, hgy a tagrszágk számára szakmai tanácsadást nyújtsn saját stratégiájuk elkészítéséhez, valamint segítséget a kutatásn, n és innváción alapuló erősségeik aznsításáhz. Jelenleg az S3 stratégiáhz hasnló módn, széleskörű partnerségi egyeztetéssel készülnek a reginális szintű stratégiák (RIS3), így a Győrt érintő RIS3 Intelligens szaksdási stratégia Nyugat-Dunántúli régióban c. dkumentum tervezési 83

84 időszakt átfgó előkészítése is flyamatban van. Az intelligens szaksdási prgramt a Krmány által elfgadtt Befektetés a jövőbe: Nemzeti kutatás-fejlesztési és innvációs stratégia 2020 című dkumentum rendszerszemléletű felfgására és priritásaira építve, a reginális szereplők és helyi szakemberek partneri hálózatai dlgzzák ki és hajtják végre. A stratégia rendeltetése, hgy kiindulópntt és keretet biztsítsn a nyugat-dunántúli régióban flyó innvációs tevékenységgel kapcslats tervezési flyamatk számára. A stratégia célja az ágazati adttságk erősítésével egy nemzetközileg is versenyképes, specializált és hsszú távn is működőképes innvációs és gazdaság-fejlesztési rendszer kialakítása, amely frrásfelhasználási hatéknyságában meghaladja a krábbi időszakk innvációs rendszereit. Ennek segítségével hzzá kíván járulni egy európai visznylatban is versenyképes helyi gazdaság létrejöttéhez. A régió fejlesztésének stratégiai céljai: A régió vállalkzásai innvációs teljesítményének javítása a keretfeltételek javítása és a tudástermelés/hasznsítás közötti kapcslat erősítése, a krszerű technlógiák transzfelének elősegítése által, a megerősödött innvatív KKV szektr egy hatékny innvációs ökszisztémában működjön. A régió innvációs intézményrendszere, az itt működő gazdasági hálózatk és klaszterek, hazai és nemzetközi kutatási partnerségek támgatása, valamint a támgatási rendszerek hatéknyságának javítása, rendszerszintű hatékny működés elérése. A régióban megfgalmazódó innvációs célú kezdeményezések piaci hasznsításának fkzása, ennek előfeltételeként a K+F+I erőfrrásk és kapacitásk, a piacra jutás elősegítése, ezáltal a régió innvatív vállalkzásai versenyképességének javítása. Győr gazdasági prgramjának felülvizsgálata jelenleg flyamatban van. A várs flytatni kívánja a 2007-ben megkezdett gazdaságfejlesztési utat és a prgram aktualizálásánál a stratégia javaslatait és célkitűzéseit figyelembe veszi. Az ITS gazdaságfejlesztési - mind a beavatkzási, mind a nem beavatkzási jellegű javaslatai igazdnak RIS3 célrendszeréhez, és annak megvalósulását segítik azáltal, hgy a vársban, annak szereplőiben és adttságaiban rejlő innvációs ptenciált minél jbban ki kívánja aknázni. 84

85 A várs egyéb szakplitikai dkumentumaival való összefüggések bemutatása 5.2. ábra 85

86 A várs társadalmi és szciális ágazati szakplitikai dkumentumaival való összefüggések bemutatása 1. Civil Kncepció A kncepció célja egy jól működő, kölcsönös érdekeken alapuló partneri viszny kialakítása, a győri civil társadalm erősítése, az Önkrmányzat és a várs laksságának önkéntesen alakíttt közösségei közötti harmnikus együttműködés és a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának elősegítése. A kncepcióban megfgalmaztt lehetséges fejlesztési irányk: A vársban tevékenykedő civil és nnprfit szervezetek stabilabb, hatéknyabb gazdálkdási feltételeinek megteremtése A vársban tevékenykedő civil és nnprfit szervezetek működési feltételeinek javítása A vársban tevékenykedő civil és nnprfit szervezetek szakmai ismereteinek bővítése A vársban tevékenykedő civil és nnprfit szervezetek bevnása a döntés-előkészítő munkába A vársban tevékenykedő civil és nnprfit szervezetek, valamint az Önkrmányzat közötti együttműködés erősítése A vársban tevékenykedő civil és nnprfit szervezetek közötti együttműködés erősítése az infrmációáramlás javításával A vársban tevékenykedő civil és nnprfit szervezetek kapcslatainak és szakmai ismereteinek bővítése A vársban tevékenykedő civil és nnprfit szervezetek tevékenységének bemutatása, ismertségük javítása a laksság körében. Az ITS Civil szervezetek szciális területen végzett tevékenységeinek támgatása c. hálózats prjekt keretén belül az önkrmányzat a krábbi évekhez hasnlóan kívánja segíteni a kncepcióban leírt fejlesztési irányk megvalósulását. 2. Kncepció az idősek életminőségének javítására Győrben ban a kncepció megalapzására a várs teljes körű felmérést készítetett Idősek egészségképe Győr címen. A re szóló, a Győrben élő idősek életminőségének javítását célzó kncepció a Krbarát Vársk Glbális Hálózata által javaslt, alábbi 8 fő területhez kapcslódóan 2 fnts témakörre lebntva fgalmazza meg a célkitűzéseket. A kncepció célkitűzései: I. Épített környezet, közlekedés 1. Szabadtéri terek és épületek. 2. Közlekedés mbilitás és öngndskdás elősegítése. 3. Lakhatás, lakókörnyezet igények és lehetőségek szerinti minőségi. II. Társadalmi környezet 1. Társadalmi részvétel erősítése. 2. Tisztelet és társadalmi integráció erősítése. 3. Államplgári részvétel és fglalkztatás támgatása. 4. Kmmunikáció és infrmáció-eljuttatás javítása. 5. Közösségi támgatás és egészségügyi szlgáltatásk. Az önkrmányzat az Idősbarát önkrmányzat cím birtksaként kiemelt figyelmet frdít a jövőben is az idősek életminőségének javítására. Az ITS az épített (és természeti) környezet és a közlekedés 86

87 terén a teljes laksság életminőségét javító célkat és a megvalósulásukhz szükséges prjekteket tartalmaz. A Stratégia az idősek életminőségének javítása érdekében a társadalmi környezet terén is több középtávn megvalósítandó önálló prjektet tartalmaz: Idősügyi Prgram Rekreációs gyógyászati közpnt a fizikai és szellemi sérülésekkel küzdő emberek, valamint az idősek számára Az idősek életminőségének javítása, aktív és egészséges idősödés biztsítása nyugdíjasházak építésével és szlgáltatásfejlesztéssel Mindemellett A as időszakra vnatkzó vársi Egészségfejlesztési Terv is külön fglalkzik az idősügyi kérdésekkel. 3. Szciális szlgáltatástervezési kncepció felülvizsgálata 2011 A szciális igazgatásról és a szciális ellátáskról szóló évi III. törvény értelmében, a szciális ellátás feltételeinek biztsítása az egyének önmagukért és családtagjaikért viselt felelősségén túl az állam közpnti szerveinek és a helyi önkrmányzatknak a feladata. Győr Megyei Jgú Várs Önkrmányzata a flyamatsan váltzó jgszabályi környezetben arra törekedett a törvény megjelenésétől fgva, hgy a laksság szükségleteit helyezze a középpntba az egyes szlgáltatásk megvalósításánál. Ennek a tudats és tervezett munkának köszönhetően a szlgáltatási rendszer a vársban kiegyensúlyzttan működik. Tvábbra is cél, hgy kiemelt figyelem frduljn: Az ágazatt érintő jgszabályi környezet váltzásaira, annak érdekében, hgy a jgszabályi kötelezettségeket megfelelő módn tudja a várs illeszteni az államplgári szükségletekhez és az Önkrmányzat pénzügyi lehetőségeihez. A pályázati lehetőségekre. Ennek érdekében fnts a pályázati önrész biztsítása és az önkrmányzatnál az egyes sztályk és csprtk, tvábbá az intézmények közötti szakmai együttműködés. A laksság tájékztatására. A várs intézményeiben dlgzó szakemberekkel és az együttműködő civil szervezetekkel közösen, a lakssággal való rendszeres párbeszéd segítségével a szlgáltatáskról való tájékzttság elősegítése. A médiával való rendszeres kapcslattartásra. Ennek alapvető célja a gyrs és közérthető tájékztatás az egyes ellátáskhz való hzzáférés feltételeiről. A flyamats szakmai képzésre. Az ágazathz tartzó szakemberek képzése és önképzése elemi feltétele és egyben biztsítéka is annak, hgy a szakmával kapcslats kihívásknak ptimális módn tudjn a várs megfelelni. Az Önkrmányzat a tvábbiakban is törekszik a kncepcióban megfgalmaztt elvek érvényre juttatására valamennyi stratégiai célkitűzés megvalósítása srán. 4. Sprtkncepció 2007 A várs sprtéletében mérföldkőnek számíttt 2007-ben a Közgyűlés által elfgadtt Sprtkncepció, amely a mindenkri költségvetés legalább 1%-ban határzta meg a sprtra frdítandó támgatás összegét. A kncepció a támgatttakat az Egyesületi támgatás és az Egyéb sprttámgatás két nagy csprtjába srlja. 87

88 A várs sprtkncepciójának aktualizálása éppen flyamatban van, amely a ig tartó időszakra fgja meghatárzni az irányelveket, flytatva a 2007-ben megkezdett munkát. A 2017-es EYOF házigazda szerepe tvább erősítheti a sprt és az utánpótlás-nevelés jelentőségét Győrben, így az ITS-ben is több e célt szlgáló prjekt kaptt helyet: egyrészt az EYOF megrendezése kapcsán új létesítmények kerülnek kialakításra, másrészt a meglévő sprtterületek (sprtpályák, trnatermek) is cél a következő időszakban. 5. Győr MJV 2014-ig szóló kulturális stratégiája és cselekvési terve (2009) A várs kulturális stratégiája és cselekvési terve meghatárzza azkat az intézkedéseket és módszereket, amelyek elősegítik a színvnalas kulturális tevékenység fenntartását, fejlődését, bővítését, illetve a rendezvények és intézmények közötti szinergia erősítését. A várs kulturális stratégiájának aktualizálása jelenleg flyamatban van, amely a ig tartó időszakra fgja meghatárzni az irányelveket, flytatva a krábban megkezdett sikeres munkát. A kulturális stratégia szerepe, hgy vezérfnalat adjn a vársban zajló kulturális események, az tt fellelhető kulturális értékek fejlesztéséhez úgy, hgy figyelembe véve a győri kulturális élet meglévő értékeit és lehetőségeit Győr kulturális várs jellege erősödjön. A kulturális stratégia általáns céljai: erősödjön Győr kulturális várs jellege Győr legyen a régió kulturális közpntja Győr legyen Magyarrszág, sőt Közép-Európa egyik jelentős kulturális közpntja. Ennek érdekében a a stratégia specifikus céljai: a meglévő kulturális intézmények, események a kulturális infrastruktúra új kulturális rendezvények létrehzása a kulturális együttműködések erősítése Az önkrmányzat eddig is skat tett a Győr Megyei Jgú Várs Településfejlesztési Kncepciójában megfgalmaztt hsszú távú cél, a Kulturált társadalm megteremtéséért. Az ITS ennek a célkitűzésnek a megvalósítása érdekében az kisebb vársrészi mellett több prjekt(csmagt) is tartalmaz: A Belvárs kulturális infrastruktúrájának funkcióbővítő A Mlnár Vid Bertalan Művelődési Közpnt és környezetének funkcióbővítő felújítása A Dr. Kvács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi tér kmplex funkcióbővítő 6. Helyi esélyegyenlőségi prgram A prgram célja a településen élő, hátránys helyzetű csprtk felzárkóztatása, életminőségének javítása, társadalmi részvételének biztsítása, ezekkel együtt egy mindenki számára elérhető, élhető várs megteremtése. A prgram a 8 célcsprt (nők, mélyszegénységben élők, rmák, fgyatékssággal élők, hátránys helyzetű és halmzttan hátránys helyzetű gyermekek, idősek, pszichiátriai betegek, 88

89 szenvedélybetegek) bemutatása és helyzetértékelése után minden célcsprthz egy-egy intézkedési tervet fgalmaz meg, célcsprtnként eltérő intézkedési számmal (összesen 24). Győr Megyei Jgú Várs Településfejlesztési Kncepciója, így az ITS is nagy hangsúlyt fektet az esélyegyenlőség biztsítására valamennyi stratégiai célkitűzés megvalósítása srán. Mindemellett az ITS Antiszegregációs Prgramja a Helyi esélyegyenlőségi prgrammal összhangban készült, és a prgramhz igazíttt intézkedéseket tartalmaz. 7. Győr vársi drgstratégia A stratégia a közösségi megközelítést helyezi előtérbe, és az együttműködés lehetőségeit igyekszik megteremteni a drgprbléma hatéknyabb kezelése érdekében. A Győr Vársi Drgstratégia összhangban áll az Európai Unió Drgstratégiájával, valamint a ra tervezett Nemzeti Drgstratégia alapelveivel és célkitűzéseivel. Stratégiai célk 1. A drgfgyasztás megelőzése, csökkentése, a laksság egészségi állaptának javítása, a kábítószerek által kztt egyéni és közösségi kckázatk csökkentése. 2. Évente cselekvési terv készítése a stratégia tárgyévre lebnttt feladatainak meghatárzására. 3. A Győr Vársi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum anyagi és személyi feltételeinek flyamats biztsítása, a kiemelkedő munkát végző szakemberek tevékenységének elismerése. 4. Hálózatk flyamats működtetése vársi szinten, ehhez a feltételek megteremtése: drgkrdinátri hálózat krtárssegítő hálózat Prevenciós célk 1. A várandósság időszakától a szcializációs hátrányk lehetőség szerinti kmpenzálása, kmplex, hsszú távú személyiség fejlesztés, az egyéni kmpetenciák közösségi beavatkzással és támgatással, a felnövekvő generáció egészséges fejlődése érdekében. 2. A prblémás drghasználat megelőzése illetve a kábítószert kipróbálók számát illetően a növekedési ütem tvábbi mérséklése. Az Önkrmányzat törekszik a megfgalmaztt elvek érvényre juttatására valamennyi stratégiai célkitűzés megvalósítása srán. 89

90 A várs közlekedésfejlesztési dkumentumaival való összefüggések bemutatása 1. Győr MJV Kerékpárs Fejlesztési Kncepciója (2009) A kncepció összefglalja azkat az intézkedéseket, amelyek a győri kerékpárs közlekedés fejlesztésére és támgatására hivatttak. Ezek megvalósításával a várs kerékpársbarát településsé válhat. Ehhez szükség van szemléletváltásra, vnzó kerékpárs környezet és kerékpársbarát úthálózat kialakítására. A dkumentum alapvető közlekedésplitikai célnak tekinti az egyéni közúti frgalm vársn belüli fkzats és céltudats csökkentését a közösségi közlekedés és a kerékpárs frgalm részarányának növelésével. Fejlesztési célk: Közlekedésbiztnsági kerékpárutak építése Nagy frgalmú utak mentén kerékpárutak építése, - azk frgalmának tehermentesítése Összefüggő hálózatk létrehzása Turisztikai célú kerékpárutak építése Kapcslódó infrastruktúra és szlgáltatásk Győr várs gépjármű-frgalmi terhelésének csökkentése a kerékpárs közlekedési hálózatk és szlgáltatásk fejlesztésével. Győr Megyei Jgú Várs Településfejlesztési Kncepciójában a környezetbarát közlekedés témakörében kulcsfntsságú elemként szerepel a kerékpárs közlekedés tvábbi infrastrukturális. Az ITS önálló középtávú célja a műszaki infrastruktúra fejlesztésén belül a kerékpárút és gyalgs kapcslatk a vársrészek között. A cél megvalósítása A vársn belüli és az elővársi kerékpárút-hálózat c. prjektcsmag keretén belül lehetséges. 2. Győr élhetőbb Belvársának közlekedési kncepciója 2020 (2005) A közlekedés fejlesztési javaslat célja, hgy Győr belvársa egyre szebb, attraktívabb legyen. Lényege, hgy az átmenő frgalmat teljesen vagy részlegesen ki lehessen zárni, a frgalm csak érintőlegesen közelítse meg a centrumt. A közlekedésfejlesztési javaslat időtávlata A győri rendezési terv 2018-ig lyan jelentős közlekedés- és területfejlesztési elemekkel száml, ami a Belvárs közlekedését alapvetően beflyáslja. A tanulmányterv feltételezi a tervezett fejlesztési elemek mindegyikének megvalósítását. A tanulmányterv a Belvárs frgalmszabályzásának finmítására és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére tesz javaslatkat a rendezési tervvel összhangban. A kncepció fő fejlesztési javaslatai: Az új közlekedési rendszerhez igazdva több utcát sétálóutcává alakítva a gépjármű-frgalmtól el kell zárni. Erőteljes egyirányúsításkat kell bevezetni. Egyes közúti kapcslatkat kedvezőtlenné kell tenni, széttördelni, ezzel is elősegítve azt, hgy a járművezetők ezeket a helyeket kerüljék el. A belvárs területén a mellékutcák frgalmi rendjét úgy kell átalakítani, hgy az kizárólag a célfrgalmat és a parklást (parkló garázsk megközelítését) tegye lehetővé. Új közösségi közlekedési útvnalakat kell kijelölni. A közösségi közlekedés kínálati ldalát kell mind minőségében, mind mennyiségében növelni. 90

91 A belvársban az elmúlt években több, a frgalmcsillapításra és tehermentesítésre irányuló fejlesztés valósult meg nagy sikerrel. Mivel ez egy hsszú flyamat (ez a kncepció időtávjából is látszik), ezért a következő évek feladata ennek a flyamatnak a flytatása. Az ITS több, a belvárs közlekedési kncepciójában javaslt fejlesztési elem megvalósítását tervezi az elkövetkezendő időszakban (lásd: vársrészenkénti és kulcsprjektek). 3. Győr Belvárs parklási rendszerének vizsgálata, javaslat a parklási rendszer fejlesztésére (2010) A parklás-fejlesztés dkumentált javaslatai összecsengenek a belvárs általáns közlekedés fejlesztési javaslataival. Tervezési feladat a belvársi rehabilitáció részeként lyan jövőkép kialakítása, amelyben egy erősen lecsökkentett frgalmú, kevesebb felszíni parklófelülettel rendelkező, új közterületi belvársi utcák jelennek meg. Cél az egybefüggő gyalgs zóna kialakítása és a parklási igények más helyen, más módn való kielégítése. Belvársn belüli fejlesztési elemek: Dunakapu téri mélygarázs Parklóház a Teleki utcában (max. 300 férőhely) Autmata mélyparkló rendszer (TREVI SILO) a belvárs több pntján II. Jáns Pál tér alatti színházi mélygarázs bővítése, közfrgalmnak való megnyitása Árpád tömb rehabilitációja srán a tömbbelsőben udvari mélygarázs a közfrgalm számára megnyitttan A belvárs külső peremén javaslt fejlesztési elemek - perem parkló-hálózat kiépítésének flytatása: Parklóházak a Barss híd és a Nádr aluljáró között a Révai Miklós utcában a Petőfi híd belvársi hídfő két ldala a 14. számú főút, Széchenyi híd alatti területek részben parklási célú hasznsítása Az ITS középtávú célja a parklási prblémák megldása. Ennek érdekében a Stratégia a parklási kncepció megvalósításának flytatásaként a várs több pntján tervez - a prjektcsmagk keretén belül beavatkzást e prblémák enyhítésére (pl.: II. Jáns Pál téri mélygarázs, Árpád tömb mélygarázs). 4. Győr vársi és elővársi közösségi közlekedés rendszerének átalakítása Részletes megvalósíthatósági tanulmány, 2013 és 5. Intermdális közösségi közlekedési csmópnt kialakítása Győrött A várs közlekedési rendszerével fglalkzó tanulmány elsősrban a közösségi közlekedési (helyi, helyközi), a parklási rendszer és a kerékpárs közlekedés felülvizsgálatát és beavatkzásait, valamint a tervezett intermdális csmópnt kialakításáhz a helyi-helyközi utaskapcslatk gyrsabbá és attraktívabbá tételét célzza meg. A megvalósíthatósági tanulmányk részletesen vizsgálják az európai közösségi és a hazai közlekedésplitikai dkumentumkhz való illeszkedést. A megvalósítandó prjektek teljes egészében illeszkednek az Európai Unió közlekedési plitikájáhz és az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégiáhz, a Közlekedési Operatív Prgramhz, az Új Széchényi Tervhez, az Országs Területrendezési Tervhez, valamint Győr MJV Integrált Vársfejlesztési Stratégiáhz, Településfejlesztési Kncepciójáhz és Településszerkezeti Tervéhez. 91

92 A két tanulmány közösen négy általáns fejlesztési célt határz meg: 1. A helyváltztatás és az elérhetőség körülményeinek javítása 2. Frgalmi körülmények célztt javítása 3. A rendelkezésre álló eszközök, infrastruktúra és frrásk ptimális felhasználása 4. A közlekedés kzta környezeti hatásk mérséklése Ezen általáns célk bővebben a következőket jelentik: lyan intézkedések történjenek melyek a mdal-split tvábbi rmlását megakadályzzák és lehetségesség teszik a módváltást, távlatban a jelenleg is megfelelő alap infrastrukturális adttságkkal rendelkező elővársi közlekedés közösségi közlekedés rientált történjen meg, a várs közlekedésének a hsszú távú fenntarthatóság jegyében történjen meg, a területi, gazdasági és intézményi minden esetben legyenek részei a fenntartható tömegközlekedésnek a közlekedési légszennyezés és zaj mérséklése megfelelő, a belterületek elkerülését lehetővé tevő kapacitáskat és trlódásmentes lebnylódást biztsító frgalmszabályzási megldásk alkalmazásával. A tanulmány által javaslt prjektelemek: Marcalvársi bekötés, különszintű közúti átjárás biztsítás, 821. sz. főút 2x2 sávs bővítése a Lajta út Szigethy A. út között. Új győri megállóhelyek építése a szűkebb belterületen. Ménfőcsanak megálló- és rakdóhely állmássá minősítése. Újlak utcai gyalgs-kerékpárs aluljáró létesítése. Győr vá. VIII. vágány mellett pern építése. Részleges autóbuszs ráhrdás Ménfőcsanakn. Teljes autóbuszs ráhrdás Ménfőcsanakn (autóbuszk csökkentett fenntartásával). A már fent megfgalmaztt fejlesztési célkn túl az intermdális csmópnt létesítésének peratív céljai az alábbiak: Szlgáltatási színvnalemelés Akadálymentesített kapcslat minden közlekedési mód között, átszállásk könnyebbé tétele Több átszállási lehetőség egy csmópntban, Gyalglási távlságk csökkentése Időjárás elleni védelem épületben, perntető, stb. P+R, B+R, K+R, bérkerékpár rendszer Integrált jegy- és bérletvásárlási lehetőség Egyéb szlgáltatásk (psta, kereskedelem, hivatal, stb.) megfelelő nyitva tartással, Integrált dinamikus utastájékztatás minden érintett visznylatról Településrendezés, építészet Észak dél kapcslat Elválasztó hatás csökkentése Vársképi illeszkedés Egyéb prjektekhez történő illeszkedés Üzemeltetés Gazdaságsság növelése Egyenletes kapacitásmegsztás Az ITS önálló középtávú célja a műszaki infrastruktúra fejlesztésén belül a közösségi közlekedés. A közösségi közlekedés fejlesztésére a Stratégia több fnts prjektet fgalmaz meg, többek között a részletes megvalósíthatósági tanulmánykra alapztt prjekteket is: Kötöttpályás vársi-elővárs közösségi közlekedési rendszer Intermdális csmópnt kialakítás Győrött A vízi közlekedés Győrött és térségében A fenntartható közlekedéssel kapcslats szemléletfrmálás 92

93 A várs gazdaságfejlesztéséhez kapcslódó szakplitikai dkumentumkkal való összefüggések bemutatása 1. Turizmusfejlesztési stratégia A Turizmusfejlesztési stratégia célja a térség fenntartható fejlesztésével a turisztikai vnzerő növelése, a meglévő értékek turisztikai attrakcióvá alakítása és piacra vitele, a versenyképesség javítása, a vendégfrgalm növelése, a várskép frmálása, és nem utlsósrban az rszágs és reginális be való sikeres bekapcslódás. A stratégia felülvizsgálata és aktualizálása jelenleg flyamatban van, a várs a as időszakban a krábban megkezdett irányvnalakra építve kívánja flytatni it. A turizmusfejlesztési stratégia fő irányai: Turisztikai vnzerő - Kulturális turizmus, rendezvények, fesztiválk - Vallási turizmus - Ökturizmus - Egészségturizmus - Üzleti turizmus - Aktív turizmus - A térségben: ifjúsági, falusi és lvas turizmus A turisztikai infrastruktúra - Szálláshely-fejlesztés - Flyók szabályzása, alkalmassá tétele a turisztikai hasznsításra - Győr-Pér repülőtér fejlesztés - Turisztikai-infrmációs rendszer Új prgramk kialakítása - Tematikus rendezvények - Történelmi hagymányk újjáélesztése - Állandó, garantált prgramk - Hsszú távú tematikus tervezés Humán erőfrrás - Együttműködés az egyetemmel - Turisztikai vállalkzásk támgatása - Aktív részvétel a Pannn Termál Klaszter, illetve egyéb klaszterek munkájában Győr a bel-és külföldi turisták rszágs szinten is kedvelt célpntja. Győr Megyei Jgú Várs Településfejlesztési Kncepciójában hsszú távn a kulturált társadalm és a több lábn álló (diverzifikált) gazdaság megteremtése részcélkn belül is fglalkzik a turizmus és idegenfrgalm fejlesztésével. Az önkrmányzat a turizmusfejlesztési stratégia megvalósításának flytatásaként a következő években is kiemelt ágazatként kezeli az idegenfrgalmat. Az ITS önálló középtávú célja a Kulturális infrastruktúra, amely cél megvalósítása érdekében a dkumentum több prjektet és beavatkzást tartalmaz: Ökturisztikai, kulturális és gasztrnómiai kitörési pntk aznsítása és közös Győr funkcinális várstérségében Kiskút területének idegenfrgalmi, szabadidős és rekreációs célú, zöldterületek megújítása Kerékpárs turizmus 93

94 2. Gazdasági prgram Győr várs jelenleg is érvényben lévő gazdasági prgramja 2011-ben készült, megvalósítása a végéhez közeledik. A gazdasági prgram az önkrmányzati ciklus 4 évére vnatkzó beruházási, vársfejlesztési elképzeléseket tartalmazza. A prgram összhangban áll a várs krábbi stratégiai dkumentumaival (Integrált Vársfejlesztési Stratégia, Lcal Agenda stb.), a nevezett beruházásk megvalósítását önkrmányzati, állami és európai uniós frrásk felhasználásával tervezi. A gazdasági prgram kiemelt prjektjei, tervezett nagyberuházásk: - A Jedlik híd beruházás befejezése - A Dunakapu tér és környezetének reknstrukciója - Az AUDI új gyárépítéséhez kapcslódó infrastrukturális - Egy multifunkcinális csarnk (aréna) megépítése - MOBILIS Interaktív Kiállítási Közpnt Tvábbi fejlesztési és pályázati lehetőségek: - út-, és kerékpárút - vízrendezés, csapadékvíz-, és szennyvízelvezetés - Hazai és/vagy európai uniós pályázati támgatással megvalósítható beruházásk A prgram kiemelten fglalkzik a Győri Nemzetközi Ipari Park Kft. flyamats fejlesztésével és bővítésével. A település élhetőségének biztsítása szintén fnts feladat a várs számára, kiemelt támgatási terület a sprt és kulturális infrastruktúra, és a vársüzemeltetési feladatk magas színvnalú ellátása. Mivel a prgram időtávja lassan a végéhez ér, ezért az Önkrmányzat már megtette az aktualizálás szükséges lépéseket, a prgram felülvizsgálata és frissítése jelenleg flyamatban van. De fnts kiemelni, hgy felülvizsgálatról van szó, a várs a 2007-ben megkezdett út flytatásaként a 2011-es prgram alapjaira építve tervezi a következő ciklus it. A Stratégia a prgram célkitűzéseit figyelembe véve készült, a még megvalósításra váró elemeit tvábbra is szerepelteti, mindemellett a várs újabb gazdasági fejlesztési elképzeléseit is tartalmazza. 94

95 A várs épített és természeti környezetéhez kapcslódó dkumentumkkal való összefüggések bemutatása 1. Lakáskncepció 2007 A Győr Megyei Jgú Várs Önkrmányzata által 1995-ben elfgadtt, majd a 2007-ben aktualizált új lakáskncepciója rögzíti, hgy az Önkrmányzat tvábbra is kiemelten fglalkzik az adtt bérlakás állmány meglévő állaptának fenntartásával és azk lehetőségek szerinti fejlesztésével. A lakás biztsítása a lakhatásukat önállóan megldani nem képes népesség számára széles körben érinti a várst. Ezeknek a lakásknak a bérleti díja a piaci bérleti díjaknál jóval kedvezőbb, ennek következtében a rendszer nem önfenntartó, a lakásbérleti díjak nem fedezik a hsszú távú fenntartás költségeit. Az Önkrmányzatnak ebből következően érdekében áll egyes ingatlanjainak az értékesítése, illetve annak elősegítése. A kncepció felméri az Önkrmányzat lakásállmányát és annak minőségét, illetve javaslatt tesz az értékesítési bevételek felhasználására. Győr Megyei Jgú Várs Településfejlesztési Kncepciója hsszú távn célként tűzi ki a minőségi önkrmányzati bérlakás-állmány megteremtését. Az ITS középtávn több prgram keretében fglalkzik a bérlakás/szciális lakás kérdéskörével, amelyek közül a legkiemelkedőbb a Szciális vársrehabilitáció Győr-Újvársban II. ütem, és az Otthnteremtési Prgram. 2. Győr Megyei Jgú Várs Települési Környezetvédelmi Prgramjának felülvizsgálata, aktualizálása (2012) A prgram a várs krábban érvényben lévő Települési Környezetvédelmi Prgramjának (TKP) felülvizsgálata, illetve a benne fglalt célk aktualizálása érdekében készült. A vizsgálat legfntsabb céljai a környezet állaptában 2001 óta bekövetkezett váltzásk értékelése, a kitűzött környezeti vállalásk teljesültségének feltárása, valamint a még nem megvalósíttt környezetvédelmi prgrampntk új struktúrában, a fenntarthatósági igényeknek megfelelő összeállítása vltak. A prgram általáns célkitűzései: 1. Környezeti kárelhárítás megkezdése, a legnagybb környezetszennyezések felszámlása 2. Döntéstámgató adatbázisk és együttműködő infrmációs rendszerek létrehzása, karbantartása és. 3. Környezetállapt érzékelhető javulása és ezen állapt stabilizálása. 4. Környezeti állaptjellemzők, a fenntarthatóság indikátrainak kidlgzása és alkalmazása a nrmál intézményi működésben. 5. A vársi önkrmányzat intézmény keretében a Környezetvédelmi Irda tevékenységének erősítése. 6. Környezetirányítási rendszer kiépítése és a tanúsítvány megszerzése (ISO 14001) az Önkrmányzatnál. 7. Környezetvédelmi feltételek, érdekek érvényesítésének priritásszintű biztsítása. 8. Környezeti elvárásk és azk ellenőrzési feltételeinek belefglalása a pályázati feltételekbe. 9. A környezetvédelem területén hatályba lépett és megalktásra kerülő törvények és alacsnyabb szintű jgszabályk flyamats figyelése és érvényesítése a, beavatkzásk tervezése és engedélyezése terén. 10. Szakmai krdináló szerep betöltése az infrmációs háttér kialakításában és működtetésében, valamint a környezeti nevelés, a környezettudats gndlkdás kialakításában mind a laksság, mind a termelő vállalatk körében. A prgram új célstruktúrájába a következő szempntcsprtk lettek definiálva: 1. Stratégiai célkitűzések 2. Levegőminőség 95

96 3. Vízvédelem (felszíni és felszín alatti vízminőség-védelmi, infrastrukturális és szennyvíztisztítási kérdések is) 4. Talajvédelem 5. Zaj- és rezgésvédelem 6. Energiafelhasználás 7. Hulladékgazdálkdás 8. Természetvédelem 9. Fenntartható közlekedés 10. Épített és településkörnyezet (zöldfelület-gazdálkdás is) 11. Szemléletfrmálás és kmmunikáció Az ITS az átfgó környezetvédelmi szemlélet mellett a prgram több célkitűzésének megvalósítására tartalmaz knkrét beavatkzást: Zöldfelületek megújítás, a meglévők megóvása Vízpartk revitalizációja Környezetbarát és fenntartható közlekedés: Kerékpárs és gyalgs kapcslatk, vízi közlekedés, közösségi közlekedés Közmű - nagy hangsúlyt fektetve a csapadék, bel- és szennyvízelvezetésre (talajés vízvédelmi szempnt) Hatékny energiafelhasználásra irányuló (az ITS a fizikális beavatkzásk mellett külön fejezetet szentel a témakörnek) Szemléletfrmálással kapcslats prgramk megvalósítása (közlekedés, energia) 3. Győr Megyei Jgú Várs Belvársi Akcióterületi Terve (2009; módsítva 2013-ban) Győr történelmi belvársának kiemelt szerepet kaptt a krábbi vársfejlesztési stratégiákban is. Győr vársa az akcióterületen lyan megvalósítását tervezi, ahl a közösségi terek és önkrmányzati tulajdnban álló ingatlank fizikai megújításán túl helyi vállalkzáskat, intézményeket tesz érdekeltté abban, hgy a várs kiemelt közpnti területe az elvárható legnagybb mértékben és szellemben újuljn meg mind az itt élők, mind az idelátgatók megelégedettségére. Ennek megfelelően a fizikai megújítás mellett hangsúly kerül mind az érintett közösségek erőfrrásainak fejlesztésére, mind a kijelölt akcióterületen működő vállalkzásk bevnására is. I. ütemben a Győr, Széchenyi tér és környezetének funkcióbővítő című prjekt sikeresen megvalósult. A jelenlegi ITS prjektje a "Lüktető belvárs" A Belvárs kulturális infrastruktúrájának funkcióbővítő címet viseli, azzal a szándékkal, hgy a sikeres I. ütemben megvalósult prjekt eredményeit újabb az akciótervben szereplő - kel egészítse ki, ezzel téve teljessé a belvársi funkciók és területek összhangját. 96

97 4. Szciális vársrehabilitáció Győr-Újvárs területén Akcióterületi terv Az akcióterületi fejlesztés hsszú távú célja, hgy a hanyatlás évtizedei után Újvárs elinduljn a fejlődés útján. A fejlesztés rövid távú, knkrét célja az, hgy a különböző tevékenységek között szereplő prjektelemek megvalósításával a kiválaszttt lakó-és középületek, valamint a Bercsényi ligeti közterületek megújuljanak, szebbé, esztétikusabbá téve az akcióterületet, növelve az itt élők és ide látgatók kmfrtérzetét, s nem utlsó srban javítva annak a több mint száz önkrmányzati bérlőnek a mindennapi életét, akik a felújítandó bérlakáskban laknak. A prjekt részét képező, szerteágazó, tartalmas sft tevékenységekkel azt a tvábbi célt kívánja megvalósítani az Önkrmányzat, hgy az akcióterületen élő, zömmel hátránys helyzetű, alacsny képzettségű, munkát nehezen találó emberek közül minél többnek lehetőséget tudjanak nyújtani a jelenlegi helyzetükből való előrelépésre. A skféle prgram esélyt kínál az itt lakók egészségi állaptának, műveltségi, képzettségi szintjének a javítására, száms közösségi tevékenységben való részvételre, a mdern életvezetés mintáinak megismerésére és gyakrlatának elsajátítására, a környezettudats szemléletmód megtapasztalására, valamint a közbiztnság javítására. A prjekt 2012-ben kezdődött az Új Széchenyi Terv keretein belül. A várs középtávú célja a sikeres rehabilitáció flytatása. Az ITS Szciális vársrehabilitáció Győr-Újvársban, II. ütem című prjektje e cél megvalósítását szlgálja. 5. Győr Várs Stratégiai Zajtérképe (2012) A környezet zajállaptát legjbban zajtérképekkel lehet leírni. A zajtérkép térképes frmában mutatja meg a várs zajterhelését (közúti, vasúti és ipari). A zajtérkép kiválóan alkalmazható zajcsökkentési intézkedések szemléltetésére. A stratégiai zajtérképek eredményeként létre jövő knfliktustérkép és érintettségi számk alapján kiválasztható a zajcsökkentési intézkedések beavatkzásának fntssági srrendje. Az intézkedések hatásuk vagy akár költségük szerint szimulációval, még a megvalósulás előtt összehasnlíthatóak, kimutathatók az eltérő intézkedések hatásai külön-külön és együttesen is. Az ITS-ben önálló prjektként szerepel A várs stratégiai zajtérképének felülvizsgálata. A közlekedésből származó aktív zajcsökkentést segítik az egyes közlekedésfejlesztési prjektek: Vársi úthálózat fejlesztéséhez kapcslódó prjektcsmagk: az utak krszerű gemetriai tervezése, az elkerülőutak megépítése, megfelelő anyaghasználat hatására csökken a zajszennyezés Buszállmány krszerűsítése: a használt eszközök gyártási technlógia váltásával csökken a környezeti terhelés A közösségi közlekedésfejlesztéshez kapcslódó prjektcsmagk Kerékpárs és gyalgs közlekedés Az ipari zajcsökkentést segíti az egyes üzemek technlógiai krszerűsítése (pl. Szeszgyár). 97

98 5.2. A stratégia belső összefüggései Az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítésénél elsődleges szempnt vlt a már fent leírt magasabb szintű tervekhez és ágazati dkumentumkhz való illeszkedés. Mindemellett a stratégia célrendszere a célk elérése érdekében megfgalmaztt prjektek és beavatkzásk teljes mértékben a helyzetelemzésben feltárt erősségekre építve, a beaznsíttt prblémák megldását célzzák. A várs stratégiájában megfgalmaztt valamennyi priritás vársfejlesztési célkat szlgál. A vársrészi szintű beavatkzásk egymást erősítve járulnak hzzá a stratégia tematikus céljainak megvalósításáhz. Az egyes ágazati célk egymásra gyakrlt hatásai a valóságban nehezen szétválaszthatók, hiszen a vársfejlesztésben is minden mindennel összefügg : A humánerőfrrás erősítése érdekében tervezett ktatási, szciális és egészségügyi, valamint sprt és szabadidős tevékenységek kiszlgálását lehetővé tevő infrastruktúra-, a kulturális infrastruktúra és a vársi szlgáltatásk (Önkrmányzat kapcslati rendszerének szélesítése, hálózatfejlesztés a közszlgáltatáskban, stb.) gazdaságélénkítő hatásuk mellett legtöbb esetben az épített és természeti környezet in keresztül realizálódnak. A műszaki infrastruktúráhz kapcslódó társadalmi hatása (a laksság életminőségének javítása) mellett a várs megközelíthetőségének és térségi kapcslatainak erősítésével lehetőség nyílik a várs gazdasági ptenciáljának tvábbi kiaknázására. Környezetvédelem szempntjából valamennyi eszköz közvetlen vársfejlesztési tevékenységet jelent, mely a környezetbarát technlógiák elterjesztésén túl a barnamezős területek rehabilitációján keresztül a zöldterületek és a knkrét vársrehabilitációs prjekteken keresztül támgatja a vársi célk elérését. Az ITS elkészítéséhez elengedhetetlen vlt tvábbá az Európai Unió és a Krmány által megfgalmaztt lyan irányelvek és elvárásk figyelembe vétele, mint például az egyeztetési eljárásk szabályzás szerinti leflytatása, valamint a széleskörű partnerség biztsítása. A tervezés srán rendkívüli jelentőséggel bírt a helyi társadalm és a gazdaság szereplőinek flyamats tájékztatása, az Önkrmányzat és a partnerek közötti intenzív kmmunikáció, és a résztvevők aktív, támgató közreműködése. A vársfejlesztés sikeressége a legnagybb mértékben az integrált szemléletmód megfelelő érvényesítésétől függ. Vagyis attól, hgy a döntéshzók, beruházók és tervezők képesek-e saját céljaikn, érdekeiken túllépve megteremteni a prjekt sikerességéhez szükséges integrált fizikai, gazdasági és társadalmi környezetet, vagyis az integrált vársfejlesztés ptimális feltételeit. 98

99 6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A stratégia megvalósítását a várs által beflyáslható belső, illetve a várs hatáskörén kívül eső külső tényezőkből adódó kckázatk beflyáslhatják. A külső-belső kckázatk mellett a kckázati tényezőket alapvetően hárm kategóriába srljuk: Minden prjektelemre vnatkzóan KOCKÁZATOK Előkészítés Megvalósítás Üzemeltetés/Fenntartás A megvalósítás időbeni csúszása (műszaki kk, időjárás) Tervezési, illetve kivitelezési hibákból adódó balesetveszélyesség 1. Fizikai, környezeti Tervezési flyamat elhúzódása Pályázati frrásk el nem nyerése Vis mair események kzta (pl. balesetből adódó) kárk Az építkezés következtében megnövekvő környezeti terhelés A pályázati frrásk lehívhatóságának időbeni csúszása Nem rendeltetésszerű használatból, szándéks rngálásból adódó kárk Frgalmnövekedésből adódó megnövekedett környezeti terhelés (zaj, légszennyezés, frgalmi dugó) Tervezett üzemeltetői struktúra váltzása A tervezettnél kisebb támgatási összeg megítélése A kereslet által generált magasabb kivitelezői árak Befektetői érdeklődés elmaradása Kivitelező csődbe megy 2. Pénzügyi, gazdasági Hitelfelvételi prblémák A hazai és nemzetgazdasági helyzet rmlása miatt bekövetkező financiális prblémák Alacsny vásárlói, bérlői érdeklődés, alacsny kihasználtság Az érintett államigazgatási szervek partnerségének hiánya Az érintett államigazgatási szervek partnerségének hiánya Tőkehiány, önerő hiány miatt elmarat közszlgáltatásk Több prjekt párhuzams megvalósítása következtében jelentkező finanszírzási prblémák 99

100 Nyertes pályázat esetén a szerződéskötés elhúzódása Építési napló nem megfelelő vezetése Az együttműködés és az érdekérvényesítési esélyeinek gyengülése Pótmunkák felmerülése 3. Jgi, társadalmi, szervezeti Engedélyeztetési eljárás elhúzódása Közbeszerzés időbeli tlódása Tulajdnjgi prblémák Engedélyek kiadásának csúszása, visszavnása Laksság általi kihasználtság nem megfelelő Az Önkrmányzat tevékenységeivel kapcslats lakssági ellenállás A beruházó nem a megállapdásnak megfelelő módn végzi a kivitelezést Jgszabályi váltzásk, amik hatással vannak a prjektek költségvetésére A fent bemutattt kckázatk különböző mértékben beflyáslhatják a stratégia céljainak megvalósulását, valamint azk bekövetkezésének valószínűsége is váltzó. Ezek figyelembe vételével kell az Önkrmányzatnak a szükséges intézkedéseket megtennie a kckázatk elkerülése érdekében. 100

101 7. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE 7.1. A célk elérését szlgáló fejlesztési és nem beruházási önkrmányzati tevékenységek A várs Önkrmányzatának fejlesztési és nem beruházási tevékenységeit, vagyngazdálkdási gyakrlatát a Megalapzó vizsgálat fejezete ( ) részletesen tartalmazza. A fejezet fglalkzik többek között az önkrmányzat településfejlesztési, gazdaságfejlesztési, energiagazdálkdási és fglalkztatásplitikai, valamint lakás- és helyiséggazdálkdási (beleértve a bérlakás-gazdálkdást is) tevékenységeivel. Emiatt az abban leírtak megismétlését nem tartjuk szükségesnek Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatárzása Az stratégia megvalósításának legfntsabb önkrmányzati szereplője a Településfejlesztési Fősztály, ezen belül a Vársfejlesztési Osztály, illetve azn belül a Főépítészi és a Stratégiai Csprt. A Fősztály megnevezett Csprtjai előkészítő, tervező, terveztető és krdináló szerepet töltenek be a településfejlesztési kérdésekben, együttműködve a többi illetékes szervezeti egységekkel. Az Önkrmányzat működésére vnatkzó előíráskat és az Önkrmányzat és azn belül az sztályk és csprtk kötelező és önként vállalt feladatait a Győr Megyei Jgú Várs Önkrmányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2012. (II. 19.) önkrmányzati rendelete tartalmazza: A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY felelős a fősztály feladatkörébe tartzó ügyek gyrs, szakszerű és törvényes ellátásáért, a fősztályn belüli hatékny és célszerű munkamegsztásért, valamint az eredményes munkáért, ellátja a Vársfejlesztési Osztály, valamint a Vársépítési Osztály tevékenységének összehanglását, irányítását, felügyeletét, ellenőrzését, a fősztály alá rendelt sztályk közötti, valamint a fősztály alá rendelt sztályk és az Önkrmányzat, tvábbá a Hivatal vezetése közötti infrmáció áramlás biztsítását, 101

102 krdinálja a fősztály feladatkörébe tartzó ügyekben az előterjesztések, beszámlók, tájékztatók határidőben történő elkészítését, javaslatt tesz a közgyűlési, bizttsági, részönkrmányzati, plgármesteri és jegyzői előterjesztések, önkrmányzati rendeletek, belső szabályzatk megalktásának vagy esetleges módsításának előkészítésére, biztsítja a fősztály feladatkörét érintő jgszabályk, közgyűlési, bizttsági, részönkrmányzati és plgármesteri határzatk előkészítését, valamint ezek végrehajtását, javaslatt tesz a hzzá tartzó sztályk, illetve többi fősztály egyes munkaflyamatainak ésszerűsítésére, az adminisztratív terhek csökkentésére, ellátja azkat a hatáskörébe tartzó feladatkat, amelyek a hzzá tartzó sztályk részére nem kerültek átadásra, illetve amelyeket a hzzá tartzó sztályktól a fősztályvezető esetileg magáhz vn, segíti a várs fejlődéséhez szükséges külső frrásk feltárását, a feltárt frrásknak a hatéknyság és takaréksság szempntjai szerinti felhasználását, valamint közreműködik a fősztály feladatköréhez kapcslódó közbeszerzési eljáráskban. A Vársfejlesztési Osztály közreműködik az Önkrmányzat településfejlesztéssel és településrendezéssel kapcslats feladatai ellátásában, közreműködik a várs éves és középtávú településfejlesztési tervei elkészítésénél, részt vesz a területfejlesztési célkitűzés megteremtésében, előkészíti az településfejlesztési kncepciót, integrált településfejlesztési stratégiát, a Vársépítési Osztállyal együttműködve részt vesz a jelentős önkrmányzati beruházásk, döntések, illetve az azkhz kapcslódó tervpályázatk előkészítésében, kapcslatt tart a feladatköréhez tartzó területen működő külső szervezetekkel, intézményekkel, gazdasági társaságkkal stb., közreműködik az önkrmányzati beruházási döntések és a vársfejlesztési beruházásk előkészítésében, vársfejlesztési-stratégiai javaslatkkal él az Önkrmányzat közigazgatási területén belüli, illetve a vársfejlődés szempntjából lényeges, azt övező területekre nézve, kidlgzza a belterületbe vnásk, valamint az újnnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő területek kezelésének ütemezését és stratégiáját, közreműködik a megyei és reginális területfejlesztési kncepció és prgram kialakításában, az önkrmányzati tulajdnú ingatlankra hsszú távú hasznsítási javaslatkat dlgz ki vagy azkat felülvizsgálja. Szakvéleményt ad az önkrmányzati tulajdnú ingatlank értékesítésével kapcslatsan, gndskdik a Vársstratégiai Bizttság titkári teendőinek ellátásáról, keretében működik a mindenkri főépítész, az ő feladatkörébe tartzik a főépítészi feladatk ellátása, valamint minden lyan feladat, amelyet jgszabály, szabályzat, plgármesteri vagy jegyzői utasítás az sztály hatáskörébe utal. A Stratégiai Csprt részt vesz a várs területét érintő fejlesztési stratégiák, kncepciók és tervek kidlgzásában, vezeti azk nyilvántartását, figyelemmel kíséri a hazai és az EU-s fejlesztési prgramkat, pályázati lehetőségeket, ennek érdekében a stratégiai területek fejlesztésével kapcslats pályázati anyagk, tervek előkészítését krdinálja, gndskdik a pályázatk benyújtásáról, illetve arra megbízást ad, az önkrmányzat és a hivatal benyújttt pályázatait és azk státuszát nyilvántartja, együttműködik a területfejlesztés megyei és reginális stratégiai és területfejlesztési szervezeteivel, 102

103 ellátja a Plgármesteri Hivataln belül a Fősztály által kezelt pályázatk kapcsán a menedzsment feladatkat, kapcslatt tart a pályázatk menedzsmentjét alktó külső szervezettel/szervezetekkel, döntésre előkészíti a Környezetvédelmi Alap felhasználását, gndskdik a döntések végrehajtásáról, előkészíti a környezetvédelmi tárgyú stratégiákat, terveket, kncepciókat, beszámlókat, előkészíti a környezetvédelmi tárgyú rendelettervezeteket, előterjesztéseket, gndskdik azk végrehajtásáról, közreműködik környezetvédelemmel kapcslats intézkedési prgramk készítésében, szervezi a környezetvédelmi prgramkat, rendszeresen értékeli illetékességi területének légszennyezettségi állaptát, arról a laksságt tájékztatja, valamint intézi a Kitaibel Pál Környezetvédelmi Emlékérem díj admányzásával kapcslats ügyviteli feladatkat. A Főépítészi Csprt gndskdik a településrendezési eszközök elkészítéséről, módsításáról, azk jóváhagyásáról, kidlgzza a település épített és természeti környezetének használatával és alakításával összefüggő önkrmányzati rendeleteket, előkészíti és kidlgzza, illetve kidlgztatja - a Vársépítési és a Vagyngazdálkdási Osztály szakmai közreműködésével - a KKT-t, valamint a KKT-nak megfelelően kidlgzza a településrendezési előszerződéseket és szerződéseket és előterjeszti vezetői döntésre, közreműködik az épített környezet helyi védelmében, a helyi építészeti értékek, a településkép védelmében, megvizsgálja a településrendezési eszközök módsítására irányuló kérelmeket, szakmai megalapzttság esetén javaslatt tesz a döntéshzó felé a rendezési terv módsítására, településrendezési eszköz módsítását megtervezi, illetve megtervezteti, a jóváhagytt településrendezési eszközökről nyilvántartást vezet, gndskdik e tervek karbantartásáról, felülvizsgálatáról, vársrendezési, vársépítészeti tervpályázatkat kezdeményez, leflytatja a tervpályázatkat, javaslatt készít az építési és telekalakítási tilalmakra, azk bejegyzésének törlésére, tvábbi sajáts jgi intézménynek minősülő krlátzáskra, az elrendeltekről nyilvántartást vezet, helyi településrendezési előírásk tartalmáról felvilágsítást ad és szakmai knzultációt biztsít, részt vesz a térségi, reginális rendezési tervek véleményezésében, krdinálja a területi-, és települési infrmációs rendszerek (térinfrmatikai rendszer) kialakítását és működtetését, a külső és belső várs-, és ingatlanfejlesztési igényeket szakmai véleményével segíti és krdinálja, véleményezi a külföldiek ingatlanvásárlását, gndskdik a települési és építészeti értékek feltárásáról, előkészíti a műemlékvédelemmel, illetve a helyi építészeti örökség védelmével kapcslats önkrmányzati döntéseket, közreműködik a Tervtanács működtetésében, döntésre előkészíti a helyi, egyedi védelem alatt álló épületek felújításáhz, jó karbantartásáhz, megóvásáhz, állagának megőrzéséhez nyújtható önkrmányzati támgatást, gndskdik a döntések végrehajtásáról, valamint közreműködik a plgármester településképi véleményezési, településképi bejelentési és településképi kötelezési eljárásában. A Vársépítési Osztály ellátja az sztály, az Önkrmányzat és intézményei, tvábbá a Plgármesteri Hivatal vezetése között a feladatkörébe tartzóan az infrmációáramlás biztsítását, felelős az sztály feladatkörébe tartzó ügyek gyrs, szakszerű és törvényes ellátásáért, az eredményes munkáért, 103

104 biztsítja az sztály feladatkörét érintő önkrmányzati rendelet, közgyűlési, bizttsági, részönkrmányzati és plgármesteri határzat előkészítését, valamint azk végrehajtását, valamint minden lyan feladat, amelyet jgszabály, szabályzat, plgármesteri vagy jegyzői utasítás az sztály hatáskörébe utal. Beruházási Csprt előkészíti és szervezi az önkrmányzati beruházáskat, a költségvetésben jóváhagytt beruházásk és felújításk megvalósítása érdekében előkészíti a jgszabályban fglalt feladatk végrehajtását, javaslatt tesz beruházással kapcslats tervpályázat leflytatására, részt vesz a beruházáskkal kapcslats tervpályázatk lebnylításában és elbírálásában, közreműködik az út- és közműben a vnatkzó önkrmányzati rendeletben fglaltak figyelembevételével, szakmai segítséget nyújt az önkrmányzati önálló intézmények felújítási és energiagazdálkdási feladatainak ellátásáhz, véleményezi a településrendezési eszközöket az sztály feladatkörét érintően, a kölcsönös infrmáltság és a hatékny munkavégzés, valamint a különböző szerveknél kezelt nyilvántartásk egyezősége, aktualizáltsága érdekében flyamatsan kapcslatt tart és knzultál a Közgyűlés irányítása alá tartzó, de a szakmai tevékenység jellege szerint az sztályhz kapcslódó intézmények, gazdasági társaságk szakembereivel (Győr Megyei Jgú Várs Útkezelő Szervezete, GYŐR-SZOL Zrt.), illetve egyéb szervezetekkel, valamint a Hivatal szervezeti egységeivel, közreműködik az sztály feladatköréhez kapcslódó közbeszerzési eljáráskban, elkészítteti az önkrmányzati beruházáskhz szükséges tanulmánykat, engedélyezési és kiviteli terveket, ellátja Győr Megyei Jgú Várs Útkezelő Szervezetének felügyeletét, így különösen ellenőrzi a vársi úthálózat vnatkzásában a fenntartási és üzemeltetési feladatkat, felügyeli beruházásaival összefüggő feladatait, krdinálja az utak, hidak fenntartásával, fejlesztésével kapcslats éves és középtávú tervek elkészítését és megvalósítását, szakmai véleményének kialakításával közreműködik a KKT Vársfejlesztési Osztály által történő kidlgzásában, véleményezési jggal részt vesz a településrendezési szerződések megkötésének flyamatában, a településrendezési szerződések jóváhagyásában mint szakmai jóváhagyó vesz részt, véleményezési jggal részt vesz a nem önkrmányzati beruházáskhz kapcslódó közterületet érintő munkák összehanglásában, ellátja a beruházáskkal, a kel kapcslats kötelezettség-vállalásk OrganP-rendszerben történő nyilvántartását, az Európai Unió által támgattt beruházásk keretében szrsan együttműködik a Stratégiai Csprttal, szükség esetén a prjekt Közreműködő Szervezetével, a beruházási statisztika (negyedéves integrált gazdaság-statisztikai jelentés) elkészítése, a gazdasági döntésekkel kapcslats gazdasági, gazdaságssági elemzések elkészítése, előkészíti a lakóépületek környezetszennyezést csökkentő beruházásaira és a lakóépületek energiatakaréks felújítására vnatkzó önkrmányzat által kiírt pályázatkat, gndskdik azk lebnylításáról előkészíti az Önkrmányzat költségvetésében szereplő Kisebb vlumenű munkák megnevezésű előirányzat terhére a kötelezettség-vállaláskat, az előirányzat átcsprtsításkról és az előirányzat lebntáskról szóló döntéseket, előkészíti a várs közösségi közlekedését (autóbusz-közlekedés, vasúti közlekedés, vízi közlekedés), közúti közlekedést és kerékpárs közlekedését érintő döntéseket, részt vesz a közlekedési beruházási munkák előkészítésében, végrehajtja a várs közösségi közlekedését (autóbusz-közlekedés, vasúti közlekedés, vízi közlekedés), közúti közlekedést és kerékpárs közlekedését érintő döntéseket, részt vesz a pályázatk Vársépítési Osztály feladatkörébe tartzó szakmai előkészítésében, valamint 104

105 krdinálja az sztály feladatkörébe tartzó közérdekű kötelezettség-vállalásk szervezését. Az Üzemeltetési Csprt gndskdik a Vársüzemeltetési Tanácsnk titkári teendőinek ellátásáról, előkészíti és szervezi belvízelvezetéssel, a vízkárelhárítással, az ár- és belvízvédekezéssel, a kárk helyreállításával összefüggő tervezési, kivitelezési és műszaki feladatkat, végzi a vársüzemeltetési feladatterv összeállítását, az abban fglaltak ellenőrzését, így különösen játszótér üzemeltetésének ellenőrzését, az autóbuszvárók üzemeltetésének ellenőrzését, a vársi zöldterület gazdálkdási és fenntartási feladatk ellenőrzését, az Önkrmányzat kezelésében lévő temető fenntartási és üzemeltetési feladatk ellenőrzését, a szbrk gndzását, a parkk fenntartását célzó feladatk ellenőrzését, a parklók üzemeltetésének ellenőrzését, a közterületek üzemeltetésével, karbantartásával kapcslats feladatk ellenőrzését, a köztisztasággal, a hóeltakarítással, a síksság-mentesítéssel kapcslats feladatk ellenőrzését, a kéménysepréssel kapcslats feladatk ellenőrzését, a várs- és községgazdálkdással kapcslats feladatk ellenőrzését, vízi társulat hiányában dönt a helyi közcélú vízi-létesítmények, illetve közcélú vízi munkák költségeinek az érdekeltekre történő kivetéséről, közreműködik a középtávú és éves vársüzemeltetési prgramk kidlgzásában és megvalósításában, valamint a vársüzemeltetési csprt havnta vársszemlét tart, a tapasztalatkat összegzi, értékeli, figyelemmel kíséri a helyi és helyközi tömegközlekedés személyszállítási igényeinek váltzásait, azkat egyezteti az érintett közlekedési vállalattal, ellátja a jegyző hatáskörébe tartzó távhő-szlgáltatással kapcslats feladatkat, végzi a várs energetikai tervének energetikai felügyeletével kapcslats feladatkat, közreműködik a szlgáltatók és a fgyasztók közötti vitás kérdések rendezésében, biztsítja az Önkrmányzat szakmai képviseletét a közmű- és vízgazdálkdási társulatkban, összehanglja a tömegközlekedési vállalat menetrendjeit a laksság érdekeivel, karbantartja a helyi közfrgalmú közlekedési feladatk ellátásáról szóló közszlgáltatási szerződést, közreműködik a Győr és térsége hulladékgazdálkdási rendszer megvalósításában és üzemeltetésében, előkészíti a közszlgáltatásk (kéményseprő-ipari közszlgáltatás, távhőszlgáltatás, ivóvíz-, és csatrnaszlgáltatás, szilárd és flyékny hulladék-gazdálkdás, temetők) ellátásával, megszervezésével kapcslats döntéseket, előkészíti a parklással, fizető parklóhelyekkel, behajtási renddel kapcslats döntéseket, ellátja a reklámszlgáltatási kncessziós szerződés karbantartását és a reklámszlgáltatási kncessziós szerződéséhez kapcslódó ügyek intézését, kivéve a reklámkncepcióval kapcslats feladatk ellátását és az Önkrmányzat számára biztsíttt térítésmentes reklámfelületek igénybevételének krdinálását, részt vesz környezetszépítő versenyek szervezésében és megvalósításában, valamint krdinálja a csprt feladatkörébe tartzó közérdekű kötelezettség-vállalásk szervezését. Az Önkrmányzat hat állandó bizttsága közül a Településfejlesztési Fősztály a Vársstratégiai Bizttság (rövidítve: VSTRB) állásfglalásával nyújthatja be a képviselőtestület elé többek között a kel kapcslats elképzeléseit, önkrmányzati rendeletek tervezeteit, fejlesztési kncepciókat, stratégiákat, prgramkat és rendezési terveket. Mindemellett a Településfejlesztési Fősztály Vársfejlesztési Osztálya gndskdik a VSTRB titkári feladatainak ellátásáról is. A Vársstratégiai Bizttság terjeszti a Közgyűlés elé: a várskép helyi védelméről, tvábbá egyes építési előíráskról szóló önkrmányzati rendelet alapján helyi, egyedi védelem alatt álló épületek felújításáhz, jó karbantartásáhz, megóvásáhz, állagának 105

106 megőrzéséhez - a költségvetési rendeletben a Bizttság számára meghatárztt mérték feletti - önkrmányzati támgatás nyújtására vnatkzó előterjesztést, a helyi környezetvédelmi prgramt, valamint a környezetvédelmi szabályzásra vnatkzó rendelettervezetet, a helyi jelentőségű természetvédelmi terület kijelölésére, a természeti érték megőrzésére vnatkzó javaslatt, a rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési tervet (füstköd, riadótervet), a várs környezetének állaptáról szóló tájékztató, az Önkrmányzat által környezetvédelmi célra elkülönített összeg felhasználására vnatkzó előterjesztést, a költségvetési rendeletben a Bizttság számára meghatárztt mérték feletti, önkrmányzati Környezetvédelmi Alap felhasználására vnatkzó előterjesztést, valamint a természeti környezet fejlesztésének kncepcióját. A Bizttság állásfglalásával terjeszthető a Közgyűlés elé a költségvetési kncepció, az éves költségvetés, valamint a költségvetési rendelet végrehajtásáról szóló éves beszámló, a településfejlesztési kncepció és az integrált településfejlesztési stratégia, a természeti és épített környezet védelmének általáns szabályaival kapcslats előterjesztés, a vársi beruházással kapcslats előterjesztés, ideértve különösen a közmű- és közúthálózat fejlesztésével kapcslats előterjesztés, a közszlgáltatással - így különösen a kéményseprő-ipari közszlgáltatással, a távhőszlgáltatással, az ivóvíz- és csatrnaszlgáltatással, a szilárd és flyékny hulladékgazdálkdással, a temetővel - kapcslats előterjesztés, a közmű- és közúthálózat fejlesztésével kapcslats előterjesztés, a vársi közösségi közlekedéssel kapcslats előterjesztés, közterület-használat szabályával, a reklám elhelyezésével kapcslats előterjesztés, a behajtási engedéllyel, a behajtási renddel kapcslats előterjesztés, a parklással és a fizető parklóhellyel kapcslats előterjesztés, a várs szerkezeti terve és a helyi építési szabályzat elfgadására és módsítására vnatkzó előterjesztés, az építési és telekalakítási tilalm, tvábbá az elővásárlási jg elrendelésével, valamint felldásával kapcslats előterjesztés, az újnnan beépítésre szánt és a jelentős mértékben átépítésre kerülő terület, valamint új fejlesztés helyzetéről szóló előterjesztés, a köztéri szbr, műalktás állításával kapcslats, valamint az Önkrmányzat tulajdnában lévő vagy hzzájárulásával felújítandó műemléki és műemlék jellegű épületre vnatkzó előterjesztés, a várs kmmunális, szilárd és flyékny hulladékának elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcslats előterjesztés, a várs ipari eredetű és veszélyes hulladékának elhelyezéséről, kezeléséről, feldlgzásáról szóló tájékztató, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LVIII. törvény 30/A. szerinti településrendezési szerződés megkötésére irányuló előterjesztés, Győr Megyei Jgú Várs Útkezelő szervezete vezetőjének megbízására vnatkzó javaslat, valamint a várs részére elnyerhető környezet-, és természetvédelmi pályázatkban, céltámgatáskban, prgramkban való részvételre irányuló javaslat. A Vársstratégai Bizttság tesz javaslatt a plgármesternek: Kitaibel Pál Környezetvédelmi Emlékérem díj admányzására. A Közgyűlés a következő hatásköreit a Vársstratégai Bizttságra ruházza át döntésre: a költségvetésben a Bizttság részére meghatárztt keretek között külső szervek részére történő pénzeszközátadás, 106

107 a várskép helyi védelméről, tvábbá egyes építési előíráskról szóló önkrmányzati rendelet alapján helyi, egyedi védelem alatt álló épületek felújításáhz, jó karbantartásáhz, megóvásáhz, állagának megőrzéséhez - a költségvetési rendeletben meghatárztt összeghatárig - önkrmányzati támgatás nyújtását, a Környezetvédelmi Alap - a költségvetési rendeletben a Bizttság számára meghatárztt mérték feletti - felhasználására vnatkzó előterjesztést, településrendezési szerződések megkötésének szabályairól és a közterület-kialakítási terv készítésének rendjéről szóló 17/2011. (VI. 27.) GYMJVÖ. rendelet szerinti közterület-kialakítási terv jóváhagyását, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LVIII. törvény 30/A. -a szerinti települési tanulmánytervről szóló döntés meghzatalát és a 30/E. -a szerinti közterület-alakítási terv jóváhagyását és a településrendezési eszközök elkészítése srán a véleményezési eljárásban a beérkezett vélemények elfgadását vagy el nem fgadását. Az önkrmányzati településfejlesztési tevékenység fnts szereplője a Győr Prjekt Kft. és a GYŐR- SZOL Zrt. A Győr Prjekt Kft. vársfejlesztő társaságként Győr várs közigazgatási területén a településfejlesztési feladatk, különösen a közgyűlési döntéssel kijelölt vársrehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcslódó alábbi feladatkat látja el: az Integrált Településfejlesztési Stratégia karbantartásában, megújításában való közreműködés, a meglévő akcióterületi tervek karbantartása, új akciótervek elkészítése, illetve az abban való közreműködés, az egyes akcióterületi tervekből megvalósuló vársrehabilitációs prjektek előkészítési, végrehajtási feladatainak teljes körű menedzselése, részvétel a as európai uniós prgramzási időszakban megvalósítandó prjektek előkészítésében, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért felelős Szakállamtitkársága által kiadtt Vársfejlesztési Kézikönyv, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által elkészített, A Vársfejlesztő Társaság létrehzását és működtetését segítő iránymutatás című kiadványkban megfgalmazttak szerint a vársfejlesztő társaság feladatainak teljes körű ellátása, az peratív feladatk ellátása srán kapcslatt tart a Stratégiai Csprttal. Győr Megyei Jgú Várs Önkrmányzata Közgyűlése 180/2010 (VI.24.) Kgy. számú határzatával döntött arról, hgy az INSZOL Győri Vagyngazdálkdó és Szlgáltató Zrt., a Győri Kmmunális Szlgáltató Kft., Győri Hőszlgáltató Kft. és a Győri Vársfejlesztési Kft., szeptember 30-i időpnttal belvad a GYŐR-SZOL Győri Közszlgáltató és Vagyngazdálkdó Zrt.-be. A fent felsrlt szlgáltatók mindegyike 100%-ban az Önkrmányzat tulajdnában állt, így ennek köszönhetően valósulhattt meg azk összelvasztása. Mindegyik krábbi cég megtarttta fő tevékenységét a GYŐR-SZOL szlgáltatón belül: INSZOL Győri Vagyngazdálkdó és Szlgáltató Zrt. (Inszl): ingatlankezelés, bérbeadás, üzemeltetés Győri Kmmunális Szlgáltató Kft. (Kmszl): településtisztasági szlgáltatás, köztisztasági szlgáltatás, parkló rendszer üzemeltetése Győri Hőszlgáltató Kft. (Győrhő): gázellátás, légkndicinálás, villamsenergia-termelés, kereskedelem, távhőszlgáltatás 107

108 Győri Vársfejlesztési Kft.: várs gazdaságfejlesztési prgramjának kidlgzása, a prgram megvalósítása, a lehívható fejlesztési frrásk sikeres felhasználása (a vársfejlesztő társasági feladatkat 2013 közepétől a Győr Prjekt Kft. látja el) A településközi krdináció mechanizmusai, együttműködési javaslatk A előkészítése srán a Győr-Msn-Sprn Megyei Önkrmányzat a saját kmpetenciájában törekszik az adtt területegység (járásk, megyei jgú vársk, megye) számára szükséges fejlesztési tevékenységek összehanglt tervezésére. A megyei önkrmányzat területfejlesztési és területrendezési, valamint vidékfejlesztési és krdinációs feladatait a Területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi I. törvény (Tftv.) határzza meg január 1. napján megszűnt a megyei területfejlesztési tanács. A tanács jgutója a területileg érintett megyei önkrmányzat lett. Ezzel a megyei önkrmányzat feladatkörébe került a települési önkrmányzatk, a területi államigazgatási szervek, valamint a civil és szakmai szervezetek irányában fennálló (hazai és nemzetközi) együttműködés irányítása, elősegítése. Tvábbá a megyei önkrmányzat vette át a krmányzat, az önkrmányzatk és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek a megye területén belüli összehanglásával járó feladatkat is. A megyei önkrmányzat területfejlesztéshez és krdinációhz kapcslódó fntsabb feladatai: részt vesz az rszágs, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési kncepciók és prgramk kidlgzásában, véleményezésében, nymn követi azk kidlgzását, véleményezi a térségi területfejlesztési kncepciókat és prgramkat, részt vesz a határ menti megyék határn átnyúló nemzetközi fejlesztési prgramjainak tervezésében, kidlgzásában, dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési frrásk felhasználásáról, közreműködik a területi peratív prgramk irányításában, megvalósításuk végrehajtásában, a megye gazdaságának és fglalkztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés-ösztönző tevékenységet lát el, segíti a települési és térségi önkrmányzatk területfejlesztési társulásainak tevékenységét, működtetik a területi infrmációs rendszert, aminek részeként adatt szlgáltatnák a megyei vagy az alatti területi szinten megvalósuló megalapzásáhz január 1-től új szervezeti frmaként megjelent a megyei területfejlesztési knzultációs fórum. A 4 tagú fórum fele-fele arányban a megyei közgyűlési és a megyei jgú vársi küldöttekből áll össze. A fórum előzetesen állást fglal a megyei közgyűlés területfejlesztési ügyeiben, külön munkaszervezete nincs, titkársági feladatait a Megyei Önkrmányzai Hivatal látja el. Győr a megye székhelye és a megyei önkrmányzati hivatal tthna. A várs az eddigiekhez hasnlóan a jövőben is szrs kapcslatt kíván fenntartani a megyei önkrmányzattal és it a megyei elképzelésekkel összhangban tervezi megvalósítani. Győrnek aznban nemcsak a megyével, hanem a várstérséggel is szrs a kapcslata. A kiváló együttműködést biznyítja, hgy a Településfejlesztési Kncepció és jelen ITS partnerségi egyeztetésein nagy számban jelen vltak a várskörnyéki települések és részönkrmányzatk képviselői, plgármesterei. Az egyeztetéseken elhangztt kéréseket, javaslatkat az Önkrmányzat figyelembe vette a hsszú, illetve a középtávú célkitűzéseinek meghatárzása srán, melyek közül az egyik legfntsabb feladat a várs és a környező települések közötti közlekedési kapcslatk 108

109 (elővársi vasút, buszhálózat átszervezése, útkapcslatk kiépítése). Az egyeztetéseken többek között szó esett még közös turisztikai ről, illetve a várskörnyéki települések kistermelői tevékenységeinek lehetőség szerinti támgatásáról vársi termelői piac létrehzásával. Győr számára fnts a települések közötti flyamats kmmunikáció fenntartása, a fejlesztési irányk összehanglása, a lehetőségekhez mérten akár közös prjektek kidlgzása. Az Önkrmányzat tagja az Arrabna EGTC-nek és a Szigetköz Felső-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanácsnak is, amely szervezetek a járás-, megye- és rszághatárn túli térségi együttműködésekre is lehetőséget nyújtanak. Az önkrmányzat az egyes magánszereplőkkel, érdekképviseleti szervekkel is megvitatta a célkat és a vársfejlesztési feladatkba való bevnásukról a kncepcióban megfgalmaztt elvek alapján flyamatsan egyeztetett velük. Az együttműködésben kiemelt szerepe van a különböző szakmai kamaráknak, amelyekkel összefgják az ágazati szereplőket és képviselik érdekeiket a várs irányában is. 109