Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója

Átírás

1 Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Brsd-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet M U N K A A N Y A G december

2 Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe A megye célrendszerének bemutatása A megye fejlesztésének átfgó célja A megye fejlesztésének stratégiai céljai A fejlesztési célrendszer meghatárzása a megyén belül különféle sajátsságkkal rendelkező területi részegységekre A célrendszer kherencia vizsgálata Belső kherencia vizsgálat A jövőkép, a fejlesztési elvek és az átfgó cél kapcslatának bemutatása Külső kherencia vizsgálat A célrendszer kapcslata az OFTK-val A célrendszer kapcslata az OTrT-vel A célrendszer kapcslata a fntsabb ágazati kncepciókkal, tervekkel A terület felhasználás alapelveit lefektető kncepció Stratégiai térstruktúra bemutatása A fejlesztés eszköz- és intézményrendszere A priritásk aznsítása Felelősség és intézményrendszer - A kncepció üzenetei A tervezési flyamat, a társadalmasítás és legitimáció leírása

3 1. A megye jövőképe A megye tervezett fejlettségi állaptát 2030-ban az alábbiak jellemzik: A megyében a lakónépesség csökkenése megáll 2030-ra. A lakónépesség csökkenése a születések számának közel stagnálása, az rszágs átlagt elérő magasabb élettartam és az elvándrlás mértékének megállása mellett valamint egészségesebb környezeti feltételek kialakítása valósul meg. Az rszág gazdaságának bővülésével összhangban a gazdaságilag aktív laksság száma növekszik, miközben bővül a fglalkztatttság szintje és a munkanélküliség tartósan 10% alá süllyed. A fglalkztatást segíti az alapfkú isklai végzettség megszerzésének ösztönzése illetve a jól működő és a helyi gazdaság igényeihez illeszkedő szak-, felnőtt- és felsőfkú képzési rendszer működése, valamint az élethsszig tartó tanulást támgató nem frmális képzéseket biztsító intézmények. A fglalkztatás helyzetét javítja a népesség egészségtudatsságának javulása és jbb egészégi állapta, aminek eredményeként csökken a betegszabadságn töltött napk száma és nő az átlags várható élettartam is. A gazdaság fejlődésében, így a hzzáadtt érték előállítása és a fglalkztatás szempntjából meghatárzóak a megyére jellemző tradicinális iparágak helyi gazdaságba beágyazódtt hazai és külföldi tulajdnú vállalatai, valamint a vegyipar, gépgyártás, energiaipar és az infkmmunikációs szlgáltatáskn alapuló tevékenységek. A fejlődés meghatárzó sikertényezői: a fglalkztatási közpntk jó elérhetősége, a jól képzett és hatéknyan dlgzó munkaerő, illetve a helyi kutatás-fejlesztési közpntkkal való együttműködések. Az rszágs átlagt meghaladó mértékben növekszik a megyében a feldlgzóipari és a szlgáltató ágazatk vállalatainak hzzáadtt értéke, elsődlegesen a fglalkztatási közpntkban - ezek közül is kiemelten Misklcn - beruházó vállalatk teljesítményének köszönhetően. Misklc európai munkamegsztásba bekapcslódtt egyetemével és kutatóintézeteivel reginális hatású elismert gépipari, mechatrnikai és nantechnlógiai innvációs közpnt. A fglalkztatás és az aktív laksság számának bővülésével párhuzamsan egyre nagybb igény jelentkezik a helyi kkv szektr által nyújttt szlgáltatásk és előállíttt termékek vásárlására. A megye természeti erőfrrásainak hez képest - magasabb szintű hasznsítása valósul meg és ez fenntartható módn történik. Bővül a mezőgazdaság termékkibcsátása és exprt értékesítése, különösen a zöldség-, gyümölcs-, kertészeti ágazatban történő fglalkztatás növeléssel párhuzamsan. A mezőgazdasági tevékenységnél hangsúlys a táji adttságknak leginkább megfelelő termékek termesztése és helyben történő feldlgzása, illetve a nemzetközi szinten híres Tkaji brvidék értékeinek megőrzése és nemzetközi versenyképessége. Bővül az külpiaci értékesítés és a helyi piacra előállíttt, főként mezőgazdasági alap és feldlgztt termékek köre, melynek részese a közösségi alapú fglalkztatás is. A megye energia-felhasználásának több mint fele megújuló energiafrrásk (elsősrban bimassza, ez kiegészítve nap, szél, getermia és egyéb krszerű technikák) hasznsításával és a szénbányászatn alapuló saját energia-előállítás révén egyre hatéknyabban valósul meg. A megyében meghatárzó fglalkztatási körzetek alakulnak ki, melyek között kiegyensúlyztt együttműködés valósul meg: 1) Brsdi ipari tengely: Misklc Tiszaújvárs Kazincbarcika Ózd fglalkztatási közpntkkal; 2) Zemplén Tkaj-hegyalja (Bdrgköz) térsége: Sátraljaújhely- Sárspatak-Szerencs-Tkaj közpnti településekkel, illetve az 3) Abaúji-Csereháti területek, valamint 4) Mezőkövesd térsége. A fglalkztatási körzeteket jó minőségű, karbantarttt vasúti, illetve közúti közlekedési hálózat, alágazatk között racinálisan megszttt és a fglalkztatáshz, az ktatási intézményekbe, közintézményekbe való eljutáshz illeszkedő jól szervezett közösségi közlekedés jellemezi. A szegényebb, döntően rmák lakta települések még mindig a megyei átlagnál alacsnyabb képzettséggel és fglalkztatással jellemezhető közösségeinek felzárkóztatását aktív szciálplitikai és a fglalkztatáshz, egészségügyhöz, ktatáshz és kulturális tevékenységekhez kapcslódó állami támgatási intézkedések segíti a 3

4 civil szféra bevnásával. A fglalkztatás ösztönzése mellett egyre az érintet intézmények egyre kmlyabb eredményeket érnek el az esélyegyenlőség biztsítása és a hátrányk kmpenzálása terén. Az intézkedések hatására ezen társadalmi csprtk is növekvő számban kapcslódnak be a munka világába és a bőségesen rendelkezésre álló munkaerő hatására egyre gyakrabban jelennek meg elsősrban feldlgzóipari vállalkzásk a megye fglalkztatási szempntból hátránys nehéz helyzetben lévő területein is. A megye vnzó befektetési helyszín, elsődlegesen a feldlgzóipari befektetők számára. Az egyedi természeti és kulturális értékek, intézmények növekvő számú igényes látgatót vnzanak. A megye települései biztnságs lakó- és vállalkzási környezetet kínálnak. A társadalm megújulásával, a környezeti minőség javulásával és a gazdaság fejlődésével párhuzamsan a települések szlgáltatásai bővülnek, a településkép egyre rendezettebbé és vnzóbbá válik. Ezen tényezők és a szakszerű marketingtevékenységek eredményeként Brsd-Abaúj-Zemplén megye elmaradttságát és a nehézipari-bányászati örökség kedvezőtlen hatásait magán viselő képét egy dinamikusan fejlődő, jövőrientált ipari térség képe fglalja el a köztudatban. 2. A megye célrendszerének bemutatása 2.1. A megye fejlesztésének átfgó célja A megye kitűzött átfgó célja, hgy ipari hagymányaira, ptenciális munkaerő-kínálatára, kiváló természeti adttságaira és erőfrrásaira fenntartható módn építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hgy a megye versenyképessége 2020-ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön, ennek keretében a megyében: jelentősen bővüljön a fglalkztatás, mind a növekvő számú, a nemzetközi munkamegsztásban exprtteljesítménye, vagy beszállítói kapcslatai miatt résztvevő KKV-k, mind a betelepülő nemzetközi vállalatk, illetve a jövedelembővülés multiplikátr hatásaként az elsődlegesen helyi piacra termelő, illetve szlgáltató vállalkzásk tevékenysége nymán. A megye megtartja a jól képzett közép- és felsőfkú végzettségű munkaerőt, ami a fglalkztatás-bővülés alappillérét jelenti. A vállalkzásk fkzatsan növekvő mértékben vnják be a munka világába a megye külső és belső perifériáin élő hátránys helyzetben levő társadalmi csprtkat is. ( Fglalkztatás bővítése ) - A munkanélküliségi ráta a megyében 13% alatt legyen 2020-ra növekedjék a megyében megtelepedő vállalkzásk innvációs teljesítménye, ezen keresztül elsősrban a hagymánykkal rendelkező feldlgzóipari ágazatk (gépipar, vegyipar, mechatrnika, szén és energiaipar, elektrtechnika) vállalkzásai által teremtett gazdasági érték ( A gazdaság teljesítőképességének javítása ) Az egy főre jutó bruttó hzzáadtt érték 2020-ra legalább az rszágs átlag 75%-át érje el. (2010-ben az rszágs átlag 61%-a). A cél, hgy az egy főre jutó SZJA alapnak a megye és az rszág közötti különbsége megszűnjön 2020-ra (2010-ben az rszágs átlag 90%-a.) jelentősen javuljn a túlnymórészt a külső és belső (pl. nagyvársi) perifériákn élő, halmzttan hátránys helyzetű csprtk képessége és kmpetenciaszintje (képzettsége, tudása, egészségi és mentális állapta, mtivációja) arra, hgy érdemi szereplőivé válhassanak a bővülő munkaerőpiacnak. Fnts a szegénység és a szciális kizáródás újratermelődésének megakadályzása, illetve a területi, környezeti hátrányk és a szegregációs jelenségek mérséklése. ( Társadalm alkalmazkdó képességének javítása ) Cél: az ezer fglalkztatttra vetített szciális segélyezettek számának megfelezése az rszágs átlaghz visznyítva. Csökkenjen a szegénységben és társadalmi kirekesztődésben élők aránya, különös tekintettel a rma népességre. fenntartható és integrált módn kerüljenek megőrzésre, védelemre és hasznsításra a gazdag természeti és épített környezet, valamint a kulturális örökség elemei és gyűjteményei, kiemelten az energiatermelés, a turizmus, valamint a mezőgazdaság és élelmiszeripar 4

5 területén, tvábbá valósuljn meg a vidéki térségek öklógiai-társadalmi-gazdasági funkciójának fenntartása. ( Természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítása ) a gazdasági fejlődés és a társadalmi megújulás a térségközpntkn kívül elérje a kisebb, a főbb közlekedési tengelyektől távlabbi perifériákat, illetve az egyes közszlgáltatásk ellátásában erősödjön a területi szereplők és szervezetek közti együttműködés ( Térségi együttműködések ösztönzése ) A célk megfgalmazása figyelembe veszi, hgy a megye jelenlegi helyzetéből való érdemi és tartós hatású elmzdulás csak a belső adttságkra és erősségekre épített, azk tvábbfejlesztésére összpntsító stratégiával érhető el. Ennek megfelelően elsődleges a megye gazdaságának élénkítése, kncentrálva mind ágazati, mind térbeli értelemben azkra a területekre, melyek a lehető leghatéknyabb módn képesek hzzájárulni egyrészt a fglalkztatás bővítéséhez, másrészt a hzzáadtt érték növeléséhez. E stratégia megvalósítása rövid távn kevéssé járul hzzá a gazdaság térbeli szerkezetének kiegyensúlyzásáhz, skkal inkább támgatja a növekedésre képes közpntk erősödését, fejlődését. A célk és a hzzájuk kapcslt eszközök tervezett hatásmechanizmusa szerint a közpntk kiemelt fejlesztése a kapcslódó térségük versenyképességének érdemi javulását eredményezi, ami a munkahelyek létesítésének igénye mellett keresletet teremt a helyi munkaerő iránt. Ez a megye egészében értelmezett fejlődés megindulásának szükségszerű feltétele. A közpntk visznylags erősödésének differenciáló hatásait rövidtávn is valamelyest ellensúlyzzák a természeti és kulturális örökség fenntartható hasznsításának céljáhz kapcslódó intézkedések, melyek elsődlegesen a közpntkn kívül bírnak fejlesztő hatással. Hsszú távn a perifériákn élő munkaerő képzettségének, alkalmazkdóképességének javítása is szükséges, hgy a perifériákn is stabil gazdasági fejlődés valósuljn meg. A fentiek megvalósításának feltétele, hgy rszágs szinten pzitív diszkriminációban részesüljenek Brsd-Abaúj-Zemplén megyében a gazdaság fejlesztését, illetve a munkahelyteremtést szlgáló beruházásk, különösen a preferált gazdasági térségekben és húzóágazatkban. Az állami támgatásk pzitív diszkriminációja nem csak adókedvezményeket, hanem többlettámgatáskat is jelenten, például kiemelt krmányzati támgatással, illetve döntéssel a magasabb hzzáadtt értéket, a diplmásk számára értékes munkahelyeket teremtő létesítmények letelepítését: (multinacinális) nagyvállalati kutatóhelyek, rszágs hatáskörű közigazgatási szervezeti közpntk, helyi fejlesztéseket segítő pénzügyi közpntk frmájában. A későbbiekben tárgyalt stratégiai célk tehát az alábbi tématerületekhez kapcslódnak: a fglalkztatás és az innváció azn területeire kncentrálnak, amelyekben a megye gazdasága elsősrban hagymányai, munkakultúrája és természeti-földrajzi, vagy jövedelemi adttságai miatt előnyös helyzetben van, valamint a megyében újszerű tevékenységként illeszkednek a technlógiai flyamatkhz, piaci igénykehez, így a beavatkzásk visznylag gyrs sikereket eredményezhetnek. Földrajzi értelemben pedig azn gazdasági agglmerációkra (közpntk) fókuszálnak, ahl a versenyképesség egyes tényezői a reális siker reményében fejleszthetőek; a fentiek értelmében segítik mind a kialakuló közpntk kapcslódását a nemzeti és európai szintű közlekedési hálózatkhz, mind a közpntk közelebbi térségből történő elérhetőségét a munkaerő számára; arra irányulnak, hgy a közpntkn kívüli területeken (pl. Tkaj-hegyalján) is jöjjenek létre a gazdaságilag és környezetvédelmi szempntk szerint is fenntartható fglalkztatás feltételei, ezzel erősödjön ezen területek népességmegtartó képessége; segítik az elsősrban a perifériákn élő alacsny társadalmi státuszú - a munkaerőpiacn érvényesülni képtelen - társadalmi csprtk alkalmazkdóképességének erősödését, képzettségbeli és társadalmi hátterükből fakadó hátrányaik fkzats felszámlását, annak érdekében, hgy minél többen léphessen ki közülük a munkaerőpiacra; 5

6 fenntartható módn visszaállítják a hagymánys és megújuló energiahrdzók termelésével, illetve hasznsításával a megye hazai energiatermelésben betöltött meghatárzó pzícióját és az energiafelhasználás csökkentésével hzzájárulnak az ésszerűbb költséggazdálkdáshz a vállalati és lakssági fgyasztóknál egyaránt; fkzzák a megye és települései vnzerejét mind az azkban élő, dlgzó laksság megtartása, mind a külső szereplők vendégek és ptenciális befektetők számára A megye fejlesztésének stratégiai céljai A megyei fejlesztésének stratégiai céljait az átfgó célkhz illeszkedve határztuk meg. Az egyes stratégiai célk több átfgó cél elérését is támgathatják. A stratégiai célkn belül részcélkat, illetve tervezett beavatkzáskat is megfgalmaz a dkumentum. Brsd-Abaúj-Zemplén megye kncepció célrendszer Átfgó célk Fglalkztatás bővítése A gazdaság teljesítőképességének javítása Társadalm alkalmazkdó képességének javítása Térségi együttműködések ösztönzése Stratégiai célk 1. Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innvációs tevékenységek ösztönzése 2. A helyi társadalm munkaerőpiaci igényekhez történő alkalmazkdóképességének javítása 3. A munkaerőpiaci közpntk elérhetőségének javítása 4. Az egyedi természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítása Természeti és kulturális erőfrrásk hatéknyabb, fenntartható hasznsítása 5. Az energia megújuló frráskból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése 6. Környezeti állapt és környezetbiztnság javítása 1. Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innvációs tevékenységek ösztönzése Technlógiai park, high-tech zóna létrehzása A gazdasági- és társadalmi igényekhez illeszkedő, magas színvnalú ktatási és K+F+I tevékenységek megteremtése a Misklci Egyetemen, építve a 2005-ben alapíttt Tudásintenzív Mechatrnikai és Lgisztikai Rendszerek Reginális Egyetemi Tudásközpntjára, valamint az alkalmaztt anyagtudmányi és nantechnlógiai, földtudmányi, illetve fenntartható természeti és humán erőfrrás gazdálkdási területek, vagy az lyan Magyarrszágn réságazatnak tekintett iparág, mint az űripar kutatási prgramjaira. Szükséges az egyetem és a tágabb térségben működő illetve megtelepedő gazdasági szereplők kapcslatainak elmélyítése, a közös kutatási és fejlesztési tevékenységek mennyiségének és eredményességének növelése, általában az egyetem vállalati innvációkra gyakrlt hatásának növelése, ez utóbbi érdekében a tudás- és innváció-transzfer intézményi hátterének fejlesztése. Ennek részeként bővíteni kell kutatói bázist, például a nantechnlógia területén, hgy Misklcn is hasnlóan a többi nagy vidéki egyetemi várshz 6

7 megvalósulhassanak a 2007-ben a pólus prgram kapcsán tervezett tudásbázist bővítő elképzelések. A Misklci Egyetem és a Kassai Egyetem, illetve Debreceni Egyetem közti kutatás-fejlesztési és képzési együttműködések intenzitásának növelése. A jövőben is fnts az egyetem egyéb határn átnyúló, illetve nemzetközi kutatási és ktatási kapcslatrendszerének tvábbi elmélyítése. Az innvációs célú fejlesztések a reginális innvációs stratégiával összhangban valósulnak meg. A tervezett fejlesztéseket összhangban kell megvalósítani a Misklct és térségét fejlesztési közpnttá kijelölő krmányhatárzattal (1707/2013. (X. 8.). Térség-, illetve ágazat-specifikus fejlesztések A megye hárm kiemelt, jelentős fglalkztatási ptenciált magában fglaló térségében szükséges a térségi gazdasági versenyelőnyök kihasználásnak ösztönzése: Brsdi tengely térsége: Mezőkövesd-Tiszaújvárs-Misklc-Kazincbarcika-Ózd térsége Zemplén és Tkaj-hegyalja térsége (Bdrgköz) Abaúj-Cserehát térsége Az ágazati specifikumk kibntása részletesebben a megyén belül különféle sajátsságkkal rendelkező területi részegységekkel fglalkzó 2.3 fejezetben található. A megye egészében, de a terület-specifikus fejlesztések vnatkzásban különösen fnts az alábbi prgramk megvalósítása: A fejlődési lehetőségekhez illeszkedő, illetve helyi versenyelőnyök kiaknázására alkalmas klaszterek (pl. gépjárműipari, IT, energia- és környezetipari, űripari, helyi termék klaszter), vállalati együttműködések és helyi beszállítói hálózatk kialakulásának ösztönzése,, vagy működésük megerősítésének támgatása. Mindezen prgramkhz kapcslódó beruházásk finanszírzási feltételeinek javítása. A vállalkzásk letelepedését ösztönző iparterületek fejlesztése: pl. Misklc-dél ipari park kialakítása, ami már részben megkezdődött egy mintegy fő fglalkztatását tervező vállalat betelepüléséhez kapcslódóan, illetve elsősrban a Brsdi ipari tengely mentén preferálva barnamezős területeket - az iparterületek fejlesztésnek előkészítése (tiszta tulajdni szerkezet, megfelelő szabályzás, megvalósítható vnalas infrastruktúra-fejlesztés) és csak igény esetén beruházásk megvalósítása. Magasabb hzzáadtt értékű termelő és szlgáltató tevékenységek letelepedésének ösztönzése (pl. járműgyártó vállalat) és ennek érdekében a vársk befektetésösztönzési tevékenységeinek és kínálatának összehanglása. Gazdaságfejlesztés finanszírzási rendszerének megújítása A megyében a gazdaság fejlődése szempntjából preferált térségekben és ágazatkban összehanglt különféle pénzügyi ösztönzők nyújtása (helyi szereplők bevnásával működő és helyi ismeretekre alapulva rugalmasan finanszírzó és tőkét juttató reginális fejlesztési bank és egyéb megyei stratégiai támgatási alapk) a beruházásk és a fglalkztatás bővítéséhez, valamint a vidéki kistelepülések népességmegtartó képességének támgatása. A krmány a leghátránysabb helyzetű kistérségek fejlesztésére vállalkzási övezet prgram 1 részeként beruházásk, illetve új munkaerő fglalkztatása esetén adókedvezményeket határztt meg. A megyében ezek a térségek a következők: Edelényi, Encsi, Ózdi, Sárspataki, Sátraljaújhelyi, Szerencsi, Tkaji, Szikszói, Abaúj-hegyközi, Bdrgközi, Mezőcsáti. 1 27/2013. (II.12.) Krmányrendelet a szabad vállalkzási zónák szabályairól. 7

8 A K+F tevékenységek bővítésére javaslt a fiatal kutatók járulékfizetés mentessége, illetve a K+F fejlesztések utáni adó kedvezmények biztsítása a megyében tevékenykedő vállalkzásk számára. A megyében a hzzáadtt érték szempntjából és knjunktúrára kevésbé érzékeny, az elsődleges fgyasztói kör termékeihez kapcslódó ágazatk közül az alábbiak fejlesztése preferált: vegyipar, fémfeldlgzás, gépipar (kiemelten a járműiparhz kapcslódóan), környezetipar, energiaipar, high-tech (pl. űripar), vízgazdálkdás tevékenységek, infrmatika, hulladékgazdálkdás, lgisztika, turisztika. Az ágazati specifikumk végleges kijelölésére a prgramzási szakaszban kerül sr. Az ágazatkra jellemző, hgy jelentős hzzáadtt értékkel, exprt árbevétellel, fglalkztatással vagy innvációs teljesítménnyel bírnak. Kiemelt preferált ágazatk esetén az alábbi tevékenységek támgatása javaslt: Az ágazatkhz tartzó vállalkzásk exprtt bővítő, nagyvállalati beszállítói kapcslatkat ösztönző, termék- és technlógia fejlesztését szlgáló beruházásk, illetve minőségi működéshez szükséges technlógiai, vállalati flyamatk fejlesztésének támgatása. Az adtt ágazatk fejlesztéséhez kapcslódóan fglalkztatást bővítő telephelyi infrastruktúra létesítése preferáltan barnamezős területeken. Az ágazathz tartzó vállalkzásk közti együttműködések szervezése: szakképzéssel, tvábbképzésekkel, értékesítéssel, piacra lépéssel, technlógiai flyamatkkal kapcslats infrmáció áramlás működtetése. A kiemelt ágazati fejlesztéseket azn térségekben javaslt támgatni, ahl annak hagymánya van, azaz az adtt ágazat meghatárzó a fglalkztatásban, a hzzá adtt érték előállításban (pl. iparűzési adó), exprt árbevételben. Ezen térségek jellemzően a megye ipari tengelyeiben és az iparsdttabb várskban vársi körzetekben vannak. Feltételezzük, hgy a vállalkzásk növekedésének elősegítéséhez elérhetők lesznek - ágazati preferencia nélkül - tvábbi vissza nem térítendő támgatásk, kedvezményes hitelek (visszatérítendő támgatásk), hitelgarancia igénybevétele, illetve kckázati tőke jellegű támgatásk. Gazdaságfejlesztést ösztönző intézményrendszer kialakítása A gazdaságfejlesztést támgató megyei intézményrendszernek a vállalkzásk igényeit jbban kiszlgáló és stabil működése megteremtése, építve a meglévő intézmények (pl. Kereskedelmi és Iparkamara helyi irdái) tudására és kapacitására, a megye egész területén. A vállalkzásk igényeit hatéknyan kiszlgáló, gazdaságfejlesztést támgató megyei intézmény-hálózat stabil működtetése (telephelyek krszerűsítése, bővítése és szlgáltatásk fejlesztése) a megye jelentősebb munkaerő-piaci közpntjaiban (Misklc, Tiszaújvárs, Ózd, Kazincbarcika, Szerencs, Mezőkövesd, Encs, Sátraljaújhely-Sárspatak), melyek térségi szinten látják el feladataikat. Az intézményrendszer által működtetett tanácsadási és kis léptékű támgatási prgramk a kezdő vállalkzásk indítása, fejlődésük és piaci terjeszkedésük elősegítése érdekében Nnprfit szervezetek működését segítő, pl. szervezetfejlesztési és a szakmai prgramjaikhz a frrásbevnási képességüket javító tanácsadó, infrmációs és tervező prgramk megvalósítása Infrmációs technlógia használatának elterjesztése Vállalkzásk innvációs tevékenységeit ösztönző tanácsadási prgramk megvalósítása (összhangban a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innvációs Stratégia 2020 c. dkumentumban szereplő helyi tanácsadó testületekkel) 8

9 Kncepciók és prgramk kidlgzása, valamint befektetők szervezése a mára visszaszrult, egykri nagy hagymánykkal rendelkező tevékenységek flytatására (Pl. Hllóházán kézműipari tevékenység) Preferáltan a mikr-, kis és közepes méretű vállalkzásk külkereskedelmi tevékenységének támgatása, különös tekintettel a külpiaci megjelenésre és értékesítés ösztönzésére Vállalkzás menedzsmenthez kapcslódó tvábbképzések szervezése, menedzsmentrendszerek fejlesztése (pl. családi vállalkzásk másdik generációs tulajdnsváltásáhz kapcslódóan) Vállalkzás megerősítése, új generációk a menedzsmentben Finanszírzókkal való kapcslattartás: kckázati tőke prgramk, hitelgarancia alap. A befektetés-ösztönzési tevékenységek támgatása, a helyi adminisztrációs feladatk egyablaks rendszerben történő segítése. Az érintett térségek befektetés-ösztönzését szlgáló kmmunikációs és térség-marketing tevékenységeinek megvalósítása. Az önkrmányzatk befektetés-szervezési kedvezményeiket, szlgáltatásaikat helyi szabályzásban rögzíthetik. Kezdő vállalkzásk létesítéséhez és az innváció ösztönzéséhez szükséges telephelyi feltételek megteremtése a meglévő épületállmány hasznsításával, így Üzleti Szlgáltató és Innvációs Közpntk létesítése a jelentősebb munkaerő-piaci közpntkban (Misklc, Tiszaújvárs, Ózd, Kazincbarcika, Mezőkövesd, Szerencs, Encs, Sátraljaújhely-Sárspatak) Lgisztikai bázis fejlesztése Elsősrban a transznacinális árufrgalm kiszlgálására építő lgisztikai centrum kialakítása Mezőkövesden, építve a rendelkezésre álló közúti (M3-as autópálya), vasúti, valamint a krszerűsítendő repülőtéri infrastruktúrára és a közeli Tiszaújvárs árufrgalmi kikötőjére. Tvábbi lgisztikai beruházásk az alábbi települések körzetében preferáltak: Mezőkövesd, Misklc, Tiszaújvárs, Sátraljaújhely, Trnysnémeti. Vidéki térségek fejlesztése Vidéki településeken a fglalkztatás fenntartása és a helyi alapszlgáltatásk biztsítása a részmunkaidős fglalkztatás, mikr-vállalkzásk, mezőgazdasági tevékenységet kiegészítő üzletágak támgatásával, illetve a kedvezőtlen termőhelyi adttságkkal rendelkező területek kmpenzálása új vállalkzásk indításának kiemelt támgatásával. A fejlesztések srán fnts szempnt a vidék által megtermelt vagy előállíttt nyersanyag vársi piackn, illetve várskban működő vállalkzásknál való értékesítésének és a szabad munkaerő várskban való elhelyezkedésének ösztönzése. A vidékies térségeken belül a megye rszágs szinten is leghátránysabb helyzetű kistérségeiben, az Edelényi, Encsi, Ózdi, Sárspataki, Sátraljaújhelyi, Szerencsi, Szikszói, Abaúj-Hegyközi, Bdrgközi, Mezőcsáti, Tkaji - és azn belül is kiemelten a Taktaköz - kistérségekben, illetve a megye többi területén a jelentős munkanélküliséggel sújttt településeken fejlesztési célú adókedvezmények és fglalkztatási ösztönzők nyújtása (szciális hzzájárulási adókedvezmény új munkaerő 3 éves fglalkztatásáhz), valamint beruházási és munkahely-teremtési támgatásk nyújtása, összhangban a leghátránysabb helyzetű kistérségek vállalkzási övezeti támgatási prgramjával. Egyéb gazdaságfejlesztést támgató tevékenységek A vállalkzásk versenyképességét támgató infrmációs technlógiai fejlesztések megvalósításáhz szükséges infrmatikai infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek felldása, a szükséges kapacitásbővítések megvalósítása, valamint a vállalati működést támgató alkalmazásk elterjedésének ösztönzése a megye egész területén. 9

10 A szlvák-magyar gazdasági együttműködés fejlesztése, különös tekintettel a vállalatközi, illetve kutatásra, fejlesztésre irányuló és az innváció keletkezését és terjedését segítő kapcslatkra. 2. A helyi társadalm munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkdóképességének javítása A gazdaság igényeire, piaci kihíváskra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer működtetése A munkaerőpiaci és a társadalmi részvételt megalapzó kmpetenciák átadására és a hátrányk felszámlására képes köznevelési rendszer (óvdai nevelés, alap- és középfkú ktatás, az intézményi nevelést kiegészítő isklán kívüli szlgáltatásk) építésére van szükség. A megyében élők képzettségi szintjének emelése, a fglalkztatási és életlehetőségeinek javítása érdekében a vállalati igényekre, gazdasági trendekre rugalmasan reagálni képes, megyei szinten összehanglt szak- és felnőtt-, valamint felsőfkú képzési rendszer kialakítása szükséges, az intézményfenntartók, illetve a gazdasági szervezetek, illetve többek között a BOKIK, az Agrárkamara, a Türr István Képző és Kutató Intézet, a B-A-Z Megyei Krmányhivatal, a KLIK, az ktatási és képzettségbeli hátrányk felszámlásának területén dlgzó civil szervezetekkel részvételével, valamint a Misklci Egyetem szerepvállalásával és a nemzetgazdaság igényeire alapzttan a gazdasági szektr bevnásával. A képzési prgramknak el kell érni a megye összes települését, illetve le kell fedni különböző intenzitással (diáklétszámmal) az egyes szakterületeket, gazdasági ágakat. A képzési rendszer fejlesztésénél törekedni kell arra, hgy rugalmas, a vállalati igényekre gyrsan reagáló, gyakrlatrientált és a műszaki fejlődést, technlógiai haladást követő szakképzési rendszer működjön a megyében. A szakképzési rendszerben alaps gyakrlati ismereteket kell nyújtani, mert a mai vállalati igények sk esetben nem egy, hanem két, vagy több szakma egyidejű alkalmazását is megkövetelik a munkavállalóktól. Emellett, a szakképzésben a duális képzés előnyeit kihasználva biztsítani kell a megye gazdaságában preferált képzési prgramkn - a legkrszerűbb gépeken való tanulást, illetve ösztöndíjrendszerrel segíteni kell a diákk (szakisklásk és egyetemi hallgatók egyaránt) elhelyezkedését és isklában tartását. Bővíteni kell a képzőintézmények és isklák (szakképző isklák és felsőktatási intézmények) közötti kapcslatk számát, növelni kell a vállalati gyakrlati helyek számát, támgatni kell a duális képzési rendszer részeként a mérnök-, közgazdászképzés gyakrlati helyeit és ehhez kapcslódóan a vállalati ösztöndíjak számát, erősíteni kell a pályarientációs tevékenységeket. A szakképzés mellett fnts legalább egy idegen nyelv magas szintű elsajátítása a diákk számára. A jövőben törekedni kell a munkavállalók (kiemelten a mérnökök és mérnökhallgatók) idegen nyelvismertének fejlesztésére. Az élethsszig tartó tanulás részeként javaslt tvább ösztönözni a frmális és nem frmális keretek között a felnőttképzést, különösen a munkanélküliek, illetve alacsnyan képzettek körében. A sárspataki Cmenius Főisklai kar fejlesztésével és megújításával biztsítani kell a felsőktatási képzés és az ehhez kapcslódó innvációs ptenciál jelenlétét a hátránys helyzetű térségben. Ezen kncepcióhz illeszkedve szükséges egy nemzetközi színvnalú, felsőfkú brászati, gasztrnómiai és vendéglátó-ipari szakképzés megteremtése Tkaj-Hegyalján, sárspataki közpnttal. Leszakadó csprtk felzárkóztatása A leszakadó csprtk felzárkózásának és társadalmi mbilitásának elősegítése, az egyéni esélyek egyenlőségének biztsítása a speciális célcsprtk (pl. a periférián élők, idősek, fiatalk, mélyszegénységben élők, rmák, stb.) igényeit, lehetőségeit és mtiváltságát szem előtt tartó közösségi fglakztatási prgramkkal (pl. közösségi alapú szciális vállalkzásk, szciális szövetkezetek működtetésével), melyet támgat a piaci alapú fglalkztatást ösztönző állami-önkrmányzati segélyezési rendszer is. A fglalkztatási prgramknak egyszerre kell elősegíteniük a képzettség, a fglalkztathatóság javítását és a szciális, mentális prblémák kezelését. A fglalkzatási prgramknak szlgálniuk kell a helyi közösséget kiszlgáló közcélú infrastruktúrák (pl. épületek, zöldfelületek) karbantartását, 10

11 illetve krszerűsítését, illetve a bimasszán alapuló helyi léptékű hőenergia termelést. Összhangban a Nemzeti Rma Stratégiával az alábbi, különösen a rma és hátránys helyzetű laksság társadalmi mbilitását szlgáló fejlesztési célk elérésére kell törekedni a beavatkzásk srán: 2 rma és a munkaerő-piaci szempntból halmzttan hátránys helyzetű emberek fglalkztatási rátájának növelése, mely jelentős ptenciális erőfrrást jelent a gazdasági tevékenységek bővítése srán; az esélykiegyenlítő közktatásban a mindenki számára elérhető óvdai nevelésen túl az alapfkú ktatásban biztsítani kell az érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a bizts tudás (írás, lvasás, számlás, szövegértés) megszerzését, ami megalapzza a szakismeretek elsajátítását, tvábbá támgatni kell a felnőttek körében az általáns isklai végzettség megszerzését; az esélyegyenlőséget biztsító ktatásban a hátránys helyzetű, köztük rma fiatalk közép- és felsőfkú ktatásba való eljutásának és bennmaradásának elősegítése- igény szerint kiegészítő képzési prgramk révén; a szciális ellátás részeként a halmzttan hátránys helyzetű kisgyerekek esetében a minőségi szlgáltatáskhz való hzzáférés növelése, a családk támgatása, a prblémák krai felismerése, az ingyenes isklai étkezés kiterjesztése, tvábbá a szakemberek célztt képzése/tvábbképzése (emellett, szülők bevnása a képzésbe); az érintett rma és nem rma közösségek bevnása a felzárkóztatási prgramkba, a laksság szemléletfrmálása a felzárkóztatási prgramk sikere érdekében; A rma civil társadalm szerepének megerősítése a rmák civil és plitikai szerepvállalásának ösztönzése; a kulturális intézményrendszer nem-frmális és infrmális ktatásban való részvételének bővítését és minőségi fejlesztése a szci-kulturális különbségek mérséklése érdekében; Az ktatási, a szciális, az egészségügyi és egyéb intézmények, civil segítő szervezetek összehanglt cselekvése révén az állástalanságból fakadó hátrányk mérséklése, a mélyszegénység tvábböröklődésének megakadályzása. Egészségi állapt javítást szlgáló prgramk és intézményrendszeri fejlesztések A laksság egészségi állaptának javítása érdekében - a betegségek kialakulásának megelőzése részeként - az egészséges életmód elterjesztéséhez kapcslódó prgramk (pl. dhányzásról való leszkás támgatása, megelőzésének, visszaszrításának támgatása, drg prevenció, egészséges táplálkzás és aktív mzgás elterjesztése, flyamatsan elérhető szűrések a társadalm minden rétege számára, a lakhatási feltételek javítása integrált szciális célú prgramk részeként), illetve a szervezeti és térségi együttműködésre építő pl. a Csillagpnt kórházhz kapcslódó - egészségügyi ellátási fejlesztések megvalósítása az alap-, a járó-beteg szakellátás és a magas szintű ellátás krszerűsítésével. Az egészségügyi fejlesztések kmplex megközelítése szükséges, ösztönözni kell az egészségügyhöz kapcslódó szlgáltatásk fejlesztését, termékek előállítását. Az egészségügyi alapellátásban a szakember hiány csökkentése csprts rvs-praxisk létrehzásával és a kistelepülési körzetekben az ellátás ösztönzése kedvezőbb finanszírzási feltételek kialakításával. Elektrnikus kmmunikációs kapcslatrendszer kiépítése a szakellátást végző szlgáltatók, a házirvsk, betegek valamint az egészségügyi hatóság között és közös, a gyógyítást támgató adatbázisrendszer kialakítása; 2 Célk kijelölése az alábbi dkumentum alapján történt: Brsd-Abaúj-Zemplén megye A hátránys helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mbilitását elősegítő stratégiája. A Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Államigazgatási Kllégium kiadványa,

12 Fnts feladat az egészségmegőrzés érdekében is a mzgás és szabadidő infrastruktúrának helyet adó szabadtéri és fedett terek krszerűsítése, fenntartása, illetve a szlgáltatási kínálat bővítése. Szciális ellátási kapacitás bővítése és újszerű megldásk alkalmazása Innvatív megldásk, akciók alkalmazása a helyi társadalm megújulásának, fejlődésének szlgálatában ( társadalmi innváció ), illetve a helyi kötődés, lkálpatritizmus erősítése. A társadalmi akciók srán flytatni kell azn mdelleket, melyek a településszerkezethez, illetve a civilek bevnásáhz kapcslódnak, így például: házi segítségnyújtás mellett a falugndnkk alkalmazása; lakótelepi környezetben, súlys társadalmi prblémákkal küzdő kistelepüléseken közösségszervezők bevnása a helyi laksság társadalmi mbilizálásának ösztönzésére; a gyerekek napközbeni elhelyezésének alternatív frmái (családi napközik) a kistelepüléseken, hgy ezzel is segítsék a nők krábbi munkába való visszatérését. Határ menti társadalmi kapcslatk A határn átnyúló társadalmi és kulturális kapcslatk erősítése, a nemzeti hagymányk áplása a határ két ldalán élők közötti kölcsönös megértés elősegítése érdekében. 3. A munkaerő-piaci közpntk elérhetőségének javítása Misklc vasúti elérhetőségének javítása a Budapest Misklc - Nyíregyháza fővnal krszerűsítésével, hgy a menetidő Budapest irányába, illetve a szmszéds nagyvársk (pl. Nyíregyháza, Debrecen) felé minimálisra csökkenjen; A megyén belüli, elővársi jellegű (tram-train) közösségi közlekedés fejlesztése a Tiszaújvárs Misklc Sajószentpéter Kazincbarcika-Ózd tengelyen és Szikszó-Encs, valamint Szerencs irányába, elsősrban a meglevő vasúti infrastruktúra krszerűsítésével, bővítésével, a Misklc közpntú sugaras vasúthálózat adta feltárási lehetőségek kihasználásával. Az elővársi közlekedési rendszer fejlesztésével párhuzams Misklcn belül az észak-déli vnalas közösségi közlekedés fejlesztése, illetve az Egyetemvárs és Diósgyőr felé vezető iparvágányn a személyközlekedés elindítása (tram-train). A közösségi közlekedési rendszer fejlesztése részeként kiemelt feladat Misklcn a Búza tér tehermentesítése, és a helyi és helyközi autóbusz-állmásk frgalmi feladatainak részleges áthelyezése Kandó térre intermdális közpnt kiépítése céljból, illetve ezzel párhuzamsan a tér átalakítása egy élhetőbb belvárs megteremtése érdekében. Ózdn és Mezőkövesden intermdális személyszállítási közpnt kialakítása P+R parklók és B+R tárlók létesítésével. Szerencs és Sátraljaújhely között a vasútvnal villamsítása a teljes pályaszakasz felújításával, az állmásk és megállóhelyek, valamint az utas-kiszlgáló rendszerek krszerűsítésével. Sátraljaújhelyen a vasúti közlekedés fejlesztése, valamint a mezőzmbri deltaág helyreállítása a térség kelet-nyugati vasúti elérhetőségének javítása érdekében; Rugalmasan működő integrált (helyközi és helyi) közösségi közlekedési megldásk alkalmazása a kistelepülések és a munkaerő-piaci közpntk elérhetőségének javítása érdekében. A közösségi közlekedési rendszer fejlesztésénél a környezetkímélő megldásk (pl. járművek krszerűsítése, gyalgs, kerékpárs kapcslat biztsítása, különös tekintettel a főútvnalak melletti párhuzams utak építése, zéró emissziós közlekedési infrastruktúrák fejlesztése), az akadálymentesítés (állmásk krszerűsítése, magas pernk építése, járművek elérhetősége), az utasbarát-szlgáltatásk (pl. menetrendi infrmációk, elektrnikus jegyvásárlás, ütemes menetrend kialakítása), valamint a frgalmirányítási rendszerek fejlesztésére és a közfrgalmú autóbusz-közlekedés előnyben részesítését segítő frgalmtechnikai eszközök biztsítására különös figyelmet kell frdítani. A közösségi közlekedés-fejlesztéshez kapcslódóan az állmáskn P+R parklók kiépítése, B+R tárlók kialakítása; 12

13 Térkép 1.: Térségi közpntk térségen belüli elérhetősége Minél lassabb az elérhetőség a térségi fglalkztatási közpnthz visznyítva, annál sötétebb az adtt település színe. Frrás: TEIR térinfrmatika A határn átnyúló közlekedési útvnalak fejlesztése, így többek között a Misklc-Kassa autópálya megépítése, mely részben hzzájárul az érintett utak menti települések környezeti terhelésének csökkentéséhez. A megyei főutak hálózatának tvábbfejlesztése a települések belterületeinek elkerülése, szlgálva a települési környezeti állapt javítását az alábbi főutak mentén: a 25-ös útnál Ózd, Sajópüspöki, Bánréve elkerülése és a Brsdnádasd - Eger kapcslat krszerűsítése, melyet Heves és Nógrád megyével együttműködve kell megvalósítani; a 26-s útnál Sajószentpéter és Berente, Kazincbarcika (fejlesztés flyamatban van), Vadna, Dubicsány és Putnk elkerülése és a Misklc északi elkerülő út II. üteme; 27. sz. főút: Edelény elkerülése, a 35-ös útnál Nagycsécs, Sajószöged elkerülése; a 37-es útnál Szerencs, Sátraljaújhely elkerülése és gyrsfrgalmi úttá való fejlesztése; a 39-es útn Bdrgkisfalud, Bdrgkeresztúr, Tkaj elkerülése, utóbbi egy új Tisza híd megépítésével a világörökségi magterületet nem, a védőövezetet pedig a legkevésbé érintő nymvnaln. Szükséges egy-egy nagybb frgalmú termelőüzem (pl. Brsdi Sörgyár) esetén a kisebb településeket (pl. Hernádnémeti) érintő közlekedési terhelés csökkentése elkerülő utak építésével. Több kistelepülésen az átmenő teherfrgalmat krlátzni lehet (pl. időszaks eltereléssel, sebességkrlátzással). 13

14 Az OTrT alapján új közúti kapcslatk kialakítása, melyek főként a megye keleti részeit érintik, illetve a megyehatárn átnyúló kapcslatk erősítését szlgálják: Tiszanagyfalu (38. sz. főút) - Mád - Encs térsége (3. sz. főút); Sárspatak (37. sz. főút) - Cigánd - Kisvárda - Vásársnamény - Tivadar - Fehérgyarmat (491. sz. főút); Cigánd Pácin. Ugyan az ORTT-ben nem szerepel, de javaslt a Tiblddaróc Sály - Kisgyőr - Misklc-Taplca - Bükkaljai, illetve a Tiszakarád - Tiszacsermely közötti új útszakasz megépítése. A megyei mellékutak karbantartása, fejlesztése és krszerűsítése a megyén belüli elérhetőség javítására, különös tekintettel a helyközi - rszágs, reginális - menetrend szerinti közfrgalmú autóbusz közlekedés menetidejének betarthatóságára, az utazási kmfrt fkzására, a közlekedésbiztnsági és üzemeltetési feltételek javítására. Új térségi jelentőségű közúti közlekedési kapcslatk (mellékutak) Szlvákia irányába, így minden kisebb, a határ menti településeket legrövidebben összekötő közút megnyitása, illetve szükség szerint megépítése. Ennek keretében például az alábbi települések közötti összeköttetések megteremtése: Dmaháza-(Szlvákia, Petrvce/Gömöréterfalva), mely út megépítése 3 megyére is hatással van; Bánréve (Szlvákia, Lenartvce/Lénártfalva); Aggtelek (Szlvákia, Dlhá Ves/Gömörhsszúfalu); Krasznkvajda-Perecse-(Szlvákia, Janík/Jánk); Hidasnémeti-(Szlvákia, Perín-Chym/Perényhim); Lácacséke-(Szlvákia, Pribenik/Perbenyik; A szlvák-magyar határ mentén az egykri vasútvnal helyreállítása. Misklc keleti kapujában a közlekedési flysó áteresztő képességének javítása a várs határától a belvársig, buszsáv, valamint a kerékpárs közlekedés feltételeinek kialakításával, a Sajó-híd és a Gömöri felüljáró átépítésével, bővítésével, illetve a vasút feletti Martin- Kertvárst és a belvárst összekötő Y-híd átépítése és a belvársn áthaladó közúti frgalm tehermentesítése új tehermentesítő utak megépítésével. A kerékpárs közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése a biztnságs kerékpárs közlekedés feltételeinek megteremtése érdekében, különösen az iparterületekre (pl. Felsőzslcai ipari park), illetve a jelentősebb frgalmú turisztikai vnzerőkhöz vezető utak mentén. 14

15 Térkép 2. Tervezett közlekedési hálózat és fejlesztések bemutatása a B-A-Z megyei területrendezési tervből 15

16 4. Az egyedi természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítása Természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznsítása A turisztikai vnzerők (attrakciók és prgramk) és szlgáltatásk (pl. elsősrban a meglévő szálláshelyek minőségi fejlesztése és egyéb, a turisták által igénybe vett egészségügyi, szabadidős, kulturális és helyi értékteremtéssel összefüggő gazdasági szlgáltatásk, prgramk) együttes, összehanglt, térségi (desztinációs menedzsment) alapú fejlesztése és szervezése illeszkedve az Észak-Magyarrszági régió és Kassa turisztikai kínálatáhz, - különös tekintettel: a világörökségi területekhez (Aggtelek, Tkaj - Hegyalja, Tisza-tó térsége, Matyóföld szellemi öröksége a Hadas vársrésszel) kapcslódóan, illetve a br-, kulturális-, egészség- (gyógy-) és termál-, valamint az aktív turizmus összehanglt, egyedi értékeken alapuló kínálatának a fejlesztése elsősrban a turisztikailag frekventált térségekben: természeti értékekben és kulturális örökségben gazdag térségek, ahl kiemelt helye van az aktív (pl. a kerékpár, hrgász, lvas, evezés), az élmény, a szelíd- és a gasztrnómiai turizmusnak Szőlőjéről és brászatáról híres Tkaj-Hegyalja; a várakban, erdei túraútvnalakban gazdag Zemplén; Abaúj-Hegyköz térsége a vallási turizmusra, illetve a helyi alapanyagkból készült termékekre (pl. pálinka) építve; Misklc a történelmi belvársával, a Diósgyőri vár környezetével és Lillafüred térségével, valamint a bükk hegyvidéki területeivel, gyógynövényekkel Aggteleki cseppkő-barlang térsége a megújuló edelényi kastéllyal és a kapcslódó kisebb, rurális jellegű turisztikai fejlesztésekkel (Pl. Szögliget- Szádvár örökségturisztikai fejlesztése); Bükk-hegység különleges természeti adttságai (pl. Ómassa, Lázbérci-tó); Tisza-tó térsége összhangban a szmszéds megyékben tervezett fejlesztésekkel; A turisztikai szempntból jelentősebb gyógy- és termálfürdők tekintetében az egészségturisztikai szlgáltatásk, illetve egyedi arculattal a szlgáltatási színvnal bővítése és minőségének javításáhz kapcslódó beruházásk megvalósítása: Misklc kiemelten építve a taplcai barlangfürdő egyedi adttságaira, illetve a termálfürdő újjáépítése, Mezőkövesdi Zsóry-fürdő, Sárspataki Végardó-fürdő, Bgácsi Thermálfürdő, Tiszaújvársi Termálfürdő. A fürdőkhöz kapcslódó szlgáltatásk mellett fnts feladat a települési környezet, így a gyógyhelyi adttságk fejlesztése is. Zarándk turizmus fejlesztéséhez túraútvnalak (pl. Engesztelő Zarándkút, Mária út mentén) építése, illetve a kiszlgáló turisztikai infrastruktúra (szálláshelyek) krszerűsítése, indklt esetben újak létesítése. Megyei szinten összehanglt turisztikai marketing és értékesítés-ösztönző tevékenység támgatása a desztinációs menedzsment rendszer keretein belül. 16

17 Térkép 3.: Turisztikai közpntk és turisztikai szempntból frekventált települések bemutatása a B-A-Z megyei területrendezési tervből 17

18 Zöldség- és gyümölcstermesztés, állattenyésztés, valamint a helyi, tájjellegű élelmiszeripari termékek kisipari előállítása, hűtőházak és elsődleges feldlgzók létesítése, öntözés támgatása Integrált zöldség- és gyümölcstermesztési (körte, kajszi, alma, szilva, cseresznye és dió), valamint ehhez kapcslódóan raktárzási, értékesítési és feldlgzási rendszerek (hálózati szövetkezeti rendszerek) kialakítása és a fejlesztésükhöz szükséges beruházásk támgatása minden kistérségben. A helyi (térségközpnti) piackn való értékesítés megszervezése, igény szerint helyi piack krszerűsítése. A mezőgazdasági tevékenységek ösztönzése különösen preferált a Taktaköz, Bdrgköz és Bdrg mente, Cserehát, Encs, Edelény és Dél-Brsd térségében; A zöldség-, gyümölcstermesztést szlgáló hőenergia hasznsításának a támgatása (pl. termálfürdők térségében: Bgács, Mezőkövesd, Misklc-Taplca, Tiszaújvárs, Mezőcsát, Sárspatak, illetve getermikus fűtőművekhez kapcslódóan), valamint az öntözéses rendszerek kiépítését biztsító vízgazdálkdási beruházásk (víztárzók, csatrnák) megvalósítása; A mezőgazdasági tevékenységek bővítésével a falusi háztáji gazdálkdás beindítása, valamint a vadászati hagymányk áplása és a halászati tevékenységek és feldlgzási kapacitásk bővítése. A ház-táji jellegű, extenzív állattartás támgatása különösen az arra alkalmas (pl. védett) területeken; A szőlőtermesztés és brkészítés különleges területe a Tkaji és Bükkaljai brvidék, mely területek kedvező termőhelyi adttságait meg kell őrizni és törekedni kell a talaj- és levegőszennyezés csökkentésére, valamint a minél teljesebb termőterület-kihasználás érdekében támgatni szükséges a legértékesebb területek be-, illetve visszatelepítését, szükség szerint a Natura 2000-es előíráskkal összhangban; A mezőgazdaságn belül az állattenyésztés kapacitásainak a bővítése és az állattartó telepek mdernizálása krszerű technlógiák alkalmazásával, valamint a helyi termékláncba illeszkedő húsfeldlgzás krszerűsítése és fejlesztése; A Tisza menti térségekben (Cigándi és Inérháti árvíztárzók környezete) az ár- és belvízvédelemhez illeszkedve hagymánys ártéri tájgazdálkdás flytatása és a vizes élőhelyek öklógiai táj-rehabilitációja, a mezőgazdasági területek természeti adttságknak megfelelő használata és az agrárturizmus fejlesztése; Környezet-egészségügyi szempntból a környezetkímélő növénytermesztési technlógiák széles körben való elterjesztése; Mezőgazdasági, erdőgazdasági tevékenység bővítéséhez, fejlesztéséhez kapcslódó képzési prgramk, illetve tanácsadási szlgáltatásk, különösen a mikr- és kisvállalkzásk növekedésének ösztönzésére. Felszín alatt található nyersanyagk energetikai célú fenntartható hasznsítása Bányászat és nehézipar fejlesztése 21. századi technlógiákkal. A reginális szinten egyeztetett szén és energia stratégiába illeszkedő kmplex gazdaságfejlesztési rendszer felépítésének támgatása (bányanyitásk, tisztaszén-technlógia energetikai fejlesztése, lakssági kazánprgram kialakítása). A prgram révén a képzetlen munkaerő fglalkztatásnak elősegítése, illetve az energia-előállításhz, valamint felhasználáshz kapcslódóan a helyi gazdaság megerősítése. A bányászat kapcsán a Bükkábrányi lignit bánya termelésének flytatása, tvábbi lignit kutatásk megvalósítása a megyében (pl. Edelény térségében); Hárm új barnaszénbánya megnyitása Farkaslyuk (tanbánya), Dubicsány és Tardna (mélyművelésű bányák) térségében és a szükséges kapcslódó szakképzések újraindítása; 18

19 A laksság és a közületek széntüzelésre történő átállásáhz biztsítani kell a mdern, környezetbarát lakssági és intézményi kazánk hazai gyártását; A szénbányászatra építve villams-energiatermelő erőmű indítása; Egyéb nemesfém és egyedi kőzetek bányászata és alkalmazásuk fejlesztésének ösztönzése (pl. Rudabányán, vagy perlit bánya Pálházán); Az új kavics és hmkbánya nyitásakr törekedni kell a környezet közlekedési eredetű terhelésének mérséklésére, valamint a művelés által érintett, felszín alatti víz minőségi és mennyiségi védelmére. Biztsítani kell a bányászati technikák és bányászati hulladékk környezetkímélő kezelését, elhelyezését; A bányászati tevékenységek krlátzása, illetve beszüntetése a kiemelt turisztikai vnzerőt képviselő, különösen a világörökségi területeken. 5. Az energia megújuló frráskból történő előállításának és helyi felhasználásának, valamint az energiahatéknyságnak az ösztönzése A megújuló energiafrrásk hasznsítása a térségi decentralizált energiatermelő, tárló, elsztó és integráló rendszerek létrehzásával, amely egyszerre segíti a nagybb intézmények, ipari területeken kncentrálódó vállalkzásk, illetve távfűtőművek energiaköltségeinek csökkentését, valamint - különösen a bimassza alapú fűtési célú energiatermelés esetén - a helyi fglalkztatás bővítését és az energiára frdíttt jövedelmek helyben tartását. A kiemelten fnts gazdasági közpntkban a hatékny és lcsó energia eléréséhez szükséges energetikai beruházásk megvalósítása. A megújuló energiafrrásk felhasználása az alábbi területeken célszerű: A bimassza alapú energiatermeléssel összhangban a megyében az erődsültség növelése a gyengébb termőhelyi adttságú területeken: energiaerdő ültetvények létrehzása, valamint egyéb mezőgazdasági melléktermékek energetikai hasznsítása (ágnyesedék, szalma, stb.); Az 1 falu 1 MW prgram flytatása és DG RES (decentralizált megújuló energiafrrást hasznsítók) intelligens mikr-hálózat (smart grid) mérlegkörének megvalósítása a megyében úgy, hgy a közhálózatra kapcslt, nem tervezhetően termelő berendezéseket (decentralizáltan termelő napelemek, szélerőművek) a tervezhetően termelő, villams közhálózatra kapcslt, nn-prfit jelleggel működő erőművekkel (növénylajs mini-erőművek, bigáz üzemek), energiatárló eszközökkel és krdináló távfelügyeleti rendszerrel szabályzzák; Getermikus energia fűtési célú alkalmazása lakssági, illetve termelői (pl. melegházi zöldségtermesztés) felhasználás céljára; Szélerőmű park létesítése Cigánd térségében a Bdrgközi fejlesztések kiemelt beruházásaként és a Sajó-völgyének védett területektől távl eső részein; Helyi szinten a vízenergia hasznsításának bővítése, figyelembe véve a duzzasztóművek környezeti hatásait, illetve a meglévő erőművek krszerűsítését; A föld-hő hasznsítása hőszivattyús fűtési rendszerek elterjesztésével, hőszivattyú gyártás telepítésével. Az energiafgyasztás csökkentésének és a megújuló energiafrrásk alkalmazásának ösztönzése a laksság, az intézmények és a vállalkzásk körében, illetve az energiaveszteség minimalizálása a fgyasztó és termelő rendszereknél. 6. Környezeti állapt és környezetbiztnság javítása 19

20 A megyében keletkezett, elsősrban ipari hulladék újrahasznsítási arányának növelése érdekében az érintett szereplők együttműködésével a hulladék-hasznsítási és az ipari ökszisztéma rendszerek (pl. szelektív gyűjtés) fejlesztése (minden termékköre, pl. üveg), illetve célszerűen a lerakók és hulladékkezelők közelben lévő energetikai és vegyipari (metanl) célú hasznsítása. A keletkező hulladék mérséklésének csökkentés érdekében javaslt javító kisműhelyek létesítésének támgatása. A megyén átflyó jelentősebb flyók mentén (Tisza, Hernád, Sajó, Takta, Bdrg), valamint a hegyvidéki vízflyásknál ár- és belvízvédelemi beavatkzásk megvalósítása együttműködve a szmszéds térségek hatóságaival, kiemelten a Tisza mentén. Az ár- és belvizekkel kiemelten veszélyeztetett és ezért beavatkzást igénylő települések a helyzetelemzés 2.1.i pntjában találhatók. Az érintett települések térségében szükséges: a veszélyeztetett településrészeken történő építkezések erőteljes krlátzása; árvízvédelmi rendszerek tvábbi megerősítése, illetve hiányzó szakaszkn a kiépítése (pl. Kis-Sajó teljes arnóti szakaszán a Felsőzslcai gát flytatása); belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítése; a hullámtéri területek kitágítása, a flyókat kísérő természetes társulásk területének kibővítése (pl. Hór patak, Kis Sajó mente), valamint az érintett területek hasznsítása a kckázati térképek és mederkezelési tervek alapján; belvizek elleni védekezés érdekében a szivattyútelepek reknstrukciója és a belvizek tárzókba történő visszatartása a szárazabb időjárás esetén, a növények lcslása érdekében; tárzók (Inérhát, Gelej, Tiszakarád, stb.), záprtárzók reknstrukciója. A tárzók kialakításánál szem előtt kell tartani a turisztikai és mezőgazdaság öntözési célkat, miközben meg kell teremteni az öntözési csatrnarendszerek (pl. Hernádszurdk és Bőcs közötti 60 km-es szakaszn) és megyei flyói közötti kapcslatkat. Mindezek mellett, flyamats feladatt jelent a víziközmű-rendszerek reknstrukciós igénye. Az éghajlatváltzáshz alkalmazkdó megyei és helyi stratégiák és cselekvési tervek kidlgzása. A települési környezet minőségének javítása, különös tekintettel a hátránys helyzetű társadalmi csprtk által laktt lakókörnyezeti területek (lermltt állaptú lakótelepek, rmatelepek) fizikai és közösségfejlesztési beavatkzásait tartalmazó integrált megújítására (lakhatási, közösségi élet infrastrukturális, szervezési feltételeinek javítása, közbiztnság erősítése közösségi együttműködéssel). Misklcn és a nagybb várskban (Ózd, Kazincbarcika, Mezőköved, Sátraljaújhely, Szerencs, Sárspatak, Encs, Sajószentpéter) a szén-dixid kibcsátás csökkentése és a biztnságs közlekedés érdekében a kerékpárs közlekedés-rendszerek tvábbi fejlesztése. Törekedni kell a kistelepülések természeti, táji és kulturális örökségi értékeinek megóvására, a magas minőségű környezeti állapt fenntartására (pl. üres épületek közösségi, gazdasági, turisztikai célra való hasznsítása), ami egyrészt fglalkztatást biztsít a helyi laksknak, illetve megőrzi a vidék vnzerejét is. A környezettudatsság széles körű elterjesztése már az isklában és a felnőtt kis közösségekben. Kistelepülések, így többek között a 2000 LE alatti agglmerációk természet-közeli szennyvízkezelési prgramjának flytatása, elsősrban a vízgyűjtőterületeken és a sérülékeny ivóvízbázisú településeken. Az egészséges ivóvíz biztsítása érdekében az ivóvízbázisk védelme, vízminőség javítása, kis reginális ivóvízhálózatk kialakítása, a hálózati veszteségek minimalizálása. Minden lyan településen, ahl bilógiailag tisztítják a szennyvizet, növelni kell a csatrnahálózatra való rákötés arányát. 20