Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Local Agenda 21) kivonat

Átírás

1 Hajdúszbszló Várs Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Lcal Agenda 21) kivnat Vezetıi összefglaló (Az adatgyőjtés lezárva: szeptember 1.) A TANULMÁNY KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZTVEVİ SZAKÉRTİK: Barabás Eszter, Dbs Kárly, Kézy Béla, Róka László SZAKÉRTİK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA RÉSZÉRİL: Hargitai Katalin, Dr. Vincze Ferenc SZEPTEMBER 21.

2 Vezetıi összefglaló A helyi fenntartható fejlıdési terv kidlgzásának módszertana Az Helyi Fenntartható Fejlıdési Terv (Lcal Agenda 21- a tvábbiakban LA21) egy újszerő stratégiai és tervezési dkumentum a települések számára. Készítését ajánlás szintjén az 1992-ben az ENSZ II. Környezetvédelmi Világknferenciája javaslta. Azóta világszerte száms település dlgzta ki saját prgramját és kezdte el megvalósítását. Az ENSZ és az EU minden települést a helyi társadalm által létrehztt egyedi térbeli képzıdménynek tekint, melynek tvábbi fejlıdését saját társadalma határzza meg igényeivel és környezeti, társadalmi, gazdasági lehetıségeivel összhangban. Ebbıl a szemléletbıl adódóan a helyi fenntartható fejlıdési terv elkészítésének nem alakultak ki határztt, egységes frmai és tartalmi követelményei. Hajdúszbszló Helyi Fenntartható Fejlődési Tervének kidlgzásával a várs önkrmányzata a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Irdát bízta meg, akik a statisztikai adatk és krábbi tervdkumentumk részletes elemzésével, széleskörű társadalmasítással, valamint helyi szakértők bevnásával készítették el ezt az egyedinek számító tervdkumentumt. Az LA21 közpnti gndlata a szemléletváltás elısegítése a település fejlesztésében. Ezért célunk a dkumentum kidlgzásával nem egy új stratégia megalktása vlt, hanem hgy elısegítsük a várs szakmailag jól kifrrtt célrendszerének a fenntarthatósági szempntk szerinti végrehajtását. Helyzetelemzés Hajdúszbszló az Észak-alföldi régióban, Hajdú-Bihar megyében, hárm jellegzetes alföldi táj a Hrtbágy, a Hajdúhát, valamint a Sárrét-Berettyó vidéke találkzásánál fekszik. A várs kedvezı térszerkezeti pzíciója a megyeszékhely és a fı közlekedési útvnalak közelségének köszönhetı: Debrecentıl 21 km-re helyezkedik el, a 100. számú vasúti fıvnal és a 4. számú rszágs fıút áthalad a település területén. Közlekedés-földrajzi helyzetét tvább javíttta a 2006 végén átadtt M35 autópálya, mely bár nem érinti a várs területét, Ebes határánál éri el a 4. számú fıutat, mely lehetıvé teszi a sztráda gyrs elérését. A hektár kiterjedéső Hajdúszbszló az azns nevő kistérség közpntja, amely Hajdú-Bihar megye egyik közepes kiterjedéső és közepes lakónépességő statisztikai körzete (területe 506,74 km², népessége fı). Mikrreginális szerepköre jelentıs. Környezeti állapt A várs közigazgatási területén elıfrduló a termıföldek átlags aranykrna értéke magas (32 AK). A humusztartalm az elmúlt 40 évben 0-30 cm között átlagsan 0,6%-kal csökkent A tápanyag-utánpótlásban jelenleg a különbözı mőtrágyák alkalmazása dminál, az istállótrágya, zöldtrágyák és algakivnatk alkalmazása még nem terjedt el. A mőtrágyák bemsódása a talaj rétegeibe gyrs, talaj- és talajvízszennyezı hatásuk jelentıs, csökkentik település minıségi vízbázisának területét. Hajdúszbszló klimatikus adttságai kedvezıek. A levegı páratartalma alacsny, az évi átlags csapadékmennyiség mindössze 517 mm, a napfényes órák száma eléri, lykr meg is haladja a kétezer órát. A terület levegıszennyezettségét alapvetıen a kibcsátásk mennyisége és minısége határzza meg. A kibcsáttt primer levegıszennyezı anyagk mennyiségi és minıségi elszlása váltzó, amit egyrészt a gazdasági tevékenységek, 2

3 másrészt a közlekedés, harmadrészt a lakssági energiafelhasználás beflyásl, különösen a téli idıszakban. A várs legjelentısebb vízflyása a Keleti-fıcsatrna, célját tekintve több funkciós csatrna. A mesterséges vízflyás a kiemelt fntsságú ivóvízbázisk közé tartzik, vízminısége ennek megfelelıen I. sztályú. A Keleti-fıcsatrna és várs határában flyó Kösely-ér keresztezésénél halastavak üzemelnek. A felszín alatti vizek vnatkzásában a legnagybb prblémát a talajvíz szennyezése, szennyezettsége jelenti. Ennek ka elsısrban a nyílt közmőlló" vlt krábban, jelenleg a legfntsabb tényezı a mezıgazdaságban használt mőtrágyák talajba msódása. Kiemelkedı jelentıségő a várs területe alatt húzódó rétegvíz: 1925-ben egy sikertelen lajfúrás eredményeként kezdıdött el a termálvízkutatás. Elıször 1091 m mélyrıl 73 C hımérséklető vizet találtak, majd 1926-ban, újabb sikeres fúrást kezdeményezve, 78 C hımérséklető, 2032 m talpmélységő kutat fúrtak. A jóds-bróms, Na-alkáli víz nagy mennyiségő metánt és földgázt is tartalmaz. A település közüzemi szlgáltatáskkal való ellátttsága kedvezınek ítélhetı. A kiépített ivóvízvezeték-hálózat hssza 2008-ban 108,2 km vlt. Az ívóvíz-hálózat kiépítésével együtt a bekapcslt lakásk száma flyamatsan növekedett (10 év alatt 17,05%-kal), mely ban lakást jelentett ban a teljes lakásállmány 75%-ából szállíttták el legalább hetente egyszer a kmmunális hulladékt. Az összes elszállíttt települési szilárd hulladék mennyisége gyakri ingadzáskat mutat, jelentısen függ a településre látgató turisták számától. A várs jelenlegi arculatát a XX. század másdik felében nyerte el. Településszerkezetében meghatárzó a kétpólusú felépítés. Az épületek krösszetétele kedvezı, jóllehet az rszágs átlagnál valamivel idısebb fıként a nagykiterjedéső lakótelepek hiánya miatt. A várs belterületén a zöldterületek kiterjedése m² vlt 2008-ban, mely a település teljes területének (kül- és belterületek) 0,09%-a, és a belterületnek is mindössze 1,97%-a. A rendszeresen tisztíttt zöldterületek mérete m². A kedvezı lakókörnyezetnek megfelelıen teleprehabilitációs prgramk indítására nem vlt és a kedvezı társadalmi és infrastrukturális flyamatk miatt nem is lesz szükség. A gazdasági környezet jellemzése 2008-ban 4503 vállalkzás mőködött a vársban. Az egyéni vállalkzásk aránya évi 68,7%-ról 2008-ra 73,3%-ra emelkedett, köszönhetıen a turizmus 2000 utáni fellendülésének illetve az ıstermelık 2007 utáni egyéni vállalkzóként történı kötelezı regisztrációjának. A mőködı vállalkzásk száma (1 638 vállalkzás 2007-ben) a megyében Debrecen után a legmagasabb, ennek valamivel több mint 60%-a egyéni vállalkzás A várs gazdaságára jelentıs hatással van a megélénkült a belföldi turizmus. A településen szinte az összes szlgáltatás a gyógyturizmushz kötıdik. A kereskedelem a lakssági igények kielégítésén túl fıleg a településre érkezı vendégek ellátására specializálódtt, magas az igényes élelmiszeripari és ruházati termékeket árusító helyek száma. A turisztikai fejlesztések elsıdlegessége miatt az ipartelepítés a legutóbbi évekig nem számíttt elsıdleges fejlesztési célnak. A várs aznban az ingadzó idegenfrgalmi bevételek miatt törekszik az iparőzési adóból származó bevételek növelésére. A vársvezetés a kibntakzó válság ellenére 2001 óta flyamatsan képes vlt egyensúlyban tartani a várs költségvetését. A mezıgazdaság több szempntból meghatárzó szektra a várs gazdaságának, egyrészt fnts szerepe van a helyi lakónépesség élelmiszeripari ellátásában, másrészt a településre érkezı turisták friss áruval ellátásában. Az erdıterületek aránya alacsny, a szántók aránya aznban 80% feletti. 3

4 A társadalmi flyamatk jellemzése Hajdúszbszlón mind az állandó, mind a lakónépesség száma csökkent 2000 óta, a vársra jellemzı vándrlási különbözet aznban évek óta pzitív, melynek kai a térségi átlaghz képest magas életszínvnalban illetve a szeználisan kedvezı munkalehetıségekben keresendıek. Az állandó népesség krcsprtk szerinti megszlását vizsgálva aznban megállapítható, hgy a várs társadalmának elöregedése megkezdıdött. A évi népszámlálás adatai szerint a fglalkztatttak száma fı vlt, ez azóta kissé növekedı tendenciát mutat, ami együtt járt mind az inaktív keresık (2001-ben fı), mind a munkanélküliek (2001-ben fı) számának csökkenésével. A fglalkztatttsági adatk mai napig lényegesen kedvezıtlenebbek, mint a rendszerváltás elıtti tízéves idıszakban. Dminánsan nıi munkanélküliségrıl Hajdúszbszlón nem beszélhetünk, aznban a és évek kivételével pályakezdı munkanélküli nık száma lényegesen meghaladta a férfiak számát. A hajdúszbszlói önkrmányzat által fenntarttt 8 ktatási intézményben alapvetı cél az integrált nevelés-ktatás megvalósításáhz, valamint a (halmzttan) hátránys helyzető és sajáts nevelési igényő gyermekek felzárkóztatásáhz szükséges feltételek megteremtése. A településen a beiskláztt gyerekek számának csökkenése miatt 2001 óta 6-ról 4-re csökkent az általáns isklai feladatellátási helyek száma. Az rszágs átlaghz képest magasabb életszínvnal, valamint az idényszerően jelentkezı magas turisztikai kereslet miatt Hajdúszbszlón a kulturális szlgáltatásk számára kedvezı gazdasági, társadalmi és intézményi feltételek alakultak ki. A különbözı civil szervezetek száma a várs méretéhez képest igen magasnak tekinthetı. A várs szciális ellátásának szervezése alapvetıen az integrált intézményként mőködı, és óta kistérségi társulási fenntartású Kistérségi Szciális Szlgáltató Közpnt feladata. A településen mindössze egyetlen bölcsıdei ellátást nyújtó intézmény mőködik. Az önkrmányzat a szciális feladatk hatékny ellátásának érdekében támaszkdik a civil szervezetek, egyházi intézmények és vállalkzásk kapacitásaira is. Hajdúszbszló egészségügyi ellátó rendszere fejlettnek tekinthetı: a 9 házirvs, a 4 gyermekrvs tevékenysége mellett 7 gyógyszertár mőködik a vársban. Az egészségügyi szlgáltatáskat területileg kncentráltan a nyertes pályázatból felújítás alatt álló Járóbeteg-Ellátó Centrum Szilfákalja utcai épületében biztsítják, kivételt ez alól a kissé távlabb lévı mentıállmás jelent. A népesség szciális helyzetét alapvetıen a hátránys helyzető laksság arányának lassú emelkedése jellemzi. A Helyi Cigány Kisebbségi Önkrmányzat becslése szerint a várs cigány lakssága fıre tehetı, (a kisebbségi választási névjegyzék szerint 257 fı) akik többnyire a várs teljes területén elszórtan helyezkednek el önkrmányzati lakásban, albérletben vagy saját tulajdnú ingatlanban. Az rszágs tendenciáknak megfelelıen a fıként szeznális munkanélküliség körükben nagybb arányban frdul elı. Idényjelleggel elsısrban a mezıgazdaságban, az építıiparban és a turizmusban dlgznak. Fglalkztatásukat az önkrmányzat is segíti közhasznú fglalkztatással. Energetikai helyzet Hajdúszbszlón a villamsenergia-szlgáltatást a az EON Hungária Zrt. végzi, aki a szükséges energiamennyiséget szén és gáztüzeléső erımővekbıl biztsítja. A háztartási villamsenergia fgyasztók száma 2000 óta 21%-al növekedett. Skkal dinamikusabban, 4

5 44%-al nıtt a háztartásk részére szlgáltattt villamsenergia mennyisége. Az utóbbi elsısrban a mdern háztartási berendezések, számítógépek háztartáskban való elterjedésének köszönhetı, amelyek a mőszaki fejlıdés ellenére flyamatsan növelik a lakssági villamsenergia-felhasználást. A várs kiemelkedıen magas alternatív energetikai ptenciállal rendelkezik, melyek hasznsítása jelenleg elmarad a gazdaságsan is kihasználható ptenciáltól. Különösen igaz ez a getermikus és a napenergia esetében. Aznban nagyn jó ellenpéldát szlgáltat a Hungarspa Zrt. tevékenysége, akik a termálvíz megszktt (gyógyászat, ásványvíz palackzás) hasznsításán túl is kihasználják elınyeit. A termálvizes víz-gáz elegybıl kivnt metángázt lehőtött frmában a gázmtrs erımőben elégetik, villams- és hıenergiát állítanak elı, mellyel saját energiaszükségletüket részben fedezik, illetve értékesítésre is lehetıség mutatkzik. A metán megsemmisítése srán az üvegházhatású gáz kibcsátáscsökkentése érhetı el. A gázmtrs hırendszer energiájával mőködı hıcserélı és hıszivattyú segítségével pedig tvábbi hıenergiát állítanak elı. Stratégia Jelen dkumentum - Hajdúszbszló Várs Fenntartható Fejlıdési Terve kidlgzása srán messzemenıen figyelembe vettük a várs érvényben lévı fejlesztési kncepcióit, prgramzási dkumentumait. Ezek alapján megállapítható, a település jelenleg egy szakmailag megalapztt, társadalmasíttt rövid- és középtávú fejlesztési célrendszerrel rendelkezik. A helyi fenntartható fejlıdési tervnek - hasnlóan a 2008-ban elkészült Integrált Vársfejlesztési Stratégiáhz - nem célja egy teljesen új fejlesztési stratégia kialakítása, inkább egy tervezési szemléletváltást kíván elısegíteni a fejlesztési célk megállapítása, csprtsítása és végrehajtása srán a fenntarthatóság elveinek figyelembevételével. A nemzetközileg elismert gyógyüdülı-helyként valamint kistérségi centrumként funkcináló Hajdúszbszló a fenntarthatóságt is figyelembe vevı jövıképének kialakításakr az alábbi külsı illetve történelmileg determinált tényezıket vettük figyelembe: az 1606-s hajdútelepítéssel kllektív nemesi jgt szerzett mezıvársi rangú település múltjából, tradícióiból levezethetı értékek (vársszerkezet, helyi identitás, hajdúhagymányk) a termálvíz használatára alapztt egészségturizmus meghatárzó szerepe a gazdaságban, az ehhez kapcslódó fejlesztési igények és lehetıségek, a laksság általáns és váltzó speciális szükségletei a közszlgáltatáskkal és a települési környezettel szemben a fejlesztések megvalósításáhz rendelkezésre álló támgatási frrásk és a szükséges önerı elıteremtésének lehetıségei, amelyek határt szabnak a tervezett fejlesztések megvalósíthatóságának Mindezen tényezıket figyelembe véve Hajdúszbszló 2030-ra a magyarrszági várshálózat dinamikusan fejlıdı tagjává válik, nemzetközi elismertsége a fenntartható turizmus megteremtésének köszönhetıen tvább nı. A környezeti erıfrrásk kíméletes használatára alapztt gazdasági növekedésbıl származó bevételekbıl egészséges és biztnságs lakókörnyezetet hz létre, laksai számára hsszútávú szciális biztnságt teremt. 5

6 Az ennek érdekében került kialakításra az átfgó cél, a stratégiai és részcélk, melyek számszerősítésére és ezáltal a megvalósulás nymn követésére az egyes célkhz rendelt indikátrk adnak lehetıséget. Hajdúszbszló fenntartható fejlıdési tervének átfgó célja átfgó célja a következıképpen fgalmazható meg: Hajdúszbszló hsszútávn fenntartható környezeti, társadalmi, gazdasági fejlıdésének megteremtése A települési fenntarthatóság megteremtéséhez alapvetı fntsságú a laksság természetes fgyásának csökkentése, az életminıség javítása és a társadalmi khézió megteremtése. Tekintettel arra, hgy a várs tvábbi fenntartható fejlıdésének gazdasági alapját a jövıben is a felszínalatti vízkincs képezi, kíméletes, de ennek ellenére skldalú használata a fenntartható gazdasági fejlıdés alapja a várs esetében. Hsszú távn ugyanakkr javítani szükséges a tıke beáramlásáhz, illetve helyben maradásáhz, valamint a helyi kis- és középvállalkzói szféra megerısödéséhez szükséges feltételeket. A laksság életminıségének emeléséhez és a turizmus multiplikátr hatásainak érvényesüléséhez nagymértékben hzzájárul Hajdúszbszló természeti és épített értékeinek megırzése, az egészséges települési környezet kialakítása és az alternatív energiahrdzók arányának növelése az energiaellátásn belül. A közmőllót teljesen be kell zárni, a várs vízgazdálkdását a fenntarthatóság irányába kell elmzdítani. A társadalmi részvétel elısegítése érdekében valamint az átláthatóság megteremtésének céljából lakssági környezettudatsságt intenzív felvilágsító kampánykkal, tudatfrmálással erısíteni kell. A környezeti szempntk beépülése a fejlesztési tevékenységekbe a különbözı önkrmányzati szakplitikák összehanglásával, valamint a plitikai ciklusk átnyúló tervezési idıszakk alkalmazásával biztsítható. Az átfgó cél megvalósulásáhz a fenti feladatk alapján alábbi középtávú célk járulnak hzzá, melyek fenntarthatósági szempntból kerültek meghatárzásra és csprtsításra. 1. stratégiai cél: A társadalmi fenntarthatóság megteremtése 1/1 részcél: Népesedési prblémák kezelése DEM-1: A bölcsıdei férıhelyek számának növelése DEM-2: Családbarát munkahelyek megteremtése DEM-3: A fiatalk elvándrlásának csökkentése 1/2 részcél: A laksság egészségi állaptának javítása: MED-1: Az egészségtudatsság és az egészséges életmód növelése szemléletfrmálással MED-2: A megelızés szerepének erısítése lakssági szőrıprgramk szervezésével, tájékztatással, felvilágsítással MED-3: Az egészségügyi intézmények ellátási színvnalának növelése 1/3 részcél: A fglalkztatási helyzet javítása F-1: A GYES-rıl visszatérık munkába állásának támgatása F-2: A megváltztt munkaképességőek fglalkztatási lehetıségeinek bıvítése F-3: Egyéb hátránys helyzető társadalmi csprtk (rmák) fglalkztatási lehetıségeinek bıvítése F-4: A munkaerı-piaci igényeknek megfelelı képzések szervezése 6

7 1/4 részcél: A társadalmi khézió erısítése T-1. A szciális szlgáltatásk (idıskri gndzás, pszichiátriai és mentálhigiénés ellátás, mzgássérültek ellátása) hzzáférhetıségének javítása T-2 Egyenlı hzzáférés biztsítása mindenki számára az ktatási és közmővelıdési lehetıségekhez T-3 Közösségfejlesztés a társadalm tagjai közti tlerancia megteremtéséért T-4 A társadalmi devianciák (hajléktalanság, szenvedélybetegségek) kezelése, a deviáns csprtk társadalmba történı reintegrációjának elısegítése 2. stratégiai cél: A környezeti fenntarthatóság megteremtése 2/1 részcél: A települési természeti és épített környezeti értékek védelmének fejlesztése K-1: A természeti értékek és az épített környezet helyi intézményes védelmének tvábbfejlesztése K-2: A természeti és épített környezeti értékek védelme elvének integrálása a szabályzási és engedélyezési eljáráskba K-3: A civil szervezetek és a laksság fkztt bevnása a természet és épített környezeti elemek védelmébe K-4 A település környezetfejlesztési tevékenységeit megalapzó stratégiai dkumentumk elkészítése 2/2 részcél: Fenntartható vízgazdálkdás megteremtése FV-1:A csapadékvíz talajba szivárgásának elısegítése a várs belterületén FV-2: A csapadékvíz elevezetı hálózat állaptának feltárása, szükséges reknstrukciója FV-3: A szennyvízcsatrna hálózat tvábbi fejlesztése FV-4: A szennyvíztisztító kapacitásk fejlesztése FV-5: A takaréks vízhasználat lehetıségének, alternatíváinak megteremtése és ösztönzése a laksság és a közületi fgyasztók számára FV-6- A hsszútávú termálvízhasznsítás elısegítése 2/3 részcél: Felkészülés a klímaváltzás hatásaira CC-1: Tanulmány készítése a klímaváltzás hatásairól Hajdúszbszlóra CC-2: A plgári védelmi tervek aktualizálása CC-3: A laksság felkészítése a klímaváltzás hatásaira, a környezeti válsághelyzetek kezelésére 2/4. részcél: Az alternatív energiafrrásk felhasználása, az energiagazdálkdás szerkezetváltásának elısegítése AE-1: A laksság, a közintézmények és gazdaság energiafelhasználásának csökkentése AE-2: Az alternatív energiahrdzók használatának növelése 2/5. részcél: A fenntartható mbilitás és térszerkezet kialakulásának elısegítése 7

8 FT-1: A helyi kapcslatrendszerek erısítése, a közlekedés iránti igény csökkentése a térszerkezet átalakításával FT-2: A meglévı közlekedési létesítmények felújítása, szerepének erısítése FM-1: E-közigazgatási rendszerek fejlesztése 2/6. részcél: A fenntartható fgyasztóvá válás elısegítése szemléletfrmálással FF-1: A lakssági csprtk, mint fgyasztók tájékztatása a fenntartható fgyasztásról, annak lehetıségeirıl FF-2 A vállalkzásk, mint termékek és szlgáltatásk elıállítóinak és fgyasztóinak tájékztatása fenntartható fgyasztásról FF-3: Az önkrmányzat, mint helyi ökinnvátr szerepének erısítése a helyi fenntartható fejlıdési legjbb gyakrlatk elterjesztésében 3. A helyi fenntartható gazdaság megteremtése 3/1. részcél: Környezettudats, fenntartható helyi gazdaságösztönzési rendszer kialakítása HG-1: Környezetirányítási rendszert alkalmazó vállalkzásk támgatása HG-2: A tiszta technlógiát alkalmazó vállalkzásk letelepedésének ösztönzése HG-3: A helyi mikr-, kis- és középvállalkzásk tevékenységeinek segítése 3/2 részcél: Az önkrmányzat költségvetési egyensúlyának megırzése 3/3. részcél: A fenntartható turizmus megteremtése FT-1 A turisták számára vnzó környezet kialakítása a település teljes területén FT-2 A helyi társadalm bevnása a turizmus fejlesztésébe (helyi vállalkzók, humánerıfrrásk) FT-3. Hajdúszbszló Fenntartható Turizmusfejlesztési Kncepciójának kidlgzása és a települési turizmusplitika kialakítása FT-4. A turisztikai attrakciók diverzifikálása FT-5 Turisztikai infrmációs rendszer létrehzása FT-7 Turisztikai desztináció menedzsment-team tevékenységeinek fejlesztése 3/4 részcél. A fenntartható mezıgazdaság megteremtése FA-1: A mővelési szerkezet megváltztatása a helyi élelmiszerellátás biztnságának megteremtése érdekében FA-2: A szciális bigazdálkdás elısegítése Hrizntális stratégiai célkitőzés: A fenntarthatóság elveinek és kritériumainak érvényesítése a településirányításban és végrehajtásban H/1 A lakssági részvétel támgatása a döntéshzatalban LR-1: A társadalm fenntarthatósággal kapcslats tudásbázisának növelése LR-2: Együttmőködési fórumk kialakítása a civil szervezetek és az önkrmányzat között H/2 Az önkrmányzat közplitikáinak fejlesztése, átalakítása 8

9 KP-1: A hsszútávú, plitikai cikluskn átívelı stratégiai tervezés gyakrlati megvalósítása KP-2: A stratégiák célrendszereinek fenntarthatósági szempntú összehanglása KP-3: A legfntsabb környezetvédelmi alaplevek (elıvigyázatsság, megırzés, megelızés) integrálása a plitikaalktási flyamatkba és a végrehajtásba KP-4: A környezeti infrmációk teljes átláthatóságnak és hzzáférhetıségének biztsítása 9

10 Hsszútávú jövıkép: Hajdúszbszló 2030-ra a magyarrszági várshálózat dinamikusan fejlıdı tagjává válik, nemzetközi elismertsége a fenntartható turizmus megteremtésének köszönhetıen tvább nı. A környezeti erıfrrásk kíméletes használatára alapztt gazdasági növekedésbıl származó bevételekbıl egészséges és biztnságs lakókörnyezetet hz létre, laksai számára hsszútávú szciális biztnságt teremt. Misszió A fenntartható fejlıdés alapelveinek széleskörő alkalmazásával, környezetvédelmi beruházáskkal, a zöld gazdaság megteremtésével Hajdúszbszló megteremti a hsszútávú, környezetileg fenntartható társadalmi és gazdasági fejlıdés alapjait Átfgó stratégiai cél Hajdúszbszló hsszútávn fenntartható környezeti, társadalmi, gazdasági fejlıdésének megteremtése A társadalmi fenntarthatóság megteremtése A környezeti fenntarthatóság megteremtése A gazdasági fenntarthatóság megteremtése Népesedési prblémák kezelése A laksság egészségi állaptának javítása A fglalkztatási helyzet javítása A társadalmi khézió erısítése A települési természeti és épített környezeti értékek védelme Fenntartható vízgazdálkdás megteremtése Felkészülés a klímaváltzás hatásaira Alternatív energiafrrásk felhasználása, az energiagazdálkdás szerkezetváltásának elısegítése Fenntartható fgyasztói szemléletfrmálás elısegítése A fenntartható mbilitás és térszerkezet kialakítása Környezettudats helyi gazdaságösztönzési rendszer kialakítása Az önkrmányzat költségvetési egyensúlyának megırzése A fenntartható turizmus megteremtése A fenntartható mezıgazdaság megteremtése Hrizntális stratégiai célkitőzés: a fenntarthatóság elveinek és kritériumainak érvényesítése a településirányításban és végrehajtásban 10 A stratégia célrendszere

11 A stratégia végrehajtása és mnitringja A stratégia végrehajtása srán alapvetı fntsságú az alábbi elvek figyelembe vétele: Integráció elve. A szakplitikák, tervek, prgramk, stratégiák kidlgzása, értékelése és végrehajtása srán a gazdasági, a szciális és a környezeti szempntkat, azk összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni annak érdekében, hgy azk kölcsönösen erısítsék egymást. Társadalmi részvétel elve. A társadalm minden tagja számára biztsítani kell a bekapcslódási lehetıséget a társadalmi-gazdasági közéletbe, a döntéshzatali flyamatkba. A környezetre vnatkzó minden infrmációt nyilvánsságra kell hzni. Javítani kell a fenntartható fejlıdéssel, annak társadalmi-gazdasági és környezeti vnatkzásaival, a fenntarthatóbb megldáskkal kapcslats tájékzttságt. A település-menedzsment jelenleg is hatéknyan mőködı szervezeti rendszere a jövıben nagybb átalakítás nélkül alkalmas a fenntartható fejlıdéssel kapcslats tevékenységek átgndlt, ütemezett és eredményes megvalósítására. A stratégia végrehajtásának szervezeti keretei Hajdúszbszló helyi fenntartható fejlıdési tervének végrehajtásában részt vevı önkrmányzati szervezeti egységek Képviselıtestület Fenntartható Fejlıdési Bizttság Fenntartható Fejlıdési Munkacsprt Állandó Civil Fórum a Helyi Fenntartható Fejlıdésért Feladatkörök, kmpetenciák A fenntartható fejlıdés általáns irányvnalainak meghatárzása és elfgadása, fenntarthatóság kritériumainak ellenırzése a döntések végrehajtása srán A fenntarthatósággal kapcslats véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közremőködési valamint - a képviselıtestület döntésétıl függıen - felügyeleti jgkör a döntés-elıkészítés srán A fenntarthatósággal kapcslats stratégiai tervezés és krdináció, döntés-elıkészítés, a fenntarthatósággal kapcslats prgramk peratív megvalósítása: pályázati frrásk feltárása prjekt-generálás prjektmenedzsment a fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztsítása tájékztatás, nyilvánsság stratégiák fenntarthatósági szempntú felülvizsgálata önkrmányzati rendelettervezetek fenntarthatósági szempntú felülvizsgálata Biztsítja a flyamats civil kntrllt és a fenntarthatóság szempntjainak érvényesítését az önkrmányzati döntések meghzatala srán. döntés-elıkészítés önkrmányzati döntések elızetes írásbeli véleményezése prjektgenerálás a fenntartható fejlıdési csprttal együttmőködve az önkrmányzati döntések társadalmasításának szervezése fejlesztési stratégiák elızetes véleményezése a fenntarthatóság szempntjából a társadalm fejlesztési igényeinek felmérése és PARTNERSÉG 11

12 közvetítése a döntéshzók felé fenntarthatósággal kapcslats ismeretterjesztés szervezése az Oktatási, Kulturális és Sprtbizttsággal közösen A stratégiáhz kötıdı peratív feladatk végrehajtására a hivataln belül létre kell hzni Fenntartható Fejlıdési Munkacsprtt. A szervezet élén a kinevezett fenntartható fejlıdési referens áll. Tvábbi tagjai: a civil referens, a környezetvédelmi referens, az esélyegyenlıségért felelıs önkrmányzati munkatárs, a vársi fıépítész a pénzügyi fıelıadó prjektmenedzserek, pályázati munkatársak A képviselıtestületen belül az LA21 végrehajtásának ellenırzésére és szervezésére fel kell állítani a Fenntartható Fejlıdési Bizttságt. A szervezet krdinálja és ellenırzi a Fenntartható Fejlıdési Munkacsprt tevékenységét, tvábbá flyamatsan végzi a helyi fenntartható fejlıdési stratégia mnitringját valamint felel az önkrmányzati rendelettervezetek fenntarthatósági szempntú felülvizsgálatáért. A társadalm minél szélesebb körének bevnására életre kell hívni egy állandó fórumt Állandó Civil Fórum Hajdúszbszló Fenntartható Fejlıdéséért néven. A szervezet célja a civil szervezetek, mint a társadalmi csprtkat hatéknyan képviselı önkéntes szervezıdések teljes körő bevnása a helyi krmányzásba. Az állandó fórum elızetes írásbeli véleményét minden vársfejlesztési döntés esetében kérni kell. Az ügymenet meggyrsítása érdekében a szervezetnek kevés tagból (maximum 5 fı) kell állnia és reprezentálnia kell a várs társadalmát. Ebbıl kiflyólag tagjainak a helyi közösség által ismert és elismert személyiségeknek kell lenniük. A fórum hatálys írásbeli véleményének elfgadásáhz a tagk többségének jelenléte és egyetértése szükséges 12