JÁTÉKVILÁG ÓVODAI PROGRAM

JÁTÉKVILÁG ÓVODAI PROGRAM 2 0 1 0

A épülete 1068 Budapest, Városligeti fasor 30.

A dolgozói 2010-ben A nevelőközössége 2010-ben

A programunk módosításában közreműködtek: Csicsák Antalné Gálik Csilla Hegedűs Józsefné Jankovichné Csambalik Margit Kocsisné Pávlicz Ágota Máté Ildikó Nagy Judit Pákozdi Katalin Pallaga Anna Ráczné Gujgiczer Lívia Szalontai Judit Dr. Szécsi Árpádné Tarjánné Takács Katalin Vargháné Tóth Erzsébet A program módosítása az óvodavezető irányításával történt.

TARTALOMJEGYZÉK Oldalszám I. Bevezető...1 I. 1. Előszó... 2 I. 2. A adatai... 4 I. 3. Az óvoda történeti bemutatása... 5 I. 4. Óvodánk ma... 9 II. Játékvilág Óvodai Program...11 II. 1. Hitvallása... 12 II. 2. Céljai, feladatai és alapelvei... 13 II. 3. Feltételrendszere... 16 II.3.1. Személyi feltételek... 16 II. 3.2. Tárgyi feltételek... 18 III. A nevelési folyamat feladatai... 21 III. 1. Az egészséges életmód alakítása... 22 III. 1. 1. Az egészséges életmódra nevelés... 22 III. 1. 2. Az egészséges táplálkozás... 24 III. 1. 3. A mozgás... 26 III. 2. Érzelmi nevelés és szocializáció... 29 III. 3. Anyanyelvi és értelmi nevelés... 32 III. 3. 1. Anyanyelvi kultúra, kommunikáció...32 III. 3. 2. III. 3. 3. Értelmi nevelés...34 Prevenciós és korrekciós hangsúlyok...36 IV. Tevékenységek a fejlesztés szolgálatában... 37 IV. 1. A tevékenységekben megvalósuló tanulás... 38 IV. 2. A játék... 39 IV. 3. A külső világ tevékeny megismerése... 43 IV. 3. 1. A környezet felfedezése és megismerése... 44 IV. 3. 2. Matematikai tapasztalatok... 47 IV. 4. Komplex esztétikai hatások a művészetekben... 48 IV. 4. 1. Hagyományápolás és népi kultúra átadása... 49 IV. 4. 2. Mese, vers... 50 IV. 4. 3. Ének-zene, énekes játék, tánc... 52 IV. 4. 4. Rajzolás, mintázás, kézimunka... 55 IV. 5. Munka jellegű tevékenységek... 57

Oldalszám V. Az óvodai élet megszervezése... 59 V. 1. Az intézet feladatellátási mutatói... 60 V. 2. Az óvodai élet szervezeti keretei... 60 VI. A gyermekek fejlődése... 63 VI. 1. A gyermekek fejlődésének nyomon követése, dokumentálása... 64 VI. 2. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére... 65 VII. Az óvoda kapcsolatrendszere... 67 VII. 1. Az óvoda belső kapcsolatai... 68 VII. 2. Család és óvoda... 70 VII. 3. Gyermekvédelem... 72 VII. 4. Az óvoda külső kapcsolatai... 73 VII. 4. 1. Óvoda bölcsőde kapcsolata... 73 VII. 4. 2. Óvoda iskola kapcsolata... 73 VII. 4. 3. Kapcsolat a szakszolgálattal... 74 VII. 4. 4. Pedagógiai koordinációs kapcsolatok... 74 VII. 4. 5. Kapcsolat társadalmi és civil szervezetekkel, közművelődési intézményekkel... 75 VIII. Mellékletek... 77 IX. A Játékvilág Óvodai Program érvényességi nyilatkozata, legitimációs záradék... 91 X. Irodalmi ajánló... 93

I. Bevezető I. BEVEZETŐ I. 1. ELŐSZÓ I. 2. A FŐVÁROSI GYAKORLÓ ÓVODA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZMÉNY ADATAI I. 3. AZ ÓVODA TÖRTÉNETI BEMUTATÁSA I. 4. ÓVODÁNK MA 1

I. 1. Előszó I. 1. ELŐSZÓ A helyi nevelési programja a magyar óvodapedagógia több mint 180 éves múltjának hagyományain alapszik. Az évtizedek folyamán kikristályosodott nevelési elvek és módszerek magukban foglalják a reformpedagógiák eredményeit, és figyelembe veszik a mindenkori tudományos kutatások következtetéseit. Ugyanakkor érezzük gyorsan változó világunk hatásait, kihívásait, melyek tovább formálhatják elképzeléseinket, nevelésről alkotott felfogásunkat. Köszönetet mondunk az elődeinknek és a kortárs pedagógusoknak, gondolkodóknak, akik szellemiségükkel hatottak nevelőmunkánkra, és az elkövetkezendő évtizedekben további támogatást adnak. A Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény Nevelőtestülete 2

I. 2. A Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény adatai A helyi nevelési programja módosításának indoklása I. Törvényi változás: 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi módosítása (LXI. törvény); 2. Az óvodai nevelés országos alapprogramjának változása (137/1996.[VIII.28.] Korm. rendelet); 3. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve (2/2005.[III.1.] OM rendelethez). II. Tartalmi változása: 1. a JÓP felülvizsgálata alapján szükséges módosítások. új hangsúlyok az óvodai nevelésben: - inklúzió, - intervenció; 2. a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének tudatosabb megjelenítése az óvodai élet minden területén. 3. a szakmai szolgáltató feladat beépülése. III. Egyéb A testület összetételének nagymértékű változása. A módosított helyi óvodai programot a fenntartónak benyújtja: Szalontai Judit óvodavezető 3

I. 2. A Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény adatai I. 2. A FŐVÁROSI GYAKORLÓ ÓVODA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZMÉNY ADATAI A költségvetési szerv neve: a) székhelye: Budapest VI., Városligeti fasor 30. Tel.: 351-9905 (óvodatitkár) 351-9688 (óvodavezető) Tel./fax: 351-2912 (gazdasági vezető) 321-9543 (továbbképzési asszisztens) b) típusa: óvoda Az intézmény alap szakfeladata: óvodai nevelés Az intézmény további szakfeladata: sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése pedagógiai szakmai szolgáltatás Az óvoda alapítója: Budapest Főváros Önkormányzata Budapest V., Városház u. 9-11. Az óvoda fenntartója, felügyeleti és irányító szerve: Budapest Főváros Közgyűlése Budapest V. Városház u. 9-11. Közgyűlési határozat száma: 1658/2009 (X. 12.) Főv. Kgy. Budapest Főváros Közgyűlése a rendelkezésre álló dokumentumok alapján Budapest Székesfőváros Tanácsa által 1911. évben a Pedagógiai szeminárium Gyakorló Óvodája elnevezéssel létesített (alapított), jelenlegi nevén Fővárosi Gyakorló Óvoda Továbbképzési Intézmény (Budapest, VI., Városligeti fasor 30.) számára az 1230/XII.2./1992. (IX. 24.) Főv. Kgy. határozattal kiadott, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot az 1993. évi LXXIX. tv. 37. (5) bekezdése, valamint a 2008. évi CV. tv. 4. (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 2009. október 31-i hatállyal adja ki. A vezetője, a módosított program benyújtója: Szalontai Judit 4

I. 4. Az óvoda történeti bemutatása I. 3. AZ ÓVODA TÖRTÉNETI BEMUTATÁSA A századelőn a pedagógus szakma sürgető igényének hatására Bárczy István főpolgármester megalapította a Mária Terézia téri (ma Horváth Mihály tér) Fővárosi Pedagógiai Szemináriumot, mely az országban és Európában is az első olyan pedagógiai intézményként jött létre, melynek feladata a gyakorló pedagógusok rendszeres, szervezett, állandó továbbképzésének szolgálata lett. Szervezetileg is újat hozott, Gyakorló Óvodával (Mintaóvoda) és Gyakorló Iskolával együtt létesítették. Az intézményegyüttes, a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium 1912. február 1-én, a Kisdedóvó Intézet 1911. december 15-én kezdte meg működését. Az első óvótovábbképző tanfolyamot 1913. február 1-vel indították. Az intézmények munkáját segítette az épületben működő Pedagógiai Laboratórium, Lélektani Laboratórium, Biológiai Laboratórium, Pedagógiai Múzeum és Pedagógiai Könyvtár. 1945 után az FPSZ neve és funkciója több ízben is megváltozott: 1945 1951 Székesfővárosi Neveléstudományi Intézet 1951 1957 Budapesti Pedagógus Továbbképző Intézet (BUPTI) 1957 1963 Fővárosi Pedagógiai Szeminárium (FÖPI) 1963 1971 Fővárosi Tanács Szakfelügyeleti és Továbbképzési Intézete 1971 2007 Fővárosi Pedagógiai Intézet (FPI) 2007 2008 Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (FPPTI) 2008 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet A vele együtt működő intézmények jelenlegi elnevezése: Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium,. A Gyakorló Óvoda továbbképző munkája 2004 szeptemberéig szorosan összefüggött az FPI továbbképzési terveivel, elképzeléseivel, a fővárosi óvodapedagógusok igényének kiszolgálásával. 2004 szeptemberétől fenntartónk szakmai szolgáltató feladattal bízta meg az intézményt. Az óvoda kezdettől fogva kettős funkciót látott el: az általános feladatok körében: a kor legmagasabb elméleti színvonalán álló, kiemelkedő gyakorlatot dolgozott ki az óvodai csoportokban. A működő csoportok száma az idők folyamán egytől hatig terjedően váltakozott, jelenleg öt csoportban folyik a pedagógiai munka. a gyakorlói feladatok körében: az óvodában dolgozó gyakorló óvónők (mintaóvónők) részt vettek a fővárosi óvók továbbképzésében, az óvodai nevelés megújításában. Továbbképzési munkájuk tartalma időről időre változott, az adott korszak igényei szerint. A mai napig is megőrzött olyan elemeket, melyeknek értékközvetítő szerepe van. 5

I. 4. Az óvoda történeti bemutatása Az úgynevezett gyakorlói munka tartalmi bővülése 1913-tól napjainkig fő vonalakban: Óvodavezetők 1. Stelly Gizella 1911 1932 (21 év) mintafoglalkozások vezetése, mesedélutánok tartása tanfolyamokon felolvasás, előadások tartása szakirodalmi tevékenységek, cikkek, kiadványok, vezérkönyvek írása szerkesztőségi munka (a Kisdednevelés szerkesztősége az óvodában volt) 2. Papp Mária más fórumokon is a jó eljárások, módszerek terjesztése 1932 1947 kiállítások szervezése, óvónői és gyermekalkotások bemutatása (15 év) berendezéseivel példaadás, a célszerűség, az esztétikum jegyében 3. Szabó Erzsébet a reformpedagógiák (pl. Montessori Mária az óvodát személyesen 1947 1950 meglátogatta) egyes módszereinek magyar viszonyokra adaptálása (3 év) kapcsolattartás különböző intézményekkel (Állami Óvóképzővel) 4. Villányi Ferencné 1950 1965 szakmai kapcsolat kialakítása a megyékkel, a pedagógia új eredményeinek bemutatása, elméleti továbbképzés (15 év) külföldi látogatóknak programszervezés, tapasztalatcsere 5. Lázi Imréné 1965 1985 (20 év) 6. Dr. Verebélyi Imréné 1985 2002 (17 év) 1960-as évektől írók látogatása a gyermekcsoportokban, hogy ihletet szerezzenek e korosztályt érdeklő művek megírásához (Ács Kató, Gazdag Erzsi, Petrolay Margit, Bálint Ágnes, Osváth Ernő) az 1971-es Óvodai Nevelési Program előkészítő munkálataiban, a gyakorlat kimunkálásában oktatófilmek, diafilmek készítése (irodalom, testnevelés, környezetismeret, család stb.) 1972-ben a VI. Nemzetközi Óvodapedagógiai Szeminárium részére bemutatók tartása az 1989. évi Óvodai Nevelési Program szellemiségének terjesztése tanfolyamokon, kerületi, vidéki szakmai munkaközösségekben segítségnyújtás az egyéni arculat kialakításához, szakmai tanácsadás, előadások vállalása a fővárosban és vidéken az óvoda nyitottságának újraértelmezése, a szülői ház szerepének erősítése, újfajta kapcsolatrendszer kidolgozása BTF, dán pedagógusképzés, brit pedagógus-továbbképzés és távoktatás számára videokazettás szakmai felvételek készítése (esztétikai nevelés, matematikai nevelés) HIETE-vel együtt Óvodai Preventív Gyógytorna Program kidolgozása, videofelvétel készítése FPI tanfolyamainkhoz szemléltető kazetták készítése, pl. környezeti nevelés, erdei óvoda, falusi óvoda, Játék és tánc az óvodában, kenyérsütés erdei óvoda, falusi óvoda kezdeményezése, létesítése 6

I. 4. Az óvoda történeti bemutatása Kék Cinke Környezetvédelmi és Természetvédelmi Óvodai Nevelőközpont alapítása szakmai folyóiratokban az óvodai nevelés megújulásának segítése, Óvodai Nevelés, Óvodai Élet, Pedagógiai Szemle, Fejlesztő pedagógia, környezetvédelmi újságok, TV-, rádióinterjúkon keresztül munkánkról híradás kiadványok, módszertani füzetek készítése, kiadatása, terjesztése tanfolyami programok kidolgozása a kiművelt gyakorlat alapján, pl. egészséges életmód, táplálkozás, környezeti és matematikai nevelés, mindennapi hagyományok, játék és tánc (népi kultúra gyökerei), egyéni bánásmód, gyógytorna, vizuális nevelés, aromaterápia tanfolyamok, szemináriumok vezetése, rendezvények szervezése "gyermekkonyha" létesítése, gyermeki tevékenységen keresztül a gyermek, a szülők, a tanfolyami résztvevők táplálkozási kultúrájának, szemléletének formálása (berendezések, technológiák, receptek) budapesti hatáskörű vezető mentori feladatok ellátása: környezeti nevelés (ökológiai szemlélet); egészséges életmód, táplálkozás (testi-lelki egészség); játék; vizuális nevelés területén. a szakmát segítő egyesületek munkájában való részvétel vezetőségi tagként, tagként Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete, Kisgyermeknevelés Világszervezete Magyar Tagozata (OMEP), Kiss Áron Magyar Játék Társaság, Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztálya, különböző környezetvédő egyesületek, NEVI, Pápai-Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület részvétel pályázatok bírálatában, szakdolgozatok véleményezésében, Óvodatörvény előkészítésében, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának összes változatának véleményezésében az óvoda feltételeinek javítása érdekében pályázatok írásában való rendszeres részvétel az óvoda berendezéseinek, felszereléseinek, eszközeinek folyamatos gyarapítása, az ízléses óvodai környezettel példaadás (természetes anyagok, környezeti sarok, kisállattartás, madárház, gyermekkönyvtár), a termekbe a mozgást segítő építmények (galériák, mászóegyüttesek) bevitele, a gyermeki tevékenységekhez igazodó mobil környezet kialakítása, a növekvő gyermekhez igazított bútorvariációk biztosítása, audiovizuális felszerelések korszerűsítése budapesti, Budapest környéki és távolabbi kirándulóhelyek, terepszemleprogramok, állatkerti programok ajánlása, terjesztése, bemutatása a kerületi óvodák múltjának, az elődök eredményeinek megismerésére való ösztönzés, segítségnyújtás, saját vonatkozásaink kutatásaihoz óvodatörténeti múzeumunk és könyvtárunk kialakításával, bemutatásával példaadás 7

I. 4. Az óvoda történeti bemutatása 7. Borbás Ferencné megbízott vezető 2002 2004 szakmai kapcsolatok bővítése (Pedagógiai Szolgáltató Központok, Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata, Beszédjavító Intézet, Beszédvizsgáló Intézet) (3 év) a pedagógiai dokumentumrendszer kidolgozása innovációs team működtetése az óvoda önálló gyakorlói munkájának bővítése (nyílt szakmai napok, konferenciák, szakmai tapasztalatcserék) a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megvalósítása a Beszédjavító Intézettel önálló tanfolyami akkreditáció előkészítése a nevelés feltételrendszerének optimális működtetése a pedagógiai gyakorlat színvonalának emelése 8. Szalontai Judit 2004 a szakmai szolgáltató feladat ellátásának megszervezése az évenkénti szakmai programkínálat összeállítása a nevelőtestülettel együtt továbbképzési programok szakmai koordinálása folyamatos kapcsolattartás szakmai szervezetekkel (Kiss Áron Magyar Játék Társaság, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület stb.) a Budapesti Óvodapedagógiai Napok hagyományának elindítása tanfolyami akkreditációk benyújtása a nevelőtestület szakmai kompetenciáinak növelése az önképzés és a külső-belső továbbképzés támogatásával a Budapesten működő Zöld óvodák fórumának elindítása óvodatörténeti múzeumunk anyagának népszerűsítése illetve felhasználása továbbképzési programokon, egy-egy nevelési terület összehasonlító elemzésének elvégzése az óvodai külső-belső környezet feltételeinek folyamatos biztosítása, esztétikájának megőrzése, mintát szolgáltatva a továbbképzésekre járó óvodapedagógusoknak Az óvoda mindenkori vezetése és nevelőtestülete a kezdetben kialakított kettős szerepet töretlenül vitte tovább. Minden történelmi időszakban vállalta, hogy széles szakmai körrel tartson kapcsolatot, hogy olyan gyakorlatot valósítson meg és terjesszen, mely az adott kor legkorszerűbb elméleti alapjain nyugszik, s példaként szolgálhat a továbbképzésben résztvevők számára. 8

I. 4. Óvodánk ma I. 4. ÓVODÁNK MA Nagy múltú óvodánk 1911-től működött a VIII. Horváth Mihály téri épületben, jelenlegi helyén 1999 óta neveljük az óvodásainkat. Felvételi körzetünk nincsen, a főváros egész területéről fogadjuk öt csoportunkba a gyermekeket. Intézményünk feladatrendszere meghatározza mindennapi tennivalóinkat. Általános nevelési feladatainkban hangsúlyos szerepet kap a gyermeki jogok érvényesítése, a családokkal való együttműködés, az óvoda nyitottabbá tétele. Óvodánk nevelői attitűdjében a játék fontosságára nagy súlyt helyeztünk. Az évek során arra törekedtünk, és ezt tesszük ma is, hogy az óvoda megmaradjon óvodának; gyermekeink számára boldog, örömteli óvodai életet biztosítunk, hogy jól fejlesztett képességek és jó szokások birtokában bátran és kíváncsisággal telve kezdjék meg iskolás éveiket. Színes, gazdag hagyományrendszert alakítottunk ki, mely gyermekeink számára felszabadult együttes örömélményt, tapasztaltszerzést és cselekvő részvételt jelent. Feladatunknak tartjuk nemzeti kultúránk közvetítését az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Óvodánk kezdeményezte és terjesztette el a főváros óvodáiban a Föld Napja és Madarak, fák napja rendezvényeket, a terepjárásokat, a nyári Erdei Óvodai mozgalmat és az egészséges táplálkozási kultúra gyakorlati megvalósításának módszereit. Gyermekeink nevelésében a sokoldalú képességfejlesztés mellett nagy gondot fordítunk a másság, a tolerancia, a saját ügyükben való kompetencia, döntőképesség, megegyezési készség (humánum, személyiségtisztelet) tapasztaltatására. Mindezzel együtt az egyéni bánásmód, a differenciált nevelés segítségével fejlesztjük az alkotóképességet és a kreativitást. Nevelőmunkánkban hangsúlyos az anyanyelvi nevelés, a kommunikáció fejlesztése. Külön feladatunk a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének segítése, valamint az iskolaéretlen 6-7 évesek fejlesztése. Szakmai szolgáltató feladatunk nagyon összetett. Lényeges eleme, hogy az elmélet és a gyakorlat mindig egymást kiegészítve és megerősítve szerepel továbbképzési programjainkon. Minden nevelési év elején összeállítjuk éves szakmai kínálatunkat, melyhez figyelembe vesszük az előző év kéréseit, javaslatait. Figyelünk arra, hogy olyan témák is szerepeljenek, amelyekről szakmai beszélgetések során derül ki, hogy fontos rájuk irányítani a figyelmet. A konferenciákra külső előadókat is meghívunk, így tájékoztatást tudunk adni pedagógiai, módszertani vizsgálatokról, kutatásokról, betekintést tudunk nyújtani alternatív pedagógiai programokba. Folyamatosan dolgozunk tanfolyami tematikák összeállításán, hogy ha lehetőségünk van rá, tudjuk akkreditáltatni. Az ún. pedagógiai gyakorlat kínálatunk elsősorban módszertani, pedagógiai bemutatókat jelent. Rövid elméleti előadás után a csoportokban zajló gyakorlatot nézhetik meg a résztvevők, azt követően a bemutatót tartó óvodapedagógusokkal együtt szakmai megbeszélésre kerül sor. 9

I. 4. Óvodánk ma Továbbképzési munkánkban nagy a szakmai felelősségünk. Éppen ezért korszerű szakmai, gazdag módszertani ismeretekkel kell rendelkeznie minden kollégának. Eredményes munkánknak ez az alapfeltétele. Intézményünk szakfeladatai közé tartozik sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Ennek értelmében beszédfogyatékos gyermekeket integrálunk, melyhez elfogadó, a személyiségfejlődést segítő környezetet teremtünk. Beszédfejlesztésüket és mozgásfejlesztésüket a Fővárosi Beszédjavító Intézet és EGYMI gyógypedagógusai végzik. 10

II. Játékvilág Óvodai Program II. JÁTÉKVILÁG ÓVODAI PROGRAM II. 1. HITVALLÁSA II. 2. A PROGRAM CÉLJAI, FELADATAI ÉS ALAPELVEI II. 3. A PROGRAM FELTÉTELRENDSZERE II. 3. 1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK II. 3. 2. TÁRGYI FELTÉTELEK 11

II. 1. Hitvallása Engem ne emeljen a magasba senki, Ha nem tud addig tartani, míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, ki nem csak hallani, De érteni akar, Hogy közel legyen a szívdobogásunk. (Birtalan Ferenc: Míg megnövök) II. 1. HITVALLÁSA A Játékvilág óvodai program nevelési hitvallását a fenti idézet költői módon fejezi ki. Küldetésünk a gyermekek személyiségének fejlesztése, testi-lelki-szociális szükségleteinek kielégítése. Ennek alapfeltétele: a gyermekek minél több irányú megismerése, megértése és feltétel nélküli szeretete; az egyénileg különböző belső érési folyamatok figyelembevétele és a külső fejlesztő hatások tervszerű és céltudatos összehangolása. Programunk a gyermekek és felnőttek együttes, egymásra ható kapcsolatát tükrözi, melyben a felnőttek érvényesítik a gyermekek mindenek felett való érdekeit; a gyermekek a felnőttekkel közösen tevékenykedve haladnak a világ megismerése felé. A felnőttek részéről ez tudatosan felépített és körültekintően kialakított folyamat, mely ismereteik állandó bővítését, a világ történéseinek nyomon követését feltételezi. Ez a gyermekek számára játékvilágot jelent, melyben a játék megkapja a fontosságának megfelelő, méltó helyet: a tevékenységformákat úgy állítjuk a gyermekek fejlesztésének szolgálatába, hogy azokat játékosan éljék meg; játéktevékenység közben fedezzék fel környezetüket; szabad, spontán módon játsszák ki magukból örömüket, bánatukat, vágyaikat; játékos, felszabadult, örömteli érzésekkel adják át magukat az esztétikai hatásoknak; a munka jellegű feladatok játékosan komoly elvégzésén és gyakorlásán keresztül jussanak el az iskolai feladatok játszi könnyedségű teljesítéséig. Programunk figyelemreméltó eleme a család és óvoda új szemléletű nevelőtársi-partneri kapcsolata, melyben a családi nevelés jogait és elsődlegességét a pedagógusok tiszteletben tartják, a szülők pedig bíznak az óvónők szakértelmében. 12

II. 2. A program céljai, feladatai és alapelvei II. 2. CÉLJAI, FELADATAI ÉS ALAPELVEI A történeti hagyományainak megfelelően kettős funkcióban látja el szakmai munkáját: Az alapfunkció céljait és feladatait az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg, melyet a Kormány 137/1996 (VIII. 28.) rendelete tartalmaz. Ennek figyelembevételével nevelőmunkánk hangsúlyos elemei a következők: a 3 7 éves gyermekek személyisége fejlődjön, testi-lelki és szociális képességeik bontakozzanak ki, szocializációjuk alakuljon; boldog, szabad, élmény- és tevékenységgazdag óvodás életet biztosítsunk számukra, mely az óvodát óvodának őrzi meg; a játéktevékenység méltó, központi helyen álljon; minden gyermek egyéni képességeinek és egyéni fejlődési ütemének figyelembevételével fejlődjön, fejlesztődjön; legyenek képesek esztétikai értékek befogadására és létrehozására; pozitívan viszonyuljanak a természeti, társadalmi és emberi környezethez; fejlődjön esztétikai fogékonyságuk; szerezzenek minél több tapasztalatot az együttélés alapvető normáiról; éljék meg a mindennapok hagyományait; erősödjön bennük a nemzeti identitás, a másság elfogadása, az egymás iránti tolerancia és empátia; a gyermek érdekében épüljön ki és működjön a család és az óvoda partneri, nevelőtársi kapcsolata; az óvodában eltöltött idő minden pillanata tevékenyen, örömmel szolgálja a gyermekek képességeinek kiművelését, egyéni érdeklődésük kielégítését. 13

II. 2. A program céljai, feladatai és alapelvei A továbbképzési funkció céljait és feladatait az intézményünk alapító okirata határozza meg pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében, melyet az óvodapedagógusok és más óvodai szakemberek részére szakmai programok szervezésével valósítunk meg. Ennek érdekében a nevelőtestület: a pedagógiai szakirodalom és gyakorlat ismeretében igényesen és magas színvonalon valósítja meg az óvodai munkát irányító dokumentumok előírásait, ajánlásait, valamint helyi nevelési programját; olyan korszerű óvodai életet mutat be, amely fokozza a továbbképzésben résztvevő óvodapedagógusok kezdeményezőképességét, az új iránti vonzódását, a hatékonyabb pedagógiai tevékenység megvalósításának igényét; gyakorlati bemutatókat tart; a hagyományos módszertani eljárások mellett terjeszti a pedagógiai kutatás által kidolgozott és a szakirodalomban ajánlott új módszereket, valamint a saját erőből kidolgozott, kipróbált korszerű, eredményes módszereket; a gyakorlatvezető óvodapedagógusok előadásokat tartanak, konzultációt vezetnek, vitákat rendeznek módszertani és általános pedagógiai témákról; kutató és innovációs munkát végeznek a körülöttünk lévő világ változásának az óvodai nevelőmunkára tett hatásairól; a modellt nyújt az óvodai nevelőmunka megszervezéséhez, a foglalkozási helyiségek berendezéséhez, felszereléséhez és azok alkalmazásához; környezetvédő nevelőmunkánk szellemiségében mintát nyújt a természetközeli, környezetkímélő, környezetbarát magatartás formálásához. A környezeti nevelési szemléletet tanfolyamokon is terjeszti; Intézményünk szakfeladatai közé tartozik a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása, mely beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésében valósul meg. Az integráció célja, hogy differenciált nevelési eljárásokkal és logopédiai módszerek hatékony érvényesítésével juttassa el a sajátos nevelési igényű, beszédfogyatékos gyermekeket a szocializáció, a kommunikáció életkoruknak megfelelő szintjére. Az integrációs nevelésben részt vevő gyerekeket szakvélemény alapján vesszük fel (létszámkeret: csoportonként 1-2 fő). A szakmai munkát a Fővárosi Beszédjavító Intézettel szoros szakmai kooperációban végezzük, gyógypedagógusai beszéd- és mozgásfejlesztő foglalkozásokat tartanak az érintett gyermekek számára. A ben 1911-től jelentős írott és tárgyi anyag halmozódott fel a magyar óvodatörténet, óvodánk és a továbbképzés történetéből. Ezt a gyűjteményt évek óta rendszerezi, folyamatosan kiállítja egy állandó óvodatörténeti múzeumi helyiségben, ezzel is segítve az érdeklődő óvodapedagógusok kutatómunkáját. 14

II. 2. A program céljai, feladatai és alapelvei A szakmai feladatait a Játékvilág Óvodai Programban lefektetett elvek alapján látja el. Általános pedagógiai feladatok: a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényesítése az inkluzív szemlélet a gyermekközpontúság érvényesítése a nevelésközpontúság megvalósítása a gyermeki jogok tiszteletben tartása etnikai, vallási, szociokulturális hátterű, viselkedésbeli különbözőségek elfogadása és figyelembe vétele a differenciált, a gyermek személyiségéhez igazodó pedagógiai eljárások a nemzeti kultúra közvetítése a gyermekek felé nyitott, egyenrangú partnerkapcsolat tartása a családdal a gyermekek cselekvő részvétele a környezet alakításában az esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányos megkülönböztetés tilalma a gyermekek testi- lelki- szociális szükségleteinek kielégítése sajátos nevelési igényű (beszédfogyatékos) gyermekek fejlődésének megsegítése Továbbképzési feladatok: korszerű, naprakész szakmai ismeret nyújtása folyamatos megújulás érdekében a képzés és az önképzés magas színvonalának biztosítása értékközvetítő szerep felvállalása a továbbképző munkában hatékonyság, eredményesség, innováció Kiegészítő feladatok: az integrált nevelés hatására a boldog óvodáskor és egyéni fejlődés optimális biztosítása az empatikus, egymást elfogadó készségek kialakítása, támogatása, erősítése Alapelveink a következő folyamatokban valósulnak meg: a nevelési folyamatban a fejlesztő tevékenységekben az óvodai élet megszervezésében és működésében a külső-belső kapcsolatok alakításában továbbképzési munkánkban Szeretnénk egyforma esélyt biztosítani a fejlődésre, fejlesztésre, ezért a gyermekek egészséges fejlődését segítő szolgáltatásaink (logopédus, gyógytornász, konduktor, pszichológus) minden gyermek számára egyformán elérhető. Nevelési időben nem szervezünk óvodán kívüli, vagy külső személy által végzett szolgáltatást. Ellenállunk minden olyan kérésnek, mely nem a gyermekek érdekeit szolgálja. Azt valljuk, hogy mindenek felett játszódjék a gyermek, és mindenki egyformán részesüljön a pedagógiai programunkban rögzített lehetőségekből. Fenti pedagógiai érveinket már az óvodába lépés előtt elmondjuk a szülőknek. Játékvilág Óvodai Programunk sajátosságai a konkrét munka folyamatában, a hagyományostól részben eltérő módszertani megoldásokban, eljárásokban, a kivitelezés újszerűségében, a helyi különleges megoldásokban, a nevelés eredményeiben jelennek meg. 15

II. 3. Feltételrendszere Az ember számára az a legfontosabb, hogy tudja, érezze, szükség van rá. (Jan Carlson) II. 3. FELTÉTELRENDSZERE II. 3. 1. Személyi feltételek A nevelőtestületünk olyan közösség, mely a ránk bízott óvodás gyermekek egészséges személyiségfejlesztéséért és a továbbképzésekre járó hallgatók szakmai fejlődéséért felelősen munkálkodik. Hagyományainkhoz híven nevelőtestületünk tagjaival szemben támasztott elvárásaink a következők: szakmai tudását széles körben bizonyítsa; legyen igénye a rendszeres, folyamatos önképzésre, továbbképzésre; legyen képes innovációra az óvodapedagógiában; jellemezze az együttműködő nevelési stílus, a pedagógiai humanizmus, optimizmus, a gyermek tisztelete, megbecsülése, a közös értékek vállalása, közvetítése; értsen a szervezéshez, elemzéshez, rendelkezzen jó kommunikációs képességgel; tudjon folyamatokban gondolkodni; legyen nyitott a tudományokra, művészetekre; tudjon csapatban dolgozni; tudjon közös célokért tenni; legyen jártas a felnőttoktatás módszereiben, működjön együtt a továbbképzés résztvevőivel, ismereteit tudja hatékonyan bemutatni, átadni; személyiségét az elfogadás, az empátia, a tolerancia és a türelem jellemezze; szemléletét az inkluzív pedagógia jellemezze. Levélrészlet: Arra a kérdésre, hogy mi az a megtartó erő, amely csaknem fél évszázadig egyazon munkahelyhez köti az embert, elsőként a nevelőtestületi közösséget említem. Jól tudjuk, hogy az élet nem csak ünnepnapok sorozata; sokkal több benne a szürke hétköznap fáradsággal, boldogsággal, vitatkozásokkal és nem egyszer félreértésekkel, félremagyarázásokkal megküzdve. Ezek azonban múló jelenségek, feledhetők, ha kristálytisztán áll előttünk a nevelői hivatottság, a közös cél, a ránk bízott 3 6 éves korú gyermekek testi-lelki nevelése, fejlesztése. (Székely Mária, 44 évet dolgozott a Fővárosi Gyakorló Óvodában, mint bemutató mintaóvónő) A pedagógiai munkát segítők Dajkák Velük szemben elvárás, hogy dajkai szakképesítéssel rendelkezzenek. Munkaidejük legnagyobb részét a csoportban töltik. Közvetlen segítői az óvodapedagógusoknak, velük együttműködve végzik csoportbeli munkájukat. Fontos, hogy szeressék a gyerekeket, pozitív mintát mutassanak számukra, ennek az alábbiakban kell megnyilvánulni a: kultúrált megjelenés hiteles kommunikáció udvarias a magatartás Személyiségüket a türelem, a kivárás, az empátia, a tolerancia és a megértés jellemezze. 16

II. 3. Feltételrendszere Pszichológus Szakmai kompetenciája révén, az óvodapedagógusokkal együttműködve segíti a fejlődésben lemaradt, valamint különféle viselkedési és magatartási problémákkal küzdő gyermekek fejlesztését. A nevelési nehézségek megoldásában tanácsokat ad a hozzá forduló szülőknek. Esetmegbeszélések formájában javaslatot tesz egy-egy nehezebben nevelhető gyermek csoporton belüli fejlesztésére, társas kapcsolatainak alakítására, elfogadására. Munkáját csoportos megfigyelések alkalmával, illetve egy-egy gyermekkel történő egyéni foglalkozás során végzi. Türelmes, megértő, empatikus és toleráns magatartásával mintát ad minden gyermekkel foglalkozó felnőtt számára. Logopédus, konduktor Munkájukat a beszédhibás és a beszédfogyatékos gyermekek körében látják el. Fejlesztő munkájukat az óvodapedagógusokkal szorosan együttműködve, a gyermekek lehetőségekhez képesti maximális fejlődése érdekében végzik. Kölcsönösen tájékoztatják egymást egy-egy gyermek aktuális állapotáról, javaslatokat tesznek a továbblépés lehetőségeire. Szükség esetén szakmai véleményt készítenek. Tájékoztatót, fogadóórát tartanak a szülőknek. Nyílt nap alkalmával lehetőséget biztosítanak foglalkozásaik megtekintésére. Rendszeres időközönként részt vesznek az integrációs team munkájában. Gyógytornász Gyógytestnevelés foglalkozásait prevenciós jelleggel tartja. A nevelési év elején felméri a gyermekek testi állapotát. Ennek figyelembevételével foglalkozik a gyerekekkel, javaslatot tesz minden szülőnek gyermeke otthoni tornájára, egy-egy tartásjavító gyakorlat elvégzésére. Szülői értekezleten ad tájékoztatást a prevenció lényegéről, szükség szerint fogadóórát tart, illetve nyílt óra keretében lehetőséget biztosít gyakorlati munkájának megtekintésére. Az óvodában dolgozó egyéb alkalmazottak mind hozzájárulnak intézményünk zökkenőmentes és eredményes működéséhez. Mindenki a maga munkaterületén, munkaköri leírásában meghatározottak szerint látja el a munkáját. Közvetett módon ők is hatnak a gyermekekre, számukra is elvárás a mintaként követhető kultúrált magatartás. Ez magában foglalja a megjelenést, a kommunikációt, az emberi kapcsolatokat egyaránt. Fontos részükről is a segítőkészség, az elfogadás, a türelem és a megértés megnyilvánulása. 17