Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1
Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai alapelvei 5 Értékek 6 A szolgáltatástervezési koncepció célja 6 A szolgáltatástervezési koncepció feladata 7 Célterületek 7 Célcsoportok 7 Helyzetkép 8 Törökbálint földrajzi adottságai 8 Törökbálint Város népessége 8 A népesség gazdasági aktivitása 15 Lakáshelyzet 17 Az Önkormányzat kötelezı feladatellátásnak bemutatása 19 Szociális ellátások 22 Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 26 A feladatellátási kötelezettség teljesítése 36 Feladatok, fejlesztési irányok a szolgáltatások biztosításának egyes 39 szintjein A feladatok ütemezése, végrehajtása 42 A koncepcióban foglaltak végrehajtásától várt eredmények 43 Irodalom 45 Kapcsolódó jogszabályok jegyzéke 45 2
Elıszó Korunk társadalmi kihívásai közül az egyik legfontosabb, mellyel a helyi önkormányzatoknak is számolni kell, a szociális gondoskodás, a helyi egészségügyi ellátás megújítása. A méltó és tartalmas emberi élethez és az egészséghez és jóléthez főzıdı legalapvetıbb emberi jogok védelme és érvényesítése érdekében a jobbítás igénye a reformok kapcsán a lakosság részérıl is egyre markánsabban fogalmazódik meg. A jogosultsági/rászorultsági elven mőködı szociális gondoskodás mindenki számára fontos társadalmi érték, és egyben a társadalmi szolidaritás egyik fokmérıje is. Törökbálint Város szociális koncepciója elsıdleges célként - szem elıtt tartva a lakosság érdekeit - a prevenciós célok elérésére és az életminıség javítására alkalmas ellátórendszert és mőködési rendet kíván létrehozni, - ennek megfelelıen kívánja alakítani a felelısségi körébe tartozó szolgáltatások tervszerő és összehangolt fejlesztését. 3
Bevezetı Elızmények Budaörs Kistérség Többcélú Társulása (BTT) 2006. december 13-i ülésén tárgyalta a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának elfogadása címő, 51-2006. számú elıterjesztést. Az elıterjesztés alapján a Polgármesterek Tanácsa az alábbi határozatokat hozta: 1.A Polgármesterek Tanácsa az elıterjesztés mellékletét képezı Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját elfogadja. 2.A Polgármesterek Tanácsa felkéri a tagtelepülések Polgármestereit, hogy Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját elfogadásra terjesszék Képviselı-testületeik elé. Törökbálint Város a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának elfogadása címő elıterjesztést a 2007. április 27-én tartott Képviselı Testületi ülésen megtárgyalta és annak elfogadásáról a 136/2007. (04.26.) KT számú határozatával döntött. Annak érdekében, hogy a helyi szociálpolitika és szakmai fejlesztési koncepciók nyomán kialakuló ellátások és szolgáltatási struktúra szervesen illeszkedjék a nagyobb területi egységeket átfogó koncepciókhoz és összességében is hatékonyan mőködı rendszert alkosson, jelen koncepció illeszkedik a térségi, illetve a megyei koncepcióhoz. Elvi alapok Az önkormányzat által biztosított szociális ellátások és szolgáltatások alapvetıen az egyén vagy a család életében bekövetkezett, megbomlott szociális egyensúly korrekciójára hivatottak. A helyi szociálpolitika azonban önmagában nem képes az egyén, a család életében jelentkezı hátrányok megelızésére, de célja, hogy a megbomlott szociális egyensúlyt korrigálja, javítsa. 4
Törökbálint Város önkormányzata kinyilvánítja azon elkötelezett szándékát, hogy az általa alkalmazott intézkedésekkel biztosítani kívánja a helyi szociális ellátórendszer és a szakmapolitika rugalmasságát, alkalmazkodóképességét, annak érdekében, hogy reagálni tudjon a társadalmi változásokra és elvárásokra. Jövıkép Az Önkormányzat célja, hogy Törökbálint Város kedvezı földrajzi adottságainak sajátos értékeinek megırzésével a településen élık számára a minıségi élet feltételeit a jövıben is biztosítsa, alkalmas ellátórendszer mőködtetésével megelızze az átmenetileg vagy tartósan szociális ellátást igénylı emberek szegregációját, erısítse a helyi társadalmon belüli integrációt. Ennek érdekében továbbra is szervezett együttmőködésre törekszik a szociális feladatokat ellátó önkormányzati kistérségi társulással, a non-profit szervezetekkel és egyházakkal, valamint az a szolgáltatások körét kiegészítı vállalkozásokkal, biztosítva ezáltal a lakossági hozzáférés javítását, közvetve a szociális célokra fordítható források bıvítését, az ellátórendszer szakmai és költséghatékonyságának javulását. Törökbálint Város szociális szakmapolitikai alapelvei Az Önkormányzat feladatának tekinti, hogy a helyben biztosított ellátásokkal és a szükséges szervezeti szintő és szakmai együttmőködésekkel az Alkotmányban meghatározott szociális jogok érvényre jutatását elısegítse. Az Önkormányzat az ellátások fejlesztésével és a szolgáltatások mőködtetésével kapcsolatos feladatokat az alábbi alapelvek figyelembevételével határozza meg: - elsıdleges cél a szociális biztonság megırzése, ha szükséges annak megteremtése, illetve az esélyegyenlıség támogatása annak érdekében, hogy a létszámában növekedı lakosság otthonának érezze a Várost, az együttélés zavartalan legyen, - a szolgáltatások rendszerét a közösség változó igényeinek, szociális szükségleteinek figyelembevételével kell kialakítani, - a szociális problémák hatékony kezeléséhez egymásra épülı, az egyes ellátási típusokat és szinteket komplex módon kezelı integrált, az igénybevevık szükségletei szerint átjárható struktúra kialakítására kell törekedni, - a szolgáltatások kínálatánál szükséges biztosítani a válaszhatóságot, 5
- a szociális szolgáltatások biztosításában az önkormányzat ellátási felelısségének erısítése mellett- ösztönözni szükséges a civil szervezetek részvételét, - biztosítani szükséges az ellátórendszer mőködésének átláthatóságát, a diszkriminációmentes gyakorlatot és a lakosság szociális helyzetére is hatással lévı döntések nyilvánosságra hozatalát, - törekedni kell a segélyezési eljárás, a jogosultság mérlegelésének egyszerősítésére, harmonizációjára és racionalizálására, - szükséges a szociális ellátásokat igénybevevı kliensek jogait védı és garantáló feltételek rendszeres felülvizsgálata és azok érvényesülésének ellenırzése Értékek A helyi szociálpolitikában fontos az elért elınyök és értékek megırzése mellett az abszolút és relatív biztonság megırzése. A család és a munkahely megtartásának támogatása és a fiatalok, a hátrányokkal küzdık esélyeinek növelése. A szociális ellátások biztosításánál fontos érték a differenciáltság és a minıségi ellátásra törekvés, valamint az, hogy az egyes intézmények szolgáltatásaikkal rugalmas módon igazodjanak a helyi igényekhez. A szociális szolgáltatásokban alapértéknek tekinthetık a különbözı együttmőködések, melyek a szinergia hatás nyomán egyre inkább pozitívvá válnak. A szolgáltatástervezési koncepció célja A koncepció célja, hogy az Önkormányzat meghatározza azokat az alapelveket, irányokat, célokat, amelyeket a Törökbálint Város a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követ, illetve amelyekkel orientálni kívánja a szociális szolgáltatások fejlesztésének további szereplıit. A döntéshozók részére készüljön egy olyan alapdokumentum, amely átfogó képet nyújt az önkormányzat ellátási kötelezettségének helyzetérıl, a szociális szükségletekrıl és a rendelkezésre álló lehetıségekrıl, a szolgáltatások fejlesztésének irányairól, valamint az önkormányzat szabályozási körében, az ellátási kötelezettség szintjein és az intézményi szinteken jelentkezı feladatokról. A cél az, hogy a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere jöjjön létre, amely minıségi és egyben differenciált, ahol a szolgáltatások középpontjában a család áll. 6
Továbbá egy olyan szolgáltató rendszer kialakítása, amely összehangoltan, koordináltan mőködik teljes mértékben lefedve a szociális szükségleteket. A szolgáltatástervezési koncepció feladata A szolgáltatástervezési koncepció feladata, hogy alapot teremtsen a helyi szociálpolitika alakításához, feltárja Város szociális ellátórendszerének hiányosságait és kijelölje az irányokat a helyi szükségleteknek megfelelı ellátási és szolgáltatási struktúra kialakításához. Információkat biztosítson egyéb fejlesztési koncepciók, programok, tervek kidolgozásához és megvalósításához, egyben segítse az önkormányzati és kistérségi döntés-elıkészítést. Célterületek - Szociális szolgáltatások és ellátások mőködésének helyi szabályozása Az alapelveknek és a megfogalmazott értékeknek megfelelı, minden szociális jellegő ellátás és juttatás kritériumait, jellemzıit tartalmazó helyi szabályozás kialakítása. - Szolgáltatási és intézményi struktúra felülvizsgálata, fejlesztése A szociális szolgáltatások jogszerő mőködési feltételeinek megteremtése, az integráció lehetıségek vizsgálata, javaslattétel hatékonyabb ellátási struktúra kialakítására. - Információkezelés, információáramlás A lakossággal, a potenciális ellátotti körrel, való megfelelı kapcsolat kialakítása, a szakmai és intézményi kapcsolatrendszer fenntartása, együttmőködés más ágazatokkal. Célcsoportok - Gyermekek - Családok - Idıskorúak, nyugdíjasok, egyedülállók - Marginalizálódott csoportok /krízishelyzetben lévı anyák, hajléktalanok/ - Speciális csoportok /fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek// 7
Helyzetkép Törökbálint földrajzi adottságai Törökbálint a fıvárosi agglomeráció része, három autópálya, az M1, az M7 és az M0 is átszeli. Északi irányban határai egybemosódnak Budaörssel, nyugatról Biatorbágy, délrıl Érd és Diósd, keletrıl pedig Budapest XXII. kerülete határolja. Törökbálint 2007. évben szerzett városi rangot. Törökbálint Város népessége A népességszám alakulása Közép-Magyarországon 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Férfi Budapest 803 794 784 776 773 774 773 384 889 Pest megye 515 452 Nı Budapest 955 320 Pest megye 556 446 Összesen Budapest 1 759 209 Pest megye 1 071 898 669 523 895 944 900 565 583 1 739 569 1 089 478 610 531 208 934 732 574 204 1 719 342 1 105 412 834 540 393 928 475 584 002 1 705 309 1 124 395 120 549 604 924 223 594 025 1 697 343 1 143 629 581 556 636 923 525 600 928 1 698 106 1 157 564 565 792 922 744 610 758 1 696 128 1 176 550 A budapesti agglomerációban a népsőrőség kiemelkedıen magas: 2005 elején közel ezer fı élt egy négyzetkilométeren. Az agglomeráción belül Budapest népsőrősége meghaladta a 3200 fı/km2-t, kilencszerese volt az övezetet alkotó települések átlagának. Az övezeten belül mind a városok, mind a községek népsőrősége (559, illetve 224 fı/km2) meghaladta a megye azonos jogállású többi településének átlagát (157, illetve 46 fı/km2). Az egyes települések népességkoncentrációja között jelentıs az eltérés. 8
Lakosságszám a kistérségben 1. Település neve Lakosságszám a Budaörsi kistérség szolgáltatástervezési koncepciója szerint (2005.) Lakosságszám KSH. adatai szerint 2007. január 1 1. Biatorbágy 10265 10720 2. Budaörs 25783 27004 3. Diósd 7259 7889 4. Érd 60970 62408 5. Herceghalom 1638 1736 6. Pusztazámor 1110 1128 7. Sóskút 3021 3146 8. Százhalombatta 18330 17549 9. Tárnok 8365 8669 10. Törökbálint 12478 12651 Ö s s z e s e n : 149219 152900 Törökbálint fıbb területi és népességi adatai 2 Megnevezés 1990. 2001. 2006. 2007. Területe (km2) 29,4 29,4 29,4 29,4 Lakónépesség száma 9 459 11 278 12197 12651 (fı) Ebbıl: - belterületi népesség (fı) külterületi népesség (fı) 8963 496 10 515 763 11437 1066 Népsőrőség (fı/km2) 321,8 383,6 414,8 430,4 A budapesti agglomeráció fejlıdı településeihez hasonlóan Törökbálint demográfiai folyamatai az országos tendenciákkal ellentétes képet mutatnak, a lakosságszám évtizedek óta jellemzıen növekszik. Törökbálint népsőrősége évrıl évre növekszik ugyan, de az életminıség tekintetében az agglomeráció településeihez viszonyítva is kedvezınek mondható. A népmozgalmi események a Közép-Magyarországi régióban (2001 tıl) Élveszületés 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Budapest 14 656 14 909 14 590 15 051 15 911 16 830 Pest megye 11 127 11 276 11 698 11 728 12 238 12 882 2001 2002 2003 2004 2005 2006 1 2 2007. szeptembertıl a kistérségnek már nem tagja: Érd, Százhalombatta, Tárnok Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001. 2007. 9
Halálozás Budapest 24 676 23 822 23 857 23 121 23 442 22 823 Pest megye 12 303 12 953 13 301 13 085 13 686 13 488 Természetes szaporodás, illetve fogyás ( ) Budapest -10 020-8 913-9 267-8 070-7 531-5 993 Pest megye -1 176-1 677-1 603-1 357-1 448-606 Élveszületés ezer lakosra Budapest 8,4 8,6 8,5 8,8 9,4 9,9 Pest megye 10,3 10,3 10,5 10,3 10,6 11,0 Halálozás ezer lakosra Budapest 14,1 13,8 13,9 13,6 13,8 13,4 Pest megye 11,4 11,8 11,9 11,5 11,9 11,6 Házasságkötés ezer lakosra Budapest 4,6 5,0 5,0 5,0 5,1 5,3 Pest megye 4,1 4,4 4,4 4,3 4,3 4,4 Belföldi vándorlási különbözet ezer lakosra Budapest 8,1 6,4 6,0 4,3 2,6 1,4 Pest megye 14,7 15,1 16,7 14,0 12,1 14,5 Fenti adatsorokból megállapítható, hogy Pest megye népmozgalmi folyamatai a Fıvárosinál összességében kedvezıbb tendenciát mutatnak. Élveszületések száma az anya tényleges lakóhelye szerint a Budaörsi kistérségben Élveszületések száma (fı) 2004. év 1 545 2005. év 1 664 Halálozások száma a meghalt tényleges lakóhelye szerint a Budaörsi kistérségben 2004. év 2005. év Mindösszesen - 0-14 éves Meghalt kora 15-39 éves 40-59 éves 60-x 1 386 19 35 274 1 058 1 529 11 34 291 1 193 10
A lakosságszám növekedésének okai Törökbálint esetében Az országosan általánosan jellemzı fogyással szemben a természetes szaporodás Törökbálinton kiegyenlítettséget mutat (a születések és halálozások száma enyhe ingadozással megegyezik). Tekintettel arra, hogy a természetes szaporodás csekély, a népesség gyarapodása nyilvánvalóan a vándorlási nyereségbıl származik. Törökbálint népességének kor- és nem szerinti megoszlása nık férfiak összesen 1990. év 4 872 4 587 9 459 1991. év 4 951 4 595 9 546 1992. év 4 935 4 579 9 514 1993. év 4 999 4 641 9 640 1994. év 5 070 4 717 9 787 1995. év 4 875 4 468 9 343 1996. év 4 985 4 496 9 481 1997. év 4 982 4 523 9 505 1998. év 5 010 4 613 9 623 1999. év 5 140 4 734 9 874 2000. év 5 327 4 922 10 249 2001. év 5 655 5 267 10 922 2002. év 5 817 5 441 11 258 2003. év 6 136 5 662 11 798 Korfa a 2001-es népszámlálás adatai alapján Az általánosan jellemzı tendenciához hasonlóan Törökbálinton is nıtöbblet tapasztalható: a 2001-es népszámlálási adatok szerint 1000 férfira 1083 nı jut (kivéve a gyermekkorúak és a 35-39 közötti korosztályt) 11
a 2007. évi KSH adatok szerint: o A 9. országgyőlési választókerületben 3 - ide tartozik Törökbálint is - 1000 férfira 1079 nı jut, o Közép-magyarországi régióban az eltérés nagyobb, átlagosan 1000 férfira 1148 nı jut A gyermekek és idısek aránya 2007. évi KSH adatok 9. választókerület 4 Közép-magyarországi régió 100 felnıttre jutó gyermek 23 23 100 felnıttre jutó idıs 28 35 100 családra jutó gyermek ebbıl 15 év alatti A KSH 2007. évi adatai alapján megállapítható, hogy a gyermekek aránya megegyezik a 114 52 régiós átlaggal, az idısek aránya pedig kedvezıbb képet mutat. 101 51 A 60 éven felüliek arányának alakulása a kistérségekben kistérség a kistérség besorolási jellemzıje 1980. év 2001. év 60 éven a kistérség felüliek aránya besorolási jellemzıje Tiszaújváros kistérség legfiatalabb 9,8 legfiatalabb 15,3 Budaörsi kistérség 11. hely 13,2 4. hely 16,2 İriszentpéteri kistérség legidısebb 24,5 legidısebb 28 60 éven felüliek aránya A 168 kistérség adatainak összevetésével készített besorolás szerint a Budaörsi kistérség a legfiatalabb lakosságú térségek közé tartozik (4. hely), demográfiai helyzete a többi térséghez viszonyítva kedvezıen alakul. 5 2005-ben 20 éves idıszakra elkészült a térség demográfiai és iskolázottsági elıreszámítása, amely (2001-2021). Az elıreszámítás szerint a térség népessége 2021-ig közel 1/3-dal növekszik, összességében várhatóan meghaladja a 200 000 fıt. A tanulmány szerint számolni kell azzal, hogy a 60 év felettiek aránya eléri a 22%-ot, és a várható élettartam is tovább növekszik (férfiak: 74 év, nık: esetében 80,9 év). 3 4 5 Biatorbágy, Budaörs, Zsámbék Herceghalom, Pusztazámor, Sóskút, Tök, Tárnok, Törökbálint Biatorbágy, Budaörs, Zsámbék Herceghalom, Pusztazámor, Sóskút, Tök, Tárnok, Törökbálint Forrás: 2004. KSH, Ezüstkor, Idıskorúak Magyarországon 12
Születéskor várható átlagos élettartam (1990 ) férfi nı 1990 2001 2006 1990 2001 2006 Budapest 66,30 69,28 70,74 73,78 76,52 77,77 Pest megye 63,81 68,68 69,20 73,33 76,54 77,32 Egészségesen várható élettartamok Magyarországon A KSH elemzése szerint a vizsgálatokból az alapkérdést tekintve vegyes kép rajzolódik ki: bár a nemeket összehasonlítva Magyarországon a nık a férfiakénál hosszabb élettartamához hosszabb várható betegidıszak társul, ellenben a hosszabb várható élettartam általában rövidebb betegidıszakkal jár. Ezek a következtetések egybeesnek a nemzetközi vizsgálatok eredményeivel (Crimmins éscambois, 2003), valamint (Robine, Jagger és szerzıtársai 2003). Egyelıre nyitott marad viszont a kérdés idıbeli változata, azaz hogy az egyes kategóriákon belül, vagy akár a teljes népességre nézve az idı múlásával a növekvı várható élettartamok (ez jelenleg a tendencia) rövidebb vagy hosszabb betegidıszakokkal járnak-e együtt. A nemzetközi adatok mindkét változatra szolgáltatnak példát. Az idısorok Franciaországban és Németországban növekvı, Ausztráliában csökkenı várható rokkantságban eltöltött idıszakokat mutatnak (Robine, Romieu és Michael, 2003). Magyarországra vonatkozóan a választ a következı évek hasonló vizsgálatai nyomán elıállított idısorok alapján lehet majd megadni. 6 Törökbálint állandó népességének családi állapot szerinti megoszlása A 2001. évi adatok alapján 7 életkori csoport férfiak nıtlen házas özvegy elvált hajadon házas özvegy elvált nık 18-30 929 171 0 11 780 301 0 29 éves 31-50 327 1084 17 213 149 1202 51 242 éves 51-70 37 952 66 123 39 873 238 156 éves 70 feletti 13 221 72 7 18 164 370 48 összes 1306 2428 155 354 986 2540 659 475 6 7 Forrás: 2005 KSH Forrás: Törökbálint Polgármesteri Hivatal adatszolgáltatása, 2007. 13
A 2005. évi adatok alapján 8 életkori csoport férfiak nıtlen házas özvegy elvált hajadon házas özvegy elvált 18-30 éves 952 144 0 14 780 268 0 24 31-50 éves 462 1100 15 216 260 1252 35 282 51-70 éves 83 1098 61 196 51 1023 272 273 70 feletti 10 255 90 22 21 171 429 54 összes 1507 2597 166 448 1112 2714 736 633 A fenti táblázatok alapján megállapítható, hogy a házasság, a hagyományos családi kötıdések erısek, 2001-ben a felnıtt lakosság 56%-a házasságban élt, az elváltak aránya 9,3%volt, 2005-ben a felnıtt lakosság 57%-a házasságban élt, az elváltak aránya 11%volt. A halandósági tendenciák miatt az özvegyek túlnyomó többsége az özvegy férfiak számának 4,4-szerese nı. nık Iskolázottság 15 évesnél idısebb korosztályból az általános iskolát elvégzettek aránya 19 évesnél idısebb korosztályból az érettségizettek aránya 2007. évi KSH adatok 9. választókerület Középmagyarországi régió 96,9% 94,7% 52% 56% A legutóbbi népszámlálási adatok szerint Törökbálint 7 évnél idısebb korosztályának 40%-a rendelkezik legalább érettségivel, 13%-uk egyetemi vagy fıiskolai oklevéllel is. Ez az országos átlagokat is meghaladó mutató két százalékponttal felülmúlja a megye városainak amúgy magas átlagát is. Az érettségizettek között, igazodva az országos tendenciákhoz, több nıt, mint férfit találunk (42,8; illetve 37%), viszont a diplomával rendelkezık között már valamivel kevesebben vannak a szebbik nemhez tartozóak. 8 Forrás: Törökbálint Polgármesteri Hivatal adatszolgáltatása, 2007. 14
A népesség gazdasági aktivitása Törökbálint kedvezı földrajzi helyzete a foglalkoztatási mutatókat tekintve is kedvezı. A régióra általánosan jellemzı a viszonylag magas aktivitás és az alacsony munkanélküliségi ráta. Foglalkoztatottak, eltartottak, munkanélküliek A 15 64 éves népesség gazdasági aktivitása (2000 ) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Budapest 1 208,4 1 193,5 1 185,5 1 170,0 1 155,8 1 152,2 1 156,3 Pest 722,9 738,3 751,5 766,8 774,0 787,8 804,5 Foglalkoztatottak Budapest 736,0 731,8 732,6 740,1 753,0 753,0 740,7 Pest megye 425,4 438,3 447,7 454,6 460,6 474,4 488,6 Munkanélküliek Budapest 41,0 32,2 28,5 28,3 35,3 37,1 37,8 Pest megye 23,1 20,7 20,1 22,3 22,8 29,7 28,8 Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete (2000 ) 2007. évi KSH adatok 9. választókerület Középmagyarországi régió 100 foglalkoztatottra jutó 6 7 munkanélküli 100 foglalkoztatottra jutó eltartott 59 57 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Budapest 72 064 82 674 100 402 113 786 116 195 129 047 Pest megye 53 701 63 932 75 413 87 330 89 807 99 033 Közép- 68 353 78 801 95 251 107 997 110 156 122 103 Magyarország Közép- 53 586 61 305 72 696 83 685 88 120 97 407 Dunántúl Nyugat- 51 840 60 203 71 463 82 440 86 874 96 081 Dunántúl Dél-Dunántúl 47 585 55 603 66 870 79 018 82 744 93 007 Észak- 48 051 56 059 67 692 79 506 82 940 93 088 Magyarország Észak-Alföld 46 348 54 162 65 401 77 081 80 072 90 040 Dél-Alföld 46 469 54 404 65 984 77 741 81 143 90 349 Gazdaság és társadalom 15
A bruttó hazai termék (GDP) 2007. második negyedévi változásáról megjelent részletes adatok kissé lefelé módosították az elsı becslés eredményét. A GDP a második negyedévben a korábban becsült 1,4%-kal szemben 1,2%-kal emelkedett, mely ütem évtizedes mélypontot jelent. Az elsı negyedévi 2,7%-os bıvüléssel együtt a gazdasági növekedés mértéke az elsı félévben a naptári hatás kiszőrésével és anélkül is 1,9% volt. A gazdasági növekedés lassulása elsısorban a kiigazító (belsı felhasználást visszafogó) intézkedések hatásának eredménye: mind a háztartások végsı fogyasztása, mind a közösségi fogyasztás az I. félév folyamán csökkent. A csökkenı belsı kereslettel szemben a kivitel jelentısen, a behozatalt meghaladóan emelkedett. A GDP termelési oldalát tekintve az árutermelı ágazatok teljesítménye az ipar dinamikus bıvülésének köszönhetıen 5,5%-kal emelkedett, a szolgáltatások közül a piaci szolgáltatások hozzáadott értéke az átlagossal közel egyezı mértékben nıtt, míg a nempiaci (kormányzati) szolgáltatásoké csökkent. 9 Eltartottsági ráta január 1. (1990 ) A gyermeknépesség eltartottsági rátája Az idıs népesség eltartottsági rátája 1990 2001 2007 1990 2001 2007 Budapest 26,0 18,6 17,9 23,4 25,7 26,3 Pest 31,4 25,6 24,5 18,0 19,0 19,4 Idısek szociális ellátása, nyugdíjak Magyarországon Az öregségi nyugdíjasok száma országos szinten 2007-re elérte a 1676 ezer fıt, havi átlagos ellátásuk 78 577 forint volt. Az öregségi nyugdíjasok kétharmada nı, akiknek átlagosan 16 százalékkal alacsonyabb a nyugdíjuk, mint a férfiaké (általában a rövidebb szolgálati idı, alacsonyabb iskolai végzettséget igénylı munka miatt). A hozzátartozói ellátásban fıellátásként részesülık száma évrıl évre csökkent, mivel a nık többsége saját jogon is szerzett ellátást. 2007 év elején 157 ezer fı, átlagosan havi 51 254 forint özvegyi nyugdíjban részesült. Nyugdíjban és nyugdíjszerő ellátásban részesülık száma, január (2000 ) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Budapest 559 947 546 327 535 665 527 135 517 901 515 168 513 088 511 858 Pest megye 309 540 309 560 311 133 297 463 298 291 301 354 303 505 306 406 9 Forrás: KSH 2007. január július 16
Nyugdíj, nyugdíjszerő ellátásban részesültek aránya a lakónépességbıl 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Budapest 31,8 31,4 31,2 30,9 30,5 30,3 30,2 30,2 Pest megye 28,9 28,4 28,1 26,5 26,1 26,0 26,2 26,1 Nyugdíjban és nyugdíjszerő ellátásban részesülık átlagos nyugdíja Pest megyében 1996. év 1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év Nyugdíjban, nyugdíjszerő ellátásban részesülık száma összesen (fı) Nyugdíjban, nyugdíjszerő ellátásban részesülık egy fıre jutó átlagos ellátása (Ft) Öregségi nyugdíjban részesülık száma (fı) Öregségi nyugdíjban részesülık egy fıre jutó átlagos ellátása (Ft) 292 378 16 928 153 800 18 470 299 566 20 278 158 107 22 238 306 015 24 511 161 535 27 016 309 906 28 658 162 843 31 849 309 540 30 989 165 881 34 655 309 560 35 343 168 384 39 658 311 133 40 933 170 751 46 078 297 463 47 934 160 115 54 895 298 291 53 101 161 026 61 218 303 505 63 135 169 741 73 013 Lakáshelyzet Épített lakások átlagos alapterülete, m² 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Budapest 102 91 81 74 71 62 67 Pest megye 105 110 111 115 116 109 107 Lakások száma Törökbálint Városban : 4442 (2007. január 1.) A lakáshelyzet jellemzıi 17
2007. évi KSH adatok 9. választókerület Közép-magyarországi régió 100 lakott lakásban 280 236 lakók 100 szobára jutó lakók 90 91,5 100 lakásra jutó szoba 310 258 100 lakásból 97 95 fürdıszobás 100 lakásból komfort 6 5,5 nélküli Átlagos lakás alapterület 91m2 72m2 1 lakóra jutó 33m2 30,4m2 lakásnagyság egyszemélyes háztartás 21% 34% 100 lakásból csak idıs 22 25,43 lakja 100 háztartásból egyedülálló 8 14 Törökbálinton a lakásállomány relatíve fiatal, és dominánsan egy-vagy többgenerációs családi házakból áll, ennek megfelelıen alakul az alapterület szerinti megoszlás is, a lakások több mint egyharmada 100 m2-nél nagyobb hasznos alapterülettettel rendelkezik, és mindössze 30%-a marad alatta a 60 m2-nek. A lakások tulajdonjelleg és használati jogcím szerinti megoszlásából is visszatükrözıdnek a Törökbálint tradicionális sajátosságai, lényegében homogén családi házas jellege. A lakóingatlanok tipikusan természetes személyek tulajdonában vannak, és ugyancsak döntı többségükben a tulajdonosaik által lakottak. 18
Az önkormányzat kötelezı feladatai A bölcsıde fogalmát a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény az alábbi módon határozza meg: 42. (1) A bölcsıde a családban nevelkedı 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerő gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követı augusztus 31-ig nevelhetı és gondozható a bölcsıdében. (2) A bölcsıde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. A bölcsıdei ellátás keretében a Kt. szerinti szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlıdését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztı felkészítésben vehet részt. (3) A bölcsıde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, idıszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel mőködtetésével, vagy más gyermeknevelést segítı szolgáltatásokkal segítheti a családokat. Bölcsıdei férıhelyek száma 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Budapest 8 661 8 296 8 168 8 047 8 102 8 082 8 179 Pest megye 1 797 1 817 1 773 1 738 1 718 1 698 1 802 A bölcsıdei férıhelyek száma az összlakossághoz viszonyítva a Fıvárosban 0,48% Pest megyében 0,15%. Törökbálinton a bölcsıde engedélyezett férıhelye 138, férıhelyek száma az összlakossághoz viszonyítva 0,11%. A bölcsıdés korú gyermekek számának alakulása Törökbálinton a Védınıi Szolgálat adatai szerint: Életkori 2003 2004 2005 2006 csoportok 0-1 éves 143 159 165 166 korúak 0-3 évesek Nincs adat 593 553 Összességében megállapítható, hogy Törökbálinton nem érzékelhetı az az országos tendencia mely a gyermeklétszám csökkenésében nyilvánul meg. A jelenség hátterében az egész Pest megyét érintı lakossági létszám növekedés tapasztalható. A bölcsıdében 2001 óta a felvételi igények száma folyamatosan emelkedik, ebben szerepet játszik az a törvényi változás is, miszerint a gyermek egy éves korától kezdve, a GYES folyósítása mellett a szülı teljes munkaidıben dolgozhat. A 2006. évi csökkenés látszólagos, mivel a védınıi egyeztetések alkalmával világossá vált, hogy a gyermekek egy része azért nem szerepel a védınıi nyilvántartásban, mert a Törökbálinton élı szülık a gyermekeket még nem jelentették át. További igény növekedést eredményez az is, hogy a környezı települések bölcsıdéinek kapacitását a helyi igények lekötik, így azok már nem lesznek képesek törökbálinti gyermekek fogadására. 19
A várakozók létszámát figyelembe véve megállapítható, hogy kb 40 férıhelyes kapacitás bıvítés a várhatóan növekedı lakossági igényeknek megfelelı volna. Óvodák és iskolák Törökbálinton Intézmény neve Kapacitás Az intézmény feladata Walla József Óvoda 75 az óvodában a 3-7 életévüket betöltött gyermekeket nevelik tankötelezetté válásukig Bóbita Óvoda 120 az óvodában a 3-7. életévüket betöltött gyermekeket nevelik tankötelezetté válásukig Nyitnikék Óvoda 175 az óvodában a 3-7. életévüket betöltött gyermekeket nevelik tankötelezetté válásukig; sérült gyerekek integrálása, fejlesztése Csupaszív Kétnyelvő Óvoda 84 az óvodában a 3-7. életévüket betöltött gyermekeket nevelik tankötelezetté válásukig, német nemzetiségi nyelv tanulása, Zimándy Ignác Általános Iskola Bálint Márton ÁltalánosésKözépiskola Szınyi Erzsébet Zeneiskola hagyományok ápolása /54 86 574 általános iskolai tanulók és enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, napköziotthonos ellátása 685 az új épületrészek felszerelése, berendezése egységes közoktatási intézmény, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, érettségi utáni OKJ-s képzés 226 önálló zeneiskolai alapfokú mővészeti oktatás Törökbálint a mai magyar viszonyokhoz képest sajátosan eltérı problémákkal küzd az oktatási intézmények tekintetében: az intenzív népesség-növekedés jelentıs férıhelyhiányt eredményezett az elmúlt években, amely elsısorban az óvodai szinten jelentkezik. Háziorvosok és házi gyermekorvosok száma 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Budapest 1341 1330 1327 1321 1309 1321 1323 Pest 650 654 647 647 646 648 665 Budapesten a háziorvosok és házi gyermekorvosok lakosságszámhoz viszonyított aránya 0,078%, Pest megye esetében 0,056, Törökbálinton az arány kedvezıbb: 0,088%. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Budapest 1 340 1 308 1 296 1 291 1 297 1 285 1 282 Pest 1 601 1 666 1 709 1 738 1 770 1 786 1 769 20
Törökbálinton az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma: 1134 Törökbálint Város Önkormányzata az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védınıi ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról. Felnıtt háziorvosi ellátás Törökbálint Város felnıtt lakosságát hét háziorvosi körzet látja el, valamennyi praxis területi ellátási kötelezettséggel, közfinanszírozással rendelkezik. Háziorvosi körzet A körzethez bejelentkezett lakosok száma (kártyaszám) A háziorvosi körzetekhez bejelentkezett lakosok életkori csoportok szerinti megoszlása 15-34 év 35-59 év 60 év felett 1 1671 782 651 238 2 1715 413 920 382 3 2218 403 1338 478 4 1506 518 714 274 5 2066 333 1201 532 6 297 44 68 185 7 270 175 80 15 A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a 3 és az 5. körzet a Pest megyei átlaghoz képest is kifejezetten túlterhelt, addig a 6, és a 7. körzet kapacitáskihasználtsága rendkívül alacsony. Gyermekorvosi ellátás Gyermekorvosi körzet A körzetekhez tartozó gyermekek életkori csoportok szerinti megoszlása 0-4 év 5-14 év 14-18 év 18 év felett Összesen 1 215 727 342 184 1468 2 380 742 1132 Fenti adatok alapján megállapítható, hogy mindkét gyermekorvosi körzet az magas terheléssel (kártyaszámmal) mőködik, mivel a Város demográfiai mutatói (szaporodási ráta, vándorlási nyereség, fiatalok, gyermekes családok beköltözése) elıre jelzik gyermekkorú lakosság számának a várható növekedését is, rövidtávon szükséges lehet egy újabb gyermekorvosi körzet alapítása. Az amúgy is túlterhelt gyermekorvosok az iskolaorvosi feladatokat is ellátják. 21
Fogorvosi ellátás A fogorvosi ellátást és az iskola fogorvosi ellátást és a fogszabályozást négy fogorvosi körzet látja el. Védınıi ellátás Az önkormányzat által kialakított körzetekben, illetve oktatási és nevelési intézményekben 5 védını dolgozik közalkalmazotti jogviszonyban. 3 védını kizárólag területi védınıi, míg 2 védını iskola és ifjúság-egészségügyi feladatokat is ellát. A védınık munkájához szükséges infrastrukturális hátteret az önkormányzat a gyermekorvosi rendelıkkel egy épületben biztosítja. Egyéb az önkormányzat által finanszírozott ellátások illetve természetbeni juttatások keretében biztosított nıgyógyászati szakrendelés A lakosság jobb egészségügyi ellátása érdekében az önkormányzat 1997-ben kötött szerzıdést az ECO-MED 96 Kereskedelmi és Szolgáltató Bt-vel nıgyógyászati szakrendelés nyújtására heti 6 órában Törökbálint lakosai számára. A szakrendelés nem OEP finanszírozott, azonban a betegeknek így sem kell az ellátásért fizetniük, mert a szerzıdés szerint az önkormányzat biztosítja a rendelıt, a rendelés feltételeit. 10 Szociális ellátások Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Budapest 2 783,0 3 839,4 4 232,5 4 528,9 4 792,5 5 464,8 Pest megye 1 685,7 2 601,0 3 045,8 3 058,0 3 129,0 3 577,1 Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma az összlakossághoz viszonyítva a Fıvárosban 0,32% Pest megyében 0,30%. Törökbálinton 2005-ben és 2006-ban rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma a statisztikai jelentés szerint 17, ez az összlakossághoz számítva 0,13%. 10 Forrás: Egészségügyi koncepció, Törökbálint, 2007. 22
Rendszeres szociális segélyre felhasznált összeg [ezer forint] 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Budapest 416 686 631 176 761 047 855 128 949 387 1 184 890 Pest megye 240 541 424 757 535 408 571 383 630 857 755 209 A fenti táblázat mutatja, hogy a Közép-Magyarországi Régióban a rendszeres szociális segélyre fordított összeg évrıl évre növekszik, 2000-tıl 2005-ig kb háromszorosára növekedett. Rendszeres szociális segély Törökbálinton rendszeres szociális segély Igénylı k száma 2002 2003 2004 2005 2006 Éves Igénylı Éves Igénylı Éves Igénylı Éves Igénylı összeg k összeg k összeg k összeg k (ezer száma (ezer száma (ezer száma (ezer száma Ft) Ft) Ft) Ft) Éves összeg (ezer Ft) 15 1.252. 12 1598 13 2329 17 2905 26 4489 Törökbálinton rendszeres segélyezésre fordított összeg a Közép-Magyarországi Régióhoz hasonló, annál enyhén magasabb arányú emelkedést mutat. Lakásfenntartási támogatás eseteinek száma 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Budapest 206 548 192 544 173 588 149 257 191 376 235 540 Pest megye 59 108 51 161 58 563 54 812 51 555 81 285 A lakásfenntartási támogatás eseteinek száma az összlakossághoz viszonyítva a Fıvárosban 13,88%, Pest megyében 6,9%. Lakásfenntartási támogatás igénybevételének alakulása Törökbálinton 1999. év 2006. év Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (fı) Lakásfenntartási támogatás egy fıre jutó átlagos összege (Ft) Lakásfenntartási támogatásra kifizetett összeg 139 17 101 2 377 000 Ft 3 39 333 118 000 Ft Törökbálinton 2006-ban 12 esetben (mindössze 3 személy) részesült lakásfenntartási támogatásban, ez az összlakossághoz viszonyítva 0,096%. Az adatok alapján megállapítható, hogy az elmúlt 17 év alatt a lakásfenntartási támogatás szociális 23
kiegyensúlyozó funkciója gyakorlatilag jelentéktelenné vált. Ennek oka feltétlenül tisztázandó, mivel ilyen mértékő változás nem indokolható a Városra jellemzı kedvezı demográfiai és gazdasági folyamatokkal. Lakásfenntartási támogatást igénylık száma és az éves és ráfordítás Lakásfenntartási támogatás Igénylık száma 2002 2003 2004 2005 2006 Éves Igénylık Éves Igénylık Éves Igénylık Éves Igénylık összeg száma összeg száma összeg száma összeg száma (ezer Ft) (ezer Ft) (ezer Ft) (ezer Ft) Éves összeg (ezer Ft) 1 40 1 48 1 43 3 135 3 118 A fentiek alapján megállapítható, hogy a lakásfenntartási költségekre fordított alacsony összeg arányban áll az igénybevevık számával, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a lakásnagyságokhoz képest igen alacsony. A 2007. évben elfogadott új helyi rendelet a lakásfenntartási támogatás igénybevételének feltételeit a lakosság számára kedvezıbben határozza meg. Így az igénybevétel növekedésére kell számítani. Lakásfenntartási támogatásra felhasznált összeg [ezer forint] 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Budapest 863 738 876 692 942 227 882 922 1 341 1 517 616 788 Pest 267 760 272 712 297 137 308 634 379 395 511 997 A fenti táblázat mutatja, hogy a Közép-Magyarországi Régióban a lakásfenntartási támogatásra fordított összeg évre növekszik, 2000-tıl 2005-ig kb kétszeresére növekedett. Átmeneti segély Törökbálinton Átmeneti segélyben részesültek száma (fı) Átmeneti segély egy fıre jutó átlagos összege (Ft) Átmeneti segélyre kifizetett összeg (1000 Ft) 1995. év 306 11 742 3 593 1996. év 431 22 657 9 765 1997. év 613 8 931 5 475 1998. év 566 21 684 12 273 1999. év 552 9 955 5 495 2006. év 840 15 161 12 736 A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy 2006. évben: az átmeneti segély egy fıre jutó átlagos összege alig haladta meg az 1995. évben kifizetett átlagot, az Önkormányzat éves szinten akkora összeget (kb. 12 millió forintot) fordított átmeneti segélyre, mint 1998-ban, annak ellenére, hogy a segélyben részülık száma közel 50%-al nıtt. 24
Átmeneti segély Törökbálinton átmeneti segély Igénylı k száma 2002 2003 2004 2005 2006 Éves Igénylı Éves Igénylı Éves Igénylı Éves Igénylı összeg k összeg k összeg k összeg k (ezer száma (ezer száma (ezer száma (ezer száma Ft) Ft) Ft) Ft) 939 11.666. Éves összeg (ezer Ft) 1002 12392 960 13537 1051 13862 840 12736 A fenti adatsorból látható hogy az utóbbi években az átmeneti segélyben részesülık az elızı évhez viszonyítva 6-25 % ingadozást mutat. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Törökbálinton támogatásban részesültek száma (fı) támogatás egy fıre jutó átlagos összege (Ft) támogatásra kifizetett összeg (1000 Ft) 1998. év 2 214 3 047 6 745 1999. év 2 540 3 008 7 640 2006. év 835 24 530 20483 A gyermeket nevelı családok részére nyújtott ellátások fıbb adatai Törökbálinton Kiegészítı családi pótlék Rendkívüli gyermekvéd elmi támogatás Rendszeres gyermekvéd elmi kedvezmény Igénylı k száma 2002 2003 2004 2005 2006 Éves Igénylı Éves Igénylı Éves Igénylı Éves Igénylı összeg k összeg k összeg k összeg k (ezer száma (ezer száma (ezer száma (ezer száma Ft) Ft) Ft) Ft) 553 25.970. 965 18.546. Éves összeg (ezer Ft) 584 31292 519 36695 407 27665 18 102 522 14395 561 27529 1894 27725 835 20483 2006. évben bevezetett ellátás 621 4433 A fenti táblázatok mutatják, hogy a gyermekekre tekintettel járó ellátások igénybevételét az évenkénti jelentıs ingadozások jellemzik. Temetési segély Törökbálinton Temetési segélyben részesültek száma (fı) Temetési segély egy fıre jutó átlagos összege (Ft) Temetési segélyre kifizetett összeg (1000 Ft) 1998. év 60 12 850 771 25
1999. év 47 14 383 676 2006. év 56 46500 2600 A temetési segélyben részesülık száma a kiegyenlített természetes szaporodás (születés és halálozás különbözete), a lakosság átlag feletti életszínvonala és életminısége miatt az elmúlt 15 évben érdemben nem változott. Meg kell azonban állapítani, hogy a segélyre kifizetett átlagos összeg olyan alacsony, hogy alig haladja meg a legszerényebb temetés költségének felét. Temetési segély és a köztemetés Törökbálinton Igénylı k száma 2002 2003 2004 2005 2006 Éves Igénylı Éves Igénylı Éves Igénylı Éves Igénylı összeg k összeg k összeg k összeg k (ezer száma (ezer száma (ezer száma (ezer száma Ft) Ft) Ft) Ft) Éves összeg (ezer Ft) temetési 58 995. 61 1051 77 1524 59 1510 56 2600 segély köztemetés 17 591. 19 762 8 292 11 1022 17 1275 A temetési segély összegének és a köztemetés költségének összehasonlítása Törökbálinton Temetési segély egy esetre jutó összege (Ft) Egy köztemetésre fordított átlagos költség (Ft) A temetési segély összegének a köztemetés költségéhez viszonyított aránya 2002 2003 2004 2005 2006 17 000 17 229 19 792 25593 46428 34 764 40 105 36 500 92 909 75 000 49% 43% 54% 27% 62% A köztemetésre fordított kiadások alkalmas módon illusztrálják, hogy a temetési segély összege lényegesen alacsonyabb a temetéssel kapcsolatos költségeknél, illetve a segélyre fordított összeg jelentıs ingadozást mutat. Egyéb szociális ellátások fıbb adatai Törökbálinton Igénylık száma 2002 2003 2004 2005 2006 Éves Igénylık Éves Igénylık Éves Igénylık Éves Igénylık összeg száma összeg száma összeg száma összeg száma (ezer Ft) (ezer Ft) (ezer Ft) (ezer Ft) Éves összeg (ezer Ft) 60 15598 60 16800 57 17581 60 20053 ápolási díj 62 15.950. közgyógyellátás 475 4.756. 500 5389 460 5639 496 4853 308 3759 közlekedési 125 1.135. 111 1008 98 956 89 809 78 671 támogatás 26
kamatmentes kölcsön 36 13.800. 34 13850 37 15000 34 17100 34 18750 A fenti adatokból megállapítható, hogy az ápolási díj és a kamatmentes kölcsön igénybevétele lényegesen nem változott. A jogszabályi kötelezettségen túl Törökbálint Város az alábbi ellátásokat biztosítja: - házi szakápolás - tüzelı támogatás - támogatás közterület rendben tartásához Szociális étkeztetés A Szoctv 11 62. alapján: Személyes gondoskodást nyújtó ellátások (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylıt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésrıl más módon gondoskodni. (3) A településen élı fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetıséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történı étkezés biztosítására. Az étkeztetést igénybevevık korcsoport szerinti összetétele Törökbálinton Az étkeztetést lakásra szállítással igénybevevık nemek és életkor szerinti megoszlása 40 év alatti 40-59 éves 60-69 éves 70 év feletti ffi nı ffi nı ffi nı ffi nı 2001 0 0 0 3 0 2 25 54 2002 1 0 5 8 1 8 20 34 2003 0 0 4 8 1 7 10 35 2004 0 0 1 7 2 6 17 32 2005 0 0 3 5 2 9 13 29 11 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 27
Házi segítségnyújtás A Szoctv. 63. (1) szerint házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni a) azokról az idıs korú személyekrıl, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek és róluk nem gondoskodnak, b) azokról a pszichiátriai betegekrıl, fogyatékos személyekrıl, valamint szenvedélybetegekrıl, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekrıl, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos elhelyezésre várakoznak. (2) A házi segítségnyújtás kiegészítı szolgáltatása vagy önállóan megszervezett szolgáltatási formája a jelzırendszeres házi segítségnyújtás. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló idıskorú, valamint fogyatékos személyek részére nyújtott ellátás. Segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetıséget nyújt az ellátást igénybevevı személynél történı gyors megjelenésre és segítségnyújtásra. 28
Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás igénybevétele Törökbálinton Igénybevevık száma 2001. dec. 31-én Igénybevevık száma 2002. dec. 31-én Igénybevevık száma 2003. dec. 31-én Igénybevevık száma 2004. dec. 31-én Igénybevevık száma 2005. dec. 31-én Helyben fogyasztja, vagy elviszi Étkeztetés Lakásra szállítással Alapellátások Házi segítségnyújtás Étkeztetés és házi segítségnyújtás 8 84 10 7 8 77 5 10 4 75 5 12 5 66 7 9 4 61 7 8 Törökbálint esetében a rendkívül alacsony igénybevétel csak részben magyarázható a Város különösen kedvezı demográfiai összetételével, feltételezhetı, hogy azt a szolgáltatás nem kellı ismertsége, a hozzáférhetıség nem megfelelısége, esetleg minıségi hiányosságok is okozhatja. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a szolgáltatás jelenleg arra alkalmatlan formában, hatósági engedély nélkül mőködik. A házi segítségnyújtást igénybevevık korcsoport szerinti összetétele Törökbálinton A házi segítségnyújtást igénybevevık nemek és életkor szerinti megoszlása 40 év alatti 40-59 éves 60-69 éves 70 év feletti ffi nı ffi nı ffi nı ffi nı 2001 0 0 0 0 1 0 2 7 2002 0 0 0 1 0 1 2 1 2003 0 0 0 0 1 0 1 3 2004 0 0 1 1 0 1 1 3 2005 0 0 1 1 1 0 0 4 A fenti táblázatok alapján megállapítható, hogy a házi segítségnyújtást és az étkeztetést igénybevevık korcsoport és nemek szerinti megoszlása tükrözi a Város demográfiai helyzetét, a szolgáltatás az idıs célcsoportot érte el, az ellátottak között nem jelenik meg a jellemzıen fiatalabb korosztályba tartozó fogyatékos, illetve pszichiátriai beteg célcsoport. 29
Házi segítségnyújtás keretében ellátottak száma 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Budapest 9 522 9 670 8 700 8 581 7 516 5 834 5 460 Pest megye 3 522 3 356 3 165 3 105 2 820 2 328 2 470 Házi segítségnyújtás keretében ellátottak aránya az összlakossághoz viszonyítva a Fıvárosban 0,32%, Pest megyében 0,21%, míg Törökbálinton 0,06%. A Fıváros és a Pest megye adata közötti különbséget indokolja az öregedési ráta különbsége, a családok életvitelében tapasztalható lényeges különbözıségek, illetve a tradicionális környezet (család, helyi közösség) gondoskodó szerepének erısebb megnyilvánulása a Fıvároson kívüli településeken, illetve az, hogy a Fıvárosban a szolgáltatások elérhetısége jobb és választéka általában nagyobb. Az alapellátások költségei Törökbálinton Összes mőködési költség Ezer Ft Bérköltség Ezer Ft Beszedett térítési díj Ezer Ft Az ellátásért térítési díjat nem fizetı ellátottak száma 2001. 7987 4400 817 18 2002. 19439 8877 4210 16 2003. Nincs adat 2004. 21199 10965 5297 11 2005. 23469 13103 5844 15 A szociális alapellátások megszervezésére 1992-ben került sor, az étkeztetés és a házi gondozás kezdetben két alkalmazottal, jelenleg 5 fıállású dolgozóval mőködik. feladatot ellátó munkatársak a Polgármesteri Hivatal szervezetéhez tartoznak, a szolgáltatás jelenleg nem felel meg a törvényes feltételeknek. A A jelzırendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatást 12 fıs kapacitással ellátási szerzıdés alapján a Budaörsi Kistérségi Társulás biztosítja. A támogató szolgáltatást ellátási szerzıdés alapján a Budaörsi Kistérségi Társulás biztosítja. 30
Családsegítı és gyermekjóléti szolgálat A Szoctv. 64. szerint: (1) A családsegítı szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segítı szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különbözı közösségi csoportok jólétéhez, fejlıdéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. (2) A családsegítı szolgáltatás általános és speciális segítı szolgáltatása keretében a települési önkormányzat segítséget nyújt a mőködési területén élı szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylı személynek, családnak az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából. (3) A települési önkormányzat köteles legalább a fent meghatározott általános jellegő segítı szolgáltatást biztosítani az egyének és családok számára. A Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat 1998. évben kezdte meg mőködését a Flóra szálló épületében, 1999-ben két helyiséggel bıvült, 2001-ben ideiglenesen a volt ELMŐ épületében mőködött, majd 2002 januárjától a Nyár utcában a funkcióra alkalmas elhelyezést nyert. A szolgálat határozatlan idıre kiadott mőködési engedéllyel rendelkezik. Az intézményben foglalkoztatottak létszáma és végzettsége - az esetlétszámra tekintettel nem felel meg - a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl szóló 1/2000.(I.7.) SzCsM rendeletben foglalt létszámnormáknak és képesítési elıírásoknak. A jelen funkciók jogszerő ellátásához az intézménynél legalább 2 fı családgondozói létszám bıvítés szükséges. Az intézmény engedélyezett dolgozói létszáma 6,5 fı. A családgondozók leterheltsége több évben is meghaladta a jogszabályban meghatározott ellátási küszöböt (45 fı vagy 25 család/gondozó). Az intézmény éves tervezett költségvetése 2006. évben 34 500 000 Ft volt. Az intézmény fıbb (általános) segítı szolgáltatásai: 31
- megelızés keretében a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetének figyelemmel kísérése - tájékoztatás az egyének és családok életvezetési képességének megırzése érdekében a szociális, családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátásokhoz való hozzájutás módjáról. - szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás nyújtása - a családban jelentkezı krízis, mőködési zavarok, konfliktusok megoldásának elısegítése családgondozással, - gyermekvédelmi eljárásokban gyámhatósággal való együttmőködés, családgondozás, - gyermekvédelmi jelzırendszer mőködtetése A szolgálat ügyforgalma Összes Gyermekjóléti eset Gyermekjóléti eset Gyermekvédelmi eset (védelembe vétel, átmeneti nevelésbe vétel) Családsegítı Öszes eset 2002 99 Nincs adat Nincs adat Nincs adat 2003 102 111 Nincs adat Nincs adat 2004 81 117 14 198 2005 109 199 9 299 2006 116 188 15 304 A szolgálat egyéb feladatai: - közösségi programok, önszervezıdı csoportok támogatása - pszichológiai tanácsadás - adományok közvetítése - aktív korú nem foglalkoztatottak segítése Az önkormányzattól rendszeres szociális segélyben részesülı aktív korú nem foglalkoztatott személyek számára együttmőködési programot készítenek, amely keretében az elsı személyes jelentkezés alkalmával kerül sor az interjús kérdıív felvételére és az együttmőködési megállapodás megkötésére. Az együttmőködési program célja, hogy a foglalkoztatást nehezítı körülmények feltárása után a megfelelı foglalkoztatási forma kiválasztásával és a rendelkezésre álló eszközök segítségével több napos munkaerı-piaci tréningen történı részvételt követıen a munkanélkülieket visszajuttassák az aktív munkavállalók közé. 32
Közösségi ellátás szolgáltatás Törökbálinton nem mőködik. 33
Szakosított ellátási formák Ha a rászorult személyekrıl életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, akkor állapotuknak, helyzetüknek megfelelı szakosított ellátási formában kell a gondozásukat biztosítani. A személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátási formák: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, a nappali ellátást nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény. Nappali ellátást nyújtó intézmények Szoctv. 75. szerint: - A nappali ellátást nyújtó intézmények elsısorban a saját otthonukban élık részére biztosítanak lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére. - Nappali ellátást nyújtó intézmény az idısek klubja, a fogyatékosok nappali intézménye, a szenvedélybetegek nappali intézménye, a pszichiátriai betegek nappali intézménye, továbbá a nappali melegedı. Szoctv. 76. (1) szerint: Az idısek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes idıskorúak napközbeni gondozására szolgál. Az idısek klubjába felvehetı az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra szorul. Nappali ellátást nyújtó idısek klubjaiban ellátottak száma 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Budapest 6 139 6 407 6 573 6 618 6 154 6 356 6 210 Pest megye 1 515 1 567 1 661 1 744 1 598 1 527 1 580 Idısek nappali ellátása keretében ellátottak aránya az összlakossághoz viszonyítva a Fıvárosban 0,36% Pest megyében 0,13%. Tekintettel a Fıváros és a Pest megye jellemzıinek eltéréseire, az átlagos Pest megyei 0,13%-os igénybevétellel számolva az idısek részére legalább 15-20 férıhelyes nappali ellátás volna szükséges. Törökbálinton az idısek nappali ellátását az Arany Alkony Kht. 13 fıs kapacitással, feladat-ellátási szerzıdés alapján mőködteti. 34