A magyar pénzügyi szektor helyzete és kilátásai A szakképzés szerkezeti és tartalmi megújítása a Belvárosi TISZK-ben szakmai konferencia Ibis Budapest Váci út Budapest, 2011. május 10.
Magyarország megítélése rosszabb volt 2009-ben A The Economist által tagjai körében végzett felmérés a következőket eredményezte: A válság idején a tagok közép-kelet európai piacokra vonatkozó rövid-távú kilátásait tükrözte Magyarország piaci megítélés szerinti rangsorolása Ezen rangsorolás a különböző szektorbeli multinacionális vállalatok 2009-es értékesítési várakozásai alapján készült Magyaroszág alacsony helyezést kapott: 2008. november: 18. 2009. január: 14. 2009. május: 14. Csak Ukrajna és a Baltikum ért el alacsonyabb helyezést [A táblázat a 2009 januári és májusi rangsorolást mutatja] Piaci megítélés szerinti rangsor a The Economist Corporate Network tagjainak 2009-re vonatkozó értékesítési várakozásai alapján Helyezés május Változás Helyezés január Ország Forrás: The Economist Corporate Network közép-kelet európai benchmarking felmérés Pontszám május Pontszám változás januárról májusra Pontszám január 1 3 Szlovénia 52.5-0.3% 52.7 2 9 Lengyelország 52.0 5.5% 49.3 3 2 Azerbajdzsán 51.0-5.9% 54.2 4 8 Csehország 49.4 0.1% 49.3 5 12 Románia 47.9 3.8% 46.1 6 5 Bulgária 47.6-6.6% 51.0 7 11 Belorusszia 44.1-5.0% 46.4 8 6 Horvátország 43.5-14.4% 50.9 9 4 Törökország 43.4-15.1% 51.1 10 7 Szerbia 42.2-16.9% 50.9 11 1 Szlovákia 41.4-23.6% 54.3 12 10 Kazahsztán 41.1-14.6% 48.1 13 13 Oroszország 41.0-1.7% 41.7 14 14 Magyarország 39.5-4.0% 41.2 15 16 Litvánia 27.9-25.7% 37.5 16 15 Lettország 24.3-40.4% 40.7 17 18 Ukrajna 22.2-2.8% 22.9 18 17 Észtország 22.0-36.5% 34.6 2
de a közép-távú megítélés stabilnak mutatkozott A The Economist felmérése során a tagok a következő 3-5 évre is rangsorolták a Top 10 közép-kelet európai piacot Magyaroszág stabil helyezést kapott az elmúlt néhány évben: 2007. január: 9. 2008. január: 7. 2009. november: 8. 2011. január: 8. (lásd jobb oldali táblázat) A fenti helyezések lényegesen jobbak, mint a rövid-távú várakozások a válság idején. [2008 végén és 2009 elején a fentieket nem vizsgálták] Piaci megítélési rangsor a következő 3-5 év távlatában Helyezés Ország 1 Oroszország 2 Lengyelország 3 Törökország 4 Csehország 5 Ukrajna 6 Románia 7 Kazahsztán 8 Magyarország 9 Bulgária 10 Szerbia Forrás: The Economist Corporate Network közép-kelet európai benchmarking felmérés, 2011. január 3
The Economist Corporate Network (CN) tagok befektetéseinek megoszlása 2011-ben Lengyelország2% 64% 31% 2% Törökország 3% 64% 31% 3% Csehország 2% 23% 70% 5% Szlovákia 5% 21% 69% 5% Azerbajdzsán 3% 25% 67% 6% Oroszország 2% 72% 19% 6% Ukrajna 5% 37% 51% 7% Kazahsztán 5% 28% 56% 10% Horvátország 14% 75% 11% Magyarország 2% 14% 71% 12% Szlovénia 19% 65% 16% Szerbia 19% 65% 16% Észtország 11% 72% 17% Románia 29% 54% 17% Bulgária 8% 13% 60% 20% Lettország 11% 68% 22% Litvánia 3% 5% 70% 22% Belorusszia 3% 15% 59% 24% Befektetés első alkalommal Befektetés növelése Befektetés változatlan Befektetés csökkentése 4
Közép-Kelet Európa: nem virágzó ugyan, de azért nem rossz Közép-Kelet Európa nem olyan rossz lehetőség, mivel Sokkal biztosabb és előrejelezhetőbb, mint Közép-Kelet és Észak-Afrika térsége Magasabb egy főre jutó jövedelem, mint Ázsiában és Afrikában Gyorsabb növekedés, mint Nyugat-Európában A CN tagok 50%-a tartja egyre inkább Közép-Kelet Európát prioritással rendelkezőnek a lassan növekvő Nyugat-Európával szemben Pénzügyi szolgáltatások és biztosítások: továbbra is jó növekedési potenciál Energia: növekvő termelés, eltolódó arányok De fontos a várakozások megfelelő menedzselése A 2008 előtti gazdasági virágzás évei már nem térnek vissza 5
07 Q1 07 Q1 07 Q2 07 Q3 07 Q3 07 Q4 08 Q1 08 Q1 08 Q2 08 Q3 08 Q3 08 Q4 09 Q1 09 Q1 09 Q2 09 Q3 09 Q3 09 Q4 10 Q1 10 Q1 10 Q2 10 Q3 10 Q3 10 Q4 11 Q1 11Q1 11 Q2 11 Q3 11 Q4 11 Q3 12 Q1 12 Q2 12 Q1 12 Q3 12 Q4 12 Q3 07 Q1 07 Q1 07 Q2 07 Q3 07 Q3 07 Q4 08 Q1 08 Q1 08 Q2 08 Q3 08 Q3 08 Q4 09 Q1 09 Q1 09 Q2 09 Q3 09 Q3 09 Q4 10 Q1 10 Q1 10 Q2 10 Q3 10 Q3 10 Q4 11 Q1 11Q1 11 Q2 11 Q3 11 Q3 11 Q4 12 Q1 12 Q1 12 Q2 12 Q3 12 Q3 12 Q4 A magyar gazdaság helyzete a visszaesést követően 7 6 5 4 3 2 1 0-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 Per cent Százalék Baseline Unfavourable risk assessment More rapid recovery of employment Unanchored inflation expectations GDP növekedés Per cent Százalék 7 6 5 4 3 2 1 0-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0-1 Per cent Infláció Baseline Unfavourable risk assessment More rapid recovery of employment Unanchored inflation expectations Per cent 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0-1 2009 2010 2011 2012 Gazdasági növekedés és infláció* Tény Becslés GDP -6,7 1,1 3,1 4,0 Fogyasztói árindex 4,2 4,9 4,0 3,3 Háztartások fogyasztási kiadása -7,6-3,0 2,8 4,0 Export -9,1 14,5 10,5 9,8 Import -15,4 12,5 10,7 9,7 2009 2010 2011 2012 Munkaerőpiac* Tény Becslés Bruttó átlagkereset 0,6 2,0 2,2 5,7 Foglalkoztatási ráta -2,5 0,1 0,5 0,4 Háztartások reáljövedelme -5,8-1,1 1,3 3,1 A régióban tevékenykedő bankok véleménye szerint néhány éven belül a régió ismét az eredményesség motorja lesz, s a hitelkihelyezés vesztesége csökken. Forrás: MNB: negyedéves inflációs riport, November 2010 / *százalékos változásokat jelöl az előző évhez képest 6
Magyarország: túljut a nehézségeken? A növekedés felgyorsul 2011-ben és 2012-ben Reál GDP növekedés (%) Nem csupán az exporton lesz a hangsúly; a fogyasztói költések is némileg erősödni fognak Növelhetők az árak a magasabb költségek áthárítása érdekében? A forintárfolyam, a részvények árfolyama és az adósságállomány erősen indították az évet A kormánynak egyensúlyba kell hoznia a populista eszközöket a befektetési szükségletekkel Forrás: EIU. 7
Magyarország: néhány záró gondolat Magyarország kemény piacnak számított éveken keresztül De a közép-távú üzleti megítélése jobb, mint a válság idején És a közép-távú megítélése stabil maradt a többi közép-kelet európai országéhoz viszonyítva A megítéléseknek javulniuk kell, ha 2011-ben újra növekedés tapasztalható, valamint a kormánynak pozitív üzenete lesz az üzleti élet szereplői számára Mivel a cégcsoportok központjainak (HQ) várakozásai Magyarországot illetően valószínűleg elég alacsonyak, ezért lehetőség adódhat néhány gyors sikerre (quick wins) Ahogy nemrég az egyik IT szektorbeli CN tag megjegyezte: Mi befektetünk Magyarországon. Úgy gondoljuk lesz néhány jó áron elérhető, értékes vétel (low-hanging fruits). 8
A bankszektor helyzetét befolyásoló legfontosabb tényezők 1. Bankadó 180 milliárd Ft / év 2. Basel-i szabályozás változása 3. Bankközi elszámolási rendszer változása InterGIRO 2 2012 közepétől 4. Devizaalapú hitelek bedőlése, rossz hitel állomány növekedése 5. Forrásköltség növekedése 9
Alacsony Hatékonyság a költség/árbevétel ráta alapján Magas A magyar bankpiac jelenlegi helyzetének pillanatképe fejlődési potenciált jelez Piaci körkép * Leírás A magyar bankpiac stabilnak értékelhető, azonban olyan negatív hatások is befolyásolják, mint a csökkenő jövedelmezőség A bankadó bevezetésének és az instabil makrogazdasági környezetnek köszönhetően a jövedelmezőséggel kapcsolatos csökkenő tendencia várhatóan folytatódni fog Ugyanakkor néhány bank hatékonyan és jövedelmezően működik az óvatos hitelezési filozófiájának köszönhetően Hitelezési aktivitás hitelek aránya az eszközökből Hitel/betét arány OTP Bank 47% 101% K&H Bank 53% 115% MKB Bank 73% 188% Erste Bank 68% 178% Alacsony Jövedelmezőség - ROE Magas CIB Bank 82% 184% Raiffeisen Bank 68% 132% UniCredit Bank 60% 98% Forrás/megjegyzés: A számítások alapja a PSZÁF 2009 év végi hivatalos riportja A logo mérete jelzi a bank mérlegfőösszeg alapján mért nagyságát A hatékonyság és a jövedelmezőség tengely jelzi az intézmények közötti, költség/betét arány és ROE alapján mért relatív különbségeket Budapest Bank 74% 130% 10
A magyar bankszektor jelenleg átalakulási fázisban van a válságot követően Pénzügyi nézőpont Üzleti fókusz MAGYAR BANKPIAC Portfolió / ügyfélbázis Működés 11
A magyar bankszektor válság utáni helyzete jelenleg pénzügyi nézőpont Pénzügyi nézőpont Bankadó Romló banki jövedelmezőség, a legalacsonyabb a CEE régióban Romló tőkemegfelelési mutató Külföldi források csökkenése Rövidtávú források arányának növekedése Egyre nagyobb függés az anyavállalatoktól 12
A magyar bankszektor válság utáni helyzete jelenleg portfólió/ügyfélbázis Portfolió / ügyfélbázis Növekvő mértékű nem teljesítő hitelek és céltartalékok Alapos portfolió monitoring és erősödő behajtási tevékenység Kisebb hitelpiac, de nagyobb kitettség Az árfolyam volatilitás folyamatos LTV (loan-to-value) monitoringot követel meg Növekvő kockázat tudatosság 2010. volt az első év, amikor a banki ügyfélkör nem növekedett Hitel konszolidáció A portfoliók értékelése eladás vagy átalakítás céljából 13
A magyar bankszektor válság utáni helyzete jelenleg üzleti fókusz Üzleti fókusz A bankszektor konszolidációja (M&A) Üzleti tevékenységek konszolidációja Összpontosítás az alaptevékenységre és az alapvető banki termékekre Szegmens alapú termék portfolió és árazás Orientálódás az értékesebb ügyfélszegmensek felé Nagyobb hangsúly az ügyfélmegtartáson, mint az ügyfélszerzésen Összpontosítás a premium banki ügyfelekre és a jól teljesítő KKV ügyfelekre Kockázat alapú árazás Fiókteleppé alakulás megfontolása 14
A magyar bankszektor válság utáni helyzete jelenleg működés Működés Értékesítési csatornák racionalizálása Folyamathatékonyság hangsúlyozása (Lean módszertan) Szervezeti és működési változások a Basel III következtében Figyelmeztető jelek azonosítása, early warning rendszer működtetése (behajtás első lépése) A szervezet áramvonalasítása 15
2005.I. II. III. IV. 2006.I. II. III. IV. 2007.I. II. III. IV. 2008.I. II. III. IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III. IV. 2011.I. II. III. IV. 2012.I. II. III. IV. A komoly visszaesés után a piac még mindig nem jelez fellendülést Piaci előrejelzés Magyarország ország kockázata az egyik legmagasabb a régióban Hosszú távú fenntarthatósági kérdések Bankadó Magas a külföldtől való függőség a refinanszírozásban Félelem az árfolyam volatilitástól A kilakoltatási moratórium magas kockázata Általános Romló portfolió minőség Lehetséges további tőkekövetelmény Javul a nemzetközi befektetők megítélése A deviza-swap piac kivételével zavartalan a pénzügyi piacok működése A nem teljesítő hitelek arányának emelkedése lelassulhat, a veszteségráta csökkenhet 500 400 300 200 100 Mrd Ft A nettó belföldi hitelfelvétel előrejelzése Mrd Ft 500 400 300 200 100 Lakossági szegmens Vállalati szegmens 0-100 -200 0-100 -200 Deviza alapú jelzálog hitel megszűnése Folyamatosan csökkenő volumenek** Magas árfolyamkockázat Nem várható enyhülés a szigorú hitelezési feltételek terén Aktív hitel-restrukturálási szabályzat szükséges -300 Vállalatok Háztartások -300 Restrukturált jelzálogok türelmi időszaka rövid időn belül lejár 2011. végétől csekély értékesítési növekedés Jelentős növekedés az újrastrukturált hitelek re-default rátáját tekintve 2012 előtt nem várható a hitelállomány növekedése A piaci növekedéssel kapcsolatos bizonytalanság szintje még mindig magas. Forrás: MNB / * Nettó áramlás kiigazítva az árfolyamhatásokkal. ** A volumennövekedés motorja az árfolyamváltozás. 16
Köszönöm a figyelmet! 17
Leposa Csilla Partner KPMG Tanácsadó Kft 18