BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai: Vinczek György Alpolgármester a munkacsoport vezetıje Balázs Piroska Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat intézményvezetıje Bán Zoltán Közpark Non-Profit Kft. ügyvezetıje Faller Lenke Vagyongazdálkodási és Hasznosítási Iroda vezetıje Nagy Péter Humánszolgáltatási Iroda igazgatója Szeifert Ferencné Szociális és Gyermekvédelmi Iroda vezetıje Vadon Etelka Társadalmi Kapcsolatok Irodájának vezetıje Vighné Vincze Erzsébet Kispesti Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ

dr. Zádori Magdolna intézményvezetıje ÁNTSZ XVIII-XIX. ker. Intézet vezetıje Szerkesztette: Szalai-Komka Norbert, Budapest Esély Nonprofit Kft.

Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 5 1.1 Alapvetések... 6 1.2 Az SZTK felülvizsgálati dokumentációjának célrendszere... 7 2 Társadalmi mutatók, folyamatok elemzése... 9 2.1 Demográfiai folyamatok... 9 2.2 Iskolai végzettség, oktatásügy... 11 2.3 Lakáshelyzet... 13 2.4 Infrastrukturális ellátottság... 16 2.5 Egészségi állapot, egészségügy... 17 2.6 Gazdasági aktivitás, munkanélküliség... 20 2.7 Roma népesség helyzete a kerületben... 24 3 Szociális- és gyermekvédelmi ellátások kerületi rendszerének elemzése... 25 3.1 Szociális és gyermekvédelmi ellátások fı kerületi mutatói... 28 3.2 A 2007. évi felülvizsgálatkor meghatározott feladatok és azok végrehajtása... 29 3.3 Felmerülı problémák, középtávú feladatok meghatározása... 31 4 Szociális- és gyermekjóléti szolgáltatások mőködése a kerületben... 31 4.1 Szociális- és gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a kerületben... 32 4.2 Szociális szolgáltatásokat- és gyermekjóléti alapellátásokat biztosító önkormányzati intézmények mőködése... 33 4.2.1 Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat... 33 4.2.2 Egyesített Bölcsıdék... 39 4.2.3 Kispesti Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ... 41 5 Foglalkoztatási szolgáltatások... 56 5.1 Az Út a munkához programmal kapcsolatos eddigi kerületi tapasztalatok összefoglalása... 60 5.2 Középtávú fejlesztési feladatok meghatározása... 61 6 Nem önkormányzati fenntartású szervezetek által biztosított kerületi szolgáltatások... 62 6.1 Nem önkormányzati fenntartású kerületi szolgáltató szervezetek bemutatása... 62 6.1.1 Vöröskereszt Kispesti Szervezete... 62 6.1.2 Misszió Alapítvány... 63 6.1.3 Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház... 63 6.1.4 Fıkefe Nonprofit Kft.... 64 6.1.5 Nevelési Tanácsadó... 64 6.1.6 Kispesti Rászorultak Megsegítésére Közalapítvány... 65 6.1.7 Kispesti Jóléti Egyesület ( KIJE)... 65 6.1.8 Mondj Nemet! drog-prevenciós program... 66 6.2 Társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás... 67 6.2.1 Kispesti Szociálpolitikai Kerekasztal... 68 6.2.2 Non-profit szervezetek aktivitásainak kerületi támogatása... 68 6.3 Középtávú fejlesztési feladatok meghatározása... 68 Intézményes együttmőködési rendszerek kerületi mőködése... 69 7.1 Kerületközi együttmőködés - Öt Muskétás Foglalkoztatási Paktum... 69 7.2 Kerületi önkormányzati intézmények szakmai együttmőködési hálójának sajátosságai69 7.3 A Kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal való együttmőködés rendszere... 70 7.4 Szervezeti szintő kerületi együttmőködések rendszere az Anti-szegregációs Terv kapcsán... 72 7.5 Középtávú fejlesztési feladatok meghatározása... 73 3

8 Feladatok összefoglalása... 73 9 Mellékletek... 75 4

1 BEVEZETÉS A fıvárosi kerületi önkormányzatok, a kerületükben élı élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepció készítésére kötelezettek. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát kétévente felülvizsgálni és aktualizálni szükséges - az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 92. (3) bekezdés. Budapest Fıváros XIX. Kerület Kispest 2005. évben elıször elfogadott Szolgáltatástervezési Koncepciójának alapvetı célja volt, hogy a kerületben élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatokat és a biztosított ellátási formák megszervezésének módját meghatározza. Felülvizsgálati kötelezettségének ismételten eleget téve Budapest Fıváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata végrehajtotta Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatát, melynek keretében korábbi ágazati stratégiai és szolgáltatás-szervezési célkitőzéseit a társadalmi-gazdasági folyamatok hatására bekövetkezı változó feltételekhez igazodva aktualizálta, elemezte a korábban meghatározott feladatok idıarányos végrehajtását, a jelentkezı szükségletek kapcsán új feladatokat határozott meg. A Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata kapcsán sor került az elmúlt két év kerületi társadalmi-gazdasági folyamatainak elemzésére, különös tekintettel a kispesti polgárok szociális és foglalkoztatási helyzetének alakulására, szükségleteik azonosítására. A koncepció felülvizsgálatának elsıdleges célkitőzése volt, hogy meghatározzuk a jelentkezı szükségletekre adható leghatásosabb és leghatékonyabb ellátási és szolgáltatási válaszokat, melyek révén az önkormányzat a lehetı leghatásosabb és leghatékonyabb módon segítheti elı a rászoruló kerületi polgárok helyzetének javítását. A felülvizsgálat során, ennek érdekében a jogszabályokból következı ellátási kötelezettség keretébe tartozó ellátásokon és szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokon túl, az önként vállalt, hiánypótló kerületi ellátások és szolgáltatások nyújtásával, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat is meghatároztuk. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítésénél fontos követelménynek tartottuk a realitáson alapuló közvetlen adatokból származó információk feldolgozását. A szolgáltatástervezési koncepció további fontos célkitőzése volt - szem elıtt tartva a szociális törvény önkormányzati feladatokra vonatkozó elıírásait - a szegénység okozta szociális jóléti problémák csökkentése és megelızése, valamint a társadalmi kirekesztıdés elleni küzdelem. 5

Különös gondot kívántunk fordítani a gyermek és anyavédelemre, valamint az idıskorúak gondozására. Lehetıséget kívántunk biztosítani, hogy az állampolgárok a közösség segítségével saját erejükbıl is javítani tudjanak életkörülményeiken, ill. életminıségükön. Munkánk során külön hangsúlyt helyeztünk az Európai Unióhoz történı csatlakozás után elıtérbe került partnerség elvére, elsısorban az állami-, magán-, illetve civil szektor szolgáltatói közötti komplex, sokoldalú együttmőködés kialakítására, ezért a dokumentumban meghatároztuk a szektor- és ágazatközi stratégiai és operatív együttmőködésekkel kapcsolatos (fenntartókkal és szolgáltatókkal történı partneri kapcsolattartás) feladatokat is. A kerületi szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata széles körő szakmai együttmőködés keretében valósult meg, melyben kiemelt szerepet vállaltak a szociális és gyermekjóléti ellátásokat és szolgáltatásokat biztosító önkormányzati szervezeti egységek vezetıin, ágazati szakreferensein, az önkormányzati fenntartású szolgáltató intézmények vezetıin és szakemberein túl ágazati szakértık, a kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselıi és a kerületi Szociálpolitikai Kerekasztal ülésén részt vevı társadalmi- és civil szervezetek. A felülvizsgálattal kapcsolatos alapvetések és szakmai követelmények, valamint a feladatok meghatározása, az információgyőjtés és a szakmai konzultáció a Vinczek György alpolgármester vezette munkacsoportban valósult meg. 1.1 Alapvetések 1. A helyi szociálpolitika központjában a szociális segítségre szoruló polgár áll. 2. Minden ügyfélnek joga van személyes önállóságára erkölcsi méltóságának megtartására 3. A szociális ellátások célja a képességek elismerése és támogatása. 4. Az ellátások nyújtásában az ellátottak aktív részvételére kell törekedni. 5. A szociálpolitikai ellátásokhoz vallási, felekezeti, etnikai, nemi, fizikai és mentális helyzetétıl függetlenül mindenkinek joga van. A szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálati dokumentációjával kapcsolatosan meghatározott követelmények: integrált szakmailag megalapozott rugalmas korszerő eszközrendszerrel támogatott 6

menedzserszemlélető fenntartható a társadalmi kohéziót erısítı a lakosság / civil szervezetek / véleményére, kezdeményezésére támaszkodó 1.2 Az SZTK felülvizsgálati dokumentációjának célrendszere Általános célok rendszere: 1. A lakosságszám és korösszetétel figyelembevételével a szolgáltatások iránti igények meghatározása. 2. A jogszabályokban meghatározott ellátási kötelezettségek teljesítésének áttekintése, a kötelezettségek végrehajtásának ütemezése. 3. A szolgáltatások mőködtetésével és fejlesztésével, az együttmőködés kereteivel kapcsolatos feladatok tisztázása. 4. A helyi sajátosságok figyelembevételével az egyes ellátási csoportok sajátosságaihoz kapcsolódó ellátási formák létrehozásának elıkészítése. Közvetlen célok rendszere: 1. A szolgáltatástervezési koncepció közvetlen célja Kispest komplex (integrált) jóléti rendszerének, sok alrendszert magába foglaló közös érdekeltségő partneri együttmőködésének megvalósítása, különös hangsúlyt helyezve az állami és magán szektor vegyes gazdasági formáinak kialakítására és a civil, ill. önkéntes szervezetek bevonására. 2. A koncepció a helyi szükségletek, prioritások és erıforrások ismeretébıl indul ki. Ehhez folyamatosan vizsgálni kell az egészségügy, a szociális ellátások, az oktatás, a lakásügy helyzetét, összefüggéseit. Csakis ezek együttes elemzése után tehetünk lépéseket a település jóléti rendszerének módosítása érdekében. 7

3. A koncepció lényeges törekvése, hogy elısegítse a jóléti ágazatok közötti integrációt, hogy egyszerre és sokoldalúan lehessen kezelni és kielégíteni a családok és egyének egészségügyi, szociális, lakhatási és egyéb szükségleteit. Az ellátórendszer hatékonyan mőködése csak jól kiépített info-kommunikációs hálózattal valósítható meg. 4. Nélkülözhetetlen a jóléti ágazatban dolgozó szakemberek folyamatos képzése, a lakosság széles körő tájékoztatására, információs iroda mőködtetésére. A szolgáltatástervezési koncepció alapvetı feladata ezért, hogy olyan kapcsolatrendszert hozzon létre, amely a szolgáltatók közötti átfedéseket megszünteti és biztosítja, hogy az állampolgárok szükségleteik kielégítéséhez széleskörő és a részletekre is kiterjedı hatékony támogatást kapjanak. 5. A Kispesti Önkormányzat aktív szerepet kívánt vállalni a Dél-pesti Kerületek Társulásában a jóléti szolgáltatások fejlesztése érdekében. 6. A sikeres pályázataink forrás-kiegészítést jelentettek a szociális ellátó rendszer mőködésében, és hosszú távú szociálpolitikai perspektívát nyújtanak a valós szükségletek kielégítéséhez. 8

2 TÁRSADALMI MUTATÓK, FOLYAMATOK ELEMZÉSE 2.1 Demográfiai folyamatok Kispest népességszáma a rendszerváltozás óta, a fıváros többi kerületéhez hasonlóan csökkenı tendenciát mutat. Ez egyrészt a demográfiai folyamatokkal, másrészt az agglomerációba irányuló migrációval magyarázható. Kispest állandó népessége, fı (1997-2008) 1997. év 66 392 1998. év 65 676 1999. év 65 191 2000. év 64 006 2001. év 63 339 2002. év 62 722 2003. év 61 838 2004. év 61 311 2005. év 61 499 2006. év 60 814 2007. év 60 799 2008. év 60 578 Forrás: KSH, 2009 A csökkenés mértéke az utóbbi néhány évben jelentısen lassult, ugyanakkor az állandó kerületi népesség száma alig haladja meg a 60 000 fıt. A legtöbb kerületi lakos (a teljes lakónépesség közel fele) a Lakótelep városrész tízemeletes panelépületeiben él, a kerület népsőrősége ezen a területen a legmagasabb. A Kertváros területi kiterjedése jóval nagyobb, azonban az alacsonyabb népsőrőség miatt a városrész lélekszáma közel hétezer fıvel elmarad a Lakótelepétıl. A Wekerletelep közel 11 ezer embernek ad otthont. A Városkapukereskedelmi központ alig több mint ezer lakosával kerületi viszonylatban nagyon ritkán lakott, elsısorban nem lakófunkciójú városrész. A lakható terület nagyságát ezen a területen jelentıs mértékben csökkenti még a határán található véderdı. A vándorlási egyenleg az elmúlt években mindig negatív volt, mert többen költöztek el a kerületbıl, mint ahányan lakhelyül választották. A kerület népességszám csökkenésének minden bizonnyal ez az egyik oka. A másik ok, hogy a halálozás magasabb, mint az élveszületés, mely szintén évek óta tartó tendencia. 9

Kispest állandó népességének korcsoportos megoszlása Korcsoportok 2006. (fı) Össznépesség arányában 2006. (%) 2008. (fı) Össznépesség arányában 2008. (%) 0-14 éves 7.689 12,53 7.712 12,73 15-59 éves 40.393 65,81 38.902 64,22 60 év feletti 13.299 21,67 13.964 23,05 Össznépesség 61.381 100 60.578 100 Forrás: KSH, 2009 Kispest népessége a korábbi tendenciákat követve 2006 óta is öregedett. A korcsoportok közti megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy az közelítıleg megfelel a budapesti átlagnak. Az idısek aránya némileg alacsonyabb, míg a munkaképes korúaké kissé magasabb. 2006 óta a korábbi tendenciákat követve a 15-59 éves népesség lakónépességen belüli aránya tovább csökkent, a gyermekkorúak aránya gyakorlatilag stagnált, míg az idısek aránya növekedett. A népesség körében a nık vannak többségben, a lakosság közelítıleg 54%-a nı, 46%-a férfi. A lakónépesség életkori megoszlását tekintve megállapítható, hogy a városrészek közül a Lakótelepen a legmagasabb az aktív korú népesség aránya, míg a Wekerletelepen lakik a legtöbb idıs ember. A gyermekek aránya a városrészekben hasonló, 12-15% között mozog. Kispest állandó népességének korcsoportos megoszlása (elırebecslés) Korosztály 2010. 2020. 0-5 éves 3236 2662 6 18 éves 6695 6638 19 35 éves 14 666 8835 36 55 éves 15 862 17 720 56 éves 18 387 19 281 Összesen 58 846 55 136 Forrás: KSH, elırebecslés A KSH elırebecslése szerint már 2010-ben 60 ezer fı alá csökkenhet Kispest népessége és ez a tendencia 2020-ig is kitart, amikor a kerület lakónépessége már az 55 ezer fı alatti tartományhoz közelíthet. Ugyanakkor az idısebb korosztályok népességen belüli súlya várhatóan jelentıs mértékben tovább növekszik, a legdrasztikusabb visszaesés a 19-35 éves kohorszban következhet be. 10

2.2 Iskolai végzettség, oktatásügy 24 évesnél idısebb kerületi népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása (fı) életkori csoport népességszáma 8 általános alatti végzettségő 8 általánost végzett szakiskolát végzett érettségizett felsıfokú végzettségő 45.615 2.866 12.213 6.204 16.428 7.994 Forrás: KSH, 2004 A kerület 24 évesnél idısebb népességének tekintve megállapíthatjuk, hogy 6%-uk az általános iskolát sem végezte el, 27%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 13%-nak szakiskolai végzettsége van, 36%-uk érettségizett. A 15-59 éves népességet tekintve a lakosság 18 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A budapesti átlagértékeket kissé meghaladó kerületi átlaghoz hasonló a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya a lakótelepeken, arányuk a Wekerletelepen alacsonyabb, a Kertváros városrészen kicsivel magasabb. A Városkapu városészen élık között ez az arány a legmagasabb, közel 10 százalékponttal haladja meg a kerületi átlagot. A 25 évesnél idısebb népesség körében a kerületi lakosság valamivel több, mint 17 %-a rendelkezik felsıfokú végzettséggel. A Lakótelep és a Kertváros e tekintetben a kerületi átlaghoz közelítı mutatóval rendelkezik, míg a Wekerle népessége meghaladja, a Városkapué pedig alulmúlja azt. Összességében megállapíthatjuk, hogy az iskolai végzettség tekintetében a városrészek közül a Wekerletelep lakossága a legmagasabb státuszú, a Városkapué pedig a legalacsonyabb. A Lakótelep és a Kertváros népességének iskolai végzettség szerinti státusza hasonló. A lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása városrészenként Mutató megnevezése Kispest összesen Wekerletelep Lakótelep Városkapu Kertváros Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya a 15-59 éves népességen belül (%) Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában (%) 18,4 15,5 18,5 28,5 19,2 17,3 19,8 16,8 12,2 17,0 Forrás: IVS, 2008 11

A halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyermekek kerületi iskoláztatásával kapcsolatban elmondható, hogy tizenhárom kerületi általános iskolából mindössze háromban nem tanul halmozottan hátrányos helyzető, kettıben pedig sajátos nevelési igényő gyermek. A HHH-s gyermekek aránya négy, az SNI-s gyermekek aránya két kerületi általános iskolában haladja meg az összes tanulói létszám 5%-át. A szakvélemény alapján integráltan oktatható SNI-s gyermekek számára az integrált oktatás lehetısége mindegyik önkormányzati fenntartású intézményben biztosított. A gyógypedagógia tagozaton oktatható gyermekeket a Puskás Ferenc Általános Iskola gyógypedagógiai tagozata, illetve a Móra Ferenc Általános Iskola fogadja a kerület egészébıl. A Puskás Ferenc Általános Iskola beiskolázási területe nagyrészt a Lakótelepre és a Városkapu városrészre terjed ki, mely területen (különösen a Városkapu városrészén) magas a HHH-s gyermekek aránya, így az iskolában a relatíve magasabb HHH-s beiskolázási arány a beiskolázási területet leképezi. A Gábor Áron Általános Iskola és a Vass Lajos Általános Iskola beiskolázási területe nagyrészt a Kertváros sőrőbben lakott területeire terjed ki, ezen a területen a kerületi átlagnál magasabb a HHH-s gyermekek aránya, így az iskolában a relatíve magasabb HHH-s beiskolázási arány a beiskolázási területet leképezi. A nem önkormányzati fenntartású Reménység Két Tannyelvő Általános Iskola tanulói között találhatunk a legnagyobb arányban HHH-s gyermekeket (arányuk az összes tanulón belül 20%-os). Az iskola a kerület középpontjában található, közel esik hozzá a kerület legtöbb része, s beiskolázási területe a kerület egészére terjed ki, valószínőleg ez, illetve az iskola pedagógiai alapelvei magyarázzák, hogy a kerületi HHH-s gyermekek családjai ezt az iskolát választják elıszeretettel. Összességében az elfogadott Kerületi Közoktatási Esélyegyenlıségi program és a feltárt adatok alapján megállapítható, hogy a kerület önkormányzati fenntartású iskolái nem folytatnak szegregált oktatásszervezési gyakorlatot. A kerületi HHH-s és SNI-s gyermekek számára az óvodáztatás és az iskoláztatás a kerületben megfelelı színvonalon, megfelelı szakos ellátottság mellett biztosított. Elmondható, hogy az önkormányzati fenntartású iskolák HHH-s gyermekek beiskolázásra vonatkozó mutatói leképezik beiskolázási területük jellemzıit. 12

2.3 Lakáshelyzet A lakáshelyzetet elsı körben vizsgálva megállapíthatjuk, hogy városrészenként a lakások száma a lakónépesség számával korrelálva emelkedik, azonban az egy lakásban élık átlagos számának tekintetében a kerületi átlagnál kevesebben laknak egy lakásban a Wekerlén és a Városkapu városrészben, míg többen a Kertvárosban. Nyilván ennek egyik fı magyarázó tényezıje, hogy a Kertvárosban a Lakótelephez és a Wekerléhez képest nagyobb a lakások alapterületi nagyság szerinti szórása, s magasabb a nagyobb alapterülető lakások száma. Az alacsony komfortfokozatú lakások arányának tekintetében megállapíthatjuk, hogy a Lakótelep a kerület viszonylatában kiemelkedın jó, míg a Kertváros, de sokkal inkább a Városkapu kiemelkedıen rossz helyzetben van. A Kertvárosban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a kerületi arányszámnak közel duplája, míg a Városkapu városrészben a majdnem minden harmadik lakás alacsony komfortfokozatú. A jelenség fı magyarázó tényezıjeként említhetjük, hogy a lakótelepi lakások szinte mindegyike összkomfortos, míg a hagyományos építéső lakások komfortfokozat tekintetében rendkívül heterogének lehetnek. A Wekerletelep egységes építészeti stílusában (korai lakótelepként ) már a komfortfokozat egységesítésre való törekvés is megjelenik. A kertvárosi érték mögött feltételezhetünk heterogén szerkezetben elhelyezkedı, akár egyes helyeken telepszerően tömörülı alacsony komfortfokozatú lakásokat. A Városkapu városrész esetében az alacsony lakásszámhoz társuló nagymértékő komforthiány mindenképpen figyelemfelhívó. Összességében megállapíthatjuk, hogy a négy kerületi városrész közül a lakások komfortfokozta és az infrastrukturális ellátottság tekintetében a Lakótelep kiemelkedik. A lakótelepi városrészben jelentıs mértékben reprezentált önkormányzati lakások az önkormányzati lakásállomány magasabb komfortfokozatú csoportjába tartoznak. A Városkapu városrészben a kevés számú lakás közül kiugróan nagy arányban találhatunk alacsony komfortokozatúakat, magas az önkormányzati tulajdonú szociális és szükséglakások reprezentáltsága, illetve különösen a véderdı és a kerület határa felé közeledve a járda kiépítettség is hiányos. A Wekerletelep az alacsony komfortfokozatú lakások arányának tekintetében a kerületi mutatónak felel meg. A városrész szennyvízcsatorna hálózat hiányosságaival a Kertváros határa felé déli irányba haladva több egymáshoz közel esı utcában találkozunk. A járda kiépítettségének hiánya a városrészben a kis közökben jelenik meg. 13

A Kertváros városrészben az önkormányzati tulajdonú lakásállomány kisfokú reprezentáltsága mellett, nagy arányban találkozhatunk alacsony komfortfokozatú lakásokkal. A szennyvízcsatorna-ellátottság hiányosságaival nagyrészt a városrész Vas Gereben utcától délre esı, sőrőben beépített részén illetve az Üllıi út és a Ferihegyi repülıtérre vezetı út közötti területen találkozhatunk. A járdák kiépítési hiányosságaival a városrész Vas Gereben utcától délre esı területein találkozhatunk. A kerület egyetlen nem pormentes utcája, a Vasút utca, a városrész délnyugati határutcája, lakott és ipari felhasználású terület határán helyezkedik el. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya városrészenként Kispest összesen Wekerletelep Lakótelep Városkapu Kertváros Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) Forrás: IVS, 2008 Az Önkormányzat lakáspolitikai-ágazati feladatait a XIX. kerület Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Vagyongazdálkodási és Hasznosítási Irodája koordinálja. Az önkormányzati fenntartású bérlakások száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, 2008 végén 1003 lakás volt önkormányzati tulajdonban, a hosszabb távon megmaradó lakásállomány 700-800 lakás körül került meghatározásra. A 2008. év végén önkormányzati tulajdonban lévı lakások 44 %-a volt összkomfortos, 27 %-a komfortos, 6 %-a félkomfortos és 21 %-a komfort nélküli. A szükséglakások aránya a lakásállományon belül 2008 végén 3 %-os volt. Szobaszám szerinti megoszlást tekintve a lakásállományon belül 4 % alatti a három vagy több szobás lakások aránya, ugyanakkor a kis alapterülető 1, illetve 1+1/2 szobás lakások aránya 59 %-os. Az önkormányzati lakásállomány legnagyobb része (több mint háromnegyede) a Lakótelep és a Kertváros városrészen koncentrálódik. A lakásállomány fennmaradó része nagyobb mértékben a Wekerlén, kisebb mértékben a Városkapu városrészben található. Az alacsony komfortfokozatú önkormányzati lakások, illetve szükséglakások mindegyike a Kertvárosban és a Városkapu városrészben található. 2008 végén az üres lakások száma 92 volt. 45 lakás állapota miatt bontásra volt kijelölve, életveszélyes állapotú lakás nem volt. A bontandó lakásokban 21 család élt. 8,4 8,3 1,0 31,6 15,9 14

Lakáspályázat útján Kispesten a 2006 és 2009 közötti idıszakban összesen 27 lakás került meghirdetésre, ebbıl 13 szociális alapon, 14 költségalapú hasznosítás céljából került pályázatásra. Az idıszakban összesen 6 pályázat került kiírásra, ebbıl 2 pályázat szociális hasznosítás, 4 pedig költségalapú hasznosítás céljából került kiírásra. A költségalapú pályázatok esetében, közelítıleg 5-szörös, a szociális alapú pályázatok esetében 10-szeres volt a pályázói túljelentkezés. A pályázati lehetıségen kívül a kerületben szociális okból, rendkívüli méltányosságból a polgármester adhat bérbe önkormányzat bérlakást. Ilyen módon az elmúlt 3 évben 13 igénylı jutott bérleti lehetıséghez. Az Önkormányzat, rendeletében meghatározott feltételek mellett az idıs kerületi lakosok számára biztosítja a Nyugdíjasházi elhelyezés lehetıségét is. Az önkormányzati lakásállományt terhelı lakbértartozás mértéke 2006-ban 83 millió 507 ezer, 2007-ben 70 millió 256 ezer, 2008-ban 66 millió 245 ezer forintot tett ki. Különösen a Lakótelepen élıket érintette kiemelten a távfőtés jelentıs költségigénye. A lakásállományt terhelı távhıdíj-tartozás 2006-2008-ig 40 Millió forintot, 2008-tól 2009 elejéig 25,5 Millió forintot tett ki. Az önkormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó hátralékok kezelésének érdekében adósságkezelési szolgáltatást és önként vállalt feladatként, hátralék-kiegyenlítı támogatást is biztosít a rászoruló kerületi polgárok számára. (Lásd még: szociális ellátások elemzése és szociális szolgáltatások biztosítása a kerületben dokumentumrészek.) 2006-ban nem volt a kerületben kilakoltatás, 2007-ben bírósági eljárást követıen hét családot lakoltattak ki, mindegyiket hátralékok miatt 2008-ban bírósági eljárást követıen öt családot lakoltattak ki, közülük négyet hátralékok, egyet önkényes lakásfoglalás miatt. A lakhatásukban veszélyeztetett családok számára az önkormányzat biztosítja az magasabb szintő jogszabályokban elıírt szolgáltatások körét, ezen felül a kerületi Családok Átmeneti Otthona ügyfelei számára kiemelten biztosítja a lakásbérleti lehetıséghez jutás lehetıségét. A XIX. kerületi Önkormányzat 2004 májusától pályázaton kívül évi három lakást biztosít a Családok Átmeneti Otthona részére. A 17/2006.(IV.19.) Önkormányzati rendelet 10. (1) d.) pontja értelmében a bérbeadás egy évre történik, amely a Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ javaslatára egy esetben egy évvel hosszabbítható. Ez alatt az egy év alatt a család köteles együttmőködni a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával, valamint a lakásfenntartással kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek eleget tenni. 15

A második év leteltével az önkormányzat megvételre felajánlja a lakást. A piaci érték 70%-a a teljes vételár, ennek 20%-át kell készpénzben az önkormányzat felé kifizetni. A kiköltözött családok közül egy család tudta megvásárolni a lakását. Az Önkormányzat kiemelten támogatni igyekszik a panellakások modernizációját, felújítását, pályázat keretében 2006-2008 között e célra 86 Millió forintot biztosított, amely összesen 12 panelház 771 lakását érintette. 2009-ben a pályázatra minden korábbinál jelentısebb mértékő, 114 Millió forintos forrás lett biztosítva, amely 1600 lakás megújítását teszi lehetıvé. A 2007. és 2008. években a kerületi társasházak felújítási pályázatára az Önkormányzat 25-25 Millió forintos keretösszeget biztosított. Főtéskorszerősítésre 2006-2008 között az Önkormányzat további közelítıleg 2 Millió forintot kitevı forrást rendelt. Kispest Önkormányzata a 2008. évben Integrált Városfejlesztési Stratégiájának készítéséhez kapcsolódóan Kerületi Anti-szegregációs Tervet fogadott el. A Tervben azonosításra kerültek azon területek, melyek az összevont szegregációs mutatók alapján szegregátumként, vagy szegregáció által kiemelten veszélyeztetett területként azonosíthatóak. A kerületben négy ilyen terület került azonosításra, melyek estében az Önkormányzat szegregátum-oldásra irányuló feladatok elvégzése mellett döntött. A szegregátumok oldásának kapcsán jelentkezı feladatok elvégzésében kiemelt szerepet kapnak a kerületi, önkormányzati, illetve civil fenntartású segítı szervezetek is. 2.4 Infrastrukturális ellátottság Kispest infrastrukturális ellátottságát tekintve megállapíthatjuk, hogy csaknem 100 %- os. A vezetékes vízzel, árammal, vezetékes gázzal illetve közvilágítással való ellátottság kapcsán egyik városrészben sem tapasztalhatóak hiányosságok. A szennyvízelvezetéssel kapcsolatos ellátottság tekintetében a Városkapu és a Lakótelep városrészek esetében nem találkozhatunk hiányossággal, azonban a Kertváros tizenöt utcájában, illetve a Wekerle négy utcájában a szennyvíz gerincvezeték nincs kiépítve a közút alatt, de az érintett ingatlanok egy része szolgalmi joggal itt is be van kötve a közcsatornába. Összességében a hiányzó gerincvezeték-szakaszok hossza 4 km, a teljes meglévı hálózat 1,9%-a. Egy kertvárosi utca kivételével a kerület összes útja pormentes. A járda kiépítettség 100%-os. Városkapu városrészben öt, a Wekerlén nyolc (közülük hét köz), a Kertvárosban tíz utca, illetve tér esetében egyoldali járda biztosított a gyalogos forgalom számára. 16

2.5 Egészségi állapot, egészségügy A kispesti lakosság mortalitási mutatóit tekintve megállapíthatjuk, hogy a vezetı halálokok tekintetében a budapesti mintát leképezi. A halálozási okok terén a keringési rendszer megbetegedései a legmarkánsabbak, melyet a rosszindulatú daganatos megbetegedések követnek. E két vezetı haláloki betegségcsoport mellett a légzırendszer és az emésztırendszer specifikus megbetegedései játszanak jelentıs szerepet, a betegségekbıl eredı halálozásban. Standardizált Halálozási Hányados (%) (zárójelben a halálesetek száma) 0-X éves BUDAPEST XIX. kerület FÉRFIAK NİK FÉRFIAK NİK Keringési rendszer betegségei 80,95*** 83,22*** 81,26*** 80,04*** (25132) (33975) (809) (1013) Összes rosszindulatú daganat 92,95*** 113,95*** 94,39 110,96* (15879) (16412) (540) (520) Légzırendszer betegségei 64,21*** 79,65*** 96,58 (1899) (1852) (92) 99,29 (73) Emésztırendszer betegségei 89,41*** 110,19*** 81,88* 123,62* (4517) (3736) (146) (140) Morbiditás, mortalitás külsı okai 74,39*** 103,66* 66,16*** (3795) (3401) (119) 96,92 (104) Forrás: Dr. Zádori Magdolna Kispest megbetegedési dokumentációja 1996-2007. A megbetegedéseket vizsgálva összességében, az gyermekek korcsoportján belül az alábbiak állapíthatók meg: A gyermekek közel egyharmada valamilyen betegségben szenved. (27,94%) A fiú és a leány gyermekek arányában a megbetegedések elıfordulása közel azonos, kiegyenlített / 27,10%, ill. 28,80% /. Az összes gyermek létszámához viszonyítva a beteg gyermekek nemenkénti megoszlása is közel 1:1 arányban állapítható meg / 28,80%: 27,06% /. A kiemelt morbiditási adatok elemzése során egyértelmően megállapítható, hogy kifejezett emelkedés van a vérképzı rendszeri megbetegedések, és az allergiás, nem fertızı bırbetegségek tekintetében. 17

Forrás: Dr. Zádori Magdolna Kispest megbetegedési dokumentációja 1996-2007. A felnıttek kapcsán az alábbi, fı összefüggések határozhatóak meg: A demográfiai és morbiditási számadatok tanulmányozása során megállapítható, hogy a nık mérsékelten emelkedett arányban betegebbek /az összesített számhoz viszonyítva 67,99 ill. 47,79%-ban/. A betegeket nemenként vizsgálva a nık arányszáma magasabb 20,20%-kal. Furcsa ellentmondásnak tőnik, hogy bár a nık betegebbek, mégis a férfiak halandóbbak. Ennek magyarázata lehet, hogy nehezebben viselik a stressz szituációit. Sajnálatos tény, és megdöbbentı, elsı ránézésre értelmetlen adatnak tőnik, hogy a felnıtt lakosság 115,79%-a szenved valamilyen megbetegedésben. A számadat két dologgal magyarázható: - Az alapellátásban leadott kártyák száma, illetve a páciensek egy része területen kívüli, mely a megküldött statisztikai jelentésekbıl pontos, tényszerő adatként nem határozható meg. - A megbetegedettek között több olyan személy is van, aki nem csupán egy, hanem esetleg két, három megbetegedés miatt is gondozásra szorul. 18

A betegségcsoportok adatait vizsgálva megállapítható, hogy közel valamennyi típusnál közel azonosak az elızı év adataihoz viszonyítva. A vizsgált kórképek közül jelentıs emelkedés az alábbiakban fordult elı: - diabetes mellitus - lipoprotein anyagcsere rendellenességek - mozgásszervi betegségek - pajzsmirigy rendellenességek A daganatos megbetegedések elıfordulása mind a férfiak, mind a nık esetében emelkedett. Így, - abszolút esetszámot tekintve - kismértékő emelkedés történt. Forrás: Dr. Zádori Magdolna Kispest megbetegedési dokumentációja 1996-2007. Az Önkormányzat feladata az alapellátás biztosítása a kerület lakosai részére, azaz a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, a gyermekfogászati, az iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás megszervezése. A Kispesti Egészségügyi Intézet, önként vállalt Önkormányzati feladatellátás keretében, a kerület lakosai részére az egészségügyi szakellátást biztosítja. Az intézet mőködése a törvényi változások ellenére gazdaságilag stabil. Az Önkormányzat vállalt feladata, hogy anyagilag is támogatja az intézetet, elsısorban eszköz-beszerzésekhez, fejlesztésekhez, beruházásokhoz. 19

Ezen kívül mőködési támogatást nyújt a hatáskörébe tartozó, az Egészségügyi Intézet feladatkörébe szervezett alapellátási feladatok elégtelen OEP-finanszírozása miatt jelentkezı veszteség kompenzálása céljából. 2.6 Gazdasági aktivitás, munkanélküliség Gazdasági aktivitás 1 tekintetében a kerület mutatói a fıvárosi átlag-mutatókhoz hasonló értékeket vesznek fel. A népességszám kisebb, a foglalkoztatott szám nagyobb csökkenése miatt csökkent a foglalkoztatottak aránya a lakosság körében. 2001-ben a kerület lakosainak 45%-a, a 2005 évi kis népszámlálás (mikrocenzus) idején csak 43%-a dolgozott. A fıvárosban fordított a tendencia. 2001-ben a lakosok 42%-a, a mikrocenzus idején pedig 45%-a dolgozott. A foglalkoztatottak aránya Kispesten csaknem azonos a Közép-magyarországival (43,2%), de magasabb az országos értéknél (38,1%). Kispest lakosainak közelítıleg 30%-a inaktív keresı és minden negyedik lakos eltartott. Gazdasági aktivitás szerinti összetétel szempontjából a kerület nagyon hasonlít a fıvárosra: az inaktív keresık és a munkanélküliek aránya megegyezik, az eltartottaké valamivel magasabb, a foglalkoztatottaké pedig egy kicsit alacsonyabb, mint Budapesten. 100 dolgozóra Kispesten 8 munkanélküli, 70 inaktív keresı és 57 eltartott, míg Budapesten 6 munkanélküli, 68 inaktív keresı és 51 eltartott jut. Feltőnıen magas a 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak száma, különösen a férfiak között. A kerület férfilakosságának 45%-a foglalkoztatott, negyedük inaktív keresı, 26% eltartott. 100 dolgozó férfira 8 munkanélküli, 56 inaktív keresı és 59 eltartott férfi jut, miközben 100 fıvárosi férfi lakosra csak 6 munkanélküli, 45 inaktív keresı és 49 eltartott férfi esik. A nık 41 %-a foglalkoztatott, 34% inaktív keresı és 22% eltartott, 100 foglalkoztatott nıre 7 munkanélküli, 83 inaktív keresı és 55 eltartott nı jut. Kispesti sajátosság, hogy a 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak aránya magasabb a férfiaknál, mint a nıknél. Kispesten 10 foglalkoztatottból három vezetı értelmiségi további három egyéb szellemi foglalkozási fıcsoportba tartozik. Minden ötödik dolgozó az ipar, építıipar, 14% a szolgáltatási fıcsoportba tartozik, és egyetlen Kispesti sincs a mezıgazdasági fıcsoportban. 1 20 ILO definíció szerinti meghatározásokat alkalmazva

A dolgozók 80%-a alkalmazásban áll, 10% egyéni vállalkozó és 10% esik az egyéb kategóriába, ahová például a társas vállalkozások, szövetkezetek dolgozó tagjait, és az egyéb segítı családtagokat sorolják. A foglalkoztatottak között a 40-49 évesek aránya a legmagasabb, ıket a 15-29 éves korosztály követi, majd a 30-39-esek korcsoportja következik. A foglalkoztatottak 22 %-a 50 év felett van. Mintegy fél ezer 59 évnél idısebb. A kerület foglalkoztatottjainak 44 %-a érettségizett, és 21 % felsıfokú végzettségő. Nagy részük (77,2 %) szolgáltatás jellegő ágazatokban dolgozik, 22,4 % pedig az iparban, építıiparban. A budapestinél kisebb a vezetı értelmiségi foglalkozásúak aránya (a kerületben 25 %, Budapesten 31 %) viszont magasabb az iparban, építıiparban dolgozóké: a kerületben 22 %, Budapesten 19 %. A kerületben a munkaképes korúak, és ezen belül a foglalkoztatottak magas aránya miatt 100 családra 134 foglalkoztatott jut. A budapesti kerületek közül csak a IV. kerületben magasabb ez az arány. Kispesten 100 foglalkoztatottra mindössze 104 inaktív keresı és eltartott jut. A budapesti kerületek rangsorában ez az arány itt a legkisebb. A lakónépesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása városrészenként Kispest összesen Wekerletelep Lakótelep Városkapu Kertváros Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 34,8 34,1 33,6 38,9 36,9 61,5 61,0 63,6 57,3 58,7 33,2 41,4 24,7 42,3 39,1 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül (%) Forrás: IVS, 2008 A munkaerı-piaci szempontból hátrányos státuszú (rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezı) lakosság aránya az aktív korú népességen belül a Városkapu városrészen a legmagasabb, közel 40%-os. 9,9 8,7 9,3 16,8 11,1 21

E tekintetben a legjobb, a kerületi átlag alatti (34 %) körüli mutatóval a Wekerletelep és a Lakótelep városrészek rendelkeznek. A foglalkoztatottak aktív korú lakosságon belüli arányát tekintve szintén a Lakótelep van a legjobb helyzetben, a Wekerle e tekintetben a kerületi átlagnak megfelelı mutatót ér el, a Kertváros és a Városkapu mutatói több százalékponttal elmaradnak a kerületi átlagtól. A foglalkoztatott személy nélküli háztartások aránya a Lakótelepen a kerületi aránynál közel tíz százalékponttal alacsonyabb, míg a másik három városrésben 6-9 százalékponttal magasabb. A foglalkoztatott nélküli háztartások kiemelkedıen alacsony arányára a Lakótelep városrészen magyarázatott ad, hogy az ott élık körében a kerületi viszonylatban legjobb aktív korú munkaerı-piaci státusz mellett jóval magasabb az aktív korú népesség aránya, míg például a Wekerlén a 60 %-os aktív korú foglalkoztatott arányhoz jóval alacsonyabb aktív korú népességarány társul. Ez valószínősíti, hogy a Wekerlén a kerületi átlagnál jelentısen több a kizárólag idıs, inaktív korban lévı emberek által alkotott önálló háztartások száma. A maradék két városrészben ez az összefüggés az idıs népesség alacsonyabb aránya miatt kevésbé igaz. Esetükben a foglalkoztatott nélküli háztartások kerületi átlagot jóval meghaladó voltát inkább magyarázza az aktív korú foglalkoztatott népesség kerületi átlagtól elmaradó aránya. Ha a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és e mellett rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık összevont státuszcsoportját vizsgáljuk, akkor egyértelmően kitőnik, hogy a Lakótelep és a Wekerle lakossága e tekintetben a kerületi átlagnál kicsit jobb helyzetben van, míg e negatív státusz-meghatározási csoport a Kertvárosban a kerületi átlagnál kissé, a Városkapu városrészben jóval magasabb mértékben reprezentált. A 2008 végén bekövetkezı globális pénzügyi gazdasági válság kerületi foglalkoztatási hatásaira csak a budapesti szintő aktivitási adatok változásából következtethetünk, mivel a KSH mintavételen alapuló munkaerımérleg vizsgálatainál a mintanagyság nem teszi lehetıvé kerületi szintő következtetések levonását. A KSH által a 15 74 éves korú népesség körében végzett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kritériumait alkalmazó reprezentatív munkaerı-felmérés adatai szerint 2009. II. negyed-évében Budapesten 790,2 ezer fı volt jelen a munkaerıpiacon, a megfelelı korú népesség 59,6%-a. A foglalkoztatottak száma 744,6 ezer, a munkanélkülieké 45,6 ezer fı volt. Az elıbbiek száma 2100 fıvel (0,3%-kal), az utóbbiaké 13 ezer fıvel (40%-kal) több mint egy évvel korábban. Vagyis a foglalkoztattak száma Budapesten a válságot megelızı utolsó negyedévhez képest egy év alatt, ha kis mértékben is, de nıni tudott. 22

Ugyanakkor a munkanélküliek száma is nıtt, gyakorlatilag változatlan aktivitási ráta mellett, vagyis alapvetıen az inaktív népesség, nem pedig a foglalkoztatottak számának csökkenése vezetett a munkanélküliek számának növekedéséhez. A foglalkoztatási arány (56,2%) a fıvárosban változatlanul jóval nagyobb, a munkanélküliségi ráta (5,8%) pedig kisebb volt, mint országosan (49,4, illetve 9,6%). Mindezek mellett a Foglalkoztatási Hivataltól származó adatok alapján a 2009. júniusi záró napon 36 611 álláskeresıt tartottak nyilván, 53,3%-kal többet, mint az elızı év azonos idıpontjában, vagyis a regisztrált álláskeresık száma egy év alatt kiugró mértékben növekedett a fıvárosban. Kispesti regisztrált álláskeresık megoszlása (fı) (fı) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 10. hó Regisztrált munkanélküliek száma: 680 601 551 589 660 621 567 624 631 1247 Pályakezdı munkanélküliek: 38 36 31 39 41 38 26 30 28 24 Tartós munkanélküliek: 138 78 48 51 81 68 70 65 74 87 Férfi 296 289 246 258 292 270 257 274 278 629 Nı 384 312 305 331 368 351 310 350 353 618 <18 2 0 0 1 0 0 0 0 0 0 18-20 21 15 14 11 15 12 14 13 6 9 21-25 89 86 88 77 63 60 48 43 59 103 26-35 162 163 136 173 178 177 167 180 179 429 36-45 139 100 98 90 133 111 107 133 132 275 46-50 113 96 89 85 89 77 59 67 63 113 51-55 87 81 68 90 109 114 105 116 116 184 56-60 67 58 56 62 72 70 66 69 72 133 60> 0 2 2 0 1 0 1 3 4 1 8 ált.-nál kevesebb 11 2 6 9 12 9 6 6 13 14 Általános iskola 161 150 112 129 137 129 119 148 199 298 Speciális szakiskola 0 1 1 0 1 2 0 1 0 0 Szakiskola 23 19 11 19 20 17 9 19 18 29 Szakmunkásképzô 167 177 119 134 131 138 118 121 116 258 Szakközépiskola 138 100 124 116 121 118 112 108 102 269 Technikum 31 44 44 30 36 20 21 25 23 51 Gimnázium 99 74 84 90 114 100 97 91 76 179 Fıiskola 24 20 30 40 59 55 52 59 53 102 Egyetem 26 14 20 22 29 33 33 40 31 47 Forrás: ÁFSZ, 2009 Kispesten a regisztrált álláskeresık száma az ezredfordulótól 2008. év végéig az 550-680 fıs sávban mozgott. 23

2006-ban a regisztrált álláskeresık száma 567 fı volt, mely 2007-ben és 2008-ban is kismértékben, 624, majd 631 fıre növekedett. A globális gazdasági válság felfutását követı, 2009 év elsı felében már az elsı félévben elérte a 900 fıt a kispesti regisztrált álláskeresık száma, majd a 10. hó végére 1247 fıs csúcsértékig jutott, amely a 2008 év végi értéknek majdnem duplája. A kerületi regisztrált álláskeresık számának változásának nagyságrendje gyakorlatilag megegyezik a fıvárosi szintő tendenciákkal. A kispesti regisztrált álláskeresık körében különösen a 26-35 éves korosztályba tartozók száma ugrott meg 2008 végéhez képest, közel 2,4-szeresére nıtt. Az álláskeresık nemek szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy férfiak száma körükben nagyobb mértékben emelkedett, mint a nıké. A tartósan munka nélküliek száma csak kis mértékben növekedett, a regisztrációba 2008 vége után nagyrészt új álláskeresık áramlottak be. Az iskolai végzettség szerinti megoszlást vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy bár mindegyik csoport reprezentáltsága jelentısen emelkedett, a felsıfokú végzettségőek többi csoporthoz viszonyított beáramlása relatíve kisebb volt, míg a szakközépiskolát, szakmunkásképzıt végzettek körében találkozhatunk a legnagyobb növekménnyel. 2.7 Roma népesség helyzete a kerületben A kerületi roma népesség számát a kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat 3000 fıt meghaladóra becsüli, ugyanakkor jelezni kell, hogy más kutató források és becslések a kerületi roma népesség számát jóval ez alatt határozzák meg (400-1500 fıben). A Kisebbségi Önkormányzat tapasztalatai szerint a kispesti romák döntı részben a Kertváros Hoffher utcától északra fekvı részein élnek. A Kisebbségi Önkormányzat beszámolójában jelzi, hogy kerületi romákat érı diszkriminációról és egybefüggı szegregátumról nincsen tudomása. A Kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat a kerületi általános iskolákban tanuló roma gyermekek arányát átlagosan 5-8% közé teszi, szegregációt a kerületi oktatási rendszer vonatkozásában nem tapasztalt. Az Önkormányzat 2008. évben elfogadott Anti-szegregációs Tervében különös figyelmet fordított a romák által sőrőbben lakott, szegregáció által kiemelten veszélyeztetett területek azonosításra, az ott élı családoknak segítı szolgáltatásokkal való elérésének megtervezésére. 24

Az Önkormányzat a roma családok élethelyzetének javítását célzó tevékenységekbe, egész Budapest vonatkozásában modellértékő módon, a Kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzatot és szakembereit közvetlenül bevonta. (lásd még: Kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal való együttmőködés). A roma gyermekek oktatási esélyegyenlıségének segítése érdekében kiírt Cigány Kisebbségi Tanulmányi Ösztöndíj-pályázatra az Önkormányzat 2006 óta évente 2 millió forintot biztosított, melybıl összesen 216 kiváló képességő alap-, közép,- és felsıfokú oktatásban részt vevı roma tanuló részesült. A roma gyermekek táboroztatására az Önkormányzat évente, több mint 1 millió forintot fordított. A Kispesti Romákért Egyesület közösségi házának kialakítása és üzemeltetetése szintén önkormányzati forrásból valósult meg. 25

3 SZOCIÁLIS- ÉS GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOK KERÜLETI RENDSZERÉNEK ELEMZÉSE A kerület lakosságának szociális helyzetére vonatkozó elsı átfogó szükségletfelmérés a 2004. évben készült. A legfrissebb, 2008. évi önkormányzati szükségletfelmérés szerint a válaszadó kerületi polgárok 32 %-a alacsony, vagy az átlagosnál valamivel alacsonyabb életszínvonalon élınek tartja magát. A családok 73%-ának nincs megtakarított pénze, 39 %-uk kisebb-nagyobb mértékben eladósodott. Komolyabb egészségügyi panaszok miatt orvosi kezelésre a lakosok 34%-a szorul. A családok 20,5 %-ban található krónikus, hosszan tartó betegségben szenvedı családtag. Szociális problémáival a rászoruló lakosság több mint 50%-a fordul évente a helyi önkormányzathoz. A kerület szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerének mőködtetésével kapcsolatos hivatalos feladatokat Budapest Fıváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szociális és Gyermekvédelmi Irodája látja el. A kerület szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerének vizsgálata alapján megállapítható, hogy a magasabb szintő jogszabályokban elıírt kötelezı szociális és gyermekvédelmi ellátásokat a kerületi önkormányzat az elıírásoknak megfelelıen a kerület lakossága száma a 2006-2009 közötti idıszakban is biztosította. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szabályozása az 2007 óta is többször módosult. A változások leginkább a rendszeres szociális segélyezés rendszerét érintették. Megmaradt a családi típusú rendszeres szociális segélyezés az egészségkárosodottak és az 55. életévüket betöltött aktív korú személyek esetében: a segély havi összege a család fogyasztási szerkezetéhez igazodik és meghatározott jövedelemhatárig egészíti ki a család jövedelmét. Az Szt. 2009. január 1- jével hatályba lépı szabályozása szerint az aktív korú állástalan személyek a rendszeres szociális segély helyett úgynevezett aktív korúak ellátására szerezhetnek jogosultságot, amelynek keretében részükre rendelkezésre állási támogatást kell folyósítani arra az idıtartamra, míg nem vesznek részt a közfoglalkoztatásban. E támogatás minden jogosult esetén havi 28.500 Ft, függetlenül a család jövedelmétıl és összetételétıl. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása kapcsán az elmúlt évben egy új pénzbeli ellátási forma, az óvodáztatási támogatás került bevezetésre, melynek célja az alacsony iskolai végzettségő szülık ösztönzése arra, hogy a gyermek lehetıség szerint már hároméves korában óvodába járjon. 26

E vonatkozásban adatok még nincsenek, mert az elsı kifizetésre 2009. decemberének második felében kerülhet sor legkorábban. Fontos tény, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérı módon a Kormány 2009. január 1-jétıl már nem módosította (emelte) az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, melynek összege 2008. január 1-jétıl kezdıdıen 28.500 Ft és várhatóan 2010-ben is ennyi marad. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, illetıleg a kerületi polgárok szociális és gyermekvédelmi ellátásáról szóló 20/2008.(VI.20.) rendeletben meghatározott jogosultsági értékhatárok összehasonlítása A szociális ellátás megnevezése Lakásfenntartási támogatás Ápolási díj Átmeneti segély Temetési segély Méltányossági közgyógyógyellátás Adósságkezelési szolgáltatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Törvényi jogosultsági értékhatár az ÖNYM %-ában* Helyi rendeleti jogosultsági értékhatár az ÖNYM %-ában* 200 % 240 % Egyedülálló 150 % Családban élı 100 % Egyedülálló 150 % Családban élı 100 % Egyedülálló 150 % Családban élı 100 % Egyedülálló 150 % Családban élı 200 % Egyedülálló 200 % Több fıs háztartás 150 % Nincs törvényi kötöttség Egyedülálló 150 % Családban élı 130 % Egyedülálló 220 % Családban élı 180 % Egyedülálló 300 % Családban élı 260 % Egyedülálló 290 % Családban élı 230 % 80 év feletti egyedülálló 350 % 80 év feletti családban élı 300 % Egyedülálló 290 % Több fıs háztartás 230 % Egyedülálló szülı esetén 220 % Egyéb esetben 180 % Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Megjegyzés Min. havi összege az Szt. szerint 2.500 Ft, a helyi rendelet szerint 10.000 Ft A jogosultak 57 %-a részesül méltányossági ápolási díjban. A gyógyító ellátások mértéke az Szt. szerint max. az ÖNYM 25 %-a, a helyi rendelet szerint 10 %, max. 15 %. Az 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott ellátás A kötelezıen biztosítandó ellátásokra való jogosultságához kapcsolódó elıírásokat a törvényi rendelkezések normatív módon meghatározzák, melybıl a helyi önkormányzat a meghatározott értékektıl kibıvítı jelleggel eltérhet, azonban az eltérésbıl fakadó többletterheket az önkormányzat költségvetésének kell biztosítania. Mint a fenti táblázatból is látható Kispest Önkormányzatának a kerületi polgárok szociális és gyermekvédelmi ellátásáról szóló 20/2008.(VI.20.) rendeletében meghatározott jogosultsági értékhatárok kibıvítı jellegőek, vagyis az Önkormányzat a törvényi kötelezettségét jelentıs mértékben felülteljesítve teszi elérhetıvé a rászoruló kispesti polgárok számára a szociális és gyermekvédelmi ellátásokat. 27

A kötelezıen biztosítandó ellátásokon felül, az Önkormányzat a kerületi lakosság részére önként vállalt szociális ellátásokat is biztosít, melyek fedezetét költségvetésében biztosítja. A kerületi gyermekvállalás ösztönzése érdekében egyszeri anyasági támogatást folyósít, a hátralék-kiegyenlítı támogatás célja a közüzemi díjhátralékokkal rendelkezı, rászoruló polgárok kiemelt támogatása, míg a szociális tanulmányi ösztöndíjban a rászoruló családok, jól tanuló gyermekei részesülhetnek. 3.1 Szociális és gyermekvédelmi ellátások fı kerületi mutatói Az ellátásban részesülık száma (fı) (2007-2009. 09.30.) 2007. összesített 2008. összesített A kifizetett Az támogatás ellátásban összege részesülık / e Ft-ban / száma (fı) A kifizetett támogatás összege / e Ft-ban / 2009. 01.01-jétıl 09.30-áig összesített A kifizetett Az ellátásban támogatás részesülık összege száma (fı) / e Ft-ban / Átmeneti segély 992 18 078 1249 19 546 1054 11 554 Temetési segély 391 12 146 239 6 545 176 8 951 Köztemetés 32 2 181 36 2 384 30 2 253 Lakásfenntartási támogatás 720 53 638 742 51 857 872 45 592 Kiegészítı gyermekvédelmi támogatás 7 479 4 282 6 326 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 731 család 12 276 756 család 12 287 658 család 10 987 Rendszeres szociális segély 131 38 536 177 49 755 188 34 770 Ápolási díj 223 83 531 229 93 513 244 72 375 Méltányossági közgyógyellátás 912 28 398 647 17 469 593 15 730 Adósságkezelési szolgáltatás 52 9 365 103 12 574 32 8 411 Idıskorúak járadéka 9 2 624 10 3 096 11 2 582 Önként vállalt feladatként biztosított ellátások Egyszeri anyasági támogatás 379 6 130 384 6 573 324 6 632 Hátralék-kiegyenlítı támogatás 197 család 8 965 187 család 11 001 243 család 11 695 Szociális tanulmányi ösztöndíj 173 10 756 171 11 308 165 * 6 856 *Ezen összeg 2009. június 30-ig folyósított támogatás. Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás A törvényi elıírás alapján kötelezıen biztosítandó szociális és gyermekvédelmi ellátások vonatkozásában megállapítható, hogy az elmúlt három évben folyamatosan nıtt az átmeneti segélyt igénylık száma, azonban a kifizetett segély összege közel azonos szinten maradt. Szintén emelkedett a rendszeres szociális segélyre (jelenleg hatályos elnevezéssel aktív korúak ellátására) jogosultságot szerzı személyek száma is. 28