Tiszaújváros Önkormányzatának közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terve (Intézkedési terv) 2007-2012

1. melléklet Tiszaújváros Önkormányzatának közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terve (Intézkedési terv) 2007-2012 A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA A 2800-9/2007. 154/Ökt. határozatával elfogadta Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő-testülete A XII/3506/2009. 152/Ökt., a X/358-4/2011. 202/Ökt. és a X/397/2012. 103/Ökt. határozatával módosította Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő-testülete

1 Tiszaújváros Önkormányzatának közoktatási feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terve (Intézkedési terv) 2007-2012 Bevezetés 1. Helyzetkép, a közoktatási feladatellátás feltételrendszere 1. 1 Tiszaújváros társadalmi, gazdasági helyzete 1. 2 Demográfiai jellemzők 1. 3 A közoktatás helyzete a városban 1. 3. 1 Tárgyi feltételek 1. 3. 2 Személyi feltételek 1. 3. 3 A közoktatás helyi alapfeladatai kötelező önkormányzati feladatok 1. 3.3. 1 Az óvodai nevelés 1. 3. 3. 2 Általános iskolai oktatás 1. 3. 4 Tiszaújváros Önkormányzatának vállalt feladatai 1. 3. 4. 1 Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása 1. 3. 4. 2 Középiskolai oktatás 1. 3. 4. 3 Kollégiumi nevelés 1. 3. 4. 4 Alapfokú művészeti oktatás 1. 3. 4. 5 Felnőttoktatás 1. 3. 4. 6 Pedagógiai szakszolgálat 1. 3. 4. 7 Pedagógiai szakmai szolgáltatás 2. A közoktatás szervezésének irányai 2. 1 A közoktatás-szolgáltatást végző intézményhálózat 2. 2 Általános célkitűzések, feladatok 2.2.1 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2. 3 A közoktatás helyi alapfeladatainak ellátása 2. 3. 1 Óvodai nevelés 2. 3. 2 Alapfokú nevelés-oktatás

2 2. 4 Közoktatás vállalt feladatainak, többletszolgáltatások ellátása 2. 4. 1 Fogyatékos tanulók oktatása 2. 4. 2 Középiskolai oktatás 2. 4. 3 Kollégiumi ellátás 2. 4. 4 Alapfokú művészetoktatás 2. 4. 5 Felnőttoktatás 2. 4. 6 Pedagógiai szakszolgálat 2. 4. 7 Pedagógiai szakmai szolgáltatás 2. 5 A tankötelezettség teljesítésének biztosítása 2. 6 Személyi feltételek biztosítása 2. 7 A tárgyi feltételek javítása 3. A szakmai munka eredményességének növelése érdekében tett intézkedések 3. 1 Szolgáltatások szervezése 3. 2 Intézményi munkaidőalap meghatározása 3. 3 Egyéb megbízatások 3. 4 Pótlékok 3. 5 Szakmai ellenőrzések mérések 3. 6 Motiváció önkormányzati elismerések 4. A nyilvánosság fórumrendszere 5. Az intézkedési terv felülvizsgálata Záradék Mellékletek

3 Bevezetés A közoktatás rendszerének működtetése és fejlesztése állami feladat, amely a közösségi erőforrások számottevő részét veszi igénybe. Az állam a nevelés, oktatás feladatairól az állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége, illetve az állami, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. Az oktatáspolitika a fejlődés irányait jelöli meg, tág lehetőséget nyújtva a helyi közösségek és a civil szervezetek közreműködésének. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, illetve a helyi önkormányzatokra vonatkozó 1990. évi LXV. Törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény határozza meg a települések közoktatási feladatok ellátásával összefüggő kötelezettségét. A települési önkormányzat feladata 2012. december 31-ig a helyi közszolgáltatások körében az óvodáztatásról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, melyet a jogszabályokban meghatározott módon kell ellátniuk. A helyi közoktatási feladatok megszervezéséhez az önkormányzatok számára a közoktatási törvény feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terv (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készítését írja elő. Az önkormányzatoknak át kell tekinteniük azokat az intézkedéseket, amelyek az önkormányzati feladatellátást, döntés-előkészítést, az esélyegyenlőség megvalósítását szolgálják. Ennek során elkerülhetetlen, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítsunk az oktatás rendelkezésére álló erőforrások hatékonyabb felhasználására. Tiszaújváros 2000-2006 évekre szóló közoktatási feladat ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési terve jól szolgálta a helyi oktatás szervezést irányítást, mely alapot ad a következő időszak cél és feladatrendszerének meghatározásához.

4 A 2007-2012 évekre szóló intézkedési terv meghatározza az önkormányzat kötelező és nem kötelező közoktatási feladatait, e feladatok ellátásának kereteit, módját, az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket, továbbá a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. Figyelembe veszi azokat a tényezőket, amelyek közvetlen vagy közvetett hatással bírnak a közoktatási feladat-ellátás mértékére, kiterjedésére. Ezen tényezők a népesség, a gyermek- és tanulólétszám alakulása, az oktatási tradíciók, a vonzáskörzeti igények, az intézmények személyi, és tárgyi feltételei. Az intézkedési terv érinti az óvodai nevelést, az általános és középiskolai nevelést és oktatást, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését és oktatását, az alapfokú művészetoktatást, a kollégiumi ellátást, a középiskolai felnőttoktatást, valamint a pedagógiai szolgáltatásokat. Nem terjed ki a nevelési-oktatási intézmények nem a közoktatási törvény hatálya alá eső feladatainak ellátására, tervezésére. 1. Helyzetkép, a közoktatási feladatellátás feltételrendszere 1. 1 Tiszaújváros társadalmi, gazdasági helyzete A település jellegét a város nagyipari létesítményei erősen meghatározták az elmúlt 40 évben. Az ipar, ha változó minőségben is, de ma is meghatározó a város életében, foglalkoztatási struktúrájában, szakember összetételében. A nagyipari cégeknél megvalósult a gazdálkodást, piacorientációt jobban segítő szervezetkorszerűsítés. A versenyképesség megőrzése és fokozása érdekében a termékszerkezetet fokozatosan fejlesztik. A nagyvállalatokon kívül a kis- és középvállalkozások is egyre nagyobb szerepet kapnak a település gazdasági életében. A város infrastrukturális ellátottsága 100%-os, az önkormányzat jelentős anyagi eszközöket fordít a folyamatosan növekvő családi és sorházas lakásépítési igények kielégítésére. Tiszaújvárosban korszerű városközpont, európai színvonalú sportcsarnok-sportcentrum és gyógyfürdő komplexum működik, amelyek elősegítik a város kulturális és idegenforgalmi központjává válását a térségben. Az évről-évre megrendezésre kerülő fesztiválok, kiállítások, koncertek, sportversenyek megrendezésében, lebonyolításában meghatározó szerep-

5 hez jutnak a Derkovits Kulturális Központ és Hamvas Béla Városi Könyvtár, a Tiszaújvárosi Sport-Park Nonprofit Kft., a Termálfürdő és a városban működő klubok, egyesületek. A foglalkoztatási gondok Tiszaújvárosban is érzékelhetőek, a munkanélküliségi ráta a megyeitől kedvezőbb, de nem megnyugtató. Az Ipari Park területén letelepedett cégek munkahely bővülést eredményeztek, ugyanakkor a város intézményhálózatából kikerülő alkalmazottak száma az elmúlt időszakban növekedett. A foglalkoztatási problémákból adódó életviteli nehézségeket enyhíti a szociális rászorultságon nyugvó városi támogatási rendszer, ami kiterjed a nyugdíjas korú lakosságra is. Az önkormányzat gazdálkodását az elmúlt időszakban a pénzügyi stabilitás jellemezte. A költségvetés kiadásai biztosították az alapfeladatok oktatási, kulturális, közművelődési, szociális, városüzemeltetési, közigazgatási ellátását, az infrastruktúra színvonalának, a feladatellátás tárgyi feltételeinek javítását. Az önként vállalt feladatokat is változatlanul jó színvonalon látta el az önkormányzat. Az elmúlt évben az előzőekhez képest nagyobb keretösszeget biztosított az önkormányzat az általa fenntartott intézmények felújítására, mely része a középtávú felújítási, fejlesztési elképzeléseknek. Az intézményhálózat 2000. évben megkezdett átalakítása miatt az ellátottak létszámához igazodóan szűkültek az óvodai és iskolai kapacitások, ezáltal lehetővé vált a felszabaduló épületek egyéb célú hasznosítása. Az épületek számának csökkenése, a többlet órakeret és törvény által meghatározott mértéken felüli órakedvezmények visszavonása, a nevelési-oktatási intézményekben a vezetői megbízatások számának csökkentése, illetve az állami normatíváktól lényegesen magasabb költséggel működtethető feladatok szűkítése a közalkalmazotti létszámot befolyásolták. Térségi központi szerepkör Tiszaújváros kistérség 16 önkormányzata 2004-ben társulási megállapodást kötött azzal a céllal, hogy a kistérségben élők minél teljesebb körben hozzájuthassanak az önkormány-

6 zati közszolgáltatásokhoz és forrásaik célszerű, optimális felhasználásával magasabb szintű ellátást és szolgáltatást biztosíthassanak. A Tiszaújváros Kistérség Többcélú Társulása a közoktatási, szociális, gyermekjóléti, egészségügyi, valamint a területfejlesztési feladatok közös ellátásának megvalósítására törekszik. A közoktatásban biztosított a korábban már kialakult térségi együttműködés a tanügyigazgatás, pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatás területén. A körzeti pedagógiai-szakmai munka koordinálása, irányítása a tiszaújvárosi intézményeken keresztül valósul meg. 1. 2 Demográfiai jellemzők A demográfiai mutatókat 1991-től elemezve megállapítható, hogy a lakosság száma 1993- ig fokozatosan csökkent, majd 1994. és 1996. között növekvő tendenciájú. 1997-től a városban élők száma ismét folyamatos csökkenést mutat. A lakosság számának alakulása 1991-2006-ig * Forrás: állami normatíva-igénylés; adat: naptári évben január 1-ei létszám Év 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. fő 18 321 18 146 17 985 18 074 18 642 18 846 18 715 18 503 Év 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. fő 18 486 18 492 18 351 18 377 18 346 18 213 18 084 18 051

7 Lakosság száma 19 000 fő 18 500 18 000 17 500 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. év Az elmúlt években az átlagéletkor növekedett, csökkent a születések, a gyermekkorúak, a fiatalkorúak száma, illetve nőtt a felnőtt korosztály aránya, valamint a nyugdíjas kort meghaladók száma. A demográfiai adatok az önkormányzat közoktatási feladatainak ellátása szempontjából meghatározóak. A városban a születések számának csökkenése miatt várhatóan csökken a nevelési-oktatási intézményekben ellátottak száma. Ilyen arányú létszám visszaesésre a városkörnyéki településeken élő gyermekek intézményeink iránt való érdeklődése miatt azonban nem számíthatunk. A jövőben is várható, hogy a körzetből a várost előnyben részesítik a szülők a gyermekeik továbbtanulásánál.

8 Született gyermekek száma nevelési illetve tanévre vetítve nevelési ill. tanév 95/96 96/97 97/98 98/99 99/00 00/01 01/02 02/03 03/04 04/05 tanévre vetítve született * 208 192 185 190 169 166 168 152 145 154 óvodás évben 99/00 00/01 01/02 02/03 03/04 04/05 05/06 06/07 07/08 08/09 iskolás évben 02/03 03/04 04/05 05/06 06/07 07/08 08/09 09/10 10/11 11/12 * tiszaújvárosi gyerekek fő 250 200 150 100 50 0 Született gyermekek száma nevelési illetve tanévre vetítve 99/00 00/01 A lakosság korosztály szerinti megoszlása 0-18 éves korig Életkor Nem 2000 2006 0-3 0-3 4-6 4-6 7-10 7-10 11-14 11-14 15-18 15-18 01/02 02/03 03/04 04/05 05/06 06/07 07/08 08/09 óvodás évben iskolás évben 09/10 10/11 11/12 fiú lány összesen 271 273 544 474 fiú 345 lány 308 összesen 653 513 fiú 526 lány 453 összesen 979 fiú 512 lány 527 összesen 1039 1680 férfi 710 nő 658 összesen 1368 869 Összesen: 4583 3536

9 1. 3 A közoktatás helyzete a városban Tiszaújvárosban az óvodásoktól a középiskolás korosztályig közel 4.000 gyerek, diák ellátása és képzése folyik. Biztosított a teljes körű, igényekhez igazodó közoktatási feladatellátás. Az óvodák, általános iskolák és a középfokú intézmény önkormányzati fenntartásúak. Az elmúlt években új iskolafenntartók jelentek meg, a magán művészeti iskolák, amelyek az alapfokú művészetoktatás ágaiban fejtik ki tevékenységüket. A város közoktatási intézményhálózata a tárgyi-, személyi-, működési körülményeket tekintve alkalmas a közoktatási törvényben meghatározott funkciók és feladatok teljesítésére. Tiszaújváros Önkormányzata az éves költségvetésben biztosítja mindazokat a pénzügyi előirányzatokat, amelyek a különböző intézmények zavartalan működéséhez szükségesek. Az intézmények megfelelő színvonalú működése érdekében az állami normatívát kiegészíti. Közoktatási feladatainak Tiszaújváros a 2000-ben racionalizált intézményhálózatán keresztül, illetve közoktatási megállapodás útján tesz eleget. A városban 4 nevelési-oktatási intézmény: egy napközi otthonos óvoda, egy nyolc évfolyamos önkormányzati fenntartású általános iskola, illetve egy 8 évfolyamos egyházi iskola, valamint zeneiskola, pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltató intézmény és egy középiskola és kollégium látja el a közoktatási feladatokat. Összesen 14 helyszínen folyik nevelési-oktatási tevékenység: 5 telephelyen napközi otthonos óvodai nevelés, 3 telephelyen nyolc évfolyamos általános iskolai nevelés-oktatás, 1 telephelyen sajátos nevelési igényű gyermekek szegregált iskolai nevelése-oktatása, valamint 1 zeneiskola, 1 pedagógiai szakszolgálat működik, 2 épületben középiskolai és 1 épületben középiskolai kollégiumi feladatokat látnak el, illetve egy helyszínen a Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola lát el közoktatási feladatokat (2012. szeptember 1-jétől). A városban biztosított a 3-20 éves korosztály többirányú nevelése, oktatása. A nevelésben-oktatásban részesített gyermekek, tanulók száma az elmúlt évek során folyamatosan

10 csökkent. A következő években elsődlegesen a 18 éves korig tartó tankötelezettség és a város vonzereje miatt a létszámok stagnálására lehet számítani. 2500 Gyermekek, tanulók száma 2000 fő 1500 1000 500 0 1996/1997. 1997/1998. 1998/1999. 1999/2000. 2000/2001. 2001/2002. 2002/2003. 2003/2004. 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. nevelési év, tanév Óvoda Általános iskola Középiskola Az intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma a gyermek létszám alakulásához illetve az intézményi struktúra racionalizálásához igazodva csökkent az elmúlt időszakban. Dolgozói létszám alakulása 1996-2006 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 A legfontosabb létszámadatok (gyermekek, tanulók, csoportok, pedagógusok, dolgozók száma tíz tanév jellemző adatai alapján) alakulása az 1-4. sz. mellékletekben találhatóak.

11 1. sz. melléklet: Szolgáltatást igénybe vevők száma intézményi bontásban 2. sz. melléklet: Bejáró gyermekek, tanulók aránya 3. sz. melléklet: Napközis csoportok adatai 4. sz. melléklet: Dolgozói létszámadatok 1. 3. 1 Tárgyi feltételek Minden tiszaújvárosi oktatási-nevelési intézményben a színvonalas munka tárgyi feltételei biztosítottak. Jó a helyzet az úgynevezett szaktantermek, a nyelvi, illetve számítástechnika-informatika szaktantermek területén, bár korszerűsítésük a változó igényeknek való megfelelés miatt folyamatos feladat. Minden iskolában van tornaterem vagy tornacsarnok, a hozzátartozó öltöző és tusoló helyiségekkel. A tanórai munkát segítő szemléltető, audiovizuális és egyéb eszközök rendelkezésre állnak, folyamatos karbantartásukat, cseréjüket, kiegészítésüket biztosítani kell. A nevelésioktatási intézmények eszközellátottsága jónak mondható. Intézményeink eszközellátottsága megfelel az oktatási-nevelési intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletének. A taneszköz-készletet a Művelődési közlöny 1998. 2/II. számában megjelent Funkcionális taneszköz-jegyzék figyelembe vételével a Tiszaújvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 2069-7/2005. 145/Ökth. sz. határozattal jóváhagyott intézményi nevelési/pedagógiai programokkal összhangban állították össze és önkormányzati támogatással valósították meg. Az óvodák épületei jól felszereltek, az óvodai életet mindenben kielégítő helyiségek és a hozzájuk tartozó udvarok jól szolgálják a gyermekek fejlesztését. Tornaszoba nincs minden óvodában, de a fenntartó erre a célra megfelelő tornatermet biztosít más önkormányzati épületben. A HACCP rendszer szerint működő, átlagosan felszerelt konyha működik minden óvodában, általános iskolában és a középiskolában. Részletesebb létesítményadatokat az 5. sz. melléklet tartalmaz.

12 1. 3. 2 Személyi feltételek Tiszaújváros oktatási-nevelési intézményeiben a személyi feltételek biztosítottak, megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Az intézményhálózatnak az igényekhez és az önkormányzat kondíciójához történő igazítása lehetővé tette a gyermeklétszámhoz, a csoport és osztálylétszámokhoz igazodó létszámgazdálkodást. Az elmúlt öt évben 64 álláshely leépítése történt meg a közoktatási intézményeknél, amelyek jelentős részét a pedagógus álláshelyek megszüntetése tette ki. A személyi feltételek alakulása a közoktatási intézményekben: 200 Közalkalmazottak kor szerinti megoszlása a közoktatási intézményekben létszám 150 100 50 férfi nő 0 < 27 27 31 32 36 37 41 42 46 47 51 52 53 54 55 életkor 56 57 58 59 60 61 62 Kor szerinti megoszlás munkakörök szerint 100 pedagógus/szakalkalmazott 80 ped.munkát közvetlenül segítő fő 60 40 20 0 < 27 27 31 32 36 37 41 42 46 47 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 technikai és egyéb életkor

13 Az közoktatási intézményekben a fenntartó által meghatározott jelenlegi alkalmazotti álláshelyek száma 459. A pedagógus szakos ellátottság városi szinten 100%-osnak mondható. Az épületek, iskolák közötti áttanítás növelte az oktató-nevelő munka szakszerű ellátását. Problémaként merül fel a pedagógusok esetenkénti, illetve a középiskolákban tartós túlterhelése, a túlórák törvényi előírások fölötti kényszerű elrendelése. 1. 3. 3 A közoktatás helyi alapfeladatai kötelező önkormányzati feladatok 1. 3. 3. 1 Az óvodai nevelés Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Városunkban egy napközi otthonos óvoda, öt telephelyen Vásárhelyi, Katica, Bóbita, Tündérkert, Szivárvány működik. A városban minden harmadik életévét betöltő gyermek elhelyezése biztosított. Az óvodák szabadon választják meg a szakmai programjukat. Arra törekednek, hogy a gyermekek fejlődését legjobban biztosító programokkal dolgozzanak. Valamennyi óvodában elfogadott nevelési program szerint folyik a gyermekekkel való foglalkozás. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek ellátása, nevelése a sikeresen működő, kisebb létszámú START csoportban folyik. A Napközi Otthonos Óvoda biztosítja az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását. A városban az óvodai elhelyezés iránti valamennyi igényt ki lehet elégíteni. Az egy csoportra eső átlaglétszám 22 fő (START csoport és Vásárhelyi Óvoda nélkül számolva), ami fölötte van a törvényben feltüntetett átlaglétszámnak (törvény szerinti átlag 20 fő/csoport). A csoportok 6 %-a osztott (különféle korosztályú gyerekek külön csoportban nevelkednek) vagy részben osztott. Az óvodák személyi ellátottsága jó. Óvodai csoportonként többségében két óvodapedagógus és egy dajka dolgozik. A rászoruló gyermekekkel logopédus, pszichológus foglalkozik. A Napközi Otthonos Óvodában gyógypedagógust is foglalkoztatnak.

14 A Vásárhelyi Óvodában a testnevelés foglalkozások megtartása a külön épületben működő tornateremben biztosított. 1. 3. 3. 2 Általános iskolai oktatás Önkormányzati fenntartás Az Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálatnál olyan alapfokú nevelés és oktatás folyik, ahol a tanulókat felkészítik a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, a pályaválasztásra. Az Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat profilja az évek alatt letisztult, így a szülők és gyermekek előre tervezhetik az iskolaválasztást. A tartalmi munka színvonala egyenletes, lényeges színvonalbeli különbség nem mutatható ki a telephelyek között. Az egy tanulócsoportra eső városi átlaglétszám 22 fő. A tanulócsoportok 100%-a osztott (különféle évfolyamú tanulók külön osztályban tanulnak). Az Általános Iskola a tankötelezettség teljesítéséhez megfelelő kapacitással rendelkeznek. Az oktatási, nevelési intézmények épületeinek állaga és a rendelkezésre álló tárgyi feltételek biztosítják az oktató-nevelő munka zavartalanságát. Az iskolák személyi ellátottsága jó. Visszatérő probléma elsősorban a nyelvtanárok alkalmazása terén volt az elmúlt években. Nem önkormányzati fenntartás Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a X/233-21/2012. 72/Ökt. határozatával 2012. szeptember 1-jétől a mindeddig önkormányzati általános iskolai keretek között működő Kazinczy Iskola telephelyet a Tiszaújvárosi Református Egyházközség fenntartásába adta át. Az önálló általános iskola, nevezetesen Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola a fenntartók által megkötött X/233-37/2012. iktatószámú számú, 2012. május 27-én aláírt közoktatási megállapodásban foglaltak szerint részt vesz Tiszaújváros közoktatási önkormányzati feladatellátásában. Az intézmény felekezeti hovatartozástól függet-

15 lenül biztosítja az iskolával 2012-ben tanulói jogviszonyban álló tanulók változatlan pedagógiai program szerinti oktatását, illetve vállalja, hogy a körzetek kialakítását követően a kötelező felvételt biztosító iskola feladatait is ellátja körzetében mindazon tanulók számára, akik a református egyház szellemiségében kívánják gyermekük iskolai nevelésétoktatását biztosítani. Tiszaújváros Önkormányzata vállalja, hogy a Református Általános Iskola körzetében élő, de az iskola szolgáltatásait igénybe venni nem kívánó tanulók számára az önkormányzati iskolában biztosítja az általános iskolai nevelést-oktatást. 1. 3. 4 Tiszaújváros Önkormányzatának vállalt feladatai Tiszaújváros Önkormányzatának vállalt feladatai között szerepel - a sajátos nevelési igényű tanulók szegregált ellátása - a középiskolai és szakiskolai ellátás - a kollégiumi nevelés - az alapfokú művészetoktatás (zeneművészeti oktatás) - a felnőttoktatás - a pedagógiai szakszolgálat működtetése - a pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatainak ellátása 1. 3. 4. 1 Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása A sajátos nevelési igényű a tanulásban és az értelmében akadályozott gyermekeknek, tanulóknak különleges bánásmódra, gondozásra van szükségük. Az Éltes Mátyás Iskola végzi a városban az enyhén értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai oktatásával kapcsolatos feladatokat és a középsúlyos (foglalkoztató) csoport nevelését. A tanköteles korból kikerültek utógondozó foglalkoztatását is ellátják. A tanulók száma folyamatosan csökken, a 2006/2007. tanévben 21 fővel négy csoportban foglalkoztak. A személyi és tárgyi feltételek a feladat megfelelő szintű ellátásához biztosítottak.

16 1. 3. 4. 2 Középiskolai oktatás A középiskolai és szakiskolai ellátást városunkban az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium biztosítja. A középiskola a környező települések lakóinak továbbtanulási igényeit is kielégíti. Mindkét iskolai épületben folyik érettségire felkészítő oktatás és szakképzés is. A középiskola általános műveltséget ad, előkészít a felsőfokú tanulmányokra, a munkába állásra. A szakiskola biztosítja a gyengébb tanulmányi eredményeket produkálók munkába állásának feltételeit és lehetőségét. A középiskolai oktatás struktúrája változott az elmúlt években. A gimnáziumi oktatás bővült az angol nyelvi előkészítőre épülő 5 évfolyamos gimnáziumi képzéssel, beindult a felnőttek nappali gimnáziuma. Azonban alapvetően megmaradt a 8 osztályos általános iskolára épülő, érettségit adó 4 osztályos középiskola, illetve a szakiskolai képzés és a korábban kialakult technikusképzés a 13-14. évfolyamokon. Tiszaújváros fiataljai felsőfokú tanulmányaikat elsősorban a Budapesti, a Debreceni és a Miskolci Egyetemeken folytatják. Az iskola tárgyi, személyi feltételei a meghatározott feladatok színvonalas ellátásához adottak. Gimnázium A gimnáziumi képzés az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumban nagy hagyományokkal rendelkezik és jó tanulmányi, továbbtanulási eredményekkel büszkélkedhet. Képzési struktúrája alkalmazkodik az igények változásához. Az intézményben a képzés igen sokszínű. A 6 évfolyamos képzés a legjobb képességű tanulók oktatását végzi jó eredménnyel. A 4 évfolyamos gimnáziumban idegen nyelv és informatika emelt szintű képzés van. A 11. és 12. évfolyamon szinte minden közismereti tantárgyból választhatnak a diákok emelt szintű érettségi vizsgákra való felkészítést. A gimnáziumban a tanulók osztályonkénti átlaglétszáma 31,3 fő, a felnőttek nappali gimnáziumában 3 évfolyamon átlag 23 fő/osztálylétszámmal szerveződnek az osztályok.

17 Szakképzés A gazdasági környezetben folyó változások nem teszik lehetővé a foglalkoztatási igényeknek megfelelő szakképzést. A tervezés nehézségei ellenére a szakképzésben folytatódtak az útkereső folyamatok. Az ipari jellegű szakmai képzésnek nagy hagyományai vannak a városban. Jelenleg a szakiskolai képzés 3 orientációban 5 szakmára (vízvezeték- és központifűtés-szerelő, villanyszerelő, hegesztő, géplakatos, nőiruha-készítő) irányulóan folyik. A tanulók gyakorlati képzését elsősorban az intézményben biztosítják. A szakközépiskolai képzések iránt az utóbbi években változatlan az igény. A szülők és a tanulók az érettségit adó képzéseket részesítik előnyben. A szakközépiskolai képzések négy szakirányban készítik fel a diákokat (gépészeti, közgazdasági, elektrotechnika-elektronika és ügyvitel), technikusképzés jelenleg négy szakterületen (gépgyártás technológiai, pénzügyi-számviteli ügyintézői, ipari elektronikai, valamint ügyintéző titkári technikus) folyik. A szakmacsoportok jellemzői: Szakközépiskola, érettségire épülő szakmák - Gépészet szakmacsoport Sokrétű képzési forma. Az érettségire épülve a diákok technikusi oklevelet szerezhetnek, gépgyártás technológiai szakirányban. - Közgazdasági szakmacsoport Beindítása óta egyre nagyobb az érdeklődés e képzés iránt. Az érettségi megszerzése után az itt résztvevő diákok pénzügyi- számviteli ügyintézői szakon megszerezhetik a kívánt szakmai végzettséget.

18 - Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport A gyengeárammal foglakozó szakképzések iránt nőtt az igény. Jó továbbtanulási esélyt jelent ez a képzés a műszaki egyetemeken, főiskolákon. Az ismét növekvő tendenciát mutató mérnökkereslet az iparban biztos jövőre enged következtetni e szakma tekintetében. - Ügyvitel szakmacsoport Az általános iskolát végzettek körében elsősorban lányok kedvelt továbbtanulási lehetőség. Az érettségi megszerzését követően az iskola az ügyintéző titkári végzettséget tanúsító oklevél megszerzésére készít fel. Szakiskolák A szakiskolában a 9-10. évfolyamon a tanulók általános műveltséget megalapozó képzésben részesülnek, emellett pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A tanulók száma a térségben alig változik, ezért tanévenként a szakiskolai képzésben három vagy négy 9. osztály indítására van lehetőség. A beiskolázás a tanulók érdeklődésének megfelelően öt szakmára való orientálással történik az intézmény gazdaságos működését szem előtt tartva és a piaci igényeket is figyelembe véve. Tanulási és teljesítési nehézségekre kell számítani az Országos Képzési Jegyzék európai uniós jegyzékhez igazítása, a szakképzések időtartamának növelése miatt. - Villanyszerelő Széles szakmai alapot nyújtó, nagy hagyományokkal rendelkező szakma. - Vízvezeték- és központifűtés-szerelő (2007-től: Központi-fűtés és csőhálózat-szerelő), Hegesztő, Géplakatos A kínált szakmastruktúrát a megye szakemberei igen jónak találják. A végzett tanulókat szívesen alkalmazzák a környező üzemekben, vállalkozásokban. Még jobb elhelyezkedési esélyt jelentene a két-szakmás szakember-képzés. - Nőiruha-készítő (2008-tól: Női szabó)

19 A lányok számára nyújt szakmaszerzési lehetőséget. Lehetőség lenne az első szakmára épülő újabb végzettség megszerzésére is, gyermekruha-készítő és lakástextil-készítőjavító szakmákban. 1. 3. 4. 3 Kollégiumi nevelés Tiszaújvárosban az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium feladata az, hogy megteremtse a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek az érdeklődésük vagy képességük szerinti tanuláshoz lakóhelyükön nincs lehetőség. A kollégium működési feltételei jók, hosszú távon megfelel az igényeknek. Kihasználtságát befolyásolja a mindenkori középiskolai tanulók létszámának alakulása. A kollégiumi ellátást igénybe vevők évről évre csökkenő létszáma indokolttá teszi annak átgondolását, hogy célszerű lenne-e a kollégium épületének egy részét másképpen hasznosítani. A kollégium nem csak a városban tanuló középiskolások hétköznapi szállásáról gondoskodik. Mint többfunkciós intézményünk elsősorban az egyetlen árban kedvező, viszonylag nagy befogadóképességű szálláslehetőség a városban, ami előfeltétele az itt megrendezésre kerülő sportversenyeknek, fesztiváloknak. 1. 3. 4. 4 Alapfokú művészeti oktatás Az alapfokú művészeti oktatás célja, hogy megalapozza a művészi kifejező készségeket és felkészítsen a továbbtanulásra. Városunkban az Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Arany János Iskolája évfolyamonként egy osztály indításával vállalta fel ezt a feladatot a rajz-vizuális kultúra emelt szintű oktatásával. A zenei alapképzés a Vándor Sándor Zeneiskolában folyik. A több évtizedes hagyománynyal rendelkező zeneoktatásban részt vevő növendékek a városi ünnepeket, rendezvényeket rendszeresen színesítik fellépéseikkel.

20 1. 3. 4. 5 Felnőttoktatás Többletszolgáltatásként jelentkezik városunkban a felnőttoktatás. A munkaerőpiac gyorsan változó igényeit csak folyamatos tanulással, önképzéssel, átképzéssel lehet követni, így a munkanélküliség egyik jelentős kezelési módja a felnőttoktatás. A felnőttoktatásban a nevelés és oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy pl. távoktatás munkarendje szerint is. Az általános iskolai felnőtt oktatást az 1998/99-es tanévtől térségi beiskolázással a Lorántffy Iskola, majd a 2003/04-as tanévtől az Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Arany János Iskolája látta el, melyhez az intézményi feltételek rendelkezésre álltak. A 2005/2006. tanévtől nem indult általános iskolai felnőttoktatás, mivel a feladatellátásra nem mutatkozott igény, nincs megállapodás a Tiszaújváros Többcélú Kistérségi Társulással a feladat ellátására. Tiszaújvárosban a felnőttoktatással kapcsolatos középfokú feladatokat az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumban látják el. Egyrészt olyan nappali képzés keretében, amely a 10. évfolyamos bizonyítvánnyal rendelkezők számára három év alatt lehetővé teszi az érettségi bizonyítvány megszerzését. Másrészt az iskola esti tagozaton biztosítja a gimnáziumi érettségi a megszerzését, amennyiben a jelentkezők száma a gazdaságos működtetést lehetővé teszi. A beiratkozott tanulók létszámának alakulását mutatja az alábbi táblázat. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola 98/99 99/00 00/01 01/02 02/03 03/04 04/05 05/06 06/07 és Kollégium Szakmunkások szakközépiskolája 60 51 35 35 36 22 - - - (nappali) Levelező 172 192 213 234 104 51 - - - Gimnázium - nappali - - - - - 27 48 64 69 Gimnázium - esti - - - - 54 70 87 44 26 Összesen: 232 243 248 269 194 166 269 194 166

21 1. 3. 4. 6 Pedagógiai szakszolgálat A pedagógiai szakszolgálat szerteágazó feladatait az Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat intézményegysége látja el. Az intézményegység feladata a 3-18 éves korosztály harmonikus személyiségfejlődését elősegítő logopédiai, fejlesztő pedagógiai, pszichológiai szakszolgáltatás, valamint a pályaválasztási tanácsadás. A gyermekek szűrő és/vagy diagnosztikai vizsgálatát végzik, majd ennek alapján tanácsadásban, terápiában és gondozásban részesítik őket. Alaptevékenysége - korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás - logopédiai ellátás - nevelési tanácsadás - gyógytestnevelés - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézség diagnosztizálása. Az intézmény a városi igényeket elégíti ki alaptevékenységében, ugyanakkor kiegészítő tevékenységben a Tiszaújváros vonzáskörzetében található települések pedagógiai szakszolgáltatás iránti igényeit is teljesíti a Tiszaújváros Többcélú Kistérségi Társulással kötött szerződés alapján. A szakszolgálat dolgozói és a nevelési, oktatási intézmények pedagógusai eredményes együttműködésre törekednek a gyermekek fejlesztése érdekében. Az intézményegység munkája a korábbi évekhez képest napjainkra kiszélesedett. A feladatellátáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel a szakszolgálat rendelkezik, bár a feladatellátás a helyiségek szűkössége miatt nagy szervezettséget igényel. Eszközellátottsága a kistérségi pályázati támogatásoknak köszönhetően jónak, korszerűnek mondható.

22 Az intézményegység a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátását Tiszaszederkényben decentrum működtetésével oldja meg, így helyben biztosított az óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók ellátása. 1. 3. 4. 7 Pedagógiai szakmai szolgáltatás A nevelő-oktató munka eredményessége, hatékonysága szempontjából a pedagógiai szakmai szolgáltatás szerepe meghatározó jelentőségű, a közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet segíti. Az iskolák törekszenek falaikon belül a tanulói igények kielégítésére, de az intézményközi szakmai együttműködés a lehetőségeket bővítette. 2000. októberétől az Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat végzi a szakmai feladatokat kistérségi együttműködés keretében. Az intézmény tevékenységei: szaktanácsadás, szakmai munkaközösségek működtetése, pedagógus, intézményvezetői továbbképzések szervezése, általános iskolai körzeti, megyei tanulmányi versenyek szervezése, tehetséggondozás működtetése. 2. A közoktatás szervezésének irányai 2. 1 A közoktatás-szolgáltatást végző intézményhálózat A közoktatási feladatok megvalósítása programtervének legfontosabb funkciója, hogy a város feladat-ellátási kötelezettségére olyan közoktatási intézmény hálózatot működtessen (tartson fenn), amely: - a város állampolgárainak óvodáztatási és iskoláztatási igényét, szükségleteit és elvárásait figyelembe veszi, - a városi társadalmi-demográfiai folyamatoknak megfelelő kapacitással működik, - a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásában épít a racionalitás és fejlesztés szükségleteire, - tiszteletben tartja az intézményi autonómia jogát.

23 Tiszaújváros nevelési-oktatási intézményei és az általuk ellátott, fenntartó által meghatározott feladatok: Sorszám Intézmény 1. Napközi Otthonos Óvoda 2. Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Pedagógiai- Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Közös igazgatású intézmény 3. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Közös igazgatású intézmény Kötelező Óvodai nevelés 1-8. évfolyam alapfokú neveléseoktatása Ellátott feladat Vállalt START csoport gyógypedagógiai nevelés integrált csoportban általános iskolai felnőttoktatás (ifjúsági tagozat); rajz-vizuális kultúra emelt szintű oktatás; testnevelés emelt szintű oktatás; előnyprogram; szegregáltan nevelt enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosok alapfokú oktatása, utógondozása; zeneművészeti oktatás; logopédiai, pedagógiai, pszichológiai szakszolgáltatás; pedagógiai szakmai szolgáltatás; korcsolya oktatás koordinálása; gyógytestnevelés oktatása; gimnázium (4 és 6 évfolyamos); angol nyelvi gimnáziumi előkészítő évfolyam; angol, informatika (emelt szintű); középfokú szakképzés; esti és nappali felnőttoktatás; középiskolai kollégium; gyógytestnevelés.

24 Várható gyermeklétszám alakulása tanévenként: A születések számából kiindulva az alábbi diagram mutatja, hogy mennyi gyerek neveléséről-oktatásáról kell várhatóan gondoskodni nevelési év illetve tanévenként. (A diagram a sajóörösi gyermekek alacsony létszámát nem tartalmazza.) Várható létszámok fő 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 általános iskola középiskola óvoda nevelési év/tanév 2. 2 Általános célkitűzések, feladatok Tiszaújváros Önkormányzata a következő esztendőkben is teljesíti kötelező és vállalt feladatait a kor követelményeinek és elvárásainak megfelelő jelenlegi intézményhálózatának fenntartásával. Tiszaújváros Önkormányzata a törvényesség betartása mellett vizsgálja intézményhálózatát, és a fenntarthatóság érdekében az éves költségvetés tárgyalásával egy időben hozza meg döntéseit. Az önkormányzat újabb nem kötelező közoktatási feladat felvállalását nem tervezi. Az intézményhálózat nagyságát, racionális, hatékony működését alapvetően a város lakónépességére és az érintett korosztályok létszámára vonatkozó demográfiai előrejelzések határozták meg, átszervezése nem tervezett. Racionalizálásra, módosításra jogszabályi előírások alapján, illetve a feltételrendszer változása esetén kerülhet sor.

25 Az önkormányzat alapvető céljának tartja - a szakmai munkához feltétlenül szükséges állandóság, kiszámíthatóság, tervezhetőség és az esélyegyenlőség biztosítását az Európai Unió feltételeinek megfelelően, - a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek keretei között a városi igények célirányos kielégítését, a hatékonyabb erőforrás gazdálkodást, - a közoktatás színvonal-emeléséhez szükséges feltételrendszer és az intézmények biztonságos működésének finanszírozását, - a nevelési-oktatási intézmények szakmai autonómiájának tiszteletben tartásával a nevelő-oktató munka folyamatos, minőségi fejlődésének biztosítását, a szülői és a tanulói igények lehetőségek szerinti kielégítését, a pedagógiai munka hatékonyságának növelését a fenntartói és az intézményi minőségfejlesztési rendszer működtetésével, - olyan közoktatási intézményrendszer működtetését, amelyben valamennyi gyermek képessége, tehetsége kibontakoztatásra kerül; a gyermek, a szülő, a pedagógus, az önkormányzat felelős közreműködő; az életminőség javítása, az egész életen át tartó tanulás szükségletének kialakítása a meghatározó, - az önkormányzat biztosítja a közoktatási intézmény szabad megválasztásának jogát, városi ellátási kötelezettségéből eredő korlátozási jogának szükséges fenntartása mellett. Törekszik arra, hogy a lakosság számára biztosítsa a legoptimálisabb intézményhasználati lehetőséget. Az önkormányzat a következő időszakban kiemelt figyelmet kíván fordítani - a közoktatási intézmények műszaki, technikai működési színvonalának fejlesztésére, az ehhez szükséges anyagi források biztosítására; - az eszköz- és felszerelés ellátottság, az egészséges környezet biztosítására; - a közoktatási intézmények jogszabályokban biztosított rendszeres és korszerű ellenőrzésére; - az intézményhálózat racionális működésére, a működés hatékonyságára, az intézmények kihasználtságára;

26 - az egészséges életmódra való nevelésre; - az oktatási minőségirányítási program működtetésére; - az intézményi pedagógus teljesítmény értékelési rendszer működtetésére; - a munkaerő gazdálkodás városi szintű összehangolására; - a Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási normatíva igénylési létszámfeltételeinek teljesítésére; Intézményi feladatok - A szabad intézményválasztás lehetőségét biztosítani kell. Ezzel a joggal azonban csak addig lehet élni, ameddig a választott intézményben férőhely van. Az óvodák és az általános iskolák a városkörzetből más településekről is felvehetnek tanulókat, de csak addig a határig, amíg az nem vezet csoport illetve osztálybontáshoz. - A város közoktatásának tervezése során elsődlegességet élvez támogatottság szempontjából az alapkészségek fejlesztése, az anyanyelvi nevelés, az idegen nyelvek tanítása és a számítástechnika-informatika oktatása (nyelvi laborok felújítása, bővítése, számítástechnikai eszközpark és szoftverek biztosítása). - Valamennyi intézményben kiemelten kell kezelni a gyermekek, tanulók testi nevelését biztosító sport foglalkozásokat. Az önkormányzat biztosítja az óvodás gyermekek és az általános iskolai tanulók úszásoktatásának feltételeit, valamint a feltételek megléte esetén az általános iskolások korcsolyaoktatását. - Az alap és középfokú intézmények szolgáltatásaik biztosítása során a felmerülő igényekhez kell, hogy alkalmazkodjanak. Ennek érdekében vizsgálni kell az indítandó szakképzési kínálatot, és az igényekhez igazodó változtatásokat végre kell hajtani. - Az intézményi minőségirányítási programok működtetése, a kapcsolódó értékelések és azok nyilvánosságra hozatala a jogszabályokban lefektetettek szerint kell, hogy történjen. - Meg kell vizsgálni az iskolai könyvtárak racionálisabb működésének lehetőségét. Az iskolák törekedjenek a Hamvas Béla Városi Könyvtár szolgáltatásainak kihasználására, a szakmai kapcsolat elmélyítésére.

27 - Az önkormányzat támogatja a nevelési-oktatási intézményeket a gyermekek tanórán kívüli foglalkoztatásának szervezésében, segíti az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények közötti együttműködés kialakítását, fejlesztését a meglévő helyi lehetőségek jobb kihasználása végett. - Fontos szerepet tulajdonítunk a tanulói önkormányzatok tevékenységének. Segíteni kell a diákönkormányzatok városi és körzeti szintű együttműködését. - Kiemelten kezelt a város közoktatási, közművelődési, egészségügyi, szociális, közszolgáltatást ellátó intézményei közötti kapcsolat erősítése. - Az önkormányzat -igény szerint- segíti az iskolaszék, óvodaszék munkáját. Támogatja az együttműködés erősítését az oktatási intézményekhez kapcsolódó szervezetekkel, szerveződésekkel, érdekvédelmi képviseletekkel, az egyházak vezető személyiségeivel. - A nevelési-oktatási intézmények számára kötelezően biztosított eszközök és felszerelések szinten tartásáról gondoskodni kell. Költségeinek fedezetéhez a külső források, pályázatok lehetőségeit ki kell használni. - Tiszaújváros Önkormányzata a Tiszaújvárosi Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján pedagógiai szak és szakmai szolgáltatást biztosít a társult települések számára az Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Pedagógiai- Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat intézményben. 2.2.1 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A közoktatás-fejlesztés sarkalatos pontja az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében különös figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére.

28 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszáma intézményi bontásban: Tanulólétszám (statisztikai adat: fő) H. hátrányos tanulói létszám (fő) Napközi Otthonos Óvoda Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 631 1854 1473 26 87 14* * Az adat nem teljes körű, mivel a középiskolába járó, más településen élő tanulók halmozottan hátrányos helyzetéről nincs pontos információja a hivatalnak és az iskolának sem (2007.) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek koncentrációját a város földrajzi adottságai, a település demográfiai sajátosságai okozzák (régi és új városrész). Ennek megszűnése rövid távon nem lehet reális elvárás, ezért cél továbbra is a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférésének biztosítása, meglévő hátrányaiknak csökkentése, iskolai sikerességük javítása, illetve a szabad iskolaválasztás jogának biztosítása a férőhelyek függvényében. Lemorzsolódás a tankötelezettség miatt elsősorban a középfokú intézményben, a szakiskolai képzésben jelentkezik. Lemorzsolódott tanulónak tekintendő az, aki év közben bármilyen okból elhagyta az intézményt. A lemorzsolódási mutató tanévenként mutatja meg, hogy az iskola szakképzésben részt vevő tanulóinak száma hogyan változik. A szakképzésben részt vevő tanulók lemorzsolódási mutatója 3-4%. A továbbtanulási mutatókat tekintve elmondható, hogy az alapfokú intézmények továbbtanulási mutatója tartósan közel 100%-os.

29 A szegregáltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulók továbbtanulási mutatói az alábbiak szerint alakultak az Éltes Mátyás Iskolában: Létszám (tanév végi) továbbtanulók száma (felvettek) 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 4 3 5 6 2 1 5 4 A tagozaton a továbbtanulási mutatók arra utalnak, hogy az intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes oktatása biztosított. A fenntartó önkormányzat célja: Az esélyegyenlőség és a gyermekérdek mindenek felett való képviselete, a veszélyeztetettség kialakulását megakadályozó prevenciós tevékenységek további biztosítása, nevezetesen: o a napközbeni felügyeleti ellátás (a három éves kortól megvalósuló teljes körű óvodáztatás, a napközi, tanulószoba, reggeli ügyelet); o a családból hozott hátrányok leküzdését szolgáló intézkedések (felzárkóztató foglalkozások, a szocializáció elősegítése, rendezvények látogatása); o az eredményes iskoláztatási feladatok ellátására való törekvés (ingyenes gyermekétkeztetés, ingyenes tankönyv szükség szerinti biztosítása); o közoktatási szakszolgálati feladatok: nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, gyógytestnevelés; o a gyermekjóléti alapellátások: gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde; o a sajátos nevelési igényű tanulók, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók szakszerű ellátása szegregált illetve integrált formában; o az infrastrukturális fejlesztések, valamint a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak azonos szintű biztosítása a település közoktatási intézményei számára;

30 A fenntartó önkormányzat támogatja azokat az intézményi kezdeményezéseket, amelyek a tanulási esélyegyenlőség megteremtését célozzák, így az Útravaló ösztöndíjprogram - ban való részvételt, valamint a képesség-kibontakoztató felkészítés szervezését. Az Útravaló Ösztöndíjprogram lehetőséget nyújt a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára, hogy a választott mentortanárukkal együtt, oktatási intézményük közreműködésével évente pályázzanak az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló alprogramok keretében. A négy alprogram Út a középiskolába, Út az érettségihez, Út a szakmához valamint Út a tudományhoz. Beavatkozási lehetőségek: A fenntartó önkormányzat részéről a fentiekben felsorolt jelenleg is nyújtott feladatellátás biztosítása a jövőben is, legalább a jelenlegi színvonalon. Intézményi feladatok - Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára az általános iskolai, valamint a szakiskolai képzést biztosító intézmény a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képesség kibontakoztató felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása folyik. - A középfokú nevelési-oktatási intézményben a lemorzsolódás csökkentése érdekében akció program bevezetése a 2007/2008. tanévtől kezdve, a MITISZK Közösségi Szolgáltatások Modellje alapján. - A pedagógiai munka hatékonyságát mérő országos kompetencia mérések eredményeinek tükrében a szükséges fejlesztésekre (szakmai, módszertani) intézkedési terv készítése, a szükséges humánerőforrás biztosítása a pedagógus továbbképzési rendszer igénybevételével.

31 - Rendszeres együttműködés, kapcsolattartás kiépítése az intézmények környezetében működő társadalmai és szakmai szereplőkkel (szülők, fenntartó, helyi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzat, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, szociális és egészségügyi partnerek, civil szervezetek) a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikereinek érdekében. 2. 3 A közoktatás helyi alapfeladatainak ellátása A közoktatás intézményhálózatában a kötelező feladatok ellátása biztosított és teljesíthetőek az önként vállalt feladatok is. Az alapfeladatok ellátására óvoda, alapfokú közös igazgatású közoktatási intézmény és egy általános művelődési központ, amelynek kereteiben óvoda és általános iskola is működik, áll rendelkezésre. 2. 3. 1 Óvodai nevelés Az óvodákban kiemelt feladat az érzelmi biztonságot, megfelelő környezetet nyújtó, gyermekközpontú nevelés. Az óvodai nevelésnek meghatározó szerepe van a gyermekek érdeklődésének felkeltésében, tanulási képességeinek megalapozásában, motiváltságának és kreativitásának fejlesztésében. Fontos a későbbi tanulási nehézségek mögött rejlő kulturális és nyelvi hátrányok ellensúlyozásában is. Az óvodákban a foglalkozásokat úgy szervezik, hogy eleget tudjanak tenni az óvodai neveléssel, a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését, tehát elengedhetetlen a családdal való együttműködés. Az intézmény kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsőde) az óvodai élet alatt (Pedagógiai Szakszolgálat) és az óvoda után (iskola) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. Célok, feladatok - Az óvodába járás feltételét minden tiszaújvárosi gyermek számára a harmadik életév betöltése után biztosítani kell.

32 - Meg kell teremteni a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai csoportban történő nevelésének feltételeit. - A fejlettség szerinti beiskolázás elősegítése. - A START csoport működtetése városi szinten indokolt a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek ellátására, nevelésére. A nevelési feltételek megteremtésével, a pedagógiai szakszolgálattal együttműködve segíteni kell a gyermekek fejlesztését. Az önkormányzat szükség szerint két START csoport szervezését támogatja. Ezekhez a csoportokhoz három óvónő és egy fő dajka foglalkoztatását engedélyezi. - Az óvodás korú gyermekek száma a következő években várhatóan stagnál vagy csökken. A csoportszám csökkentéssel a felszabaduló helyiségben a hiányzó tornaszoba kialakítását kell biztosítani. - Tárgyi feltételek tekintetében a meglévő épületek állapotának felmérése és az épületek felújításának, karbantartásának tervezése a költségvetéshez igazodva. - Az óvodai nevelési programok folyamatos felülvizsgálata kiemelt feladat. A programban súlyozott szerepet kell kapnia az alapkészségek, az anyanyelvi kultúra, a kommunikációs készségek fejlesztésének. Jelentős teret kell biztosítani az egészséges életmód és a természet- környezetvédelmi nevelésre, a játékra. - Továbbra is nagy gondot kell fordítani az óvoda-iskola közötti zökkenőmentes átmenetre. 2. 3. 2 Alapfokú nevelés-oktatás Az általános iskolában a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő felkészítés folyik. Elvárás az iskolákkal szemben, hogy emelkedjen a gyermekek neveltségi szintje, kiemelt szerepet kapjon az intézmény tevékenységében a prevenció, a társadalmi környezet gyermekekre és fiatalokra irányuló káros hatásának az ellensúlyozása. Célok, feladatok - Fontos feladat a fenntartó és az iskola, család-iskola kapcsolata, óvoda-iskola, iskola-középiskola kapcsolatának erősítése.