HÚSZÉVES A MENHELY ALAPÍTVÁNY

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 28 HÚSZÉVES A MENHELY ALAPÍTVÁNY Beszélgetés Győri Péterrel, a Mehely alapítváy kuratóriumi elökével Csogor Aa Az első hóapok CSZ: Hogya jött létre a Mehely Alapítváy? GyP: A közvetle előzméy az volt, amikor yolcvakilec december elejé a csövik ülő demostrációba kezdtek a Blaha Lujza tére, mert kiszorították őket az úgyevezett fejpályaudvarokról, elsősorba a Keletiről és a Déliről. Úgyhogy szépe felültek a metróra, bemetek a Blahára, és ott ülő demostrációba kezdtek. És akkor ott kezdődött egy tárgyalássorozat. A tárgyalássorozatot megelőzte, hogy a redőrök ki akarták őket zavari, de aztá végül is úgy dötöttek, hogy em idítaak redőri akciót. Azaz odametek a redőrök, de aztá végül visszaparacsolták őket. A város polgárai pedig etették őket, vittek ekik pokrócot Ez beleilleszkedett abba a demostrációsorozatba, ami akkor már volt az országba mideféle ügyekbe, de azért meg is lepte a épességet, hogy csövik, meg hogy a Blaha Lujza tére ott aludtak, letáboroztak. És akkor é, aki részbe szetáztam, részbe viszot valahogy talá volt is valami kapcsolatom a Fővárosi Taáccsal, elkezdtem közvetítő szerepet vii a demostráló csövik és a Fővárosi Taács között. Azaz hát ehhez emlékezi kell az akkori viszoyokra. Pártdötés volt, még a Politikai Bizottság is a apiredjére tűzte a Blaha 28 CIVIL SZEMLE 2010/4

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 29 CIVIL ANZIXX 1990 2010 Lujza téri demostráció kérdését és a hajléktala ügyet, de végül a Fővárosi Taácsra bízták, hogy valamit csiáljo ezekkel az emberekkel. Asztal melletti tárgyalássorozat kezdődött. A demostrálók küldötteket küldtek a fővároshoz. Ott ültek a fővárosi emberek, meg a hajléktalaok, meg é, hogy mi legye a megoldás. Ők azt akarták, hogy egyrészt e küldjék el őket a pályaudvarokról, másrészt meg lakást akartak. Ekkor még volt lakáselosztási redszer, és ekik em volt lakásuk. A tárgyalások eredméye hosszú-hosszú kacskarigók utá az volt, hogy valamilye igatlat kerít a főváros. A párt, az utódpárt, az MSZP részbe volt MSZMP igatlaokat ajálott föl. És akkor körbeéztük ezeket a helyiségeket, a Mezei Gyuri, a Zsiráf meg é. Elfogadhatatlaok voltak, ötve égyzetméteres pártirodák. Végül a VIII. ker. Vajdahuyad utca 3. szám alatti volt mukásőr laktaya elfogadhatóbbak tűt. Addigra már emcsak az MSZMP-t, haem a Mukásőrséget is megszűtették, és éppe ürítették ki a volt mukásőr laktayákat. Ez agyo ehéz fordulópot volt, akkor már Ottilia is, Solt Ottilia is bedobta magát agyo erőse. Pege helyzet volt: ha em fogadják el a Vajdahuyad utca 3. szám alatti igatlat, akkor mégis redőri akcióra kerül sor. De em volt világos, hogy miért is fogadák el ők azt, amikor lakást akarak. Ez a szakasz közel két hét lehetett. Ezalatt egész kis ellátás, táborozásos hagulat alakult ott ki. Kerülgették őket az emberek, mások meg odametek, beszélgettek. Mit csiálak? Miért demostrálak?. Vittek ekik szedvicseket, voltak régi szetások, de em csak szetások, az új pártok emberei, akiket előtte é em is ismertem, akik elkezdtek termoszba kávét, teát vii, meg szedvicseket, takarót De hát azért ez em volt egy happeig, mások ezt megrököyödve ézték. Ottiliáak azért kellett bedobia magát, mert billeékey dötési helyzet alakult ki, hogy akkor elfogadják-e a Vajdahuyad utca 3-at, mit igatlat, ami em lakás vagy sem. És ráadásul még az is volt, hogy em lehetett oda csak úgy beköltözi, mert az még beköltözhetetle volt. Rövid időre el kellett mei egy csepeli szakmukásképző itézméy toratermébe. Ez viszot teljese bizalmi helyzetet követelt, hogy hajladók legyeek a demostrálók elhii, hogy ez em átverés, tehát hogy ott a toraterembe, Csepele csak pár apig kell lei, amíg kiürítik a Vajdahuyad utcai igatlat. Féltek, hogy abszolút átverés. Ehhez azért már kellett az Ottilia, meg éháya, akikbe megbíztak. A taács embereibe meg a redőrségbe em bíztak meg. CSZ: Visszatérve a demostrációhoz, a demostráció teljese spotá alakult? Hogy va az, hogy a hajléktalaok demostráltak 89-be? Milye hajléktalaok, hogy demostrálak? Maapság már egyáltalá em demostrálak a hajléktalaok. GyP: Teljese spotá. Ayi közük lehet, hogy va hozzá, hogy mielőtt a hajléktalaok demostráltak vola, azelőtt tulajdoképpe a Kőszeg Feri és é kimetük a pályaudvarokra, ahol a redészek elkezdték kiüldözi a hajléktalaokat a pályaudvarokról. É ott csak segítő voltam, a Feriek ez teljese simá met akkor már még 89-be vagyuk hogy ő odameje és a csöviket kiüldöző redőrökkel CIVIL SZEMLE 2010/4 29

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 30 CIVIL ANZIXX 1990 2010 leálljo tárgyali, hogy legyeek szívesek ezt e csiálják. És akkor emberi jogi védelmet elkezdett ott biztosítai. CSZ: Mit magáember GyP: Mit Kőszeg Ferec. Mit ellezéki, mit az SZDSZ, ügyvivője, mit Kőszeg Ferec. É ebbe megit csak ilye hajléktala- vagy lakás dolgokkal foglalkozó segéderő voltam jele, de a Feri ezt meg tudta csiáli. É segítettem eki, hogy hova mejük, meg hogy ha egy hajléktalaal beszéli kellett, ikább é beszéltem a hajléktalaal, ő meg a redőrrel. Ő tudott beszéli a redőrrel, tudott és mert. Ez többször megtörtét, de ez em jeletett semmit a demostráció szempotjából. Bár lehet, hogy emiatt is egyes pályaudvaroko csövező hajléktalaok úgy godolták, hogy ők politikai védelembe is részesülhetek vagy részesülek. Amit egyébkét amúgy is godoltak. Az volt az alap, hogy ha másak lehet, akkor ekik miért e lehete. Nagyo sok mide zajlott abba az időszakba. Ha más előállhatott a követeléseivel és demostrálhatott vagy tiltakozhatott, vagy külöböző formákba megpróbálta érvéyesítei az egésze más típusú, akár demokratikus, politikai vagy egyéb akaratát vagy szádékait, akkor hát ők meg miért e. Az a másik kérdésed, hogy maapság em szokás, agyo fotos dologra hívja fel a figyelmet. Később is voltak hajléktalademostrációk az elmúlt húsz év alatt, egyre kevésbé, de voltak. De azok sokkal ikább bajkeverős és ikább szervezők által kavart-kevert demostrációk voltak. Ez azoba léyegébe teljese spotá demostráció volt. Nem csak külső szervezés élküli, haem a hajléktalaoko belül sem az volt, hogy hagadó emberek szervezték vola, haem ehhez képest is egy eléggé spotá, kollektív akció volt, mideféle külső vagy akár belső bajkeverő élkül. Nagyo ötudatos emberek voltak. Ezek az emberek mid káemkások voltak korábba, kiszorítottak voltak. Messze em voltak olya lepukkadtak, mit később a hajléktalaok. Városi vagáyok voltak, de úgy voltak városi vagáyok, hogy volt köztük, aki 15 éve városi vagáy volt. Volt köztük fiatal városi vagáy is, volt köztük olya is, akik már ki-be jártak korábba börtöökből, de akár csak a káemká miatt. Kicsit csavargók, városi vagáyok. Erős, markás, rettető erős egyéiségű és ötudatú emberek voltak a agytöbbségbe. CSZ: Seki ics már meg? GyP: De, például maga a Csövi is megva, már hogy tudhatóa megva. Lehet, hogy más is megva, csak elveszett a szemük elől. Azért agyo soka közülük, és ez em jó bizoyítváy, agyo sok közülük hosszú ideig ott élt a szemük előtt, tehát kliessé vált 10 15 évig. Csövi már em klies, persze, mert már lakása is va, meg vállalkozása is volt, meg már mide volt. De sikertörtéetről em tuduk beszámoli. CSZ: Háy ember demostrált? GyP: Nem volt több tizeötél. Váltották egymást, tehát eél több emberről volt szó, de egy időbe ott több em tartózkodott tizeötél. Az törtét, hogy akkor elidultuk a csepeli szakmukásképző iráyába, és tőlem e kérdezd, hogy hogya 30 CIVIL SZEMLE 2010/4

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 31 CIVIL ANZIXX 1990 2010 és miért, amikor vége volt a demostrációak, mire megérkeztük Csepelre, addigra voltak már olya száza-százötvee legalább. Valami egésze más helyzet alakult ki Közbe félig-meddig kiürítették a Vajda 3-at, illetve mi maguk ürítettük ki. A Mehely majdai első dolgozói bemehettük ebbe a mukásőr laktayába, és szépe ki kellett pakoli a regeteg fegyverállváyt, és midet, amit otthagyott a Mukásőrség. Teherautókkal elvitték, ágyakat szereztük, a Fővárosi Taácso keresztül kórházakból. Akkor jöhettek az emberek a torateremből, jöttek is. A Vajda 3-ba körülbelül egyve-ötvee érkeztek meg. Útközbe a többi másfele távozott. Ha elhamarkodám, akkor azt modhatám, hogy akkor tehát megyitottuk ott az első mehelyet. Ez volt december legvégé, december-jauár fordulójá. De ez elhamarkodott kijeletés lee, mert azt se tudtuk, hogy mi az, hogy mehely. Egész egyszerűe csak arról volt szó, hogy beköltözhettek oda a hajléktalaok, és elkezdtük egyfajta ügyeleti redszert, ökéteskét ügyeletezi. Közbe tovább folytak a tárgyalások egyébkét a Fővárosi Taáccsal, mert hát akkor most valahogy üzemelteti is kell ezt a dolgot. Tulajdoképpe ez volt a fotos kérdés a Mehely Alapítváy szempotjából, mert ez elvileg lehetett vola egy fővárosi taácsi itézméy is. A Fővárosi Taácsak voltak idősotthoai, meg fogyatékos és pszichiátriai otthoai. Akkor ezek még úgy együtt voltak. Tehát voltak itézméyei, és ez lehetett vola egy újabb itézméy, de akkor még egyáltalá em létezett, em is ismertük azt a szót, hogy hajléktala vagy hajléktala ellátó itézméy. És a Fővárosi Taács sem godolta, hogy egy itézméyt akara alapítai. Ez eszébe em jutott. Elhelyezésről volt szó. Meg kellett találi a formáját, hogy ez a létesítméy hogy működjö, hogy üzemelje. Arra hajladó volt a Fővárosi Taács, ahogy azt már korábba is tette, tehát ezelőtt a törtéet előtt, amit elmodtam, hogy pézt adjo valamilye célra. Amikor például itt voltak az edékás meekültek és meekülttábori helyzet volt. Már 89-be volt olya, hogy épkoyhát yitott, modjuk a Vöröskereszt és a Fővárosi Taács adott hozzá éháy millió foritot. Tehát az, hogy a Fővárosi Taács ad pézt, hogy üzemelje valami, ez úgy a lehetőségek között volt. A közvetle tárgyalóparter, az operatív tárgyalóparter em a fővárosi taács elöke, Bielek József volt, haem egy főtisztviselő, az egészségügyi osztályvezető. Mert akkor em volt még szocpol és ügyosztály se. De a végső tárgyalóparter föltétleül Bielek volt. Az egyik legemlékezetesebb számomra az volt, hogy apota folytak ezek a tárgyalások, és amikor karácsoy előtt kitört a romá forradalom, akkor az egész tárgyaló delegáció bemet a taácselök irodájába, és ott ézte a tévét. A tévé megszakította az adását, mi megszakítottuk a tárgyalásokat, és ott éztük december 22-é Együtt. Hogy Romáiába kitört a forradalom, és mi a helyzet. Aztá viszszaültük a tárgyalóasztalhoz. Ekkor már arról tárgyaltuk, hogy hogya is működjö ez az itézméy, a Vajda. Az emberek ott laktak az ágyako, a Vajdába, volt ügyelet, azaz voltak ökétesek, akik ügyeleteztek. És mi közbe meg tárgyaltuk. Ez a mi ikább é voltam, aki CIVIL SZEMLE 2010/4 31

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 32 CIVIL ANZIXX 1990 2010 met be apota és tárgyalt, hogy hogy legye ez fiaszírozva, fötartva. Napközbe ezer telefot le kellett boyolítai. Matracokat kellett szerezi, eivalót kellett szerezi, ágyat kellett szerezi. A közüzemi művekkel el kellett kezdei elitézi a dolgokat, hogy majd ki fizeti a számlát. Mideféle eszközöket kellett gyorsa beszerezi. A formális megalakulás CSZ: Modjuk egy egyvefős, most fapadak evezett dolog volt a fejedbe? Mi volt, hogy akkor ez most mi lesz? Mire kértél péz, mire próbáltatok támogatást szerezi? GyP: Csak arra godoltuk, hogy ki tudjuk fizeti a közüzemi díjakat, arra, hogy valamilye eivalót tudjuk adi redese vagy karitatív alapo, tehát vagy adomáykét, vagy ha kell, akkor beszerezi. Meg gyógyszereket. És aztá, amikor haladtuk előre ez apok vagy hetek, látszódott, hogy itt azért kelleek ezek az ügyeletesek, tehát bérköltségre is szükség lesz. Tehát azok ugya ökétes emberek voltak, de valahogy majd őket is fizeti kell. De ehogy azt hidd, hogy valami költségvetést yújtottuk be a fővárosak. Erről szó sics. Arról volt szó, hogy esetleg erre a költségvetésből adjaak modjuk hárommillió foritot. De ez em azt jeleti, hogy tizekét hóapra, haem, hogy kell hozzá egy összeg, hogy ez az itézméy úgy egyáltalá üzemelje. De még em is tudták hová, kiek adi ezt az összeget. Nem tudtuk mást kitaláli, mit hogy valamilye egyesületet vagy alapítváyt kée alapítai ahhoz, hogy eek olya értelembe szervezeti formáját adjuk, hogy a pézek legye hova bejöie, és egyszerűe a számlákat legitim módo lehesse elszámoli. Ezt, hogy valami szervezeti forma kell, ha péz forog, akkor valamilye szervezeti formára va szükség, ezt a Szetából taultuk meg. Ezt az Ottilia is tudta és é is tudtam, hogy ez mivel jár. Egy egyszerű köyveléssel, bizoyos tisztségekkel, alapszabályokkal. Tehát tulajdoképpe a Szetából agyjából tudtuk, hogy mi kell egy ilye civil szervezethez. Ehhez modaom kell, hogy a Szetáak jogilag em volt civil szervezeti formája. De a működésből tudtuk, hogy mi kell, hogy ez működjö. A mi oldalukról. De a törtéetbe a másik oldal volt a fotosabb. Nevezetese az, hogy a Fővárosi Taács egyértelművé tette a tárgyalások sorá, hogy em akar itézméyt alapítai. Mi azt godoltuk, hogy válságot meedzselük. Mi em alapító szádékkal idultuk eki, válságot meedzselük civil emberekkét. Az volt a fejükbe, hogy kompromisszumos alapo besegítjük ezeket az embereket egy igatlaba, amit valahogy a párt, meg a taács, meg a em tudom kik, odaadtak, mi segítük ezt beredezi, redet is tartai egy kicsit. De aztá majd a Fővárosi Taács csiálja. Kiderült, hogy erről szó ics. Pézt hajladó adi, de egy új itézméyt egyáltalá em akar alapítai. 32 CIVIL SZEMLE 2010/4

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 33 CIVIL ANZIXX 1990 2010 Az viszot elfogadható volt a számukra em modom, hogy örültek, de elfogadható volt hogy jó, akkor legye egy alapítváy. És akkor az em egy fővárosi taácsi itézméy. De, hogy még eél is differeciáltabb legye ez a megalakuláskori törtéet, a Mehely Alapítváy egyik alapítója maga a Fővárosi Taács. És ezt em is a Fővárosi Taács akarta. Ezt mi akartuk, mert mi em értettük potosa, hogy miért em fővárosi taácsi ez a dolog. És akkor tulajdoképpe beállt ebbe az alapítváyba égy másik alapító. Az egyik az Újpesti Családsegítő Közpot, vagyis Mezei Gyuri. A másik az Oltalom Karitatív Egyesület, vagyis Iváyi Gábor. A harmadik a Szeta, vagyis Solt Ottilia. És a egyedik az úgyevezett Hajléktalaokért Társadalmi Bizottság, vagyis é. És az ötödik a Fővárosi Taács. CSZ: És a demostrálók? Fel sem merült, hogy ők mit alapítók résztvegyeek? GyP: É képviseltem őket, amíg a Blahá a tárgyalások folytak, de ők abszolút jele voltak a tárgyalásoko. Ők midig küldtek delegáltakat a tárgyalásokra. Tehát é csak a közvetítő voltam. A tárgyalások úgy folytak, hogy ott ült velük két-három taácsi ember, ott ült modjuk legalább kettő a hajléktalaok közül, a demostrálók küldöttei, és é, a közvetítő, aki megpróbált a két fél között szótár lei vagy fordító. Még az Ottilia is kőkeméye tárgyalt a Rókával, a Róka az egyik ilye ige aktív, kicsit választott képviselője volt ezekek az emberekek, a csövikek. Tehát szó sem volt arról, hogy ezek a csövik miket tekitettek vola az ő képviselőikek. Mi közvetítettük köztük és a Taács között. És a Taács mögött is ott volt a redőrség, a párt, tehát a másik fél sem csak maga a taács volt. De amikor ezek az emberek már beköltöztek a Vajdára, oatól már ezek a tárgyalások teljese megszűtek. Oa már egy ellátás típusú helyzet alakult ki, tehát, hogy legye kaja, meg világítás, meg fűtés meg ilye dolgok, midaz, ami kell, hogy ott ormálisa érezzék magukat. Azaz oatól kezdve ők már em is tárgyaltak abba az ügybe, hogy lakást kapjaak. De például odaállt a Tuka Zsiga, és azt modta, hogy ti itt mit akartok, hogy itt mi vagyuk az urak. És kétségteleül, egy idő utá, iszoyú agy belső vívódás volt, Gyuris Tamás és kuratórium, latolgattuk, hogy hát itt vaak emberek, akik maguk tarthaták fe a redet és ügyeletezhetéek. Öigazgató redszerbe, hogy ömagukat igazgassák. És akkor például már kokréta felmerült, hogy Tuka Zsiga vezesse, api, operatív api szite a Vajda 3-at. Mit godok, modjuk. És akkor kiderült, amire addig em ayira godoltuk, hogy rögtö kialakult egyfajta kápóredszer. Azaz az öigazgató redszerrel kapcsolatos elképzelés, hogy mi csak kívülről egy szervezet vagyuk, biztosítjuk a kereteket, és ők majd ott bet megcsiálják, mert hogy ez úgyis az övék, ez em vált be, em sikerült, mert kápóredszer alakult ki. De ez azért is érdekes példa, mert Tuka Zsiga aztá ki is lett tiltva, mert bátott másokat, agy balhék voltak be. Teljese tökre is met. És aztá valahogy mégis godozás alá került, a Mehely godozásba vette. Aztá teljese átalakult, és egy idő utá mégis hivatalos alkalmazottja lett a Mehelyek. De akkor viszot már CIVIL SZEMLE 2010/4 33

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 34 CIVIL ANZIXX 1990 2010 em az ősidőkbe voltuk, és akkor már redese, tehát em kápókét, haem mukatárskét tudott dolgozi a Mehelybe. De visszatérve a szervezet alapításhoz volt az öt alapító szervezet. Tulajdoképpe abból égy ember volt, ezt azért mideképp hagsúlyozám, kokrét hús-vér emberek, mert az Ottilia, az Iváyi, a Mezei Gyuri, é, ezek emberek voltak, akik mögött voltak szervezetek, mit a Szeta vagy az Oltalom vagy a CSSK vagy a Hajléktalaokért Társadalmi Bizottság. Ezek közül a Szeta em is volt igazá jogi személy. Az Oltalom egyesület jogi személy volt. Az Újpesti Családsegítő Közpot jogi személy volt, de taácsi itézméy. A Hajléktalaokért Társadalmi Bizottság a mai apig em jogi személyiség, ez egy baráti társaság. És akkor é megírtam az alapító okiratot, valamilye mita alapjá. Egy jogász segített. Az be lett adva, és egyébkét aak idejé ezt apok alatt el is fogadták a bíróságál. Ez arra való volt, hogy akkor jól va, va egy ilye alapítváy, akkor majd ez kapja a pézt, majd a Fővárosi Taács költségvetéséből erre adak pézt az alapítváyak, és az alapítváy majd valamit kezd azzal a Vajda 3-mal. Ez merőbe új helyzet volt. Ez azt jeletette, hogy egyszerre csak a mi felelősségüké vált, hogy mi törtéik a Vajda 3-ba. Nics erre elég idők, hogy elmodjam, hogy pszichése ez mit jeletett. Ottilia egésze mást csiált, politizált, és Iváyi is elsősorba politizált, kokréta em agyo vett részt ebbe az egészbe, de agyo jótékoya adta hozzá a evét. Gyuri dolgozott a CSSK-ba, kivéve, amikor toraterembe ügyeletezett. É meg tulajdoképpe elvileg épp a szociológiai itézetbe kutatókét dolgoztam. Tehát éppeséggel em arra kalibráltuk magukat, hogy egy Vajda 3-ba üzemelő létesítméyt ifrastruktúrával, fetartással működtessük, és főleg, hogy az emberi viszoyokat meedzseljük. Tehát úgy beleestük. Voltak ökétesek, akik már a demostrációhoz is csapódtak, és aztá jöttek, és ügyeleteztek ott a Mehelybe. Közülük kettőt év szerit megemlítek, mert a mai apig oszloposai a Mehely Alapítváyak. Egyik volt az Iré, a Kártyás Iré, a másik a Gurály Zoli. Ők jöttek, és ügyeletet adtak, és persze mások is, soka mások is, aki azóta egész mást csiálak. Civilekről beszélek, szociális mukás em volt ezek közül egy sem, vagy talá a Gyuri az volt, de általába em szakemberekről beszélük. És akkor ott kiderült, hogy a csövik, akik beköltöztek a Vajda 3-ra, azt a magukéak tekitették, azaz em egy itézméyek, haem modjuk egy legálisa elfoglalt házak, egy egedéllyel elfoglalt házak. Ami az övék. És legfeljebb segítő személyzet va, de azok em tulajdoosok. Őket em érdekelte, hogy alapítváy, meg alapítjuk Az ige, persze, hogy segítsük abba, hogy legye eivaló, meg hogy működjö az épület. De eyi. És akkor tulajdoképpe a Vajdába botráy botráyt követett. Egy iferó alakult ki. Rettető ehéz emberek sodródtak ott össze. Férfiak és ők. Semmilye kocepció vagy elgodolás em volt, szóval együtt laktak. Voltak párok, meg em párok. Voltak fiatalok és idősebbek. Természetese fogyasztották az alkoholt, élték az életüket. Ez em egy itézméy volt, ez egy egedéllyel, legálisa elfoglalt ház volt. 34 CIVIL SZEMLE 2010/4

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 35 CIVIL ANZIXX 1990 2010 CSZ: Ahoa a személyzet hazamegy, de ők ottho vaak. GyP: Így va. És em is volt teljese világos a legelső időszakba, hogy mit is keres ott azo túl a személyzet, hogy segít, hogy legyeek elfogadható viszoyok. És aztá persze az iferó miatt egyfolytába elkezdett jöi a redőrség is befele a Vajda 3-ba. Oa a csövik egy része kijárt em tudok mást modai, tehát egyszerűe raboli, és hordták be a rablott cuccokat. És akkor volt, akit sikerült forróyomo követi, és jött utáuk a redőrség, és szerezte vissza az elrabolt magetofookat, meg táskarádiókat. Aztá jött a redőrség aélkül is. Tehát ha valami rablás törtét, akkor már jött oda, hogy biztos oa met ki valaki raboli vagy oda húzódott be valaki, aki ott a VIII. kerületbe, vagy aak a köryéké valami rablást elkövetett. És jöttek a verekedések A Vajda 3-ak a Bagolyvár evezetű kis zugába az úgyevezett radikális fiatalok elég gyorsa kialakítottak egy teljese saját belvilágot. Szipuztak, ki-be jártak az ablako keresztül, és hordták-vitték a cuccokat. Szóval teljese bűtaya lett. Akkor el kellett kezdei valamilye háziredet, hogy valamilye red alakuljo ki. Ez az aarchia elért ott egy olya fokozatot, hogy é elkészítettem egy háziredet, lakógyűlés vagy csoportos megbeszélés formába megpróbáltuk valamilye együttélési szabályokat kialakítai. Ez lett a házired, és ebbe meg is állapodtuk. Itt megit csak moderátorok voltuk, de már fordultuk át házigazdává. Volt aak, hogy valamiféle együttélési szabályok kialakuljaak legitimitása, mert valahogy ez már sokakak teljese élhetetle volt. A radikális fiatalok eléggé elszigetelték magukat a többiektől, mert miattuk jött be a redőrség legikább, és borzasztó dolgokat csiáltak, és a többiek féltek. És emiatt a többiek mellék álltak, hogy ige, jobb lee, ha most már valami kis red is lee itt, valami kis szabályok, hogy mit lehet és mit em lehet. Amikor ezek a szabályok kialakultak és működésbe léptek, akkor a radikális fiatalok agy része rövid idő belül ki is szorult magából a mehelyből. CSZ: Az eredeti ülő demostrálók közül addigra háya voltak bet? GyP: Még voltak bet. A radikális fiatalok, akik szité a demostrátorok között voltak, eél a redcsiálási kísérleti fordulatál kiszorultak. De az idős, de szité épkézláb csövik, azok is markás emberek voltak, ők bet voltak. Nem volt akkora red, mit egy mai itézméybe, de bizoyos szélsőségeket sikerült leszedük. CSZ: Mai szemmel, vagy mai itézméyekhez hasolítva mi volt ez? GyP: Ma ics ehhez hasoló, mert ezek az emberek em agyo vaak bet. Ez úgy ézett ki, mit egy fapados, valóba, csak kisebb szobákba, és sokkal spotáabb módo, kevesebb reddel vagy kevesebb szabállyal. De az volt a léyege a közmegegyezés. Félre értés e essék, semmi erők em lett vola, hogy egy redet rájuk erőltessük. És kétségtele, még hóapokig az utá, hogy valamilye redszer szerit kezdtük el éli ott, még hóapokig fölmerült a probléma, hogy kié a ház. De már em olya élese, de azért fölmerült. És hóapokig tartott, amíg valóba az törtét, amit a mehelyesek soha em szoktak modai, de é midig szoktam ilye bűösök vagyuk amíg ezeket az embereket kliessé tettük. És ez törtét. Tehát tulajdoképpe ők eredetileg beköltöztek idézőjelbe házigazdakét, vagy CIVIL SZEMLE 2010/4 35

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 36 CIVIL ANZIXX 1990 2010 ige erős korlátok között szabad emberkét, és végül is kliesekké váltak, ez hóapok alatt megtörtét. CSZ: Modjuk 90 tavaszára? GyP: 90 tavaszáig már ez így alakult. Bár akkor ez még egy folyamat volt, de akkorra már az ökétesekből fizetett alkalmazottak lettek. Félutas helyzet volt, hogy ki az úr a házba, tehát csak miimális red volt, ayira, hogy augusztus végé be is kellett záruk. Mert em volt igazából itézméyi működés. Tehát már volt házired, már volt stáb, az ökétesekből, már volt valamilye redszer az egészbe, de hát ezt messze em tartotta be folyamatosa mideki. Azért kellett augusztusba bezáruk, mert végül is az törtét, hogy újra kialakult az a peetracia, káosz vagy iferó vagy zűrös működés, ami a legeslegelejé, jauárba. Tehát ez em úgy volt, hogy egy egyszeri szülés, és aztá oatól kezdve folyamatosa világos mide. Augusztusra praktikusa szétverték a házat. Bezártuk, és úgymod fölújítottuk. Nyerse beköltöztük egy úgy ahogy leszerelt teljese alkalmatla mukásőr épületbe, ami a mai apig is totálisa alkalmatla. Tehát ott egy picit föl kellett újítai. Vizesblokkok, de csak miimálisa. Augusztusra midet ledolgoztak. Nyoma em volt a maradék vécékek sem, em lehetett fürdei. Ajtók le voltak szerelve, ablakok ki voltak szedve, szóval ez úgy fölújítás, hogy egyáltalá újra alkalmassá kellett tei, hogy lakjaak bee. Ezt a Fővárosi Taács fizette. Folyamatosa, tök fura módo egyébkét, adta hozzá a pézt, ha kellett. Tehát mit tudom é, egyszer februárba, aztá májusba Leveleket kellett íri, telefoáli kellett, és akkor adták, külöösebb hosszú eljárás élkül. Ezek em voltak agyo agy pézek egyébkét, de adtak pézt. Az itézméyi red megszilárdulása, az alapítváyi fukciók újradefiiálása GyP: Nyáro már ők kliesek voltak. Akkor már mi voltuk a házigazdák, de erőtle házigazdák voltuk. Folyamatosa fölbukkat ez a téma az ő részükről is, mert hatalom átvétel törtét, az volt a kérdés, hogy kiél va a hatalom. CSZ: Ez jogos kérdés, em? GyP: Nagyo primére, élese kell ezt elképzeli. Tehát odaáll eléd Tuka Zsiga, a két méter húsz cetis Tuka Zsiga, és azt modja, hogy mit kerestek itt?. Modja modjuk három már épp valameyire fizetett ökétesek, hogy mit kerestek itt? Miért ti modjátok meg, hogy háykor lehet bejöi? Nem sok szabály volt. Miközbe, mi arra építettük, a legkezdete utá em sokkal, hogy a háziredet ők is akarták. Csak hát amit akarok egyszer, azt em biztos, hogy két hét múlva is úgy akarom, főleg ha é csiálom. Tehát folyamatosa zajlott ez a ki az úr a házál típusú dolog. Eek meg is lett a következméye, mert egész egyszerűe szét lett verve, fizikailag szét lett hordva a ház. És akkor augusztustól össze lett rakva. Nem sok ideig volt zárva, két hét, talá három. 36 CIVIL SZEMLE 2010/4

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 37 CIVIL ANZIXX 1990 2010 És akkor utáa tulajdoképpe már egy beegedős redszerbe lettek beegedve a volt lakók, tehát akik addig is ott laktak. Nem volt szelekció, de újrabeegedés volt. Tehát ugyaazok az emberek jöhettek be, hisz em is volt szempotredszer, miért is e jöhettek vola be. De be lettek egedve. Ez egésze más volt, mit amikor mi futottuk utáuk. És oatól kezdve már be kellett tartai a szabályokat. Hát ez akkor sem volt egyszerű, de akkor oatól kezdve már tulajdoképpe működött egy álladó ügyeleti redszer, meg egy álladó stáb. Meg azok már teamszerűe is működtek, és már kialakult az egészek egy kicsit a rezsime is. Akkorra már volt vezetője, Gyuris Tamás, is eek az itézméyek. Mert az em volt addig. Azaz kicsit az egészek a szervezete is redeződött. És oatól kezdve viszot már mide szempotból úgy működött, mit egy itézméy. Szabályok, főök, mukaidő, fizetés. A stáb maga alakította ki, de egy szabályredszer szerit működött. CSZ: Az egészhez az alapítváyak mi köze volt? Az alapítváy működött, mit itézméy, vagy csak pézkezelő volt? Összeültek az alapítók, és modtak valamit? Egyáltalá, volt kuratórium? GyP: A legelejé ez még em működött. Ebbe az időszakba, amiről mostaáig beszéltük, ebbe az időszakba az alapítváyi szervezet, még em működött. Tehát így, hogy kuratóriumi ülések, em voltak, de mit pézkezelő szervezet működött. Mit számla, bakszámla, ami keresztül metek a számlák. Volt egy ökétes, aki a köyvelést csiálta. Ayit biztosa tudtuk, ez az Ottilia alap testametuma volt, hogy a pézekek redbe kell lei. Lehet sok midet csiáli, meg modai, de a pézekek redbe kell leiük, mert ott lehet megfogi egy szervezetet, ha a pézek icseek redbe. CSZ: Addigra a Mehely és az alapítváy működése teljese külövált, ha jól értem. Volt egy működés, amihez az alapítváyak magáak em volt köze. GyP: Az alapítváyak és tulajdoképpe már az alapítókak se. Tehát azokak a szervezetekek sem volt már magához a Vajdához agy köze. Az emberekek ige. A Mezei ige, az Iváyi ige, bár é em emlékszem rá. Állítólag ő még ügyeletet is adott ebbe a legeslegeslegelső időszakba éháyat. Lehetséges. É azért sem kell, hogy emlékezzek rá, mert em voltam ott mide ügyeletél. Ottiliával egyfolytába volt kapcsolat. Ottilia jött is, de ez más, mit egy itézméy működtetése. Nem is tudom, ez fura, agyo más dimezióba vagyuk most, mit 90-be. Mi ugyaúgy ökétesek voltuk. Ez zajlott, hogy kell szerezi valami kaját, matracot vagy ágyat, és azt valahogy, mit egy ügyes ayagbeszerző, valamelyikük szerzett. Meg hozzá teherautót, meg hozzá egy pasit, aki vezeti, meg ilyeek. Utáa az megérkezik, és arról godoskodi kell, hogy ott valakik, a csövik, meg az ügyeletes, meg mi maguk, leszedjük azt a platóról. Ezt így kell elképzeli. Vagy úgy kell elképzeli, hogy em odajö az Iváyi vagy az Ottilia vagy a Mezei, hogy most kuratóriumi ülést vagy em is tudom mit tartuk. Haem, hogy ott mi megbeszéljük, hogy most mit kell csiáli, de közbe ott vaak a csövik maguk is. Ők maguk is eek az egészek a résztvevői. Meg velük álladóa dumáli kell Szeritem mi CIVIL SZEMLE 2010/4 37

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 38 CIVIL ANZIXX 1990 2010 úgy beszélgettük velük, mit ehéz emberekkel, em feltétleül úgy, hogy ők most itézméylakók, haem hogy együtt akaruk valamit, és egyébkét em tudjuk potosa, hogy mit akaruk. De azt biztos, hogy akargaták, hogy ez e meje gallyra, hogy e robbajo föl, e szedjék szét két ap alatt az egészet. És akkor ebbe a szakaszba valahogy ezeket kellett megbeszéli közöse. Midig is volt mozgás a lakók között, de augusztus utá ez jeletőse lecsökket. Ezt a megszilárdulást azzal is jól lehet példázi, hogy akkor már megvolt, hogy háy férőhely va. Lehet, hogy em így hívtuk, de hát háy ágy va. Kik jöek vissza, ki hol lakik, ott a házo belül. Tulajdoképpe egy álladó társaság. Az álladó társaságot úgy kell elképzeli, hogy ha valaki kipörgött valami miatt, vagy egyszerűe csak elmet, akkor bejöhetett más. Nem valami felvételi redszere keresztül, haem ha valaki be akart jöi, és volt ágy, akkor bejöhetett, és ott alhatott. CSZ: Most 90 augusztusa utá vagyuk, és megszilárdult valami. GyP: Ige, valami itézméyi működés elkezdett kialakuli. Már volt vezető meg stáb, meg ilyeek. De tulajdoképpe eléggé megváltozott a szervezet, meg a szervezeti működés is. Mert mideközbe zajlottak az országgyűlési választások. Az országgyűlési választásokat követőe Iváyi Gábor, meg Solt Ottilia a parlametbe kerültek. Ez az Ottiliáál semmiképp em jeletette azt, hogy e jött vola a Vajdába, de azért regeteg elfoglaltságot jeletett. Nemcsak a parlamet, haem az SZDSZ, meg mideféle, amivel ez az időszak a számukra járt. Ottilia a megalapítástól úgy tekitett a Mehely Alapítváyra, hogy ez egy Szeta filiálé vagy leágazódás. É lakás-, meg hajléktala ügyekkel foglalkoztam már előtte, és akkor az é evemmel meg az é elökségemmel létrejö egy ilye szervezet. Ayiba ez egy érdekes és új leágazódás volt, hogy míg a Szetáak ömagába em volt jogi formája, és eek lett egy jogilag is létező leágazódása. Lakhatási céllal, hogy fedélt adjo az emberek feje fölé. És valahogy adódott, hogy ezt é csiáljam. Ez így volt leosztva. És akkor még az volt a két parlameti képviselő túl, hogy é ovemberbe képviselő lettem a Fővárosi Ökormáyzatba, ami azért szité elég sok elfoglaltságot jeletett. És az is volt, hogy ez most em tartozik szorosa a Mehely Alapítváy törtéetéhez, de ics tőle agyo messze hogy amikor é bemetem a Fővárosi Ökormáyzatba mit képviselő, akkor é még em tudtam, hogy hogy működik egy képviselő, úgyhogy csiáltam egy hajléktalaügyi előterjesztést. És a Fővárosi ökormáyzatak, az első előterjesztése az egy hajléktalaügyi előterjesztés volt. Amiek volt valami tizevalaháy határozati javaslata, amelyek potosa illeszkedtek ahhoz, amit eddig meséltem. Tehát most azo túl, hogy a MÁV-tól meg kell szerezi igatlaokat, meg mideféle ilye teedők, azo túl pézekről is szólt, hogy háy millió foritot kée adi ilye szervezetek, olya szervezetek. Gyurival együtt írtuk ezt az előterjesztést. Szóval tizevalaháy határozati javaslat volt. Összeültük, hogy mi kée, mire lee szükség és akkor így alakultak ki ezek a határozati javaslatok, amiket rögtö teljese egyhagúlag elfogadott a Fővárosi Ökormáyzat. 38 CIVIL SZEMLE 2010/4

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 39 CIVIL ANZIXX 1990 2010 Nagyo fotos fordulat volt persze, mert ez azt jeletette, hogy ietől kezdve már a Főváros, ha mai szempotból ézem, kicsit aarchikusa, de már tudatosa, legitim módo kezdett foglalkozi ezzel. Elég furák azok a dötések és határozatok, de azért legitimek. És ehhez hozzátartozik az is, amit azért szité modaom kell, hogy ugya mi ott egy Földi Mária evű egészségügyi főosztályvezetővel tárgyaltuk még december-jauárba, de miközbe vele tárgyaltuk, akitől totál idege volt az egész helyzet, főleg yugalmat akart, és, hogy e legye ez a balhé, aközbe mögötte volt legalább két olya ember, akik már ott dolgoztak akkor már egykét év óta. Fiatal ELTÉ-s szocpolosok vagy szocmukások, szóval akik az ELTÉ- 86-tól idult képzésből jöttek. Komár Mari és Szabó Judit, akik az apparátusba beosztottkét dolgoztak, és akik iszoyú agy segítőtársaik voltak. És amikor jött az ökormáyzati redszer, tehát a fővárosi redszerváltás, akkor még midig Földi Mária volt a főök, de ez a két beti ember, akikkel mi együtt godolkodtuk, dolgoztuk, sőt, volt, amikor égyesbe ültük le, iszoyú sokat segített a helyzetmegoldásokba. Ők egyáltalá em úgy fogták föl, hogy ez valami idege, távoli és ezzel csak muszájból kée foglalkozi. Egésze más kopoyák voltak. Ők em voltak hatalomba, amikor a tárgyalások zajlottak, tehát azokat befolyásoli sem tudták, de azért agyo jó hátteret tudtak yújtai. Ők értettek ahhoz, hogy háy forit, meg mire, meg hoa lehet megszerezi egy ágyat, hogy kell fővárosilag elitézi dolgokat. A koszolidált alapítváyi működés kezdete Visszatérve a Mehely Alapítváyhoz, ezutá már em volt kérdéses, hogy amikor 90 91 fordulójá el kellett készüli a 91 évi fővárosi költségvetések, akkor abba be kellett építei a Mehely Alapítváy egy éves költségvetését. Nem é állítottam össze, em is a kuratórium, igazából a Komár Mari és a Szabó Judit agya vagy látásmódja, szakértelme kellett ahhoz, hogy agyjából meg tudják becsüli, hogy háy foritra va szükség egy ilye dologhoz, hogy egész évbe működjö. És akkor ez be lett építve a költségvetésbe. És ietől kezdve jö az a fordulat, hogy elkezdődtek a koszolidált kuratóriumi ülések. Persze é agyo figyeltem arra, hogy mik a jogi előírások egy alapítváyra voatkozóa, hogy kell működie, a kuratóriumak hogy kell működie, mik a szabályai, köyvelés, tehát midaz, ami a törvéybe le volt írva. És azt em is kellett ekük modai, az érthető volt. Gyuris Tamás, aki vezette a Vajdát, készített egy éves beszámolót. Egy szakmai beszámolót. És javaslatokat is tett, hogy hogya kée tovább működteti a Vajdát és ezt a kuratórium, ezt a szakmai javaslatot természetese megtárgyalta. CSZ: Kik volt a kuratóriumba? GyP: A kuratórium tagjai abba az időbe az alapítók voltak. Még em volt az a későbbi szabály, hogy az alapító tartso távolságot. Az alapító okiratba is ők a kurátorok. É az egyik alapító vagyok és kuratóriumi elök is vagyok. Ma ez már érde- CIVIL SZEMLE 2010/4 39

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 40 CIVIL ANZIXX 1990 2010 kese éz ki. Az alapítók tartottak kuratóriumi ülést. Ezek léyegébe szakmai megbeszélések voltak. CSZ: Tehát az operatív dolgokba em szóltatok bele? GyP: De beleszóltuk, é aztá végképp beleszóltam. A api dolgokba persze em, ott se voltuk. De a kurátorok ebbe a szakaszba már em foglalkoztak az itézméyel, összejöttek mit agyo jóidulatú szakemberek, és abszolút ivolválta szakmailag megtárgyalták a Tamás elképzeléseit. De em voltak bürokratikus meetek, mert a Tamás is közülük való volt, egy társaság volt, tehát em az volt, hogy igazából jeletést tett és akkor megbeszéltük. Párhuzamos és találkozó törtéetek. A fővárosi hajléktalaellátás kezdetei CSZ: Akkor még midig ez volt az egyetle hajléktalaokkal foglalkozó itézméy vagy addigra már volt más is? GyP: Nem voltak még tisztá hajléktalaokkal foglalkozó itézméyek, de volt más, ekkor már volt más, csak az éppe em volt itézméy. Va egy melléktörtéet, párhuzamos törtéet, ami kicsit később idul. Amikor a Déli-pályaudvaro kezdtek el demostráli a hajléktalaok. Ahol a Nagy Badó Adrás ivolválta magát. A Déli-pályaudvari demostráció alkalmával szité az előbb említett emberek, tehát Földi Mária, Komár Mari, Szabó Judit valahogy egy haszálato kívüli éphadsereg laktayát szereztek meg. Budaörsö. A Déli-pályaudvaro eleve sokkal agyobb tömeg, 100 150 ember demostrált. De mire ők kiértek Budaörsre, addigra voltak háromszáza. Az agyo agyo sok ember! Háromszáz agyo problematikus ember töltötte meg a budaörsi volt laktaya barakkjait. Ezek egésze peetrásak voltak, ott mide abúzus mide iráyba előfordult. Ott egyébkét szité ökétesek dolgoztak, de az egy rémtörtéetté is alakult, amit most em fogok elmeséli. Az ismert evek közül, aki ott kezdte el a hajléktalaügyi pályafutását vagy éritettségét, az a Joli. Oross Joli adott ügyeletet a budaörsi táborba. Ugye é, aki eggyel előrébb voltam, legalábbis már hetekkel korábba voltam hasoló helyzetbe, metem ki a Jolihoz segítei, főleg lelkileg. Hogy hogya lehet azokat a retteetes helyzeteket és emberi állapotokat és hihetetle meyiségű agressziót és borzadályt meedzseli, ami ott volt. Az agyjából meedzselhetetle volt, de Joli heroikus, bóbita lélekkel heroikus küzdelmeket vívott ott. Nem ő volt ott a vezető, ő ott csak ügyelt, de végül is az ő vállára zuhat sok mide. Az fotos mozzaat volt, hogy akkor már megvolt a mita, hogy Mehely Alapítváy. És a budaörsi laktayába em volt meg az a táraság, akik egy ilye típusú szervezetet létre tudtak vola hozi. Akkor már volt ez a mita, mi ezt javasoltuk is. A főváros erre elvileg még akár yitott is lett vola, de em volt ott az az öt vagy hat ember vagy valakik, most azt is modhatám, hogy em volt ott a Mezei, az Iváyi, a Solt, é, ez a égy-öt ember vagy valakik, akik létrehoztak vola ott egy 40 CIVIL SZEMLE 2010/4

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 41 CIVIL ANZIXX 1990 2010 szervezetet. És ez azért fotos, mert ez aztá teljese szét is met. Mide hátráyát végig kellett ézzem Budaörsö, ami abból következett, hogy em jött létre egy olya szervezeti burok, egy védőburok, ami pézügyileg, a pézügyi folyamatokat tisztá leboyolítja, illetve szervezetileg valahogy egy redszert el tud kezdei működteti. És eek abszolút tisztá az volt a következméye, hogy praktikusa fölrobbat az a budaörsi tábor, tehát abszolút káosz alakult ki. Nagy Badó Adrás, aki azt úgy, mit egy spiritusz rektor elkezdte, egy igazi civil ember volt. Személyes civil ügyéek tekitette. De mozgás volt ez, ilye értelembe agyo pozitív, de sose lépett el odáig, hogy egy civil szervezet jöjjö létre. És seki más. De ez azt is jeletette, hogy ott tovább em lehetett működi. Szétverték, egymást is, meg a laktayát is az emberek. Badák alakultak ki, agyo keméy badák. És mire megalakult a Fővárosi Ökormáyzat, addigra az egyik első cselekméye az kellett, hogy legye, hogy valahol létrehozzo egy itézméyt, ahova az emberek átköltözhetek a budaörsi laktayából. Akkor é már bet voltam a Fővárosi Ökormáyzatál. Már átledültük azo a problémá, hogy a fővárosi ökormáyzat alapít vagy em alapít itézméyt. Addigra legitim kérdéssé vált a hajléktalakérdés, így egy másik megürült mukásőr laktayába, a Báya utcába, a Kőbáyai sörgyár mukásőr részlegé szállásolták el őket. A sörgyár alatt, a volt mukásőr laktaya ürese állt, azt szerezte meg a főváros. Jogilag teljese tisztázatla volt a helyzet, em a fővárosé volt az az igatla. De valahogy mit üres mukásőr laktayát megszerezte a Főváros, és oda átköltöztetett mitegy 150 embert Budaörsről. Addigra már csak ayi maradt, a többiek már kiverték egymást. És akkor tulajdoképpe az egész törtéetet elmodhatám előröl, hogy a Báya utcai itézméybe sem volt semmilye red. De míg a Mehely Alapítváyál volt egy szerves fejlődés, a Fővárosi Taácso kívül a égy civilszervezet, voltak ökétesek, azok között voltak, akik ügyeltek, ezekek egy része már ezért fizetést is kapott, és még ezzel együtt is meyi botráy volt, a Báya utcába erről szó em volt. Amikor a Főváros átköltöztette a 150 embert, akkor ott em volt seki. Bár Budaörsre odaküldött a Főváros egy yugdíjas katoatisztet, aki ott megpróbált redet tartai. És amikor átküldte a 150 embert a Báya utcába, akkor a Pitér úr velük met. A Fővárosi Ökormáyzat aztá biztosított még két vagy három emberyi fizetést, a Pitér úr szerzett segítőket a maga kapcsolatredszeréből, és ők tartották ott az ügyeletet. De e godoljuk szociális mukásokra, szakemberekre, haem arra, hogy egy-egy időszakba volt egy vagy két fizetett ember. Akikek mideről godoskodiuk kell: ágy, víz, red, redőrség, fűtés. Mideről. Eek tulajdoképpe modellértelme ayi, hogy emlékszem rá, hogy már tudtam, hogy egy civil szervezetet kée alakítai. Mert a Mehely Alapítváy mide zűrjével együtt azért már úto volt, és látszott, hogy tud működteti egy ilye itézméyt. Nem a mai értelembe, de mégis, tudott biztosítai egy működtetési köryezetet. Valószíűleg Budaörssel is ezt kellett vola csiáli. És amikor em ez törtét, fölpukkadt. És amikor a válság eszkalálódott, em itézméy alakult először, a CIVIL SZEMLE 2010/4 41

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 42 CIVIL ANZIXX 1990 2010 Báya utcába sem, haem csak átköltöztetés törtét. És mide csak akkor kezdődött, amikor már ott voltak az emberek. Ayira mide az átköltöztetés utá törté, hogy még a fűtés is teljese rossz volt. Úgy lettek beköltöztetve az emberek, hogy két ap alatt lerobbat a fűtési redszer, és úgy kellett megcsiáli, hogy ott voltak az emberek. Már létezett egy vízió, egy kép egy civil szervezetről. De ebbe az esetbe em volt ehhez ember, emberi erő, akik összehozták vola a civilszervezetet. Viszot a Főváros már em hárította el a dolgot. Embermetést végzett, fizikailag futott a helyzet megoldása utá. Utáa aztá tulajdoképpe az törtét, hogy em is alapított, mert kiderült, hogy em is kell megalapítai egy itézméyt, mert működött valamije a Fővárosak, amiről tudtuk, de em kapcsoltuk össze redese. Működött a Fővárosak ugyais egy itézméye, amiek több alitézméye volt, amiek a evére sem emlékszem potosa, de modjuk a Fővárosi Taács Mukásés Nővérszálló itézméye. Ezzel foglalkozott a Hajléktalaok Társadalmi Bizottsága, ebből az itézméyből jött Ugi Tibor, akitől az egész törtéet elidul egyébkét. Megit egy mellékszál, de fotos. Az egész história az é metszetemből oa idul, hogy be ülök az Úri utcába, a Várba a Szociológiai Itézetbe, és ott lakásügyekkel foglalkozom, lakás- és városszociológiával. És egyszer csak megjeleik egy ember, Ugi Tibi, egy protestáló írással, és kiderül, hogy az elle protestála ő és esetleg mások, hogy a Fővárosi Taács által fetartott mukásszállóba föl akarják emeli a lakbért. Ugi Tibor, aki sok sok évvel később majd megalapítja a Fedél Nélkül újságot. Nem él már, agyo fiatalo halt meg. Ez 1987-be volt, tehát sokkal korábba, mit amiről most beszélgetük. Hozzám iráyították, mert Akadémia, Szociológiai Itézet, ott va lakás Mi akkor már csiáltuk a szociális dolgokat a Ferge Zsuzsával, azo belül is é foglalkoztam a lakásügyekkel. Tehát akkor beszéljek é a Tiborral. Egy redkívül érdekes tárgyalássorozat zajlott le mélye a pártállami redszerbe. Ez a szálló, ahol a Tibor lakott, ez a Köyves Kálmá körúti mukásszálló, az úgyevezett régi Doháygyár épülete volt, mára ezt már lebotottak. Így aztá a VIII. kerületi országgyűlési képviselővel kellett tárgyalom. Már úgy tárgyalom, hogy a Tibor és é és az országgyűlési képviselő. Akkor a szocialista redszerbe az országgyűlési képviselőt modták, hogy majd ő segíthet abba, hogy a Fővárosi Taács mégse emelje föl a lakbéreket ezekbe a mukásszállókba. És akkor ebből a megkeresésből alakult 1988-ba a Hajléktalaokért Társadalmi Bizottság, amelyek még tagja volt Bogár Szabolcs, Gosztoyi Géza, Morvai Bea, két teljese laikus és később is teljese laikusak maradt fiatal közgazdász egyetemista és é. CSZ: Még midig csak 90-be vagyuk. GyP: Ige, de azért araszoluk előre, mert közbe, ahogy ezt a párhuzamos em civilszervezeti törtéetet, a Báya utcát is éritettük, ami aztá végül is hozzá lett csatolva egy létező fővárosi itézméyhálózathoz, ehhez a bizoyos Fővárosi Mukás- és Nővérszállók evezetű itézméyhálózathoz, aak lett az egysége, és mit fővárosi alitézméy kezdett el működi, ha úgy tetszik, utólag még az is kiderült, 42 CIVIL SZEMLE 2010/4

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 43 CIVIL ANZIXX 1990 2010 hogy akár a Vajdát is lehetett vola így is működteti, csak akkor még em volt meg ehhez a fővárosi szádék. De ez azt is jeleti, hogy a Mehely Alapítváy valami furcsa időpillaatba jött létre, alapítváykét, de mivel az ötödik alapító a Fővárosi Taács volt, részbe fővárosi itézméykét. A feladatok bővülése Az alapítváy 91-be már tervezette, koszolidálta működött. Még midig ugyaazok, az alapítók voltak a kurátorok. Megvolt a köyvelés, és tulajdoképpe a költségvetése is megvolt. Redese működött, mit egy kis civilszervezet. A fő tevékeysége az volt, hogy fetartotta a Vajda 3-at. De emellett pézt is osztott, segélyt osztott a Fővárosi Taács által adott pézből. Ha jól emlékszem 100 foritokat. A hozzáforduló hajléktala emberekek, külöösebb defiíció élkül. Ezekívül ruhát is osztott. És valamilye gyógyszert is osztott, osztogatott, hozzá betérő hajléktala emberekek. De mi az, hogy hozzá betérő hajléktala ember? Szóval hova? CSZ: A Vajdába? GyP: Nem, ebből egyiket se ott. Ruhát a józsefvárosi SZDSZ helyiségébe kezdett el osztai. A józsefvárosi SZDSZ-ek 89 90-be voltak ilye ruhaosztásos akciói, de ez aztá az ökormáyzati választások utá visszaszorult. Ott volt egy ruharaktár. Ezt átvette a Mehely, és oatól kezdve a Mehely osztott ruhát hajléktala emberekek. Ez aztá később megszűt. Pézt, segélyt pedig a Mehely Alapítváy 91-be, az előbb említett Fővárosi Mukás- és Nővérszállók épületébe, a Dózsa 152-be kezdett el osztai. É ugye ekkor már bet vagyok az ökormáyzatba. 91-be a Mehely Alapítváy elkezdte átvei a Fővárosi Mukás- és Nővérszállókra való beutalás leboyolítási redjét. Az volt a fölismerés az előbb említett több szálo keresztül, tehát az Ugi Tibor típusú szálako keresztül is, hogy va egy itézméy struktúra, ahol lakak emberek, és ez alkalmas lee arra, hogy hajléktalaokat befogadjo. De ott mideféle egésze más embereket találtuk. Voltak bee emberek, de agy volt a forgás. És a bekerülést, a bekerülés feltételredszerét, a bekerülés lehetőségét átvette a Mehely Alapítváy. Egész egyszerűe midig voltak jeletkezők a Vajda 3- ra, meg a segély irodá is midig voltak jeletkezők. Bőve voltak, megjeletek a Mehely Alapítváy embereiél hajléktala emberek. Tehát regisztráli lehetett embereket, hogy ha megürül egy hely ebbe az itézméy redszerbe, akkor őket megpróbáljuk bejuttati. Ez iszoyú tárgyalásokat igéyelt, mert eek az itézméyek volt egy igazgatója, meg volt egy sok évtizede működő apparátusa, akik em vették köyedé, hogy oda hajléktala, csöves emberek bekerüljeek. Diákoktól kezdve általába a Fővárosi Taács itézméyeibe dolgozó emberek laktak bee, ővér, pedagógus, kazá- CIVIL SZEMLE 2010/4 43

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 44 CIVIL ANZIXX 1990 2010 fűtő, takarítóő és ezekek rokoai, ismerősei, bárakárki. Ez egy ilye em közismert lehetőség volt, em egy agy lehetőség, de olcsó volt, és több a semmiél. Seki em lett kirakva, de a bekerülés újra lett szabályozva. Ez azért érdekes, mert a Mehely Alapítváy olya tevékeységei által mit ruha osztás, péz osztás került be a Dózsára. Ez a Dózsa földszitjé zajlott. Többszáz ember jelet meg, ez iszoyú helyzeteket jeletett, botráyokat és kofliktusokat az addig yugodt mukás- és ővérszállóba. Tehát a péz-, ruhaosztás és ez a bekerülési feltételredszer a Mehelye keresztül. Valami új fukció őtt ki ezekből, akkor még em tudtuk, de most gyorsítom a dolgot, kicsit agyot ugrok: ezekből őtt ki a Kürt utcai iroda. Kisebb kayarral egyébkét, mert a pézosztást a Mehelytől egy idő utá átvette, és egyébkét jó, hogy átvette a VIII. kerületi ökormáyzat. Majd tőlük, ahol szité em szerették a hajléktala segélyezési feladatot, érthető módo, átvette a fővárosi ökormáyzat, és a mai apig a Fővárosi Ökormáyzat osztja a hajléktalaok segélyeit. Tehát ez így elkerült a Mehely Alapítváytól, de miközbe folyt a pézosztás, még a Dózsá eek a kulcs figurája Gurály Zoli volt regeteg ügyitézés is beidult, mert kiderült, amire addig em godoltuk, hogy meyi mide hiáyzik. Társadalombiztosítási ügyek, személyi igazolváyok pótlása, TAJ kártyák beszerzése, yugdíjazási ügyek. Regeteg ügyitézés volt, amit mai ésszel em lehet elképzeli. Ma, amikor mide be va szabályozva és fizetve, azt em lehet elképzeli, hogy mi muka hárult ott éháy emberre, akik már a Mehely Alapítváy dolgozói voltak. De már elkezdett kialakuli egy mukameet is, a pézosztáso túl ez a bizoyos erős ügyitézéses mukameet. Ezt aztá úgy tudtuk kihozi a Dózsáról, ahol ez folyamatos kofliktusokat jeletett, hogy a Mehely Alapítváy megvette a Kürt utcai volt épfürdő épületet. Egyrészt úgy tudta megvei, hogy valahogy már akkor spórolt pézt a támogatásokból, tehát amit a fővárostól kapott. É em emlékszem arra, hogy célzotta erre a célra kapott vola pézt, és úgy tudom, hogy agyo alacsoy áro adták oda. Viszot alkalmassá kellett tei, és az sokkal agyobb pézbe került. Pályázati pézbe. És akkor oda át tudott mei az ügyitézés. A pézosztás elmet az ökormáyzatok iráyába, és az ügyitézést áttelepítettük a Kürt utcába. Akkor léyegébe ez a két alapegysége működött a mehely alapítváyak. Tehát a Vajda 3 és a Kürt utca. Ami még harmadikkét volt, az egy lakás a Baross utcába, ahol az irodát alakította ki az Alapítváy. Ezt egész egyszerűe haszálatba kapta, a mai apig haszálja. Nem egy agy lakásról va szó. Majd évekkel később, emellé a haszálatba kapott lakás mellé, saját pézből, em pályázati pézből megvette a mellette levő lakást. És ott kialakította az irodá túl a diszpécser közpotot. De ezt em csak irodáak haszálta az alapítváy, haem itt zajlott a személyes godozás is. Azokkal a hajléktalaokkal itt foglalkoztak a most már szociális mukás mukatársak, akikkel hosszabb ideig, itezívebbe, személyre szólóa foglalkozi kellett. Tehát azokkal külö ide jártak és itt folyt a godozás. 44 CIVIL SZEMLE 2010/4

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 45 CIVIL ANZIXX 1990 2010 Nem agy tömegek, de ez midig is külö volt. Külö volt azok, akik a Vajdá lakak, ott persze az ottaiak foglalkoztak velük. Külö volt, akikek az ügyeiket itézték, és külö voltak azok, akikkel hosszabb godozási folyamat volt, akárhol is laktak. Lakhattak az utcá, szívességi lakásba, egy mehelye valahol később. Ez teljese függetle ettől. Tehát idultuk a Vajdából, mit mehelyből, rögtö utáa kezdődött a pézosztás, és azzal összekapcsolódott az ügyitézések. Ez még változó helyszíe, ami aztá majd megérkezik a kilecvees évek közepé a Kürt utcába, már em pézosztással, haem ügyitézéssel. És folyik egyfajta személyes godozás, szité az első évektől a Baross utcai irodába, mit godozási közpotba, de még ott ics diszpécser közpot. És ami aztá agyüzemmé válik, agyüzemi a Mehely értelmébe, az részbe a Vajda, részbe a Kürt utca és aztá kicsit később lesz a Diszpécser, meg egyéb fukciók. Kocepcioális viták változások a működésbe GyP: Még a Vajdához vissza kell meem. Mit említettem, évete kétszer biztosa volt kuratóriumi ülés. Szakmai megbeszélések voltak, és volt is mit megbeszéli, ha csak az előbb említettek mideféle borzadályait vagy kérdéseit elképzeljük. De az egyik agyo léyeges a sok megbeszélést követőe az volt, hogy a Vajdát még a kilecvees évek első felébe átállítottuk idős, beteg hajléktalaok befogadó helyévé. Ez még azelőtt volt, hogy bármilye szabály vagy jogszabály körülvette vola ezeket a törtéeteket. Elkezdett elmúli az a kezdeti zűrzavaros szakasz, és ez em sok sikerélméyt jeletett, em voltak tiszták a célok, hogy így modjam. Külöböző kocepciók is futottak az alapítváyo belül, és végül arra jutottuk, hogy megpróbáljuk a legvédteleebb embereket megfogi vagy befogadi, akikről azt tapasztaltuk a saját működésük sorá, hogy a hajléktalaoko belül is midig hátra szorítják őket az erősebbek. Nagyo sok vita volt ekörül a változás körül. Ugyais a másik ézet az volt, és ez azért érdekes, mert ez a Kürt utca felé vitte a dolgokat aztá, hogy jó, persze, aki már reméytele és idős, beteg, azt persze jó, ha ilye óvó mehelykét befogadjuk. De igazából az lee a feladat, hogy miél előbb elkapjuk az embert, hogy e hosszútávo legye hajléktala. A szakmai stáb megoszlott, de az egyes emberek is változtatták a ézeteiket. Ezt úgy kell elképzeli, hogy például Gyuris Tamás letette a voksot amellett, hogy valami olyasmit kell működteti, ami miél előbb elkapja a hajléktala embert és kisegíti ebből a helyzetből, hogy e legye hossza hajléktala, mert akkor már em lehet semmit csiáli. De ezzel együtt ő volt az is, aki ezt a másik kocepciót, ezt a másik végletet is előhozta. Hát ige. Mert a probléma az ott volt. De eze agyo sokat CIVIL SZEMLE 2010/4 45

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 46 CIVIL ANZIXX 1990 2010 lehetett vitatkozi. A kuratórium is, meg a stáb, meg a Gyuris agyo hossza vitatta, amíg ez a jeletős fukcioális változás bekövetkezett. És ezzel elkezdődött egy új működés a Vajdá. A fölső része, ha megürült hely, elkezdtük olya embereket befogadi, akik idősek és betegek. Ez valószíűleg kiszorító hatást gyakorolt a em idős és beteg még bet tartózkodó hajléktalaokra. Közbe a Vajda alsó részé, a pice traktusba, ami egy teljes ifero és peetracia a mai apig, ott meg elkezdett a Mehely egy klasszikus, mai szóval élve meedékhelyet működteti. Egy úgyevezett egyapos, mideap este sorba állós, beegedős redszert. Tehát egy kettős redszert kezdtük el kialakítai, ami igazából egy hármas. A fölső szite tulajdoképpe álladó helyek, álladó lakók vaak, idősek, betegek. Az alsó szite meg mideap sorba állós éjjeli meedékhelyes működésre álltuk át. És va egy harmadik szárya is a Vajdáak, ahol em api, haem hosszabb, álladó tartózkodásra szolgáló helyet biztosítottuk, em föltétle idős és beteg, haem akár dolgozó emberekek, akik szité hajléktalaok. És külöböző variációk voltak: ilye a már említett Bagolyvár, ahol külö kis rész, ott voltak családok, szóval az ilye krízis hely volt. Vészkrízishely. Ez jeletőse megváltoztatta a Vajda egész célját, működését a kezdetiekhez képest. És aztá később a Mehely ezt a fajta működést hivatalosa is, hajléktalaok idősek otthoává akkreditáltatta a fölső szitet. A Mehely tipikusa az a szervezet volt, és mid a mai apig az, amelyik előbb csiált valamit, és aztá a törvéyhozók, jogszabályalkotók részbe mitát vettek arról a valamiről és aztá betették a törvéybe. A hajléktala idősek otthoához is ie vették a mitát. És akkor később a Mehely is beállt ebbe a hivatalos sorba, jó akkor ezt hívjuk úgy, és akkor erre kap fiaszírozást. De maga az az elképzelés a kezdeti hőskorszaki tapasztalatokból jött, hogy ezt kée működteti. A feladatsorokba még gyorsabba araszolva a Kürt utca alapvetőe ügyitéző irodakét kezdett működi, amellett, hogy agyo hamar megyitottuk ott egy csomagmegőrzőt is em léyegtele melléküzemágkét, ami szité az első ilye szolgáltatás volt, ma sics túl sok. Csomagmegőrzőre is szükségük va a hajléktalaokak. És aztá egy idő utá odaköltözött a Kürt utcába a Fedél élkül szerkesztősége, ami ugye em csak egy szerkesztőség, haem terjesztők és alkotók, hajléktala emberek összejövetele és regeteg velük való foglalkozást is jelet. Itt egy agyo agyüzemű és hosszú évek alatt kicsiszolt ügyitézési szolgáltatás alakult ki. Ne is legye az ember hajléktala vagy e legye hossza hajléktala, de ha már egy csomó papírját elitézzük, meg segélyhez is próbáljuk juttati, meg redbe tesszük a yugdíját, meg sok mide ilyet, akkor már lehet, hogy bele se csúszik olya agyo a hosszútávú hajléktala létbe. Tehát ehhez ez is hozzátartozott. És itt említem meg, hogy em tudom, hogy melyik jogszabály alkotta meg a appali melegedők ormatív fiaszírozása típusú lehetőséget. De azt tudom, hogy, a Kürt utca működéséhez képest sokkal sokkal később született meg az a jogszabály, hogy appali melegedő, meg appali melegedők fiaszírozása. És akkor részbe appali melegedővé akkreditáltatta magát a Kürt utca. Ami új karaktert hozott be. 46 CIVIL SZEMLE 2010/4

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 47 CIVIL ANZIXX 1990 2010 Mert ugya addig is lehetett fürdei és mosi, de ez már a appali melegedőek egy kötelezőe yújtadó szolgáltatása. Ugya addig is le lehetett üli a Kürt utcáak a em ügyitézős termébe, de ilye ücsörgési lehetőség, az már a appali melegedő kötelező szolgáltatása. Talá viszoylag köye lehetett beletei, belefaragi, hogy a Kürt utca az egy appali melegedő. Amit semmiképp em akartuk és a mai apig em is úgy va, semmiképp em akart a Kürt utca appali melegedővé váli, és szerecsére em is vált azzá. Mert az más. Miutá a Kürt utca agyo agyo sok ügyitézést csiált, számokba is agyo sokat, ezért külö megállapodást kötött a Főváros a Mehellyel és még éháy más szervezettel is, a Mehely Kürt utcai ügyitézős mukájára. Tehát ezt az ügyitézési tevékeységet, a Kürt utca elszámolásilag is a Fővárosi Ökormáyzat megredelésére végzi. A Kürt utca ayira em akart hajléktalaok appali melegedőjévé váli, hogy egy idő utá, amikor már láttuk, hogy meyire működik, akkor tulajdoképpe épirodává akartuk alakítai. Egy ilye plusz egyedik típusú épirodává. Tehát, hogy vaak a családsegítő közpotok azokak, akikek va lakcímük, lakóhelyük, illetőségük és így tovább. És midazokak, akik illetőség élküliek vagy illetőségi problémák vaak, azokak az ügyeit a Kürt utca csiálja. Ezt eléggé meg is közelítette. Sőt, mi godoltuk vola arra is, de ez már egész egyszerűe fizikailag em fért bele a Kürt utcába, hogy agyo sok agyo szegéy emberek is segítő helyévé váljo. Még ha ics is illetőségi problémájuk, csak elhajtják őket vagy em találak be a gyerekjólétibe, akkor még ikább a CSSK-k világába, vagy ott em találják meg a szociális boldogulás útját. De ez yitás már kapacitásilag em fért rá a Kürt utcára. Az ügyitézést 2010-ből visszaézve persze rettető ehéz elképzeli, úgy, hogy közbe, tehát az elmúlt 20 év alatt, a kilecvees évek elejétől most ha haladák előre, yíltak külöböző átmeeti szállók, elkezdett kialakuli egy fővárosi hajléktala ellátó redszer, amibe laktak emberek stb., de ügyitézés csak a Kürt utcába volt. Tehát évekig midehoa, mide szegmesből odajártak az emberek itézi az ügyeiket. Ez ma már szerecsére em így va. Ma már agyo sok hajléktala szálló vagy mehelye vagy appali melegedő is elég sok ügyet elitézek, de ez évekig úgy volt, hogy midehoa oda küldték, hogy ott itézze az ügyeit. Mert midehol csak ügyeletesek voltak, vagy em foglalkoztak az ügyitézéssel. Tehát ez agyo más helyzet volt. Ma már ez szerecsére em így va, de attól még a Kürt utcáak így is va bőve ügyfele. Tehát ez egy agy, fotos üzeme volt, emcsak az alapítváyak, haem az egész ellátó redszerek. És akkor még azt is el kell modaom, hogy a Mehely Alapítváy a spórolt pézből megvásárolt egy családi házat is. Részbe távlati befektetéskét is, hogy később esetleg eladja vagy haszosítsa. De mid a mai apig em haszosította, haem a Kürt utcából oda kihelyezte a redkívül megövekedett ügyfélforgalom egy részét, tehát egyfajta filiáléja lett a Kürt utcáak, ahol öállóa elkezdték itézi a hosszabb, boyolultabb társadalombiztosítás, yugdíjazás ügyeket, és az utazási jegyek, utaztatási ügyek is az ügyitézés tartozak. Sokszor jegyet kell adi ahhoz, CIVIL SZEMLE 2010/4 47