Játék irodalommal drámajáték és IKT-használat az irodalomórán



Hasonló dokumentumok
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

HOGYAN LEGYÜNK FIZIKAILAG AKTÍVAK?

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

III. ÓRATERV. Didaktikai feladat. Tanári instrukciók. Idézzük fel, amit az. ráhangolás, az. kulcsszavak írnak fel a tanultakkal kapcsolatosan.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

Felkészítés szakmai vizsgára modulhoz. II/14. évfolyam

Etikus internet és szoftverhasználat Óravázlat Készült: Tusorné Fekete Éva óravázlatának alapján

Kedves Kollégák! Alapelvek

Felkészítés szakmai vizsgára modulhoz. II/14. évfolyam

Fejlesztı neve: VINCZÉNÉ CSETE GABRIELLA. Tanóra / modul címe: ALKALMAZZUK A SZIMMETRIÁT! SÍK- ÉS TÉRBELI TENGELYESEN TÜKRÖS ALAKZATOK ELİÁLLÍTÁSA

TIOP / A

Programozásban kezdőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1

HEFOP/2005/ Felkészítés a kompetencia alapú. HEFOP/2006/2.1.5B Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése

Az actiumi csata modellezése

TÁMOP / A kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése Vas megye közoktatási intézményeiben

HOGYAN TÖLTSÜK AKÍTVAN A SZABADIDŐNKET?

Az én helyem, az én kuckóm III.

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

Beszámoló. Informatika szakkör

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő

A kreatív tudás megalapozása kisiskolás korban

VMT részismereti tanítási gyakorlat Levelező

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP / századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_101_06_B Mikor tanulsz hogyan tanulsz?

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

SZKC_105_06. A modul szerzõi: Kardos Ágnes, Korbai Katalin. a z é n d i m e n z i ó i SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

MIT TEHETÜNK EGY ISKOLAI NAPON AZ EGÉSZSÉGÜNKÉRT?

Alapvető játékformák

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

ÓRAVÁZLAT 8. OSZTÁLYOS KÖNYVTÁR HASZNÁLATI ÓRA

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen

Feladatkörök a kooperatív munkában

Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók

MIT CSINÁL EGY SZOCIÁLIS MUNKÁS?

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata

JÁTÉK KÖZÖSSÉG ÖNISMERET

Programozással ismerkedőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1

MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT

Tanítási tervezet. 1. Tantervi követelmények

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

SZKb_102_01. Bizalomjáték. Készítette: Lissai Katalin É N É S A M Á S I K SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2.

ESZTÉTIKAI-MŰVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZŐKÉSZSÉG KOMPTETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Klasszikus zene műfaj (8-16.

SEGÍTŐ SZOLGÁLATOK, SEGÍTŐ SZAKEMBEREK

DIGITÁLIS TÖRTÉNETMESÉLÉS ÉS KITERJESZTETT VALÓSÁG ÚJSZERŰ LEHETŐSÉGEK AZ IDEGENNYELV OKTATÁSBAN. Fehér Péter PhD Czékmán Balázs Aknai Dóra Orsolya

SZKC_105_05. A modul szerzõi: Kardos Ágnes, Korbai Katalin. a z é n d i m e n z i ó i SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

ALAPADATOK. KÉSZÍTETTE Balogh Gábor. A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek

TÁMOP /08/ Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró)

A szolnoki vár projekt történelem lézergravírozás 3D nyomtatás komplex részprojektje

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.

Az első három perctől

Empátia mások. mondanivalójának megértése 5. ÉVFOLYAM. A modul szerzõi: Andóczi Balogh Éva Palánkainé Sebők Zsuzsanna SZKB_105_03

Fejlesztı neve: Tavi Orsolya. Tanóra / modul címe: DINAMIKAI ISMERETEK RENDSZEREZÉSE, ÖSSZEFOGLALÁSA KOOPERATÍV TECHNIKÁVAL

6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában

A projekt előrehaladása

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom

PÁLYÁZATI LAP AZ ISKOLA A PÁLYÁZAT TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA

TÖMEGMÉRÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSSAL KOFÁK A PIACON

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az TURISZTIKAI SZERVEZŐ, ÉRTÉKESÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ valamint a XXVIII. TURISZTIKA ÁGAZATHOZ

Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés

Bartók Béla életrajz zongora

KÖZLEKEDJ BIZTONSÁGOSAN! (Témahét tervezet)

Beszámoló IKT fejlesztésről

Alkossunk, játsszunk együtt!

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET. TÁMOP-3.1.5/ Pedagógusképzés támogatása. Érintettek. a szaktanácsadás szervezője.

É N É S A V I L Á G. Készítette: ádám Ferencné Szabó Anna Kornélia Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5.

Differenciált tanulásszervezés

Tanulás egy életen át

Dömsödi Széchenyi István Általános Iskola. Arany János Általános Iskolája

A KOMPLEX ALAPPROGRAM BEVEZETÉSE A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN EFOP

Egy informatikai tankönyv bemutatása, kritikája

Óraterv B változat. A pedagógus neve: Izsák Dávid...

LATIN NYELV ÉS IRODALOM MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2017/2018

A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT ÁPRILIS Beszámoló a Fenntarthatósági Témahétről

Családi ünnepek, rítusok

Évfolyam Óraszám 1 0,5

Résztvevői ütemterv. IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program

Osztály: 4. Tanév: 2017/2018. ÓRAVÁZLAT Óraszám:

Tudorka óravázlat Magyar irodalom 4. évfolyam Tudorka 28. oldal

A témahét célja. A témahét kapcsolódási területei

DIGITÁLIS KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE A SZOLNOKI TANKERÜLETI KÖZPONT INTÉZMÉNYEIBEN EFOP

A kompetencia terület neve

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése!

Fejezetek a barokk életmódból és művészetekből

Tippek, trükkök, praktikák a digitális kompetenciafejlesztő képzések megtartásához. Bay Gábor

Átírás:

Játék irodalommal drámajáték és IKT-használat az irodalomórán A program 3 fontos összetevőt foglal magába: a csoportmunkát, mint az óra fő munkaformáját a drámajátékot, amely alkalmat nyújt az irodalmi művek átélésére az IKT használatát, amely napjaink fontos kihívása és elvárása A Játék az irodalommal című jó gyakorlat megvalósítása Ez a feldolgozási forma kiválóan alkalmas az epikai művek feldolgozására, legyen szó akár a Toldi, Mikszáth-novellák vagy Jókai-regény tanításáról. Fontos elv a fokozatosság betartása, ami alatt elsősorban az értendő, hogy a művek értelmezésekor a hagyományos tanári magatartás egyre inkább háttérbe szorul, s a szervező, facilitátor szerepkör kerül előtérbe. Ezzel párhuzamosan nő a tanulói aktivitás és önállóság. A gyakorlat megvalósításához a tanár részéről a számítógép alapfokú ismerete szükséges, az elkészített anyagokat mappákba rendezve el kell helyezni a csoportok laptopján, az elkészült videót le kell tudni játszani az órán. Ehhez legalábbis kezdetben- a számítástechnikus kolléga segítsége szükséges lehet, később rutin lesz belőle. Fontos az, hogy előadandó jelenetekre, részletekre elég idő jusson a felkészüléskor és a tanórán is. Ezért célszerű a feladatokat 1-2 héttel az óra előtt kiadni, s a tanórát lehetőleg 90 percre tervezni. 1-2. óra Az új tananyagként elemezzük a kijelölt műveket/ kiemelt műrészleteket. A lényeg, hogy megismerjék a tanulók az adott szerző stílusának jellemzőit, a szereplőket, helyszíneket, döntéshelyzeteket. Az első órán javasolt a főként frontális munkaforma, tanári magyarázattal, hiszen az alapvetésnek szilárdnak kell lennie a későbbiek önálló feldolgozásához. Az első novella/részlet frontális feldolgozása után a másodiknál már csoportmunkában, szövegértési feladatlappal haladhatunk tovább. Így az előző órán megbeszélt szempontok alapján már könnyebben tud válaszolni a kérdésekre. A második órát a szövegértési feladatlap értékelése zárja. A feladat minden csoportnál ugyanaz. 3. óra Külön feladatok csoportmunkában történő feldolgozása Ezen az órán a tanár által választott novellák/ részletek csoportmunkában történő feldolgozása történik. Az előző órán a gyerekek csoportfeladatként kapják meg az általuk feldolgozandó novellákat/ részleteket. Az órára mindenkinek kötelező elolvasnia azt, s rövid tartalomleírást kell készíteniük házi feladatként. A tanórán minden csoporttag külön feladatot kap, a végén összefoglalják a mű/részlet legfontosabb jellemzőit, és megbeszélik a részlet dramatizálását. Szükség szerint tanári irányítással. 4-5. óra Az eddig megismert novellák alapján a jó gyakorlat megvalósítása A tanultak összegzése, IKT-használattal, drámajátékkal.

Az órán a gyerekek sokféle feladatot oldanak meg, ezek nagy része az ő önálló, tanórán kívüli tevékenységükre alapozott. Mindenképpen szükséges a gyerekek részéről a számítógép alapfokú ismerete, a PowerPoint és a Word használata, felnőtt segítséggel a videó készítésben/-vágásban/ való jártasság. Mivel kell tehát készülni? Egy páros a ráhangolás fázisában az otthon előre elkészített feladatsorát mutatja be a csoportoknak. Egy ppt-s feladatsorral vagy bármilyen játékos feladattal- készül, ami a tanár által előre megszabott tananyagot kérdezi vissza. Pl. életrajz, keletkezéstörténet, stílus. Ez a csoportoknál levő mappában található 1. feladat, amit a csoporttagoknak közösen kell megoldaniuk, majd a tanári asztalon levő számítógép segítségével a páros ellenőrzi a csoportok munkáját. Kivetíti a helyes megoldást. A csoportokon belül egy-egy kém biztosítja a korrekt ellenőrzést. A második mappában levő csoportfeladat elkészítése a tanár feladata. Valamelyik novella / vagy műrészlet helyes sorrendbe helyezése, vagy kakukktojás-feladat lehet a soron következő munka. Ezt is célszerű ppt-ben elkészíteni, de megoldható lyukas szöveggel vagy keresztrejtvénnyel is. A drámajáték feladatát előre ki kell adni a csoportoknak, bár mindenki előtt ismert műveknél jó lehet az improvizáció is, figyelve arra, hogy akkor több időt kell hagynunk. / 1-2 hét a felkészülési idő/ A záró, reflektáló feladat szabad csoportválasztással / 3-10 fő/ történik, közösen kiválasztott mű/műrészlet felvétele iskolán kívüli környezetben./ Ezt a feladatot legalább két héttel előbb ki kell adni a vágás és egyéb összehangolás miatt./ A jó gyakorlat során ezek a feladatok kerülnek bemutatásra, megbeszélésre, értékelésre. A csoportmunka és a drámajáték a tanórán és a tanórán sőt iskolán!- kívül hatékonyan segíti a gyerek- és élményközpontú pedagógiát. A drámajáték alkalmazása a csoporttagok közti kapcsolat megteremtését és erősítését szolgálja. A kiadott feladatok a tanórán, iskolán kívül is közös tevékenységre sarkallják a gyerekeket. Nagy szerepet kap a kreativitásuk, a szervezőkészségük, fejlődik az előadókészségük. Saját maguk alakíthatják ki a szerepköreiket a rendezőtől a fő-és mellékszereplőkig, Az előadások az órán kerülnek megmérettetésre, a siker az egész csoportnak dicsőséget jelent. Szakmai szempontból a gyerek átéli a műveket, elkészíti saját olvasatát, interpretációját, ezáltal közel kerül az adott irodalmi alkotáshoz, nem külső szemlélője többé, hanem átélője. Eszközigény: A felvételek elkészítéséhez a csoportoknak kamerára, esetleg fényképezőgépre van szüksége, a lejátszáshoz laptopra és projektorra. Az alkalmazott jó gyakorlat két kiemelt területen hatékony. Az egyik a szövegértésszövegalkotás kompetenciaterület, a másik az IKT-használat. A szövegértési feladatok során a diákok sokrétű szerepkörben és kommunikációs helyzetben próbálhatják ki magukat. Változatos szóbeli és írásbeli szövegfajtákat alkothatnak. Ez a drámajátékon kívül, ahol önálló értelmezést kell adni az irodalmi műveknek, leginkább a laptopon kapott csoportfeladatok által érvényesül.

A fejlesztő szövegértési-szövegalkotási feladatokat nem papíralapú ismerethordozókon, hanem egy ppt-n vagy feladatlapon, digitális formában kapja a csoport. Ez számára érdekesebb, látványosabb, a képi világot is beemeli a szövegközpontúság mellé. Így a laptop működtetésén keresztül a számítógép használatában is fejlődik. Megtanulja használni, sőt kreatívan alkalmazni az informatikai és kommunikációs technológiákat. Gyakori alkalmazás mellett ő maga is képes lesz önálló fejlesztésre, animációkat, videókat, ppt-ket készít. Élménnyé válik ez által az irodalom. Különösen fontos ez a nehezen olvasó, de a számítógéppel szívesen foglalkozó fiúk esetében. Eszközigény: minden csoport számára egy-egy laptop, egy tanári laptop, projektor A fejlesztés lépései: Kezdetben csak tanári ppt. segítette a munkát, majd a kreatívabb gyerekek, párosok bevállalták, hogy ők is szívesen csinálnak totót vagy más játékos feladatot. Majd ezt kombináltuk az órai csoportos laptop használattal, ahol minden csoport külön mappában kapta a feladatokat. Ma már csoport helyett páros munka is előfordul, váltott számítógép-használattal. Az egyéni és csoportban való fejlesztés kiemelt lehetőségeként került IKT-használat mellé a drámapedagógia. A tanuló átéli, eljátssza, szinkronizálja a kiadott epikai részletet. A videók készítése volt az utolsó elem. Alkalmazási körülmények: Bármilyen tanulócsoport megfelelő. A csoportokban / 4-6 fő/egy gyereknek kell biztosan kezelnie a gépet. Az otthoni feladatok megoldására is elég, ha egy csoportban egy számítógép van. Az otthoni videó nem szükséges, délután a tanár is felveheti a jelenetet az iskolai géppel. Eredmények: A diák : Motiváltabb lesz az irodalomórákon. Mert köze van az előadáshoz, érdekesebb a feladat. Fejlődik a szociális kompetenciája. Jobban kötődik a csoporthoz, az osztályhoz. Mert közös munkában dolgoznak, fontos a jó együttműködés. Fontossá válik a csoportteljesítmény. Nem csak egyéni teljesítmények értékelődnek, hanem főként a csoport teljesítménye a hangsúlyos. Nő az egyéni felelősségérzete. Ha nem teljesít, a csoport kerül hátrányos helyzetbe. Valamilyen feladatot vállalnia kell. Fejlődik a kreativitása, az előadókészsége. Erre a drámajáték nyújt kiváló lehetőséget. Tudatosabb IKT-használat. Könnyebben használja a számítógépet, az infokommunikációs technológiát. A számítógép kezelését látja a társaitól, tanárától, majd ő maga is készít feladatokat. Bővül az iskolán kívüli fejlesztés lehetősége. A tanuló az iskolán kívül is foglalkozik a tantárggyal. Az előre kiadott feladatok miatt szükség van próbákra, közös felkészülésre. A gyerekek által készített projektfeladatok magukért beszélnek. A diákok élményként élik meg az irodalomtanulást, szívesebben vesznek részt a hagyományos szervezésű órákon is, önállóbbak, fejlődik az önismeretük, bátrabban adnak elő, felvállalják a véleményüket.

A tanár: A jó gyakorlatot alapfokú számítógépes ismerettel rendelkező magyartanár kolléga meg tudja szervezni és elő tudja készíteni. A lebonyolításban kezdetben segítségére lehet a számítástechnikus, de később ezt szerepet átveheti egy ügyes diák is, különösen 7-8. évfolyamtól.