Stratégiai tervezés a közigazgatásban

Stratégiai tervezés a közigazgatásban (Kádár Krisztián) Tartalm I. Bevezetés... 3 II. A stratégiák helye a krmányzás flyamatában... 3 1. A stratégia és stratégiai tervezés fgalma... 3 2. A krmányzás fgalma... 6 3. A szakplitika fgalma... 9 4. Szakplitikai eszközök... 10 a. A szabályzás... 10 b. Szervezet létrehzása... 11 Önellenőrző kérdések... 12 III. Az integritás fgalmának összefüggése a stratégiai tervezéssel... 13 1. Az integritás fgalma... 13 2. Szervezeti integritás... 14 3. Integritás eszközei... 15 a. Szabályzási megfelelőség (cmpliance)... 15 b. Szűkebb értelemben vett integritási eszközök... 16 IV. A krmányzati stratégiai irányítás rendje... 17 1. A Krmányzati Stratégiai Irányítási Rendszer (KSIR) alapelvei... 17 2. A Krmányzati Stratégiai Irányítási Rendszer működése... 18 3. Stratégiai tervezési tér... 19 a. A kötelezően előkészítendő stratégiai tervdkumentumk... 21 b. Nem kötelezően előkészítendő stratégiai tervdkumentumk... 22 c. Nymn követés és értékelés... 24 Önellenőrző kérdések... 25 V. A közigazgatási váltzásk természetéről... 26 1. A váltzásk kezdeményezői... 26 2. Idődimenzió... 28 3. Módszer... 28 Önellenőrző kérdések... 30 VI. A közigazgatás stratégiája: a Magyary Prgram... 31 1

1. A Magyary Prgram kiindulópntjai... 31 a. Helyzetfelmérés a magyar közigazgatás állaptáról... 31 b. A Magyary Prgram fgalmi keretei és műfaji sajátsságai... 32 c. Magyary Zltán szakmai munkássága... 33 2. A Magyary Prgram célrendszere... 33 a. Átfgó cél: a hatékny nemzeti közigazgatás... 33 b. Stratégiai célkitűzések... 34 3. A Magyary Prgram beavatkzási területei... 35 a. Szervezet... 36 b. Feladat... 37 c. Eljárás... 37 d. Személyzet... 38 e. Átfgó feladatk... 38 4. A Magyary Prgram végrehajtása... 41 Önellenőrző kérdések... 41 Irdalm... 42 2

A stratégia egy megértendő flyamat, mintsem egy tanítandó diszciplína. (Jhn L. Thmpsn) I. Bevezetés A fenti mttó gndlatát magunkra alkalmazva, nem kívánunk sem stratégiakészítésre, sem stratégiai tervezésre tanítani. Célunk az aktuális közigazgatás-fejlesztési dkumentumk ismertetésén keresztül annak bemutatása, hgyan kezeli a krmányzat a szervezetrendszer és az eljárásk hatéknyságának javítását, a közszlgálati emberi erőfrrás fejlesztését. A tantárgy részét képezi a Magyary Zltán Közigazgatás-fejlesztési Prgram kapcslódó prjektjei és refrmflyamatai beavatkzási lgikájának ismertetése. A tantárgy tervezési vetülete a rendszerező, stratégiai szemléletmódt közvetíti, és hzzásegít a közigazgatási tervezés működési flyamatainak megismeréséhez, ideértve egyes prjekttervezési ismereteket is. A tantárgy keretében tvábbá a közigazgatás felépítését, szervezetrendszerét érintő legfntsabb váltzásk ismertetésére is sr kerül. A menedzsmenttudmánykban és különösen azk kifejlődésekr jelen lévő anglszász dminanciának köszönhetően a stratégiai tervezés mibenlétének és módszertanának tárgyalásakr nem kerülhetjük meg a hazai közigazgatási jgias szemlélettől eltérő fgalmkészlet rövid bemutatását. II. A stratégiák helye a krmányzás flyamatában 1. A stratégia és stratégiai tervezés fgalma A hadtudmányk már az ókrban fglalkztak a stratégiai tervezéssel, hiszen a hadjáratk és csaták előkészítésére, mint az ellenség legyőzésének végső céljáhz vezető alapfeltételre tekintettek. Ugyanakkr a stratégiai tervezés mint fgalm a menedzsment és az igazgatási kntextusában csupán a XX. század másdik felében kezdett el hódítani. A stratégiai menedzsment kezdetben a magánszféra szervezeteinél jelent meg a vállalati stratégiák elterjedésével, majd hamar az üzleti tudmányk egyik legdinamikusabban fejlődő területévé nőtte ki magát. Ezzel szemben a közszférában később és földrajzilag is tagltabban került a tudmánys figyelem középpntjába, gyakrlati alkalmazása pedig csak a 2000-es években vált általánssá. 3

Mindenek előtt szükséges a stratégia fgalmának és szerepének beaznsítása, amit tudmányterülettől és elméleti irányzattól függően skan megkíséreltek már 1. Az egyes definíciók közös fgalmi elemeinek kiszűrésével a stratégiát a következőképpen határzhatjuk meg: (1) egy biznys célállapt elérése érdekében (2) végzendő cselekvések (3) hsszabb távú terve, amely a (4) végrehajtáshz szükséges erőfrrásk biztsítását (5) időben kiterjedten gndlkdva teremti meg. A stratégiai tervezés pedig nem más, mint ennek a hsszú távú tervnek a módszertanilag következetes kidlgzása, beleértve a ciklikusan visszatérő újratervezés és finmhanglás fntsságát is. Az egyes fgalmi elemeket az alábbiakban fejtjük ki részletesebben. (1) A stratégiai tervezés időbeli meghatárzttsága feltételezi, hgy adtt szervezet megfgalmazza azt, hnnan hva kíván eljutni, mi az a jelenlegitől eltérő célállapt a jövőben, melyet el kíván érni. A stratégiai tervezés srán ennek megállapítása egyfelől a jelenlegi helyzet minél pntsabb leírásával, elemzésével (pl.: SWOT, PEST analízis), valamint jellemzően küldetésnyilatkzat (misszió), jövőkép (vízió) és a két állaptt összekötő célk, célkitűzések meghatárzásával történik. (2) Az előbbiekben meghatárztt kiinduló és célállapt közötti út megtételének hgyanját cselekvések (akciók) kauzális, k-kzati srrendjében kell meghatárzni. Az akciók az eszközök, erőfrrásk felhasználásának módját jelentik a célk elérése érdekében. Ezt jeleníti meg a beavatkzási lgika (ábrázlásának eszköze a lgikai keretmátrix). (3) A stratégia egy tervdkumentum, amely a jelenben írja le a jövőben végrehajtandó tevékenységeket. Ebből a stratégiai tervezés két fnts jellemzője következik: egyrészt az írásbeliség követelménye, miszerint módszertani szabályk mentén, dkumentált módn kell a tervezést elvégezni; másrészt az a körülmény, amely a váltzó külső/belső környezeti tényezőkből fakadóan a tervezéskr számttevő mértékben becsült jövőbeli események biznytalan vltából fakad. A stratégiai tervezés srán az előrejelzés biznytalanságát a szcenárió- (frgatókönyv-) elemzéssel, kckázatkezelési tervvel, flyamats méréssel és az újratervezhetőség biztsításával lehet ellensúlyzni. (4) Miként a stratégia nem állhat meg a célk és tevékenységek meghatárzásánál, úgy a tervezésnek sem szabad figyelmen kívül hagynia a végrehajthatóság követelményét. Mit ér az a terv, amely világs célkijelölés mentén lgikus beavatkzási rendet vázl fel, de figyelmen kívül hagyja a rendelkezésre álló, illetve szükséges erőfrrásk felmérését? A stratégiai tervezés srán ezért kiemelt hangsúlyt kell kapjn egyfelől a meglévő és 1 A stratégiai tervezés különböző fgalmainak gyűjteményét ld. Yung, Richard D. (2002) Perspectives n Strategic Planning in the Public Sectr 4

beszerzendő humán- és materiális erőfrrásk számba vétele, az egyes akciók megvalósításáhz rendelése, másfelől a végrehajtó intézmények és személyek felelősségi rendjének kialakítása. Előbbit az erőfrrásterv, beszerzési terv, utóbbit az intézkedési terv hivattt rögzíteni. (5) Az időbeliség a stratégiai tervezés fő mtívuma. A stratégia a tervdkumentumk közül jellemzően a hsszabb távú célk leírására alkalmas, amely tehát a jelenlegi és a célállapt közötti időtartamt fgja át. A tevékenységek (és célk) lgikai egymásra épülése ugyancsak feltételezi az időbeni meghatárzttságt, amelyet ütemterv (ún. Gantt-diagram) frmájában ábrázlhatunk. A stratégiai tervezésnek ugyan nem fgalmi eleme, de működési elve a ciklikusság, amely az önmagába visszatérő fejlesztési flyamatt jelöli. Ennek lényege, hgy a tervezés alapján megtörténik a végrehajtás, majd annak ellenőrzése és értékelése, végül az így kinyert infrmációk visszacsatlásra kerülnek az újabb (újra)tervezési flyamatba. Ezáltal biztsítható a tervezési flyamat és rajta keresztül az egész beavatkzási ciklus flyamats fejlesztése, finmhanglása. Ehhez szrsan kapcslódik a széles körben elterjedt PDCA-elv, amely egy önmagába záródó hurk, a flyamats fejlesztés alapmdellje. Lényege, hgy a tevékenységeket újra és újra meg kell ismételni a fejlődés érdekében. A mindennapi életben is alkalmazzuk a PDCA-t: kitűzzük a célt magunk elé, majd megtervezzük a hzzá szükséges feladatkat, eszközöket, ha nem érjük el a célt, végiggndljuk a dlgkat, hgy miért is nem sikerült, majd miután feltárjuk a prbléma gyökerét, újra cselekszünk. A flyamats ismétlődés a PDCA-ciklus srán egyre magasabb szinteken (már nem kör hanem spirálszerű ábrázlással) következik be. CSELEKEDJ TERVEZZ Act Plan Check D ELLENŐRIZD CSINÁLD A fenti stratégia-definícióból nem véletlenül hiányzik az alany, hiszen attól függően beszélhetünk különböző szintű stratégiákról, hgy ki végzi a stratégiai tervezést (avagy kire vnatkzik a stratégia). Eszerint a közszektrban a szervezeti szintű (intézményi) stratégiáktól megkülönböztethetjük az ágazati szintű (szakplitikai) stratégiákat, egészen a minden szektrt átfgó nemzeti szintű (rszág-) stratégiákig, sőt, az rszágkn átívelő (kn)föderatív szintű (pl. európai uniós) stratégiákig bezárólag. A stratégiai tervezéssel szemben támaszttt másik fő követelmény az egyes szinteken megállapíttt célk hierarchikus illeszkedése. Eszerint minden stratégia megalktásakr figyelemmel kell lenni az adtt szervezetet körülvevő stratégiai térre, amelyben más fölé- vagy mellérendelt szervezetek, illetve releváns szakplitikai területek 5

stratégiáival való kherenciát kell biztsítani. Azn kapcslatk esetében, ahl tetten érhető az alá-fölérendeltségi vagy más függési visznyk, a hierarchikus jelző arra utal, hgy egy alsóbb szinten lévő stratégiai célrendszer nem lehet ellentétes egy felsőbb szinttel, illesztenie (akár módsítania) kell saját célkitűzéseit. Ennek előnye, hgy a szervezet a tevékenység megvalósításával nem csupán saját céljait teljesíti, de hzzájárul a magasabb szintű célk teljesítéséhez is. Például egy állami fenntartású egyetem stratégiájának megtervezése srán alapvetően fnts az Európai Unió stratégiai dkumentumaihz (pl. A Felsőktatás Fehér Könyve), vagy az ktatási krmányzat által meghatárztt ágazatplitikai priritáskhz való kapcslódás. Emellett ugyanakkr a felsőktatásra jellemző működési flyamatk bemeneti és kimeneti tényezőivel kapcslatban indklt lehet a közktatási (milyen hallgatók jönnek be a felsőktatásba?) és a fglalkztatási célkitűzések (milyen végzettségre van szükség a munkaerőpiacn?) számba vétele. A szakterületi mellett a földrajzi régióra vnatkzó területplitikai stratégia és kapcslódó gazdaságfejlesztési stratégia, de akár a magánszféra vállalati stratégiái is alkalmasak lehetnek az összhang biztsítására. 2. A krmányzás fgalma A szervezés- és vezetéstudmányk irányítás fgalmával rknítható a krmányzás (gvernance), amely ugyanakkr nem egy szervezet vagy egy hierarchikus szervezetrendszer, hanem egy egész plitikai közösség, az állam irányítására vnatkzik. A krmányzás nem csupán a végrehajtó hatalm fejének, a krmánynak a tevékenységét jelöli, sőt bővebb a krmány irányítása alatt álló szervezetrendszer, a közigazgatás tevékenységénél is. A krmányzás alanyai ugyanis az állami szervek körét jelentik, melyben közpnti szerep jut az államvezetés csúcsán álló krmánynak, de helyet kap a törvényhzó szerv is, valamint a krmány hierarchikus irányítása alá nem tartzó, különböző fkú autnómiát élvező állami szervek (pl.: Magyar Nemzeti Bank, Gazdasági Versenyhivatal, Állami Számvevőszék), és egyes félállami civil szervezetek is (pl.: Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács). 2 A krmányzás tartalma is jelentős átalakulásn ment keresztül az állami feladatk flyamats bővülésével. A közhatalm gyakrlása, mint klasszikus államfunkció kiegészült egyre több közszlgáltatás nyújtásával, ami együtt járt a közfeladatt ellátó szervezetek még hetergénebb összetételével. Következésképpen a közigazgatásn kívüli szervezetek által elláttt közfeladatk kntrllálása, a közintézmények működtetése új 2 A krmányzat (gvernment) fgalma szintén több jelentésárnyalattal bír. Az európai értelmezésbe a törvényhzás és az igazságszlgáltatás nem tartzik bele, míg az amerikaiba például igen. Ettől függetlenül a legfntsabb krmányzási döntések a törvényhzó szervek hatáskörébe tartznak. A plitikatudmányban pedig a két fgalm szembeállításával jelzik a centralizált krmányzat elvéről való áttérést a társadalmi aktrkkal való kllektív krmányzás paradigmájára. 6

típusú eszköztárat és felkészültséget is igényel az államvezetés részéről. A megnövekedett funkciók és a szűkülő erőfrrásk hamar ráirányíttták a figyelmet az állami feladatellátás alacsnyabb színvnalú vagy költségesebb megszervezésére. Ily módn az állammal szembeni klasszikus jgállami követelmények (demkratikus hatalmgyakrlás, közhatalm törvényhez kötöttségének elve) is kiegészültek az átláthatóság, elszámltathatóság, krrupció-mentesség, és nem utlsó srban a hatéknyság és eredményesség követelményével, amelyet összefglalóan a jó krmányzás elveinek is nevezhetünk. Az Európai Unió Bizttsága 2001-ben Fehér Könyvet adtt ki az európai krmányzásról (Eurpean gvernance), és ebben lényegében két prblémát jelöl meg kiindulópntkként: a hatéknyság és a legitimitás hiánya. A Fehér Könyv elismeri, hgy az EU-nak mint plitikai entitásnak csekély a legitimitása az európai plgárk előtt, és ez részben azzal magyarázható, hgy még azknak az elvárásknak sem tud megfelelni, amelyek egyáltalán felé irányulnak. Azt is evidenciaként kezeli ugyanakkr, hgy a plitikai rendszerbe, a krmányzatba vetett bizalm általában gyengül az európai rszágkban, és ezért újfajta krmányzási és kmmunikációs eljáráskra van szükség. Az EU kntextusában különösen indklt krmányzásról beszélni, hiszen a klasszikus krmányzati működés helyett a frmális prcedúrák és infrmális megegyezések, plitikai alkuk sajáts keverékéből áll. 3 A krmányzás mértéke és terjedelme történelmi krktól és földrajzi régióktól függően egyaránt váltzhat. A plgári demkráciákn alapuló mdern államk esetében még napjainkban is gyakrlati relevanciájú viták flynak arról, hgy hl húzódjanak az állami szerepvállalás határai a minimális éjjeli őr állam és az mniptens állam, valamint a gyenge és erős állam között felrajzlt krdináták mentén. A krmányzás mértékének az állami szereppel is összefüggő mérőszáma a krmányzati kapacitás (state capacity), amely a krmányzati akarat eredményes végrehajtásáhz szükséges képességet határzza meg. 4 Az európai rszágk krmányzati kapacitása meglehetősen nagy: a krmányk képesek a stratégiai tervezésre, és a stabil közigazgatási apparátus révén az abban leírtak végrehajtására. Ehhez szükségük van erős belső és külső legitimációjukra. Ugyanakkr Európán belül a krmányzás tekintetében is jelentős különbségek vannak. Nyugatn és Északn erősebb a jgállami krmányzás kulturális alátámasztása, erősebbek a jgi tradíciók, a többség a jgszabálykat követni akarja. Keleten és Délen visznt sk bjektív és szubjektív akadályba ütközik a jgállam érvényesítése: másk a tradíciók, a kulturális szint. 5 3 Jenei, György (2005) Közigazgatás-menedzsment, Budapest: Századvég Plitikai Iskla 4 Hix, Simn (1998) The Study f the Eurpean Unin: the new gvernance agenda and its rival, In: Jurnal f Eurpean Public Plicy, Vl. 5., N. 1. 5 Sárközy, Tamás (2012) Magyarrszág krmányzása 1978-2012, Budapest: Park 7

Végezetül szóljunk a krmányzás céljáról is, mint ennek a stratégiai tervezési szintnek a jövőképéről. A krmányzás a közjó, a közfeladatk megvalósítása érdekében történik. A közjó knkrét jelentését természetesen már az adtt állam stratégiai szintjén kell feltölteni tartalmmal (pl. a magyar krmány jó állam kncepciója). A jó állam a Nemzeti Együttműködés Rendszerének állameszménye. [ ] Ennek megfelelően azt kell elérnünk, hgy az állam jól lássa el a társadalmtól kaptt feladatát, teljesítse azt, amit a plgárk elvárnak tőle, és valóban töltse be mindazkat a szükségleteket, amelyek kielégítése céljából létrejött. [ ] A jó állam pzitív célkitűzés. Az efelé való törekvés természetszerűleg magával vnja az államt gyengítő lyan negatív jelenségek elleni küzdelmet, mint amilyen a krrupció, vagy a bürkratizmus, de látókörét nem szűkíti le ezekre. Ahgy a jó rvs sem a betegséget, hanem a beteget akarja meggyógyítani, vagyis egészségessé akarjuk tenni. [ ] Az állam és a piac egymást kiegészítve egyaránt a közjót szlgálják. A közjó aznban sérül, ha az állam lyan feladatkat lát el, amelyeket a piac jbban el tudna látni, vagy ha a piac lát el valójában az állam által ellátandó feladatkat. Nekünk kell meghatárzni az állam által ellátandó feladatkat, illetve azkat, melyeket a piacnak célszerűbb ellátnia. A jó állam erős, de nem attól, hgy a gazdaság és társadalm minél több területét igyekszik az irányítása alá vnni, hanem azért, mert hatékny együttműködési rendszert alakít ki a gazdasággal és a társadalmmal. [ ] A jó állam legfőbb ismérvei a nemzet és tagjainak felemelkedése és szabadsága. Mindenekelőtt a közérdeket, a nemzet és valamennyi plgár érdekét szlgálja. [ ] Fenntartható, és felelősséget vállal mind a ma élő, mind az eljövendő nemzedékek érdekeiért. [ ] A jó állam hzzájárul a társadalm és a gazdaság versenyképességéhez és pártlja azkat az egyéni érvényesülési törekvéseket, amelyek a közösség számára is hasznsak. Tudja, mikr kell beavatkznia és mikr kell visszahúzódnia, ha beavatkzik, tudja, mit kell tennie, és képes is annak véghezvitelére. [ ] A jó állam a társadalmi együttélés rendjét biztsító jgállam, amelyben senki sem áll a törvények felett vagy a törvényeken kívül, és senki sem szegheti meg következmények nélkül az együttélés szabályait. [ ] A jó állam tiszteletreméltó és hiteles. Tekintélye teljesítményéből fakad, valamint abból, hgy mindenki számára nyilvánvalóan a közjóért munkálkdik. A jó állam így helyreállítja az állami intézményekkel és a közszereplőkkel szembeni bizalmat és példát mutat az egész társadalmnak bizalmból, együttműködésből és az értékteremtő tevékenységek elismeréséből. 6 6 Kivnat a Jó állam kncepcióból, KIM, 2010 8

3. A szakplitika fgalma Az irányítás tartalma legyen akár szervezeti, akár krmányzási szintű, mindig valamilyen plitika (plicy). A magyar nyelvben a plitika szót hasnlóan a legtöbb európai nyelvhez száms értelemben alkalmazzuk, és ezért csak nehézkesen tudjuk kifejezni azt a fgalmi distinkciót, amelyet az angl nyelv a plitics és a plicy között tesz. 7 A plitics a plitika flyamatát, a plitikai cselekményeket és küzdelmeket jelenti, a plicy pedig a plitika tartalmát, vagy inkább a tartalmi értelemben vett plitikát. 8 Erősen leegyszerűsítve, de a különbség lényegét mégis jól érzékeltetve azt szkták mndani, hgy a plitics az, amit az államhatalm megszerzéséért és megtartásáért tesz egy párt. A plicy pedig az, amit már e hatalm birtkában, krmányként megtesz. 9 A szakplitika, és az lyan összetételek, mint az ktatásplitika, gazdaságplitika, agrárplitika stb. arra utalnak, hgy az adtt plitika nem az egész társadalmat, hanem csak egy ágazatt, egy szakterületet érint, és ezáltal azt a képzetet kelti, hgy inkább szakmai, mint plitikai, vagyis az adtt terület tartalmi értelemben vett plitikáját, plicy-jét fejezik ki. A szakplitikák magukban fglalják az adtt területtel kapcslats krmányzati célkat, értékeket és a megvalósításukhz kapcslódó eszközöket is. A szakplitikák tehát általában nem köthetőek egyetlen intézményhez, hanem a társadalmi prblémáhz kapcslódnak. A szakplitika kifejezés nehézsége, hgy szkásszerűen csak a krmányzás szintjén értelmezzük, szervezeti szinten nem, sőt: a hatálys jgi szabályzásban a szakplitikai jelző a szervezeti (intézményi) ellenpárjaként szerepel. 10 Az ktatásplitika típusú összetételek között vannak aznban kivételek, ilyenek például a humánplitika, de a befektetési plitika, vagy a bérplitika is. Ezek nyilvánvalóan tartalmi értelemben vett plitikák, de nem a plitikai közösség, hanem egy szervezet, vagy szervezetrendszer szintjén értelmezendőek. Nem krmányzási, hanem szervezeti döntések tartalmának megjelölésére szlgálnak, tehát plicy-k, de nem public plicy-k. 7 A fentieken kívül az angl nyelv még a plity fgalmát is ismeri, amely a plitikai berendezkedést, az alapvető plitikai intézményrendszert jelenti. 8 A plicy fgalmának magyar nyelven történő kifejezésére több próbálkzás is történt, ilyenek például a közplitika és a szakplitika kifejezések. A szakplitika kifejezéshez rkn megldás, ha a plitika szót valamilyen szakterületre utaló kifejezéssel összetételben alkalmazzuk (pl.: ktatásplitika). A plitics fgalmának magyar nyelvű kifejezésére talán a hatalmplitika kifejezés a legalkalmasabb. A plicy magyarítására tett kísérletek rendkívül értékesek, és a tvábbiakban is célszerű használni azkat, sajnálats módn aznban az angl kifejezésnél némileg szűkebb jelentéstartalmat hrdznak, illetve más módn is félreértésre adnak lehetőséget. A közplitika kifejezés valójában nem is a plicy, hanem a public plicy magyarítása, így egyértelműen csak a krmányzás tartalmának megjelölésére alkalmas, a szervezetekére nem. Aznban éppen azért mivel a közplitika a public plicy tükörfrdítása, azt is jelzi, hgy vannak másfajta plicy-k, tartalmi értelemben vett plitikák is a közplitikán kívül. 9 Gajduschek, György Hajnal, György (2010) Közplitika, Budapest: HVG-ORAC 10 Lásd: 38/2012. (III. 12.) Krm. rendelet a krmányzati stratégiai irányításról 9

A tvábbiakban a szakplitika kifejezést használjuk annak a fgalmnak a kifejezésére, amelyet az angl nyelv a plicy szóval fejez ki. Ebből az következik, hgy a szakplitika szót a megszkttnál tágabb értelemben értjük, vagyis nem csak az ágazati, szakterületi public plicy-t értünk alatta, hanem mindenféle public plicy-t, és minden egyéb plicy-t is, a szervezeti szinten értelmezett plicy-kat is ideértve. Bár szinte túlkínálat mutatkzik a szakirdalmban a szakplitikák és rkn fgalmak definíciói terén, témánk (stratégiai tervezés) szempntjából két meghatárzást külön kiemelnénk, miszerint a szakplitikák/közplitika: krmányzati stratégia, illetve stratégiai döntéshzatal, ide értve a döntéselőkészítést és a megvalósítást is. (Gajduschek György) 11 az a flyamat, amelynek srán a krmányzat plitikai vízióikat prgramkba és intézkedésekbe ültetik át, azért, hgy eredményeket, azaz a mindennapi életben szükséges váltzáskat valósítsanak meg. (Az Egyesült Királyság Fehér Könyve) 12 4. Szakplitikai eszközök A szakplitikákat rögzítő stratégiai tervdkumentumknak elengedhetetlenül szükséges elemei a szakplitikai célk és az ezek eléréséhez választtt szakplitikai eszközök meghatárzása. A szakplitikai eszközök a szakplitikai célk megvalósítását szlgálják, a szintén szakplitika részét képező beavatkzási lgikának megfelelően. A beavatkzási lgika annak a felételezett (!) hatásmechanizmusa, hgy a szakplitikai eszközök segítségével végrehajtandó egyes szakplitikai intézkedések hgyan fgják megvalósítani a stratégia hierarchikus rendszert alktó céljainak egyikét, és ezáltal hgyan fgnak hzzájárulni a szakplitika közpnti céljának megvalósításáhz. A lehetséges szakplitikai eszközök közül az integritás szempntjából kettőt szükséges kiemelni, a szabályzást és a szervezetalakítást. a. A szabályzás A szabályzás azt jelenti, hgy biznys kötelező, és adtt esetben kikényszeríthető magatartásszabálykat vezetünk be, és ezáltal úgy alakítjuk a szabályzás alanyainak viselkedését, hgy az egy szakplitikai cél megvalósulását szlgálja. A szabályzás alanyai (vagyis az emberek, akikre a meghztt szabályk vnatkznak) mindig eldönthetik, hgy követik-e a szabályzást vagy attól eltérően viselkednek. Ha megszegik a szabálykat, akkr általában szankcióval kell szembenézniük, amely lehet a szabályzási hatalm birtksa által alkalmaztt 11 Gajduschek-Rssiter (2002) A közplitika frmálásának gyakrlata a brit és a magyar közigazgatásban, Lndn-Budapest: Magyar Közigazgatási Intézet-Civil Service Clleges, 3.. 12 Lusk: Közplitikai eszközök és technikák az Egyesült Királyságban. In: Gajduschek-Rssiter (2002) 135.. 10

szankció, de lehet a szabályszegő társas környezete, vagy akár saját lelkiismerete által kiszabtt szankció is. 13 A szabályzás alanyai számára a rájuk vnatkzó szabályknak való megfelelésnek mindig vannak (pénzben nem feltétlenül kifejezhető) költségei, ami abból származik, hgy vannak dlgk, amiket egyébként megtennének, de a szabályk miatt nem tehetnek meg, és vannak dlgk, amiket nem tennének meg maguktól, a szabályk mégis azk megtételét várják el tőlük. A szabályk megszegése tehát egyfajta relatív nyereséget (a szabálykövetés költségének megtakarítását) jelenti számukra. A szabályzó hatalmmal felruháztt döntéshzók ezért lyan szankciókat igyekeznek meghatárzni a szabályk megszegésének esetére, amelyek a szabályzás alanyai számára a szabályszegéstől várható nyereségét meghaladó költséget jelentenének. A szankciók alkalmazása aznban általában nem teljes biznyssággal következik be a szabálysértések esetén. Sk szabálysértés, illetve szabálysértő rejtve marad, vagy a szabályzási hatalm birtksa más kból nem képes érvényesíteni a kilátásba helyezett szankciót. A szabályzás, mint szakplitikai eszköz tehát mindig csak többé-kevésbé érvényesül, vagyis a szabályzás alanyai csak részben igazítják hzzá viselkedésüket a szabálykhz. A szabályzás ugyanakkr nem csak ezért nem tekinthető teljesen megbízható szakplitikai eszköznek. A valóság gyakran rácáfl az előre feltételezett beavatkzási lgikára, és a szabályzás még akkr sem feltétlenül az azt indkló szakplitikai cél irányába hat, ha egyébként szinte tökéletesen érvényesül. b. Szervezet létrehzása A szervezet létrehzása, mint szakplitikai eszköz azt jelenti, hgy emberek egy szabályztt és hierarchikusan rendezett csprtját bízzuk meg a szakplitikai cél elérésével. Ez nem csak a közösségi szakplitikák szintjén értelmezhető, szervezeti szakplitikai célk is indklttá tehetik, hgy egy szervezet egy másik neki valamilyen módn alárendelt szervezetet vagy szervezeti egységet hzzn létre. Természetesen egy szervezet saját maga shasem minősül szakplitikai eszköznek a saját szakplitikája szempntjából, egy valamilyen szempntból felette álló szervezet szempntjából aznban általában annak tekinthető. A szervezet, mint szakplitikai eszköz önállóan általában nem alkalmazható, hanem valamely más szakplitikai eszköz alkalmazásáhz szükséges. Például a szabályzás, mint szakplitikai eszköz alkalmazása is általában 13 A szabályzási hatalm birtksa a teljes plitikai közösség szintjén az állam, amely aznban a szabályzási és a szankcióalkalmazási funkcióit elkülönült szerveken keresztül valósítja meg. Az egyszerűség kedvéért ettől mst eltekintünk, és az államt egységként kezeljük. 11

szükségessé teszi a szabályszegéseket felderítő és a szankciók kiszabásáról gndskdó szervezet vagy szervezetrendszer létrehzását. A szervezetek tehát gyakran a szabályk betartatására jönnek létre, ugyanakkr maguk is szabályzás alanyai. Természetesen a szervezetek, pntsabban a szervezetek működtetésében résztvevő személyek számára is költséges lehet a szabályk betartása, és relatív nyereséggel járhat azk megszegése. A szervezeteknek ezért maguknak is rendelkezniük kell lyan belső szereplőkkel, amelyek feladata a szabályszegések felderítése és szankcinálása. Hasnlóképp, az az állam, vagy felsőbb szervezet, amely az adtt szervezetet szakplitikai céljai eszközéül létrehzta, általában szintén megpróbál gndskdni a szervezet esetleges szabályszegéseinek felderítéséről és szankcinálásáról. Annak a felderítés nehézségein túli kait, hgy a szabályk szankciói nem érvényesülnek teljes biztnsággal, jelentős részben a szabályk tvábbi szabályk alá rendelt szervezetek általi szankcinálásban kell keresnünk. Minden szabály szankcinálására szervezetek szlgálnak, a szervezetekre vnatkzó szabályk szankcinálására pedig tvábbi szervezetek de nem a végtelenségig. Két k van, amely együttesen kizárja, hgy valóban minden szabály szankcinálásának intézményes feltételei fennálljanak, vagyis, hgy minden szabállyal kapcslatban rendelkezésre álljanak szabályszegések felderítésére és szankcinálására szlgáló szervezetek. Az egyik a szabályk és a szervezetek egymást biztsító srának az elvi végtelensége, a másik pedig a szervezetek működtetésére felhasználható erőfrrásk végessége. 14 Arra a klasszikus kérdésre, hgy ki őrzi az őrzőket, kénytelenek vagyunk azt válaszlni, hgy az őrzők őrzőinek az őrzőit már senki sem őrzi. Az őrzők egymásra épülő sra esetleg lehet hsszabb, de a végén mindig van valaki, akiinek már senki nem biztsítja a szabálykövető eljárását. Önellenőrző kérdések 1. Mit jelent a stratégiai tervezés időbeli meghatárzttsága? 2. Mit jelent a ciklikusság elve a stratégiai tervezés srán? 3. Melyek a jó krmányzás elvei? 4. Határlja el a plitika (plitics) és a közplitika/szakplitikák (plicy) fgalmát! 14 Krábban ugyan nem említettük, de a szervezetek létrehzása a nyilvánvalóan költséges, és a kifejezetten a szakplitika megvalósítására rendelt álló erőfrrásk jelentős mértékű felhasználását eredményezi, míg az önmagában tekintett szabályzás inkább csak a szabályzás alanyai számára költséges.) 12

5. Milyen közplitikai eszközöket ismer? III. Az integritás fgalmának összefüggése a stratégiai tervezéssel 1. Az integritás fgalma Az előző fejezetben megismertek, vagyis a tág értelemben vett szakplitika, a szakplitikát előzetesen, megismerhető módn rögzítő stratégiai dkumentumk, a stratégiai dkumentumkból megismerhető szakplitikai célk és szakplitikai eszközök, közöttük pedig különösen a szabályzás és a szervezetalakítás fgalmainak bevezetése lehetővé teszi, hgy az integritás fgalmát is a stratégiai tervezés kntextusában érthessük meg. Az integritás fgalma személyekre és szervezetekre is értelmezhető, és lényegében mindkét esetben a tényleges viselkedésnek, működésének a valltt értékeknek való megfelelőségét értjük alatta. Magától értetődőnek tűnhet, hgy a valltt értékeink határzzák meg a viselkedésünket, ez aznban krántsem minden esetben van így. A társadalmtudmánykban ezért is használats a valltt és a követett értékek megkülönböztetése. Ha az integritás fgalmát frmálisan és mindenek felett pntsságra törekedve használjuk, akkr meg kell különböztetnünk az etikusság fgalmától. Etikai szempntból elsősrban cselekedeteket értékelünk, de akár nézeteknek, azn belül pedig valltt értékeket is értékelhetünk etikai szempntból. Például az nem helyes, ha egy férfi házimunkát végez nézet, mint valltt érték attól függetlenül is lehet etikai értékelés tárgya, hgy az ezt valló férfi egyébként végez-e házimunkát, vagy sem. Integritásról visznt ebben az esetben csak akkr beszélhetünk, ha az illető nem végez házimunkát. Ha valaki etikai szempntból elitélendő értékeket vall, de ezekkel szembemenve etikailag helyes cselekedeteket hajt végre, akkr ebben az esetben nem beszélhetünk integritásról, mint ahgyan abban a skkalta gyakribb esetben sem, amikr valaki etikai szempntból helyes elveket vallva követ el, az adtt értékekkel szembenálló, etikai szempntból helytelen cselekedeteket. Ugyanakkr, ha valaki etikailag elitélendő értékeket vallva követ el az adtt értékeknek megfelelő, etikailag szintén elitélendő cselekedeteket, ugyanúgy fennáll az integritás, mint abban a skkal inkább kívánats esetben, ha valaki etikailag helyes értékeket vallva, azknak megfelelő, etikailag helyes cselekedeteket hajt végre, etikailag helyes viselkedést valósít meg. A gyakrlati jelentősége természetesen ennek az utóbbinak van, ezért a gyakrlatban az integritás fgalmáhz hzzáértjük, hgy az etikailag 13

helyes értékekkel kapcslatban valósul meg. Ugyanakkr fnts, hgy az etikusság fgalmától függetlenül is értelmezni tudjuk az integritás fgalmát. Ez két fnts előnnyel is jár a számunkra. Egyrészt az integritás fgalma egyéneken kívül szervezetekre is könnyen és közvetlenül alkalmazható, míg az etikusság, az erkölcsösség inkább csak átvitt, némileg módsíttt, kiterjesztett értelemben. A másik hallatlan előny, hgy az integritás, mint mérce kránt sincs úgy kitéve a szubjektivitás kckázatának, mint az etikusság. Az etikusnak mindig csak valamilyen meghatárztt etikai nézetrendszer alapján tudunk megítélni valamit, vagyis a saját etikai értékeink alapján ítéljük meg a másk által valltt értékeket és a másk által végrehajttt cselekedeteket. Az integritás ennél skkal bjektívebb módn megítélhető, pusztán a valaki által valltt értékek és az általa megvalósíttt viselkedés összevetésével. 2. Szervezeti integritás Szervezetek esetében integritás alatt az adtt szervezetnek a szervezet kinyilváníttt céljainak, elveinek és értékeinek, valamint a rá vnatkzó szabályknak megfelelő működését értjük. A szervezet által kinyilváníttt célk alapvetően nem másk, mint azk a szakplitikai célk, amelyek megvalósítására az adtt szervezetet létrehzták. Ennek megfelelően a szervezet legfelsőbb szintű céljait nem maga állapítja meg, hanem az állam vagy másik szervezet, amely szakplitikai céljai érdekében létrehzta azt. Ezt nevezhetjük az adtt szervezet küldetésének is. Ennek megvalósításáhz természetesen minden szervezet kialakítja a saját szakplitikáját, azn belül saját szakplitikai céljaival, amelyek az integritás megítélése szempntjából szintén jelentőséggel bírnak. A szervezetre vnatkzó szabályk részint szintén a szervezet felett álló plitikai közösségtől (állam), vagy másik szervezettől származnak, a szervezetek aznban belső szabályrendszereket is kialakítanak saját működőképességük, célelérési képességük biztsítása érdekében. Az integritás mindkét szabálycsprtnak való megfelelést megköveteli. Az elvek, valamint az ezek részeként is értelmezhető értékek nem mindig válnak láthatóvá mindien szervezet tekintetében. Kinyilváníttt célk és szabályk nélkül elképzelhetetlen egy szervezet, közvetlenül kinyilváníttt elvek és értékek nélkül aznban működőképes lehet. Ennek ellenére minden szervezetnek vannak elvei és értékei, amelyek ha máshnnan nem is, a célkból és szabálykból kikövetkeztethetők, mint amelyek, azk indklását nyújtják. Itt is igaz aznban, amit a stratégia dkumentumkban megismerhetővé tett szakplitikákról írtunk: dkumentált frmában történő kinyilvánítás esetén a szervezet tagjai számára skkal egyszerűbb viselkedésüket hzzáigazítani a szervezet elveihez és értékeihez, és akár aznsulni is azkkal. 14

3. Integritás eszközei A szervezeti integritás biztsítására szlgáló eszközöket két fő csprtra szthatjuk, a keményvnalas szabályzási megfelelőségi és a puhább szűkebb értelemben vett integritási eszközökre. a. Szabályzási megfelelőség (cmpliance) A szabályzási megfelelőségre anglul, illetve nagyvállalati körökben gyakran magyar szövegkörnyezetben is a regulatry cmpliance, vagy egyszerűen csak a cmpliance kifejezést alkalmazzák. A szabályzási megfelelőség alapgndlata a kívülről kaptt szabályknak való megfelelés biztsítása, a belső flyamatk részletes szabályzása, és azk széles körű ellenőrzése által. 15 A szabályzási megfelelőségi megközelítés aznban óhatatlanul beleütközik a szabályzással, mint szakplitikai eszközzel kapcslatban kifejtett krlátkba. A túl sk szabály követése a szabályzás alanyai számára egy biznys pnt után annyira költségessé válik, hgy egyre nagybb relatív nyereséggel jár a szabályk megszegése, az ellenőrzési, kivizsgálási és szankcióalkalmazási tevékenységek pedig szintén jelentős költséggel járnak, ezért nem flytathatóak krlátlan mértékben. Ugyanakkr az ellenőrzésre hivattt személyek és szervezeti egységek tevékenysége csak egy biznys pntig ellenőrizhető más személyek és szervezeti egységek által. A szabályzásnak, mint szakplitikai eszköznek sajátssága, hgy nem feltétlenül igényli, hgy a szabályzás alanyai tudatában legyenek azknak a szakplitikai célknak, amelyek elérését a szabályzás szlgálja. A szabálykat követhet valaki anélkül, hgy aznsulna azk céljaival, vagy akár bármit is tudna ezekről a célkról, ilyenkr aznban a szabálykövetésre vagy szabályszegésre vnatkzó döntéseit kizárólag a szabálykövetés költsége, és így a szabályszegéstől várható relatív nyereség, valamint a szabályszegés szankciója és a szankció bekövetkezési valószínűsége alapján hzza meg. A szankció természetesen nem kizárólag intézményi, hanem egy kisebb vagy nagybb közösség által a társas kapcslatkban érvényesített szankció, és kizárólag belső, lelkiismereti szankció is lehet. Ez aznban már átvezet minket a szűkebben vett integritási eszközök területére. Amíg kisebb-nagybb közösség, vagy a saját lelkiismeret által alkalmaztt szankció kizárólag a szabályk betartásának általáns elve 15 A tágabb értelemben vett megfelelőség, cmpliance ugyanúgy magában fglalja a puhább integritási eszközöket, ahgy a tágabb érelemben vett integritás is a szűkebb értelemben vett szabályzási megfelelésieket. A tágabb értelemben vett integritás és a tágabb értelemben vett megfelelőség lényegében azns jelentésűek, egymással akár felcserélhetőek is lennének. A közszféra esetében ugyanakkr célszerűbb az integritás kifejezést alkalmazni mivel annak jelentésárnyalata jbban kifejezi az önkénes aznsulásn, nem pedig üzleti érdeken alapuló megfelelést. 15

megsértésére tekintettel kerülnek alkalmazásra, addig még a szabályzási megfelelőség határán vagyunk, amikr aznban ettől eltérő elvekre, értékekre vagy akár aznsulásig elfgadtt célkra tekintettel történik az, egyértelműen elhagyjuk a szabályzási megfelelőség területét. b. Szűkebb értelemben vett integritási eszközök Az emberek evlúciós sikere, hgy csprtban és így szervezetben is képesek és hajlamsak arra, hgy elképzeléseiket, vélekedéseiket és viselkedésüket összehanglják, és intézményes szabályk és szankcinálási intézményrendszer nélkül is azns irányba fejtsenek ki összehanglt erőfeszítéseket. 16 Minél nagybb és összetettebb társadalmakban élünk ez a képességünk annál nehézkesebben érvényesül, ugyanakkr tvábbra is rendelkezésünkre áll, és működik, igaz magától elsősrban kisebb közösségek esetében. A nagybb közösségeknek ide értve a plitikai közösségeket és a szervezeteket is alapvetően két lehetőségük van, hgy összehanglják tagjaik működését. Az első a szabályzás, amely nem épít az emberek természetes összehanglódási hajlamára, sőt gyakran szembekerül azzal, mivel az részérdeket képviselő kisebb csprtknál természetesebb módn érvényesül. A másik lehetőség a közös célk, elvek és értékek kinyilvánítása, és az ezek iránti elköteleződés tájékztatási és ktatási eszközökkel történő elősegítése. Az állam, mint plitikai közösség esetében jól megfigyelhető e kétféle megközelítés együttes de, jól elkülöníthető, általában más-más területeken való alkalmazása, ahgy azt a következő idézet is mutatja: A hazáért élek és halk, az államnak meg adót fizetek. És annak ellenére, hgy adót fizetni lényegesen könnyebb, mint meghalni, mégis több emberről hallttam, aki lelkes örömmel halt vlna meg a hazáért, de sha senkiről nem hallttam, aki szívesen fizetett vlna adót (Zágn István: Az anya meg a szülő). Míg az adózást az államk hagymánysan szinte kizárólag szabályzási eszközökkel próbálják elérni, addig az önfeláldzó hazaszeretetet régóta elsősrban az ktatás, a kultúra és a tömegtájékztatás puha eszközeivel igyekeznek kialakítani plgáraikban. Ugyanakkr semmiféle elvi lehetetlenség nincs abban, hgy ilyen puha eszközöket az adózással kapcslatban is alkalmazzanak. A szűkebb értelemben vett integritási eszközök hasnlóképpen működnek a szervezetek tekintetében is. Feladatuk, hgy közvetlen aznsulást érjenek el a szervezet céljaival, elveivel és értékeivel, annak érdekében, hgy a szervezet tagjai ne csak akkr kövessék ezeket, ha egy részletesen megfgalmaztt szabály, illetve annak betartásának szrs ellenőrzése erre kényszeríti őket. A szűkebb értelemben vett integritási eszközök közé tartznak a képzési és tájékztatási prgramk, valamint mindenekelőtt a vezetői példamutatás. Ahhz aznban, hgy ezek valóban hatni tudjanak, szükség van a szervezet céljai, elvei és értékei mindenki számára megismerhető frmában történő 16 Csányi Vilms (2000) Az emberi természet, Budapest: Vince Kiadó, 209-222.. 16

kinyilvánítására. Az elvek és értékek tekintetében ezt a feladatt leginkább a különféle etikai kódexek töltik be, a célk tekintetében pedig a stratégiai tervezés eredményeképpen létrejött stratégiai tervdkumentumk. Ha ilyenek nincsenek a szűkebb értelemben vett integritási eszközök nem, vagy csak nagyn alacsny hatásfkkal alkalmazhatók, a tágabb értelemben vett integritás biztsítása pedig kizárólag a szabályzási megfelelőség önmagában mint láthattuk elégtelen eszközeire marad. A stratégiai tervezés eredményeképpen létrejövő tervdkumentumk tehát döntő jelentőségűek a szervezeti integritás biztsítása szempntjából. Ezek részletes bemutatására a következő fejezetben kerül sr. IV. A krmányzati stratégiai irányítás rendje Az előző fejezetekben ismertetett elméleti alapvetéseket követően a tananyag tvábbi két fejezetében a stratégiai tervezés absztrakt (krmányzati stratégiai irányítás rendje) és knkrét szintjén (közigazgatás-fejlesztési stratégia) a hazai krmányzati működésben, krmányzásban megvalósuló gyakrlati megldást ismertetünk. 17 A Krmány 2012 elején elfgadta a krmányzati stratégiai irányításról szóló rendeletét 18, amelynek lényege, hgy a stratégiai szemlélet a krmányzati tervezési tevékenység részévé váljn, a tervezés egységes, strukturált rendszerbe illeszkedjen, és a stratégiai dkumentumk a krmányzati célkat képezzék le azns módszertan mentén. Ennek életre hívását az a felismerés siettette, hgy a krmányzat különböző szervezetei által előkészített és a krmányk által elfgadtt (illetve hatálys) műfajilag és módszertanilag igen hetergén, átfedésben (és akár ellentmndásban) lévő stratégiaszerű dkumentumk csupán azn egyszerű knál fgva sem végrehajthatók, hgy a kumulált frrásigényük messze meghaladta a teljes éves állami büdzsé kiadási ldalát. Ez önmagában jelezte a krdináció, és benne a módszertanilag megtámgattt szakmai krdináció égető hiányát. 1. A Krmányzati Stratégiai Irányítási Rendszer (KSIR) alapelvei A KSIR-t létrehzó krmányrendelet az alábbi alapelvi szintű követelményeket támaszttta a rendszerrel és használóival szemben: 17 Jelen fejezet jelentős mértékben támaszkdik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által az ÁROP- 1.1.8. Stratégiai irányítás megújítása a közpnti közigazgatásban c. kiemelt prjekt keretében készített Krmányzati Stratégiai Irányítási Módszertani Útmutató (2012.06.10.) c. dkumentumra. 18 A krmányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Krm. rendelet 17

A krmányzati stratégiai irányítás keretében biztsítani kell a krmányzati tevékenység kiszámítható, előre prgramztt megvalósulása érdekében a stratégiai tervdkumentumk és a kapcslódó krmányzati intézkedések összhangját. A krmányzati stratégiai irányítás a stratégiai tervdkumentumk előkészítésének, elfgadásának és megvalósításának, a stratégiai tervdkumentumk elfgadását követően a nymn követésnek és értékelésnek, valamint a felülvizsgálatnak a meghatárztt eljárásrend alapján ismétlődő tevékenységeire épül. A hsszú távú, a középtávú és a rövid távú stratégiai tervdkumentumkat úgy kell kialakítani, hgy a rövidebb időtávt felölelő stratégiai tervdkumentum a hsszabb időtávra szóló stratégiai tervdkumentummal összhangban legyen. A stratégiai tervdkumentumknak és azk megvalósításának illeszkedniük kell az összkrmányzati célkitűzésekhez, azk a nemzeti érdekek és a nemzetplitikai célk érvényesítését szlgálják. A stratégiai tervdkumentumk előkészítésénél figyelemmel kell lenni a területi adttságkra, tvábbá kidlgzásuk srán érvényesíteni kell a területi és területi felzárkózási szempntkat. A krmányzati stratégiai irányítást egyszerűen és átláthatóan kell kialakítani és működtetni. 2. A Krmányzati Stratégiai Irányítási Rendszer működése A stratégiai irányítás eredményeként a krmányzati szervek képessé válnak a szakplitikai, intézményi, majd azn belül a személyekre szabtt célk összekapcslására, s azn belül megjelölni a rövid- és középtávú priritásaikat, az intézkedésekhez rendelni a felelősöket és a szükséges erőfrráskat, nymn követni ezek ütemezett megvalósítását, valamint szükség szerint beavatkzni a flyamatkba. 18

5. Mnitring és értékelés Stratégiai teljesítmények nymn követése és értékelése, jelentések, 4. beszámlók készítése Megvalósítá Intézkedéscsprt s k, frrásk becslése,- megtervezés tervezése, e indikátrk megtervezése A KSIR hárm lábn áll: 0. Stratégiaalktási prjekt megtervezése Minisztériumi feladatkisztás, prjektterv elkészítése, munkaszervezet összeállítás 3. Szakplitikai tervezés Alternatívák kidlgzása, részletezése, hatásvizsgálata, célk kibntása 1. Helyzetelem zés Környezetelemzés, stratégiai mező elemzése, kihívásk aznsítása 2. Tervkncepc ió megalktása Fejlődési irányk,szcenáriók aznsítása, jövőkép, felső szintű célk, priritásk meghatárzása (1) egymásra épülő hsszú-, közép- és rövidtávú krmányzati tervdkumentumk kialakítása, amelyek szervesen összefnódnak a megvalósítással; (2) a megvalósítás nymn követése és szükség szerinti beavatkzásk biztsítása; valamint (3) a fentiek érvényesülését elősegítő tudásgyarapítás, eljárásk, intézményi működési frmák és segítő eszközök bevezetése és fenntartása. 3. Stratégiai tervezési tér KSIR alapelvek kimndják, hgy össze kell hanglni a különböző tervezési tevékenységeket, illetve azk eredményét, a tervdkumentumkat mind frmai, mind tartalmi szempntból. A frmai összehanglás érdekében a KSIR minden stratégiai tervezési és visszacsatlási dkumentum frmai kritériumait egyértelműen szabályzza, amivel biztsítja a stratégiai tér áttekinthetőségét és egyértelműségét. A krmányzati stratégiai dkumentumk két csprtra, a stratégiai tervdkumentumkra és a megvalósítási dkumentumkra bmlanak. 19

kncepció A tervdkumentumk tartalmi elmélyültség, részletezettség és tervezési időtáv szerint Fehér bnthatók szét. A Rendelet könyv minden dkumentum alapkritériumait szabályzza, ezáltal biztsítva az egységes használatukat, közülük aznban csak a fenti ábrán félkövérrel jelzett dkumentumtípusk alkalmazását teszi kötelezővé. Egyúttal bevezeti a dkumentumk tartalmi egymásra épülésének követelményét is: Nemzeti ennek alapján a krmányzat középtávú stratégiájából kell fakadnia a miniszteri középtávú prgramnak, minden szakplitikai stratégia stratégiának és prgramnak, valamint az intézményi munkaterveknek. Szakplitik ai stratégia A Rendelet a következőképpen Intézményi rendelkezik a tervdkumentumk tartalmi stratégia összehanglásának megkönnyítése érdekében: Stratégiai Megalapzó tervdkumentumk umk Országelőr ejelzés Zöld könyv Kncepcinális tervdkument umk Hsszú távú Stratégiai tervdkument umk Operatív tervdkument umk Stratégiai dkumentumk hsszú táv: tíz évet meghaladó időtáv, középtáv: legalább négy, Miniszteri legfeljebb tíz éves időtáv, prgram rövid táv: legalább egy, Szakplitik legfeljebb négy éves időtáv. ai prgram Intézkedés i terv (nem szabályz tt) Intézmény i munkaterv Megvalósítási Nymn dkumentumk követési beszámlók Értékelésekről beszámlók Előzetes értékelés Közbenső értékelés Utólags értékelés 20