KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.



Hasonló dokumentumok
HALMAZOK. A racionális számok halmazát olyan számok alkotják, amelyek felírhatók b. jele:. A racionális számok halmazának végtelen sok eleme van.

Halmazelmélet. 1. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Halmazelmélet p. 1/1

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

Készítette: Ernyei Kitti. Halmazok

1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Egy halmazt elemei megadásával tekintünk ismertnek. Az elemeket felsorolással,vagy ha lehet a rájuk jellemző közös tulajdonság megadásával adunk meg.

Halmazelméleti alapfogalmak

Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető, hogy

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk:

HALMAZOK TULAJDONSÁGAI,

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Dr. Vincze Szilvia;

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Halmazok; a matematikai logika elemei 1.1. A halmaz fogalma; jelölések

1. Halmazok, számhalmazok, alapműveletek

Matematikai logika és halmazelmélet

2011. szeptember 14. Dr. Vincze Szilvia;

Matematika alapjai; Feladatok

Egész számok. pozitív egész számok: 1; 2; 3; 4;... negatív egész számok: 1; 2; 3; 4;...

Diszkrét matematika I.

Diszkrét matematika 1. középszint

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Alapfeladatok halmazábra készítésére, egyszerű halmazműveletekre: különbség, metszet, unió.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Typotex Kiadó. Bevezetés

Matematika III. 2. Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József

1. A polinom fogalma. Számolás formális kifejezésekkel. Feladat Oldjuk meg az x2 + x + 1 x + 1. = x egyenletet.

HALMAZOK TULAJDONSÁGAI,

Matematika 8. osztály

Bevezetés. 1. fejezet. Algebrai feladatok. Feladatok

MATEMATIK A 9. évfolyam. 1. modul: HALMAZOK KÉSZÍTETTE: LÖVEY ÉVA

Diszkrét matematika HALMAZALGEBRA. Halmazalgebra

Diszkrét matematika I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Diszkrét matematika I.

KISLEXIKON : HALMAZOK, SZÁMHALMAZOK, PONTHALMAZOK. Tárgymutató: I.

4. Fuzzy relációk. Gépi intelligencia I. Fodor János NIMGI1MIEM BMF NIK IMRI

Az értékelés a következők szerint történik: 0-4 elégtelen 5-6 elégséges 7 közepes 8 jó 9-10 jeles. A szóbeli vizsga várható időpontja

Diszkrét matematika I.

Bevezetés a matematikába (2009. ősz) 1. röpdolgozat

Matematika A1a Analízis

II. Halmazok. Relációk. II.1. Rövid halmazelmélet. A halmaz megadása. { } { } { } { }

Algebrai egész kifejezések (polinomok)

2017/2018. Matematika 9.K

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

1. fogalom. Add meg az összeadásban szereplő számok elnevezéseit! Milyen tulajdonságai vannak az összeadásnak? Hogyan ellenőrizzük az összeadást?

A matematika nyelvéről bevezetés

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

9. évfolyam Javítóvizsga szóbeli. 1. Mit ért két halmaz unióján? 2. Oldja meg a következő egyenletrendszert a valós számok halmazán!

HALMAZELMÉLET feladatsor 1.

1. Mondjon legalább három példát predikátumra. 4. Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében?

Halmazok, intervallumok

HALMAZOK, SZÁMHALMAZOK, PONTHALMAZOK

Diszkrét matematika II., 8. előadás. Vektorterek

2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia

ARCHIMEDES MATEMATIKA VERSENY

Számelmélet Megoldások

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Prof. Dr. Závoti József. Matematika III. 2. MA3-2 modul. Eseményalgebra

2) = 0 ahol x 1 és x 2 az ax 2 + bx + c = 0 ( a,b, c R és a 0 )

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. Matematika I

A matematika nyelvér l bevezetés

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások

Szé12/1/N és Szé12/1/E osztály matematika minimumkérdések a javítóvizsgára

Analízis előadás és gyakorlat vázlat

5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók

;3 ; 0; 1 7; ;7 5; 3. pozitív: ; pozitív is, negatív is: ;

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató

Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek

Intergrált Intenzív Matematika Érettségi

1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség.

I. Egyenlet fogalma, algebrai megoldása

MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET OSZTÁLY

karakterisztikus egyenlet Ortogonális mátrixok. Kvadratikus alakok főtengelytranszformációja

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematika tanár hallgatók számára. Szita formula

DISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Előadáson mutatott példa: Bércesné Novák Ágnes

Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek

I. VEKTOROK, MÁTRIXOK

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.

2014. november 5-7. Dr. Vincze Szilvia

Permutációk véges halmazon (el adásvázlat, február 12.)

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Számelmélet

1. A kísérlet naiv fogalma. melyek közül a kísérlet minden végrehajtásakor pontosan egy következik be.

MATEMATIKA ÍRÁSBELI VIZSGA május 5.

Halmazok. A és B különbsége: A \ B. A és B metszete: A. A és B uniója: A

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató

Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G)

az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium kisérettségiző diákjai számára ; halmaz összes részhalmazát!

1. Halmazok, halmazműveletek. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben. (x eleme az A halmaznak, x az A halmazhoz tartozik),

FPI matek szakkör 8. évf. 4. szakkör órai feladatok megoldásokkal. 4. szakkör, október. 20. Az órai feladatok megoldása

Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

Lineáris egyenletrendszerek Műveletek vektorokkal Geometriai transzformációk megadása mátrixokkal Determinánsok és alkalmazásaik

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 14.

A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait.

Átírás:

KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1

I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen a geometriában sem definiáljuk a pontot vagy az egyenest. Egy halmazra úgy tekinthetünk, mint tárgyak összességére. Ezeket a tárgyakat a halmaz elemeinek nevezzük. A matematikában gyakran találkozhatunk a következő halmazokkal: a termzetes számok halmaza, pontok halmaza, egy egyenlet megoldásainak halmaza. Halmaz elemei Egy halmazt nemcsak a halmaz nevének megadásával írhatunk le, mint ahogy azt az előbbiekben tettük, hanem úgy is, hogy felsoroljuk az elemeit, majd az egzet kapcsos zárójelbe { } tesszük. [1] Halmazokat rendszerint nagybetűkkel jelölünk, például vagy Így az jelöl azt jelenti, hogy az halmaz elemei Az szimbólumot arra használjuk, hogy "tagja a halmaznak" vagy "eleme a halmaznak" a jelölt pedig, hogy "nem eleme az illető halmaznak".az előző példát tekintve az halmaz esetén azt írhatjuk, hogy Egy halmazt az elemei egyértelműen meghatározzák. Ez azt jelenti, hogy két halmaz nem lehet különböző, ha elemeik pontosan ugyanazok. (Más szóval ha két halmaznak ugyanazok az elemeik, akkor a két halmaz egyenlő egymással). Elemek sorrendje, ismétlőde Egy halmazban az elemek sorrendje nem számít. Ez azt jelenti, hogy ha egy halmazban megváltoztatjuk az elemek sorrendjét, akkor nem kapunk egy új halmazt. Például, ugyanazok a halmazok. Emiatt írhatjuk azt, hogy Mindkét halmaznak ugyanazok az elemeik, nevezetesen Egy halmazban az elemek ismétl nélkül szerepelnek. Ez azt jelenti, hogy ha megismétlünk a halmazban bizonyos elemeket, ettől még a halmaz változatlan marad. Például az halmaz ugyanaz mint az halmaz. Ezért írhatjuk azt, hogy Halmaz megadása az elemek tulajdonságainak megadásával A kapcsos zárójeleket akkor is használhatjuk, amikor egy halmaz elemeit az elemek közös tulajdonságának segítségével adjuk meg. Egy harmadik, nagyon gyakran használt korrekt módszer a következő: egy kapcsos zárójel után először egy betűt vagy egy szimbólumot írunk, ami egy valamilyen halmaz eleme lehet. Ezután egy kettőspont következik, aminek jobb oldalán erre a szimbólumra vonatkozó állítást írunk képlettel vagy akár szavakkal kifejezve. Így adjuk meg precízen a halmaz elemeit.például az halmaz helyett azt is írhatjuk, hogy:

Ha azok az elemek, amelyeket meg szeretnénk adni, már valamilyen ismert halmaznak az elemei, olyannak aminek neve is van, akkor a kettőspont bal oldalára vonatkozó tulajdonság előírásával adjuk meg a halmazt:. Ezt úgy olvassuk, hogy: "A halmazból azoknak az -eknek a halmaza, amelyre 1 kisebb vagy egyenlő mint kisebb vagy egyenlő mint 3." Halmaz elemeinek száma; az üres halmaz Egy halmaznak lehetvéges számú eleme lehet végtelen sok eleme is. Ha egy halmaznak véges sok eleme van, akkor azt véges halmaznak, ha végtelen sok eleme van, akkor azt végtelen halmaznak nevezzük. Az is lehetséges, hogy egyáltalán nincs eleme, ekkor ezt a halmazt üres halmaznak nevezzük. Tekintsük például a Balatonban élő delfinek számát. Ennek a halmaznak nincs eleme, hiszen a Balatonban nincsenek delfinek. Ha fel akarjuk sorolni egy ilyen halmaz elemeit kapcsos zárójelek között, akkor semmi sem kerül a zárójelek közé. Így a { } jelet kapjuk. Ez az üres halmaz, amit még null halmaznak is nevezhetünk. Az üres halmaz jele tehát { }, de van egy másik gyakran használt jelöl is. A halmaz szemléltethető egy síkidommal; például körrel vagy téglalappal. Az ilyen ábrát Venn-diagrammnak nevezzük. Néhány nevezetes halmaz Néhány alapvető halmaznak megvan a saját külön jelöle. Ötöt felsorolunk ezekből: a pozitív egz számok halmaza az egzek gyűrűje a racionális számok teste a valós számok teste a komplex számok teste 2. Halmazműveletek Rzhalmaz Az halmaz a halmaznak rzhalmaza, ha mindegyik eleme - nek is eleme. Jelöle: Az üres halmaz minden halmaznak rzhalmaza, azaz Metszet Ha halmazok, akkor metszete (közös rze) azoknak az elemeknek az összessége, amelyek hozzátartoznak -hoz is hez is. minden olyan,amely eleme -nak is -nek is. Ha két halmaz metszete az üres halmaz, akkor azt mondjuk, hogy a két halmaz diszjunkt (idegen) egymáshoz képest.

Így Unió Az halmaz egyesíte (uniója) alatt azokat a dolgokat értjük, amelyek az halmazok közül legalább az egyiknek az eleme. Például: elemei. vagy az összes olyan -eknek a halmaza, amelyek -nak vagy -nek Különbség Az halmazok különbsége alatt (jelöle: ) mindazokat a dolgokat értjük, amelyek -hoz hozzátartoznak, de -hez nem.

Így Műveleti szabályok A műveletek kommutatívak asszociatívak, pontosan úgy, ahogy a pozitív egz számok viselkednek összeadás szorzás esetén, azaz ha halmazok, akkor Ugyanígy: Sőt, disztributívak a másik felett, azaz Hasonlóan a pozitív egz számok esetén a szorzás disztributív az összeadás felett, de ennek a fordítottja nem igaz. A szabály leírása A szabály neve (magyarázata) az unió kommutatív a metszet kommutatív az unió asszociatív a metszet asszociatív a metszet disztributív az unióra az unió disztributív a metszetre Halmazműveleti szabályok összefoglalása Komplementer halmaz Tekintsünk egy tetszőleges alaphalmazt. Tegyük fel, hogy rzhalmaza -nak. Ekkor az halmaz halmazra vonatkozó komplementer halmazán azon elemeket értjük, melyek elemei a halmaznak, de nem elemei az halmaznak ( ).

Jele: (föléhúzás). De Morgan azonosságok A komplementer halmazokra vonatkozó De Morgan azonosságok [2] : A De Morgan azonosságok a fenti Venn-diagramok alapján könnyen beláthatók MINTAFELADAT Rajzolja fel a Venn-diagramokat az azonosság szemléltetére is! 3. A DESCArTES-SZOrZAT Rendezett párok, halmazok Definíció Egy rendezett pár egy első egy második elemből áll. Ha jelöli az első elemet pedig a második elemet, akkor ezt a párt jelöli. Az egyenlőség ezért azt jelenti, hogy Az alapvető különbség egy rendezett pár egy kételemű halmaz között az, hogy a pár esetén a sorrend fontos, a kételemű halmaz esetén pedig nem. Így egy kételemű halmaz esetén, de csak akkor állhat fenn ha Definíció Az rendezett párok halmazát az halmazok Descartes-féle szorzatának nevezzük. Más szóval az halmazok Descartes-féle szorzata az összes olyan rendezett pár halmaza, amelyek első elemét -ból második elemét pedig -ből vesszük. A " " szimbólum azt jelenti, hogy a kettőspont bal oldalán lévő kifejezt először definiáljuk ezzel az egyenlettel. Ebben az esetben nem kell azon gondolkodnunk, hogy ezt a mennyiséget, amit az egyenlet definiál, vajon már ismerjüke. Termzetesen a szövegkörnyezetből ez nyilvánvaló, de ez a jelöl mégis megkönnyíti a szöveg tanulmányozását.

MINTAFELADAT Mintafeladat Legyen Határozzuk meg az halmazok Descartes-féle szorzatát. Megoldás PÉLDA Példa: a sík Rendezett n-esek A rendezett párok definíciójának analógiájára, definiálhatunk rendezett hármasokat, rendezett n- eseket Ha halmazok, akkor a halmazt az halmazok Descartes-féle szorzatának nevezzük. Gyakran használjuk az jelölt az halmaz tényezős Descartes-féle szorzatára: 4. HALmAZrEndSZErEk A matematikában gyakran fordulnak elő olyan halmazok, amelyeknek az elemei szintén halmazok. Például, definiáljuk a következő halmazt amely négy darab termzetes számokból álló halmazból áll, pontosabban az rzhalmazából. Ilyenekkel gyakran találkozunk a matematikában. halmaz négy Abból a célból, hogy elkerüljük a "halmazok halmaza" kifejezt, inkább halmazrendszerről vagy halmazok családjáról beszélünk. Azt mondhatjuk, hogy a fenti halmazrendszer a halmaz néhány rzhalmazát tartalmazza. Az ilyen halmazokat néha kalligrafikus betűvel szoktuk jelölni, mint például:. Ha egy halmazrendszer egy halmaz összes rzhalmazaiból áll, akkor ezt -el jelöljük, az halmaz hatványhalmazának nevezzük. A hatványhalmaz egy másik szokásos jelöle:. 5. MInTApÉLdÁk Megoldások: láthatók nem láthatók 1. Legyen,,,.

Ekkor:,,,,,,,. A fenti halmazok mindegyike véges halmaz (az üres halmaz is). rzhalmaza -nak is -nek is, de -nek nem. ugyancsak rzhalmaza -nak is -nek is. 2. Legyen alaphalmaz,. Ekkor,. 3. Legyen. Írjuk fel hatványhalmazát. Megoldás. Jelölje ezt a halmazt, amelynek elemei tehát az halmaz rzhalmazai, beleértve az üres halmazt is magát az halmazt is. Így. Látható, hogy elemeinek száma. Általában is igaz, hogy ha elemeinek száma n, akkor elemeinek száma. 4. Legyen a termzetes számok halmaza, az egz számok halmaza, a valós számok halmaza pedig. Ekkor, azaz N rzhalmaza Z -nek is -nek is, Z rzhalmaza -nek. Mindhárom halmaz végtelen halmaz. 5. Legyen. Írjuk fel az halmazt néhány elemének felsorolásával. Megoldás.. Ez a halmaz szemléltethető a koordinátarendszer első síknegyedének (belső) rácspontjaival. (1.1. ábra). Például a (2, 3) elem megfelel a pontnak.

1.1. ábra 6. Legyen R a valós számok halmaza, továbbá legyen, halmazokat.. Írjuk fel ábrázoljuk a számegyenesen az, Megoldás.,. Mivel közös elemei a kettőnél kisebb pozitív valós számok, ezért. A két halmaz egyesíte (uniója) a két halmaz valamennyi elemét tartalmazza, ezért. Az halmaz -nak azokat az elemeit tartalmazza, amelyek nem tartoznak -hez. Ezért. L. az 1.2. ábrát. 1.2. ábra 7. Igazoljuk, hogy tetszőleges,, halmazokra. Megoldás. Az a De Morgan-féle második azonosságot felhasználva,. 8. Legyen az alaphalmaz. Igazoljuk, hogy.

Megoldás. Ismert, hogy,. Így Itt az A "tényezőt" kiemeltük. Az azonosságot az 1.3. ábrán Venn-diagrammal szemléltetjük.. 1.3. ábra 9. Legyen alaphalmaz. Igazoljuk, hogy (1.4. ábra). 1.4. ábra Megoldás. Használjuk ki azt, hogy. Itt konkrétabban azt, hogy. Ekkor =. Itt kihasználtuk, hogy,,,. 6. FELAdATOk ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Többször megoldható feladat, elvégze kötelező. A feladat végső eredményének a mindenkori legutolsó megoldás számít. Oldja meg a következő feladatokat! A válaszadáshoz esetleg szükséges rzszámításokat, levezeteket külön papíron végezze el! Keresse ki a következő halmazok minden elemét! (N a termzetes számok halmaza, R a valós számok halmaza).

1. 1 6 2 4 7 0 3 5 2. 1 6 7 3 5 4 0 2 Hány eleme van az alábbi halmazoknak? Válaszát mindig számjeggyel írja, ne használjon semmilyen más karaktert! 3. A = {Vörösmarty Mihály, 2, az egyenlet gyökei, a Szózat írója}; Elemek száma: 4. ; Elemek száma: 5. Elemek száma: 6. Elemek száma: Hány eleme van az alábbi halmaznak? Válaszát mindig számjeggyel írja, ne használjon semmilyen más karaktert! ;

Ha, : elem. Ha, vagy : elem. Ha : elem. Ha : elem. Legyen 11. Hány eleme van az A halmaz hatványhalmazának? 12. És hány eleme van az halmaznak? Legyen. 13. Hány eleme van az halmaznak? Kzítsen Venn-diagramot válaszoljon a kérdekre! Egy felmér szerint 100 tanuló közül angolul 28-an, németül 30-an, franciául 42-en, angolul németül 8-an, angolul franciául 10-en, németül franciául 5-en, mindhárom nyelven 3-an tanulnak. Hányan nem tanulnak egy nyelvet sem? Hányan tanulnak csak franciául? Hányan tanulnak csak angolul? Hányan tanulnak csak angolul németül? Legyen. Hogyan lehetne szemléltetni az Descartes-szorzatot? Az Descartes-szorzat a koordinátarendszerben azoknak a pontoknak a halmazával szemléltethető, melyekre:

x >, < y Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak! 21. Van megegyező eleme az A B halmaznak, ha I H {, k pozitív egz szám} 22. Igaz-e, hogy? I H 23. Igaz-e a következő összefügg? I H alaphalmaz) (H az [1] Termzetesen erre csak véges számú elemet tartalmazó halmaz esetén van lehetőségünk. [2] Augustus De Morgan (1806-1871) angol matematikus nyomán. Digitális Egyetem, Copyright Kovács Béla, 2011