Tartalomjegyzék AZ ISKOLA KÖRNYEZETE NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. 1.1. Pedagógiai alapelvek 1.2. A nevelő-oktató munka céljai 1.3. A nevelő-oktató munka speciális feladatai 1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok és színterei 2.1. A tanórai foglalkozásokat a helyi tanterv szabályozza 2.2. Tanórán kívüli tevékenységi formák 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 4. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység 5. A tehetség, a különleges képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programokról 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke 9.1. Az oktatáshoz ajánlott taneszközöket tantárgyakra lebontva a helyi tartalmazza 9.2. A logopédiai szakszolgálat feladatainak ellátásához feltételeink adottak 10. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumai pedagógus együttműködésének formái HELYI TANTERV 1. Óraterv 2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 4. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások Értékelés (szöveges és érdemjeggyel 5. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái 6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek alkalmazása 7. Egészségnevelési program 8. Környezetnevelési program 9. Kulcskompetenciák fejlesztése 10. Nem szakrendszerű oktatás helyi szabályozása A Helyi Pedagógiai Program kapcsolata egyéb dokumentumokkal A hozzáférés lehetősége Mellékletek Nyilatkozatok: Tantestület Szülői Közösség Iskolaorvos 1
Az Intézmény pedagógiai értékeinek meghatározása Az intézmény csodálatosan szép környezetben, a II. kerületben, Hűvösvölgy szívében helyezkedik el. Ideális természeti adottságokkal rendelkezik a sajátos nevelési igényű, általános iskoláskorú tanulók neveléséhez-oktatásához. Az intézmény sajátos nevelési igényű, nyelvi képességeiben fejlesztésre szoruló, normál övezetbe eső intelligenciával rendelkező, általános iskolás-korú gyermekek oktatását-nevelését vállalja. Gyógypedagógiai általános iskolánkban elsősorban beszédfogyatékos, súlyos beszédsérült, illetve tanulási nehézségekkel küzdő 6-16 éves gyermekek nevelését, oktatását látjuk el. Intézményünk nappali ellátási formában, a tanév rendje szerint működik. A minőségpolitika alkotórészei egyrészt a munkatársak szakképzettsége (logopédusok, gyógypedagógusok, tanítók, szaktanárok, iskolapszichológus, gyógytestnevelő, gyógypedagógiai asszisztensek), másrészt az oktatás strukturálása. Az általános iskola évfolyamain alacsony csoportlétszámmal (5-13 fő), kiscsoportos- illetve egyéni logopédiai, pszichológiai, továbbá gyógytestnevelői segítséggel biztosítjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek különleges bánásmódhoz való jogait. Az általános iskolai oktatás bevezető szakasza 3 év, melyben az első osztály követelményeit, - elsősorban az olvasás-írás-számolás tanulást/tanítást - a gyermekek képességeihez igazodva két tanévre ütemezzük. Ehhez az alapozó szakaszhoz szervesen kapcsolódik a második osztály. Oktatási szemléletünk gyógypedagógiai jellegű, a megfelelő módszerek kiválasztására, az elsajátításhoz szükséges időtartamra, a multimodális szemléltetésre, illetve az eszközhasználat biztosítására irányul. Nagy hangsúlyt helyezünk a differenciálásra, ez egyéni képességek figyelembevételére. A bevezető (1. osztály) és kezdő (2-4. osztály) szakaszban a nevelés-oktatás életkori sajátosságoknak megfelelően iskolaotthonos rendszerben történik, amely biztosítja a tanulók számára a tananyag elsajátításához szükséges időt, illetve tanulási kereteket. A felső tagozaton minden óra rituális ismétléssel kezdődik (pl. zöngés-zöngétlen párok, kötőszavak felsorolása, stb.). Színes szócsíkok, kártyák használatával segítjük a 2
tanultak rögzülését. Az új ismeretet cselekvésbe ágyazottan, az elsajátított ismeretekre építve vezetjük be. Fontos eleme az óráknak az ismétlés, visszakérdezés, tudatosítás és hozzácsatolás. Irodalom órákon a tanár az életrajzi adatok megtanulására fektet hangsúlyt, hiszen fel tudják használni ezeket a művek elemzésekor. Hosszú távú memória javítására szolgálnak a memoriterek, versek, versrészletek, szókártyák, illetve a különböző szemléltető eszközök (csoportmunka differenciálva). Nyelvtan órákon definíciók, fogalmak tudatosítása, a fogalom nevével való megmagyarázása, értelmezése zajlik. Foglalkoznak a kiejtés elvével, a teljes hasonulás elveivel. Jellemző a táblánál való elemzés-gyakoroltatás módszere, mert így a tanuló maga tanul a hibáiból, vagy a másik tanuló a táblánál elemző jó megoldásából. A matematika órákon a cél a tananyag megértése, differenciálása. A tanár szemléletes magyarázatokkal, szóhasználattal, szemléltetőeszközökkel, tevékenykedtetéssel, bemutató feladatokkal igyekszik érdekessé tenni a tananyagot a tanulók számára. A fizika órákon a logikus gondolkodási képesség fejlesztése, a szakszerű fizikai fogalmak pontos használata, a felelősségteljes eszközhasználat elsajátítása, a példamegoldás alapjainak ismerete, a jel és mértékegység rendszer ismerete, használata a cél. A történelem óra hangulatos, aktív, érzésekben gazdag tanóra, a szókincs és kifejezőkészség fejlesztéssel egybekötve. Felszabadultság és verbalitás jellemzi. A kémia órákon a tanár szem előtt tartja a gyerekek befogadó szintjét, ennek megfelelően állítja össze a követelmény szintet. Figyelembe veszi természetesen a tantárgyi követelmény alapszintjét. Valamint az óra figyelemfelkeltő, figyelem megtartó, játékos, sok eszközzel, érdekes kísérletekkel tűzdelt. A tanár célja a gyakorlati tudás átemelése az elmélet síkjára. A földrajz órák a felfedezéses-kutatásos tanítási-tanulási stratégiát, a földrajz játékos tanítását és tanulását alkalmazva, a modern pedagógiai felfogás szerint zajlanak azért érdemes tanulni, mert amit egy helyzetben, egy konkrét anyagon megtanulunk, azt képesek leszünk más helyzetben, más anyagon is alkalmazni. Ezeket, a stratégiákat alkalmazva, gondolkodásra készteti a gyerekeket, lehetőséget biztosít arra, hogy a meglévő tudás és az új helyzet találkozásából valami új, magasabb-rendű tudás szülessen. Az egyéni képességeket figyelembe véve, új módszereket alkalmazva a 3
képességfejlesztés érdekében, a differenciált oktatás lehetőségeit használva (csoportos-, és páros munkaforma), sok eszközhasználattal, szemléltetve, egy szórakoztató földrajztanítás tárul a gyerekek elé - jó hangulatban, felszabadultan. A beszédhibás ill. részképesség-zavarokkal küzdő gyermekek biológia oktatásában különösen fontos a szemléletesség. Elsődleges cél a különböző élettani folyamatok megértetése képek, ábrák segítségével. A következő állomás a tananyag elsődleges, ill. másodlagos rögzítése. A tanórákon többször, ismétlődően elhangoznak a megtanulandó szakkifejezések. Ezeket írásban is megfogalmazzuk, a táblaképen is megjelenik. A tananyag rögzüléséhez több ismétlésre, gyakorlásra, otthoni olvasásra is szükség van. A számonkérés szóban és írásban történik a gyermekek verbális nehézségeinek, képességeinek figyelembevételével. Intézményünkben a különleges bánásmódot nemcsak (re)habilitációs órák keretében, hanem tehetséggondozás formájában is biztosítjuk. A matematikai készségek területén jó képességű tanulók számára a matematika szakkört biztosítunk. Amennyiben a tanuló fejlődése ezen a területen lassú, a logopédiai foglalkozások keretében rendelkezésre áll a diszkalkulia prevenció, ill. diszkalkulia terápia is. Az idegennyelv-tanítás is speciális módszerekkel történik. A hangsúly főként a szóbeli nyelvtudásra helyeződik. Szó-kép memóriajátékkal, szótáblákkal, szintézisfeladatokkal dolgoznak a tanulók. Gyakran játszanak el egy-egy kommunikációs helyzetet. A tanulóknál rendszeresen alkalmazzuk a differenciálás módszerét: páros munkákat kapnak, kötetlen beszélgetést folytatnak egy-egy témáról. A tanulás több érzékszervi csatorna együttes bevonásával folyik. Rendszeres a folyamatos ismétlés. A különböző nyelvtani elemeket más színű krétával jelölik. Mnemotechnikai eszközöket használnak (pl. flashcards, rajzolás, kulcsszavak). A kiejtés-helyesírás több gyakorlást igényel. A felzárkóztatásra külön foglalkozásokon van lehetőség. A tehetséggondozás heti két alkalommal szakkör keretében valósul meg. Itt olyan helyzeteket gyakorolnak, amelyek egy-egy utazás alkalmával előfordulhatnak, illetve magasabb szintű nyelvi anyag is előkerülhet. Ezeken az órákon csak angolul beszélnek. Egyénileg internetes feladaton is dolgozhatnak a gyermekek. Az informatika oktatás célja a számítástechnika megismertetése, megkedveltetése, és hogy a tanév végére a tanulók készség szinten tudják használni a tanult programokat, melyekre későbbi tanulmányuk és a mindennapi munkájuk során szükségük lehet. (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentációkészítő). Nagy hangsúlyt helyezünk a 4
praktikus ismeretek elsajátítására, a társadalmi beilleszkedés és az önellátáshoz szükséges kompetenciák kialakítására. A testnevelés oktatás tekintetében a nagy- és finommotorikus mozgások javítása, a harmonikus mozgásformák kialakítása és az állóképesség javítása a legfőbb cél. A NAT kompetenciaterületeihez alkalmazkodva, igyekszünk megteremteni a mindennapos testnevelés ideális körülményeit. Jól felszerelt tornatermünkben, illetve a gyönyörű környezetben található sportudvaron minden adott a tanulók szervezett mozgásfoglalkozásainak biztosításához. Kiemelt szempontnak tartjuk, hogy a tanulók minél több, a szabályok ismerete és betartása mellett gyakorolt csapatjátékot elsajátítsanak. Felnőttkorban ezek határozzák majd meg a szabadidős tevékenységüket., továbbá erősíti kommunikációs és szociális képességeiket. A mozgásos foglalkozások során az oktató számos eszközt használ, illetve erőteljesen épít a tanulók belső motivációjára. A gyógytestnevelés - a testnevelés területén belül olyan önálló tantárgy, oktatásinevelési folyamat, ahol a testnevelés és sport eszközeivel, módszereinek felhasználásával nagy- és finommotorikás képességekben elmaradt tanulók, tantervbe foglalt differenciált képességfejlesztése folyik. A gyógytestnevelés alapvető követelménye, hogy biztosítsa a rászoruló tanulóknak mindazt, ami az egészséges fejlődésükhöz szükséges. Korrigáljon ott, ahol erre szükség van; erősítsen, ahol gyengeséget tapasztal; növelje a tanuló alkalmazkodóképességét; segítse, hogy az iskolában és az életben helyt tudjon állni. Az éves felmérésen az iskola összes tanulója átesik. A gyógypedagógiai asszisztensek nagy segítséget jelentenek a differenciált nevelés-oktatás folyamatában, az egészséges életmódra nevelésben, a tiszta, rendezett környezet igényének kialakításában, a különféle szabadidős tevékenységek lebonyolításában, szervezésében. A gyógypedagógusokkal közös nevelési célokat fogalmaznak meg és alkalmaznak az adott osztályban. Gyakran segítik a pedagógusokat egy-egy oktatóeszköz elkészítésében, a sokszor igen eszközigényes tanórák előkészítésében. Az intézmény külön figyelmet fordít a mentálhigiéne módszereinek alkalmazására, a tehetséggondozásra, illetve a többségi általános iskolák felé irányuló integrációra. Munkatársaink ez irányú továbbképzésekben vesznek részt, majd az ott elsajátított ismereteket alkalmazva a tanulók javára fordítják. 5
A beszédhibák kezelésére az alábbi logopédia terápiákat alkalmazzuk egyénre szabottan: Diszfázia: A beszéd nyelvi rendszerének felépítése, beszédhangok kialakítása, javítása. Pöszeség: Beszédhangok kialakítása, javítása. Orrhangzós beszéd: Az orrhangzós színezet csökkentése, a hiányzó hangok kialakítása, illetve a hibásan képzettek javítása. Dadogás: A megakadások időtartamának, gyakoriságának csökkentése. Görcsoldás, laza izomműködés, helyes beszédlégzés kialakítása. Elsősorban csoportos formában történik, pszichológussal együttműködve. Hadarás-beszédtechnika: A beszédfigyelem, helyes beszédlégzés kialakítása, gondolati rendezés gyakorlása. Szintén csoportos formában történik, pszichológussal együttműködve. Diszlexia-prevenció: Az olvasási nehézség kialakulásnak megelőzése az olvasáshoz szükséges képességek fejlesztésével. Diszlexia: Az olvasási készség, a szövegértés valamint az olvasás tempójának, technikájának javítása. Grafomotoros fejlesztés: Az íráshoz szükséges alapfunkciók, a helyes ceruzafogás kialakítása, kézügyesség fejlesztése. Diszgráfia: Az íráskép rendezése, a helyesírás kialakítására, megszilárdítására irányuló terápia. Diszkalkulia prevenció: A matematika tanulásához szükséges alapkészségek fejlesztése. Diszkalkulia: A számfogalom kialakítása, megszilárdítása, alapműveletek elsajátítása, gyakorlása. A pszichológiai szolgáltatás elsősorban a beszédproblémák hátterében meghúzódó pszichés zavarokra koncentrál. Egyéni (játékterápia, rajzterápia, feltáró, analitikus, kognitív, viselkedésterápiás, relaxációs) illetve csoportos kezelés (személyiségfejlesztő, relaxációs, szerepjáték) lehetséges a különböző pszichés problémáktól függően. Szülők részére egyéni konzultációk illetve szülőcsoport biztosított. A kollégák részvételével esetmegbeszélő csoport működik. 6
A szenzoros integrációs terápia a mozgáskoordinációs problémák kezelésére, valamint a figyelemzavarral küszködő gyermekek számára biztosított. A sajátos magatartási és tanulási zavarok hátterében olykor idegrendszeri organizációs zavarok állnak, amelyeket egy speciális, komplex (aktív és passzív mozgásokat átélő) terápiával kezelünk 10 éves korig. Itt a hétköznapitól eltérő, szokatlan játékos mozgások kreatív megtapasztalása örömforrás, amelyben a gyermek újratanulja a világot és önmagát. 7
AZ ISKOLA KÖRNYEZETE Földrajzi környezet Az intézmény Hűvösvölgyben, a városközponttól távol található, de jól megközelíthető tömegközlekedési eszközzel is. Tanulóink a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ javaslata alapján nyernek felvételt. Az intézmény beiskolázási körzete Budapest. Tanulóinknak lehetőségük van arra, hogy a Palotás Gábor Általános Iskolában fejezzék be általános iskolai tanulmányaikat, vagy beszédállapotuk és a tanuláshoz szükséges részképességek megfelelő fejlettsége esetén tanulmányaikat a körzeti általános iskolában folytathassák. Szakmai környezet Intézményünk tevékenységét tekintve egyedülálló a fővárosban: más felmenő rendszerű, nyolc évfolyamos, tiszta profilú beszédjavító általános iskola a főváros területén nincs. A környező kerületekben több alternatív iskola található, néhány iskolában az első, második évfolyam tanulói számára biztosított kis létszámú osztályokban (korrekciós, felzárkóztató) a logopédiai nevelő-oktató munka, illetve az esetleges integráció. Elsősorban a már óvodás korban kiszűrt beszédfogyatékos és részképesség zavarral diagnosztizált tanulók beiskolázását látjuk el, de a férőhelyek függvényében - a többségi iskola magasabb évfolyamairól kiszűrt tanulók fogadására is nyitottak vagyunk. Feladatunk, hogy a többségi iskola követelményeit minden tanulónk teljesítse értelmi képességeinek, motiváltságának és képességeinek megfelelő szinten, legyen a megsegítés olyan fokú (fejlesztés, logopédia, gyógytestnevelés, Ayres terápia, habilitáció, rehabilitáció, számítógép használat), hogy tanulóink a későbbiekben a számukra megfelelő középfokú oktatási intézményekbe beiskolázást nyerjenek. Tünetmentessé vált tanulóink számára segítséget nyújtunk, hogy az iskolaváltáshoz szükséges ismeretanyagot pótolni tudják így támogatjuk az integrációt. 8
Az iskola meglévő kapcsolatrendszere Fenntartónk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a II. tankerülete (KIK 187017). Működtetőnk a Gyógypedagógiai Intézmények Gazdasági Szervezete- 1134 Budapest, Róbert Károly körút 49-51. Intézményünk több szakértői és rehabilitációs bizottsággal működik együtt a tanulók diagnosztizálása, felvétele és kontrollvizsgálata kapcsán, de elsősorban a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság a szakértői véleménye alapján nyerhetnek felvételt tanulóink. Munkakapcsolatunk a Bizottságokkal folyamatos, együttműködésünk szakmai kérdésekben hatékony. A tanulók egyéni fejlesztési tervei a bizottság szakértői javaslatán alapulnak. Intézményünk szakmai kapcsolatrendszere sokrétű és változatos. Szoros a kapcsolat az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karral ezen belül leginkább a Logopédiai Tanszékkel. Figyelemmel kíséri és segíti munkánkat (intézménylátogatás, tapasztalatcsere, főiskolai hallgatók szakmai tanítási gyakorlata), illetve gyakorlati helyszínt biztosítunk a főiskola minden szakirányáról hozzánk érkező hallgatóknak. Tagjai vagyunk a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének, kollégáink rendszeresen részt vesznek a MaGyE konferenciáin. A kerületben működő pedagógiai szakszolgálattal kapcsolatunk jól működik. Tanulóink mozgás- és iskolapszichológiai ellátásában a szakszolgálat munkatársai magas színvonalon együttműködnek. A kerületi nevelési tanácsadókkal, és a családsegítő szolgálatokkal és a gyermekvédelem intézményeivel minden esetben sikeresen és hatékonyan működünk együtt, kapcsolatunk folyamatos. 9
Iskola egészségügyi szolgáltatás - a II. kerületi iskolaorvosi hálózat feladata. Intézményünkben védőnői tevékenység megfelelően ellátott, a tanulók egészségügyi dokumentációja és a programozott szűrések együttműködésükkel hatékony. A főváros területén működő logopédiai óvodákkal kapcsolattartásunk folyamatos. A beiskolázási időszak előtt lehetőséget teremtünk az óvodás gyermeket nevelő szülőknek intézményünk megismerésére, a személyes tapasztalatszerzésre. Pedagógiai programunkban az Apáczai kerettantervet adaptáltuk, az olvasás tanításánál Meixner-módszerrel dolgozunk. 10
NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. 1.1. Pedagógiai alapelvek: A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. A módszerek megválasztásakor az életkor, beszédhiba típusának és súlyosságának, a beállítódás, az értelmi képesség, a pszichikai sajátosságok és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges. A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. A komplexitáson alapuló és folyamatdiagnózisra épülő tudatos, egyénre szabott tervezés. A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében- a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner. Olyan intézményért dolgozunk nap mint nap, amit alapvetően a gyerekek érdeke határoz meg. Munkánkat a partnerközpontú gondolkodás és az európai klasszikus értékrend követése jellemzi. 11
Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a tanulók, a gyerekek szülei, a hozzánk látogató szakmai érdeklődők és a pedagógusok. Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a tanulás és tanítás öröm. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, magas színvonalú szakmai tevékenységünk, nevünk, minél szélesebb körben legyen ismert a fővárosban. 1.2. A nevelő-oktató munka céljai: 1.2.1. A tantárgyi célokat a helyi tanterv tantárgyanként részletesen tartalmazza. A mindenkori beszédállapot és életkor figyelembe vételével az általános műveltség elsajátítása. A társadalmi beilleszkedés érdekében a tanulók szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása, az elérhető célok megfogalmazása. Az ismeretek megszerzése érdekében alapvető képességek, kultúrtechnikák fejlesztése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése, kialakítása, az egyéni képesség struktúrára támaszkodó tanulási technikák kialakítása és elsajátítása. Személyiségfejlesztés során nevelés az önállóságra, öntevékenységre, kreativitásra. A kitartó munkához való viszony kialakítása felelősségtudattal. A reális önkép, kellő önismeret megfogalmazása. Együttműködési készség kialakítása, önmaga és társai másságának felismerése, elfogadása, törekvés a fejlődésre, kompenzáló, korrigáló megoldások, gyakorlatok elsajátíttatása. Egészséges életmód igényének kialakítása, családi életmódra nevelés. 12
1.Személyi és tárgyi feltételek L O G O P É D I A I E L L Á T Á S 1.1. Az intézmény személyi és tárgyi feltételei adottak a beszédfogyatékos tanulók magas színvonalú logopédiai ellátásához. Az iskolában 5, jól felszerelt logopédiai foglalkoztató szoba található. Gondosan kiválasztott fejlesztési eszközökkel, tanulási segédletekkel, számítógéppel és számos játékos oktatóprogrammal rendelkezik valamennyi. 1.2. Intézményünkben logopédiai szakmai munkaközösség működik. Logopédus kollégáink az előírt végzettségen felül jellemzően sokféle egyéb szakirányú, akkreditált továbbképzéssel és szakképesítéssel is rendelkeznek. Tevékenységükkel segítik a tanulókat, szülőket, tanárokat. Képességeket fejlesztenek, amivel javítják a gyerekek iskolai teljesítményét. Cél a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése. Minden logopédus egy logopédiai csoportnak a vezetője. A logopédus folyamatosan vezeti a munkanaplót, év végén statisztikát készít. A szakmai együttműködést és az egységes ellátást segítendő logopédiai munkaközösségbe szerveződnek. Az ellátás színvonalának emelése érdekében intézményen belül -lehetőség szerint- specializációt valósítanak meg a dadogás és diszkalkúlia terápiákban. Gondos figyelmet fordítanak a partnerekkel történő kapcsolattartásra. 2.A logopédus kompetenciái A logopédus a beszéd-, hang-, nyelv- és kommunikációs zavarban szenvedő gyermekek és felnőttek hátrányainak megelőzésére, vizsgálatára és felismerésére, más beszédkórképektől való elkülönítésére, az ezekből következő feladatok megállapítására, megtervezésére, a sérülés specifikus prevenciós, terápiás (habilitációs, rehabilitációs), fejlesztési, nevelési, oktatási tevékenység ellátására képesített szakember. (Dr. Salné Lengyel Mária szerk: Logopédia; Sulinova, Pilisborosjenő; 2004. 27.o.) 13
3.Beszédfogyatékosság - beiskolázás - logopédiai ellátás meghatározása 3.1. Az iskola tanulóinak vezető tünete az ép intellektus melletti nyelvfejlő- dési zavar. Ehhez tünetegyüttesként társulhat az olvasás-írás-számolás problémája. A beszédfogyatékosság a gyógypedagógia központi fogalma, elsődlegesen organikus vagy pszichés eredetű, kiterjedt, súlyos és hosszan tartó egyéni nyelvi érintettség, amely egyben pedagógiai/logopédiai vonatkozású is, mert a megsegítés, a támogatás a nevelés-oktatás keretein belül is zajlik. Észlelhető a beszédfejlődés kiterjedt és tartós elmaradásában, a beszédfolyamatosság, a beszéd és hangképzés sérüléseiben, valamint az olvasás-írás elsajátításának/alkalmazásának akadályozottságában (Fehérné Kovács Zsuzsanna A beszédzavarok logopédiai rehabilitációjáról, avagy milyen is a beszédfogyatékosok rehabilitációja? 2009. Fejlesztő Pedagógia 1: 40.) A beszédfogyatékos gyermek a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló körén belül sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló. (2011. évi CXC. törvény a köznevelésről (a továbbiakban Nkt.) 4. 13.) Fejlesztési igényéből adódóan speciális feltételek biztosítása melletti logopédiai szakellátást igényel. 3.2. A tanulók a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján megállapított beszédfogyatékosság és intézményi javaslat alapján kerülnek az iskolába, ezen belül a logopédiai ellátásba. A tanulói jogviszony átvétellel - tanév közben is megkezdhető. Szerencsés azonban, ha a gyermek nehézségei minél előbb diagnosztizálásra kerülnek és a szükségleteinek megfelelő ellátásban részesül, mert az iskolai kudarcnak kitett tanulóknál sok esetben nem kívánt pszichés tünetek jelennek meg pl.: érzelmi labilitás, szorongás, hiperaktivitás, önbizalomhiány, ami negatív magatartási megnyilvánulásokat is okozhat. 3.3. Az Nkt. 18. (2) bekezdés e) pontja szerinti logopédiai ellátás feladata a beszédindítás, a hang- beszéd- és nyelvfejlődési elmaradás, a beszédhibák és a nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, a diszlexia, a diszortográfia, a diszgráfia, a diszkalkulia kialakulásának megelőzése a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson. 14
(15/2013. (II.26.) EMMI rendelet 25. (1)) 4.Logopédiai óratípusok A fent megjelölt feladat a munkanaplóban megjelölt óratípusokon belül valósul meg: Dadogás Hadarás Afázia Megkésett, akadályozott beszédfejlődés Pöszeség Orrhangzósság Diszlexia, diszgráfia Diszkalkúlia Diszfázia Grafomotoros zavar Diszfónia Enyhe hallássérülés Egyéb Halmozottan beszédsérült tanuló az a gyermek, akinél kettőnél több beszédkórkép egyidejű megléte állapítható meg és az Egyéb besoroláshoz tartozik. 5. A logopédiai fejlesztés megszervezése A logopédiai terápiát a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján kezdjük el. A szakértői vélemények feldolgozását követően megkezdődik az ellátás megszervezése, a tanulók beosztásra kerülnek logopédiai csoportokba. A logopédus mérlegelése alapján egyéni vagy kiscsoportos ellátásban részesülnek, amit a tanulók fogyatékosságának súlyossága határoz meg. A fejlesztés gyakoriságára a Szakértői Bizottság javaslatot tesz, amit a logopédus irányadónak tart és a szükséges személyi és tárgyi feltételek teljesülése esetén megvalósít. Két felülvizsgálat közötti időszakban a gyermek teljesítményében tapasztalható változásokat a logopédus értékeli és a továbbiakban annak megfelelően jár el. 15
Intenzív ellátás a heti 3-szor 45 percet kitevő foglalkozás. A logopédiai terápia minimális időkerete heti két alkalom, időtartamát mely legfeljebb negyvenöt perc lehet a gyermek életkoráról és problémájától függően a logopédus határozza meg. (15/2013. (II.26.) EMMI rendelet 25. (8)). A foglalkozások időbeosztása illeszkedik az intézmény csengetési és nyitvatartási rendjéhez. Megtartásukra 8,15 16,00 óra között nyílik lehetőség. A ciklizált vizsgálat megvalósulása érdekében félévkor az iskolai logopédusok logopédiai-pedagógiai, év végén gyógypedagógiai-pszichológiai és logopédiaipedagógiai vizsgálatokat végeznek minden évfolyamon. Rendszere házon belül került kidolgozásra valamennyi évfolyamra. Kézikönyv formában dokumentált. Ez biztosítja az egységes értékelési rendszert és a folytonosságot. A belső félévi és év végi logopédiai-pszichológia vizsgálatok folyamatdiagnózis felállítását teszik lehetővé. A folyamatdiagnózis a terápia tervezésének alapjául szolgál. A logopédiai vizsgálatok mellett az iskola pszichológusa által felvett vizsgálatok is kiértékelésre és szövegezésre kerülnek. Év végén együttes formában, mint Logopédiaipszichológiai értesítő kerül kiadásra a szülőknek, iskolai pedagógusoknak, illetve egy példány bekerül a gyermek logopédiai anyagába. Szakértői felülvizsgálat: A tanulók a törvényben előírtaknak megfelelően 3 évente a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által végzett kontrollvizsgálaton vesznek részt. 6. Az iskolában gyakran alkalmazott vizsgálati eljárások: Artikuláció/beszédzavar vizsgálata Beszédkészség vizsgálata PPL nyelvi fejlettséget vizsgáló teszt LAPP aktív szókincs vizsgáló teszt Prefer utánmondás vizsgálata GMP beszédészlelési és beszédmegértési vizsgálat Meixner-féle olvasólapok Szövegek diktálásra Nyelvi-helyesírási felmérőlapok 16
Dékány J.-Juhász Á.-féle diszkalkúlia- vizsgálat Goodenough-féle emberalak-ábrázolás vizsgálata Frostig vizuális percepciót vizsgáló eljárás Bender-B vizuo-motoros koordináció vizsgálata Rajzvizsgálat TOKEN beszédmegértési teszt. 7. Adható minősítések A tanuló minősítést kap a munkanaplóban is félévkor és év végén, melyek a következők lehetnek: Tünetmentes Lényegesen javult Részben javult Keveset javult Nem javult 8. A logopédiai fejlesztés alapelvei A beszédhibák javításában, illetve a beszéd rendellenességeinek korrekciójában az alkalmazott módszereknek, eljárásoknak minden esetben összhangban kell lenniük a beszédjavítás alapelveivel. A beszédhibás/beszédfogyatékos gyermek/tanuló fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. A fejlesztés tudatos és tervszerű legyen. A beszéd állapotának felmérésétől, a diagnózis és prognózis felállításától a terápiás terv megválasztásán át a módszerek/eljárások kiválasztásáig, majd a folyamatba épített mérési, értékelési metódusok alkalmazásában is a tudatosság és a tervszerűség domináljon. A módszerek célszerű megválasztásának elve megköveteli a logopédiai gyakorlatban az életkor, a pszichikai sajátosságok, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, a terápia adott szakaszának figyelembevételét. A terápia során figyelembe kell venni a beszédfejlődés szakaszait. 17
Tudni kell, hogy az adott gyermeknél/tanulónál hogyan érvényesülnek, és miben jelentkeznek a beszédfejlődési szakaszokon belül az egyéni sajátosságok, amelyek messzemenően befolyásolhatják a módszerek megválasztását. A logopédiai fejlesztő munkában meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés. A kinesztéziás, a hallási, a látási és a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. A beszédjavító munka fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása. A különböző beszédműveletek számos azonos elemből épülnek fel, ezért az átviteli megoldások alkalmazása eredményesebbé teszi a fejlesztést. A beszédhibás tanuló fejlesztése legyen folyamatos, intenzitása pedig a beszédhiba típusának és súlyosságának függvénye. (Dr. Salné Lengyel Mária szerk: Logopédia; Sulinova, Pilisborosjenő; 2004. 32.o.) A komplex logopédiai terápia jól bevált gyakorlat a Palotás Gábor Általános Iskolában, melynek keretében hatékonyan valósul meg a minél többoldalú fejlesztés, a kis lépésekben történő haladás, az egyéni tempó, a folyamatos ismétlés, az ismeretek nagyobb egységbe helyezése. A beszédfogyatékosság gyakran okoz nehézséget a társas kapcsolatokban, a beilleszkedésben, a szocializációs és önérvényesítő képességekben. Ezért nem hagyható figyelmen kívül a logopédiai terápia során az egészséges énkép, a pozitív és reális önértékelés a harmonikus személyiség kialakulásának segítése. 9. Kiemelt logopédiai fejlesztési területek Taktilis, auditív, vizuális figyelem észlelés emlékezet fejlesztése; az ingerek összekapcsolása Beszédkészség fejlesztése: aktív passzív szókincs fejlesztése; a helyes grammatikai rendszer kiépítése; artikuláció tisztítása - a helyes ejtés, hangképzés kialakítása Ritmusérzék fejlesztése 18
Mozgás beszéd összerendezése Helyes beszédlégzés kialakítása Testséma kialakítása Hallási differenciálás Szerialitás fejlesztése Téri irányok fejlesztése saját testen, térben, síkban Szótagolás fejlesztése Fonématudatosság kialakítása Beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése Grafomotoros vizuomotoros koordináció artikulációs mozgások fejlesztése Betűfelismerés biztonságának kialakítása Betűk differenciálása Olvasástechnika fejlesztése Hangsúlyozó olvasás kialakítása Értő olvasás segítése Számolási készség kialakítása Helyesírás javítása Figyelem emlékezet gondolkodás fejlesztése 10. Kapcsolattartás formái és színterei: A logopédusok egymás között, valamint az iskolapszichológussal, mozgásterapeutával, a fejlesztő pedagógussal és a gyógytestnevelővel team-munkában dolgoznak, egymás munkáját kölcsönösen segítik. A szülőknek év elején írásban tájékoztatást adnak gyermekük logopédiai órarendjéről, a szükséges felszerelésről. Heti egy alkalommal tanácsadó órával állnak a szülők rendelkezésére. Ezen felül a tanévben két fogadóórát tartanak, aminek az időpontját egy héttel korábban közreadják. Szükség esetén részt vesznek az osztályok szülői értekezletén. A szülők segítő együttműködése nélkülözhetetlen a gyermek állapotának minél előbbi javulásához. Hiánya hátráltatja a tanuló fejlődésének ütemét. 19
Az iskola pedagógusaival a mindennapi személyes találkozás lehetőségén túl esetmegbeszélésen, osztályozó értekezleten egyeztetnek a tanulók fejlődéséről, problémáiról. Igyekeznek megismerkedni más logopédiai munkaközösségek jó gyakorlatával, látogatják a meghirdetett szakmai összejöveteleket, konferenciákat. Eleget tesznek a hét évente esedékes 120 órás akkreditált továbbképzési kötelezettségüknek. Éves munkájukról a munkaközösség-vezető félévkor és év végén részletes beszámolót készít a Munkaterv és az adatközlési kötelezettség szempontjainak figyelembevételével. 11. A logopédia interdiszciplináris rendszerében leggyakrabban alkalmazott kiegészítő vizsgálatok és azok indokoltsága A beszédfogyatékosság az esetek többségében olyan organikus okokra vezethető vissza (Dr. Palotás), mely orvosilag nem mindig mutatható ki, de funkcionális tünetegyüttesben, részfunkciózavarokban, -gyengeségekben is megnyilvánulhat. A diagnózis felállításához minden esetben a szakemberek együttes konzultációja, véleményalkotása szükséges (gyógypedagógus-logopédus, pszichológus, szakorvos). (Dr. Salné Lengyel Mária szerk: Logopédia; Sulinova, Pilisborosjenő; 2004. 41.o.) 11.1. Audológiai vizsgálatokkal a hallásállapot tisztázása (pl. nem beszél, súlyosabb hangképzési zavarok, diszfázia, orrhangzós beszéd stb.). 11.2. Fül-orr-gégészeti, phoniátriai vizsgálat a beszédszervek, hangszín eltérő megnyilvánulásánál, beszédészlelés és beszédmegértés zavaránál az orrmandula állapotának felmérése (adenotómia elvégzése szükséges-e?). 11.3. Szemészet: elsősorban a vizuomotoros koordináció zavaránál vagy keresztezett dominancia tüneteinél célszerű a térlátás, látótér vizsgálata (Pola-teszt). 11.4. Neurológia: megkésett/akadályozott beszédfejlődésnél, súlyosabb beszédfogyatékosság/ szenzo-motoros diszfáziásoknál az orvosi-neurológiai háttér 20
feltárására, mozgáskoordináció zavaránál, dadogásnál, diszlexia diszgráfiánál (szükség esetén). 11.5. Pszichiátriai, pszichológiai vizsgálatok a pszichés fejlődés zavarainál, a súlyosabb magatartási zavarok (pl. elektív mutizmus, mutizmus, autizmus, súlyos beszédgátlás) és a beszédfogyatékossághoz sorolható dadogók, hadarók esetében. (Dr. Salné Lengyel Mária szerk: Logopédia; Sulinova, Pilisborosjenő; 2004. 38-39.o.) 1.4. A Palotás Gábor Általános Iskola nevelő-oktató munkájának eszközei, eljárásai 1.4.1. A nevelő-oktató munka eszközei: Az oktatást nevelést szolgáló helyiségeink (szaktanterem, tantermek, logopédiai szobák, tornaterem) a Knt. előírásainak megfelelnek, jól felszereltek, kellemes hangulatúak. Informatika oktatásunk laptopon folyik, nem tudtunk kialakítani informatika termet. A helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközigényt a helyi tanterv tartalmazza tantárgyakra lebontva. A tantárgyak, a logopédiai és gyógytestnevelési szakszolgálat eszközigénye terápiás célt szolgál a tanulási zavarok korrekciójánál. A szemléltetéshez és manipulációhoz kötött cselekedtető oktatáshoz eszköz rendszerünk megfelelő. Tornaterem: A tanulási zavar korrekcióját is segítő testneveléshez, gyógytestnevelés és egyéb mozgásterápiához szükséges mozgásfejlesztő eszközök használata biztosított, a korszerű eszközök megjelenését nyomon követjük, lehetőségeinkhez mérten folyamatosan beszerezzük. 21
A könyvtár bővítése folyamatos mind a tanulók, mind a nevelő-oktató munkát végzők számára. Számítógép, internet hozzáférés biztosított. - felügyelet mellett - minden osztályban 1.4.2. A nevelő-oktató munka eljárásai: A tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók esetében mivel a gyermek egyéni adottsága szükségessé teszi, az írásbeli beszámolást számítógépen is teljesítheti. A szóbeli és írásbeli beszámoló azonos értékű. Szükség esetén az értékelés és minősítés alól mentesített tanulók egyéni fejlesztési terv alapján haladnak. A logopédiai szakszolgálat sokirányú feladatot lát el, szorosan együttműködve az osztályokban tanító gyógypedagógusokkal, tanítókkal, tanárokkal, fejlesztő pedagógussal, gyógytestnevelővel, pszichológussal. Az első évfolyam követelményeit két tanév alatt teljesítik tanulóink fenntartói hozzájárulással. A felzárkóztató, tehetséggondozó csoportokba az osztályban tanító pedagógusok javaslatai alapján dönt a testület. A tanuló joga, hogy szülei és tanárai segítségével válasszon a tehetséggondozó foglalkozások közül. A gyermek túlterhelését kerüljük, ennek nyomon követése a tanév során az osztályfőnök feladata. A tehetséggondozás formái: - szakkörök, - sportkör, - versenyekre való felkészülés. 22
2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok és színterei A nevelő-oktató munka intézményünk keretein belül sok lehetőséget biztosít a tanulók személyiségének fejlesztésére, mert a tanórán és a tanórán kívüli tevékenységeket is szakképzett gyógypedagógus, tanító, tanár látja el. A pedagógus joga, hogy a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelési és tanítási módszereit megválassza, a munkaközösség elfogadása után alkalmazza. 2.1. A tanórai foglalkozásokat a helyi tanterv szabályozza. 2.2. Tanórán kívüli tevékenységi formák: Egész napos Iskola - Iskolaotthonos foglalkozások, tanulószoba, napközi, - az iskolai pedagógiai programban is rögzített logopédiai csoportok, - gyógytestnevelési csoportok, - mozgásterápia csoportok - számítógép elemi ismereteinek elsajátítására alkalmas fejlesztő csoportok, - egyéni felzárkóztató csoportok, - tehetséggondozás (szakkörök érdeklődésnek megfelelően), - diáksport, iskolai sportkör. 2.3. Az iskolapszichológus tevékenysége a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység. A pszichológus, az osztályfőnök, a logopédus és gyermekvédelmi felelős, a szülő bevonásával tevékenykedik a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók megsegítésén. A team szakmai vezetője a pszichológus, aki tevékenységei során igényli a pedagógusok és szülők együttműködését is. Javaslatot tesz a megsegítés formájára. Megszervezi és működteti a terápiás csoportot. 23
A tanórai és a tanórán kívüli nevelés-oktatási tevékenység a pihenést, regenerálódást, a művelődést, az ismeretek integrálódását a személyiség fejlődését szolgálja. Esetenként vállalnunk kell a családi szocializáció hiányának pótlását, empátiával, toleranciával, személyes motiváció kialakításával segíteni a tanulók személyiségének fejlődését. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Feladatunk a főváros területéről beiskolázott, és nagyon eltérő szociokulturális környezetből érkező tanulóinkban kialakítani a hagyományainknak is megfelelő közösségtudatot. Alsó tagozaton az életkori sajátosságoknak és tantárgyi követelményeknek megfelelően tanulóinknak meg kell ismerni szűkebb és tágabb környezetük földrajzi, történelmi, kulturális és társadalmi rendszerét. A vallási és világnézeti információkat, tárgyilagosan és többoldalú megközelítésben közvetítjük tanulóink számára a semlegesség betartásával. Iskolánkban a hit-erkölcstan oktatás a jogszabályok szerint működik. Ki kell alakítani a természeti környezet értékeinek megismerését, védelmét és megőrzését. Tanulóinkkal el kell fogadtatni a más-más szokásokat, eltérő életmódokat, az egyének különbözőségeit. Szerezzenek tapasztalatokat a konfliktusok kezelésére, a megoldásokra is. Célunk, hogy a megtanult metakommunikációs ismereteket tudják alkalmazni minden élethelyzetben (tekintet, gesztusok, testtartás, hanghordozás, mozgástér). Ezeknek a feladatoknak a megvalósulási színtere a tanórai és tanórákon kívüli tevékenység. 24
4. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység Tanulóinkat a szakértői és rehabilitációs bizottságok elsősorban a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján vesszük fel, amely a részletes diagnózis mellett már jelzésértékű a problémás gyermekek előéletéről. Feladatunk az azonnali kapcsolatfelvétel és a tanévre és egyénre szóló segítő program kidolgozása a tanuló érdekében. Kapcsolataink a kerületi családsegítő szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal folyamatos. A diszfunkcionálisan működő családok esetében a meglevő zavarok helyreállítása érdekében családterápiát javasolunk. A rendszeres esetmegbeszélés, a folyamatos életvezetési tanácsadás, a tanulási zavar tüneteit mutató tanuló elfogadása a családdal, szűkebb otthoni környezetével a mi feladatunk. Az első évfolyam követelményeinek teljesítése egy tanítási évnél hosszabb időt vehet igénybe. A felzárkóztatást egyénre szabott átgondolt fejlesztési terv alapján végezzük. Beszámolási kötelezettség esetén a tanuló választhat az írásbeli vagy a szóbeli beszámolás lehetőségei közt. Az érintettek (szülő, gyógypedagógus, logopédus, gyógytestnevelő, a pedagógiai munkát segítők) együttműködése alapfeltétele az eredményes pedagógiai munkának. A szakorvosi rehabilitáció és habilitáció biztosítása (foniáter, audiológus, ortodantus, neurológus) a szülővel történő egyeztetés során. 5. A tehetség, a különleges képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Feladatunk, hogy a beszédfogyatékos és részképességzavar tüneteit mutató tanulóinknál fokozottan figyeljük az esetleges tehetség jelenlétét. 25
A kiugró értelmi képességekkel rendelkező tanulók számára jelenlegi körülményeink közt egyéni fejlesztéssel biztosítjuk a tehetséggondozást. Az érdeklődési körnek megfelelően szervezett szakkör (kerámia, rajz, ének, dráma, tánc, sport) lehetőséget biztosít az egyéni képességek differenciált fejlesztésére és a tehetség kibontakozására. A felső évfolyamok számára kiugró tehetségek esetében a kerület iskoláiban szervezett tehetséggondozó programokba kapcsolódunk be. 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az osztályfőnökök látják el, szaktanári és iskolavezetési segítséggel. A tanulók és szüleik tájékoztatása (beiratkozásnál, fogadó órákon, eseti megbeszéléseken) folyamatos. A szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleménye jelzésértékű lehet a tanuló veszélyeztetettségéről. Az életvezetési tanácsadás, esetmegbeszélés, családlátogatás a veszélyeztető okok feltárása és lehetőség szerinti megszüntetése kiemelt feladatunk. Anyagi veszélyeztetettség esetén együttműködünk az illetékes gyermekjóléti szolgálatokkal, gyámhivatalokkal. Iskolánk kábítószer-ellenes programját a nevelőtestület a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel együtt dolgozta ki. Végrehajtása folyamatos, részben a környezetismeret tantárgy és az osztályfőnöki órák keretein belül, részben szabadidős tevékenységként végezzük. 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programokról A szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleménye, továbbá az év eleji, évközi felmérések alapján kerülhet sor a kudarc ellensúlyozására, a felzárkóztatásra. Tanórákon az alacsony osztálylétszám lehetőséget biztosít az egyén megsegítésére, fejlesztésére, a differenciált foglalkoztatásra. A tanulók fejlesztését folyamatdiagnózis alapján végezzük, a csoportok összetétele változó és változtatható. 26
Az egyéni foglalkozások eredményességét a logopédus és gyógypedagógus együttműködése biztosítja. A speciális nevelési-oktatási igények megkívánják, hogy a felhasználható időkeretet a mindenkori szükségleteknek megfelelően csoportosítsuk az évfolyamok között is. A napi és hetirend szervezésénél figyelembe vesszük a tanuló fáradékonyságát, egyenletes terhelését, naponta a megfelelő szabadidő biztosítását is. 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Feladataink: - helyzetfeltárás - segítő tevékenység megszervezése - külső kapcsolatrendszer kiépítése - felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról - együttműködés és folyamatos nyomonkövetés. Az iskola alsó tagozatán az iskolaotthonos rendszer, mint segítő tevékenységi forma biztosítja a tanuló nevelését, oktatását. Napirend: 7.30-8.15 A tanulók fogadása, ügyelet 8.15-11.30 Tanórák Logopédiai fejlesztés Egyéni fejlesztés Kiscsoportos fejlesztés Felzárkóztatás Tehetséggondozás (szakkörök) Levegőzés, étkezés, szabadidős tevékenységek Játék, sport 13.15-16.00 Tanórák Logopédiai fejlesztés Egyéni fejlesztés 27
Kiscsoportos fejlesztés Felzárkóztatás Tehetséggondozás Gyógytestnevelés Sportfoglalkozások Tanulószoba Napközi Alsó tagozaton A és B heti váltással, arányos terheléssel két pedagógus látja el a tanórákat osztályonként. Alapítványunk a legrászorultabb tanulókat támogatja. Az osztályfőnök javaslatára építve a tantestület dönt a lehetséges juttatások elosztásáról, a támogatás módjáról (táborozási költség hozzájárulás, színház és állatkert látogatás). 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke 9.1. Az oktatáshoz ajánlott taneszközöket tantárgyakra lebontva a helyi tanterv tartalmazza. Eszközeink megkönnyítik a pedagógusok számára az ismeretanyag átadását, tanulóink számára pedig az ismeretek elsajátítását. Iskolánk taneszköz állományának fejlesztése folyamatos. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat kezeltük kiemelten: - beszerzett eszközök hatékonyan szolgálják az előírt követelmények elsajátíttatását -tanulóink számára az elengedhetetlen önálló tapasztalatszerzés lehetőségét tudjuk biztosítani -a szaktanárok javaslatai alapján bővítettük meglévő eszközeinket 9.2. A logopédiai fejlesztés feladatainak ellátásához feltételeink adottak: -számítógépek, nyomtatók, CD-ROM -episzkóp, 28
-fénymásoló, -CD lejátszók, -magnetofonok, diktafonok, -logopédiai programok a számítógéphez, -fejlesztő játékok (taktilis, vizuális, motoros fejlesztést szolgáló) -megfelelő méretű tükrök, labdák. A tornaterem felszerelése tanulóink minden igényét kielégíti. Mobil leválasztási lehetőséggel meg tudjuk teremteni a gyógytestnevelés helyigényét is. 10. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 10.1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és helyettese, a diákönkormányzat segítő tanára és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diák önkormányzati ülésen; a diákönkormányzat vezetője negyedévente a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül; az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon; 10.2. A tanulót és a tanuló szüleit, nevelőit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a tanítók és a szaktanárok a minden év szeptemberében kijelölt fogadó órákon (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 10.3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban (DÖK láda) egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a DÖK segít tanárral, aki továbbítja a kéréseiket, észrevételeiket az iskola igazgatósága felé, melyeket ismertet a nevelőkkel és a nevelőtestülettel. 10.4. A szülőket, nevelőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és helyettese, továbbá az osztályfőnökök tájékoztatják: 29
az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten; az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein; 10.5. A szülők, nevelők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a/ Szülői értekezlet Feladata: a szülők, nevelők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása; a szülők, nevelők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről; az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól; a helyi tanterv követelményeiről; az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról; saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról; a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről; az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról; tanórán kívüli, közösség formáló szabadidős programok; a szülők, nevelők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé; b./ Alsó tagozatos és felső tagozatos szaktanári fogadóórák Feladata a szülők, gondviselők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) c./ Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő, nevelő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül a gyermek és az osztályközösség iskolai életéről. 30
d./ Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők, nevelők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 10.6. A kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségei: A szülők, nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a Szülői Közösséggel; a szülők, nevelők részéről elvárjuk az őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést, érdeklődő, segítő hozzáállást; rendszeres estemegbeszélés, a folyamatos életvezetési tanácsadás, a tanulási zavar tüneteit mutató tanuló elfogadtatása a családdal, szűkebb otthoni környezetével; gyermekotthonokkal, kollégiummal; ill. nevelőszülőkkel; szülői, nevelői oldal motiválása az iskolai életben való aktívabb részvételre (Luca nap, karácsonyi ünnepség- és vásár, farsangi bál, Palotás nap, ballagás, stb.); a szülők, nevelők aktivitásának felkeltése a szülői munkaközösségeken keresztül; a tanulói, szülői, nevelők jogokon túl a tanulói, szülői, nevelői kötelességek érvényesítése. 31