Faiskolai Értesítı 26. szám Különszám 2005. január Geert Hanmstra Wilco van den Berg: A magyarországi faiskolai szektor áttekintése
A magyarországi faiskolai szektor áttekintése PT 2004/46a Zoetermeer, 2004. július Geert Hanmstra/Wilco van den Berg Productschap Tuinbouw, Afteling Marktinformatie en Marktonderzoek Az Európai Faiskolai Szövetség (ENA) megbízásából a Holland Kertészeti Tanács felmérést készített a 2004 év tavaszán csatlakozott Kelet-közép-európai országok faiskolai termesztésérıl. A tanulmány cseh részét kivonatosan már ismertettük a Faiskolai Értesítıben, most a Magyarországról készített tanulmány teljes fordítását (a hibákat nem javítottuk!) tesszük közzé. A tanulmányban közölt adatok néhol hibásak, másutt naivak, de ennek ellenére fontos, hogy a kívülállók hogyan vélekednek rólunk. Az angol nyelven írt tanulmány magyar fordítását a szerzık engedélyével adjuk közre. A fordítást Szafián Zsolt készítette Faiskolai Értesítı 26. szám Különszám 2005. január Kiadja a Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete (Szombathely, Béke tér 1) az támogatásával Fıszerkesztı: Dr. Maráczi László Olvasó szerkesztı: Pálinkás Mónika 2
Összefoglalás A fásszárúakkal foglalkozó Marketing Tanács (MTB) és az Európai Faiskolások Szövetsége (ENA) felkérte a holland Kertészeti Terméktanácsot (PT), hogy készítsen országjelentést a Cseh Köztársaságról, a Lengyel Köztársaságról és a Magyar Köztársaságról. Ezek az országok 2004 tavaszán csatlakoztak az EU-hoz. Bár a fenti országok jelenleg nem játszanak fontos szerepet a holland faiskolás szektor szempontjából, elképzelhetı, hogy a közeljövıben egyre több külföldi árut importálnak. A jelentésben terméken minden esetben faiskolai terméket, évelıket értünk, az egynyáriakkal ebben a tanulmányban nem foglakozunk. Egy erdıs ország Magyarország természetes vegetációjának meghatározó része erdı. Ennél fogva az erdıgazdálkodás fontos gazdasági tényezı. Ugyanez mondható el a szılı- és gyümölcstermesztésrıl is. Magyarország a kertészeti és mezıgazdasági termékekbıl majdnem önellátó. A magyar faiskolások alapvetıen borúlátóak az EU csatlakozás következményeit illetıen. Általános nézet, hogy az árak nyomottá válnak, a hazai gyümölcs- és szılıoltvány elıállítás csökkenni fog. A dísznövény szektorban a következı pár évben az import növekedésével számolnak. A tıkehiány, a logisztika fejletlensége, a szektoron belüli együttmőködés alacsony szintje, a gyakorlott szakemberek hiánya, a termesztésrıl és a piacról rendelkezésre álló információk kis mennyisége jelentıs mértékben gátolja a faiskolai termesztés növekedését. Ezeken túl még az sem világos, hogy miként változik a törvényhozás és rendeletalkotás az EU csatlakozást követıen. A magyar munkaerı olcsóságából fakadó elınyök szinte teljesen eltőnnek, mivel a termékek lassabban nınek mint a nyugat-európai országokban. A magyar termékek legfıbb elınye az edzettségük. Ez exportlehetıséget ad a helyi termelıknek, de ehhez elıször sokkal szervezettebbé kell tenni a termesztést. Sok apró vállalkozás, másodállásban Az elmúlt években a szabadföldi díszfaiskolai termesztés területe folyamatosan növekedett. Szabadföldi dísznövényeken olyan évelı és fásszárú növényeket értünk, melyek valamilyen díszértéket képviselnek, kerti felhasználásra kerülnek. 2003-ban 488 vállalkozás foglalkozott ilyen termesztéssel, szemben az 1985-ben számon tartott 260-nal. Az állami tulajdonban lévı vállalatok száma erısen csökkent az elmúlt 20 évben. 1985-ben az üzemek 65% volt magántulajdonban, míg 2003-ban ez az arány már 90% volt. 2002-ben a szabadföldi dísznövénytermesztés nyilvántartott területe 921 ha volt. Magyarország kimagaslóan fontos termékcsoportjai a cserjék és a fenyık. 1985-ben az elıállított összes szabadföldi dísznövény 10 millió darab körül alakult, míg 2003-ban ez a szám 35,5 millió darab volt. 3
Sok vállalkozás kevesebb, mint 1 ha-on dolgozik. Ezek elsısorban kis, családi vállalkozások. A szabadföldi dísznövénytermesztéssel foglakozó vállalkozások több mint felénél ez a tevékenység csupán másodállásban folyik. Ezek a cégek így próbálnak meg némi extra nyereségre szert tenni, ahelyett, hogy profibbá tennék termelésüket. Magyarországon csupán 5-6 cég termel 50 ha-nál nagyobb területen. A legnagyobb cég 220 ha-on gazdálkodik. Ez majdnem egynegyede a teljes magyar termelésnek. Van ugyan néhány szövetkezet, de a szövetkezés nagyon csekély a díszfaiskolai termelésben. Azonban ebben a témában már megfigyelhetık a változások. Erıfeszítések történnek egy egységes Terméktanács létrehozására, s a különbözı egyesületek is egyre aktívabbak. A kiskereskedelmi tevékenység is egyre szakszerőbbé válik. Az erdıgazdálkodás és a gyümölcstermesztés is fontos terület Az erdıgazdálkodás nagyon fontos szerepet játszik Magyarországon. Erdıgazdálkodás jelenleg 1.800.000 ha-on folyik. Ez Magyarország teljes területének megközelítıen 19%-a. Ezen terület 90%-án lombos erdık találhatók, míg a fennmaradó részen különféle fenyvesek. Közel 600.000 ha védelem alatt áll, 1.200.000 ha ipari célokat szolgál (faanyag termelés). Végül 26.000 ha turisztikai és szabadidıs tevékenységet szolgál. A gyümölcsfatermelés a faiskolai termelés fontos részét képezi. 1985-ben 100 vállalkozást tartottak nyilván, mely gyümölcsfákat állított elı, 2003-ban ez a szám 260 volt. 1985-ben a gyümölcsfákat elıállító vállalatok szinte teljes egészében állami tulajdonban voltak. 2003-ra ezen vállalkozásokat 95%-ban privatizálták. Az 1985-ben elıállított 4,4 millió gyümölcsfaoltvánnyal szemben, 2003-ban már 7 millió darabot állítottak elı. Körülbelül 150 termelı állít elı szılıoltványt ültetvény telepítés céljából. Tíz évvel ezelıtt még ezen vállalkozások túlnyomó többsége állami tulajdonban volt. Jelenleg 3 szövetkezet mőködik, a többi cég magántulajdonba került. A vállalkozások átlagos mérete 2-3 ha. Több import A faiskolai termékek eladása évrıl évre növekszik. Mivel a hazai felhasználás egyre nagyobb igénnyel lép fel, az import az elmúlt években nagyobb részt képviselt, mint az export. A 90-es évek végén a faiskolai termékek exportja még meghaladta az importét. 2002-ben ez a trend megfordult, a faiskolai termékek importja 7,3 millió értékő volt, míg az export csupán 7,1 millió. 2003-ban ez a trend folytatódott. A faiskolai termékek Magyarországra történı importja az elmúlt néhány év alatt az 1999-es 3,6 millió -ról 2003-ra 7,3 millió -ra növekedett. Különösen 4
a fák és cserjék importja nıtt. Ezeket a termékeket követik a szaporítóanyagok és a gyümölcsfa oltványok. Hollandia csak kis szerepet játszik A magyar faiskolai piacon Hollandia csak kis szerepet játszik. Elsısorban fenyıféléket és cserjéket tudunk eladni Magyarországra. Ennek a két termékcsoportnak a termelése viszonylag nagy léptékben történik helyben is, és a klímatőrésük is megfelelı. Holland cégek viszonylag kis mennyiségben értékesítenek díszfaiskolai árut. Olaszország sokkal jobban teljesít e tekintetben. A Hollandiából származó áru elsısorban gyümölcsfa oltványokból (32%), sorés parkfákból (14%) valamint díszcserjékbıl és fenyıkbıl áll. Évelıket csak a legritkább esetben szállítanak Hollandiából. A kertészeti árudákba és garten centerekbe ritkán szállítanak holland cégek, a barkácsáruházakba még ritkábban kerül holland áru. A holland import nagyon széttöredezett. A 2 millió értékő holland importot 43 exportır szállítja Magyarországra. A két országban megtalálható fajtaválaszték közti különbségek elsısorban abból adódnak, hogy Hollandiában fıként a termékek díszértéke számít, míg Magyarországon a télállóság a legfontosabb. A nyugat-európai választék számos olyan fajt és fajtát foglal magában, melyek nem viselik el a magyar klímát. A holland kereskedelem Az nem várható, hogy a Hollandiából Magyarországra irányuló export rövid idın belül számottevıen emelkedni fog. A határok most már nyitottak, de az EU csatlakozás elıtt sem voltak komoly problémák az áruk magyarországi exportjával. Az bizonyos, hogy a faiskolai termékek importja növekedni fog a következı pár évben, de hogy ezt Hollandiából érkezik-e, az még nem látható. Az olasz és a német import jobban növekszik, mint a holland. Magyarország exportja folyamatosan növekszik. Ennek a célpontja nagymértékben Hollandia, különös tekintettel a rózsatıre és az erdészeti fákra. A következı export irány Németország, Románia és Oroszország. Nincs közvetítı kereskedelem Magyarországon alig van olyan nagykereskedı, aki faiskolai termékekkel foglalkozna. Egyáltalában, nehéz olyan közvetítıt találni, aki a termelık és kiskereskedık között közvetítene. A kertészeti árudák és a barkácsáruházak közvetlenül a termelıktıl, ill. külföldrıl vásárolnak árukat. Azonban található néhány cash & carry vállalkozás, elsısorban a nagyvárosok környezetében. Ezeknek messze legfontosabb értékesítési irányuk a kertészeti árudákba történı értékesítés. 5
Erısödik az a tendencia, hogy a kormányzat a közintézményeknek és az állami beruházásokhoz szükséges árut közvetlenül egy nagyobb helyi termelıtıl vásárolja meg. A kormányzat és az önkormányzatok növekvı problémája, hogy egyre kevesebb az útépítéseknél és közparkok építésénél a növényanyagra költhetı pénz mennyisége. Az egész közterületi növénybeszerzés néhány nagy termelıtıl történik. Erre a piacra külföldi cégek nem is kívánnak belépni, ellentétben a lakossági ellátás piacával. A hazai termék legnagyobb elınye a szívóssága. Az intézményi piac (önkormányzat, közparkok és állami beruházások) fontos a magyar faiskolai termesztés résztvevıi számára. A magyarok szélesedı rétege több faiskolai terméket vásárol A magyar gazdaság az elmúlt években roppant mértékben növekszik. A vásárlások összértéke növekszik, az infláció csökken, még a munkanélküliségi ráta is alacsonyabb több európai országhoz viszonyítva. Ez olyan helyzetet jelent, amit a vásárlók tulajdonképpen szerethetnének is. De ez nem így van a valóságban. A középosztály nagyon kis részben részesül a javuló gazdaságból, míg a felsı tízezer nagyon sokat profitál belıle. Hosszútávon várható, hogy a jólét ugrásszerően növekedni fog, mely elınyösen fogja érinteni a faiskolai termékek forgalmát. Pillanatnyilag azoknak az embereknek a száma, akik megengedhetik maguknak, hogy növényt vásároljanak nagyon kevés. Gyümölcsfák és bogyósok iránt viszont nagy az igény. A helyzet lassan, de biztosan változik. A magyar lakosság egy része megengedheti magának, hogy faiskolai árut vásároljon, ez a csoport gyakran igen költséges árukat vásárol. A magyarországi árszint nem sokban különbözik a hollandtól, sıt néhány termék még drágább is. 1996-hoz viszonyítva, 2001-ben több háztartás vásárolt faiskolai termékeket. 1996-ban a háztartások 27%-a, míg 2001-ben 36%-a jelentkezett vásárlóként. Egy átlagos magyar háztartás 2001-ben 28,1 -t költött faiskolai termékre, ami 18 %-os növekedést jelent az 1996-os 23,9 -hoz képest. Elosztó hálózat Magyarországon körülbelül 300 kertészeti áruda mőködik, ebbıl 100 Budapesten és környékén. Az Oázis az egyike Magyarország kevés árudaláncainak. Az Oázis jelenleg 6 árudával rendelkezik, ebbıl 3 magánkézben van és Budapest területén helyezkedik el, míg a másik 3 franchise rendszerben mőködik. Az árudák száma az elmúlt pár évben növekedett meg. Ez elsısorban a dísznövények iránti érdeklıdés növekedésével magyarázható. Ez a keresletnövekedés nem csupán a nagyvárosok közelében figyelhetı meg, hanem vidéken is, ahol egymás után nyitottak az új árudák az elmúlt pár évben. Magyarországon sok kis lerakat mőködik. A kérdés az, hogy mit is nevezünk garten centernek? Sok termelı alakított ki árusításra alkalmas 6
területet faiskolájának területén. Ezekben az árudákban a termelık gyakran alacsony árakon értékesítik saját termékeiket. Ezek az árudák semmilyen piacformálási elképzeléssel nem rendelkeznek. Ezen kis lerakatok legfontosabb problémája az, hogy nagyok kiszolgáltatottak, s a bevételeik is csak szezonális jellegőek. A barkácsáruházak fontos részét képzik a faiskolai termékek piacának. A legnagyobb elınyük ezeknek az áruházaknak, hogy van elegendı forrásuk, melyet az eladás-ösztönzésre tudnak fordítani. Költségvetésükben nagyobb összegek állnak rendelkezésre reklám-kampányokra és egyéb marketing tevékenységekre, mint az egyéni árudáknak. A barkácsáruházakban több külföldi faiskolai áru található, mint az egyéb árudákban. A barkácsáruházak majdnem minden esetben külföldi tulajdonosokkal is rendelkeznek és hajlamosak agresszív piacpolitikát folytatni, rengeteg reklámmal. Mivel ezek az áruházak közvetlen árubeszerzéssel és nagy vásárolt mennyiségekkel dolgoznak, ezért képesek a termékeket a hagyományos értékesítési formák árainál alacsonyabb áron kínálni. 7
1. Bevezetés 1.1 Módszer A Faiskolai Marketing Csoport (MTB) és az Európai Faiskolások Szövetsége (ENA) felkérte a Kertészeti Terméktanácsot, hogy készítsenek el egy tanulmányt a következı országokról: Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország. Noha ezek az országok korlátozott fontossággal bírnak a holland faiskolai termelés számára, nem elképzelhetetlen, hogy a jövıben nagyobb mértékben vásárolnak faiskolai termékeket határaikon kívülrıl. 2004 tavaszán ezek az országok csatlakoztak az Európai Közösséghez. Faiskolai termékeken ezen jelentésben fás- és lágyszárú évelıket értünk, az egynyáriakkal nem foglakoztunk. 2003 telén elkészült a Cseh Köztársaságról szóló tanulmány, ezt követi a jelenlegi, Magyarországról szóló jelentés, majd a 2004 nyarán készül el a Lengyelországról szóló jelentés is. Elsıként szakirodalmi kutatatást végeztünk, hogy megismerjük a vizsgált országok általános fejlıdését. Ezen kutatások eredményit foglaljuk össze a társadalmi-, demográfiai-, gazdasági-, politikai viszonyokat valamint az éghajlati- és a politikai változásokat ismertetı fejezetekben. További információkat győjtöttünk a termesztıterület nagyságáról, a termelésrıl az import és az export nagyságáról. Ezeken túl számtalan megbeszélést folytattunk holland exportırökkel, s 2004 áprilisában Magyarországon tájékozódtunk a piaci viszonyokról. Ekkor megbeszéléseket folytattunk a faiskolai termelésben részt vevı vállalkozások és a különbözı szervezetek vezetıivel. 1.2 Éghajlati és földrajzi viszonyok Magyarország Közép-Európában található, hét másik országgal szomszédos. Északon Szlovákia, nyugaton Ausztria, délnyugaton Szlovénia és Horvátország, délen Szerbia, délkeleten és keleten Románia, északkeleten Ukrajna a szomszédja. Az ország elsısorban síkságokból áll, melyeket délnyugat-északkelet irányban egy, a következı hegységekbıl álló hegyvonulat szel át: Bakony, Vértes, Börzsöny, Mátra, Bükk és végül a Zempléni hegység. Magyarország legmagasabb csúcsa a Kékes (1014 m). Az ország felszínének kb. 20%-t erdı borítja. A legtermékenyebb mezıgazdasági területek a folyók közti síkságokon találhatóak. A legfontosabb folyók a Duna, a Rába, a Sió, a Dráva és a Tisza. Magyarország három nagy tóval rendelkezik, ezek a Balaton, a Velencei tó és a Fertı tó, amit Ausztriában Neusiedler See néven ismernek. (Forrás: EVD) Magyarország éghajlata átlagos kontinentális éghajlat, erıs óceáni és mediterrán befolyással, fıként a nedves tavaszi és nyár-eleji idıszakban. A Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység magasabb részei 8
szubalpin klímájúak. Az Alföld igazi kontinentális éghajlati jellemzıket mutat: forró nyarak, nagyon hideg telek, kevés csapadék és nagy hımérsékletkülönbség a tél és a nyár között. 1.2.1-es ábra Magyarország térképe Magyarországot a sarkvidéki és a szibériai eredető hidegtıl a Kárpátok védik. Általában elmondható, hogy az országra jellemzıek a hideg, nedves telek, és a meleg nyarak. A januári átlagos középhımérséklet 0 ºC körül alakul a nyugati és délnyugati részeken, míg északkelet felé ez 4 ºC körülire csökken. Hideg teleken a hımérséklet 20 ºC alá is csökkenhet, s Duna vizén jégtáblák jelennek meg. A júliusi átlagos középhımérséklet északnyugaton 18 ºC, míg délkeleten 22 ºC körül alakul. Magyarországon a többi európai országhoz viszonyítva magas, átlagosan évi 2000 óra, a napsütéses órák száma. Az éves csapadék mennyisége nagyon kevés (500 mm/év), de változhat az Atlanti óceán hatásának mértékétıl. A legcsapadékosabb terület a nyugati rész és a Bakony erdıségei (800-980 mm), a legszárazabb területek a Tiszántúlon találhatók (kevesebb, mint 600 mm). A legszárazabb hónap a szeptember (33 mm), így ez a legkedvezıbb idıpont az ország meglátogatására. A legcsapadékosabb hónap a május (72 mm). Télen az országot gyakran borítja be vastag hótakaró. (Forrás: www.landenweb.com) 1.3 Erdıs tájak Magyarország természetes vegetációját különbözı erdık alkották, különösen a Dunántúli-közép-hegység területén és az Alpokalján. A legnagyobb erdıségek a Bakonyban találhatók, majd a Börzsönyben, a Bükkben és a Mátrában. Bár e területek változatossága megmaradt, az erdık összterülete az ország területének 15 %-ára csökkent. Különösen az alacsonyan fekvı síkságról tőntek el az 9
erdık. Az alföldi területeket több mint 200 éve mővelik, erdık csak a terület 8%-án maradtak. Ez a mővelés nagymértékben befolyásolja a terület vegetációját. Az Alpokalja nagyrészt tölgyesekkel fedett, de vannak fenyvesek, nyíresek, szillel és kırissel elegyes erdık. A Mecsekre különleges mediterrán flóra jellemzı. A Zselic védett területein még elıfordulnak érintetlen fenyıerdık is. (Forrás: www.landenweb.com) 1.4 Demográfiai jellemzık 1.4.1-es tábla: A népesség és a háztartások száma Magyarországon Népesség Háztartások száma Magyarország népessége 1996 10 212 3 805 2003 elején 10,1 millió fı 1997 10174 3 792 körül mozgott (a táblázatot a 1998 10 135 3 777 KSH, Budapest, bocsátotta 1999 10 092 3 766 rendelkezésünkre, 2004 2000 10 073 3 754 márciusában). A népesség 2001 10 055 3 748 évente néhány tízezer fıvel 2002 10 036 3 741 csökken. A nyolcvanas évek 2003 10 018 elejétıl a születési ráta a halálozási ráta alatt van, így ez a legfıbb oka a népességcsökkenésnek. Várható, hogy a népesség hamarosan 10 millió fı alá csökken. Borúlátó demográfusok szerint 2050-re a magyar népesség 7,4 millió fıre csökken. Akárcsak a népesség, a ház-tartások száma is egyre csök-ken Magyarországon. Míg 1996-ban 3,8 millió háztartás volt, 2002-re számuk 3,7 millióra csökkent. 2002-ben a magyar háztartások 26%-a egyszemélyes volt. Össze-hasonlításul ez az arány Hollandiában 34%. Különösen a négyszemélyes ház-tartások száma magas Magyarországon. 1.4.1 ábra: A magyar 5 vagy több személy 9% 4 személy 23% 10 3 személy 9% 1 személy 26% 2 személy 33% háztartások megoszlása méret szerint, 2002-ben Magyarország fıvárosa Budapest. A fıváros 1.8 milliós lakosságával az ország legnagyobb városa. Budapest mind gazdasági, mind politikai, mind kulturális szempontból az ország középpontja. Nagyobb városok még Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs és Gyır (ld. 1.4.1. táblázat). A lakosság
65%-a él városokban, a maradék 35% pedig vidéken. A legsőrőbben lakott megyék: Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Pest megye. Az átlagos népsőrőség 109 lakos/km 2. (Forrás: EVD) 1.4.1-es tábla: Magyarország legfontosabb városai ( 2002) Város Lakosság Budapest 1.769.800 Debrecen 199.900 Miskolc 168.220 Pécs 155.800 Szeged 151.360 Gyır 128.520 Kecskemét 105.960 Székesfehérvár 104.240 Szombathely 81.200 Szolnok 74.800 Forrás: Euromonitor A magyar lakosság összetételét tekintve közel 90%-ban magyarokból, 4%-ban romákból, 2.5%-ban németekbıl, 2%- ban szerbekbıl, 0,8%-ban szlovákokból, 0,7%-ban románokból áll. A magyarok 68%-a római katolikus, 20%-a református, 5%-a evangélikus, a fennmaradó 7% pedig más felekezethez tartozik vagy ateista. A magyarok több mint 98%-a magyarul beszél. Az elsı világháborút követı trianoni békeszerzıdés következményeként az ország elvesztette akkori területének 70%-át, s vele a lakosság 2/3-át is. Ennek következménye, hogy közel 3 milliós magyar kissebség él a környezı országokban. Bár pontos kimutatások nincsenek, azért tudni lehet, hogy kb. 2 millió magyar él Romániában, 500.000 Szlovákiában, 300.000 Szerbiában és kb. 200.000 Ukrajnában. Magyar kissebség él még Horvátországban és Ausztriában is. (Forrás: EVD) 1.5 Szociális, gazdasági viszonyok 1.5.1 Gazdasági fejlıdés A magyar nemzeti össztermék (GNP) 2003-ban szerény 2,9%-kal növekedett. Ez azt jelenti, hogy a GNP stagnálása folytatódik a 2002-as 3,3%, a 2001-es 3,8% és a 2000-es 5,2% növekedés után. De nem csak a gazdaság termelése csökken, hanem a szerkezete is átalakult. A gazdaság motorja már nem az ipari termékek exportja, hanem a belsı fogyasztás és az állami kiadások. Az világosan látszik, hogy az effajta növekedés hosszútávon nem kívánatos. A költségvetés hiánya és az irreálisan magas bérek kiegyensúlyozatlan gazdasághoz vezetnek. 2004-ben a GDP várt értéke 3,2% körül alakul, de elemzık szerint ez nagyon optimista várakozás. Az ÁFA emelés és az inflációs elırejelzések miatt a fogyasztás értékének csökkenésével számolnak. A gazdaság növekedésének hajtómotorjául ismét az export növekedésének kell lennie. (Forrás: EDV) A 80-as évek politikai változásai a gazdaság erıteljes átrendezıdésével jártak. A 90-es években a magyar gazdaság fokozatosan átalakult piacgazdasággá. 1995 márciusában az akkori kormány gazdaságpolitikai reformokba kezdett. Az 11
úgy nevezett Bokros-csomag intézkedéseinek fı céljai a gazdaság stabilizálása, az államháztartás valamint a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése voltak. A magyar lakosság sokat szenvedett a kemény, bár kétségtelenül szükséges intézkedéscsomag hatásaitól. Különösen érzékenyen érintette a megszorító intézkedések miatti belföldi keresletcsökkenés a kis- és középvállalkozásokat. Azonban 1997-ben már megfigyelhetıek voltak a kedvezı változások. A rákövetkezı években a GDP évenként 5%-kal növekedett, csökkent az infláció és a munkanélküliség mértéke. Magyarország a rendszerváltást követıen néhány igen nehéz éven ment keresztül, de most már úgy látszik, hogy a gazdasági növekedés folyamatos. Az elmúlt 5 évben a magyar gazdaság jelentıs mértékben növekedett. További fejlesztések kellenek a tudásalapú gazdaság területén, valamint nagyobb aktivitást kell mutatni a kis- és középvállalkozásoknak a külföldi piacokon. A forint erısödése rontja Magyarország pozícióját a többi országgal szemben. A versenyképesség javítása a 90-es évektıl kezdve minden kormány legfıbb feladatai közé tartozott. 1.5.1-es tábla: A fogyasztók kiadásai Magyarországon, Hollandiában és Németországban 2002-ben Termékcsoport Magyarország Hollandia Németország Élelmiszer/ nem alkoholos italok 19 11 12 Alkohol/ dohányáru 8 3 4 Ruházat/ cipı 4 6 6 Lakás költségei 18 21 25 Háztartási javak + szolgáltatások 7 7 7 Egészség + kapcs. szolgáltatások 4 4 4 Közlekedés 16 11 14 Kommunikáció 5 4 2 Szórakozás/ kikapcsolódás 8 11 9 Tanulás 1 1 1 Szállodai költségek 5 6 5 Fogyasztási javak/ szolgáltatások 5 15 10 Összesen 100% 100% 100% A privatizáció lebonyolítója, az ÁPV Rt. jelenleg sikeresnek tőnik. Különösen a rendszerváltást követıen volt szükséges a mőködése. Napjainkra az állami tulajdonban lévı vállalatok csaknem elfogytak. A privatizáció eredményeképp a kilencvenes években a GDP 85%-a a magánszektorban termelıdött. 2001 elejére a 2000 állami tulajdonban lévı vállalatból 1700 magánkézbe került. A magyar kormány úgy döntött, hogy kisebbségi vagy többségi tulajdoni részt tart fenn 93 vállalkozásban, vagy vétójogot köt ki a stratégiai döntések meghozatalakor. (Forrás: EVD) 12
1.5.2 Fogyasztói kiadások A magyarok összehasonlítva a hollandokkal és a németekkel, viszonylagosan sokat költenek élelmiszerekre és italokra, alkoholosra és nem alkoholosra egyaránt. A másik nagy kiadási csoport a közlekedés, melyek az összkiadásuk nagyobb százalékát jelentik, mint a hollandok esetében. Azonban százalékosan a magyarok kevesebbet költenek tartós fogyasztási cikkekre, szolgáltatásokra, lakhatásra, szórakozásra és pihenésre, mint a hollandok 1998 és 2001 között a fogyasztói kiadások évenként 4%-kal növekedtek. 2002- ben viszont 7%-kal költöttek többet mint a megelızı évben. A GFK kutatásai alapján az derül ki, hogy a magyar fogyasztók 467 millió -t költöttek audiovizuális berendezésekre 2003-ban. Ez 20%-os növekedés az elızı évhez képest. Ezekbıl következtethetı, hogy a fogyasztói kiadások növekednek. A növekedés a vásárlóerı növekedésébıl, a jobb ellátó hálózatból és a fogyasztók birtoklási vágyának növekedésébıl adódik. Csaknem minden magyar háztartásban van színes televízió, több mint felében videó magnó, de csak 15% rendelkezik CD-lejátszóval, s csupán 9%-a DVD lejátszóval. 1.5.1 ábra: A magán fogyasztói vásárlások éves változása Magyarországon, az elızı évhez képest, %-ban 1.5.3 Infláció 1.5.2 ábra: Az éves infláció alakulása Magyarországon, %-ban Az infláció 2003-ban 4.7 % volt. A jó élelmiszerellátás, a növekvı verseny, a bevételfüggı támogatások csökkenése, az árszabályozás és a monetáris politika változásai mind azt eredményezik, hogy a jövıben az infláció tovább fog 13
csökkenni. A világgazdaság növekedési ütemének stagnálása azt eredményezi, hogy az élelmiszerek, az ipari termékek és a termelési eszközök árai változatlanok maradnak, esetleg csökkenhetnek is. A háztartások által igénybevett szolgáltatások - mint például a hulladékszállítás árai megemelkedtek, s ez a következı években is az inflációt gerjesztı erı lesz. 1.5.4 Foglalkoztatottság A munkanélküliségi ráta 2003-ban 5,9 % volt. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliek száma 2003-ban 0,1 %-kal nıtt. Munkanélküliként 244.500 magyart tartottak nyilván. Az elmúlt 10 évben ez volt az elsı év, mikor is a munkanélküliek száma növekedett. A munka-nélküliségi ráta 1996-ban 9,9 % volt, és mostanáig évenként folyamatosan csökkent. Az 5,9 % munkanélküliségi ráta a legalacsonyabb Közép- és Kelet-Európában. A középmagyarországi megyékben, a Dunántúl középsı és nyugati részein a munkanélküliségi ráta 4,3 %, mely az országos átlag alatt van. A magasabb munkanélküliséggel küzdı megyék elsısorban a Dunántúl déli részén és az Északi Középhegységben (7,8%) valamint Észak-Magyarországon (8,5 %) találhatóak. (Forrás: EDV) 1.5.2-es tábla: A foglalkoztatottság megoszlása Magyarországon, Hollandiával összehasonlítva, 2002-ben Ágazat Magyarország Hollandia Mezıgazdaság 5,7 2,9 Szolgáltatóipar 25,6 31,3 Építıipar 7,3 6,4 Víz és energiaipar 1,9 0,3 Bank és egyéb pénzügyi szolg. 8,1 16,3 Ipar 24,8 14,0 Bányászat 0,2 0,1 Szállítás 8,0 6,2 Kereskedelem 18,3 19,8 Egyéb 0,0 2,5 Összesen 100% 100% Forrás: Euromonitor Az 1.5.2 táblázat áttekintést ad a magyarországi foglalkoztatás ágazatonkénti megoszlásáról, összehasonlítva a hollandiai adatokkal. Hollandiában az emberek nagyobb arányban dolgoznak a szolgáltatóiparban és a banki szférában. Magyarországon az ipar a legfontosabb foglalkoztatási terület. 1.5.5 A magyar munkabérek Magyarországon 2002-ben egy átlagos havi bér bruttó 400 körül volt. Ez az adat az EIU kimutatásából származik. Az átlagos fizetés tehát kicsit alacsonyabb az olyan országokhoz viszonyítva, mint Lengyelország (440 ) vagy 14
Csehország (500 ) Hollandiában 2002-ben egy átlagos havi bruttó jövedelem 2600 körül alakult. A magyarországi minimálbér 2003 elején 210 volt, ugyanezt Hollandiában 1250 -ban rögzítették. 1.5.3. ábra: A minimál bér nagysága Európa néhány országában, Euróban A bérek számottevıen alacsonyabbak, mint a legtöbb régi EU tagállamban, és ugyanez mondható el a legtöbb élelmiszer árszintjérıl is. Ha a régi EU tagállamaik árszintjét 100-nak vesszük, akkor Magyarország 46-nak felel meg. Az újonnan csatlakozó tagállamok árszintjeit tekintve Szlovénia és Lengyelország árszintje (66 illetve 55) áll legközelebb az EU átlaghoz. 1.5.6 A legfontosabb kereskedelmi partnerek A magyar export és import összetétele az utóbbi 15 év sorén szerkezetileg teljesen átalakult, leginkább a legfontosabb vevık és beszállítók változtak, cserélıdtek ki. A kilencvenes évek elején a külkereskedelem egyenlıen oszlott meg a volt KGST és a nyugati országok piaca között. Az azóta eltelt idıben a EU tagállamok helyzete jelentısen javult. Németország messze a legfontosabb exportáló ország, a Magyarországra irányuló teljes export 35%-t tudhatja magáénak. Ez természetesen egyenes következménye a német vállalatok magyar iparba történı fontos befektetéseinek, különös tekintettel az autóipari befektetéseknek. A Hollandiába irányuló magyar export viszonylag állandó, az éves teljes export 5% kerül ide. Az éves magyar import csupán 2-2,5 %-a származik Hollandiából. 15
1.5.5. ábra: Az új EU tagországok árszintje, összevetve az EU átlaggal A kilencvenes évek elején elkezdett gazdasági reformoknak köszönhetıen a magyar külkereskedelemben dinamikus fejlıdés figyelhetı meg. A fejlıdést elsısorban az a két tényezı okozza, hogy az országnak nincs, vagy csak kevés saját nyersanyaga van, valamint képes idecsalogatni olyan külföldi vállalatokat, melyek itt állítják elı a nyugat-európai piacra szánt termékeiket. A magyar export a hazai össztermék 50%-át adja, hangsúlyozva a gazdaság nyitott jellegét. A kilencvenes évek elején ez az arány 30% körül volt. A várakozások szerint a növekvı trend folytatódik, s 2005-ben ez az érték már 70% lesz. 1.6 Politikai helyzet Magyarországon Magyarország államformája 1949 és 1989 októbere között szocialista népköztársaság volt. Utána Magyarország olyan független, többpártrendszeren alapuló (az elsı választásokon 30 párt képviselıi indultak) demokratikus országgá vált, ahol a demokratikus és szociáldemokrata értékek egyaránt jelen vannak. A valamikori keleti tömb országaihoz viszonyítva a politikai helyzet egészen stabil. Mióta az elsı demokratikusan választott kormány hivatalba lépett nem került sor elırehozott választásokra. A szomszédos országok politikai fejlıdéséhez képest ez a legnagyobb különbség. A 2002-es választások a Medgyessy Péter vezette szocialista ellenzék (MSZP) gyızelmét hozta, így ı vehette át az irányítást az Orbán Viktor vezette jobb-közép kormánytól. A köztársasági elnök javaslatára a miniszterelnököt és a minisztereket a parlament választja. A köztársasági elnököt szintén a parlament választja négyéves periódusra, mely egyszer meghosszabbítható. 2002 augusztusa óta Mádl Ferenc tölti be a köztársasági elnöki tisztet. A köztársasági elnök szerepe jóformán reprezentatív. (Forrás: www.landenweb.com) 1.7 Mezıgazdaság A mezıgazdaság és a szılıtermesztés Magyarországon történelmileg is a legfontosabb ágazatok közé tartozik. A mezıgazdasági termelés részesedése a 16
nemzeti össztermékbıl folyamatosan csökken, az 1988-as több mint 15%-ról 2002-re már csak 4 %-os részesedés maradt. Az ország klimatikus adottságai és termékeny talajai lehetıvé teszik, hogy önellátó legyen a legtöbb mezıgazdasági terménybıl. Magyarország területének csaknem kétharmada termékeny síkság, mely alkalmas gabonafélék, kukorica, rizs, gyümölcs- és zöldségfélék termesztésére. Ezek mellett jelentıs a cukorrépa és a napraforgó termesztése is. A tejtermelés és az állattenyésztés szintén fontos részt képvisel a mezıgazdasági szektorban. A kommunista rendszer végével a mezıgazdaság szorult helyzetbe került. Az állami támogatások eltőnésével a nagy termelıüzemek nagyobb gondokkal küzdenek. A támogatott évek hozzájárultak ezen üzemeknél a rossz gazdálkodáshoz, a tıke csökkenéséhez, a rövidtávú tervezéshez és a hatékonyság csökkenéséhez. Az állami gazdaságok és TSZ-ek privatizációjának következtében a termelés 1989 és 1993 között 30%-kal csökkent, és különösen a szakképzetlen dolgozók munkanélküliségét hatalmas mértékőre emelte. Az utóbbi tíz év során semmilyen megtakarítás nem képzıdött a mezıgazdasági szektorban. Évekig gondot okoztak az ismétlıdı aszályos évek és az árvizek. Gazdálkodók ezrei mentek tönkre ebben az idıszakban, mert nem voltak biztosítva az idıjárás okozta károkra és természeti csapásokra. A mezıgazdaságban és az erdıgazdálkodásban alkalmazottak száma évrıl évre néhány százalékkal csökken. A magyar Földmővelésügyi Minisztérium 1992-ben kidolgozta az állami tulajdonú földek magántulajdonba adásának rendszerét. Ennek eredményeként a 6,3 millió hektár mezıgazdaságilag mővelhetı terület 60%-a magántulajdonba került. A mezıgazdasági vállalkozások 80%-a 1 hektárnál kisebb területen gazdálkodik. Ez a tény magyarázza a mezıgazdasági termelés jelenlegi alacsony szintjét. Ma az 1 hektárnál nagyobb területen gazdálkodókat nyilvántartásba veszik. Ezáltal a földek illegális bérbe vételét próbálják megakadályozni. További mezıgazdasági reformok nem várhatóak, a meglévı korlátozások miatt, melyek a kisebb szövetkezetek együttmőködésére valamint a földek eladására vonatkoznak. 2001-ben kezdıdtek el a tárgyalások Magyarország és az EU között az ország csatlakozásáról. Abban az idıben születtek meg azok a megállapodások, melyek a -csatlakozást követıen egy átmeneti idıszakban korlátozzák a külföldiek földtulajdon szerzését. Ezek hatásai csak 2004. május 1. után lesznek érezhetıek. Az EU tagállamainak egyéni gazdálkodói a csatlakozást követıen három évig nem vehetnek termıföldet Magyarországon, külföldi vállalkozások beleértve a közös vállalatokat is- hét évig nem szerezhetnek termıföld tulajdont. A nem mezıgazdasági területek tulajdonszerzésére vonatkozó átmeneti idıszak 5 év. 17
2. Magyarország és az Európai Unió 2.1 Bevezetés A magyarok 2003 áprilisában szavazták meg az ország EU csatlakozását. A szavazók 84%-a szavazott úgy, hogy csatlakozni kíván az EU-hoz. Az nyilvánvaló, hogy a csatlakozás számos következménnyel jár mind politikai mind gazdasági tekintetben, de hogy ezek mik is lesznek valójában, még csak ezután lesz látható. Ebben a fejezetben áttekintést adunk a várható változásokról, és egy pillantást vetünk a változások lehetséges következményeire. 2.2 Az EU története A második világháborút követıen egyre nagyobb igény mutatkozott egy Európán belüli együttmőködésre, különösen a nehézipar területén. Az együttmőködés a béke és a gazdasági közösség alapja. Ez volt az oka, hogy 1952-ben létrehozták az európai Szén és Acél Közösséget (ECCS). Ennek az együttmőködésnek a tagjai a következı államok voltak: Hollandia, Belgium, Luxemburg, Nyugat-Németország, Franciaország és Olaszország. Öt év múlva befejezıdött az európai Gazdasági Közösség (EEC) megalapítása. A Római szerzıdés aláírásával közös célként tőzték ki a vámunió létrehozását, a közös agrárpolitikát, az emberek, a tıke és a szolgáltatások szabad áramlásának lehetıvé tételét. Az évek során a résztvevı államok száma nıtt és megállapodás született az Európai Monetáris Rendszer létrehozásáról. A EGK EU-vá történı átalakításával 1993-ban a tagállamok jelezték, hogy az együttmőködés már nem csak gazdasági szinten valósul meg. Következı állomásként kell megemlíteni 1997-et, mikor is tárgyalások kezdıdtek a kelet-európai országok tagságának lehetıségeirıl. Az Euro 2002 év eleji bevezetése lehetıvé tette, hogy számos európai ország ugyan azt a fizetıeszközt használja. 2.3 Csatlakozás az EU-hoz A 10 új tagállam 2004-es csatlakozását követıen a európai Unió teljes belsı piaca hirtelen 75 millió emberrel növekedett. Nyilvánvaló, hogy ez hatással lesz a korábbi tagok helyzetére is. Az EU-hoz csatlakozni kívánó új országoknak alapvetıen három feltételnek kell megfelelniük: 1. A jelölteknek nyugati példán alapuló politikai és demokratikus rendszerrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdhessék. 2. A jelölt-országoknak el kell fogadniuk az európai integrációs folyamat céljait, az európai törvényhozást és végre kell hajtaniuk a szabályzatokat (Acquis). 3. A fentieken túl, az országnak keresztül kell mennie egy gazdasági teszten, melynek célja kideríteni, hogy az adott ország képes-e a piacgazdaság 18
viszonyai között létezni, képes-e az EU-n belüli piaci erıviszonyokkal megküzdeni. Más szóval stabil makro-gazdasági környezet szükséges. A versenyképesség egyik mutatója lehet, ha megvizsgáljuk azokat a piaci kapcsolatokat, melyeket az ország jelenleg tart fent az EU tagjaival. A legtöbb lehetséges tagjelölt már most is sokat exportál az EU-ba, mely magában pozitív tény. Mégis, az uniós szabályok betartása eredményezheti a versenyképesség csökkenését egy adott területen, például a mezıgazdaság vagy az ipar területein. A bıvítés a piacnövelés lehetıségeinek széles tárházát nyitja meg, de nem feledkezhetünk meg a lehetséges fenyegetésekrıl sem. Mivel a csatlakozó országok viszonylag szegények, az EU gazdasági ereje aligha fog nıni. Magyarország és a többi csatlakozó ország nem fog rögtön csatlakozni az európai Monetáris Unióhoz, így egy ideig nem vezetik be az Eurot. Idıvel ez megtörténhet, de elıtte az új tagoknak meg kell felelniük számos elıírásnak és feltételnek. Tehát még egy ideig Magyarországon a fizetıeszköz a forint lesz. Úgy tőnik a 10 új ország csatlakozása kevésbé lesz kedvezıtlen hatással a díszfaiskolai termesztésre, mint a mezıgazdaság egyéb területeire. Az élelmiszertermelésben, a növénytermesztésben és a marhatenyésztésben sokkal nagyobb hatással kell számolnunk, s ezek befolyásolják, hogy a közös agrárpolitika milyen irányban haladjon. Íme egy példa arra, hogy milyen változások várhatók a pénzügyi támogatások rendszerében. Az ártámogatás átalakul egyfajta jövedelempótló támogatássá, miáltal a termelık nem kapnak teljes kárpótlást az alacsony árak miatt elszenvedett jövedelem-kiesésért. Ez ideig teljes kárpótlást kaptak. Mivel a díszfaiskolai termesztés nem függ nagymértékben az állami támogatásoktól, ennek is meg lesz a hatása a Holland díszfaiskolai termesztésre. Azonban megnyílik egy olyan piac a díszfaiskolai termékek számára, ahol eddig ezek a termékek ugyan kis szerepet játszottak a mindennapi életben, de a jövıben nagy igény várható. A jövedelmek növekedésével a jövıben a díszfaiskolai termékek iránti igény is növekedni fog ezekben az országokban is. 2.4 Kulcskérdések az EU szerint Az Európai Bizottság az elmúlt év végén készített egy összefoglalót Magyarország erısségeirıl és gyengeségeirıl. Magyarország számos területen nagyon jó eredményeket ért el. A sikeres területek mellett megnevezték azokat is, ahol további erıfeszítésekre van szükség: Politika: a magyar kormány erıfeszítéseinek ellenére a romák helyzete és a korrupció további figyelmet igényel. Gazdaság: Az EU hisz a jól mőködı piacgazdaságban, a stabil makrogazdaság fenntartásában, a gazdasági növekedésben és az infláció megfékezésében. Gyenge pont az adó-hiány növekedése. Az EU ragaszkodik ahhoz, hogy valósítsuk meg az 1999-re és 2000-re kitőzött pénzügyi célokat. 19
Egészségvédelem: Sürgıs intézkedéseket kell tenni az egészségügyi ellátórendszer reformjára. A költségvetést konszolidálni kell. Az EU csalódottságának ad hangot, mivel a kormány elhatározta, hogy nem emeli a nyugdíj hozzájárulás mértékét, ezáltal a nyugdíjellátás hosszú távon elégtelenné válik. Környezet: A környezetvédelmi törvények jogharmonizációjában megfigyelhetı fejlıdés nem tükrözi a környezettel kapcsolatos ambiciózus terveket. Fokozott erıfeszítésekre és gyorsaságra van szükség. Példaként hozza vízgazdálkodásról szóló törvényalkotást. Vámeljárás: Az elmúlt két évben csupán kis elırelépés történt ezen a téren. Az EU nagyobb gazdasági hatású vámeljárások kidolgozását szorgalmazza. Törvényalkotás: Az adminisztrációs kapacitás elégséges voltának köszönhetıen az Acquis átvétele és megvalósítása terén elırehaladást tapasztalhatunk. Az állami ellenırzés, a piackutatás és a regionális fejlesztések területei még további erıket igényelnek. Mezıgazdaság: Mindenképpen szerkezeti fejlesztésekre van szükség. Különösen igaz ez a mezıgazdasági vállaltokra, a hús- és tejtermelıkre. Fenntartásukat fejezték ki azzal a törvényi szabályozással szemben, mely a termıföld tulajdonviszonyait szabályozza. A jelenleg hatályos törvények szerint csak magyar állampolgár vásárolhat termıföldet. Külföldi magánszemélyek, bt-k, kft-k nem szerezhetnek tulajdonjogot. A Magyar Kormány szerint szükség van erre a törvényre egy átmeneti, tíz éves periódusban. Az EU szeretné, ha a kormány ehhez a 10 éves idıszakhoz nem ragaszkodna. 2.5 Az EU csatlakozás gyakorlati következményei 2004. május 1. után Magyarország az EU belsı piacának részévé válik. A csatlakozás után a határokon történı ellenırzések megszőnnek. Az ezekbe az országokba történı szállítás belföldi szállításnak minısül. Az tagállamok közti ilyen szállításokra azokat a szabályokat alkalmazzák, melyeket még 2004. május 1. elıtt alkottak. Elegendı csupán csak egy számlát küldeni a vevınek. Ezen a számlán kötelezı feltüntetni mind az eladó, mind a vevı adóazonosító számát. Az ÁFA és az egyéb fogyasztási adókat nem a határon kell rendezni, ennek kiegyenlítése az illetékes hatóságok felé benyújtott kérelmek alapján, külön irodákban történik. Mivel most számos ország csatlakozik az EU-hoz, lehetıség van arra, hogy külföldi munkaerıt alkalmazzunk. Azonban minden országban vannak erre vonatkozó szabályzások. Hollandiában ez jelenleg egy kiemelt fontosságú téma. 20