INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZERBEN ÖSSZEFOGLALÓ GYORSJELENTÉS AZ INNOVA KUTATÁS ELSŐ ADATFELVÉTELÉNEK EREDMÉNYEIRŐL BUDAPEST, 2018. JANUÁR
1
TARTALOMJEGYZÉK 1. A vizsgált sokaság és az adatbázis főbb jellemzői 3 1.1. A köznevelési intézmények illeszkedésvizsgálata 5 Az alapsokaság és a minta megoszlása az intézményben folyó nevelő-oktató munka jellege szerint 6 1.2. Felsőoktatási intézményekre és a piaci szférában oktatási tevékenységet ellátó szervezetekre vonatkozó főbb jellemzők 6 2. Alapmegoszlások 7 2.1. Általános kérdések alapmegoszlásai 7 2.2. Saját intézményi gyakorlat jellemzőire irányuló kérdések 9 2.3. Tudásmenedzsmentre, tudásmegosztásra, innováció átadás-átvételre irányuló kérdések 17 2.4. Támogató körülmények 21 2.5. Akadályozó tényezők 22 2.6. Szervezettel kapcsolatos megállapítások 24 2.7. A kitöltő által kiválasztott, konkrét innovációra irányuló kérdések 27 3. Hivatkozások: 34 4. Mellékletek 34 1. sz. melléklet - Az adatfelvételhez használt Újítások az oktatási ágazatban című kérdőív 34 2. sz. melléklet Az alapsokaság és a minta megoszlása valamint a minta illeszkedése a főbb intézményi jellemzők szerint 52 3. sz. melléklet Az adatelemzéshez használt táblázatok 54 2
INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZERBEN ÖSSZEFOGLALÓ GYORSJELENTÉS AZ INNOVA KUTATÁS ELSŐ ADATFELVÉTELÉNEK EREDMÉNYEIRŐL 1 E tanulmányban A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban című kutatás 2 (a továbbiakban: Innova kutatás ) 2016. október és 2017. január között lezajlott első adatfelvétele adatbázisának alapmegoszlásait mutatjuk be. 3 A kutatással kapcsolatos részletes háttér-információk a kutatás honlapján. 4 Az adatok alapján végzett elemzések több publikációban is olvashatóak (pl. Fazekas és mtsai, 2017, Horváth, 2017, Fazekas, 2018, Halász, 2018). Az alapmegoszlásokat az adatfelvételhez használt Újítások az oktatási ágazatban című kérdőívben szereplő kérdésblokkoknak megfelelően ismertetjük (a kérdőívet lásd az 1. sz. mellékletben). Azoknak a kérdéseknek esetében, ahol a változók skálaként is értelmezhetőek, az átlagok (M) és szórások (SD) is megjelennek. Az alapmegoszlásokat grafikonos formában mutatjuk be (a grafikonok mögött lévő adatok a függelékben találhatóak táblázatos formában, lásd 3. sz. melléklet). A megoszlásokat bemutató diagramok bal tengelyén az érvényes elemszámból számított százalékos értéket (valid percent), az egyes oszlopok felett az elemszámot jelenítjük meg. A grafikonok alján minden esetben feltüntetjük a feltett kérdést és annak sorszámát a kérdőívben, továbbá az adott kérdésre vonatkozó érvényes kitöltések számát (N). 1. A vizsgált sokaság és az adatbázis főbb jellemzői Az Innova kutatás első, elektronikus kérdőívvel átfogó adatgyűjtésére 2016 október és 2017 január között került sor. A kérdőív kitöltésére felkérő levelet a magyar oktatási rendszer minden olyan egysége (csaknem 18 ezer szervezet) megkapta, melynek e-mail elérhetősége a rendelkezésünkre állt. Az adattisztítást követően az oktatási rendszer több, mint 5000 egységétől (4443 köznevelési intézmény, 513 felsőoktatási egység tanszékek, intézetek és doktori iskolák 1 Készítette: Nagy-Rádli Dalma. Neveléstudomány mesterszakos hallgató, kutatási asszisztens. ELTE PPK 2 A kutatás az OTKA/NKFIH támogatásával, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán zajlik. OTKA/NKFIH azonosító: 115857 (Kutatásvezető: Dr. Halász Gábor). 3 A gyorsjelentés az Innova kutatás 2017. 06. 15-i adatbázisának adataira épül. 4 A kutatás honlapja itt érhető el: http://www.ppk.elte.hu/nevtud/fi/innova 3
és 99 piaci kitöltő) rendelkezünk érvényes kitöltéssel. Az általunk elérni kívánt intézmények, szervezetek 27,3%-a (N=4853) jelenti mintánkat, melynek több, mint felét a köznevelési intézmények teszik ki (1. sz. táblázat). A köznevelési tevékenységet ellátó intézmények eléréséhez a KIRSTAT adatbázisban fellelhető adatokat (OM azonosító, feladat-ellátási hely, az intézményvezető neve és elérhetősége) használtuk fel. Mivel a köznevelési intézmények esetében a vizsgálati egységeket az elemzések esetében gyakran képzési profil szerint kategorizáltunk, így mintánk illeszkedésvizsgálatát is így végeztünk el. Azt, hogy mintánk milyen mértékben reprezentálja a köznevelésben működő intézmények összességét a 1.2. alfejezetben mutatjuk be. A felsőoktatási, valamint a piaci alrendszerre vonatkozó jellemzőket a 1.3. alfejezet ismerteti. Adatgyűjtési egység A kérdőívek kitöltésére felkérő, az elektronikus kérdőív linkjét tartalmazó kiküldött levelek száma Beérkezett, használható adatokat tartalmazó kérőívek száma Visszaküldési arány (%) A teljes adatszolgáltató sokaság %-a Tisztaprofilú iskola előtti 4452 1724 38,7 35,5 nevelés Tisztaprofilú alapfokú 2800 1123 40,1 23,1 oktatás Tisztaprofilú középfokú 407 103 25,3 2,1 általános oktatás Tisztaprofilú középfokú 988 193 19,5 4,0 szakmai oktatás Középfokú általános és 319 61 19,1 1,3 szakmai oktatás egyéb profil nélkül Egyéb tiszta vagy vegyes 5432 1037 22,0 21,4 profilú közoktatási intézmény vagy közoktatási intézmény nem közoktatási feladatot ellátó telephelye Felsőoktatási 1858 446 24,0 9,2 tanszék/intézet Doktori iskola 173 58 33,5 1,2 Nem beazonosítható - 9 0,2 felsőoktatási adatszolgáltató Piaci képzőhely 1338 99 7,4 2,0 ÖSSZESEN 17767 4853 27,3 100,0 1. táblázat Megjegyzés: ebben a táblázatban a közoktatási intézmények esetében a profil meghatározása a közoktatási statisztikai adatoknak az Innova adatbázishoz való hozzácsatolásával 4
1.1. A köznevelési intézmények illeszkedésvizsgálata 5 A mintában szereplő köznevelési intézmények esetében vizsgálni tudtuk azt, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka jellege, fenntartó, illetve településtípus szerint mennyire illeszkedik a mintánk megoszlása az alapsokaság megfelelő megoszlásaihoz - tehát hogy ezekből a szempontokból mennyire tekinthető reprezentatívnak az adatbázisunk. Az alapsokaság megfelelő megoszlásait az Oktatási Hivatal 2016 decemberi KIR intézménytörzsi adatai alapján számítottuk. Tekintettel arra, hogy egy-egy feladat-ellátási helyen többféle feladat is megjelenhet, az egyes intézményekben folyó nevelő-oktató munka jellege szerint azt vizsgáltuk, hogy egy adott képzési szinten folyik-e tevékenység az intézményben. Ezen kategorizálás szerint egy-egy feladat-ellátási hely több kategóriában is megjelenhet. Eredményeink szerint a mintánkban lényegesen (statisztikai értelemben szignifikánsan) több óvoda és általános iskola szerepel, mint az alapsokaságban, míg azok az iskolák, ahol gimnáziumi, szakgimnáziumi vagy szakközépiskolai képzés is van, valamint a nem oktatási tevékenységet folytató köznevelési intézmények alul vannak reprezentálva a mintánkban (1/a és 1/b táblázatok). A mintánk hasonló torzulását mutatja az a kombinált intézménytípus-változó megoszlása is, amely az intézményekben folyó pedagógiai munka képzési szintjeit együttesen mutatja (2. sz. táblázat). 5 Ennek az alfejezetnek szerzője Sági Matild (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) 5
Az alapsokaság és a minta megoszlása az intézményben folyó nevelő-oktató munka jellege szerint INTÉZMÉNY JELLEGE ALAPSOKASÁG (KIR INTÉZMÉNYTÖRZSI ADATOK) MINTA óvoda 31,1% 40,6% általános iskola 22,9% 30,9% óvoda és általános iskola 0,4% 0,5% gimnázium 3,1% 2,8% általános iskola és gimnázium 1,3% 1,5% szakgimnázium önállóan, vagy valamilyen más, nem szakképzés 3,6% 2,6% jellegű képzéssel együtt szakképzés (szakiskola és/vagy szakközépiskola) van, érettségit 1,0% 1,3% adó képzés nincs az intézményben szakképzés (szakiskola és/vagy szakközépiskola) és érettségit 7,7% 5,0% adó képzés is van az intézményben egyéb köznevelési intézmény 29,0% 13,5% adathiány 1,2% együtt 100,0% 100,0% 2. táblázat a köznevelési intézmények megoszlása képzési profil szerint (N= 4853) Hasonlóképpen, a Klebesberg Intézményfenntartó Központ illetve a települési önkormányzatok 6 által fenntartott köznevelési intézmények felülreprezentáltak a mintánkban, az alapítványi és magán-fenntartók intézményei pedig az alapsokaságnál lényegesen alacsonyabb számban szerepelnek az adatbázisunkban. A válaszolók, valamint az alapsokaságot alkotó köznevelési intézmények feladat-ellátási helyeinek településtípus szerinti megoszlása jól illeszkedik, e szempontból nincs lényeges (statisztikailag szignifikáns) eltérés a minta és az alapsokaság között (2. sz. melléklet táblázatai). Az adatbázison nem alkalmaztunk súlyozást, hogy elkerüljük az egyszerű statisztikai jellegzetességek mentén való súlyozásnak az innovációk keletkezése és terjedése szempontjából releváns egyéb tényezők szerinti esetleges erőteljesebb mintatorzulását. A súlyozatlan adatbázisra alapozott elemzések tehát megbízhatóan alkalmasak az egyes tényezők, faktorok közötti összefüggések kimutatására, ugyanakkor a teljes sokaságra vonatkozó egyszerű állítások során figyelemmel kell lenni a mintának az alapsokaságtól való eltéréseire. 1.2. Felsőoktatási intézményekre és a piaci szférában oktatási tevékenységet ellátó szervezetekre vonatkozó főbb jellemzők Mivel - a köznevelési intézményektől eltérően -, sem a felsőoktatási intézmények, sem a piaci képzők esetében nem állt rendelkezésünkre olyan központilag nyilvántartott, országos lefedettségű 6 2016 őszi adatok 6
adatbázis, amely tartalmazza az ilyen jellegű képzési tevékenységet folytató összes intézményt, így mintánk illeszkedését a felsőoktatási és a piaci intézményekre, szervezetekre vonatkozóan saját magunk által létrehozott adatbázisokhoz tudtuk viszonyítani. Az így keletkezett adattáblákat a második adatfelvételünk során és további kutatási célra is tervezzük hasznosítani. Ahogyan azt korábban jeleztük (1. sz táblázat) a kérdőívünkkel 1858 felsőoktatási tanszéket, illetve intézetet, 173 doktori iskolát és 1338 piaci képzést folytató szervezetet kerestünk fel. A kérdőív visszaküldési arányát tekintve a felsőoktatási tanszékek, intézetek 24%-át, doktori iskolák egyharmadát, (33,5%) piaci szférában működő, oktatási-képzési tevékenységet folytató szervezetek 7,4%-át sikerült elérnünk. 2. Alapmegoszlások 2.1. Általános kérdések alapmegoszlásai A kérdőívhez mellékelt kísérőlevél (l. 1. sz. melléklet) értelmében az intézmény/szervezet vezetőjének lehetősége volt felkérni maga helyett egy kollégáját a kérdőív kitöltésére. Kérdőívünkkel így 75,2%-ban sikerült elérnünk az intézmények vezetőjét, 11,7%-ban (566 fő), a szervezetben valamely részterületen vezetői feladatot ellátó munkatársat, valamint a kitöltők 3,2%-a (155 fő) volt olyan pedagógus/oktató, aki a vezető kérésére töltötte ki kérdőívünket. Fontos megemlíteni az Egyéb, éspedig válaszlehetőséget, amely viszonylag magas arányban jelenik meg (352 fő, 7,3%). (1. ábra) Azon túl, hogy a kérdezők többsége specifikusan megnevezte az egyéb válaszlehetőségnél a konkrét vezetői szerepét tehát gyakran megjelennek olyan elemek, amelyek akár az 1-es kategóriába (igazgató/vezető), akár a 2-es kategóriába (valamely részterületen vezető feladatokat ellátó munkatárs) is besorolhatóak lennének (pl. tagintézményvezető, tanszékvezető, igazgatóhelyettes) számos olyan érdekes választ is azonosíthatunk, amely által jobban megismerhetjük a kitöltéssel megbízott kollégák szerepét az adott intézményben/szervezetben. Így különböző kategóriákat is létre hozhatunk: többször megjelent az alapító-fenntartó képviselője, különböző adminisztratív feladatot ellátó kollégák csoportja (pl. iskolatitkár, oktatásszervező, ügyvivő ). Emellett néhány kitöltő nem konkrétan vezetői szerepben, hanem valamely elnöki szerepben jelent meg (pl. kuratóriumi, egyesületi, alapítványi elnök). Megjelentek különböző projektekkel foglalkozó kollégák is (pl. a Levendula-program koordinátora, projektmenedzser ). Szintén megjelentek az adott intézmény nevelési-oktatási munkáját segítő személyek (pedagógiai asszisztens), és a szervezeten belül speciálisan a nevelés-oktatás területével foglalkozó egyének ( képzési koordinátor, oktatási dékánhelyettes, szakreferens ). 7
A kitöltő feladatköre 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 3648 Igazgató/vezető 566 155 Valamely Nem vezető részterületen beosztásban vezetői dolgozó feladatokat ellátó pedagógus/oktató munkatárs 352 Egyéb, éspedig: 45 Nem tudok, nem kívánok válaszolni a kérdésre 1. ábra - Kérjük, jelölje, hogy milyen feladatkört lát el jelenleg a fent megjelölt intézményben/szervezetben (4. kérdés- N=4766 ) A legelterjedtebb, hogy a kitöltő intézmény/szervezet 6-20 munkatárssal dolgozik (1877 fő, 39,5%), de szintén magas azok aránya, amelyek 21-50 kollégával működnek (1332 fő, 28 %). Ezeket a közel azonos arányban jelen lévő szervezetek követik (5 fővel, vagy annál kevesebbel 663 fő; 51-100 munkatárssal 641 fő) (2. ábra). 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 663 5 fővel vagy annál kevesebbel 1877 6-20 munkatárssal Munkatársak száma 1332 21-50 munkatárssal 641 51-100 munkatárssal 212 Több, mint 100 munkatárssal 30 Nem tudok, nem kívánok válaszolni a kérdésre 2. ábra - Kérjük, jelölje meg, hogy az Önök intézménye/szervezete jelenleg hány munkatárssal dolgozik (2. kérdés) (N= 4755) Az adatfelvétel során megkérdeztük, hogy a kitöltő mennyi ideje dolgozik a szervezetben (3. ábra). E szerint a többségük, 73% (3471 fő) dolgozik több, mint tíz éve az adott intézményben és nagyjából 8
egyforma azok aránya (10-10%; 478 és 474 fő), akik 3-5 éve, illetve 6-10 éve dolgoznak az intézményben/szervezetben. (N= 4757) Mióta dolgozik a szervezetben 100,0 90,0 80,0 70,0 3471 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 295 2 éve, vagy annál rövidebb ideje 478 474 3-5 éve 6-10 éve Több, mint 10 éve 39 Nem tudok, nem kívánok válaszolni a kérdésre 3. ábra - Mióta dolgozik a szervezetben? (3. kérdés) - (N= 4657) 2.2. Saját intézményi gyakorlat jellemzőire irányuló kérdések Az általános információkat követően kérdőívünk második kérdéscsoportjában a kitöltőket az intézmények saját gyakorlatára vonatkozóan kérdeztük. Kutatásunkban az innovációt, mint rutintól való eltérést értelmezzük (Halász & Horváth, 2016), így ez a szemlélet jelenik meg a kérdésfeltevés során alkalmazott újítás, korábbi gyakorlattól jelentős mértékben való eltérés megfogalmazásban is, amelyet következetesen alkalmaztunk a kérdőív egészében. A megkérdezettek összesen 63%-a (2917 esetben) számolt be arról, hogy valamelyik kollégájuk a korábbi gyakorlattól jelentős mértékben eltérő megoldásokat kezdett alkalmazni. Kérdőívünkben rákérdeztünk ennek gyakorisága is. Eredményeinket az alábbi diagram (4. ábra) szemlélteti. 9
100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Újítások alkalmazása az intézményben/szervezetben 1739 Nem ilyen 1571 Egy-két alkalommal ilyen 1140 Több ilyen 206 Nagyon sok ilyen 4. ábra Kérdés: Előfordultak-e az alábbiak az Önök intézményében/szervezetében az elmúlt tíz évben? Valamelyik kollégánk a korábbi gyakorlattól jelentős mértékben eltérő megoldásokat kezdett alkalmazni (5.1. kérdés)- (N= 4656) Összességében a válaszadók több mint fele, 60,1%-a jelezte, hogy olyan változás az elmúlt 10 évben, amely szerint valamelyik kollégájuk a korábbi gyakorlattól jelentős mértékben eltérő megoldásokat kezdett alkalmazni. Válaszaikat tekintve 33,7%-uk, (1571 kitöltő) jelezte, hogy egykét alkalommal, 24,5%-uk, (1140 fő), hogy több ilyen alkalommal, illetve 4,4%-uk, (206 fő), hogy nagyon sok alkalommal ilyen újítás. Külön kérdeztünk rá az intézmények/szervezetek saját munkatársai által kezdeményezett újításokra. Válaszaik szerint egy-két alkalommal 1900-an (39,2%), több alkalommal 1232-en (25,4%), nagyon sok ilyen alkalommal pedig 218-en (4,5%) jelezték, hogy ilyen, saját kezdeményezésű, a szervezeti eredményességet szolgáló innováció. (5. ábra) 10
Saját munkatársak által bevezetett újítások 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 1309 1900 1232 20,0 10,0 218 0,0 Nem ilyen Egy-két alkalommal ilyen Több ilyen Nagyon sok ilyen 5. ábra - Kérdés: Előfordultak-e az alábbiak az Önök intézményében/szervezetében az elmúlt tíz évben? Olyan új, az szervezetünk eredményességét szolgáló megoldásokat kezdtünk alkalmazni, amelyeket saját munkatársaink találtak ki (5.2. kérdés) - (N= 4659) A munkatársak által kezdeményezett újítások nyomán javuló eredményességről összesen 3652-en számoltak be, (7,6%-uk nagyon sok esetben javult az eredményesség, 33,2%-uk szerint többször is előfordult, 39,4%-uk szerint egy-két alkalommal ), s csupán 896 fő vallotta, hogy nem ilyen irányultságú javulás. (6. ábra) Az újítások nyomán javuló eredményesség 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 1794 1511 30,0 20,0 10,0 896 347 0,0 Nem ilyen Egy-két alkalommal ilyen Több ilyen Nagyon sok ilyen 6. ábra - Kérdés: Előfordultak-e az alábbiak az Önök intézményében/szervezetében az elmúlt tíz évben? A munkatársaink által kezdeményezett újítások nyomán az eredményesség érzékelhetően javult (5.3. kérdés) - (N= 4548) 11
Az innováció tartósságára vonatkozó kérdésre a válaszadók elenyésző arányban (1% alatt, 33 fő) válaszoltak, úgy, hogy az általuk kezdeményezett újítás nagyon sok esetben nem bizonyult tartósnak. Közel 4%-uk (181 fő) szerint több ilyen eset is volt, 26,3%-uk (1150 fő) szerint egy-két alkalommal ilyen eset. A leggyakoribb válasz a nem ilyen válaszlehetőség volt, (68,6%; 3009 fő) ami arra enged következtetni, hogy az megkérdezettek szerint az újítás az esetek többségében tartósnak bizonyult. (7. ábra) Az innováció élettartamát tekintve nem bizonyult tartósnak 100,0 90,0 80,0 70,0 3009 60,0 50,0 40,0 30,0 1150 20,0 10,0 0,0 Nem ilyen Egy-két alkalommal ilyen 181 Több ilyen 33 Nagyon sok ilyen 7. ábra - Kérdés: Előfordultak-e az alábbiak az Önök intézményében/szervezetében az elmúlt tíz évben? A munkatársaink által kezdeményezett sikeres újítások nem bizonyultak tartósnak vagy fenntarthatónak (5.4. kérdés) (N=4373) Arról, hogy az igénybevevők/partnerek játszottak-e aktív szerepet az újításokban a válaszolók közül 189 fő jelölte, hogy nagyon sok ilyen, 977-en, hogy több ilyen és 1847-en, hogy egy-két alkalommal ilyen. Arról, hogy az igénybevevők/partnerek nem játszottak aktív szerepet az újítás létrejöttében 1538 fő számolt be. (8. ábra) 12
Az igénybevevők aktív szerepe az újítás létrejöttében 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 1538 1847 30,0 20,0 977 10,0 189 0,0 Nem ilyen Egy-két alkalommal ilyen Több ilyen Nagyon sok ilyen 8. ábra - Kérdés: Előfordultak-e az alábbiak az Önök intézményében/szervezetében az elmúlt tíz évben? Az igénybevevők/partnerek aktív szerepet játszottak egy újítás megszületésében (5.5. kérdés) (N=4551) Az, hogy az innovációs tevékenység mennyiben érinti a tanórai, illetve tanórán kívüli tevékenységeket az alábbi (9. számú) ábra szemlélteti. A válaszolók összesen 80,8%-a számol be a tanórákat érintő innovációkról és összesen 68,7%-uk jelölte, hogy az innováció valamely extrakurrikuláris tevékenység keretei között valósult meg. Tanórai munkát, foglalkozásokat érintő és tanórán kívüli tevékenységeket érintő újítások 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 733 1231 1836 1785 1723 1319 Foglalkozások/tanórák során alkalmazott újítás Foglalkozásokon/tanór ákon kívüli tevékenységet érintő újítás 10,0 363 230 0,0 Nem ilyen Egy-két alkalommal ilyen Több ilyen Nagyon sok ilyen 9. ábra - Az alábbi területeken e az Önök intézményében/szervezetében olyan jelentősebb újítás elmúlt tíz évben, amely az Ön 13
által vezetett intézményen//szervezeten belül született, és amely érzékelhető mértékben javította a szakmai munkát vagy a szervezeti-vezetési folyamatok eredményességét? A foglalkozások, tanórák során alkalmazott módszereket és eszközöket érintő innováció (6.1. kérdés) (N= 4655) és A foglalkozásokon vagy tanórákon kívüli tevékenységeket érintő innováció (6.2. kérdés) (N= 4565) A válaszadók összesen több mint fele, 69,1 %-a (3353 fő) számol be technikai eszközökre irányuló innovációról, míg a válaszadók 26,7%-a 81282 fő) mondta azt, hogy nem technikai eszközök alkalmazásával kapcsolatos innováció (10. ábra). Technikai eszközök alkalmazását érintő innováció 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 1282 1674 1336 20,0 10,0 343 0,0 Nem ilyen Egy-két alkalommal ilyen Több ilyen Nagyon sok ilyen 10. ábra - Az alábbi területeken e az Önök intézményében/szervezetében olyan jelentősebb újítás elmúlt tíz évben, amely az Ön által vezetett intézményen//szervezeten belül született, és amely érzékelhető mértékben javította a szakmai munkát vagy a szervezeti-vezetési folyamatok eredményességét? Olyan újítás, amely technikai eszközök (pl. számítógépek, digitális eszközök, hálózati rendszerek, műszerek) újszerű alkalmazásával járt (6.3. kérdés) -(N= 4635) Arról, hogy az újítás érintette a szervezet belső működését, a válaszadók 39,8%-a (1832) nyilatkozott úgy, hogy egy-két alkalommal, 21,4%-uk (984 fő) jelezte, hogy több esetben, 5,6%-uk (259 fő) pedig, hogy nagyon sok esetben ilyen. Így, összességében 66,8%-uk (3075 fő) szerint érintette a szervezet belső működését az innováció, míg 33,1%-uk (1523 fő) vallotta, hogy nem ilyen (11. ábra). 14
A szervezet belső működését érintő újítás 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 1523 1832 30,0 20,0 984 10,0 259 0,0 Nem ilyen Egy-két alkalommal ilyen Több ilyen Nagyon sok ilyen 11. ábra - Az alábbi területeken e az Önök intézményében/szervezetében olyan jelentősebb újítás elmúlt tíz évben, amely az Ön által vezetett intézményen//szervezeten belül született, és amely érzékelhető mértékben javította a szakmai munkát vagy a szervezeti-vezetési folyamatok eredményességét? A szervezet belső működését (pl. munkaszervezést, gazdálkodást, a vezetést, az infrastruktúra működtetését stb.) érintő jelentősebb újítás (6.4. kérdés) (N=4598) A partnerekkel/igénybevevőkkel való külső kapcsolatokat érintő innovációt érintő kérdésnél a válaszolók (1473 fő) 30,4%-a szerint nem ilyen, a leggyakoribb válasz szerint (1971; 40,6%) egy-két alkalommal ilyen. Azon válaszolók aránya, akik szerint nagyon sok esetben számolnak be partnerekkel, külső kapcsolatokat érintő innovációról nem éri el az 5%-ot (199 fő; 4,1%) (12. ábra). A partnerekkel/igénybevevőkkel való külső kapcsolatokat érintő újítások 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 1971 40,0 30,0 20,0 1473 899 10,0 199 0,0 Nem ilyen Egy-két alkalommal ilyen Több ilyen Nagyon sok ilyen 12. ábra - Az alábbi területeken e az Önök intézményében/szervezetében olyan jelentősebb újítás elmúlt tíz évben, amely az Ön által vezetett intézményen//szervezeten belül született, és amely érzékelhető mértékben javította a szakmai 15
munkát vagy a szervezeti-vezetési folyamatok eredményességét? A partnerekkel/igénybevevőkkel (pl. helyi közösség, szülők, munkaadók, civil szervezetek, képzéseket igénybe vevők) való külső kapcsolatokat érintő jelentősebb újítás (6.5. kérdés) - (N= 4542) Egyéb, a fenti kategóriába nem sorolható újításról a megkérdezettek 6,2%-a (88 fő) válaszolt úgy, hogy egy-két alkalommal, 3,5%-uk (50 fő) több alkalommal ilyen, nagyon sok ilyen esetről pedig 1,8%-uk (25 fő) számolt be. Az válaszadók többsége, (88,5%) jelölte, hogy nem egyéb, a fenti kategóriába nem sorolható innováció. (13. ábra) Ennek ellenére, a szöveges egyéb válaszok (N=95) áttekintése közben megállapítottuk, hogy ritkán jelent meg olyan tartalom, amelyet nem lehetett volna az általunk előre meghatározott öt kategóriában elhelyezni. Gyakran megjelent az infokommunikációs eszközök alkalmazása a nevelő-oktató munkában (pl. előadáselemzés digitális felvételek alkalmazásával, skype használata konzultációra ), de sokan számoltak be pedagógia módszereket érintő újításokról (pl. Pressley Ridge módszertan ), megjelentek ugyanakkor az iskola külső kapcsolatait érintő újítások is (pl. partnerhálózat létrehozása, külföldi partnerkapcsolatok, közös szakmai nap szervezése határon túli iskolákkal ). A szervezetet érintő újítások esetében sokan kiemelték a szervezet belső folyamatait érintő innovációkat ( belső levelezési rendszer, e-napló ). Voltak olyan intézmények is, amelyek a fenntartóváltást, intézményi átszervezést jelenítették meg, mint egyéb innovációt, s sokan számoltak be programokról, illetve projektekről mind a nevelői-oktatói munkára (pl. Arizona-program, ÖKOiskola program és díj ), mind infrastruktúra fejlesztésére vonatkozóan (pl. nyílászárók cseréje, sportpálya felújítása ). Ez utóbbi válaszok arra utalnak, hogy a megkérdezettek egy része lényegében innovációként értelmez minden fejlesztést. 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 1260 Nem ilyen Egyéb innováció 88 Egy-két alkalommal ilyen 50 25 Több ilyen Nagyon sok ilyen 13. ábra - Egyéb innováció (6.6. kérdés) - (N= 1423) 16
2.3. Tudásmenedzsmentre, tudásmegosztásra, innováció átadás-átvételre irányuló kérdések Kutatásunkban fontos szerepet kap az innováció terjedésének vizsgálata. Az újítások átvételénekátadásának jellemzőire és folyamataira a Tudásmegosztás kérdésblokkban (7. kérdéscsoport) kérdeztünk rá. Többségben vannak azok az intézmények/szervezetek, (2849) melyek arról számoltak be, hogy lejegyezték a szervezetükön belül kialakult újításokat, jó gyakorlatokat. 1824- en jelezték, hogy nem ilyen (39%). 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 Leírás készítése az újításokról 50,0 40,0 1824 1859 30,0 20,0 842 10,0 148 0,0 Nem ilyen Egy-két alkalommal ilyen Több ilyen Nagyon sok ilyen 14. ábra - Előfordultak-e, és ha igen, milyen gyakran az alábbiak az Önök intézményében/szervezetében az elmúlt tíz évben? A szervezetünkön belül kialakult jó gyakorlatról, újításokról dokumentálás vagy másokkal történő megosztás céljából leírást készítettünk (7.1. kérdés) - (N= 4673) Az újítás hatásáról összességében 2650 esetben (a minta 54,6%-a) adatgyűjtés és elemzés. Ugyanakkor 1995 esetben jelezték, hogy nem én ilyen. 17
Az újítás hatásáról történő adatgyűjtés és elemzés 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 1995 1831 30,0 20,0 707 10,0 0,0 Nem ilyen Egy-két alkalommal ilyen Több ilyen 112 Nagyon sok ilyen 15. ábra - Előfordultak-e, és ha igen, milyen gyakran az alábbiak az Önök intézményében/szervezetében az elmúlt tíz évben? A szervezetünkön belül kialakult jó gyakorlat, újítás hatásáról adatokat gyűjtöttünk és elemeztünk (7.2. kérdés) - (N= 4645) Az innováció átvétellel kapcsolatban feltett kérdésünkre, válaszadóink a legtöbb esetben az Egykét alkalommal ilyen opciót választották, (2575 fő), 656-an, hogy több ilyen, 66 esetben, hogy nagyon sok ilyen. 1355-en válaszolták, hogy nem átvétel. A megkérdezettek kicsivel több, mint fele, (2479-en, 51,1%,) tartozik abba a kategóriába, amely nem vette át külföldi szervezet már bevált újításait. 1355-en vannak azok, akik magyarországi szervezettől nem vettek át újítást. Viszonylag magas azok aránya, akik egy-két ilyen esetről számolnak be (1352 fő (32 %) külföldi szervezet, 2575 (55,49%) hazai szervezet esetén). Közel egyenlő arányban vannak azok, akik nagyon sok esetben vettek át külföldi (64 fő; 1,5%) és belföldi (66 fő, 1,4%) szervezet újítását. 18
Átvették hazai, illetve külföldi szervezet újítását 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 1355 2479 2575 1352 Nem Egy-két ilyen alkalommal ilyen 656 335 Több ilyen 66 64 Nagyon sok ilyen Átvettük hazai szervezet bevált újításait Átvettük külföldi szervezet bevált újításait 16. ábra - Előfordultak-e, és ha igen, milyen gyakran az alábbiak az Önök intézményében/szervezetében az elmúlt tíz évben? Átvettük hazai szervezet bevált újításait (7.3 kérdés:) - (N= 4652) és Átvettük külföldi szervezet bevált újításait (7.4. kérdés) - (N= 4230) A legtöbb esetben, az innovációt teremtő intézmény/szervezetet nem keresték meg, illetve ha megkeresték őket, akkor egy-két alkalommal tették ezt (964 fő, 19,9%). Ennél a kérdésnél a Nagyon sok ilyen válaszlehetőséget kevesebb, mint a megkérdezettek 1%-a jelölte (24 fő) (17. ábra). Az újítás iránt érdeklődő más szervezetek munkatársai felkeresték az intézményt/szervezetet 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 3387 Nem ilyen 964 Egy-két alkalommal ilyen 216 Több ilyen 24 Nagyon sok ilyen 17. ábra - Előfordultak-e, és ha igen, milyen gyakran az alábbiak az Önök intézményében/szervezetében az elmúlt tíz évben? Érdeklődő kollégák más szervezetektől megkerestek minket 7.7 (N= 4591) Az innováció átvételével kapcsolatban (18. ábra) összesen 1744 intézmény/szervezet (a megkérdezettek 38,3%-a) mondhatja el magáról, hogy az általuk bevezetett újítást átvette valaki 19
más. A megkérdezettek több mint fele, 61%-uk (2814 fő) számolt be arról, hogy nem vették át újításukat. 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Átvették az intézet/szervezet által alkalmazott újítást 2814 Nem ilyen 1323 Egy-két alkalommal ilyen 347 Több ilyen 74 Nagyon sok ilyen 18. ábra - Előfordultak-e, és ha igen, milyen gyakran az alábbiak az Önök intézményében/szervezetében az elmúlt tíz évben? Valaki más átvette a mi újításunkat (7.5 kérés) (N=4558) Az összesített adatokat tekintve megállapítható, hogy az innováció nyilvánosságára vonatkozóan a megkérdezettek, 52%-a (2369 fő) válaszolta, hogy az újításuk nem kapott médiavisszhangot, míg összesen 2369 esetben (48%) médiatudósítás (19. ábra). 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 A média beszámolt az intézmény/szervezet újításáról 2369 Nem ilyen 1683 Egy-két alkalommal ilyen 412 Több ilyen 96 Nagyon sok ilyen 19. ábra - Előfordultak-e, és ha igen, milyen gyakran az alábbiak az Önök intézményében/szervezetében az elmúlt tíz évben? A média beszámolt tudósított az újításunkról (7.6 kérés) (N=4560) 20
2.4. Támogató körülmények A következő kérdéscsoportban olyan körülményekre kérdeztünk rá, amelyek kedvezőek lehetnek a szervezet működése és az innovációs aktivitás szempontjából. A válaszadóknak meg kellett jelölniük, hogy milyen gyakorisággal vettek részt olyan programokban, illetve tapasztaltak olyan belső és külső hatásokat, amelyek pozitív hatással lehettek az újító aktivitásra. (20. és 21. ábra) Összességében elmondható, hogy a pályázatok során többletforrásokra szert tevő szervezetek/intézmények aránya magas (összesen 88,6%), így viszonylag általánosnak mondható, hogy az újításokat pályázati forrással támogatják meg. Míg a leggyakoribb válaszlehetőség az Egykét alkalommal fordult elő (52,1%; 2473) és mindössze 11,4%; 541 fő) válaszolta, hogy nem fordult elő olyan, hogy meglévő erőforrásaikat pályázatok útján egészítették ki. Az eredményesség fejlesztését célzó programokba való bekapcsolódásról a megkérdezettek összesen körülbelül fele-fele arányban számolnak be ( ilyen: 51,1%; nem ilyen: 48,1%). A gyakoriságot tekintve a legtöbbször jelölt lehetőség az egy-két alkalommal előfordult (1600 fő; 35,1%). A megkérdezettek csaknem fele (48,1%-uk; 2217 fő) jelölte, hogy nem vettek részt saját megoldásokat kitalálását igénylő programokban. Illetve a részvétel gyakoriságát tekintve többen vannak azok, akik egy-két alkalommal vettek részt ilyen saját megoldások kitalálását igénylő programokban (38%; 1745 fő). Pályázatokban, programokban való részvétel mint a szervezetre működésére ható támogató erő 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 22282217 541 Nem ilyen 1600 1745 2473 Egy-két alkalommal előfordult 574 497 1419 Gyakran előfordult 155 314 135 Nagyon gyakran előfordult A tanulás/tanítás eredményességének fejlesztését célzó országos/regionális programokba kapcsolódtunk be Saját megoldások kitalálását igénylő programokban vettünk részt Pályázati úton vagy másképp többlet erőforrásokra tettünk szert 20. ábra - Előfordultak-e, és ha igen, milyen gyakran az alábbiak az Önök intézményében/szervezetében az elmúlt tíz évben? Támogató hatások 1. Pályázati úton vagy másképp többlet erőforrásokra tettünk szert (8.1. kérdés) - (N= 4747); Bekapcsolódhattunk a tanulás/tanítás eredményességének fejlesztését célzó országos/regionális pályázati programokba (8.5. kérdés) - (N= 4557); Olyan pályázati programban vettünk részt, amelyben elvárás volt, hogy saját magunk új megoldásokat találjunk ki (8.6. kérdés) - (N= 4594) 21
A vezetés kicserélődésére, mint támogató (vagy esetenként gátló) tényezőre irányuló kérdés esetében láthatjuk, hogy körülbelül annyi olyan szervezet van, ahol nem (1700 fő; 47,9%) mint ahány esetében előfordult ilyen (N=1851; 52,1%). A szervezetet érintő belső változások mint a szervezet működésére ható támogató erő 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 1700 1347 1925 1511 1479 305 Nem ilyen Egy-két alkalommal előfordult 1030 355 2061 Gyakran előfordult 512 394 149 Nagyon gyakran előfordult A gyerekek/tanulók/hallgatók számát sikerült növelni A korábbiaknál felkészültebb vezetés került a szervezet élére A személyzet szakmai felkészültségét sikerült javítanunk 21. ábra - Előfordultak-e, és ha igen, milyen gyakran az alábbiak az Önök intézményében/szervezetében az elmúlt tíz évben? A személyzet (pedagógusok, oktatók) szakmai felkészültségét jelentősen sikerült javítanunk (8.2. kérdés) - (N=4685); Az intézmény/szervezet élére a korábbiaknál felkészültebb vezetés került (8.3. kérdés) - (N= 3551); Növelni sikerült a hozzánk járó gyerekek/tanulók/hallgatók létszámát (8.4. kérdés) (N=4532) 2.5. Akadályozó tényezők A kitöltőket hátráltató vagy akadályozó tényezőről kérdezve elsőként az anyagi erőforrások hiányára kérdeztünk rá. Az összesített adatok alapján nagyon gyakran, 88,4 %-ban hivatkoznak az anyagi erőforrások hiányára, s csupán 11,6% számolt be arról, hogy nem akadályozta őket az anyagi erőforrások hiánya. A válaszadók többsége (1754 fő; 11,6%) számol be gyakori, nagymértékű akadályozásról. Az igénybevevők létszámának csökkenése 69% (3214 fő) szerint nem akadályozta a szervezet eredményes működését, illetve amennyiben akadályozta (összesen 31%) az a legtöbb esetben csak néha/kis mértékben 22,4% (1043 fő). A gyakran/nagymértékben akadályozta értéke körülbelül 6%, míg a nagyon gyakran előfordult értékei 2,6% (276 fő) voltak. Az igénybevevők viselkedésével kapcsolatos problémák néha/kis mértékben az esetek 22,4%-ban (1861 fő) gátolják az szervezet működését, illetve nem éri el az 5%-ot azok aránya, akik szerint nagyon gyakran előfordult (3,1%; 145 fő). Arról, hogy a szereplők viselkedésbeli problémája nem hat akadályozó tényezőként, 69% (2214 fő) számolt be. Arról, hogy az igénybevevők szociális helyzetének romlása negatívan hat a szervezet eredményességére, összesen 55,7%-uk (összesen 2595 fő) nyilatkozott. Ez kicsit több, mint ahányan 22
azt állították, hogy ez nem gátló tényező (44,3%; 2064 fő). A legtöbb esetben (1665 eset, 35,7%) néha, kismértékű akadályozásról beszélnek. 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 2214 2064 A szervezet eredményes működésére ható akadályozó külső tényezők 3214 549 Nem akadályozta 1861 1665 1043 Néha/kis mértékben akadályozta 1647 1754 681 474 276 Gyakran/nagy mértékben akadályozta 145249 123 780 Nagyon gyakran előfordult Az igénybevevők viselkedésével kapcsolatos problémák Az igénybevevők szociális helyzetének romlása Az igénybevevők létszámának csökkenése Anyagi erőforrások hiánya 22. ábra - Akadályozták-e az elmúlt tíz évben az eredményes munkát az alábbi események/jellemzők az Önök intézményében/szervezetében, és ha igen, milyen mértékben? Anyagi erőforrások hiánya (9.1. kérdés) (N= 4730); Az igénybevevők (gyerekek, tanulók, hallgatók, szülők) létszámának csökkenése (9.6. kérdés) (N= 4656); Az igénybevevők (gyerekek, tanulók, hallgatók, szülők) viselkedésével kapcsolatos problémák (9.7. kérdés); Az igénybevevők (gyerekek, tanulók, hallgatók, szülők) szociális helyzetének romlása (9.8.) (N= 4659) Az akadályozó tényezők közül kevesen említik a személyzet nem megfelelő szakmai felkészültségét, a kitöltők több mint fele (54,1%-uk; 2539 fő) nem sorolja ezt az akadályozó tényezők közé, ezt követően a leggyakoribb eset, amikor néha vagy kismértékű akadályozottságról számolnak be (40,6%; 1094 fő), a nagyon gyakran akadályozta válaszlehetőség nem éri el az 1%-ot. Azzal kapcsolatban, a nem megfelelő belső szervezettség mennyire jelent meg, mint akadályozó tényező, a válaszadók 59,7%-a (2783 fő) szerint nem akadályozta a nem megfelelő belső szervezettség, míg 34,8%-uk (1622 fő) néha előforduló kismértékű akadályozottságról beszélt. 4,5%- uk (210 fő) érezte úgy, hogy ez gyakran, illetve nagymértékben akadályozta a szervezet működését és csupán 1% (48 fő) számolt be nagymértékű akadályozásról. Ahogy az már az újítást támogató környezetre irányuló kérdésekből is megállapítható volt, a vezetés cseréje nincs különösebb támogató erővel az innovációs folyamatokra. A vezetés kicserélődéséről, mint innovációt gátló tényezőről is ugyanez elmondható a válaszolók 82,6%-a (3624 fő) szerint nem akadályozta az újítást. Az, hogy szervezeten belüli légkör, a kommunikációs problémák a munkatársak között milyen mértékben gátolták az újítást, a válaszadók csaknem fele (49,9%; 2340 fő) válaszolt úgy, hogy nem akadályozta, azonban szintén magas azok aránya (43,3%; 2032 fő), akik szerint kis mértékben akadályozta az innovációt a belső légkör, illetve kommunikációs zavarok. Nem túl magas azok aránya, akik gyakori, nagymértékű akadályozó tényezőt látnak (5,8%; 270 fő) 23
a nagyon gyakran előforduló szervezeten belüli légkört érintő akadályról, illetve kommunikációs problémákról 1 %-uk (48 fő) számolt be. (23. ábra) A szervezet eredményes működésére ható akadályozó belső tényezők 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 3624 2783 2539 2340 Nem akadályozta 2032 1904 1622 586 Néha/kis mértékben akadályozta 210139 270213 Gyakran/nagy mértékben akadályozta 48414835 Nagyon gyakran előfordult Nem megfelelő belső szervezettség Vezetés kicserélődése Szervezeten belüli légkörrel, kommunikációval kapcsolatos problémák Személyzet nem megfelelő szakmai felkészültsége 23. ábra - A személyzet (pedagógusok, oktatók) nem megfelelő szakmai felkészültsége (9.2. kérdés) (N= 4691); A nem megfelelő belső szervezettség (9.3. kérdés) - (N=4663); Vezetés kicserélődése (9.4. kérdés) (N= 4390); Szervezeten belüli légkörrel, kommunikációval kapcsolatos problémák (9.5. kérdés) - (N= 4690) 2.6. Szervezettel kapcsolatos megállapítások A továbbiakban arra kértük a kitöltőket, hogy próbálják meg arányaiban meghatározni, hogy kollégáik közül mennyien dolgoznak rutinszerűen, illetve mennyien keresik az újításokat. Az eredményeket az alábbi táblázatban (2. sz. táblázat) és grafikonon (24. ábra) szemléltetjük. Az összes adatot tekintve (N=4836) a kitöltők rutinszerűen dolgozó munkatársaik arányát kb. 39,4%- ban (N=4843), az új megoldást keresők arányát pedig átlagosan 57,6%-ban (N=4839) határozták meg. 24
A rutinszerű és újító munkatársak aránya a szervezetben 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 57,55 50,0 40,0 39,36 30,0 20,0 10,0 0,0 Rutinszerűen dolgozók aránya Új megoldásokat keresők aránya 24. ábra - kérdőív vonatkozó kérdése: A szervezetekre általában jellemző, hogy munkatársaik egy része folyamatosan próbálkozik olyan kisebb-nagyobb újításokkal, melyek javíthatják munkájuk eredményességét, míg mások inkább rutinszerűen, megszokásból végzik munkájukat. Az Önök intézményében/szervezetében az Ön megítélése szerint a munkatársak mekkora hányada (hány% -a) tartozik a két csoportba (10. kérdés) (N= 4843) és (N=4839) Rutinszerűen dolgozók aránya (átlag %) A szervezeti adottságok megismerése érdekében arra kértük a kitöltőket, hogy Bess, Perkins és McCown 2011-es tanulmányából adaptált kérdés szerint egy öt fokú Likert-skálán jelöljék, hogy bizonyos állítások mennyire jellemzőek a kitöltő intézményére/szervezetére (3. táblázat). A legmagasabb eredményt kezdeményezőkészség elismerése (M=4,45 N=4775) érte el. Emellett inkább jellemző volt, hogy a szervezet jövőképét illetően az egységes elképzelések uralkodjanak (M=4,42 N= 4796), ugyanakkor egyforma értékeket kapott a szükséges információkhoz való gyors hozzáférés (M=4,38; N=4787) és a szervezetben megjelenő közösségi perspektíva (M=4,38, N=4801). A legalacsonyabb értékek az erőforrások biztosítására (M=3,66; N= 4773) és a munkatársak közötti nyílt és őszinte visszajelzések már kevésbé jelentek meg (M= 3,66; N=4790), a legkisebb átlagértékkel a problémák tanulási lehetőségként való értelmezése esetében számolhatunk, (M=3,57; N=4781) így feltételezhetjük, hogy a kitöltők szerint ez fejlesztésre szoruló terület. 25
Szervezeti adottságokra vonatkozó kérdések Elemszám (N) Átlag (M) Szórás (D) A szervezet támogatja, hogy a munkatársak közösségi perspektívában gondolkodjanak A szervezet együttműködik a külső partnerekkel, hogy megvalósítsák a közös célokat A szervezetben törekszünk arra, hogy egységesek legyenek az elképzelések a szervezet jövőképét illetően 4801 4,38 0,80 4798 4,30 0,85 4796 4,42 0,76 A szervezetben figyelembe vesszük a döntések hatását a munkatársak hangulatára 4789 4,08 0,86 A szervezet bátorítja a munkatársakat arra, hogy a 4792 3,97 1,04 problémamegoldás során akár a szervezeten túl keressenek megoldásokat A munkatársak nyíltan megbeszélik a hibákat, annak érdekében, 4785 3,85 0,95 hogy tanuljanak belőlük A munkatársak nyílt és őszinte visszajelzést adnak egymásnak 4790 3,68 0,92 A munkatársak a munkájuk során felmerült problémákat tanulási 4781 3,57 0,93 lehetőségként értelmezik munkatársak tanulási tevékenységét a szervezet elismeri 4790 4,27 0,92 A szervezet biztosítja a munkatársak számára, hogy a szükséges információkhoz gyorsan és könnyen hozzáférhessenek 4784 4,38 0,82 A szervezet elismeri a munkatársak kezdeményezőkészségét 4775 4,45 0,81 A szervezet biztosítja a megfelelő erőforrásokat a munkatársak számára a feladataik sikeres elvégzéséhez A szervezet általában támogatja a tanulási és képzési lehetőségek iránti igényeket 4773 3,66 1,04 4782 4,18 0,97 A szervezetben nő azok száma, akik új képességeket sajátítanak el 4777 3,78 0,94 3. táblázat Kérdés: Az alábbiakban néhány szervezeti jellemzőt sorolunk fel. Kérjük, 5-ös skálán értékelje, hogy ezek mennyire jellemzik az Ön szervezetét/intézményét! A kérdőívben megkérdeztük, hogy van-e olyan egység vagy személy a szervezetben/intézményben, amelynek feladata az innováció támogatása (25. ábra). A válaszadók többsége, 45,7%-a (2134 fő) válaszolta, hogy van ilyen egység vagy személy, 16,7% (779 fő) szerint nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy van-e ilyen, és 25,7% (1200 fő) szerint nincs ilyen személy/egység a szervezetben. Azt a választ, hogy jelenleg nincs ilyen, de tervezik ennek létrehozását, a megkérdezettek a 11,8%- a jelölte. 26
Innovációt támogató egység/személy jelenléte a szervezetben 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 2134 40,0 30,0 20,0 10,0 1200 552 779 0,0 Nincs ilyen Nincs ilyen, de tervezzük a létrehozását Van ilyen Nem lehet egyértelműen eldönteni, van-e ilyen 25. ábra - Van-e olyan az Önök szervezetében olyan egység (pl. oktatói munkaközösség, fejlesztő munkacsoport) vagy kolléga, melynek/akinek feladatai között valamilyen módon megjelenik a tanulás és tanítás eredményességét szolgáló újítások támogatása, értékelése vagy terjesztése (12. kérdés) (N= 4665) 2.7. A kitöltő által kiválasztott, konkrét innovációra irányuló kérdések Mivel az innovációs folyamatokra vonatkozó kérdések jelentős része csak egy-egy konkrét innovációval kapcsolatban értelmezhető a kérdőív 12. kérdéscsoportjában arra kértük a kitöltőket, hogy jelöljenek meg egy, az intézményükben/szervezetükben jelen lévő konkrét innovációt. Az újítás rövid, szöveges ismertetőjét követően felkértük a válaszadókat, hogy erre a kiválasztott újításra fókuszálva válaszoljanak meg néhány kérdést. Az itt említésre kerülő újításokat később a tartalomelemzés módszerével kategorizáltunk. A konkrét innovációk leírásának részletgazdagságára való tekintettel ezek részletes elemzésére egy készülő önálló tanulmányban kerül sor - így a leírásokban fellelhető tartalmak kvalitatív elemzésére jelen gyorsjelentésben nem vállalkozunk. Ugyanakkor a konkrét innovációkra vonatkozó további kérdések lehetővé teszik a válaszok kvantitatív elemzését. A kérdőív vonatkozó kérdésében megjelölt konkrét innovációkról elmondható, hogy az összes kitöltést tekintve a válaszadók több, mint 5 éve keletkezett innovációkról számolnak be többségében, azonban sok olyan újítás is van, amely 3-5 évvel ezelőtt keletkezett. (25. ábra) 27
A kiválasztott újítás keletkezésének ideje 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 904 2 éve, vagy annál rövidebb ideje 1359 1548 689 3-5 éve Több, mint 5 éve Nem tudok / nem kívánok válaszolni 26. ábra - Konkrét innovációra vonatkozó kérdés: Hány éve keletkezett az újítás? (N=4500) Arra vonatkozóan, hogy a kiválasztott konkrét innováció érintette-e a tanórák, illetve foglalkozások során alkalmazott módszereket vagy eszközöket, illetve érintette-e az ezeken kívül eső tevékenységeket az alábbi diagram (27. ábra) szolgáltat információt. A válaszolók többsége 73,4%- uk (3283 fő) jelölte, hogy a konkrét innováció érintette a tanórán zajló tevékenységeket, míg 65, 6% (2918 fő) tanórákon kívüli tevékenységeket érintő újításokról számolt be. Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy a válaszadók által megnevezett konkrét innováció érintette a technikai eszközöket a válaszolók fele, 50,1%-a (2216 fő) jelölte az igen, 37,3%-a (1651 fő) a nem válaszlehetőséget. A válaszadók 61,6%-a (2741 fő) válaszolt igennel, míg 25,7% (1141 fő) válaszolt nemmel arra kérdésre, hogy az általa megjelölt konkrét újítás érintette a szervezet belső működését. 565 fő (12,7%) nem tudok/nem kívánok válaszolni lehetőséget jelölte meg. Viszonylag kevés válasz érkezett arra a kérdésre, amely a konkrét innováció egyéb (a fentiekben fel nem sorolt) területeket érintő hatására vonatkozik. A megkérdezettek közül csupán 4,2% (204 fő) vallotta, hogy az általa megnevezett innováció érintett egyéb területet, míg 17,2%-uk válaszolt nemmel a fenti kérdésre. Kiemelkedően magas azok aránya, (22,6%, 1096 fő) akik a Nem tudok/nem kívánok válaszolni lehetőséget jelölték meg. A válaszadók 52,7%-a (2335 fő) válaszolt igennel, míg 34,4% (1523 fő) válaszolt nemmel arra kérdésre, hogy az általa megjelölt konkrét újítás érintette a szervezet belső működését. 569 fő (12,9%) nem tudok/nem kívánok válaszolni lehetőséget jelölte. 28
A megnevezett innováció érintette az alábbi területeket 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 3283 2918 2335 2216 2741 204 647 955 1651 1523 1141 834 542 575 554569565 1096 Igen Nem Nem tudok / nem kívánok válaszolni Érintette a foglalkozások, tanórák során alkalmazott módszereket és eszközöket Érintette a foglalkozásokon vagy tanórákon kívüli tevékenységeket Érintette a technikai eszközöket Érintette a szervezet belső működését Érintette a szervezet és a partnerek/igénybevevők közötti kapcsolatokat Érintett egyéb területet 27. ábra - Konkrét innovációra vonatkozó kérdés: Érintette a foglalkozások, tanórák során alkalmazott módszereket és eszközöket (15.1. kérdés) (N=4472) és Érintette a foglalkozásokon vagy tanórákon kívüli tevékenységeket (15.2. kérdés) (N= 4448); Érintette a technikai eszközöket (15.3. kérdés) (N=4421); A szervezet belső működését (pl. munkaszervezést, gazdálkodást, vezetést, az insfrastruktúra működését, stb.) (15.4. kérdés) - (N= 4427); Azzal kapcsolatban, hogy a kiválasztott innováció milyen hatást gyakorolt a szervezet működésére (28. ábra) a válaszadók többsége (összesen 81,6%-uk) számolt be javulásról: ezen belül nagyon jelentős mértékben javult (597 fő) 13,3%, jelentős mértékben javult 44,8% (2010 fő) és kis mértékben javult 23,5% (1054 fő). 2,6% szerint (118 fő) az újítás nem volt hatással a szervezet működésére és viszonylag elenyésző, 1% alatti azok aránya, akik negatív hatásról számolnak be. Megfigyelhető, hogy a válaszadók közel 2%-a (94 fő) számolt be egyéb hatásról, míg 13,6% (118 fő) nem tudott vagy nem kívánt válaszolni a kérdésre. 29
A kiválasztott újítás hatása az intézmény/szervezet működésére 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 597 Nagyon jelentős mértékben javította az intézmény/szervezet eredményességét 2010 Jelentős mértékben javította az intézmény/szervezet eredményességét 1054 Kis mértékben javította az intézmény/szervezet eredményességét 118 94 Nem volt hatással az intézmény/szervezet eredményességére Egyéb 608 Nem tudok / nem kívánok válaszolni 4 Inkább negatív hatással volt az intézmény/szervezet eredményességére 28. ábra - Ön szerint hogyan hatott az Önök intézménye/szervezete működésére a kiválasztott újítás? (N= 4485) Arról, hogy a kiválasztott újítást jelenleg is alkalmazzák a megkérdezettek 74,9%-a számolt be. A kiválasztott újítás élettartama 100,0 90,0 80,0 3354 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Jelenleg is alkalmazzák 91 225 151 66 5-10 évig 3-4 évig 1-2 évig 1 évig vagy annál rövidebb ideig 588 Nem tudok / nem kívánok válaszolni 29. ábra Mennyi ideig alkalmazták a kiválasztott újítást? (N=4475) 30
A kiválasztott újítás változásának mértéke, annak bevezetése/megalakulása óta 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 863 Nem változott (ma is így alkalmazzuk / ameddig alkalmaztuk nem változott) 2462 Az újítás keletkezése után kismértékben módosult 433 Az újítás keletkezése után nagymértékben módosult 711 Nem tudok / nem kívánok válaszolni 30. ábra - Kérjük, jelölje meg, keletkezését követően mennyire változott a kiválasztott újítás! (18. kérdés) (N= 4469) Az újítás létrejöttére irányuló kérdések összeállításánál fontos szerepet játszott az innovációt kiváltó tényező megismerése. Az erre irányuló kérdéseket (19. kérdés) úgy állítottuk össze, hogy a kitöltők válaszaik alapján megkülönböztethetőek legyenek a probléma-vezérelt (problem-driven), valamint az érték-vezérelt (idea-driven) innovációk (Halász-Horváth, 2016). Másik lehetséges kategória a külső ösztönzésre, külső hatásra létrehozott (top-down), illetve alulról szerveződő (bottom-up) innováció. Eredményeink alapján azok az újítások dominálnak, amelyek a szimpatikus szakmai megközelítésből fakadnak (a megkérdezettek 67%-a (2907 fő) szerint ennek volt szerepe az innováció létrejötténél), de a problémára, kihívásra megoldást kínáló újítások is hasonlóan magas arányban (53,1%; 2312 fő) jelennek meg. A külső ösztönző erőről vagy elvárásról 41,7% (1810 fő), a más intézmények/szervezetek inspirálta gyakorlatokról 36,2% (1557 fő) számolt be. 31
A kiválasztott újítás létrejöttének oka 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 2907 2312 1810 1557 169 226 1468 2129 1946 3308 812 625 665 572 581 614 621 1027 Valamilyen problémára kerestük a megoldást Külső ösztönzésre vagy elvárásra az újítás Más hasonló intézmények/szervezetek sikeres gyakorlata inspirálta az újítást Nem szándékolt, véletlen módon keletkezett az újítás Az újításhoz kapcsolódó szakmai megközelítést találtuk vonzónak Egyéb 0,0 Igen, ennek volt szerepe Nem, ennek nem volt szerepe Nem tudok / nem kívánok válaszolni 31. ábra - Az újítások keletkezése sokféle okra vezethető vissza. Kérjük, jelölje meg, hogy az alábbiak közül melyek voltak jellemzőek az Ön által kiválasztott újítás létrejöttére! Kutatásunk vizsgálja az oktatási ágazatban lévő újítások terjedését is, így a következő kérdésben arra kértük a kitöltőket, hogy amennyiben az áltáluk az előző kérdésekben részletesen kifejtetett, kiválasztott újításra hatással volt valamely hazai, illetve külföldi intézmény, jelöljék azt meg. Az esetek 18,8%-ában (833) számoltak be olyan esetről, amelyeknél a köznevelési intézmények voltak hatással, ez az arány jóval alacsonyabb a hazai felsőoktatási intézmények tekintetében (3,6%; 160 felsőoktatási intézmény). A kitöltők beszámoltak továbbá 105 olyan esetről (2,4%), amelyben külföldi köznevelési intézmény volt hatással, és 124 olyan esetről (2,8%), ahol külföldi felsőoktatási intézmény volt hatással az általuk megnevezett konkrét innovációra. A kitöltők 1134 esetben jelezték, hogy a kiválasztott újításra nem használták fel sem hazai, sem külföldi intézmények tapasztalatait, amely a válaszolók több, mint fele 53,2%. 32