A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-B-5093/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az OTP Lakáslízing Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) ( ) Ügyfél kérelme alapján az OTP Lakáslízing Zrt.-nél (székhelye: 1012 Budapest, Vérmező út 4., továbbiakban: pénzügyi szervezet) és az OTP Bank Nyrt.-nél (székhely: 1051 Budapest, Nádor utca 16.; a továbbiakban: Bank) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben a Központi Hitelinformációs Rendszerrel kapcsolatos, ügyfélvédelemre vonatkozó rendelkezések megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A Felügyelet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 130/J. (1) bekezdésben található, bevezető rendelkezés megsértése miatt a pénzügyi szervezettel szemben 300.000,- Ft (azaz háromszázezer forint) összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. I/B. A Felügyelet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 130/J. (1) bekezdésének d) pontjának megsértése miatt a pénzügyi szervezettel szemben 50.000,- Ft (azaz ötvenezer forint) összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. I n d o k o l á s Ügyfél 2010. február 10-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a pénzügyi szervezet eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:
Ügyfél az ( ) számon pénzügyi lízingszerződést kötött a pénzügyi szervezettel 2008. március 21-én. Az Ügyfél által megvásárolni kívánt ingatlan kulcsrakész állapotban történő átadásának időpontját 2008. október 31. napján határozták meg. Ügyfél beadványában előadta, hogy a lakóingatlant nem építették meg, erre tekintettel kezdeményezte a lízingszerződés felmondását. Ügyfél kifogásolta, hogy a 2009. november 30-án kelt, a lízingszerződést felmondó levelét a pénzügyi szervezet nem válaszolta meg. Ügyfél sérelmezte, hogy a pénzügyi szervezet az elszámolást nem küldte meg részére, továbbá az előlegként befizetett összeget nem utalta vissza. Ügyfél sérelmezte továbbá, hogy a pénzügyi szervezet adatait továbbította a Központi Hitelinformációs Rendszert (a továbbiakban: KHR) kezelő pénzügyi vállalkozás részére. A Psztv. 48/A. alapján a Felügyelet ellenőrzi: - a 4. -ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: 1. A Felügyelet a FK-I-1663/2011. számú végzésével az Ügyfél 2010. február 10-én érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást az Ügyfél és a pénzügyi szervezet között létrejött pénzügyi lízingszerződés felmondási körülményeinek és a pénzügyi lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettség jog- és összegszerűségének vizsgálata tárgyában, illetve Ügyfél adatainak a Központi Hitelinformációs Rendszerbe történő továbbítás jogszerűségének felülvizsgálata tekintetében megszüntette, arra tekintettel, hogy a kérelem tartalmából megállapítható volt, hogy az nem a pénzügyi szervezet Psztv. 48/A. -ban foglalt szabályokba ütköző magatartása észlelésére vonatkozott, hanem az Ügyfél és a pénzügyi szervezet között létrejött pénzügyi lízingszerződés Ügyfél általi felmondása kapcsán a pénzügyi szervezet szerződésszegésének megállapítására irányult, ami nem hatósági ügy, annak eldöntésére közigazgatási úton fogyasztóvédelmi eljárás keretében nincs lehetőség, arra csak polgári bíróság jogosult. Továbbá mivel a Psztv. 48/A. -ban meghatározott rendelkezések nem utalják a Felügyelet hatáskörébe azt, hogy a pénzügyi szervezet által végrehajtott KHR-ben rögzítés tényét felülbírálja, amely végett e kérdésben a Psztv. 48/A. -a alapján fogyasztóvédelmi eljárás nem folytatható, tekintettel arra, hogy annak eldöntésére polgári peres eljárásban van lehetőség. 2. A fogyasztóvédelmi eljárás során a pénzügyi szervezet a Felügyelet 2011. január 24-én kelt, 13761/1/2011. számú végzésében foglalt felhívására - a tényállás teljes körű tisztázása
érdekében - csatolta a Központi Hitelinformációs Rendszerbe történt adattovábbítással kapcsolatban az Ügyfélnek megküldött értesítő levelek másolati példányát. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) XX. fejezete rendelkezik a KHR szabályairól. A Hpt. 130/C. (1) bekezdésének értelmében azon természetes személy referencia adatai kerülnek megküldésre a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére, aki a vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll. A Hpt. 130/J. (1) bekezdése szerint a referenciaadat-szolgáltató a természetes személyek részére - az adatátadás céljának, az átadható adatok körének, a jogorvoslati lehetőségnek, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a 130/A. (4) bekezdésében meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja - írásbeli tájékoztatást köteles adni: a) a szerződés megkötésének kezdeményezését megelőzően arról, hogy a 130/D. -ban meghatározott esetben adatai bekerülhetnek a KHR-be, b) a szerződés megkötését megelőzően arról, hogy a 130/C. -ban és a 130/E. -ban meghatározott esetben - ismertetve a konkrét okokat - adatai bekerülhetnek a KHR-be, c) az adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően arról, hogy a 130/C. - ban meghatározott esetben adatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének, és d) az adatátadást követően legfeljebb nyolc napon belül, annak megtörténtéről. A Felügyelet a csatolt dokumentumokból, hivatalból megállapította, hogy a pénzügyi szervezet által, a KHR-be történő adattovábbítással kapcsolatban az Ügyfél részére az adatátadást megelőzően küldött levél (II. Fizetési felszólítás) kizárólag azt tartalmazta, hogy a pénzügyi szervezet Ügyfél adatait továbbítani fogja a KHR-be, amennyiben késedelme a 90 napot meghaladja. Az adatátadást követően megküldött levélben a pénzügyi szervezet kizárólag arról tájékoztatta Ügyfelet, hogy adatai továbbításra kerültek a KHR-be. A Felügyelet a levelek tartalmából egyértelműen megállapította, hogy a pénzügyi szervezet az adatátadást megelőzően és azt követően is megsértette a Hpt. 130/J. (1) bekezdésének bevezető szövegében meghatározott, és a 130/J. c) és d) pontjával összefüggő kötelezettségét, amely szerint a tájékoztató levélben meg kell jelölni az adatátadás célját, az átadható adatok körét, a jogorvoslati lehetőségeket, valamint azt, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a 130/A. (4) bekezdésében meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja. A Bank 2010. március 9-én kelt nyilatkozata szerint a Hpt. 130/C. (1) bekezdésében meghatározott valamennyi törvényi feltétel fennállt, amikor az Ügyfél referencia-adatait 2009. október 5-én továbbította a pénzügyi szervezet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére. A Hpt. 130/J. (1) bekezdés c) és d) pontja szerint:
130/J. (1) A referenciaadat-szolgáltató a természetes személyek részére - az adatátadás céljának, az átadható adatok körének, a jogorvoslati lehetőségnek, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a 130/A. (4) bekezdésében meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja - írásbeli tájékoztatást köteles adni: ( ) c) az adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően arról, hogy a 130/C. -ban meghatározott esetben adatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének, és d) az adatátadást követően legfeljebb nyolc napon belül, annak megtörténtéről. A pénzügyi szervezet 2009. augusztus 17-én kelt levelében tájékoztatta az Ügyfelet, hogy amennyiben a késedelme a 90 napot meghaladja, a késedelemre vonatkozó információkat a KHR felé továbbítja. A pénzügyi szervezet az Ügyfél adatainak KHR-be 2009. október 5-én történt továbbításáról a 2009. október 21-én kelt levelében nyújtott tájékoztatást. A Felügyelet hivatalból megállapította, hogy a pénzügyi szervezet megsértette a Hpt. 130/J. (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott utólagos tájékoztatási kötelezettségét, ugyanis az adatátadás végrehajtását, 2009. október 5-ét követően legfeljebb 8 napon belül nem küldött Ügyfél részére írásbeli tájékoztatást, arról csak a 2009. október 21-én kelt levelében értesítette. A Psztv. 48/H. (1) bekezdése szerint ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: a) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértő szolgáltatót azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet, d) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását, és e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés az ügyfélvédelemre vonatkozóan fogalmaz meg alapvető előírást. Az ügyfélvédelem terén kiemelkedő jelentőséggel bír az a körülmény, hogy az ügyfelek milyen mértékben informáltak, és a tájékoztatáshoz való jog maradéktalan biztosítása érdekében a jogszabály a pénzügyi szervezet törvényi kötelezettségévé teszi az ügyfelek írásbeli tájékoztatását akár több alkalommal a bekerülés előtt, illetőleg a bekerülést követően, illetve pontosan meghatározza azon adatok körét, melyet a tájékoztatásnak kötelezően tartalmaznia kell. Az ügyfélvédelem körében különösen kiemelendő szerepe van a hatékony jogorvoslat biztosításának, mivel amennyiben a pénzügyi szervezet nem tájékoztatja az Ügyfelet az igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről, úgy Ügyfél a pénzügyi szervezet döntése ellen
nem tudja érvényesíteni a döntés jellege szerinti felülvizsgálatához kapcsolódó jogát. Tekintettel a fentiek szerint összegzett vizsgálati megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a pénzügyi szervezetet a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményeinek figyelembe vételével összesen 350.000,- Ft összegű fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A Felügyelet a bírság kiszabásának összegénél figyelembe vette, illetve enyhítő körülményként értékelte, hogy a pénzügyi szervezet nem esett jelentősebb késedelembe a KHR-be történő adattovábbításról szóló értesítő levél kiküldésekor. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. c) pontjában, a Psztv. 48/A. - 48/J. -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. május 12. Balogh László s.k., a PSZÁF alelnöke