A m!anyag csomagolóanyag-gyártás helyzete Magyarországon Buzási Lajosné * f!munkatárs 1. Nemzetközi kitekintés A CSOMAGOLÁSI VILÁGSZÖVETSÉG (WPO) és a PIRA INTERNATIONAL LTD. egy közzétett közös tanulmánya szerint a világ csomagolóiparának termelési értéke 2008-ban 564 Mrd USD volt. a fogyasztói csomagolások piaca 380 Mrd USD-t tett ki, ami 3-os csökkenést jelent az el!z! évhez képest. A fogyasztói csomagolások piacának 70-át két terület, az élelmiszerek és az italok csomagolása teszi ki, az egészségügyi cikkek (gyógyszerek), valamint a személyi szükségleti cikkek (arc-, test-, haj-, b!rápoló, tisztálkodó szerek stb.) piaca további 10-ot képvisel. A piackutatók minden ágazatban fogyasztás csökkenést tapasztaltak, az egészségügyi termékek esetében az értékesítés közel változatlan maradt, az élelmiszereknél kismérték", míg a kevésbé lényeges területeken, mint a kozmetikumok és a személyi szükségleti cikkek, er!teljes volt a visszaesés. Az el!rejelzések 2014-ig 4-os növekedést prognosztizálnak a kozmetikai és a gyógyszeripari területeken. A merev falú m"anyag csomagolóeszközök további, az üvegek terhére bekövetkez! térnyerésére számítanak az elemz!k, éves szinten 4-os mértékben. A palackozott víz képezi a leggyorsabban növekv! piacot. 2013-ig 3,5-os évenkénti növekedést jelez el!re a rugalmas csomagolóanyagok területén az amerikai FREEDONIA GROUP, becslésük szerint akkorra a szektor felvev!képessége 19,5 millió tonnára növekszik. A legnagyobb b!vülést a fejl!d! ázsiai régiókban, Latin-Amerikában, Kelet-Európában és Afrikában, valamint a Közel-Keleten várható az elkövetkez! években. Európa, egyike a leglassabban fejl!d!knek ezen a piacon, 3,6 millió tonnát, 20 milliárd eurós forgalmat ért el. A világ csomagolóanyag felhasználását különböz! szempontok szerint az 1. 4. ábrán a PIRA INTERNATIO- NAL felmérései alapján mutatjuk be. A német M#ANYAG-FELDOLGOZÓK SZÖVETSÉGE, a GKV (GESAMTVERBAND KUNSTSTOFFVERARBEITENDE IN- DUSTRIE) adatai szerint, Németországban is csökkent a m"anyag-felhasználás 2008-hoz viszonyítva. 12,9 millió tonnával szemben 11-os csökkenéssel 11,4 millió tonnát dolgoztak fel a német vállalatok. Ennek egyharmadát csomagolószerek el!állítására fordították (5. ábra). Ez 8-kal kevesebb a 2008. évinél, 1. ábra. A világ csomagolóanyag-felhasználása anyagfajtánként 2. ábra. A világ fogyasztói csomagolása értékben anyagfajtánként 3. ábra. A világ fogyasztói csomagolásának növekedése 2009 és 2014 között 4. ábra. A világ csomagolóanyag fogyasztása piaconként M!anyagipari trendek * Magyar M"anyagipari Szövetség 2010. 47. évfolyam 12. szám 441
5. ábra. Németország m!anyag-felhasználása alkalmazási területenként 7. ábra. Svájc m!anyag-feldolgozása piacok szerint 6. ábra. Csomagolóanyagok anyagfajták szerint Németországban 8. ábra. Svájci csomagolóanyagok megoszlása értékben 2009- ben 4,1 millió tonnával szemben 3,8 millió tonna volt. A csomagolóanyagok megoszlását anyagfajták szerint a 6. ábra mutatja. Az egyes felhasználási területekre vonatkozó adatok az 1. táblázatban találhatók. A német m"anyag-csomagolóágazat 2008-hoz viszonyítva 8-os mennyiségi és 10-os értékbeli csökkenést szenvedett el (2. táblázat). A németekét!l lényegesen eltérnek a svájci adatok (7. és 8. ábrák), mert a visszaesés 20-os volt a m"anyag-feldolgozóknál. Érdemes néhány szót ejteni az orosz csomagolóanyaggyártó ipar fólia ágazatáról. A német GTAI piackutató 1. táblázat. M!anyag felhasználás Németországban 2008 Területek Mennyiség, millió t Változás Forgalom, Mrd " Változás 2009 2008 2009 2008 Összes m"anyag-feldolgozás 11,4 12,9 11,0 45,8 53,2 14,0 Ebb!l Csomagolás 3,8 4,1 8,0 12,5 13,9-10,0 Épít!ipar 2,9 3,1 7,0 10,2 11,1 8,0 Járm"-, E+E- és gépipar 2,0 2,5 19,0 9,4 12,1 20,0 Egyéb ágazatok 2,7 3,1 14,0 13,5 16,1 16,0 Csomagolóanyag Részarány értékben 2. táblázat. A német csomagolóanyag ipar 2009. évi adatai Mennyiség kt Változás 9. ábra. Oroszország fólia felhasználása típusonként cég szerint 1990-ben még csak 275 000 tonna fóliát gyártottak, már 686 400 tonnára n!tt a termelés (ebb!l 130 300 tonna PP és 75 000 tonna PVC). Az Érték M" Változás M"anyag 44,0 3 800 5,3 12 500 7,4 Papír, karton 31,3 8 523 4,7 8 800 12,8 Üveg 6,1 3 779 5,8 1 730 3,7 Fém (alumínium, acél) 18,6 1 601 4,3 5 272 9,9 Összesen 100,0 17 703 5,7 28 302 9,4 elemz!k szerint 2010-ben is 12 15-os növekedés várható új kapacitások bekapcsolásával. Az egy f!re jutó fólia felhasználás ma Oroszországban 6,4 kg/év, tehát van még hova fejl!dnie, hiszen Észak-Amerikában vagy Nyugat-Európában ez az érték 16 17 kg. új PE-zsugor-, többréteg"- (PE, PA, PET, PP)- és streccs fólia gyártóüzemeket létesítettek. A 2009. évi fólia felhasználást mutatja a 9. ábra. 2. Magyarország m!anyag csomagolóanyag ipara A hazai csomagolóanyagok között értékben mintegy 33-os részaránnyal szere- 442 2010. 47. évfolyam 12. szám
pelnek a m"anyagok, ezzel a második helyen állnak a papír mögött (3. táblázat). A 10. ábrán látható a válság hatása, és az, hogy a gazdasági helyzetnek megfelel!en, egyedül az export n!tt. 11. ábra. A hazai m!anyag-felhasználás ágazatonként 2009- ben (Forrás: MMSZ) 10. ábra. M!anyag csomagolóeszközök forgalma 2000 és 2009 között értékben (Forrás: Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség) 12. ábra. A m!anyag csomagolószer forgalom termékenkénti megoszlása 2008-ban (Forrás: CSAOSZ) Forrás: Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség 3. táblázat, Magyar csomagolóeszköz forgalom 2005 2009 között, millió Ft Csomagolóeszköz Év Értékesítés Ebb#l export Import Felhasználás Felhasználás részaránya az összesb#l, 2005 115 121 15 433 42 856 142 544 43,7 2006 131 519 17 920 48 262 161 861 42,3 Papír 2007 147 610 20 276 47 305 174 639 44,1 2008 145 406 23 634 44 842 166 614 40,3 2009 136 015 26 670 48 349 157 694 41,2 2005 99 467 49 019 43564 94 012 28,8 2006 124 589 49 018 46 880 122 451 32,0 M"anyag 2007 142 679 61 893 51 518 132 304 30,3 2008 157 404 64 309 53 164 146 259 31,4 2009 145 961 70 249 50 490 126 202 32,9 2005 42 905 15 259 37 300 64 946 19,9 2006 41 152 17 886 42 957 66 223 18,3 Fém 2007 44 746 26 534 53 087 71 299 17,7 2008 43 722 19 930 51 257 75 049 18,1 2009 42 008 21 080 50 892 71 820 18,7 2005 8 572 2 856 7 933 13 649 4,2 2006 8 045 3 576 9 260 13 729 3,6 Üveg 2007 9 429 3 658 8 584 14 355 3,6 2008 8 561 3 966 10 519 15 114 3,7 2009 11 870 15 413 13 823 10 280 2,7 2005 14 319 8 537 5 349 11 131 3,4 2006 12 397 9 516 6 513 9 394 2,5 Fa 2007 12 941 11 516 9 106 10 531 2,6 2008 16 764 14 009 8 076 10 831 2,6 2009 18 592 8 218 6 678 17 052 4,5 2005 280 384 91 104 137 002 326 282 2006 317 775 109 570 153 872 362 077 Összesen 2007 357 405 123 877 169 600 403 128 2008 371 857 125 848 167 858 413 867 2009 354 446 141 630 170 232 383 048 2010. 47. évfolyam 12. szám 443
A csomagolás jelenti a legnagyobb részt a m"anyagfelhasználáson belül. növekedett a csomagolóanyagok exportja, csökkent az importja. A m"anyag-felhasználásban jelent!s még a háztartási cikkek részesedése, mely a bútoripari ágazathoz hasonlóan növekedett. Az épít!ipari, az autóipari alkatrészek és az E+E ágazat m"anyag-felhasználása kissé csökkent (11. ábra). Az egyes m" anyag csomagolószerek arányát a 12. ábra mutatja. A csomagolási célú felhasználás az egyes m"anyagféleségeknél széles határok között változik, a PET-nek meghatározó a szerepe, a poliolefinek nagyobb, míg a többi m"anyag típus kisebb hányadot képvisel. összesen 263 kt m"anyagból készült ilyen termék, szemben a 2008. évi 265 ktonnával (4. táblázat). 2008-hoz képest 11-kal növekedett a PET felhasználása az összes csomagolószer gyártásában, a többi anyagé csökkent. Ez reméljük, hogy csak az általános gazdasági visszaesésb!l fakad, a továbbiakban ismét növekedést várunk más alapanyagoknál is. 2.1. PE-LD A 78,7 tonnára csökkent jelentéktelen 1- os mértékben csomagolási célú PE-LD felhasználás továbbra is az els! helyet jelenti a m" anyagok között. A termékek dönt! többsége fólia volt, az egyszer" natúrfóliától a többréteg"ig, valamint zsugorodó és nyújtható fóliák egyaránt szerepelnek a választékban. A gyártók nagy része konfekcionálással és nyomtatással is foglalkozik, de számos olyan vállalkozás van, amely vásárolt fólia konfekcionálására szakosodott. A hazai gyártású PE-LD csomagolóanyagok választéka és esztétikai megjelenése korszer", de választéki és egyéb okokból jelent!s az import is. A 392010 vámtarifa számon az elmúlt 8 évben bonyolított külkereskedelem adatait a 5. táblázatban mutatjuk be. 2002 kivételével az egyenleg negatív, vagyis a behozott mennyiség mindig meghaladta a kivitelt, 2006-ban az import igen magas, több mint 20-kal volt nagyobb a 2005. évi adatnál, így a negatív egyenleg több mint másfélszerese a 2005. évinek. A folyamat nem állt meg, és 2008-ban, 2007-hez hasonlóan, az import tovább növekedett, több mint kétszerese volt az exportnak. némileg csökkent az import, a szaldó azonban negatív maradt. az exportált PE-LD mennyiség több mint fele nem nyomtatott vékony fólia volt. Az import nagyon koncentrált, a polietilén fólia háromnegyed része öt országból (Németország: 48,6, Olaszorzág: 10,8, Ausztria: 9,3, Lengyelország: 5,9 és Franciaország: 5,6) származik. Az export lényegesen szétszórtabb és más irányú, Románia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Szerbia és Csehország a legjelent!sebb célországok (a felsorolás csökken! mennyiséget takar). A PE-LD fóliák jelent!s hányadát konfekcionáltan, hordtáskák, zsákok, zacskók formájában használják fel. összesen mintegy 22 kt terméket tartunk nyilván. A konfekcionált termékekb!l hazánk tartósan nettó import!r, a fólia forgalomhoz hasonlóan kismértékben növekedett ugyan az export, de kevésbé csökkent az import, és így továbbra is negatív az egyenleg (6. táblázat). A korábbi években jelent!s volt a távol-keleti import rendkívül alacsony áron, esetenként alig haladta meg az alapanyag belföldi beszerzési árát. A 2009. évi vámstatisztikák már nem tartalmaznak jelent!s távol-keleti importot, de ez nem jelenti ennek egyértelm" megsz"nését. EU tagságunkkal változott a rendszer, nem a tényleges származási hely van feltüntetve, hanem a beszállító or- 4. táblázat. M!anyagok csomagolástechnikai felhasználása PVC-U PVC-P PE-LD PE-HD PP PS PET Összes felhasználás, kt 57,7 52,9 107,7 57,4 152,8 68,7 56,8 Csomagolási célú felhasználás, kt 8,4 1,0 78,7 33,7 69,2 13,5 56,1 Részarány, 14,6 1,9 73,1 58,7 45,3 19,7 98,8 Az egyes m"anyag típusok csomagolásban elfoglalt részaránya, 3,2 0,4 29,9 12,8 26,3 5,1 21,3 5. táblázat. Polietilén fóliák külkereskedelme 2002-2009 között Export, t 19 472 17 855 19 723 20 928 21 594 19 958 20 931 19 645 Import, t 17 196 19 981 22 784 31 290 38 310 40 174 42 289 38 927 Egyenleg, t 2 276 2 126 3 061 10 362 16 716 20 216 21 358 19 282 6. táblázat. Polietilén zsákok, zacskók külkereskedelmi forgalma 2002 2009 között Export, t 5 974 5 975 6 010 6 380 6 419 6 531 7 684 8 405 Import, t 7 833 9 696 8 123 11 699 15 235 19 597 24 740 22 002 Egyenleg, t 1 859 3 721 2 113 5 319 8 816 13 066 17 056 13 597 444 2010. 47. évfolyam 12. szám
szág. Ha egy áru valamely EU országba már belépett, a továbbiakban már az szerepel a vámstatisztikákban. A 2009. évi zsák, zacskó importunkban meghatározó beszállító egyébként ismét Lengyelország volt, a teljes mennyiség 32,7-a onnan érkezett. 2.2. PE-HD A csomagolóanyagként felhasznált 33,7 kt PE-HD az alábbiak szerint oszlott meg az egyes feldolgozási technológiák szerint: fólia 40,9, üreges test 38,7, kupak 7,9, láda és rekesz 12,5. Ez közel azonos a 2008. évivel, tovább csökkent a kupakok részaránya. A PE-HD üreges testek gyártása elmarad a nyugat-európai arányoktól, a háztartási kemikáliák, tejtermékek és gyümölcslevek csomagolásánál a PET gyorsabban terjedt el. A kupak az egyik legjelent!sebb exportcikke a hazai m"anyag-feldolgozó iparnak. Meghatározó a szerepe néhány multinacionális vállalat magyarországi üzemének, de további cégek is részesednek a jelent!s és b!vül! exportból. Több olyan nemzetközi cég is van, amely a magyarországi termel! üzeméb!l látja el els!sorban a keleteurópai piacokat, az export és az import mennyisége is növekedett kissé, de az arányok nem változtak számottev!en, továbbra is lényegesen meghaladja az importét, így jelent!s exporttöbblet mutatkozik a cikkcsoport külkereskedelmi forgalmában (7. táblázat). A láda, rekesz igen összetett termékcsoport, méret és forma szerint is igen sokféle van forgalomban, ugyanakkor jelent!s reklámhordozó is, els!sorban a sör, bor, üdít!italok és tejtermékek forgalmazásánál szembet"n! ez a funkció, a rekeszgyártóknál komoly piaci tényez!t jelent. 2008-ban sajnos kedvez!tlenül alakult a cikkcsoport külkereskedelmi forgalma. Jelent!- sen növekedett az import, az export pedig 2007-hez képest kissé alacsonyabb volt, így visszacsúsztunk a 2006 el!tti negatív egyenleg" évek szintjére (8. táblázat). 2.3. PP A polipropilén a csomagoló - anyag gyártáshoz a második legnagyobb mennyiségben felhasznált m"anyag. Az összesen 69,2 ktonnát igen változatos formában dolgozzák fel, a teljes mennyiség több mint fele fólia, változatlanul meghatározó a TAGHLEEF INDUSTRIES (RADICI) KFT. BOPP fóliagyártása. Kb. egynegyede fröccsöntött csomagolóanyag, els!sorban kupak, de jelent!s a vödör mennyisége is, számottev! még a flakongyártás, valamint a mélyhúzással vagy gyors fröccsöntéssel gyártott, tejipari és hidegkonyhai termékek csomagolására használatos poharak, dobozok mennyisége. A PP csomagolóanyagok közül egyértelm"en csak a fóliák külkereskedelme számszer"síthet!, a 2004. évi gyors növekedés után az export kissé visszaesett, de az import is számottev!en csökkent, így az egyenleg továbbra is jelent!s aktívumot mutat (9. táblázat). 2.4. PET PET felhasználásunk gyakorlatilag csomagolóanyag felhasználást jelent, ezen belül is meghatározók az üreges testek, vagyis a különböz! méret" flakonok. A felhasználás növekedése $ összhangban a nemzetközi tendenciákkal $ rendkívül dinamikus volt az elmúlt években. majdnem megközelítette a 2007. évi szintet, mindenesetre ezzel a mintegy 57 kt mennyiség" PET aránya, az összes m"anyag-felhasználásunkból is 8,2 volt, jól közelíti a nyugat-európai számokat. A feldolgozás oldaláról tekintve jelent!s az üdít!italos és ásványvizes palackok el!formáinak fröccsöntése, amelyekb!l az esetek többségében a tölt!k telephelyén fúvással állítják el! a tényleges csomagolóanyagot. Kisebb arányú a granulátumból egy lépcs!ben történ! gyártás. az átlag magyar fogyasztó éves szinten 105 liter ásványvizet fogyasztott, amelynek dönt! többsége egyutas PET palackban került forgalomba. Ezzel a mennyiséggel az európai középmez!nyhöz tartozunk, 7. táblázat. Fedél, kupak külkereskedelmi forgalma 2002 2009 között Export, t 22 784 26 114 29 690 30 390 34 097 35 686 33 765 35 270 Import, t 6 714 7 309 6 973 7 134 8 089 8 173 7 761 8 686 Egyenleg, t 16 070 18 805 22 717 23 256 26 008 27 513 26 004 26 584 8. táblázat. Doboz, láda külkereskedelmi forgalma 2002 2009 között Import, t 13 914 14 265 15 252 12 845 9 823 10 429 12 460 10 089 Export, t 5 378 5 423 6 826 10 194 13 510 12 022 11 108 6 502 Egyenleg, t 8 536 8 842 8 426 2 651 3 687 1 593 1 352 3 587 9. táblázat. PP fólia külkereskedelmi forgalma 2002 2009 között Export, t 19 240 21 659 33 418 30 849 30 809 29 153 27 766 27 575 Import, t 10 076 11 410 11 844 11 286 13 657 10 903 7 606 6 911 Egyenleg, t 9 164 10 249 21 574 19 563 17 152 18 250 20 160 20 664 2010. 47. évfolyam 12. szám 445
mely jelent!s növekedési lehet!ségre utal. A palackok felhasználásának jellemz! területe a különféle szénsavas üdít!italok, ásványvizek csomagolása, megjelent már a sör is PET palackban, ugyanakkor számos egyéb folyékony élelmiszer és egyéb termék (pl. háztatás-vegyipari) forgalmazásánál is használatos. Még mindig hiányoznak a választékból a széles szájú edények. A hazai gyártású PET fóliát els!sorban mélyhúzott csomagoló anyagként, többnyire m"szaki cikkek, esetenként élelmiszeripari termékek csomagolására használják. 2.5. PS A feldolgozott polisztirolnak ~20-a csomagolóanyag. A 13,5 kt (szinte azonos mennyiség", mint 2008-ban) polisztirolt alapvet!en két formában használják fel, kb. felét h!formázott pohárként és tálkaként els!- sorban a tejiparban, egyharmadát különböz! formahabként f!leg kényes m"szaki cikkek h"t!szekrény, elektronikai cikkek stb. csomagolásához. A fennmaradó kisebb hányad különböz! apróbb cikkek, pl. gyógyszerek csomagolására alkalmas fiolák. Ha kis mennyiségben is, de megjelentek már a hazai gyártású, 2,5 liternél kisebb térfogatú PS flakonok. 2.6. Kemény és lágy PVC A kemény PVC fólia gyártása az összes felhasznált mennyiség 14,6-a, évr!l-évre egyre csökken. A termékcsoport külkereskedelmi forgalma továbbra is er!sen pozitív egyenleget mutat, bár csökkent mind az export, mind az import (10. táblázat). A kemény PVC fólia tartósan jó exportcikknek bizonyult, els!sorban gyógyszeripari és egyéb bliszter csomagolásokhoz. A fóliák jó záróképessége, feldolgozhatósága és ára versenyképessé teszi továbbra is az alternatív megoldásokkal szemben. A lágy PVC csomagolóanyag gyakorlatilag az ONGROPACK KFT. nyújtható fóliája. 2.7. Egyéb m!anyagok Az egyéb m"anyagok önálló csomagolóanyagként gyakorlatilag nem használatosak, a teljes felhasznált mennyiségnek csak 0,4-át teszik ki, f!leg fóliák és flakonok zárórétegeként, vagy egyéb módosító, illetve kiegészít! anyagaként szerepelnek. 10. táblázat. Kemény PVC fólia külkereskedelmi forgalma 2002 2009 között Export, t 10 888 13 517 16 638 17 560 18 836 18 807 17 887 14 479 Import, t 2 149 2 149 1 975 2 278 2 567 2 205 2 155 1 457 Egyenleg, t 8 739 11 368 14 663 15 282 16 269 16 602 15 732 13 022 Csiga átmér# mm A csomagolóanyagok kb. 50-át élelmiszerekhez használják fel, ezeknek minden esetben meg kell felelniük a magyar és EU el!írásoknak. A szabályozások ismertek a hazai csomagolóanyag-gyártók el!tt, és be is tartják azokat. 3. Magyarország extruder állománya Az beérkezett adatok alapján bemutatjuk a m"anyag-feldolgozáshoz használt extruderek számát, méretét és korát (11. táblázat). 4. Összefoglalás A csomagolástechnika a m"anyag-felhasználás fontos és fejl!d! területe Magyarországon is. Jól mutatja ezt, hogy a második legnagyobb hazai m"anyag-feldolgozó cég is a csomagolóipar számára gyártja termékeit. Jelent!s tényez! a m"anyag-feldolgozásban és a m"anyag termékek külkereskedelmi forgalmában egyaránt. A feldolgozott m"anyag közel 40-a csomagolóanyag. A nemrégiben átadott hazai csomagolóipari üzemek és a nemzetközi trendek alapján úgy ítéljük meg, hogy a csomagolóanyag-gyártás továbbra is a hazai m"anyag-feldolgozás perspektivikus területe. Nemzetközi szakért!i el!rejelzések szerint 2010-ben helyreáll az értékesítés szintje, és 2014-ig évenkénti 3- os növekedéssel lehet számolni világátlagban. 11. táblázat. Az extruderek száma, mérete és kora Részarány <40 40 79 80 99 >100 Összesen Fólia és lemez 43 200 54 68 365 32,4 Cs! és profil 47 175 54 19 295 26,2 Üreges test 42 124 25 21 212 18,8 Granulálásra 5 16 18 23 62 5,5 Egyéb 35 75 24 58 192 17,1 Összesen 172 590 175 189 1126 100,0 1995 el!tt 84 323 98 98 603 53,6 1996-2001 36 123 31 32 222 19,7 2002-2008 42 128 41 47 258 22,9 10 16 5 12 43 3,8 Összesen 172 590 175 189 1126 100,0 15,3 52,4 15,5 16,8 100 Forrás: MMSZ 446 2010. 47. évfolyam 12. szám