Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2006-ban

Átírás

1 Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2006-ban 1. Bevezetés A mûanyag-feldolgozó eljárásokkal elõállított termékek mennyiségérõl a Mûanyagipari szakmai jelentés kitöltésével számolnak be a vállalatok. Ez a jelentés szerepel az ORSZÁGOS ADATGYÛJTÉSI PROGRAM-ban (OSAP 1332/00), ennek ellenére évrõl évre vannak gazdasági szervezetek, amelyek nem tesznek eleget jelentési kötelezettségüknek. Közleményünk a közölt adatok elemzése és összesítése nyomán készült. Szövetségünk összesen 360 céghez küldte ki az adatlapokat, amelyekrõl feltételeztük, hogy 50 t/év feletti mennyiséget dolgoznak fel, ami nem jelenti természetesen a mûanyag-feldolgozással foglalkozó vállalatok öszszességét, ez a szakma sajátosságait figyelembe véve nem is lehet cél. Részben gyorsan változik a tényleges feldolgozók száma, részben sok olyan kis cég van, amelyik csak néhány tonnát dolgoz fel. Az adatlapokat 300 cég töltötte ki és adott értékelhetõ adatokat. A statisztikai úton megfigyelt mennyiségek részaránya változatlanul jó, a hazai mûanyag-feldolgozás reprezentációja mintegy 96, ami megítélésünk szerint szintén jónak mondható. GYIMESI GYÖRGYNÉ * fõmunkatárs 2. A mûanyag-feldolgozás gazdasági környezete A mûanyagipar és elsõsorban a mûanyag-feldolgozóipar tipikus háttéripar. Növekedése és lehetõségei szoros összefüggésben vannak a gazdasági környezettel. A kibocsátott termékek nagy része nem önálló termékként jelenik meg a mindennapi életben, hanem alkatrészek, részegységek formájában. A mûanyagipar szerepe és helye az ipar és ezen belül a vegyipar egészében a 1. táblázat szerint alakult. A mûanyagipar értékben kifejezett növekedésének mértéke meghaladta az ipar egészének növekedését, de elmaradt a vegyipar árbevétel növekedésétõl. A mûanyagiparon belül a jelentõs új kapacitásokkal bõvült mûanyag-alapanyagipar növekedése nagyobb volt, mint a mûanyag-feldolgozó iparé. Az árbevétel alakulásának fontos tényezõje az alapanyag árak változása, 2006-ban az egyes hazai mûanyagok árai eltérõek voltak, az LDPE ára decemberre alatta maradt a januárinak, a HDPE és PP ára mérsékelten, 3 4-kal haladta meg a januári árakat, az ütésálló PS és PVC por ára kal volt magasabb. A TDI árnövekedése az év során 38 volt, a legnagyobb mértékben a habosítható PS ára emelkedett 58-kal (1. ábra) volt az elsõ olyan év, amikor a mûanyag-feldolgozás értékben meghaladta a mûanyag-alapanyaggyár- 1. táblázat. A magyar mûanyagipar helye az ipar és vegyipar egészében között Nemzetgazdasági ágazat Mrd Ft (folyóáron) Ipar ,7 116,7 Vegyipar ,1 119,0 Mûanyagipar ,1 121,7 Mûanyag-alapanyagipar ,9 124,9 Mûanyag-feldolgozóipar ,4 118,4 Mûanyagipari trendek * Magyar Mûanyagipari Szövetség Forrás: KSH 1. ábra. Alapanyag árak alakulása Magyarországon 2006-ban évfolyam, 7. szám 265

2 2. táblázat. Mûanyagok termelése között, kt Mûanyag Mûanyag táblázat. Mûanyagok importja között, kt Mûanyag táblázat. Mûanyagok exportja között, kt 5. táblázat. Látszólagos mûanyag-felhasználás között, kt Mûanyag Polietilén 307,4 297,2 303,6 463,4 460,2 149,7 99,3 Polipropilén 277,1 279,9 283,2 290,0 279,1 100,7 96,2 PVC 275,1 267,6 272,1 290,3 311,8 113,3 107,4 Polisztirol 98,9 107,3 117,1 103,9 107,0 108,2 103,0 Összesen 958,5 952,0 976,0 1147,6 1158,1 120,8 100,9 Egyéb 180,8 195,3 219,8 205,4 256,3 141,8 124,8 Mindösszesen 1139,3 1147,3 1195,8 1353,0 1414,4 124,1 104,5 Polietilén 95,3 95,4 99,2 107,9 116,8 122,6 108,2 Polipropilén 58,7 54,3 52,8 69,3 82,2 140,0 118,6 PVC 58,5 59,2 62,7 56,7 56,9 97,3 100,4 Polisztirol 52,6 62,1 57,7 54,4 71,5 135,9 131,4 PET 35,1 49,4 41,9 43,7 45,5 129,6 104,1 Összesen 300,2 320,4 314, ,9 124,2 112,3 Egyéb 161,3 171,6 178,5 190,6 208,1 129,0 109,2 Mindösszesen 461, ,8 522,6 581,0 125,9 111,2 Import a teljes felhasználásból, 58,9 63,3 61,8 66,3 70,8 Polietilén 208,0 211,7 222,9 380,8 386,9 186,0 101,6 Polipropilén 192,4 187,8 204,1 211,4 203,2 105,6 96,1 PVC 226,2 231,3 216,0 261,4 263,6 116,5 100,8 Polisztirol 76,4 91,2 97,3 87,5 95,6 125,1 109,3 Összesen 703,0 722,0 740,3 941,1 949,3 135,0 100,9 Egyéb 118,9 139,8 134,2 171,6 225,6 189,7 131,5 Mindösszesen 821,9 861,8 874,5 1112,7 1174,9 142,9 105,6 Export az összes termelésbõl, 71,9 75,1 75,1 80,7 83,1 Polietilén 194,7 179,2 179,9 190,5 190,1 97,6 99,8 Polipropilén 143,4 138,8 30,9 147,9 158,1 109,5 106,9 PVC 107,4 95,5 118,8 85,6 105,1 97,9 122,8 Polisztirol 75,1 78,2 77,5 70,8 82,9 112,0 117,1 Összesen 520,6 491,7 508,1 494,8 536,2 103,0 108,4 Egyéb 262,4 285,8 382,6 391,6 284,3 110,0 96,7 Mindösszesen 783,0 777,5 796,8 788,7 820,5 105,3 104,0 tást, 2004-ben a különbözet 70 Mrd Ft volt a feldolgozás javára, 2005-ben az arány kismértékben visszafordult, az alapanyaggyártás árbevétele 5 Mrd Fttal meghaladta a feldolgozóipar árbevételét ban a mûanyag-feldolgozóipar árbevétele 34 Mrd Ft-tal maradt el az alapanyag-gyártás árbevételétõl, úgy maradt alul a versenyben, hogy a évi árbevételt 18-kal haladta meg. 3. Mûanyag alapanyagok A fõbb polimer típusok termelése a 2. táblázat szerint alakult ban az elõzõ évhez viszonyítva 4,5-kal nõtt a termelés. A poliolefinek gyártása elmaradt az elõzõ évitõl, a PVC és PS termelés nõtt. A növekedés meghatározói elsõsorban az egyéb kategóriába sorolt izocianátok voltak. A PP termelés 5 év viszonylatában is stagnált, kisebb ingadozásokkal, mérsékelten bõvült a PVC és PS gyártás, meghatározó a PE és az izocianátok termelésének növekedése. Az alapanyagok importjának emelkedése 1 és 5 év viszonylatában is meghaladja a termelés növekedésének ütemét. Az átlagot meghaladóan bõvült a PP importja 5 év alatt, ugyanez a helyzet egy év alatt is ban minden kiemelt polimer importja meghaladta az elõzõ évit (3. táblázat). Az alapanyagok exportja (4. táblázat) gyakorlatilag a termeléssel arányosan változott, lényeges növekedés a polietiléneknél és az egyéb soron mutatkozott, ezek az exportnövekedés meghatározó tételei. A látszólagos mûanyag-felhasználás 2006-ban 4-kal volt több az egy évvel korábbinál, hasonló mértékben változott a mûanyag-feldolgozásunk is, 4,5-kal haladta meg a évit. A látszólagos mûanyag-felhasználás az elmúlt 5 évben az 5. táblázat szerint alakult. A mûanyagok feldolgozása és felhasználása 1988 és 2006 között az évi mélypont után folyamatosan növekedett. Magyarországon évfolyam, 7. szám

3 ban 821 kt mûanyagot használtak fel, ez a mennyiség 4,2-kal haladja meg az elõzõ évit, és ~6-kal magasabb a évinél. A mûanyagipar nemzetközileg is elfogadott jelzõszáma a látszólagos mûanyag-felhasználás, ami szoros korrelációban van a mûanyag-feldolgozással. A mûanyagfelhasználásba beleértik azokat a túlnyomó részben hõre keményedõ gyantákat, amelyeket kötõ- és segédanyag formájában a fa-, a festék- és a ragasztó-gyártásban alkalmaznak. Ez a szám mérhetõ össze a nyugat-európai országokra vonatkozó számokkal. Magyarország a évi 81,6 kg-mal a középmezõnyben helyezkedik el. 4. A mûanyag-feldolgozó cégek száma és nagysága Közleményünk 300 cég által kitöltött adatlap feldolgozásán alapul, amelyek a teljes feldolgozott mennyiség 96,4-át jelentik. A vállalatok termelésének egymás utáni éveit összehasonlítva a 2. ábra szerinti láncindexek adódnak. A évi változás, a mindkét évben 2005 és 2006 adatot szolgáltató vállalatok eredményeit összevetve, +4,5 volt. A 12 legnagyobb cég 2006 (2005)-ben a feldolgozott mûanyag mennyiségek szerint lényegében azonos volt, gyakorlatilag ugyanazok szerepelnek ezen a listán, esetenként más helyezési számmal (6. táblázat). A cégek nagyság szerinti megoszlását és a feldolgozott mennyiségben való részesedését mutatja a 7. táblázat. A hazai ipar koncentrációját jól jelzi, hogy a 19 legnagyobb cég 2006-ban a feldolgozott mennyiségnek 49,9-át képviseli, és a 2000 tonnánál többet feldolgozó 70 cég már összesen ~80. Megítélésünk szerint az adatgyûjtésünkbõl csak ennél kisebb cégek maradtak ki. Érdekes megjegyezni, hogy 2006-ban a legnagyobbak termelése az átlagot meghaladó mértékben bõvült, az elsõ 12 vállalat által elõállított mûanyag termék mennyisége 11,8-kal haladta meg a évit, míg az ágazat összesített növekedése csak 4,5 volt. 5. A hazai mûanyag-feldolgozás tevékenységek szerint 5.1. A mûanyag-feldolgozás technológiai csoportonként A mûanyag-feldolgozás egészének növekedése, saját felmérésünk szerint, 2002/2006 között (8. táblázat) ~19 volt, a évi feldolgozás 4,5-kal haladta 2. ábra. Mûanyag-feldolgozás Magyarországon között 6. táblázat. A 12 legnagyobb cég 2006-ban és 2005-ben, a feldolgozott mûanyag mennyiségek szerint Helyezés a mûanyag-feldolgozás mennyisége szerint Cég neve (1) Radici Film Hungary Kft. 2 (2) Graboplast Zrt. 3 (8) Prysmian MKM Magyar Kábel Mûvek Kft. 4 (5) Alpla Mûanyag Csomagolóipari Kft. 5 (7) Jász-Plasztik Kft. 6 (4) Wavin Kft. 7 (6) Pannunion Csomagolóeszköz Kft. 8 ( ) Elektrolux Lehel Kft. 9 (3) PIPELife Mûanyagipari Kft. 10 (9) BC Ongropack Kft. 11 (10) Alcoa-Köfém Kft. CSI Divízió 12 (14) Róta PACK Csomagolástechnikai ZRt. 7. táblázat. Mûanyag-feldolgozó cégek nagyság szerinti megoszlása Vállalatnagyság Gyártott termék évente Forrás: MMSZ Cégek száma Mennyiség, kt Cégek száma Mennyiség, kt Cégek száma Mennyiség, kt > t ,8 43, ,3 43, ,2 49, t ,5 21, ,4 18, ,5 13, t ,1 16, ,3 18, ,2 16,9 > 2000 t összesen ,4 81, , ,9 80, t 47 63,7 9, ,4 10, ,4 11, t 40 29,6 4, ,7 5, ,4 4,5 > 500 t összesen ,7 96, , ,7 96,4 <500 t ,8 3, ,1 3, ,3 3,6 Adatszolgáltató összesen ,5 100, ,1 100, ,0 100, évfolyam, 7. szám 267

4 8. táblázat. Mûanyag termékek gyártása között, kt Fólia Fröccstermék Csõ Üreges test Hab Kábel/huzalbevonat Lemez Profil Padló Egyéb Mindösszesen meg az egy évvel korábbit. A mennyiségi növekedés alakulásában közrejátszik a technika fejlõdése is. A gyártók egyre inkább igyekeznek a célnak megfelelõ, de minél kisebb súlyú terméket elõállítani, vékonyabbak a fóliák, a védõcsövek. Az ásványvizet és az egyéb palackos üdítõitalokat ma már a rekeszek helyett lényegesen kisebb súlyú zsugorfóliás gyûjtõcsomagolásban forgalmazzák. Részletesen vizsgálva a évi statisztikai számokat néhány fontosabb tényezõ: A fóliagyártás a teljes idõszakban a mûanyag-feldolgozás legnagyobb volument jelentõ területe, a menynyiségi növekedés elmarad a feldolgozás egészének növekedési ütemétõl, így részaránya folyamatosan csökken, a bemutatott idõszakban 2006-ban volt a legalacsonyabb. Ugyanakkor joggal feltételezhetõ, hogy csökkent a fõ terméktípusok vastagsága, azonos tömegû fólia lényegesen több termék csomagolására alkalmas. A cikkcsoportban meghatározó BOPP fólia gyártás 2004-ben jelentõsen nõtt, a többi fólia típust inkább a szinten maradás jellemezte. Az elmúlt idõszakban az egyik legdinamikusabban bõvülõ szakterület a fröccstermékek, elsõsorban a nagy értékû mûszaki cikkek, alkatrészek gyártása volt. A évi visszaesés mögött a háztartási mûanyag cikkek termelésének csökkenése áll. A gyártott csövek mennyisége a teljes intervallumban szûk határok között ingadozott, növekedési ütemben elmarad az iparág egészének növekedési ütemétõl, így a cikkcsoport részaránya tovább csökkent, 2006-ban gyártottak a legkevesebb csövet a teljes 5 éves idõszakban. A termelés mérséklõdése a piaci igények stagnálásából adódott, a közmûvek fejlesztése csökkent, mérsékelt igénynövekedés mutatkozott a mezõgazdasági öntözõ csöveknél, de ez összességében egyelõre nem számottevõ. Az üreges testek mennyiségének bõvülésében változatlanul meghatározó a fogyasztói igényekhez igazodva rendkívül dinamikusan bõvülõ PET felhasználás. A kábel/huzal termékcsoport 2006-ban jelentõsen bõvült, feltételezhetõ, hogy a legnagyobb hányadot képviselõ villamosipari kábelek gyártásánál korábban történt tulajdonosváltás új piacot is jelentett, így több évi stagnálás után jelentõsen nõtt a termelés. A lemezgyártás az átlagot lényegesen meghaladó mértékben bõvült a bemutatott idõszakban. A profilok mennyisége a korábbi idõszak jelentõs emelkedése után között gyakorlatilag stagnált, az utóbbi két évben mérséklõdött. Az építõipari profilok a mûanyag-felhasználás egyik perspektivikus területét jelentik, a termelés csökkenésében feltételezhetõen szerepet játszott a rendkívül erõs importnövekedés. A mûanyagpadló-gyártás a vizsgált idõszak sikertörténete. 5 év vonatkozásában lényegesen meghaladta az iparág egészének növekedési ütemét, mennyisége bõvült. A korszerû, nagyszélességû PVC padlók export piaca kedvezõbb, mint a korábbi gyártmányválasztéké volt. A cikkcsoport részaránya megkétszerezõdött, 2006-ban volt a legnagyobb az elmúlt 5 évben. A hazai struktúra eltér a nemzetközi átlagtól, a évi magyar adatok ismeretében az alábbi megjegyzéseket tehetjük: A dinamikus növekedés ellenére Magyarországon az üreges testek részaránya marad el legnagyobb mértékben a nyugat-európai aránytól. A flakonra 2005-tõl darabonkénti termékdíjat vezettek be, ez érdemben nem változtatott a tendenciákon, a vásárlási szokásokat nem lehet alapvetõen megváltoztatni, a vásárlók többsége továbbra is elõnyben részesíti a könnyebb csomagolóanyagokat. A fröccstermékek aránya az elmúlt évek fejlõdésének eredményeképpen már megközelítette a nyugat-európait, a legutóbbi információk szerint ott a fröccsszektor stagnál, max. 1 2 növekedésre számítanak. A legnagyobb eltérés a nem részletezett egyéb kategóriánál van, ebben olyan technológiák szerepelnek, amelyeknek nálunk magasabb a részaránya, mint Nyugat-Európában, nyilván padló és kábelgyártásunk szoros összefüggésben van a gazdaságos üzemmérettel, ami nagyobb a szokásosnál. A Tatabányán megvalósított és immáron bõvített termelés meghaladja a hazai igényeket. A mûanyag-feldolgozóipar 2006-ban a mennyiségek vonatkozásában átlagos évet zárt, az átlagos növekedési ütem a bemutatott 5 éves idõszakban ~4,2 volt, a évi termelés mennyiségben 4,5-kal haladta meg az elõzõ évit. Korszerûsödött a termékválaszték, nõtt a nagy értékû mûszaki mûanyagok felhasználása is. Az ágazat tevékenységét még mindig nehéz érték adatok alapján bemutatni. Feltételezve, hogy a 1. táblázatban szereplõ KSH adat azonos vállalati körre vonatkozik, a évi árbevétel 2002-hez viszonyítva 43,4-kal emelkedett, és ~11-kal haladja meg az elõzõ évit évfolyam, 7. szám

5 A látszólagos mûanyagfelhasználás 5,3-os növekedése mellett a statisztikailag nyomon követett mûanyag-feldolgozás is 19- kal nõtt az elmúlt 5 évben Mûanyag-feldolgozás polimer típusonként A 9. táblázat a nagy tömegben gyártott és a mûszaki mûanyagok feldolgozási adatait mutatja a vizsgált idõszakban ben az elõzõ évhez képest nõtt a PE-HD és a PS feldolgozás, a többi polimer típusból gyártott termék mennyisége elmaradt az elõzõ évitõl. A mûszaki mûanyagok felhasználása követi a nemzetközi trendet, ezek feldolgozásának növekedése ben is meghaladta az átlagos növekedési ütemet, a kiemelt tételeken belül is jelentõs volt a PA és PC felhasználásának bõvülése. A hazai adatokat összevetve a nyugat-európai mûanyag-feldolgozásban meghatározó német adatokkal, azonosságok és eltérések mutatkoznak, ha a tömegmûanyagoknak csak az egymás közötti arányát vizsgáljuk. A PP felhasználás kis mértékben haladja meg a német arányokat. Lényeges eltérés van a PE-HD felhasználásnál, 4,2-kal magasabb a részaránya. A PE-LD/LLD részaránya ~4-kal kisebb hazánkban. PVC felhasználásunk ~1-kal magasabb, befolyásolja az arányokat, hogy a PVC termékekbõl (PVC padló, kemény fólia és lemez) jelentõs gyártásunk van, ami nagy hányadban exportra kerül. A PET felhasználás aránya ~1,5-kal magasabb Magyarországon. A legnagyobb eltérés PS típusoknál van, a hazai felhasználási arány 5,2-kal nagyobb, ez részben ugyancsak exportra kerül, a másik jelentõs felvevõ piac a hûtõgépgyártás. A mûszaki mûanyagok felhasználása bár az utóbbi években dinamikusan bõvült, arányában elmarad a Nyugat-Európában kialakultaktól, 2006-ban is csak 4,4 volt, nyilván szoros összefüggésben azzal a ténynyel, hogy a jármûipari mûanyag felhasználásunk meszsze elmarad a nyugat-európai mértéktõl. 9. táblázat. Magyarország mûanyag-feldolgozása fõbb polimer típusok szerint Év Mûanyagok kt kt kt kt kt Nagy tömegben gyártott mûanyagok K-PVC 79,0 14,4 78,5 13,2 79,4 12,6 77,1 11,7 78,1 11,6 L-PVC 50,1 9,1 45,9 7,7 54,9 8,7 51,6 7,8 56,8 8,4 PE-LD 94,4 17,2 104,7 17,6 107,8 17,1 106,3 16,1 110,8 16,4 PE-HD 60,4 11,0 58,9 9,9 65,9 10,5 70,3 10,7 69,9 10,4 PP 128,7 23,4 129,6 21,9 149,0 23,7 142,3 21,6 146,7 21,8 PS 55,2 10,1 71,1 12,0 69,3 11,0 80,8 12,2 77,7 11,5 PET 34,2 4,4 40,0 6,7 40,8 6,5 38,7 5,9 44,9 6,7 Mûszaki mûanyagok ABS 9,6 1,8 8,9 1,5 5,4 0,9 6,9 1,0 9,4 1,4 PA 5,5 1,0 6,7 1,1 6,1 1,0 9,8 1,5 10,9 1,6 PBT 0,4 0,1 0,8 0,1 0,9 0,1 1,1 0,2 1,5 0,2 PC 3,0 0,5 4,7 0,8 4,4 0,7 5,8 0,9 3,6 0,5 PC/ABS 3,4 0,6 2,8 0,5 2,1 0,3 2,7 0,4 3,0 0,4 POM 0,7 0,1 1,4 0,2 1,0 0,2 1,6 0,2 2,0 0,3 Forrás: MMSZ Polietilének Kis sûrûségû polietilén A magyar statisztika jelenleg még nem különíti el a hagyományos kis sûrûségû és a korszerûbb lineáris kis sûrûségû polietilénbõl gyártott termékeket. A felhasználás növekedése öt év vonatkozásában kissé elmarad a mûanyag-feldolgozás egészének növekedési ütemétõl, 2006-ban is csak mérsékelten emelkedett (10. táblázat). 10. táblázat. PE-LD feldolgozás között, kt Fólia 72,2 87,9 84,6 79,9 80,6 Kábelbevonat 2,2 4,3 1,7 3,1 3,5 Fröccstermék 5,2 5,8 6,5 9,4 9,7 Egyéb 14,8 6,7 13,0 13,9 17,1 Összesen 94,4 104,7 105,8 106,3 110,9 Változatlanul meghatározó cikkcsoport a fólia, 2006-ban az összes gyártás ~73-a, amelynek mintegy kétharmada csomagolóanyag, jelentõs továbbá a mezõgazdasági és az építõipari felhasználás. A fröccstermékek mennyisége közel azonos az elõzõ évivel, részaránya 2006-ban ~9. A kábelipari felhasználás a vizsgált 5 évben elég változó képet mutat, 2006-ban átlagos szinten alakult. A habgyártás között folyamatosan bõvült, kis mértékben a részaránya is nõtt. A évi mennyiségrõl késõbb kiderült, adatszolgáltatási hiba volt. Az egyéb termékeknél a legjelentõsebb tétel a tetrapak dobozhoz felhasznált mennyiség évfolyam, 7. szám 269

6 A felhasználási struktúrát összevetve a nyugat-európaival lényeges eltérés nem mutatkozik, ott is a fólia a meghatározó. Nyugat-Európában gyakorlatilag nem változott a feldolgozás technológiai csoportonkénti struktúrája az elmúlt 5 évben Nagy sûrûségû polietilén A PE-HD-bõl gyártott termékek elõállítása 1999 és 2002 között folyamatosan emelkedett, 2003-ban ez a tendencia megtört, elsõsorban a csõgyártás csökkenése miatt ben gyakorlatilag minden cikkcsoportban nõtt a feldolgozott mennyiség, 2006-ban a felhasználás kis mértékben visszaesett (11. táblázat). 11. táblázat. PE-HD feldolgozás között, kt Csõ 20,5 18,7 21,4 20,9 19,7 Fröccstermék 14,6 16,3 17,8 16,4 18,9 Üreges test 12,3 11,9 12,2 11,6 12,0 Fólia 9,8 9,8 14,7 16,2 13,3 Egyéb 3,1 2,2 3,5 5,2 6,0 Összesen 60,4 58,9 69,6 70,3 69,9 A PE-HD felhasználás növekedése 5 év vonatkozásában kissé elmarad a hazai mûanyag-felhasználás növekedésének ütemétõl, mert a mûanyag-feldolgozás egésze 19-kal bõvült, a PE-HD csak 15,7-kal. A 2006-ban elõállított PE-HD termékek mennyisége elmarad az elõzõ évitõl, csökkent a gyártott csõ és a fólia mennyisége ban nõtt a fröccstermékek mennyisége, a legnagyobb a bemutatott 5 éves idõszakon belül, kis mértékben bõvült a láda- és rekeszgyártás, tovább mérséklõdött a háztartási mûanyag cikkek fröccsöntése, változatlanul meghatározó az egyéb fröccstermék kategóriába sorolt záróelem gyártása Polipropilén A vizsgálati körben szereplõ vállalatok 2002 és 2006 között ~14-kal bõvítették PP-bõl elõállított termékeik gyártását ban gyakorlatilag azonos szinten volt a PP feldolgozás, 2004-ben 15-kal több terméket gyártottak 2003-hoz képest, 2005-ben pedig 4,8-kal 12. táblázat. PP feldolgozás között, kt Fröccstermék 48,2 49,7 49,9 52,8 55,3 Fólia 36,2 37,2 47,1 43,4 44,6 Lemez 7,1 7,8 9,2 9,1 9,7 Üreges test 2,5 3,9 4,1 3,2 3,2 Egyéb 34, ,1 33,8 33,9 Összesen 128,7 129,6 149,4 142,3 146,7 maradt el a évitõl, 2006-ban kis mértékben ismét bõvült a felhasználás (12. táblázat). A PP-bõl készült termékeknél a két legjelentõsebb cikkcsoport a fröccstermékek és a fólia. A fröccstermékek között változatlanul meghatározó a kupak és a háztartási mûanyag cikkek gyártása ben jelentõsen bõvült, új beruházás eredményeként, a BOPP fóliagyártás, 2005-ben a gyártott mennyiség elmaradt a évitõl, az összes PP fóliagyártás csak 92,1-a az elõzõ évinek, 2006-ban kis mértékben bõvült a gyártás, de még mindig elmaradt a csúcsévet jelentõ évi termeléstõl. Az üreges testek mennyisége között folyamatosan nõtt ugyan, de 2005-ben visszaesett, így részaránya ismét csak 2,2, és ezen a szinten maradt 2006-ban is. Magas az egyéb termék mennyisége, ez valójában a szál és szálból készült termékeket, valamint a pántoló szalagot jelenti döntõ többségben. A szakértõk általában a PP felhasználás dinamikus bõvülését prognosztizálják. Ez a tendencia Magyarországon 2006-ban sem érvényesült, a PP feldolgozás növekedése elmaradt a mûanyag-feldolgozás egészétõl, ugyanakkor a PP részesedése a mûanyag-feldolgozáson belül már meghaladja a évi német arányokat PVC Kemény PVC A kemény PVC felhasználása között szûk határok között ingadozott, ebben szerepet játszott kisebb részben az adatszolgáltatók körének változása is, de a piaci igények hullámzása a meghatározó. A kemény PVC termékek gyártásának növekedése 1 és 5 év távlatában is elmarad a mûanyag-feldolgozás bõvülésének ütemétõl (13. táblázat). 13. táblázat. Kemény PVC termékek gyártása között, kt Csõ 34,4 34,5 32,8 31,3 32,4 Fólia 16,2 15,0 15,1 15,2 14,6 Profil 19,2 19,4 20,3 17,3 19,0 Lemez 5,5 6,1 7,2 8,0 8,9 Fröccstermék 2,5 2,7 3,1 2,9 2,1 Egyéb 1,1 0,8 0,9 2,4 1,1 Összesen 79,0 78,5 79,4 77,1 78,1 A nemzetközi trendek alapján várható növekedés helyett 2005-ben jelentõsen visszaesett a profilok termelése. A közötti idõszakban ~24-kal nõtt a gyártás, de a évi már csak 5-kal haladja meg a évit ban bõvült a gyártás 2005-höz viszonyítva, de összességében gyakorlatilag csak a évfolyam, 7. szám

7 2003. év szintjén van. A nagy értékû ablakprofiloknál továbbra is igénynövekedés várható, csak kérdés, hogy a magyar gyártók milyen hányadot tudnak megszerezni a piacból. Nyugat-Európában 2004-ben az összes PVC felhasználáson belül 28 volt a kemény PVC profilok részaránya. Az összes kemény PVC termék növekedési ütemét meghaladó mértékben bõvült a kemény lemezek gyártása, gyakorlatilag az egyetlen kemény PVC termék, amely 1 és 5 év viszonylatában is a cikkcsoport átlagos növekedési ütemét meghaladó mértékben nõtt. A habosított lemez piaci lehetõségei továbbra is kedvezõek. A csövek piaca a beruházási lehetõségek függvényében változik, középtávon a csatornacsöveknél várható jelentõsebb felhasználás ban a hazai gyártás 2005-höz viszonyítva kismértékben bõvült, de így is csak a második a bemutatott 5 éves idõszakban a mélypontot jelentõ évi termeléshez viszonyítva. A kemény PVC fóliák mennyisége a bemutatott 5 éves idõszakban lassan, de folyamatosan csökken, változatlanul igaz, hogy többsége exportra kerül. A kemény PVC-bõl gyártott üreges testek mennyisége is folyamatosan csökken, bizonyos területeket még mindig megtart, elsõsorban a gyógyszeripar és a háztartási kemikáliák területén. Új üreges test gyártó kapacitások PVC alapon már régen nem valósultak meg Lágy PVC A lágy PVC felhasználása a közötti idõszakban ±10-on belül ingadozott. A évi mélypont után 2004-ben jelentõsen bõvült a padlógyártás tól már gyakorlatilag két vezértermékre szûkült a kör, a kábelbevonat és a padló termelése a meghatározó (14. táblázat). 14. táblázat. Lágy PVC termékek gyártása között, kt Kábelbevonat 15,5 18,2 17,8 18,0 22,1 Padló 17,5 20,9 29,1 27,1 29,9 Fólia 6,5 1,7 1,7 2,2 2,1 Egyéb 10,5 5,1 5,1 4,6 2,7 Összesen 50,1 45,9 53,7 51,9 56,8 A GRABOPLAST ZRT. beruházásának és hatékony piaci munkájának eredményeként 2000-hez viszonyítva a padlógyártás 2004-re ~2,5-szeresére bõvült, 2005-ben a termelés mérséklõdött, de 2006-ban ismét emelkedett, 5 éves intervallumban a legnagyobb. A kábelbevonat és padlógyártás 1 és 5 év viszonylatában is meghaladta a mûanyag-feldolgozás egészének növekedési ütemét, a lágy PVC termékek összesített számai között elmaradtak, de 2006-ban ezek is meghaladták az ágazat 19, illetve 4,5-os növekedését. A három kábelbevonat-gyártásban érintett cég együttes teljesítményeként 2005-höz viszonyítva ~4-kal nõtt a lágy PVC kábelszigetelés részaránya az összes lágy PVC feldolgozáson belül. A lágy PVC termékek mennyisége összességében 9,4-kal haladta meg az elõzõ évit. A lágy PVC feldolgozás Nyugat-Európában gyakorlatilag stagnál, a gyártás a kemény termékekhez hasonlóan fõleg az építõipari termékekre szorítkozik. A PVC gyártók, a feldolgozási segédanyagokban érdekelt nyugat-európai lágyító- és stabilizátor-gyártók, valamint feldolgozók a Vinyl 2010 Program keretében szervezett és együttes lépéseket tesznek az ártalmas hatások kiküszöbölésére, a közvélemény tájékoztatására. Ez az akció is szerepet játszik abban, hogy a PVC mint kiváló szerkezeti anyag továbbra is megtartsa pozícióját, 2004-ben 18,4-kal részesedett Nyugat-Európa mûanyag-felhasználásában. A program évi beszámolója szerint Nyugat-Európában 2004-ben 18 kt PVC termék került újrahasznosításra, 2006-ban már 82,8 kt Polisztirol Az értékelésben együtt szerepeltetjük az összes polisztirol típust. A hazai feldolgozás dinamikusan bõvült az utóbbi 5 évben, 2002-ben 59,5 kt volt, 2005-ben ez a szám ~35-kal magasabb, 80,8 kt. A feldolgozás növekedése kis mértékben meghaladja az összesített növekedési ütemet, a feldolgozott mennyiség 2006-ban kissé elmaradt a évitõl (15. táblázat). 15. táblázat. PS feldolgozás között, kt Lemez és fólia 18,6 18,7 15,2 21,1 25,9 Fröccstermék 23,4 33,8 32,9 35,6 24,7 Hab 17,1 18,2 23,5 22,7 26,6 Egyéb 0,4 0,4 0,7 1,4 0,5 Összesen 59,5 71,1 72,3 80,8 77, és 2005 között erõteljesen nõtt a fröccstermékek gyártása, egyre több fröccsöntõ cég használt gyártmányaihoz a korábbi ABS helyett jól megválasztott minõségû PS-t ban a növekedési tendencia megtört, néhány cég az elõzõ évinél lényegesen kevesebbet dolgozott fel. Jelentõsen bõvült a habtermékek, elsõsorban az építõipari szigetelõanyagok gyártása, ezen a területen továbbra is növekedésre lehet számítani, mert az építõipari elõírások szigorodása miatt a korábban szokásos 5 cmes lemez vastagság helyett 10 cm-es szigetelõhab vas évfolyam, 7. szám 271

8 tagságot tartanak szükségesnek a szakértõk. A PS felhasználás Magyarországon a nemzetközi gyakorlattól eltérõen alakult. A világ felhasználása a évi 13 Mtról 2006-ra csak 13,5 Mt-ra bõvült, gyakorlatilag stagnált. Európában, Észak- Amerikában és Japánban üzemeket zártak be, bõvítés csak Kínában volt. Az összes PS felhasználáson belül ugyanebben az idõszakban 5,5-kal nõtt az EPS gyártás és felhasználás. Németországban között 4,9-kal csökkent az összesített PS felhasználás, 2006-ban ismét emelkedett. Magyarországon 1 és 5 év vonatkozásában is nõtt a felhasznált mennyiség és Mûszaki mûanyagok 2006-ban 11,5-kal részesedik a 673,9 ktonnás feldolgozásból Poli(etilén-tereftalát) Hazánkban a PET döntõ többségét palackgyártásra használják. A feldolgozás fõleg üdítõitalos és ásványvizes palackok elõformáinak fröccsöntését jelenti ban 1450 t fúvott terméket jelentettek az adatszolgáltatók, ezek elsõsorban a kisebb gyógyszeripari vagy kozmetikai csomagolóanyagok. 239 t fóliát, 488 t fröccsöntött alkatrészt állítottak elõ PET-bõl, 1495 t volt a kábelipari felhasználás, ez a három tétel a PET felhasználás ~5-át jelentette (16. táblázat). A növekedés összhangban a nemzetközi tendenciákkal rendkívül dinamikus. A PET aránya az összes felhasználásból 2006-ban már 6, táblázat. PET feldolgozás között, kt táblázat. Egyéb mûanyagok felhasználása között, kt /2005, PET 34,2 40,0 40,8 38,7 44,9 131,3 116,0 2006/2005, ABS, SAN stb. 12,1 14,4 11,3 10,7 9,6 79,3 89,7 PC + blend 7,4 8,9 9,9 9,0 10,3 139,2 114,4 Poliacetál 2,2 2,8 2,9 3,3 3,3 150,0 100,0 PA 11,0 13,8 12,7 14,4 18,1 164,5 125,7 Összesen 32,7 39,9 36,8 37,4 41,3 126,3 110, Egyéb mûanyagok A felhasznált mennyiségekrõl melyek döntõ többsége importból származik joggal feltételezzük, hogy valójában feldolgozásra is kerültek (17. táblázat). A növekedés 1 és 5 év viszonylatában is mérsékelt volt, bár mindkét esetben meghaladta a mûanyag-felhasználás egészének növekedési ütemét. A feldolgozási statisztikában a fentieknél kisebb számok jelentek meg, ami több okra vezethetõ vissza: az adatszolgáltatók körébõl az anyagokat feldolgozók nagyobb hányadban hiányoznak, mint a feldolgozás egészébõl, az adatszolgáltatók sem mindig adták meg az egyéb soron szereplõ anyagok részletes bontását. A mûszaki mûanyagok jelentõs részét fröccsöntéssel dolgozták fel. A poliamidból elsõsorban autóipari alkatrészek, kis mennyiségben fröccsöntött háztartási cikkek készültek, valamint használták zárórétegként fóliagyártásban és többrétegû flakon gyártásánál is, ezen a területen egyértelmû a növekedés. ABS-bõl, PC-bõl és blendjeibõl elsõsorban elektronikus berendezések házai és egyéb alkatrészei készültek A mûanyag termékek felhasználási területei A feldolgozott termékek felhasználás szerinti besorolását az adatszolgáltató feldolgozó vállalatok adatai alapján végeztük el, ami nem esik egybe pontosan a tényleges felhasználással, mert a jelentõs mennyiségû termék exportot is tartalmazza, és nem szerepel benne az import. A kettõ mennyisége közel azonos, az export 336 kt, az import 353 t, a felhasználási terület nyilván nem fedi pontosan egymást, de a vámtarifaszám szerinti besorolás nem bontható a felhasználási cél szerint, így ettõl a korrekciótól kénytelenek vagyunk eltekinteni. Az egymás utáni években minden esetben a fenti gyakorlatot folytattuk és a számok jól követik a nemzetközi tendenciákat is. A hazai felhasználás megoszlása nagyon hasonló a nemzetközi gyakorlathoz, meghatározó a csomagolóipar, jelentõs az építõipar, a továbbiak részaránya relatíve kisebb (3. ábra). A évi megoszlással összehasonlítva kisebb eltérések mutatkoznak: nõtt az építõipari felhasználás részaránya, 4-kal nagyobb az elektromos ipari felhasználás, a kábel- és a hûtõgép-gyártás növekedése eredményezte az eltolódást, 3. ábra. A hazai mûanyag-felhasználás megoszlása 2006-ban évfolyam, 7. szám

9 tovább csökkent a háztartási cikkek részaránya, a fenti számokat esetleg módosíthatná, ha pontosan ismernénk az adatszolgáltatók által az egyéb soron szereplõ tételek tényleges felhasználását. 6. Összefoglalás 2006-ban az elõállított mûanyag termékek mennyisége 4,5-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Korszerûsödött a termékválaszték, nõtt a nagy értékû mûszaki mûanyagok felhasználása. Az ágazat értékben kifejezett tevékenységét a KSH adatok alapján eredményesnek mondhatjuk. A évi árbevétel 2002-höz viszonyítva 43-kal emelkedett és 18-kal haladta meg az elõzõ évit. A statisztikailag nyomon követett mûanyag-feldolgozás a mennyiségi adatok szerint 19-kal nõtt az elmúlt 5 évben. A gyártott mennyiségbõl 2006-ban 336 kt volt az export 1315 millió USD értékben, a mûanyag termékek importja mennyiségben 353 kt, értékben 1743 millió USD-t tett ki. A közötti idõszakban az export növekedése mennyiségben és értékben is meghaladta az import növekedését, az egyenleg javult, a mûanyag termékek vonatkozásában azonban továbbra is nettó importõrök vagyunk évfolyam, 7. szám 273