E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. DECEMBER 2-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM:1461-6/2010.

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. DECEMBER 2-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM:1461-6/2010. MELLÉKLETEK: 5 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepciója (koncepcio) ELŐTERJESZTŐ: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Fejlesztési és Közgazdasági Főosztály Horváth Csilla csoportvezető Bekk Ferencné csoportvezető Kaszun Renáta vezető-tanácsos Bácskai Frigyes vezető-főtanácsos Humánszolgáltatási Főosztály MEGTÁRGYALTA: A Közgyűlés állandó bizottságai VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Pénzügyi Ellenőrző Bizottság Önkormányzat könyvvizsgálója Önkormányzati Érdekegyeztető Tanács FEJLESZTÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLLYALTÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2010. november. 17. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: 2010. november. 17. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke

2 II. A költségvetési koncepció elkészítésének jogi kereteit az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 70. -a, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet 35. (1) (5) bekezdései határozzák meg. A megyei főjegyző által elkészített költségvetési koncepciót a közgyűlés elnökének (az önkormányzati választások évében) december 15-ig kell benyújtania a testületnek. A koncepció szerkezetére és tartalmára vonatkozóan a jogszabályok csak általános megfogalmazásokat tartalmaznak. Az eljárási szabályok meghatározása mellett előírás, hogy a költségvetési koncepciót a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek figyelembe vételével kell összeállítani. Továbbá át kell tekinteni a költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait, valamint a képviselő testületnek határozatot kell hozni a költségvetés készítés további munkáiról. A Baranya Megyei Önkormányzat tervezésében évek óta gyakorlat, hogy a koncepciót (a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével) a bázis szemlélet mellett, már alap szintű adatfelmérés segítségével készítjük el. A koncepcióban a jelenlegi feladatellátás kiadási szükségletét állítjuk szembe a prognosztizálható bevételekkel. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok forrás oldalról szabályozottak, az így kimutatható hiány megszabja a határait a következő évi gazdálkodásnak (illetve többlet esetén megmutatja a lehetőségeit). Ezek alapján a határozati javaslat megfogalmazza a költségvetés irányelveit, az önkormányzat működőképességét biztosító alapelveket, az egyensúly biztosításához szükséges intézkedéseket, illetve meghatározza a költségvetéshez kapcsolódó konkrét feladatokat. A koncepció elkészítéséhez az alábbi dokumentumok információit, adatszolgáltatásait használtuk: - a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és annak indoklása, - az Állami Számvevőszéknek a 2011. évi költségvetési törvényjavaslatról készített véleménye, illetve a Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben című tanulmánya, - a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó törvények és törvényjavaslatok; - a Baranya Megyei Önkormányzat 1998-2009. évi zárszámadásainak, 2010. évi költségvetésének és háromnegyedéves gazdálkodásának teljesítései adatai, a 2010. évre becsült várható adatok, - az önkormányzat többéves kötelezettségvállalásai, - az önkormányzat ciklusprogramja és ágazati koncepciói, - egyedi (a feladatellátás valamennyi szereplőjét érintő) 2011. évre vonatkozó adatgyűjtés, felmérések. I. MAKROGAZDASÁGI FELTÉTELRENDSZER, GAZDASÁGPOLITIKAI IRÁNYELVEK, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA Tekintettel arra, hogy a makrogazdaság a reálgazdaság és a gazdaságpolitika nagymértékben, a forrásszabályozás pedig közvetlenül befolyásolja az önkormányzat gazdálkodásának lehetőségeit, célszerű ezek főbb elemeit áttekinteni. I.1. Makrogazdasági mutatók, gazdaságpolitika 2011-től a magyar gazdaságot jellemző folyamatokat, a gazdaság teljesítőképességét várhatóan a megelőző időszaknál kedvezőbb tendenciák fogják alakítani, a globális világgazdasági válság negatív hatásainak kifutása és a kormány növekedésorientált gazdaságpolitikája következtében. A Kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a költségvetés stabilitásának megtartása mellett a gazdaság növekedésének beindítása, és a foglalkoztatás növelése áll. Lényegi elemei a vállalkozási tevékenység serkentése és kiemelten a magyar kis-, és középvállalkozások versenyképességének növelése. Megkezdődött az ezt megalapozó, az üzleti környezet fejlesztésére, a keresletorientáltabb oktatás működtetésére vonatkozó, illetve az adópolitikai intézkedések bevezetése. A fiskális politika célja pedig a kormányzati szektor méretének és hiányának egyidejű és folyamatos csökkentése, az államigazgatás hatékonyságának növelése, a költségvetési fegyelem betartása. A kormány által prioritásként kezelt főbb területek: - Foglalkoztatás, gazdaságélénkítés (munkahelyteremtés elősegítése, foglalkoztatás élénkítése; Új Széchenyi Terv; Széchenyi Kártya program; közfoglalkoztatás átalakítása) - Családpolitika (családtámogatási rendszer erősítése; nyugdíjrendszer átalakítása; deviza alapú lakáshitellel rendelkezők megsegítése)

3 - Kormányzati működés és szervezet-rendszer átalakítása (bürokrácia csökkentése; közfeladatok kiszervezésének megállítása; korszerű minisztériumi struktúra megteremtése; területi közigazgatás átalakítása; APEH és VP összevonása; Nemzeti Földalapkezelő létrehozása) Makrogazdasági mutatók az előző év %-ában Megnevezés 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 GDP növekedés 4,8 4,1 3,9 1,1 0,6-6,7 0,8 3,0 Lakossági fogyasztás 2,8 3,9 1,9-1,8 0,1-6,6-3,1 2,6 Beruházások 7,6 5,3-2,1 1,5-2,6-9,3 1,4 6,9 Export volumenváltozás 15,7 11,5 17,9 15,9 4,8-15,1 12,6 9,0 Import volumenváltozás 14,1 6,9 12,4 13,1 4,7-17,2 11,4 9,3 Infláció 6,8 3,6 3,9 8 6,1 4,5 4,7 3,5 A költségvetési törvényjavaslat a külső és belső feltételek kedvezőbbé válása következtében a gazdaság dinamikusabb fejlődésével, a GDP 3 %-os növekedésével számol. A háztartások fogyasztása az előző évek csökkenő tendenciájához képest lényegesen (2,6 %-kal) nő, amely mögött a lakosság jövedelmi helyzetének várható érdemi javulása a kedvező adórendszeri változás és a versenyszférában foglalkoztatottak növekvő száma áll. Érdemi, 7 %-os növekedés prognosztizált a nemzetgazdasági beruházások területén is. Az infláció üteme 2011 egészében 3,5 % körülire csökkenhet, amihez hozzájárulhat a hatósági árak alakítása is. Az államháztartás főbb jellemzői Mrd Ftban Megnevezés 2008 teljesítés 2009 teljesítés 2010 előirányzat 2011 előirányzat GDP értéke folyó áron 26 620,5 26 054,3 26 980,0 28 440,0 Bevételek 16 215,7 16 043,8 15 719,3 16 197,5 Kiadások 17 109,4 17 058,1 16 779,6 16 996,2 Hiány -893,7-1 014,3-1 060,3-798,8 Hiány a GDP %-ában - 3,4-3,9-4,0-2,8 A jövő évi költségvetés tervezete az idei évihez képest negyedével kisebb, 798,8 milliárd hiánnyal számol, az államháztartás növekvő bevételi és kiadási főösszege mellett. Ez a hiány eredményszemléletben a GDP 3 %-a alatt marad, várhatóan 2,8 % lesz. E hiánycél a költségvetés politikában követelménynek tekinthető, mellyel a Kormány biztosítja, hogy Magyarország teljesítse azokat a követelményeket, amelyek az euro bevezetéséhez szükségesek. Fontos cél továbbá a piacok és a nemzetközi szervezetek bizalmának visszaszerzése, amely önmagában javíthat a költségvetés helyzetén. I.2. Az önkormányzatok gazdálkodását közvetlenül érintő főbb szabályozási elemek A helyi önkormányzatok beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is 2011-ben hitelforrások nélkül több, mint 3.100 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ehhez a központi költségvetés állami támogatás és átengedett SZJA révén mintegy 1.130 milliárd forintot biztosít, amely a 2010. évi előirányzathoz viszonyítva 2,6 %-kal csökken, az összehasonlítható előirányzathoz (korrigált bázishoz) képest 4,5 %-kal nő. Az összehasonlítható szerkezet érdekében báziskorrekció történt a 2010. évi keresetkiegészítés megszűnése, az egységes közfoglalkoztatás megszervezése, a kifutó cél,- és címzett támogatások, valamint a kisebbségi oktatási intézmények támogatásának fejezethez történő átcsoportosítása miatt. A központi hozzájárulás így a prognosztizált összes bevétel 36,4 %-át teszi ki. Megállapítható, hogy folytatódik a helyi önkormányzatok forrásszerkezetének átalakulása, tovább csökken az állami támogatások és az szja súlya. A költségvetési bevételekből származó források reálértéke folyamatosan csökken. Az önkormányzatok számára a szakmai (ágazati) törvényekben előírt kötelezettségek és a rendelkezésre álló bevételek közti összhang megteremtésére 2011-ben sem áll rendelkezésre többletforrás.

Az önkormányzati források összetétele Megnevezés 2008.évi tény megoszlás % 2009.évi tény 4 megoszlás % 2010.évi irányszám megoszlás % 2010. várható megoszlás % milliárd forint 2011.évi irányszám megoszlás % Saját folyó és egyéb bevételek 1044,6 32,0 1086,6 34,8 1091,7 35,7 1093,5 34,7 1122,2 36,0 Átengedett egyéb bevételek (gjármű adó, egyéb) 66,0 2,0 63,9 2,0 73,2 2,4 72,1 2,3 73,1 2,3 Felhalmozási és tőke jellegű saját bevételek 165,3 5,1 116,6 3,7 142,0 4,6 101,8 3,2 96,8 3,1 Állami hozzájárulások, támogatások és szja 1421,7 43,5 1308,4 41,9 1164,4 38,1 1262,6 40,1 1134,0 36,4 Működési célú támogatásértékű bevételek 430,6 13,2 389,7 12,5 400,3 13,1 433,5 13,8 459,3 14,7 Felhalmozási EU-s és hazai támogatásértékű bevételek 140,0 4,3 160,2 5,1 185,0 6,1 185,0 5,9 232,9 7,5 GFS rendszerű bevételek összesen 3268,2 100,0 3125,4 100,0 3056,6 100,0 3148,5 100,0 3118,3 100,0 GFS rendszerű hiány 12,6 0,4 82,5 2,6 190,0 6,2 190,0 6,0 110,0 3,5 A 2011. évi költségvetési törvényjavaslat az önkormányzati forrásszabályozás rendszerében, főbb elveiben, módszerében, alapvető változásokat nem tartalmaz. A tervezett módosítások a jogcímrendszer egyszerűsítését, az igénybevétel szabályainak áttekinthetőbbé tételét, a szakmai jogszabályokkal való összehangolását szolgálják. A szabályozás elemeinek érdemi változatlansága mellett az egyes jogcímekhez tartozó fajlagos támogatási összegek is jellemzően nominálisan változatlanok. Említésre érdemes változások: - a közoktatásban az alapfokú művészetoktatáshoz, a kollégium működtetéséhez kapcsolódó összes hozzájárulás az ágazat alapnormatívájában jelenik meg (a kiegészítő normatívák között megszűnnek e jogcímek); - a korábban pályázati úton igényelhető központosított előirányzatok között szereplő szakmai informatikai fejlesztés, az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása, az óvodáztatási támogatás (újból) a normatív támogatások körébe kerül; - jogszabályok változása miatt az illetékbevételből kieső összeg (részbeni!) ellensúlyozására nő a megyei, fővárosi önkormányzatok igazgatási, sport és kulturális feladatainak normatív támogatása (ugyanezen a jogcímen nő a települési önkormányzatok támogatása is, az SZJA visszaesése miatt); - a szociális alapszolgáltatásokban 2010-ben bevezetett (több jogcím összevonásával létrejött) otthon közeli ellátások jogcím támogatását, ismételten megbontva (szociális étkezés, házi segítségnyújtás, időskorúak nappali intézményi ellátása) tartalmazza a javaslat; - az ingyenesen étkezők kiegészítő támogatása önálló jogcímként megszűnik, a kedvezményesen étkezőkével összevonásra kerül; - a tankönyvtámogatás is változik, megszűnik az általános támogatás és emelkedik az ingyenes támogatás fajlagos összege; - a normatív kötött támogatások között 33 %-kal emelkedik a pedagógiai szakszolgálatok támogatása; - az alapfokú művészetoktatás területén csak a minősített intézmények kaphatják meg a támogatást; - a sajátos nevelési igényű tanulók kiegészítő támogatásának fajlagos összege nem változik ugyan, de (a megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességét mutató sajátos nevelési igényűek) megbontása megszűnik, a támogatás egységes mértékű lesz; - a különböző támogatások összehangolásával a kistérségi többcélú társulási forma ösztönzésének még hangsúlyosabbá tételével folytatódik az önkormányzatok közös feladatellátásának szorgalmazása; - a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások három jogcíme helyett, megemelt összeggel egy előirányzat került a törvényjavaslatba önkormányzati fejezeti tartalék jogcímen, keretjellegű igénybevételi feltételekkel; - a forrásszabályozásban megjelenik a közfoglalkozás rendszerét felváltó Nemzeti Közfoglalkoztatási Program elgondolásainak pénzügyi hatása; - egyszerűbbé válik a települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklésével kapcsolatos számítás.

5 Személyi jövedelemadó nagysága és felosztási arányai: 2010 2011 2011/2010 Megnevezés millió forint megoszlás millió forint megoszlás % Helyben maradó 135 888,4 20,0 123.426,2 20,0 93,0 Normatív alapon felosztott - megyei önkormányzatok részesedése 5 633,4 0,8 6 833,4 1,1 121,3 - normatív állami hozzájárulások fedezetére 441 416,1 65,0 403 569,1 63,8 91,4 Jövedelemkülönbség mérséklése 96 504,2 14,2 95 302,2 15,1 98,8 Mindösszesen: 679 442,1 100,0 632 130,9 100,0 93,0 A központi költségvetési kapcsolatokból származó SZJA összege 47,3 milliárd forinttal, 7 %-kal csökken. Belső megoszlását és abszolút nagyságát tekintve azonban kedvező, hogy a megyei önkormányzatok támogatása nő az előző évhez képest, 21,3 %-kal. Meg kell jegyezni azonban, hogy a megyei önkormányzatoknak átengedett SZJA bevétele 2007-ben 45 %-kal, majd 2010-ben még további több, mit 50 %-kal csökkent a szabályozó változás következtében. A 2011-es növekmény tehát egy olyan alacsony bázis előirányzatra épül, amely csak kis mértékben tud javítani a megyei önkormányzatok finanszírozási helyzetén. II. A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVRE BECSÜLT BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI Az önkormányzat 2011-re prognosztizált költségvetési mérlegét a melléklet tartalmazza, az 1. és a 2. számú segédletek pedig külön a működési és a fejlesztési célú bevételeket és kiadásokat mutatják. A mérlegben található adatok tartalmát és tervezéséi elvét kiemelt jogcímenként a következőkben részletesen bemutatjuk. A Baranya Megyei Önkormányzat költségvetése az intézmények, a hivatal és (mint gesztor önkormányzat) 3 társulás a Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás, a Baranya - Pécs Közkönyvtári Társulás és a PANNON Szakképzés Szervezési Társulás költségvetését foglalja magába. A koncepcióban valamennyi társulás teljes költségvetése mérlegszerűen szerepel (a társulások költségvetése a hiány összegét nem befolyásolja, azt csak a Baranya Megyei Önkormányzat által nyújtandó támogatás mértéke érinti.) Annak érdekében, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat 2011-es költségvetési pozíciói jól nyomon követhetők legyenek, a 3. számú segédlet a mérleget megbontva mutatja, külön láthatók benne az intézmények, a hivatal és az egyes társulások előirányzatai. Ugyanígy, a 2011-es gazdálkodási lehetőségek bemutatásánál célszerű külön számba venni a döntően 2010-ben megvalósuló, de 2011-re áthúzódó európai uniós támogatással megvalósuló projektek (benne az Orfűi Aquapark és Orfűi Aktív Vízi Turisztikai Központ, a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, és a Nagy Kiállítótér - Múzeum utca) költségvetést érintő hatásait. Ezeket, valamint az EGT Norvég Alap finanszírozású Régészeti Múzeum rekonstrukció projekt költségvetését mutatja a 4. számú segédlet. A 2011. évi bevételek tervezésében a költségvetési törvényjavaslat forrásszabályozását, egyéb jogszabály változások hatását, valamint a 2010. évi várható bevételeket, és az érvényben lévő szerződések alapján tervezhető forrásokat, illetve a reálgazdaságra vonatkozó prognózisokat vettük figyelembe. A koncepció kiadási oldala pedig a korábbi években vállalt elkötelezettségek nagysága mellett gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy mennyibe kerül az önkormányzat jelenlegi méretű, formájú feladatellátása, vagyis ha feladatait változatlan formában látja el, az milyen kiadási kötelezettséget jelent 2011-ben. Utóbbi meghatározásakor figyelembe vettük a korábbi évek determinációit, és az intézményi felújítások jogcímen az ún. többletigényeket is. A kiadások esetében kombinált tervezési módszert alkalmaztunk, ahol lehetőség volt rá, ott a tételes, alapadat szintről felépített módszert, a többi esetben a bázis szemléleten alapuló tervezést. A tervezési alapelvek a feladatellátás valamennyi szereplőjére egyforma, racionális gazdálkodást feltételező, szigorú követelményeket fogalmaztak meg.

6 II.1. Bevételek II.1.1. Központi költségvetési kapcsolatokból származó források millió Ft 5 000 Átengedett SZJA és normatív állami hozzájárulások alakulása 1998-2011 ezer Ft 1 000 000 Központi források eltérése 2010-ben 2006-hoz viszonyítva 4 500 4 000 500 000 3 500 0 3 000 2 500 2 000-500 000-1 000 000 SZJA N orm atív tám ogatás N orm atív kötött tám ogatás Cím zett tám ogatás TEKI, CÉDE Központosított Együttesen 1 500 1 000-1 500 000 500 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011-2 000 000-2 500 000 A Baranya Megyei Önkormányzat esetében a 2004-ig tartó növekedés óta folyamatosan csökkennek a központi források, ezen belül 2007-ben és 2010-ben drasztikus romlás volt tapasztalható. Összességében 2010-re 2006-hoz viszonyítva közelítette a 2 milliárd forintot e forrás kiesés. (Igaz ez akkor is, ha a feladatellátás mennyiségi változásaival korrigálunk.) Az inflációs hatások következtében a központi forrásoknak nemcsak a nominális, hanem azt meghaladó reálérték csökkenésével kellett szembe néznünk. ezer Ft 3 500 3 000 2 500 2 000 Központi források változása 1998-2011 Átengedett SZJA Normatív hozzájáruláso k Központosíto tt tám. 100% 80% 60% Fejlesztési célú tám. Központi források megoszlása 1998-2011 Normatív kötött tám. Normatív hozzájárulások Központosított tám. 1 500 1 000 500 Normatív kötött tám. Fejlesztési célú tám. 40% 20% Átengedett SZJA 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 0% 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Központi források 2010-ben Központi források 2006-ban Normatív kötött támogatás 2% Központosított 14% SZJA 6% Normatív kötött támogatás 2% Címzett támogatás 9% Központosított 5% SZJA 49% Normatív támogatás 78% Normatív támogatás 35%

7 Ha a központi források összetételének változását nézzük, két dolgot mindenképp meg kell állapítanunk, egyik, hogy a normatív állami hozzájárulások és az átengedett SZJA együttes összege a meghatározó. A másik, hogy a támogatások egymáshoz viszonyított belső alakulása meglehetősen hektikus. A központi források ilyen mértékű változása egyrészt a feladatellátás átalakításának kényszerét hozta, másrészt az önkormányzat pénzügyi meggyengülését okozta. Az adott évet érintő drasztikus csökkenésre ugyanis nem lehet azonnal a döntően intézményi formájú feladatellátás átalakításával reagálni, és ezek eredménye is csak közép és hosszabb távon jelentkezik. Továbbá a hosszú távú tervezést is nehezíti a központi források kiszámíthatóságának és állandóságának hiánya. Ha az állami hozzájárulás és az intézmények működési kiadásainak viszonyát nézzük: 2007-ben a források 67,9 %-át, 2008-ban 65,7 %-át, 2009-ben 69,2 %-át tette ki az állami hozzájárulás, a 2010-es tervszámok szerint ez az arány várhatóan 70,1 % lesz. Így az intézmények működéséhez 2007-ben az önkormányzatnak saját forrásaiból 1.648 millió forintot, 2008-ban 1.936 millió forintot, 2009-ben 1.539 millió forintot kellett biztosítania, 2010-ben várhatóan 1.333 millió forintra lesz szükség. Tekintettel arra, hogy az állami hozzájárulás nominális nagysága (és reálértéke) folyamatosan csökkent, a javuló számok egyértelműen a kiadási oldalon végrehajtott megtakarítások, racionalizálások eredményei. A 2011-es központi forrásokat a beterjesztett törvényjavaslat fajlagos összegei és a hozzájárulás igénylését megalapozó létszámfelmérés alapján terveztük. Összességében a 2010-es állami hozzájáruláshoz képest 83.401 ezer forinttal több forrás érkezik önkormányzatunkhoz, ez 3,2 %-os növekedés. Ebben hatása van két megyei önkormányzati körön kívülről átvett, illetve átadott feladatnak. A Szigetvár Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulástól átvett alapfokú művészetoktatási feladatok miatti növekedés 21.578 ezer forint, a komlói önkormányzatnak átadott bölcsőde miatti csökkenés 9.882 ezer forint a 2010. évi eredeti előirányzathoz képest. Ezen túl a támogatások összegének változását alapvetően két tényező határozza meg, a költségvetési törvényben megtalálható jogcímek fajlagos összegeinek, illetve a hozzájuk rendelt mutatószámoknak, létszámoknak az alakulása. A Baranya Megyei Önkormányzat központi forrásainak alakulása: ezer forint Jogcím csoport 2011 2010 2011/2010 Megyei, fővárosi önkormányzatok igazgatási, sport és kulturális 295 076 227182 129,9 % feladatai Területi gyermekvédelmi szakszolgálat 45 507 46338 98,2 % Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés 1 380 047 1 391 287 99,2 % Közoktatási alap hozzájárulások (óvodai neveléshez, iskolai 452 923 461775 98,1 % oktatáshoz, szakképzés elméleti képzéshez, kollégiumi neveléshez, napközi otthoni oktatáshoz, alapfokú művészetoktatáshoz) Közoktatási kiegészítő hozzájárulások 256.881 239 278 107,4 % (Közoktatási) Szociális juttatások, egyéb szolgáltatások 93 122 120 907 77,0 % Normatív hozzájárulások (Kv. Tv. 3. számú melléklet) összesen: 2 523 556 2 486 767 101,5 % Pedagógiai szakszolgálat 70 000 57 600 121,5 % Pedagógiai szakvizsga, osztályfőnöki,- gyógypedagógiai pótlék 15 935 kiegészítése Szociális továbbképzés és szakvizsga 4 192 4 597 91,2 % Normatív kötött támogatások (Kv. Tv. 8. számú melléklet) 90 127 62 197 összesen: Átengedett SZJA összesen: 197 544 175 862 112,3 % Központi források összesen: 2 811 227 2 724 826 103,2 % Korábban a forrásszabályozást érintő változásoknál említettek szerint 30 %-kal, 67,9 millió forinttal emelkedik a megyei önkormányzat igazgatási, sport és kulturális feladataihoz kapcsolódó hozzájárulása, (a létszámfogyás hatásával együtt is) 12,3 %-kal, 21,7 millió forinttal emelkedik az átengedett SZJA összege, 21,5 %-os, és 12,4 millió forintos emelkedést jelent a pedagógiai szakszolgálatok fajlagos összegeinek harmadával történő növekedése. További többletet okoznak a központosított támogatásokból a normatív, illetve a kötött támogatások közé került jogcímek. Utóbbiak esetében inkább az igénylés és az elszámolás egyszerűsödése az elsődleges előny, növekedés éves szinten nem lesz majd kimutatható, hiszen 2010-ben ezek az összegek év közben érkeztek.

8 A másik összetevő, a mutatószámok változásának vizsgálatánál kiemelésre érdemes a középfokú iskolai tanulók létszámának csökkenése, ebből is leginkább a szakiskolásoké, akiknél a 2011. szeptemberi becsült létszám és a tényleges statisztikai adat között több, mint 100 fős csökkenés tapasztalható. Legjelentősebb támogatás csökkenés a közoktatási szociális juttatások és egyéb szolgáltatások jogcímen következik be, annak ellenére, hogy az étkezés és a tankönyvtámogatás fajlagos összegei növekednek. A 23 %-os, közel 30 millió forintos csökkenés oka, hogy az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak száma több, mint 150 fővel csökken és jelentősen, több, mint 50 fővel csökken a kollégiumi nevelésben részesülők száma, és ezzel a hozzájuk kapcsolódó támogatások összege is. Gyakorlatilag ezeken a jogcímeken is a középfokú oktatásban részvevők létszámának csökkenése érezteti hatását. Ezen túl jelentősebb mutatószám (de kisebb abszolút értékű támogatás) csökkenés látszik a szociális továbbképzés és szakvizsga támogatására jogosultak jogcímen. Ennek oka egyrészt a szociális ágazat szervezeti változásaiban, valamint a szakmai jogszabályok létszám követelményeinek változásában keresendő. A koncepció számításai szerint a központi források az intézmények fenntartói támogatásának 67,8 %-át biztosítják, így az intézmények tervezett kiadásaihoz az önkormányzat saját forrásaiból 1.270,2 millió forintra lesz szükség. Ha a két társulási formában fenntartott intézmény igényét is figyelembe veszzük, akkor ez az összeg 1.571,9 millió forintra nő (ami alapján a lefedettség 65,8 %-ra csökken). II.1.2. Saját bevételek A Baranya Megyei Önkormányzat saját bevételeit alapvetően két csoportra oszthatjuk, vannak az ún. működési bevételek és vannak a felhalmozási és tőke jellegű bevételek. Utóbbiak elsődlegesen különböző vagyonelemek, részesedések, ingatlanok és egyéb tárgyi eszközök (gépek, gépkocsik, berendezések) értékesítéséből, kisebb részben osztalék és hozam bevételből származnak. A működési bevételeken belül a megyei önkormányzatok legnagyobb saját bevétele az illetékbevétel. Ezen túl alapvetően az intézmények működéséhez kapcsolódó térítési díj jellegű bevételek, jegybevételek, kiadvány értékesítések, egyéb szolgáltatás nyújtások ellenértékei tartoznak e jogcímhez. Továbbá az ÁFA és a bérleti díj, és pl. az egyedi kisértékű eszközök értékesítéséből származó bevételek. A bevételek egy része egyszeri jellegű. Ilyenek mindig a vagyonértékesítésből származó bevételek, de lehetnek ilyen tételek az Egyéb intézményi működési bevételek között is. A működési bevételek többi része döntően folyamatos (folyó), viszonylag jól tervezhető bevétel. 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% A hitel nélküli bevételekből a központi források és a saját bevételek aránya Központi források és OEP támogatás Saját bevételek 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 A hitel nélkül számított összes bevételen belül a központi források éveken át tartó 1/3-ot meghaladó aránya 2009-re közel 1/4-re mérséklődött, míg a saját bevételek viszonylagos állandó, enyhén növekvő mértéket képviselnek. A saját bevételek átlagos növekedésében a kiugró értékek a vagyonértékesítésből származó egyszeri nagyobb bevételeket jelzik. Tulajdonképpen az önkormányzat legnagyobb saját bevétele az illetékbevétel is jogszabály által determinált, alakulására (sem a fizetési kötelezettség meghatározására, sem az illetékbevétel megosztására) a megyei önkormányzatok nincsenek befolyással. A Baranya Megyei Önkormányzat illetékbevételének abszolút nagysága az utóbbi években folyamatosan csökkent. 2009-ben 559 millió forinttal volt kevesebb, mint 2006-ban, és 2010-ben várhatóan további 400-430 millió forinttal lesz kevesebb a 2009. évinél. 2007. január 1-jétől a megyei Illetékhivatalok megszűnésével megszűnt az önkormányzatok végrehajtási tevékenységét ösztönző mérték. 2009-ben már érezhetők voltak a válság ingatlanpiacot érintő hatásai, a reáljövedelem csökkenésével csökkent lakásvásárlási hajlandóság, az építőipari ágazatot érintő recesszió. 2009-ben és 2010-ben pedig az örökösödési illetékre vonatkozó szabályozás-változással és a visszterhes vagyonszerzést terhelő illeték csökkenésével kellett kalkulálni.

9 A 2010-es további csökkenés oka, hogy az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok vagyoni betétének adásvételével összefüggő új illetékfajtából a vártnál kevesebb bevétel realizálódik. 2011-ben a költségvetési törvénytervezetben az illetékbevételek megosztása a központi költségvetés és az érintett önkormányzatok között az előző évekhez képest változatlan, és globálisan 3,8 %-os illetéknövekménnyel számol a javaslat. ezer forint 225 000 200 000 175 000 150 000 125 000 100 000 75 000 Illetékbevételek alakulás 2007-2010. október 31. 2008 2009 2010 Ez alapján, valamint a 2010. évi várható illetékbevételünk figyelembe vételével 1.300-1 350 millió forint közötti forrás prognosztizálható, a koncepcióban most 1.320 millió forinttal kalkulálunk. 50 000 25 000 0 Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Az összes 2011-re tervezett működési bevétel 47,8 %-a illeték bevétel, 21,8 %-a ellátottak és alkalmazottak térítési díja, 25,9 %-a egyéb intézményi működési bevétel és 4,5 %-a bírság, pótlék, egyéb önkormányzati sajátos bevétel. Az intézményeknél az ellátottak és alkalmazottak térítési díjának kismértékű (1,0 %-os) növekedésével számolunk, mennyiségi növekedésként jelenik meg az alapfokú művészetoktatáshoz kapcsolódó bevétel és a szociális ágazatban is növekedéssel számolnak. Az egyéb működési bevételeknél tekintettel az egyszeri bevételekre, illetve a kulturális ágazatban a kulturális főváros miatt magas 2010-es bázis évre közel 5 %-os a csökkenés. A költségvetésig célszerű még egyszer áttekinteni e bevételeket, és megvizsgálni, hogy van-e lehetőség növelésükre. A Hivatal költségvetésében is a számviteli előírások értelmében egyéb intézményi működési bevétel jogcímen szükséges tervezni az ÁFA bevételeket. Prognosztizált nagysága (a projektekhez, a bérleti díjakhoz és az ingatlanértékesítéshez kapcsolódóan) 229,6 millió forint. A tervezett önkormányzati sajátos működési bevételek 125,3 millió forint tesznek ki, melyből az EKF program keretében megvalósult ingatlanok tervezett bérleti díj bevétele 103,7 millió forint, a Területfejlesztési Tanács működésével összefüggésben megállapodás alapján számítható bevétel 14,4 millió forint, egyéb kisebb tételekből tevődik össze 7,2 millió forint. A Hivatal bevételeit a 2010 évihez hasonlítva, a bérleti díjak növekményt jelentenek, míg az önkormányzati sajátos bevételeken 1 milliárd forintot meghaladó a csökkenés. Ennek oka, hogy 2010-es bázisévben e jogcímen terveztük a nagy projektekhez kapcsolódó ÁFA bevételeket, amelyek egyszeri, az adott programokhoz kapcsolódó (a mérlegbe a megfelelő kiadásokkal együtt beépülő) előirányzatok voltak. A felhalmozási és tőke jellegű bevételek az önkormányzatiság kezdetétől fogva fontos bevételszerzési lehetőségek, optimális esetben a fejlesztések forrásaiként szolgálnak. A Baranya Megyei Önkormányzatnak összesen 1998 és 2009 között 4,4 milliárd felhalmozási bevétele származott vagyonelemek értékesítéséből. (Évenkénti nagysága alacsony, a grafikon által is jelzett két csúcsa 2002-ben 755 millió forint és 2006-ban 1.715 millió forint volt, 2002-ben a Mecsek Tours Kft-ben lévő üzletrész eladásából 450 millió forint, 2006-ban a Harkányi Gyógyfürdő Zrt-ben lévő részvénycsomag értékesítéséből 1.650 millió forint származott.) E bevétel bővítési lehetőség is egyre kisebb, és maga az értékesítés is az ingatlanok jellege, elhelyezkedése, hasznosíthatóságának korlátozottsága, valamint az általános ingatlanpiaci helyzet miatt egyre nehezebb. A 2011. évi koncepció szintű tervezésnél csak egy, a Pécs, Discka Győző u. ingatlan értékesítéséből származó forrással számolunk, 600 millió forint értékben. Az értékesítésre kijelölt ingatlanok egy részére a kibocsátott kötvények biztosítékaként jelzálogjogot biztosított a közgyűlés, 95/2010. (IX.23.) Kgy. határozatával. Ezekből az ingatlanokból származó bevételt a futamidő alatt nem lehet tárgyévi kiadások fedezetére tervezni a költségvetésben, viszont értékesítésük esetén csökken az önkormányzat éves adósságszolgálata.

10 Feltétlenül szükséges azonban áttekinteni újból az önkormányzat ingatlanait, hogy bővíthető- e, és milyen intézkedésekkel, az értékesítésre kijelölhető ingatlanok köre. Továbbá, hogy miként lehetne hatékonyabban értékesíteni az eladásra szánt ingatlanokat. II.1.3. Támogatásértékű bevételek és átvett pénzeszközök A támogatásértékű bevételek és az átvett pénzeszközök (előbbi az államháztartáson belüli, utóbbi az azon kívüli pénzeszköz átvételeket foglalja magába) nagyrészt egyszeri jellegű, jellemzően konkrét feladathoz kapcsolódó bevételek összessége. Az elmúlt években gazdasági programjában is deklaráltan az önkormányzat kitörési pontként kezelte a külső források bevonását. Jellemző volt az intézmények és a Hivatal esetében is a hazai pályázatokon és a csatlakozást követően az európai uniós pályázatokon való aktív részvétel. Az elmúlt évek bevételeiből kiemelésre érdemes a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságánál az M6-M60-as út baranyai nyomvonalának régészeti feltárása, összességében 2.676 millió forint támogatással, és legjelentősebb az önkormányzat nagy projektjeinek európai uniós támogatása, mely összességében 2009-2011-benm elérte az 5 milliárd forintot.. A szakmai feladatok megvalósításához a hazai-, központi kapcsolatokból származó-, és egyéb lehetséges pályázati források bevonására továbbra is elengedhetetlenül szükség lesz mind az intézményeknél, mind a hivatalnál (amennyiben az önrész biztosítása és az utófinanszírozás nehézsége megoldható). A 2011. évi koncepcióban az összes tervezett támogatásértékű bevétel és átvett pénzeszköz 2.705 millió forint, melynek 43,1 %-a szolgál működési és 56,9 %-a fejlesztési kiadások fedezetére. Az összes bevétel 47,2 %-a a Hivatal, 2,4 %-a az intézmények, 2,6 %-a a Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás, 16,6 %-a a Baranya - Pécs Közkönyvtári Társulás és 31,2 %-a a PANNON Szakképzés Szervezési Társulás bevétele. A Hivatal esetében a nagy projektekhez kapcsolódó áthúzódó támogatásokon túl (1077,4 millió forint, melyből működési célú 175,7 millió forint, fejlesztési célú 901,7 millió forint) bevételként számolunk az egyéb áthúzódó projektek támogatásával (32,3 millió forint), a prémiumévek programban résztvevők támogatásával (77,0 millió forint), a szigetvári Speciális Gyermekotthon működéséhez biztosított 30,2 millió forinttal, és a Pécsi Püspökség (megállapodáson alapuló, 58,6 millió forintos) támogatásával. Az intézmények esetében e jogcímen jelennek meg a munkaügyi központtól kapott támogatások, a kistérségeknek (illetve önkormányzatoknak) nyújtott pedagógiai szakszolgálati tevékenységért kapott támogatások, illetve a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központnál a nevelőszülői hálózat tekintetében országos módszertani feladatok ellátására kapott, valamint a Gyámhivatalok által utalt otthonteremtési támogatás. Összesen e jogcímeken az intézmények bevétele 45.587 ezer forint. E jogcímen jelennek meg a költségvetésbe beépülő társulásoknak a társulást önkormányzatok által nyújtott támogatásai, illetve a PANNON Szakképzés Szervezési Társulásnál ezen túl két európai uniós forrással megvalósuló projekt 2011. évet érintő támogatása. Mindösszesen a társulások tervezett támogatásértékű és átvett pénzeszköz bevétele 1.362,3 millió forint. A projektek bevételeivel szemben a mérleg kiadási oldalán is megtalálhatók a hozzájuk kapcsolódó előirányzatok. Az önkormányzat nagy projektjeiből azonban 223,7 millió forint olyan bevétel is származik, amelyhez már nem tartozik tárgyévi kiadás, tulajdonképpen ezek az idei évben megtörtént kifizetésekhez kapcsolódó 2011. évi megtérülések. II.1.4. Pénzforgalom nélküli bevétel (előző évi pénzmaradvány igénybevétele) Mióta az önkormányzat gazdálkodása forráshiányos, gyakorlatilag az előző évi pénzmaradvány nem jelent forrásbővítést a tárgyévben, csupán az áthúzódó kötelezettségek fedezetére szolgál. A gazdálkodást likvid hitel folyamatos igénybevétele segíti. A 2007-2009-es években azonban a pénzforgalom nélküli bevételek ettől eltérő, atipikus képet mutattak. Ezekben az években a harkányi részvénycsomag értékesítéséből és a kötvényből származó bevételt az önkormányzat fejlesztési célokra tartalékolta, ami megjelent a pénzmaradványban.

11 A pénzforgalom nélküli bevétel előirányzata 2007-ben 1.226 millió forint, 2008-ban 4.112 millió forint, 2009-ben 3.344 millió forint volt. 2011-ben a koncepció szintjén pénzforgalom nélküli bevételként csak annyival számolunk, amely összegnek a projektek miatt feltétlenül meg kell maradni. Ez a 88,7 millió forint az áthúzódó pályázatok önerejét hivatott fedezni. Tekintettel a likvid hitel átlagos napi állományára, egyéb 2010-es pénzmaradvánnyal nem számolhatunk. II.2. Kiadások Az összes költségvetési kiadáson belül 2009-ig a döntő mértéket (minden évben 83 % felettit) a személyi juttatások és járulékai, valamint a dologi kiadások képviselték. A kiadásokban a legnagyobb súlyt az intézmények fenntartása jelentette. Az intézmények költségvetése az összkiadáson belül az elmúlt 10 évben átlag 80 %-ot képviselt (nem túl eltérő, 76,1 %-os és 83,3 %-os szélsőértékekkel ). millió Ft 10 000 000 9 000 000 8 000 000 7 000 000 6 000 000 5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000 Önkormányzat kiadásainak alakulása 1998-2009 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Személyi jellegű kiadások és járulékok Dologi jellegű kiadások Speciális célú támogatások Ellátottak pénzbeli juttatása Felújítási kiadások Beruházások Egyéb kiadások Az Baranya Megyei Önkormányzat költségvetésébe a Baranya - Pécs Közkönyvtári Társulás 2010. január 1-jén, a PANNON Szakképzés Szervezési Társulás 2010. július 1-jén épült be, ezért a vizsgált adatokban még nem szerepelnek. Nem lényeges a Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás hatása sem, hiszen összköltségvetése alig haladja meg a 100 millió forintot. Míg az intézményeknél 90 % feletti a személyi és a dologi kiadások aránya, addig a hivatal költségvetése a hivatal és a közgyűlés működésén túl tartalmazza az önkormányzat projektjeit, beruházásait, az adósságszolgálat kiadásait és a speciális támogatások között a nem intézményi feladatellátás, illetve néhány nem kötelező feladat támogatását. Felújítási kiadások 100% 80% 60% 40% 20% Intézmények kiadásainak megoszlása 1998-2009 Dologi Beruházások Ellátottak juttatása Személyi kiadások és járulékok Speciális célú támogatások 0% 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% Hivatal kiadásainak megoszlása 1998-2009 Felújítási kiadások Beruházások Pénzügyi befektetések kiadásai Speciális célú támogatások Dologi Adósságszolgálat 30% 20% Személyi kiadások és 10% járulékok 0% 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Az önkormányzat (korábbi években) jellemző kiadási szerkezete 2010-ben jelentősen megváltozott. Ennek elsődleges oka a négy nagy beruházási projektek döntően 2010-re jutó megvalósítása. 2010-ben a beruházási kiadások 40,3 %-át alkotják a költségvetésnek. Ezen túl az arányok változására hatással van a közel átlagosan kb. 4 milliárd forintos költségvetésű Baranya Megyei Kórház kikerülése az előirányzatokból.

12 Kiadások megoszlása 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Személyi juttatások és járulékai 55,6% 54,2% 60,2% 49,5% 27,3% Dologi jellegű kiadások 29,3% 36,3% 31,3% 33,8% 20,3% Speciális célú támogatások 4,6% 3,8% 3,4% 4,3% 5,4% Ellátottak pénzbeli juttatása 0,5% 0,6% 0,7% 0,6% 0,5% Felújítási kiadások 0,8% 0,9% 0,4% 1,2% 0,8% Beruházások 5,9% 4,2% 4,0% 10,7% 40,3% Pénzügyi befektetések kiadásai, és egyéb felhalmozási 0,1% 0,0% 0,0% 0,0% kiadások 0,0% Egyéb kiadások 3,3% 0,0% 0,0% 0,0% 8,1% Költségvetési kiadások összesen 100% 100% 100% 100% 100% A működési kiadások között azonban továbbra is egyenletesen magas, 60 % közeli arányt képviselnek a személyi juttatások és járulékaik, valamint 35 % körüli értéket a dologi kiadások. Együttes 95 %-os mértékük jelzi a feladatellátás kiadásainak igen magas determinációját Működési kiadások megoszlása 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Személyi juttatások és járulékai 62,7% 57,3% 64,7% 57,3% 53,3% Dologi jellegű kiadások 32,5% 38,4% 32,4% 38,6% 38,2% Speciális célú támogatások 4,2% 3,7% 2,2% 3,3% 7,6% Ellátottak pénzbeli juttatása 0,6% 0,6% 0,8% 0,7% 0,9% Költségvetési kiadások összesen 100% 100% 100% 100% 100% II.2.1. Intézmények 2011. évi kiadásainak tervezése A személyi juttatások tervezése az intézményeknél a jelenleg érvényben lévő, engedélyezett létszámkeretre, 1.313,64 főre történt, összességében 2.943,5 millió forint összegben. Az előirányzat kialakítása egyedi létszámfelmérésen alapul. A rendszeres személyi juttatások (dolgozókra lebontva) tartalmazzák az alapilletményeket, illetménykiegészítéseket, illetve pótlékokat. Nem számolunk semmiféle bérfejlesztéssel, kivéve a soros előrelépéseket, s mint, ahogy évek óta, 2011-ben sem jut előirányzat semmiféle adható juttatásra. Tekintettel voltunk az előirányzat meghatározásakor a 2010. év közben belépők juttatásaira, illetve a szervezeti átalakulások hatásaira. Valamint tartalmazza a tervezet a prémium évek programban résztvevők juttatásait is. Az egyéb bérelemek között található a jubileumi jutalom, a közlekedési költségtérítés, a napidíj, az egyéb költségtérítések. A közoktatási intézmények költségvetése a költségvetési törvény-tervezet 63. -a alapján kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítésre a pedagógus létszámra vonatkozóan 5.250 forintot tartalmaz. Minden más ágazathoz tartozó intézmény költségvetése a 292/2009. (XII.19.) Kr. 85 (2) bekezdésének a) pontja és a költségvetési törvény tervezet 60. (2) bekezdése alapján keresetkiegészítés fedezetére az előző évi keresetbe tartozó juttatások bázis előirányzatának 2 %-át tartalmazza. A létszámra le nem bontható személyi juttatás tételeknél (pl. készenléti, ügyeleti helyettesítési díj, túlóra, egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatások) korrigált bázisszemlélettel terveztünk. Megbízási díjat az intézmények egyedi felülvizsgálat szerint korlátozott mértékben tervezhettek. E tervezési módszer alapján a személyi juttatásokban további megtakarítás csak a megbízásos foglalkoztatás további csökkentésével, illetve létszámleépítéssel érhető el. Az intézmények dologi kiadásainak bázisszemléletű tervezését ugyanúgy, mint 2010-ben, egy részletes intézményi adatszolgáltatás segítette. A tervezés folyamán a kiadások jelentősebb tételeit külön megvizsgáltuk, kiemelve az üzemeléshez kapcsolódó előirányzatokat (az élelmiszer beszerzési kiadásokat, a közüzemi díjakat, ezen belül a gázenergia-szolgáltatás, a villamosenergia-szolgáltatás, a távhő - és melegvíz-ellátás díjait, a víz- és csatornadíjakat). Törekedtünk arra, hogy a tárgyévi teljesítés várható adataiból kiszűrjük az egyedi, nem ismétlődő tételeket (többek között a kiadások pályázati forrásokból fedezett részét, az év közben előirányzatosított, illetve a központosított állami támogatásból fedezett tételeket), hogy ily módon reális bázis adatokat kapjunk. Tervezett nagysága a mérlegben 1.390,9 millió forint, amely 95,1 millió forinttal magasabb a 2010. évi bázisnál, ami 7,3 %-os, inflációt meghaladó növekmény. Ebben az inflációs hatásokon túl megjelennek a mennyiségi növekmények (alapfokú művészetoktatás, Nagy Kiállítótér), valamint a szervezeti változások kiadáscsökkentő hatásai is. A növekedés mértéke indokolttá teszi a költségvetés készítéséig e jogcím tervezésének újbóli felülvizsgálatát, keresve a megtakarítás lehetőségeit.

13 Az ellátottak juttatásainak tervezett előirányzata 83.626 ezer forint, ami gyakorlatilag az idei évivel megegyező. A létszámváltozáshoz kapcsolódóan csökkenés tapasztalható, növekmény jelentkezik viszont a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központnál, ahol a 2010. évi 633 gyerekkel szemben 2011- ben az előirányzat 640 gyerek ellátmányát tartalmazza. Az intézmények által benyújtott felújítási, beruházási igényekből a hivatal felülvizsgálata alapján egy összességében 76.283 ezer forintos csomag került a koncepcióba. Ezek elsődlegesen sürgős, halaszthatatlan állagmegóvások, működési költségcsökkentő beruházások, illetve a korábban megkezdett felújítások további ütemei. A költségvetés készítésig a hiány nagysága következtében ez az előirányzat újból felülvizsgálandó és csökkentendő. II.2.2. Hivatal kiadásai A Hivatal személyi juttatásainak tervezési elvei az intézményekével megegyezőek, előirányzata 398,6 millió forint. A rendszeres személyi juttatások tartalmazzák az alapilletményeket, illetménykiegészítéseket, illetménypótlékokat 2 fő tisztségviselőre, 69 fő köztisztviselőre és 2 fő ügykezelőre. A létszám adatokban a 2010. évi nyitó létszámhoz képest változás nem történt. Nincs bérfejlesztésre tervezett összeg, csak a soros előrelépések kerültek beépítésre összesen 1.303 ezer forinttal. Tartalmazza a nem rendszeres juttatások körébe tartozó költségtérítéseket, hozzájárulásokat a módosított jogszabályok alapján, jutalom előirányzat nincs. A külső személyi juttatások között került tervezésre 17 fő képviselő és 10 fő külső bizottsági tag tiszteletdíja, a Védelmi Iroda személyi jellegű kiadása, az Elnöki Kitüntető díjak és a megbízási díjak előirányzata, továbbá 6 fő prémiuméves személyi juttatásait tartalmazza az előirányzat. A képviselői tiszteletdíjak 2010. évhez képest, jogszabály változásból, a kisebb testületből adódóan 57,8 %-kal, 38.902 ezer forinttal csökkentek, míg a külső bizottsági tagok létszámából eredő megtakarítás 4.690 ezer forint. Külső bizottsági tagok a Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2007. (III.24.) Kgy. rendelet 36. (7) bekezdése alapján az önkormányzati bizottságokba választhatók. Mivel a rendelet biztosít ilyen lehetőséget ezért 10 főre 5.616 ezer forint előirányzat került a koncepcióba. 2010. évben jelentős megtakarítás volt kimutatható (10.846 ezer forint) a projektekben foglalkoztatott köztisztviselők illetményeinek a pályázatban elszámolt visszatérüléséből. A pályázatok befejezésével ezen összegek ismét az önkormányzat költségvetését terhelik. A Baranya Megyei Kórháztól megörökölt kártérítési járadékosok száma 5 fő. A részükre tervezett járadék éves összege 972 ezer forint. A Hivatal dologi kiadásainak tervezett nagysága a projektek és a Baranya Megyei Kórház megszüntetéséhez kapcsolódó kötelezettségek nélkül 636,9 millió forint. A tervezett összeg több, mint 50 %-át (324,5 millió forint) a kamatkiadások teszik ki, melynek nagysága függ a hiány, az ehhez kapcsolódó tényleges folyószámlahitel nagyságától, a kötvényekhez kötődő, valamint a fejlesztési hitelekhez kapcsolódó kamat összegektől. A hivatal, a közgyűlés és a nemzetközi kapcsolatok kiadásait figyelemmel az egyedi tételek korrekcióira a 2010. évi szinten terveztük. A dologi kiadásokból a Baranya Megyei Kórház megszűnéséből adódó kötelezettségek között 219,6 millió forinttal szerepel a faktorált adósságállomány kifizetéséből adódó kötelezettség, valamint a Kórház TÁMOP pályázatából eredő informatikai hálózat fenntartásával kapcsolatos kiadás is, mely 36,9 millió forint. A speciális célú támogatások tervezett nagysága 567,7 millió forint, 147,3 millió forinttal magasabb a 2010. évinél. Ebből 364,5 millió forint kapcsolódik két társulásos formájú intézményi feladatellátáshoz. Az idei évivel megegyező mértékű támogatással (144,0 millió forinttal) kalkulálunk a koncepció szintjén a komlói középfokú intézmény működéséhez, ami Komló Város Önkormányzatának átadott pénzként jelenik meg a költségvetésben. Továbbá 220,5 millió forint a Baranya Megyei Önkormányzat tervezett támogatása a Csorba Győző Megyei - Városi Könyvtár működéséhez. Ez 118,6 millió forinttal több, mint a 2010. évi támogatás. Még nincsenek tapasztalati adatok a Tudásközpontban való üzemelésre, a tervezést csupán a műszaki adatok alapján a Tudásközpont Kft. és az intézmény számításai támasztják alá, a növekmény teljes mértékben az üzemelés többlete. A költségvetésig pár hónap tapasztalati adata alapján a tervezést felül kell vizsgálni. Ugyanígy szükséges lesz a komlói iskola működésének felülvizsgálatára is, hiszen egy pályázat eredményenként a 2011-es tanévtől megvalósult a régóta tervezett három helyett a két telephelyen való működés. A speciális célú támogatások ezeken túl tartalmazzák a megállapodásokon, szerződéseken, korábbi közgyűlési döntéseken alapuló elkötelezettségeket, a több éves kihatású feladatokat, valamint keret jellegű támogatási összegeket (mint pl. a nagyrendezvény, az elnöki keret és az építészeti,

14 környezetszépítő pályázatok díjazására elkülönített összegek). Mivel a speciális célú támogatások tartalmaznak nem kötelező feladatokhoz kapcsolódó támogatásokat is, a hiány nagyságából adódóan a költségvetésig felülvizsgálata szükséges. Általános tartalékként 100 millió forintot terveztünk, mely az előre nem látható kiadások, valamint a bevételkiesések kezelésére minimum szükséges. Továbbá 646.426 ezer forint céltartalékot terveztünk, melyből 453.925 ezer forint a Baranya Megyei Kórház megszűnéséhez kapcsolódó az adósságállomány rendezésén túl várható további kötelezettségekre (Eurest Étteremüzemeltető Kft. között fennállt vállalkozási szerződésből eredő, és 2009. december 31-ig nem rendezett vagyoni igények; DonatusPharma Egészségügyi Szolgáltató Kft. 2009. évi követelésének összege; orvosi műhibaperekre,- valamint a munkaügyi perekre) tartalékolt összeg. Ezen felül a további évek gyakorlatának megfelelően tervezünk pályázati önrészek biztosításához és utófinanszírozásához, valamint vis major helyzetekre kereteket. Céltartalékba olyan jellegű tételek kerülnek, amelyekre célszerű és szükségszerű tartalékolni fedezetet, de a tényleges összeg kifizetéséhez (nagyságához, idejéhez, helyéhez) még további döntések kapcsolódnak, melyek alapján a konkrét kifizetés helyére az előirányzatot majd át kell csoportosítani. A hivatal költségvetésébe betervezett beruházások nagysága 1.034,2 millió forint, melyből a nagy projektekhez 1.004,8 ezer forint előirányzat (ezen belül a Régészeti Múzeum rekonstrukció előirányzata 802,2 millió forint) kapcsolódik: - Nagy Kiállítótér A projekt Támogatási Szerződésének aláírása 2009. június 24-én megtörtént, a projekt módosított befejezési határideje 2010. december 30. volt, azonban ez az alábbiak miatt nem valósul meg. A csúszás oka, hogy a "nyilvánosság", az "ESZA képzési feladatok" közbeszerzése, valamint az "eszközbeszerzés" közbeszerzés egyes részei eredménytelenül zárultak (nyilvánosság közbeszerzés kétszer is), így nem tudjuk ezeket a projekten belüli feladatokat a jelenlegi, 2010. december 30-i határidőig teljesíteni. A Pécs2010 Kft. új határidőnek a 2011. május 31-et javasolja. A határidő módosításra vonatkozó kérelem még nem került benyújtásra a DDRFÜ felé, a közgyűlés jelen ülésének napirendjén tárgyalja az előterjesztést. - Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont Az épület kivitelezését a generálkivitelező a vállalkozási szerződésben vállaltaknak megfelelően határidőre, 2010. június 23-ára, készre jelentette. A műszaki átadás-átvétel és használatbavételi eljárás időpontját a FIDIC mérnöki iroda 2010. július 7-ére tűzte ki. A FIDIC mérnők által elkészített hiány és hibalista kijavítása, illetve pótlása után az épület birtokbavételére 2010. augusztus 27-én sor került. Ezt követően a Közigazgatási Hivatal az épület használatbavételi engedélyének megadásáról 2010. szeptember 1-i határozatában döntött, mely engedély 2010. október 8-án jogerőre emelkedett. A kivitelezési munkálatok befejezésével párhuzamosan, 2010. június 17-étől elindultak az épület eszközeinek beszerzései, melyek részben központosított, részben nyílt eljáráson kerülnek beszerzésre. A projekt vonatkozásában a kommunikációs feladatok ellátására vonatkozó eljárás ismételt megindítása, valamint más közbeszerzési eljárások (ESZA feladatok ellátása, illetve eszközbeszerzés eljárások) elhúzódó megindítására okán szükséges az eredeti 2010. november 27-i határidőt módosítani, előreláthatólag 2011. május 31-ig. - Baranyai Élménykörút A Baranya Megyei Önkormányzat két projekteleméből az Orfűi Aquapark kivitelezése 2009. októberében kezdődött. A projekt jelenleg 95 %-os készültségi fokon áll. A már meghosszabbított befejezési határidő 2010. december 31. A Baranya Megyei Önkormányzat a Közreműködő Szervezettől a Baranyai Élménykörút projekt befejezési határidejének 2011. június 24-re történő módosítását kérte, mert az Orfűi Aquaparkban, annak vízellátását biztosító kút lezárása csak 2010. december 15-ig valósítható meg. Így a szükséges hatósági engedélyek a projekt jelenlegi befejezési határidejéig (2010. december 31.) nem szerezhetők be. Egyeztetés folyik a kivitelezővel a végszámlára vonatkozóan, melynek esetleges áthúzódása miatt került koncepciós szinten tervezésre beruházási jellegű kiadás. - Régészeti Múzeum rekonstrukciója A pályázatra vonatkozó támogató döntés átvételét követően, 2009. május hónapban a projekt megvalósítása elkezdődött. Megtörtént a Régészeti Múzeum felújítás első szakaszával érintett részeinek kiürítése, valamint a múzeum teljes gyűjteményének átköltöztetési előkészítése.

15 A projekt lefolytatásához feltétlenül szükséges hivatalos közbeszerzési tanácsadó kiválasztásra került. Az engedélyező hatóság által előírt falkutatási, valamint előzetes régészeti feltárási munkák elkészültek. Lezajlott a kiviteli tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárás, a kivitelei tervek készítése elkezdődött. Ezzel párhuzamosan elkezdődött a kivitelezési közbeszerzés előkészítése. A kiviteli tervek készítésének utolsó fázisában a tervező jelezte, hogy a beruházás jelentős forráshiánnyal rendelkezik, azaz az eredetileg tervezett összegből (megítélt EGT támogatás, plusz a Baranya Megyei Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott önerő) a beruházás nem valósítható meg. Ezt a tényt előzetes piackutatás is megerősítette, így a projekt újragondolása vált szükségessé. A projektre vonatkozóan egy olyan módosítási kérelem került benyújtásra, mely mentén a vállalt projekt célok teljesülnek, viszont műszaki tartalom csökkentével, optimalizálásával a beruházási költség csökken. Miután 2010. áprilisában megkaptuk a brüsszeli döntést arról, hogy elfogadták a csökkentett műszaki tartalmat és a módosított költségvetést, az eredeti tervező (Bachmann és Bachmann Kft.) jelezte, hogy nem kívánja elkészíteni az új koncepcióra vonatkozó terveket, így új tervezőt kellett választanunk közbeszerzései eljárás keretében. Az új tervezővel (Építész Kör Kft.) 2010. augusztus 5-én írtuk alá a szerződést, augusztusban rendkívüli gyorsasággal elkészült a módosított engedélyezési és kiviteli terv, szeptember végén megkaptuk a módosított építési engedély határozatot. Jelenleg zajlik a kivitelezési közbeszerzés előkészítése és VÁTI általi minőség ellenőrzése. A projekt zárás hivatalos dátuma 2011. április 30. Miután egyértelműen látszik, hogy a tervezőváltás okán ez a befejezési határidő nem tartható, az önkormányzat határidő módosítási kérelmet nyújtott be a brüsszeli irányító hatósághoz. Ebben a projektzárás határidejének 2012. március 31-ét jelöltük meg. Amennyiben a határidő módosítást jóváhagyják, úgy a kivitelezés várhatóan 2011. márciusában fog tudni elkezdődni. Ezen túl beruházási kiadások között egy 25 millió forintos fejlesztések, felújítások előkészítő munkálataira, tervezésre, szakvéleményekre szolgáló keretet, valamint számítástechnikai fejlesztésekre 4.300 ezer forintot terveztünk. 2011-ben a Hivatal feladatellátásának, szervezeti felépítésének felülvizsgálata szükséges annak érdekében, hogy (pl. a nagy projektek befejezése, a gazdálkodás központosítása) következtében megváltozott feladataihoz egy racionálisabb, takarékosabb forma kialakítása történjen meg. II.2.3. Adósságállomány, adósságszolgálat, finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételek millió forint Az önkormányzat adósságállományának alakulása 1998-2010. október 31. ezer forint A havi átlagos havi folyószámla hitel alakulása 2006-2010. 7 000 1 400 000 6 000 fejlesztési működési (likvid) kötvény kibocsátás összesen 1 200 000 5 000 1 000 000 2010 4 000 800 000 2007 600 000 3 000 400 000 2006 2009 2 000 1 000 200 000 0 2008 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 január február m árcius április május június július augusztus szeptember október november december Összességében 2010. október 31-én az önkormányzat adósságállománya 6.206.002 ezer forint, melyből - a fejlesztési hitelállomány összege 1.217.917 ezer forint (ebből a 2006-ban felvett hitelből fennáll 202.142 ezer forint, az 1.550.000 ezer forintos keretösszegből lehívásra került 1.015.775 ezer forint); - a 2007-ben kibocsátott, 20.000.000 CHF névértékű kötvényből fennálló tartozás 19.630.280 CHF, amelynek értéke az értékelési szabályok szerint (2009. december 31-i árfolyamon számítva) 3.579.385 ezer forint; - a 2010-ben kibocsátott 5.114.800 EUR névértékű kórházkonszolidációs kötvényből fennálló tartozás az értékelési szabályok szerint számítva 1.408.718 ezer forint.

16 Az önkormányzat működését 1.500.000 ezer forintos likvid hitelkeret segíti. 2010-ben október 31-ig 269 napon keresztül vettük igénybe, átlagos állománya 690.857 ezer forint volt. Az önkormányzat 2011. évi likvid hitel nélküli adósságszolgálata (a törlesztés és a kamat együttes összege) összesen 503.014 ezer forint, melyből a kötvényekhez kapcsolódó törlesztés 242.209 ezer forint, a fejlesztési hiteltörlesztés 32.337 ezer forint. A tervezett kamatok összege 228.468 ezer forint (ebből a kötvények kamata 173.586 ezer forint, a fejlesztési hiteleké 54.882 ezer forint). Ezzel az önkormányzat megfelel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény. 88. -a előírásának, mely az önkormányzat adósságot keletkezető éves kötelezettségvállalásának felső határáról rendelkezik. A likvid hitel december 31-i állománya szintén hiteltörlesztésként jelenik meg 2011-ben, ennek jelen pillanatban becsült várható értéke 580 millió forint. A likvid hitelhez tervezett kamat 96.000 ezer forint. A koncepció a finanszírozási célú bevételek között 185,1 millió forint fejlesztési hitellel számol, ami a 2010. évi 1.550 millió forint fejlesztési hitelből 2011-ben lehívni tervezett összeg nagysága és döntően (137,1 millió értékben) Régészeti Múzeum rekonstrukció saját forrása. III. ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK, FELADATOK A Baranya Megyei Önkormányzat fenti elvek alapján 2011-re prognosztizált összköltségvetése 11.340,9 millió forint, melyből 80,3 % a működési és 19,7 % a fejlesztési kiadások aránya. A költségvetésben a társulások összességében 1.421,3 millió forintot, a projektek 1.371,7 millió forintot tesznek ki. Továbbá még 2011-ben is várhatóan 724,2 millió forintos előirányzat szükséges a Baranya Megyei Kórház megszűnéséhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítéséhez. Összességében a költségvetési mérleg összes hiánya 2.364,1 millió forint, a hiteltörlesztés nélküli (költségvetési) hiány 1.509,1 millió forint. Ezen belül a fejlesztési mérleg aktívummal bír, többlete 152,3 millió forint, míg a működés teljes hiánya 2.516,4 millió forint. Ezen adatok olyan mértékű 2011. évi hiányt vetítenek előre, amellyel a költségvetés nem tervezhető, csökkentése feltétlenül szükséges, elengedhetetlen. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat 1.500 millió forintos likvidhitel kerettel bír és kiadásaihoz 185,1 millió forint fejlesztési hitel felvétele kapcsolódik, a csökkentés minimális nagysága 680 millió forint. Az önkormányzat egyensúlyos költségvetésének elkészítéséhez mind a bevételbővítés, mind a kiadás megtakarítás lehetőségeinek megkeresésére nagyon kemény kényszerrel bír, eladósodottsága következtében ugyanis elenyészően kicsi az esélye arra, hogy hiányát végső esetben hitel jellegű külső forrásbevonással kezelje. A költségvetés alapvető célja az egyensúly megteremtésén túl, hogy folyó évi hiány ne keletkezzen 2011- ben, azaz a folyó bevételeknek fedezetet szükséges nyújtania a folyó kiadásokra. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor legalább az adósságspirál elkerülhető. Mindezek megvalósításához a költségvetés valamennyi szegmensét, a teljes feladatellátást újra felül kell vizsgálni. Meg kell nézni a saját bevétel bővítési lehetőségeket, fiskális szemléletű megtakarításokat kell végrehajtani és elengedhetetlenül folytatni kell azokat a struktúrát érintő racionalizálásokat, amelyek közép és rövid távon a folyó mérleg egyensúlyát biztosítani tudják. Ezek alapvető iránya kell, hogy legyen a közép és hosszabb távon olcsóbb, racionálisabb és hatékonyabb feladatellátási szerkezet, intézményi és hivatali struktúra kialakítása. Ennek első lépcsőjeként jelen közgyűlés önálló napirendi pontjában konkrét javaslatként fogalmazódik meg az intézményi gazdálkodás központosítására vonatkozó javaslat. IV. BARANYA MEGYEI TERÜLETI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK IV.1. A kisebbségi önkormányzatok központi költségvetésből történő támogatása A települési és területi kisebbségi önkormányzatok működésének támogatására 2007-ben 1.337,9 millió forint, 2008-ban a költségvetési törvény szerint 1.557,9 millió forint, 2009-ben 1.560 millió forint volt, 2010-ben 1.520 millió forint.

17 A 2011. évi a költségvetési törvény tervezetében a X. Miniszterelnökség fejezet, 21. Települési és területi kisebbségi önkormányzatok támogatása cím előirányzatra 1.520 millió forint szerepel a települési és területi kisebbségi önkormányzatok működésének támogatására fordítandó összegként. Az előbbi számok szerint 2011-ben a támogatás összege nem emelkedett, a 2010. évre is tervezett összeg áll rendelkezésre országos szinten a kisebbségi önkormányzatok működési támogatására. A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési tervezet hasonlóan a 2010. évi költségvetéshez nem határozza meg a támogatás önkormányzatokra lebontott összegét. A támogatás a települési és területi kisebbségi önkormányzatok működését és a kisebbségi közügyeknek ezen önkormányzatok által történő ellátását szolgálja. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2008. (XII.23.) Korm. rendelet szabályozza. IV.2. A kisebbségi önkormányzatok tevékenysége A Baranya megyei területi kisebbségi önkormányzatok cigány, horvát, német 2007. március 20-i megalakulását követően a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése, a törvényi előírásnak megfelelően 43/2007.(IV.19.) Kgy. határozatában biztosította, részben természetbeni nyújtott, részben pénzügyi támogatásként a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeit. A Baranya Megyei Önkormányzat a költségvetési támogatáson és a törvényben meghatározott feltételek biztosításán túl, 2010. évben is ahogy az előző években is tette további 10 millió forinttal támogatta a három kisebbségi önkormányzatot. A támogatás a kisebbségi önkormányzatok elnökeivel történt egyeztetés után differenciáltan került elosztásra Cigány Önkormányzat 4 millió, Horvát Önkormányzat 2 millió, Német Önkormányzat 4 millió forint a kisebbségi önkormányzatok között. Változás a 2007. évhez képest, hogy a támogatás felhasználása feltételhez kötött, legalább 40 %-a a települési önkormányzatok, civil szervezetek pályázati kiírás útján történő támogatására, valamint a területi kisebbségi önkormányzatok által benyújtott pályázatok önrészének biztosítására használható fel. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2010. évi feladatarányos támogatása összesen 1.297 ezer forint volt, melyből feladatalapú támogatás 413 ezer forint. A 2010. évi költségvetéséről szóló határozatában figyelemmel a Baranya Megyei Önkormányzattól kapott támogatás összegére is - 1.600 ezer előirányzatot különített el támogatás célra, amelynek terhére több települési kisebbségi önkormányzat és civil szervezet rendezvényeit roma napok és cigány fesztivál - támogatta differenciált összegben. Az önkormányzat a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ támogatásával jelenleg egy fő 90 %- os mértékű közhasznú foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatásáról döntött. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat a 2011. évi szakmai feladatait, célkitűzéseit, tervezett tevékenységeit az alábbiak szerint határozta meg: - a Baranya megyei cigányság integrációjának felgyorsítása - a DDRMK, a DDR Fejlesztési Tanács és a Közmunka Tanácsban való részvétel - a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a cigányság számára stratégailag fontos bizottságaiban teljes jogkörű részvétele - a felsőfokú intézményekben tanuló cigány származású tanulók bevonása a Baranya Megyei Cigány Önkormányzatba - olyan tehetségkutató program meghirdetése ami, feltárja a cigány népesség értékeit - a cigány gyermekek oktatásnak és iskolai előrehaladásának megfigyelése - a gyermek és ifjúsági korosztály oktatásának kiemelt támogatásban részesítése a pályázati alapból - a cigány emberek munkahelyteremtő lehetőségeinek feltérképezése Baranya megye településein - kapcsolt ápolása (Közútkezelő Kht., Elcoteq) mindazon cégekkel, amelyek nagy számban foglalkoztatnak roma származású munkaerőt - országos konferencia szerevezése, amely elemzi a cigányság helyzetét és feltárja mindazokat, ami a lehetőségeket biztosítja az oktatás, foglakoztatás, lakhatás és az egészségügy területén - külföldi kapcsolatok kiépítésének megteremtése - a kulturális autonómia megőrzése

18 - a Baranyában élő nemzetiségekkel való jó kapcsolat kiépítése és megtartása - a megyei médiában megfelelő súllyal szerepeljen a Baranya Megyei Cigány Önkormányzat, és biztosítsanak rendszeres megjelenést, ahol véleményük szerepelhet. A Horvát Kisebbségi Önkormányzat 2010. évi feladatarányos támogatása összesen 1.266 ezer forint volt, melyből feladatalapú támogatás 382 ezer forint. Az önkormányzat kiadási előirányzataiból 1.230 ezer forint összeget különített el a települési önkormányzatok és civil szervezeteik támogatására. A támogatásokra vonatkozóan három témakörben pályázatot írtak ki, amelynek keretében az év első kilenc hónapjában összesen 1.105 ezer forint összegű támogatást biztosítottak eltérő összegekben a pályázó szervezetek részére. Fő céljaik: - a megye horvát nemzetisége kiemelten a fiatal korosztály nemzetiségi tudatának erősítése; - a nemzetiségi oktatás bővítésének figyelemmel kísérése; - az önkormányzati testület munkájának szervezése: testületi ülések, kihelyezett ülések és közmeghallgatás tartása. A célok elérése érdekében feladataik a következők: a) figyelemmel kísérik az iskolás korosztály nemzetiségi oktatását, felkészítik a települési horvát önkormányzatokat az oktatási-nevelési intézményekkel és a szülőkkel való kapcsolattartásra; b) pályázati úton támogatják a rendelkezésünkre álló anyagiak függvényében a kulturális, hagyományőrző, oktatási és hitéleti célok megvalósítását. A siker érdekében végzett munkát elismerik megyei kitüntetésünkkel; c) továbbfejlesztik a testület kapcsolatait a települési kisebbségi önkormányzatokkal, a Baranya Megyei Önkormányzattal, az Országos Horvát Önkormányzattal, a megyében működő kulturális egyesületekkel, csoportokkal, a Horvát Főkonzulátussal, a tudományos élet és hitélet szereplőivel a megye horvát nemzetiségű lakossága érdekében; d) a Baranya Megyei Önkormányzat igénye szerint közreműködnek a megye rendezvényeinek és horvátországi kapcsolatainak tartalmi gazdagításában; e) az anyaországi kapcsolataikat felhasználják az anyanyelvi nevelés, a kulturális élet rendezvényeinek megszervezésére, a művészeti bemutatkozások bővítésére, kölcsönös bemutatók rendezésére; f) a pécsi August Senoa Klub szerepét növelik a megye horvát nemzetiségének kulturális, tudományos, könyvtári ellátása érdekében; g) folytatják a kapcsolatok építését a kommunikációs szervezetekkel, horvát nyelvű sajtóval a magyarországi horvát nyelvű televíziós és rádiós intézményekkel. A Hrvatski Glasnik szerkesztőségét szerződésük szerint értesítik üléseinkről, rendezvényeinkről. A Német Kisebbségi Önkormányzat 2010. évi feladatarányos támogatása összesen 1.341 ezer forint volt, melyből feladatalapú támogatás 457 ezer forint. Az önkormányzat kiadási előirányzataiból 6.628 ezer forint összeget tervezett a települési kisebbségi önkormányzatok és civil szervezeteik támogatására. A támogatásokra vonatkozóan öt témakörben írtak ki pályázatot, amelynek keretében jelen időpontig összesen 4.233 ezer forint összegű támogatásról döntött a testület. Az eddig is működő rendszer szerint objektív elbírálás alapján juthatnak forrásokhoz német kisebbségi önkormányzatok a megyében. Az internetes honlap feltöltéséhez szükséges rövid német-magyar nyelvű anyag küldése lehet az eredményes pályázat feltétele a továbbiakban. A Német Kisebbségi Önkormányzat a legfontosabb célkitűzéseket, tervezett tevékenységeket, az alábbi témakörök szerint foglalta össze: a. A Baranya Megyei Levéltárral intézményesülőben van a kapcsolat. Konkrét ajánlatukat elfogadva az 1940-1950-es évek nemzetiségi politikájának a baranyai németségre gyakorolt hatását tervezik feldolgoztatni az eddig még nem kutatott dokumentumok alapján. b. A központi költségvetési források egy részének pályáztatással történő elnyerését nem vetik el, bár bürokratikusnak tartják. c. A kistérségeket képviselő tagjaink számára egyértelmű útmutatót adnak, hogy végre megvalósuljon az a felmérés, amely képet nyújt a német nemzetiségi önkormányzatiság működőképességéről, működési zavarairól, a javítandó területekről települési önkormányzat és kisebbségi önkormányzat viszonylatában.

19 d. A szociális gondoskodás terén közvetítő szerepet tud vállalni a BMNÖ eszközök biztosításában. Egyedül nem valósítható meg a szociálisan rászorultak számára otthoni elhelyezés biztosítása. A német nemzetiségi oktatás területén fontos lenne a kistérségi oktatási együttműködés, ami jelen formájában természetellenes kapcsolatra kényszeríti az önkormányzatokat, amelynek vesztese egyértelműen a nemzetiségi oktatás. A német önkormányzatok közül csak kevesen értik és gyakorolják jogosítványaikat, pedig a hagyományok ápolása mellett ez lenne a másik fontos működési területük, hogy őrködjenek a nyelvi azonosságtudat fenntartása érdekében. A nemzetiségi múzeumpedagógia nem szakszerűen koordinált a megyében. Módszertani kiadványra lenne szükség, amely a német népismeret iskolai oktatásához is segítség lenne. Társrendezőként vannak jelen az egyházi rendezvényeken, a hagyományos pécsváradi fúvós találkozón, regionális konferenciákon. Összességében megállapítható, hogy a tartalmas működés keretei kialakultak, ezek jobb kihasználása biztosíthatja az eredményességet. V. TÁRSULÁSOKRÓL A Baranya Megyei Önkormányzat költségvetésében szereplő valamennyi társulás esetében a személyi juttatások tervezése 0 bázisú, alap-adatról felépített módszerrel történt, a dologi és az egyéb folyó kiadásoké pedig bázis szemléletű szintrehozással. Továbbá valamennyi költségvetés tartalmazza a szerződéseken, korábbi döntéseken alapuló kötelezettségeket. A Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás teljes költségvetése 106.049 ezer forint. A társulás működéséhez a Baranya Megyei Önkormányzat 2011. évi hozzájárulása 35.291 ezer forint, melyből 11.358 ezer forintot fedez a normatív állami hozzájárulás. A Szociális képzések fejlesztésére, szakemberek képzésére, továbbképzésére és készségfejlesztésére, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítésére TÁMOP pályázat 2011. évi üteme is beépítésre került a Támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően. A Baranya Pécs Közkönyvtári Társulás teljes költségvetése 471.342 ezer forint, melyből bevételi oldalon 448.342 ezer forint a társult önkormányzatok támogatása. A Társulási megállapodás szerint ebből 50 %, azaz 224.171 ezer forint terheli a Baranya Megyei Önkormányzatot, melyből a Csorba Győző Megyei - Városi Könyvtár működésének támogatása 220.524 ezer forint. A könyvtár kiadásai tartalmazzák a Tudásközpontba való költözéssel megnövekedett kiadásokat is. A PANNON Szakképzés Szervezési Társulás összes költségvetése 843.906 ezer forint. Ebből a társulás működéséhez szűken kapcsolódó tervezett kiadások összege 12.719 ezer forint, melyből a Baranya Megyei Önkormányzat 2011. évi hozzájárulása 741 ezer forint. Tervezésre kerültek a Társuláshoz kapcsolódó pályázatok, így a "TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések" TIOP valamint a "A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása - a TISZK rendszer fejlesztése Baranya megyében" TÁMOP. A pályázatok befejezési határideje 2012. február. III. Határozati javaslat: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 1) áttekintette és megvitatta az önkormányzat 2011. évi gazdálkodásának lehetőségeit. Tájékoztatásul elfogadja az elkészítésének időpontjában érvényben lévő jogszabályok alapján prognosztizált költségvetési mérleget a melléklet szerint;

20 2) a 2011-es költségvetés legfontosabb célkitűzéseit az alábbiakban határozza meg: a) a kötelező feladatok ellátásának, az intézményrendszer működőképességének, valamint a közgyűlés korábbi döntéseivel vállalt kötelezettségeknek a fedezetét biztosítani szükséges a költségvetésben; b) a hosszabb távú működőképesség biztosítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell a folyó működési hiányt, a folyó működési kiadások fedezetére folyó működési bevételekből szükséges megteremteni a fedezetet; c) a költségvetési hiány csökkentése elsődlegesen a teljes feladatellátási struktúra korábbi években elkezdett felülvizsgálatán, annak racionális, fenntartható működést eredményező átalakításán alapuljon; 3) a célkitűzések megvalósítása, a jelenleginél fenntarthatóbb feladatellátás, a prognosztizált hiány csökkentése érdekében az egyes ágazatokban megkezdett felülvizsgálatok folytatásáról dönt. Ennek keretében elrendeli a) annak vizsgálatát, hogy a közoktatási ágazat szakképzést biztosító intézményeiben az állami hozzájárulás mértékének, a gyakorlati oktatásra vonatkozó változásoknak, valamint a meglévő adottságoknak figyelembe vételével lehetőség van-e a munkaerőpiachoz rugalmasabban igazodó, olcsóbb gyakorlati oktatás szervezés kialakítására; b) hogy a Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép-és Szakiskolája, Kollégiuma Mohács esetében a felülvizsgálat a gyermeklétszám csökkenését figyelembe véve terjedjen ki a telephely csökkentés lehetőségeinek vizsgálatára is. Ezen belül nyújtson tájékoztatást arról, hogy milyen módon, milyen időintervallumban, milyen egyszeri beruházási költségek mellett, milyen esetleg alternatív variációkban valósítható ez meg, illetve, hogy van-e az átalakításnak olyan lehetősége, amelyhez pályázati forrás vonható be; c) a Baranya Megyei Önkormányzat intézményeiben ellátott pedagógiai szakszolgálati feladatok felülvizsgálatát. Fel kell mérni, hogy mely intézmények, milyen feltételekkel látják el a feladatot, illetve szolgáltatnak a kistérségeknek, vagy más önkormányzatoknak és intézményeknek, illetve, hogy milyen módja van a feladat jelenleginél költséghatékonyabb ellátásának; d) annak vizsgálatát, hogy a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatait milyen formában lehet gazdaságosabban, racionálisabban ellátni, illetve alternatív javaslatok kidolgozását a feladatok jövőbeni ellátására; e) annak felülvizsgálatát, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat komlói középfokú intézmények működésére vonatkozó fenntartói kötelezettségét miként tudja hatékonyabban, a jelenleginél hatékonyabb, nagyobb fenntartói kontrollal megvalósítani. Szükség esetén kezdeményezni kell a társulási megállapodás módosítását; f) a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ működésének felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az intézmény kiadási szükséglete az állami hozzájárulás mértékéhez közeledjen, különös tekintettel egy költséghatékonyabb intézményi központi irányítási rendszer megvalósítására; g) annak felülvizsgálatát, hogy az önkormányzat vagyongazdálkodással kapcsolatos valamennyi tevékenysége (a gazdasági társaságok által ellátott feladatok is) egy szervezetbe, a Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Igazgatósága bázisán koncentrálódjon. Ezzel egyidejűleg felül kell vizsgálni, hogy miként lehet a feladatokat a legracionálisabban összeszervezni, ezen belül fel kell tárni egy holding szerű működés és a gazdasági társasággá szervezés előnyeit, lehetőségeit; h) koncepció készítését az Orfűi Aquapark hatékony és eredményes üzemelésére, fenntartására; i) az önkormányzat európai uniós forrással megvalósuló nagy projektjeinek keretében létrehozott beruházások (Tudásközpont, Nagy Kiállítótér) működésének fél éves üzemelés tapasztalati adatain alapuló átfogó felülvizsgálatát, eredményei alapján a költségvetés újbóli áttekintését;