LELKI ERŐFORRÁSOK ÉS GYÓGYULÁS BÁNYAI ÉVA ELTE PPK Affektív Pszichológiai Intézeti Központ Meghívott előadás a Marcia Presky Női Egészségmegőrző Program konferenciáján, 2011. szeptember 21.
Kettős perspektíva Saját élmény: rossz prognózisú áttétes invazív duktális tumor (2001) Kemoterápia és sugárterápia Kiegészítő terápia (30 éves hipnózis gyakorlat után!) önhipnózis és szuggesztív technikák Rejtett erőforrások mozgósítása: gyógyulási napló, álomnapló Rákbetegek hipnoterápiás segítésének tapasztalatai saját gyógyulásom után: szuggesztív technikák a gyógyulási motiváció segítésére és a tünetek enyhítésére gyógyító célú hipnoterápia kevéssé hipnábilis betegeknél: gyógyulási napló ( kifejező írás ), álomnapló
Mammográfiával és biopsziával megerősített diagnózisom 2001. szeptember 11-én: mellrák Regresszív gyermeki gondolkodásmód: halálos beteg vagyok, és (ezért) összedől a világ. (2001. szeptember 11. a Világkereskedelmi Központ elleni támadás napja!) Módosult tudati állapot: -a figyelem beszűkülése - tompaság -a szuggesztiók iránti érzékenység fokozódása
A kritikus élethelyzet rák diagnózis általános hatásai Stressz, félelem, szorongás (sokszor fájdalom is) A szokásos vonatkoztatási rendszer hirtelen megváltozása A tudati állapot módosulása ( spontán negatív transz ) Információhiány Dependencia A kontroll feladása Szuggesztiókra való fokozott érzékenység
Szuggesztiók (latinul suggestio = sugalmazás, elhitetés) Személyközi előfeszítő folyamatokon alapuló hatások, amelyek anélkül befolyásolják reakcióinkat, hogy tudatában lennénk hatásuknak. Befolyásolják attitűdjeinket, motivációnkat, érzelmeinket, kognitív folyamatainkat és viselkedésünket. Nyílt, megfigyelhető megnyilvánulásokat és rejtett, nem megfigyelhető válaszokat egyaránt kiválthatnak.
A szuggesztiók fajtái Heteroszuggesztió: a szuggesztió eredete külső személy vagy tárgy Verbális szuggesztió: szavakkal közvetített szuggesztió Materiális (anyagi) szuggesztió: tettek, cselekedetek képezik a szuggesztió alapját Direkt szuggesztió: a szuggesztió tartalma közvetlenül megjelenik Tudatos szuggesztió: a befogadó tudatos szintjére hat Autoszuggesztió: a személy saját asszociatív tevékenységén alapul, közvetlen külső ok nélkül Nem-verbális szuggesztió: nem-verbális jelzésekkel közvetített szuggesztió Tárgyi/környezeti szuggesztió: a tárgyak vagy a környezet szuggesztív hatásának érvényesülése Indirekt szuggesztió: a szuggesztió tartalma csak implikáltan van jelen, asszociációkba ágyazva vagy a kommunikációban elrejtve Tudattalan/tudatalatti szuggesztió: NEM a befogadó tudatos szintjére fejti ki hatását
Önkéntelen szuggesztiók Látszólag ártatlanul elejtett megjegyzések, pozitív vagy negatív konnotációjú szavak, gondterhelt sóhajok és más nem-verbális jelzések különösen ha tekintélyszemélyek (orvos, ápoló személyzet) vagy érzelmileg kiemelten fontos személyek (házastárs, szülő, gyerek, barát) adják kritikus élethelyzetekben spontánul kialakult módosult tudatállapotokban nagyon erős pozitív vagy negatív hatást fejthetnek ki.
Nocebo A placebo ellentéteként egyre gyakrabban használt kifejezés Egy tekintélyszemély véleményének egy arra fogékony személyre gyakorolt negatív hatására utal, pl.: Tudassa, amikor fáj!
A negatív transzállapotokra jellemző feldolgozási mód (kognitív stílus) Elsődlegesfolyamat-gondolkodás Csökkent valóságvizsgálat Transzlogika A közlések szó szerinti (merev) értelmezése A kedvezőtlen értelmezés törvénye Én-központú ( paranoid ) attitűd
Orvosok és asszisztensek spontán reakciói a rákra (saját élmény) Asszisztensnő a mammográfiás vizsgálatomkor: Ajaj, itt nagyon nagy baj van! Hívom a főorvosasszonyt. Emlőterápiás bizottság elnöke diagnózisom közlésekor: Ez közepesen rossz prognózisú invazív ductalis tumor. Betegtársam nőgyógyásza a tapintásos vizsgálat után: Ugyan, ez semmi. Egy kis göb. Bármi lehet. Miért kell mindjárt a legrosszabbra gondolni?
DE: megfelelően kialakított kontrollált szuggesztiók segítségével A negatív transz átfordítható adaptív módosult tudati állapottá, amely módot nyújt a szorongás csökkentésére fájdalomcsökkentésre a testi és lelki jól-lét fokozására a szokásosnál mélyebb önvizsgálatra a rejtett erőforrások feltárására új nézőpontok, új lehetőségek, új viselkedésformák kipróbálására a támogatást nyújtó személyekkel való jobb összehangolódásra és kooperációra
A hipnoterápia rákbetegek gyógyításában való hatékonyságát megalapozó tényezők 1. A rákbetegség természete az immunrendszer kóros működése jellemzi kialakulásában a stressznek komoly szerepe van 2. A hipnózis bizonyított hatékonysága a stressz csökkentésében a jó közérzet fokozásában az immunfunkciók javításában
A rákosok hipnoterápiájának elemei 1. Stressz-csökkentés segítség a diagnózis okozta szorongás és depresszió csökkentésében deszenzitizáció a stressz-helyzetekre adekvátabb kommunikáció megtanítása hatékonyabb megküzdési stratégiák felfedezése segítség a mély relaxáció elérésében a plazma corticosteroid szint csökkenése (Hall 1983: a cortisol szint csökkenés nem függ a hipnábilitástól, csak a hipnotikus kapcsolattól)
A rákosok hipnoterápiájának elemei 2. A jó közérzet fokozása fájdalomcsökkentés, hányinger és hányás csökkentése a kezelés alatt pozitív várakozás kialakítása: remény pozitív emocionális állapotok átélése hipnózisban/autohipnózisban (ez stimulálhatja az immunfunkciókat is) én-erősítés pozitív életmódváltozás elősegítése (dohányzásról való leszokás, egészségesebb étkezési szokások kialakítása) a beteg aktuális kapcsolatainak javítása ideális szelf technika : segítség annak kiderítésében, hogy mit akar kezdeni az életével terminális fázisban: fájdalomcsökkentés és méltóságteljes szembenézés a halállal
A rákosok hipnoterápiájának elemei 3. Direkt immunoterápia: Simonton technika: szomatikus képzelet és relaxáció kombinációja spontán képzeleti képek felhasználása (nem mindig az immunfunkciókkal direkt kapcsolatban) ha a beteg saját gyógyító erőinek mozgósításaként éli meg, segít hipnózis és az effektív immunfunkciók vizualizálásának kombinációja főként erősen hipnábilisoknál
Hipnózis hatása az immunfunkciókra Ruzyla-Smith, Barabasz, Barabasz & Warner (1995) egészséges önkéntesek 3 csoportjánál: Hipnózis csoport 1 hétig naponta: képzeljen el egy erős immunreakciót Relaxáció: csökkent környezeti ingerléssel (vízben lebegve) Kontroll csoport: képzeljen el egy erős immunreakciót szuggesztió hipnózis nélkül Eredmény: A hipnózis csoportnál: magasabb B sejt szám magasabb CD4 + T lymphocyta szám magasabb NK sejt % mint a relaxációs és kontroll csoportnál (Hasonló eredmény Gruzelier, Smith, Nagy, Henderson, 2001)
A szuggesztiók célzott alkalmazásának lehetőségei rákbetegeknél Hipnózisban: legalább közepes hipnábilitású betegeknél Önhipnózisban: tünetek enyhítésére fájdalomcsökkentésre Szuggerált témájú álom kiváltásában: a hipnózistól idegenkedő, vagy nagyon gyengén hipnábilis betegeknél
Kritikus mozzanat a stresszel való megküzdésben: társas támogatás 1. Megnyugtatás, megbecsülés, érzelmi támogatás: hatására nő az önbecsülés 2. Információs támogatás: segítségnyújtás a problematikus helyzetek meghatározásában, megértésében és a velük való megküzdésben 3. Az összetartozás érzékeltetése: pozitív érzelmi állapotot indukál 4. Kézzelfogható (instrumentális) támogatás: fizikai jellegű problémák közvetlen megoldása
A társas támogatás és a testi- lelki egészség összefüggését számos kutatás bizonyítja: - preventív hatás - gyógyító hatás (összefoglalása: Berkman és mtsai, 2000, Kulcsár, 2005) A szoros, intim társas kapcsolatokban alapvető a folyamatos társas támogatás DE: Daganatos betegektől gyakran elfordul a környezetük: nem kapnak társas támogatást A hipnózis és főként a tartós terápiás kapcsolaton alapuló hipnoterápia, mivel rövid idő alatt szoros, intim kapcsolatot alakít ki, hatékony lehetőség a társas támogatás kommunikálására
Saját tapasztalataim alapján: új szemlélet A rák mint esély sajátos közéleti csalódás 58 éves koromban nagyapám (akire természetemben hasonlítok) hasonló csalódás után 59 évesen szívinfarktusban halt meg én 59 évesen nem szívinfarktust, hanem rákot kaptam, és ezzel mint erre ráébredtem egy esélyt
HISZEN a szakirodalom szerint A mai fejlett diagnosztikus és kezelési eljárások eredményeként
Mire adhat esélyt a rák? Saját élmény és hipnoterápiás tapasztalatok A traumatizáló negatív affektív hatások köztük transzgenerációs hatások korrigálására A befejezetlen ügyek rendezésére Az elrontott dolgok helyrehozatalára Kapcsolatok rendezésére Új életcél kitűzésére Az élet spirituális dimenziójának átélésére A lét végső kérdéseivel, a halállal való szembenézésre
A hipnózisban végzett pszichoterápia fázisai tapasztalataim szerint 1. Mit üzen a rákom? 2. Mit tehetek/mit tegyek magamért? Társas megerősítés: álomban és életben 3. Útkeresés: hogyan tovább? 4. Újjászületés (vagy halál)
Az újjászületés 3 trimesztere 1. Szembesülés a rákkal: a betegség üzenetének keresése társas támogatással 2. Aktív megküzdés: kontroll és énhatékonyság élmény 3. Új életcélok megtalálása
Továbblépés Tapasztalatom szerint a hipnoterápia okvetlenül jótékony hatású érzelmileg a betegek jólléte a mellékhatások csökkentése szempontjából DE EZ EGYELŐRE CSAK BENYOMÁS!!! Vajon bizonyítható-e ez tudományosan? Feltárható-e a hatás mechanizmusa? Milyen hatása van a túlélésre?
A bizonyításhoz prospektív randomizált kontrollált klinikai hatásvizsgálat szükséges Daganatos betegeknél a hipnoterápia jótékony hatásainak ellenőrzött vizsgálatára és e hatások felhasználására hazánkban eddig még nem történt kísérlet. Nemzetközi szinten is hiányzik az olyan jól kontrollált, randomizált prospektív hatásvizsgálat, amelyben a hipnoterápia túlélésre gyakorolt hatékonyságát önmagában, megfelelő kontrollcsoport alkalmazásával vizsgálták volna.
Induló randomizált kontrollált prospektív klinikai vizsgálatunk A kutatás témája: adjuváns hipnoterápia hatásvizsgálata közepes-magas rizikójú emlődaganatos betegek túlélésére, immunfunkcióira és életminőségére. A kutatás célja annak a hipotézisnek a vizsgálata, hogy a kemoterápiához társított hipnoterápia pozitív hatást fejt ki a közepes-magas kockázatú emlődaganatos betegek relapszusmentes túlélésére, immunfunkcióira, hangulatára, megküzdési kapacitására, és életminőségére. A vizsgálat elővizsgálati fázisa befejeződött, az ETT TUKEB engedély birtokában kezdődik a tényleges kutatás
A kutatásban együttműködő intézmények 1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pszichológiai Intézet, Affektív Pszichológiai Intézeti Központ és ELTE Magatartáspszichológiai Doktori Program, Budapest VI., Izabella u. 46. A kutatás vezetője: Dr. Bányai Éva, egyetemi tanár, koordináló vizsgálatvezető 2. Országos Onkológiai Intézet (OOI)"B" Belgyógyászati-Onkológiai Osztály és Klinikai Farmakológiai Osztály, Budapest XII., Ráth Gy. u. 7-9. A kutatás vezetője: Dr. med. habil. Láng István, Ph.D., D.Sc. onkológus főorvos, osztályvezető. 3. Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt., Szombathely Onkoradiológiai Osztály, Szombathely, Markusovszky L. u. 3. A kutatás vezetője: Dr. Csejtei András, PhD., osztályvezető főorvos 4. Semmelweis Egyetem (SE) Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Budapest VIII., Nagyvárad tér 4. A kutatás vezetője Dr. Falus András, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, igazgató
Várható eredmények A hipotézis bizonyítása A pozitív szuggesztiók használatának széleskörű elterjedése a daganatos betegek hazai gyógyításában
Klasszikus bizonyíték a támogató-kifejező csoportterápia hatékonyságára rákbetegeknél: kotrollált random prospektív hatásvizsgálat Spiegel, Bloom & Yalom (1981), Spiegel & Bloom (1983): áttétes mellrákos nőknél 1 éves kontrollált vizsgálat kiegészítő csoportterápia hetente kiegészítő csoportterápia önhipnózissal kombinálva hetente nincs kiegészítő terápia a kiegészítő terápiás csoportoknál alacsonyabb emocionális distressz, kevesebb maladaptív reakció a hipnoterápiás csoportnál emellett analgéziás hatás is Spiegel, Bloom, Kraemer, Gottheil (1989) 10 éves utánkövetés: szignifikáns különbség a túlélésben kontroll csoport átlagos túlélése 18,9 hónap kiegészítő csoportterápiás csoportok átlagos túlélése:36,6 hónap
KOMOLY ETIKAI PROBLÉMA: NEM ÁRTUNK-E ÍGY, AHELYETT, HOGY HASZNÁLNÁNK?
Fox kritikája (1998) A kontrollcsoport túlélési értékei Spiegelék kutatásában nem feleltek meg a SEER [Surveillance, Epidemiology, and End Results] nyilvántartás szerinti értékeknek Fox, B. A. (1998) A hypothesis about Spiegel et al s 1989 paper on psychosocial intervention and breast cancer survival. Psychooncology, 7:361-370.
Lehetséges magyarázat Pszichoszociális segítő hatást vizsgáló kutatásra toborzott betegek A kontroll csoportba kerülve kirekesztettnek érezhetik magukat A csoportterápiában részesülő kezelt és a nem részesülő kontroll csoport közötti különbség abból fakadhat, hogy a kontroll csoport értékei rosszabbak azoknál, akik semmilyen kutatásban sem vettek részt
A társas kirekesztés élettani hatása Eisenberger és mtsai (2003) fmri vizsgálata A k.sz.-ek számítógépes virtuális labdajátékot játszhattak Azt hitették el velük, hogy két másik játékossal játszanak (pedig valójában a számítógép volt a partnerük) 3 szakasz: 1. Csak figyelhették a játékot ( technikai okból nem játszhattak) 2. Ténylegesen játszottak 3. Már nem kaptak labdát ( partnerei kirekesztették ) A kirekesztéses helyzetben aktivitásfokozódás az ACC-ben, az inzulában és a jobboldali ventrális prefrontális kéregben A társas kirekesztés neurális hatásának két eleme, az ACC és az inzula megegyezik a fizikai fájdalom alatt aktiválódó neurális mintázat két meghatározó elemével
A kísérletileg manipulált társas kirekesztés negatív hatásainak bizonyítéka (Twenge és mtsai, 2002, 2003) Random besorolás alapján bejóslásos módszerrel, vagy azzal az információval, hogy társaik nem kívánnak velük egy csoportban dolgozni: a kirekesztést érzők gyakrabban választják a kockázatosabb és kevés esélyt adó nyereséget fele annyi egészségviselkedést választanak, mint a nem kirekesztettek ( bio desszertet, egészség-kérdőív kitöltését, ami után visszajelzést és tanácsadást kapnak, stb.) több halogató viselkedést mutatnak kevesebb jövő-orientációt mutatnak kevésbé érzik jelentéstelinek a dolgokat az emóciók (pozitív és negatív is!) átélésének mértéke alacsonyabb letargikus passzivitás RI-növekedés
NIL NOCERE? A PSZICHO- SZOCIÁLIS HATÁS BIZONYÍTÁSA?
ÚJTÍPUSÚ VIZSGÁLATI CSOPORT: A KONTROLL KONTROLLJA
KÉRDŐÍV A DAGANATOS BETEGEK TERÁPIÁJÁT KIEGÉSZÍTŐ ELJÁRÁSOKRÓL A világ számos országában alkalmaznak az orvosok által előírt kezelések kiegészítéseként különféle eljárásokat a daganatos betegségek gyógyulásának elősegítésére. Ha kutatás indulna hazánkban az ilyen módszerek hatásáról, és alkalma lenne ebben részt venni, milyen eljárásokhoz adná a beleegyezését, függetlenül attól, hogy az adott eljárást mennyire ismeri? Többet is megjelölhet. Válasza nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy bizonyítékokat gyűjtsünk a kiegészítő gyógymódok hatékonyságáról. Kérjük, minden eljárásnál jelölje X-szel, hogy beleegyezne-e, hogy résztvegyen egy ilyen eljárást alkalmazó kutatásban!
Hőterápia ELJÁRÁS A vizsgálati eljárásba BELEEGYEZNÉK NEM egyeznék bele Hipnózis-Hipnoterápia Ima Táplálék kiegészítők (pl. Avemar, Culevit, Aloe Vera, Béres csepp, antioxidánsok) Rendszeres naplóírás ( gyógyító írás módszere) Álomnapló-Álomelemzés Zene-Zeneterápia Jóga (meditációval, ill. nélküle) Önsegítő csoport Köszönjük, hogy válaszaival segítette a munkánkat!
Vizsgálati csoportok 1. Hipnoterápiával támogatott csoport az OOI-ben (50 fő) 2. Zenei összeállítással támogatott kontroll csoport az OOI-ben (50 fő) 3. Külön pszichológiai támogatást nem kapó kontroll csoport az OOI-ben, akik nem vállalják a hipnózisos és/vagy zenés támogatást vizsgáló kutatásban való részvételt (50 fő) 4. A kontroll kontrollja/1 : külön pszichológiai támogatásban nem részesülő kontroll csoport a szombathelyi ML Kórházban, akik vállalnák a hipnózisos és/vagy zenés támogatást vizsgáló kutatásban való részvételt (50 fő). 5. A kontroll kontrollja/2. : külön pszichológiai támogatásban nem részesülő kontroll csoport a szombathelyi ML Kórházban, akik nem vállalnák a hipnózisos és/vagy zenés támogatást vizsgáló kutatásban való részvételt (50 fő).
Országos Onkológiai Intézet Toborzás lelki hatások vizsgálatára: zene/hipnózis; Beleegyezők Random besorolás A kutatás áttekintése Elutasítók: kontroll Toborzás lelki jellemzők vizsgálatára Szombathelyi Kórház Onkológiai Osztálya kontroll kontrollja Toborzás lelki jellemzők vizsgálatára Beleegyezők Kérdőív: Elfogadná-e a hipnózist/zenét Elutasítók Beleegyező Elutasító Beleegyező Elutasító Hipnózist + figyelmet kap Zenét + figyelmet kap Figyelmet kap Figyelmet kap Figyelmet kap NK, AS, QOL, PIK NK, AS, QOL, PIK NK, AS, QOL, PIK Nincs adat NK, AS, QOL, PIK NK, AS, QOL, PIK Nincs adat fizikai állapot fizikai állapot fizikai állapot fizikai állapot fizikai állapot
A vizsgálat menete/1 1. A betegek felkérése a vizsgálatban való részvételre (mindegyik csoportnál): az őket kezelő egészségügyi intézményben, onkológusukkal való első találkozásuk alkalmával onkológiai szempontú kivizsgálásuk, műtétük és az onkoteam kezelésre vonatkozó döntése után 2. Szóbeli és írásbeli tájékoztatás, majd tájékoztatott beleegyezési nyilatkozat (mindegyik csoportnál) 3. Pszichológiai első interjú (mindegyik csoportnál): arcskála, fittségi skála, PIK, WHOQOL 1. felvétele (mindegyik csoportnál) kérdőív kitöltése a szombathelyi kontroll kontrollja csoport(ok)nál 4. Hipnózis iránti fogékonyság mérése (SKHS): csak az OOI-beli 1. és 2. csoportnál 5. Randomizáció: az OOI-beli 1. és 2. csoportnál
Stratifikációs szempontok a randomizációnál Hormon receptor státusz: ER és/vagy PR pozitivitás, versus ER és PR negativitás, mely a centrális laboratóriumi eredményen alapul. Menopauzális státusz: premenopauzális vagy posztmenopauzális perimenopauzális esetben a beteget premenopauzálisnak tekintjük. Hipnábilitás: gyengén hipnábilis (0-2 pontos a Stanford Klinikai Hipnózis Skálán ) erősen hipnábilis (3-5 pontos a Stanford Klinikai Hipnózis Skálán)
A vizsgálat menete/2 6. Kemoterápiás kezelés alatt: 1. és 2. csoportnál az OOI-ben: A kezelés végéig összesen 21-szer, csoportosan alkalmazott terápiás szuggesztiókat tartalmazó hipnózis/zenei összeállítás (kezelés alatt a kezelőben, ill. vérvételi héten külön helyiségben) a standarditás biztosítása érdekében fülhallgatón keresztül, MP3 lejátszóról NK mérés az 1., 13. és 25. héten Arcskála és fittségi skála minden találkozásnál PIK a 13. és 25. héten WHOQOL a 13. és 25. héten
6. Kemoterápiás kezelés alatt: 3. csoportnál az OOI-ben, 4. és 5. csoportnál Szombathelyen, NK mérés az 1., 13. és 25. héten Arcskála és fittségi skála minden találkozásnál PIK a 13. és 25. héten WHOQOL a 13. és 25. héten
7. Utánkövetés során az első 3 évben (mindegyik csoportnál): NK mérés a 12., 24. és 36. hónapban Arcskála a 12., 24. és 36. hónapban PIK a 12., 24. és 36. hónapban WHOQOL a 12., 24. és 36. hónapban 8. Záróinterjú (mindegyik csoportnál): A pszichológussal való utolsó találkozáskor, a 36. hónapban
A hipnoterápiás szuggesztiósor A terápia három szakaszában a terápiás ívnek megfelelően a szöveg egy adott szakasza eltérő. 1. Az 1. szakasz szuggesztiósorában (8 alkalommal) a gyógyító teammel való együttműködés, a kemoterápiás segítség elfogadása, erőfeltöltés, az érzelmek, az agresszió átélésének megengedése, felszabadítása dominál. 2. A 2. szakasz szuggesztiósorában (6 alkalom) a mell gyógyulását egy természeti kép metaforájával segítjük, majd a test és a betegség üzeneteinek megértését, a testtel való kommunikáció javítását célzó szuggesztiók következnek. 3. A 3. szakasz szuggesztiósorának (7 alkalom) témája a reszocializálás, jövőorientáltság: ekkor a betegség leküzdése utáni pozitív, harmonikus jövőkép felvázolása áll a szuggesztiók középpontjában.
A zenével támogatott csoport zenei összeállításai A zene egy általunk készített zenei összeállítás, amely 3 különféle tematikával rendelkezik, és követi a hipnózis terápiás ívét. A három szakaszban alkalmazott három zenei összeállítás hangulata és dinamikája hasonló a hipnoterápiás szuggesztiósor hangulatához és dinamikájához.
Vizsgált változók mindegyik vizsgálati csoportban: objektív mutatók 1. Betegségmentes és teljes túlélési idő 2. Élettani változók: cortisol-szint, vérkép, immunfunkciók: NK sejtszám és NK aktivitás, T sejtszám, NKT sejtszám 3. Mellékhatások: hányinger, szédülés, stb. 4. Súlyos mellékhatások 5. Relapszus 52
Vizsgált változók: szubjektív mutatók 4. Életminőség: WHOQOL (100 tételes WHO kérdőív), arc-skála, fittségi skála 5. A betegséggel való megküzdési stílus: Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív 6. Hipnózis iránti fogékonyság: Stanford Klinikai Skála (csak az 1. és 2. csoportnál) 53