2. A ξ valószín ségi változó s r ségfüggvénye a következ : c f(x) =

Hasonló dokumentumok
2. A ξ valószín ségi változó eloszlásfüggvénye a következ : x 4 81 F (x) = x 4 ha 3 < x 0 különben

0,9268. Valószín ségszámítás és matematikai statisztika NGB_MA001_3, NGB_MA002_3 zárthelyi dolgozat

Feladatok 2. zh-ra. 1. Eseményalgebra április Feladat. Az A és B eseményekr l tudjuk, hogy P (A) = 0, 6, P (B) = 0, 7 és

4.4. Egy úton hetente átlag 3 baleset történik. Mi a valószínűsége, hogy egy adott héten 2?

36 0,3. Mo.: 36 0,19. Mo.: 36 0,14. Mo.: 32 = 0, = 0, = 0, Mo.: 32 = 0,25

Valószín ségszámítás és statisztika

Valószín ségszámítás és statisztika

NEVEZETES FOLYTONOS ELOSZLÁSOK

Bodó Beáta - MATEMATIKA II 1

Normális eloszlás paramétereire vonatkozó próbák

Gyakorló feladatok a 2. dolgozathoz

Matematika A3 Valószínűségszámítás, 6. gyakorlat 2013/14. tavaszi félév

1. Hányféle sorrendben vonulhat ki a pályára egy focimeccsen a tizenegy kezdő játékos?

Véletlen jelenség: okok rendszere hozza létre - nem ismerhetjük mind, ezért sztochasztikus.

Abszolút folytonos valószín ségi változó (4. el adás)

Gyakorló feladatok. Az alábbi feladatokon kívül a félév szemináriumi anyagát is nézzék át. Jó munkát! Gaál László

( 1) i 2 i. megbízhatóságú a levont következtetése? A matematikai statisztika eszközeivel értékelje a kapott eredményeket!

1. Név:... Neptun Kód:... Feladat: Egy összeszerel½o üzemben 3 szalag van. Mindehárom szalagon ugyanazt

VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS. MSc. Órai Feladatok

3. Egy szabályos dobókockával háromszor dobunk egymás után. Legyen A az az esemény, hogy

vásárlót átlag 2 perc alatt intéz el (blokkolás, kártyaleolvasás), de ez az

Eseményalgebra. Esemény: minden amirl a kísérlet elvégzése során eldönthet egyértelmen hogy a kísérlet során bekövetkezett-e vagy sem.

Villamosmérnök A4 4. gyakorlat ( ) Várható érték, szórás, módusz

Való szí nű sé gi va ltózó, sű rű sé gfű ggvé ny, élószla sfű ggvé ny

Elméleti összefoglaló a Valószín ségszámítás kurzushoz

Gyakorló feladatok valószínűségszámításból végeredményekkel. a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli, a nehezebb feladatokat jelöli

e (t µ) 2 f (t) = 1 F (t) = 1 Normális eloszlás negyedik centrális momentuma:

Gazdasági matematika II. tanmenet

Elméleti összefoglaló a Sztochasztika alapjai kurzushoz

Valószín ségszámítás gyakorlat Földtudomány BsC

Házi feladatok. Valószín ségszámítás és statisztika programtervez informatikusoknak, 2015 sz

AGRÁRMÉRNÖK SZAK Alkalmazott matematika, II. félév Összefoglaló feladatok A síkban 16 db általános helyzetű pont hány egyenest határoz meg?

Valószín ségszámítás és statisztika Gyakorlat (Statisztika alapjai)

A valószínűségszámítás elemei

Gyakorlat. Szokol Patricia. September 24, 2018

Klasszikus valószínűségszámítás

Biostatisztika. Sz cs Gábor. 2018/19 tavaszi félév. Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet

Gazdasági matematika 2

Statisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1

Biometria az orvosi gyakorlatban. Számítógépes döntéstámogatás

Biometria gyakorló feladatok BsC hallgatók számára

Nemparaméteres próbák

Matematikai statisztika szorgalmi feladatok

Illeszkedésvizsgálat χ 2 -próbával

1. Hányféle sorrendben vonulhat ki a pályára egy focimeccsen a tizenegy kezdő játékos?

5. Egyszerre feldobunk egy-egy szabályos hat-, nyolc-, és tizenkét oldalú dobókockát.

3. gyakorlat. 1. Független események. Matematika A4 Vetier András kurzusa február 27.

Azaz 56 7 = 49 darab 8 jegyű szám készíthető a megadott számjegyekből.

a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli, a nehezebb feladatokat jelöli

Poisson-eloszlás Exponenciális és normális eloszlás (házi feladatok)

1. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.

Valószínűségszámítás összefoglaló

A sztochasztika alapjai. Szorgalmi feladatok tavaszi szemeszter

Tantárgy kódja Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 4 Összóraszám (elm+gyak) 2+2

Megoldások. ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4; 2, 3) normális eloszlású P (ξ

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

3. gyakorlat. 1. További feladatok feltételes valószínűségekkel. 2. Független események

Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása A csoport

A konfidencia intervallum képlete: x± t( α /2, df )

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA TANÍTÁSA

Matematika A3 Valószínűségszámítás, 5. gyakorlat 2013/14. tavaszi félév

Matematika A3 Valószínűségszámítás, 3. és 4. gyakorlat 2013/14. tavaszi félév

Biomatematika 2 Orvosi biometria

Valószínűség számítási feladatok és megoldásaik

Valószínűségszámítás feladatok

Közlemény. Biostatisztika és informatika alapjai. Alapsokaság és minta

Hipotézisvizsgálat R-ben

a. minden számjegy csak egyszer szerepelhet? b. egy számjegy többször is szerepelhet?

Valószín ségszámítás és statisztika Gyakorlat (Kétmintás próbák)

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

egyetemi jegyzet Meskó Balázs

Régebbi Matek M1 zh-k. sztochasztikus folyamatokkal kapcsolatos feladatai.

Megoldások MATEMATIKA II. VIZSGA (VK) NBT. NG. NMH. SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE (Kérjük, hogy a megfelelő szakot jelölje be!

Valószín ségszámítás gyakorlat Matematikai elemz szakirány

Matematika III. 4. A valószínűségi változó és jellemzői Prof. Dr. Závoti, József

Két diszkrét változó függetlenségének vizsgálata, illeszkedésvizsgálat

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

1. Két pályázat esetén a nyerési esélyeket vizsgálják. Mintát véve mindkét pályázat esetén az egyik. (b) Mit nevezünk másodfajú hibának?

Matematika A3 Valószínűségszámítás, 0. és 1. gyakorlat 2013/14. tavaszi félév

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Nevezetes diszkre t eloszlá sok

Negyedik A4 gyakorlat rövid megoldási útmutató

x, x R, x rögzített esetén esemény. : ( ) x Valószínűségi Változó: Feltételes valószínűség: Teljes valószínűség Tétele: Bayes Tétel:

Matematika III. 5. Nevezetes valószínűség-eloszlások Prof. Dr. Závoti, József

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Prof. Dr. Závoti József. Matematika III. 4. MA3-4 modul. A valószínűségi változó és jellemzői

egyenletesen, és c olyan színű golyót teszünk az urnába, amilyen színűt húztunk. Bizonyítsuk

A valószínűségszámítás elemei

Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat, megoldással,

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

1. Kombinatorikai bevezetés

Valószínűség számítás

Eredmények, megoldások

Populációbecslés és monitoring. Eloszlások és alapstatisztikák

2. Egy mértani sorozat második tagja 6, harmadik tagja 18. Adja meg a sorozat ötödik tagját!

Matematika B4 II. gyakorlat

Készítette: Fegyverneki Sándor

3. Egy fiókban 10 egyforma pár kesztyű van. Találomra kiveszünk négy darabot.

GVMST22GNC Statisztika II. Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet

Átírás:

1 Egy dobozban hat fehér golyó van Egy szabályos dobókockával dobunk, majd annyi piros golyót teszünk a dobozba, amennyit dobtunk Ezután véletlenszer en húzunk egy golyót a dobozból (a) Mi a valószín sége, hogy pirosat húzunk? (b) Feltéve, hogy fehéret húztunk, mi a valószín sége, hogy a kockával hatost dobtunk? (c) Mit értünk események függetlensége alatt? 2 A ξ valószín ségi változó s r ségfüggvénye a következ : c f(x) = x 2 ha 10 < x < 40 (a) Határozzuk meg a c paraméter értékét! (b) Határozzuk meg ξ várható értékét! (c) Van-e olyan binomiális eloszlású valószín ségi változó, melynek a várható értéke és a szórása egyenl? 3 Egy gyér forgalmú útszakaszon a 10 perc alatt áthaladó autók száma Poisson-eloszlással írható le Annak valószín sége, hogy 10 perc alatt egyetlen autót sem látunk ugyanakkora, mint annak a valószín sége, hogy kett t (a) Mi a valószín sége, hogy 15 perc alatt pontosan három autót látunk? (b) Mekkora az az id tartam, ami alatt kb 0,5 valószín séggel látunk autót? (c) Melyik diszkrét eloszlással áll közeli kapcsolatban a Poisson-eloszlás? Miért? 4 Egy normális eloszlású valószín ségi változó 0,8 valószín séggel vesz fel tíznél nagyobb, és 0,1 valószín séggel vesz fel nyolcnál kisebb értéket (a) Határozzuk meg a várható értékét és a szórását! (b) Egy normális eloszlású valószín ségi változó várható értéke 5, szórása 3 s r ségfüggvényét! Adjuk meg a 5 Egy színház egyik el adására 600 ingyenjegyet osztottak szét Tudjuk, hogy akinek van jegye, az a többiekt l függetlenül 0,75 valószín séggel megy el az el adásra (a) Mi a valószín sége annak, hogy a jeggyel rendelkez k legalább fele elmegy az el adásra, de legalább 150 hely üresen marad? (b) Melyik tételt lehetett használni? Miért? 6 A túrórudikat úgy csomagolják, hogy belülre a terméket nyert vagy pedig a nem nyert felirat kerül Ezeket a termékeket ötös csomagokba rakják, az egyes csomagokban így lehet 0, 1, 2, 3, 4 vagy 5 nyer Hatszáz esetben megvizsgálták, hogy hány nyer van a csomagban A kapott gyakoriságok: nyertes termékek száma 0 1 2 3 4 5 gyakoriság 181 225 147 36 9 2 (a) Modellezhet -e 95%-os szignikancia szinten az egy csomagban található nyer termékek száma olyan binomiális eloszlással, melynél p = 1/5? (b) Mit jelent az els fajú és mit a másodfajú hiba?

1 (a) A 40 és 50 év közötti n kön végzett mammográás vizsgálat módszerérél tudjuk, hogy a betegség jelenlétekor az esetek 10%-ában nem jelez betegséget, viszont az esetek 7%-ában akkor is betegséget jelez, ha az nincs jelen Tudjuk azt is, hogy az adott populációban a mellrák el fordulási aránya 0,8% Feltéve, hogy a teszt mellrákot jelez, mi a valószín - sége, hogy valóban ebben a betegségben szenved az illet? Hogyan változna a válasz, ha a betegség el fordulási aránya 8% vagy 80% lenne? (b) Mit értünk teljes eseményrendszer alatt? 2 A ξ valószín ségi változó s r ségfüggvénye f(x) = (a) c=? (b) D(ξ)=? (c) Melyek a s r ségfüggvény tulajdonságai? { c x 4 ha x > 1 3 Tegyük fel, hogy az év minden napján százszor elgurítunk egy dobókockát, és azt gyeljük, hogy naponta hány hatost dobunk Annak valószín sége, hogy 100 dobásból legalább 30 hatost kapunk kb 0,00067 Mi a valószín sége annak, hogy az évben (a) lesz olyan nap, amikor a hatosok száma legalább 30, (b) legalább négy ilyen nap lesz? (c) Melyik diszkrét eloszlással áll közeli kapcsolatban a Poisson-eloszlás? Miért? 4 A hét törpe a közeli gyémántbányába jár dolgozni Egymástól függetlenül, exponenciális eloszlású id alatt találnak egy gyémántot A keresésre fordított id várható értéke mindegyiküknél 2 óra (a) Mekkora annak a valószín sége, hogy 2 óra alatt egyikük sem talál gyémántot? (b) A munka kezdetén megbeszélik, hogy ha valamelyikük talál egy gyémántot, akkor a többiek nem keresgélnek tovább, hanem együtt hazamennek Mekkora annak a valószín sége, hogy 1 óra múlva még mindig dolgoznak? (c) Mit jelent az örökifjú tulajdonság (szavakkal és képlettel is)? 5 Egy alkalommal a 130 f s évfolyam számára kiírt cím el adást egy 80 f befogadására alkalmas terembe tették A hallgatók egymástól függetlenül 0,5 valószín séggel mennek el az órára (a) Mi a valószín sége, hogy egy alkalommal nem fér be minden megjelent a terembe? (b) Mi a valószín sége, hogy a félév során mindig minden megjelent befér a terembe? (c) Milyen eloszlású a megjelentek száma? Miért úgy számolt, ahogy? 6 A szem színének és az irányultságnak (balkezes vagy jobbkezes) az összefüggését kutatták A felmérés eredményei: irányultság balkezes jobbkezes kék 15 85 szem színe barna 20 80 (a) Elfogadható-e 95%-os szignikancia szinten az az állítás, hogy összefüggés van a szem színe és az irányultság között? (b) Mit jelent az els fajú a feladatban? Mennyi most ennek a valószín sége?

1 Egy pakli magyar kártyából 3 lapot húzunk (a) Mikor nagyobb annak a valószín sége, hogy húzunk pirosat: visszatevés nélkül húzunk? ha visszatevéssel, vagy ha (b) Adjunk példát a feladatban olyan teljes eseményrendszerre, melynek kett nél több tagja van! 2 A ξ valószín ségi változó eloszlásfüggvénye a következ : 0 ha x 0 x F (x) = 3 ha 0 < x 10 1000 1 ha x > 10 (a) Határozzuk meg ξ szórását! (b) P (5 < ξ < 18 4 < ξ)=? (c) Mik az eloszlásfügvény tulajdonságai? 3 Egy hivatalban a 10 perc alatt érkez ügyfelek száma Poisson-eloszlást követ Annak valószín - sége, hogy 10 perc alatt nem jön senki kb 0,1653 (a) Mi a valószín sége annak, hogy negyedóra alatt pontosan 3 ügyfél érkezik? (b) Mi a valószín sége annak, hogy a 10 perc alatt érkez ügyfelek száma a várható értékt l legfeljebb egy szórásnyival tér el? (c) Adjunk példát olyan Poisson-eloszlású valószín ségi változóra, melynek várható értéke és szórása egyenl! 4 Egy termék élettartama exponenciális eloszlással modellezhet A meggyelések szerint annak valószín sége, hogy az élettartam legalább 1 év éppen kétszer annyi, mint annak a valószín sége, hogy az élettartam legalább 2 év (a) Mi a valószín sége annak, hogy egy termék élettartama legalább 3 év? (b) Feltéve, hogy egy termék élettartama legalább 1 év, mi a valószín sége annak, hogy a harmadik évben megy tönkre? (c) Milyen tulajdonságai vannak a s r ségfüggvénynek? 5 Egy szabályos pénzérmét 2500-szor feldodunk (a) Adjuk meg azt a b számot, melyre a dobott fejek száma kb 0,95 valószín séggel legfeljebb b-vel tér el a várható értékt l! (b) Milyen eloszlású a dobott fejek száma? Miért számolt úgy, ahogy? 6 Egy termék méretér l tudjuk, hogy normális eloszlást követ Tíz esetben megvizsgáltuk a termék hosszát, a kapott eredmények (mm): 104,5 104,3 105,2 105,5 104,8 104,2 105,6 104,1 104,7 105,4 (a) Igaz-e 98%-os szignikanciaszinten, hogy termék hosszának várható értéke 105 mm? (b) Mit jelent a másodfajú hiba? Hogyan csökkenthet a valószín sége?

1 Egy szabályos dobókockával dobunk, majd egy szabályos pénzérmét annyiszor dobunk fel, ahányat a kockával dobtunk (a) Mi a valószín sége annak, hogy dobunk fejet? (b) Feltéve, hogy nem dobtunk fejet, mi a valószín sége, hogy a kockával kett t dobtunk? (c) Mit értünk teljes eseményrendszer alatt? 2 A ξ valószín ségi változó eloszlásfüggvénye a következ : { 1 216 F (x) = x 3 ha 6 < x (a) Határozzuk meg ξ várható értékét! (b) Határozzuk meg ξ szórását! (c) Melyek a s r ségfüggvény legfontosabb tulajdonságai? 3 A Kis Kii pékség által készített túrós táskákban a mazsolák száma Poisson-eloszlással modellezhet Meggyelésünk szerint átlagosan 4 mazsola van egy termékben (a) Vásárolunk egy túrós táskát Mi a valószín sége annak, hogy legalább három mazsola van benne? (b) Vásárolunk három darabot Mi a valószín sége annak, hogy mindegyikben van mazsola? (c) Van-e olyan Poisson-eloszlású valószín ségi változó, amelynél nulla annak a valószín sége, hogy egyenl a saját várható értékével? 4 Egy konzerv tölt tömege normális eloszlású valószín ségi változó 25 dkg várható értékkel (a) A termékek 97%-ának tölt tömege 23 és 27 dkg közé esik Határozzuk meg a szórást! (b) Ha a szórás 15 g lenne, akkor mekkora hányaduk esne 23 és 27 dkg közé? (c) Adjuk meg egy olyan normális eloszlású valószín ségi változó s r ségfüggvényét, ahol a várható érték kisebb a szórásnál! 5 A sokéves tapasztalat szerint a zárthelyire az évfolyam átlagosan 70%-a jön el Egy alkalommal 250 hallgatót osztanak be 200 helyre (a) Mi a valószín sége, hogy minden megjelentnek jut hely? (b) Melyik tételt lehetett használni? Miért? 6 A 3 feladatban szerepl pékségnél a kakaós csigák tömegét vizsgáltuk, feltételezve, hogy az normális eloszlást követ Tizenkét esetben megmértük a termék tömegét, a kapott eredmények (g): 143 156 144 148 161 154 139 152 155 153 147 156 (a) Igaz-e 98%-os szignikanciaszinten, hogy a tömeg várható értéke 150 g? (b) Miért nem lehet nulla az els fajú hiba valószín sége?

1 Egy dobozban 10 alkatrész van, ezekb l 3 hibás Hármat kiveszünk (a) Mikor nagyobb annak a valószín sége, hogy több hibátlant húzunk, mint hibásat: ha visszatevéssel vagy ha visszatevés nélkül húzunk? (b) Van-e olyan binomiális eloszlású valószín ségi változó, melynek a várható értéke 10, szórása pedig 4? 2 A ξ valószín ségi változó s r ségfüggvénye a következ : c f(x) = x 2 ha 2 < x < 10 (a) Határozzuk meg a c paraméter értékét! (b) Határozzuk meg ξ várható értékét! (x 3) 2 (c) Egy valószín ségi változó s r ségfüggvénye f(x) = 1 2 2π e 8 Mennyi a várható értéke és a szórása? 3 Egy újságosnál a 2 perc alatt érkez vev k száma Poisson-eloszlást követ, 1,8 várható értékkel (a) Mi a valószín sége, hogy 5 perc alatt pontosan hat vev érkezik? (b) Mi a valószín sége, hogy a két perc alatt érkez vev k száma egy szórásnyinál kevesebbel tér el a várható értékt l? (c) Milyen esetekben használhatunk Poisson-eloszlást? 4 Egy fénycs élettartama exponenciális eloszlású valószín ségi változó A tapasztalat szerint az ilyen típusú fénycsövek 50%-a éri el a 3000 óra élettartamot (a) Mi a valószín sége, hogy egy fénycs legalább 4000 óráig m ködik? (b) Egy fénycs már 2300 órája m ködik Mi a valószín sége, hogy a következ 1000 órában tönkremegy? (c) Határozzuk meg a fenti valószín ségi változó szórását! 5 Egy tömegkiszolgáló rendszerbe reggel 8-tól jönnek az igények Az igények beérkezése között eltelt id exponenciális eloszlású 3 perc várható értékkel Mi a valószín sége annak, hogy (a) a 100 igény tizenegy el tt megérkezik? (b) a 100 igény 12 és fél egy között érkezik meg? (c) Melyik tételt lehetett használni és miért? 6 Egy kávéautomata által kiadott ital mennyisége normális eloszlást követl Tíz esetben megvizsgáltuk a kiadott mennyiséget, a kapott eredmények (dl): 1,52 1,43 1,59 1,62 1,47 1,66 1,54 1,52 1,55 1,49 (a) Igaz-e 95%-os szignikanciaszinten, hogy a kiadott mennyiség várható értéke 1,5 dl? (b) El fordulhat-e, hogy egy hipotézist 98%-os szignikancia szinten elutasítunk, de 95%-os szignikancia szinten elfogadunk? Miért?

1 Egy dobozban 20 fehér golyó van Egy szabályos dobókockával dobunk, majd a következ t tesszük: ha a dobott szám 1,2 vagy 3, akkor tíz golyót cserélünk ki pirosra; ha a dobott szám 4 vagy 5, akkor hat golyót cserélünk pirosra; ha a dobott szám 6, akkor tizenkét golyót cserélünk pirosra Ezután véletlenszer en húzunk egy golyót a dobozból (a) Mi a valószín sége annak, hogy pirosat húzunk? (b) Feltéve, hogy pirosat húztunk, mi a valószín sége, hogy hatost dobtunk? (c) Adjunk a feladatból példát teljes eseményrendszerre! 2 A ξ valószín ségi változó eloszlásfüggvénye a következ : { 1 64 F (x) = x 3 ha 4 < x (a) Határozzuk meg ξ várható értékét! (b) Határozzuk meg a P ( 2 < ξ < 10 8 < ξ) valószín séget! (c) Sorolja fel az eloszlásfüggvény tulajdonságait! 3 Az oroszlánoknál állítólag csak átlagosan minden tizedik vadászat jár sikerrel Tételezzük fel, hogy a próbálkozások egymástól függetlenek (a) Mi a valószín sége, hogy még a 15 próbálkozás sem hoz eredményt? (b) Mi a valószín sége, hogy a szükséges kísérletek száma kevesebb, mint a várható érték? (c) Leó addig próbálkozik, amíg sikerrel nem jár legvalószín bb értéke? Mennyi a szükséges kísérletek számának 4 Barátn nk telefonbeszélgetéseinek hossza exponenciális eloszlású valószín ségi változó A tapasztalat szerint a beszélgetéseinek 50%-a legalább 8 percig tart (a) Mi a valószín sége, hogy egy beszélgetés legalább 10 percig tart? (b) Feltéve, hogy a beszélgetés hossza eléri az 6 percet, mi a valószín sége, hogy a következ két percben befejez dik? (c) Adjunk példát olyan exponenciális eloszlású valószín ségi változóra, ahol a szórás pontosan kétszerese a várható értéknek! 5 Egy kávéautomata által kiadott egy adagnyi kávéban a csótányok száma Poisson-eloszlással modellezhet, egy pohár italba átlagosan 0,4 csótány jut (a) Egy teljes tanév (14+7+14+7 hét) során minden egyes munkanapon vásárolunk egy pohár kávét (tételezzük fel, hogy minden héten pontosan öt munkanap van) Mi a valószín sége, hogy az így szerzett csótányok teljes száma 70 és 90 közé esik? (b) Melyik tételt lehetett használni? A feladatsor melyik feladatában használjuk még fel ezt a tételt? 6 Egy termék mérete normális eloszlást követ, a szórás σ = 4,2 mm Tíz esetben megvizsgáltuk a termék hosszát, a kapott eredmények (mm): 204,5 204,3 205,2 205,5 204,8 204,2 205,6 204,1 204,7 205,4 (a) Igaz-e 98%-os szignikanciaszinten, hogy termék hosszának várható értéke 205 mm? (b) Mi a valószín sége annak (még a vétel el tt), hogy a fenti hipotézis igaz, és el is fogadjuk azt?

1 Az {1, 2,, 9} számok közül véletlenszer en választunk kétszer (a) Tegyük fel, hogy visszatevéssel választunk Mi a valószín sége, hogy a számok szorzata hárommal osztható? (b) Mi a válasz akkor, ha visszatevés nélkül választunk? (c) Legyen ξ az els választott szám Mennyi a várható értéke és a szórása? 2 A ξ valószín ségi változó eloszlásfüggvénye a következ : { 1 64 F (x) = x 6 ha 2 < x (a) Határozzuk meg ξ várható értékét! (b) Határozzuk meg a P (4 < ξ 4 < ξ < 8) valószín séget! (c) Adjunk példát olyan valószín ségi változóra, melynek várható értéke kétszer akkora, mint a szórása! 3 Egy irodaházban 2000 telefon van, amelyek egymástól függetlenül naponta 0,0015 valószín séggel romlanak el Az elromlott készülékeket másnapra mindig megjavítják (a) Mi a valószín sége annak, hogy egy napon pontosan annyi telefon romlik el, amennyi az egy napon elromlott telefonok számának várható értéke? (b) Mi a valószín sége annak, hogy egy napon legalább kett telefon romlik el? (c) Milyen kapcsolat van a binomiális eloszlás és a Poisson-eloszlás között? 4 A 100 g névleges tömeg Riska csoki tényleges tömege normális eloszlású valószín ségi változó 100 g várható értékkel (a) Tudjuk, hogy a csokik 95%-ának tömege 97 és 103 g közé esik Határozzuk meg a szórást! (b) Az új gyártósorról tudjuk, hogy az eddigi szórás felével dolgozik Ekkor a termékek hány %-ának tömege esik 97 és 103 g közé? (c) Adjuk meg annak a normális eloszlású valószín ségi változónak a s r ségfüggvényét, melynek várható értéke 23, szórása pedig 3! 5 Egy céltáblára lövünk, a találat valószín sége minden esetben (függetlenül az el zményekt l) 0,55 Összesen 200 lövést adunk le (a) Mi a valószín sége annak, hogy legalább a lövések fele, de legfeljebb 60%-a talál? (b) Mi a válasz akkor, ha a 1000 lövést adunk le? (c) Melyik tételt lehetett használni? Miért? 6 Egy gyártósornál rendszeresen 5 elem mintát vesznek a termékekb l Egy hét alatt ötszáz mintát vettek A mintákban talált selejtek gyakorisága az alábbi volt: selejtek száma 0 1 2 3 4 5 gyakoriság 170 180 120 20 8 2 (a) Modellezhet -e a mintában lev selejtek száma olyan binomiális eloszlással, melynek várható értéke a fentiekb l számolt átlag? (b) Milyen eloszlással közelíthet a χ 2 eloszlás, ha a szabadsági fok nagyon nagy?

1 Egy boltos három helyr l kap árut Az els t l a készlet 30%-át, a másodiktól a 45%-át, a harmadiktól a többit szerzi be Az els nél a termékek átlagosan 5%-a hibás, a másik kett nél ez az arány csak 2% Véletlenszer en választunk egy terméket (a) Mi a valószín sége, hogy nem hibás? (b) Feltéve, hogy hibás, mi a valószín sége, hogy az els beszállítótól való? (c) Mit értünk események függetlensége alatt? 2 A ξ valószín ségi változó eloszlásfüggvénye a következ : F (x) = 1 1000 x 3 ha 10 < x (a) Határozzuk meg ξ várható értékét! (b) Határozzuk meg ξ szórását! (c) Van-e olyan binomiális eloszlású valószín ségi változó, melynek a várható értéke kevesebb, mint a szórása? 3 Egy gyér forgalmú útkeresztez désben a 10 perc alatt látott autók száma Poisson-eloszlással írható le Annak valószín sége, hogy 10 perc alatt egyetlen autót sem látunk kb 0,05 (a) Mi a valószín sége, hogy10 perc alatt pontosan három autót látunk? (b) Mi a valószín sége, hogy 6 perc alatt legalább kett autót látunk? (c) Melyik diszkrét eloszlással áll közeli kapcsolatban a Poisson-eloszlás? Miért? 4 Egy normális eloszlású valószín ségi változó 0,6 valószín séggel vesz fel tíznél nagyobb, és 0,2 valószín séggel vesz fel nyolcnál kisebb értéket (a) Határozzuk meg a várható értékét és a szórását! (b) Egy normális eloszlású valószín ségi változó várható értéke 20, szórása 4 Adjuk meg a s r ségfüggvényét! 5 Az egy túrós táskában található mazsolák száma Poisson-eloszlással modellezhet Egy túrós táskában átlagosan 5 mazsola van 100 napon keresztül minden nap vásárolunk egy túrós táskát és rendeltetésszer en el is fogyasztjuk azt (a) Mi a valószín sége annak, hogy legalább 480 mazsolát fogyasztunk el? (b) Melyik tételt lehetett használni? Miért? 6 A színvakság és a nem összefüggését kutatták A felmérés eredményei: nem színvakság színvak nem színvak fér 36 964 n 19 981 (a) Elfogadható-e 95%-os szignikancia szinten az az állítás, hogy összefüggés van a színvakság és a nem között? (b) Mit jelent az els fajú hiba? Mennyi most ennek a valószín sége?