Delfi Koronája Alapítványi Gimnázium és Szakképzı Iskola 2 0 1 0. j ú l i u s F e n n t a r t ó a Delfi Koronája Oktatási és Kulturális Alapítvány Szeged 1/196
Tartalomjegyzék Az intézmény fı jellemzıi... 3 Az iskola nevelési programja... 4 1. Az iskolában folyó nevelı- és oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 6 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 7 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység... 9 5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program... 9 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı feladatok... 10 7. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggı tevékenységünk... 11 8. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek... 11 9. A szülı, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei... 12 10. Környezeti nevelési program... 13 11. Fogyasztóvédelmi program... 20 12. Egészségnevelési program... 23 13. Konstruktív konfliktuskezelés... 28 14. Társadalmi bőnmegelızés, áldozattá válás elkerülése... 28 15. A XXI. századnak megfelelı természettudományos ismeretek... 30 16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke... 31 Helyi tanterv... 65 1. Képzési forma és általános követelmények... 65 2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelezı és választott tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az elıírt tananyagok és követelmények... 65 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 147 4. A magasabb évfolyamra lépés feltételei... 148 5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 148 6. A középszintő szóbeli érettségi vizsga témakörei... 150 Szakmai Program... 154 Záró rendelkezések... 195 A pedagógiai program véleményezése, elfogadása és jóváhagyása... 196 2/196
AZ INTÉZMÉNY Fİ JELLEMZİI Neve: Delfi Koronája Alapítványi Gimnázium és Szakképzı Iskola Székhelye: 6640 Csongrád, Kossuth tér 1. Fenntartója: DELFI KORONÁJA Oktatási és Kulturális Alapítvány (6723 Szeged, Római krt. 35. I/5.) Az iskola földrajzi mőködési területe: országos beiskolázású. Jelenlegi profilja: Az általános mőveltséget megalapozó nevelı- oktató tevékenység, iskolarendszerő felnıttoktatás esti munkarendje szerint. Szakképzés, az alapító okiratban feltüntetett szakmákban, iskolarendszerő felnıttoktatás esti munkarendje szerint. Az iskola pedagógiai tevékenységét bérelt helységekben folytatja. Az iskola képzési célja Élethosszig tartó tanulás Iskolánk az élethosszig tartó tanulás feltételét teremti meg azzal, hogy lehetıséget biztosít a tankötelezettségen túli korosztályok számára az érettségi vizsgára és a szakmai vizsgára való felkészülésre az esti oktatás munkarendje szerint folytatott felnıttoktatás megszervezésével. 3/196
AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az iskolában folyó nevelı- és oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Intézményünk nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Nevelı-oktató munkánk során biztosítjuk az ismeretek, a vallási, illetve a világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Iskolánkban az iskolai nevelés-oktatás nyelve a magyar. Magas színvonalú, egyedi elemekkel bıvített elméleti képzés Feladatunk, hogy széles és elmélyült alapozó és szakmai képzést folytassunk. Arra kell felkészítenünk tanulóinkat, hogy képesek legyenek életük során akár többször is pályát módosítani, új szakmai információkat befogadni. Ez csak széles és elmélyült alapozó és szakmai képzéssel lehetséges, amelynek során a diákok megtanulják az önálló tanulás alapjait, megbízható és sokirányú mőveltséget szereznek. A nevelı-oktató munka céljai Egyre inkább megfogalmazódik az iskolákkal szemben az igény, hogy tevékenységük fókuszába a kompetencia fejlesztést helyezzék, ezért az ismeretek átadásán túlmenıen a képességek fejlesztésére is törekszünk. Célunk humánus értékekkel, általános mőveltséggel rendelkezı és ezek átadására is képes, testileg és lelkileg egészséges, emberi kapcsolatokban gazdag, demokratikus elveket valló, cselekvı állampolgárrá nevelni a tanulókat. A legfontosabb célkitőzésünk az általános és széles kitekintéső szakmai alapmőveltség biztosítása minden tanulónk számára, az egyetemes emberi és nemzeti értékeket fontosnak tartó személyiség alakítása. A nevelı-oktató munka feladatai Kitőzött céljaink eléréséhez szükséges, hogy: Harmonikus tanár-diák viszonyt alakítsunk ki - a házirendben is megerısített tanulói jogok tanári betartásával - empatikus, toleráns, de következetes és színvonalas tanári munkával és magatartással A nevelıtestület pedagógiai és szakmai kultúráját folyamatosan fejlesszük - belsı és külsı továbbképzésekkel - bemutató órákkal - önképzéssel 4/196
Nevelı-oktató munkánk során kiemelten fontosnak tartjuk Az általános emberi értékek közvetítését, elsısorban a humanizmust, a hazaszeretetet, a nyitottságot, a toleranciát (a környezet, más népek, etnikumok, kultúrák és szokások iránt). A személyiség minél teljesebb kibontakoztatását az önismeret, az önkritika kialakításával, fejlesztésével, az önállóság, önfejlesztés képességének kialakításával, az önmagukért és másokért való felelısség kialakításával, a szépség, az esztétikum iránti fogékonyság kialakításával. Nemzeti értékeink, hagyományaink megismertetését, iskolánk hagyományainak ápolását. A nevelı-oktató munka eszközei, eljárásai Az iskola oktatási-nevelési programjának céljai, megfogalmazott elvárásai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott és a célok megvalósítására alkalmas eszközök és módszerek használatával valósíthatók meg. Fontosnak tartjuk az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatását. A tanulásmódszertan nem a hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy, hanem inkább intenzív képességfejlesztı tréning. Célkitőzései a tanulás tanítása, képességfejlesztés, a tanuláshoz való viszony formálása, személyiségépítés, hatékony tanulási szokások kialakítása. A tanulásmódszertan tanításából akkor származik igazi haszon, ha az egyes szaktárgyak tanulásánál a tanulók valóban hasznosítani tudják az elsajátítottakat. E célunk megvalósításának érdekében pedagógusaink folyamatos továbbképzéseken vesznek részt, melynek során tréningszerően sajátítják el a leghatékonyabb módszereket (projekt-módszer, kooperatív módszer), amelyeket alkalmazni tudnak majd szaktárgyuk oktatásában. Kiemelten kezeljük a komplex személyiségfejlesztés, amelyben fontos szerepet kap az önismeret, a reális önértékelés, az önbizalom erısítése, az erkölcsi és esztétikai érzékenység kialakítása. A személyiségfejlesztésben meghatározó az iskola arculata, hagyományai, belsı környezete és légköre. Ennek érdekében törekszünk olyan feltételek, tevékenységek biztosítására, amelyek elısegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklıdésüknek megfelelı területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismeretüket. A tanórán az érzelmekre és a kíváncsiságra hatva minél több tevékenység szépségére kell felhívnunk a tanulók figyelmét, hogy a munka iránti pozitív attitődjük kialakuljon, és megértsék, hogy a munka önmegvalósítás és örömforrás is lehet. 5/196
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Célunk, hogy tanulóink a különbözı szintő adottságaikkal, az eltérı mértékő fejlıdésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklıdési körüket érintı) tevékenységükkel összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy személyiségzavarokat és torzulásokat felismerve hozzásegítsük tanulóinkat a probléma kezeléséhez. Olyan iskolai életrendet, légkört teremtünk, amely az iskolai közösség mindennapi életében elısegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítıkészségének elınyeit, hiányuk káros következményeit. Felismerı tevékenység, megelızés Az általános személyiségvédelem és fejlesztés; a személyiség mindenoldalú, egészséges fejlıdésének szolgálata, - a tanulók készségének, képességének, igényeinek felmérése, - zavarfelismerés, - preventív védelem, megelızés, Támogató tevékenység a) Az értelem kimővelése területén elvégzendı feladatok: - a megismerési vágy, az érdeklıdés, a különbségképzési és kapcsolási késztetés fejlesztése, - tapasztalati és értelmezı tanulás elsajátíttatása, - a tanulási teljesítményvágy optimalizálása: tanulási kötelességtudás, tanulási igényszint fejlesztése, - kognitív képességek fejlesztése (mőveletek, megismerés, kommunikáció, gondolkodás, tanulás). b) A segítı életmódra nevelés területén elvégzendı feladatok: - a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, - a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítı együttmőködés változatos formáival, - egyéni szociális értékrend fejlesztése: olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elısegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítıkészségének elınyeit. c) Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendı feladatok: - a mintaszerően egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal, d) Egyéni szociális értékrend fejlesztése: - A szociális hajlamok (kötıdés, rangsorképzés, csoportképzés, birtoklás, párképzés és szexualitás, családi lét és utódnevelés) öröklött motívumok - mőködésük és szerepük a tudattalan és szándéktalan döntésben, viselkedésben nyilvánul meg. 6/196
e) Személyes képességek fejlesztése: - Önkiszolgálási képességek fejlesztése: Kondicionálási és a koordinációs képességek fejlesztése, karbantartása, - Önellátási képesség: Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelıen - Önkifejezési képességek: Az önkifejezés megfelelıen gazdag és igényes tárházának bemutatása, gyakorlása, tudatosítása (elıadói képesség, szövegalkotó, versíró és mőértelmezı képesség, befogadó képesség, improvizációs képesség, vizuális önkifejezı képesség stb.). - Önvédelmi képességek: Identitásvédı képesség: a lelki egészség fontos feltétele. Az iskola feladata a realitásoknak, a mélyebb, igazabb értékeknek, távlatibb érdekeknek megfelelı viselkedésformák erısítése. - Önfejlesztı képesség A tehetség kibontakoztatásának segítése a személyiség fejlesztése érdekében. Szituációk, helyzetek, elıadások, beszélgetések szervezése, amelynek során a tanulók felfedezhetik ígéretes öröklött adottságaikat, így meggyızıdhetnek arról mi iránt van hajlamuk, rátermettségük. - Az alkotóképesség fejlesztése: A tág értelemben vett alkotóképesség, a kreativitás, lehetıvé teszi, hogy tudatosabban tervezzük meg az alkotóképesség fejlesztésének feladatait, hogy feldúsítsuk az alkotóképességet fejlesztı tevékenységeket. Fel kell tárni az alkotó tevékenységre alkalmas tantárgyi tartalmakat, ki kell egészíteni azokat a nemzetközi és hazai tapasztalatok tartalmaival. A feladatok olyan jellegő megtervezése, hogy azok egyre komplexebbé váljanak az alkotóképesség fejlıdésének érdekében. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fı területei a tanórai foglalkozások: szaktárgyi órák, osztályfınöki órák Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: - ismerje meg a társas együttélés alapvetı szabályait, melyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, - ismerje fel, hogy a konfliktusok kialakulása természetes, a megoldás módszerén, megközelítésén van a hangsúly, 7/196
- ismerje meg nemzetünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, az Európai Unió egyes nemzeteinek sajátos kultúráját, - sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, - legyen nyitott, megértı a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, - váljon érzékennyé környezete állapota iránt, - kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megırzésébe, gyarapításába, - életmódjában a természet tisztelete, a felelısség, a környezeti károk megelızésére törekvés váljon meghatározóvá, - szerezzen személyes tapasztalatokat az együttmőködés, a konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanórai foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: - segítse a tanulók kezdeményezéseit, - ösztönözzön a szőkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, - irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, - fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, - fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítıkész magatartást, - a változatos munkaformák (projektmódszer, kiscsoportos munka) erısítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelısség érzését. Tanórán kívüli tevékenységek Az iskolai hagyományok ırzése és ápolása: Iskolai hagyományaink felkutatása, ırzése, ápolása és továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési elgondolásainkba. A hagyományok ápolásának alapvetı célja, hogy diákjaink ne csak racionálisan, hanem érzelmileg is kötıdjenek iskolánkhoz. A kötıdést szeretnénk a jövıben kiterjeszteni a nálunk végzett diákjainkkal történı kapcsolattartásra. A hagyományok ırzése egy sajátos, speciális arculatot biztosít az iskolának, s segít megkülönböztetni intézményünket a többi, hasonló képzést nyújtó iskolától. 8/196
4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység A címben jelzett feladatok megvalósítása a lehetıségek, az alkalmak, a technikák és az eszközök széles tárházát ölelik fel. A nevelıtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. A tanuló a belépés feltételét, a képességek és ismeretek meghatározott szintjét magával hozta a családból és az általános iskolából, ám a képességek tudatosabb kiaknázása a középiskolában történhet. A képességfejlesztés, tehetséggondozás meghatározó területe a kiscsoportos foglalkozás (osztálybontás). Az alsóbb évfolyamokon ez a felzárkóztatás feltétele is. A felsıbb évfolyamokban a továbbtanulni szándékozók csoportjának létrehozása tág lehetıséget biztosít a tanuló és szaktanár számára az elmélyültebb tananyag feldolgozására. Cél: az egyéni felelısség kialakítása a tanulásban; belsı lendület-megszerzés akadályainak és lehetıségeinek tudatosítása; a tanulás és élet perspektíváinak felismertetése; a szóbeli és az írásbeli kifejezıképesség árnyaltabbá válása; a szövegértés és a szövegfelfogás mértékének fokozódása; a tanulási módszerek, tanulási technikák, technológiák elsajátítása. Értékközvetítés A továbbtanulásra való felkészítés mellett a munkavégzéshez szükséges szakmai alapok biztosítására és korszerő általános mőveltség nyújtására törekszik az iskola. Különbözı lehetıségeket kínálunk az iskolán kívüli és az iskolai munkában az értékközvetítésre: - múzeum, színház- és mozilátogatás - tanulmányi versenyek - iskolai rendezvények Fontosnak tartjuk, hogy a felnıttoktatásban kiemelkedı tanulmányi eredményt elérı tanulók is elismerésben, dicséretben részesüljenek. 5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program Tanév elején tantárgyi felmérésekkel térképezzük fel a helyzetet, a rászorulókat korrepetálással segítjük. Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanulónak a tanulási folyamatban egyáltalán nincs sikerélménye. Célunk, hogy a tanulási kudarcot a minimumra csökkentsük, illetve megelızzük. Elsı lépésként a kudarc okát keressük, majd a következı lépésben ennek okát próbáljuk megszüntetni. Okok lehetnek: - magatartási zavarok, - túlzott elvárások. 9/196
A tanulási kudarcok gyakori oka, ha az értékelés negatívan motivál, csak a hibákat, hiányosságokat tárja fel. Célszerőbb a tanulók teljesítményének pozitív vonásait hangsúlyozni, olyan tanulási módszereket bemutatni, amelyekkel még jobban el lehet sajátítani a tananyagot. Külön kell szólni azokról a tanulókról, akik valamilyen rendellenesség miatt nem tudnak megfelelni a követelményeknek (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia). Ha nem korrigálható rendellenességben szenved, élünk a jogszabály adta lehetıségekkel, és szakvélemény alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl mentesítjük az értékelés és minısítés alól, illetve a számonkérés módját a tanulóhoz igazítjuk. Egyik leghatékonyabb módszere a tanulási kudarc elkerülésének a differenciált tanulói munkáltatás. Eszközei: - differenciált feladatok, - egyéni haladási tempó, - egyéni motiválás, - sikerélmény biztosítása, - a meglévı képességekre való támaszkodás, - tanulás-módszertani segítség. A felzárkóztató program eredményességének értékelése több szinten valósul meg (diákok, szaktanárok és az iskolavezetés szintjén). 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı feladatok Feltételezésünk, hogy iskolánk tanulóinak jelentıs része hátrányos helyzető lesz. Ez szükségessé teszi, hogy az iskola és a tanuló mellett álló család együttmőködjék. Fontosnak tartjuk még a felnıttoktatás keretei között is a gyermek- és ifjúságvédelmet. Az iskola ifjúságvédelmi felelısi feladatait az intézmény igazgatóhelyettese látja el. Célunk mindenképpen az, hogy mire tanítványaink befejezik a nálunk megkezdett tanulmányaikat, a tárgyi tudáson kívül ismerjék meg a konstruktív életvezetés alapjait is. Beilleszkedésük a munka világába zökkenımentesen történhessen meg. Arra törekszünk, hogy iskolánk elsısorban nevelı iskola legyen, melyben minden tanárunk és dolgozónk aktívan közremőködik. A veszélyeztetettség lehetséges okai: - családi háttér (bőnözı, szenvedélybeteg, illetve beteg szülık), - környezeti okok (baráti kör), - egészségügyi okok (szenvedélybetegségek: alkohol, drog, illetve mentális betegségek. Fontos az osztályfınök és a szaktanárok kölcsönös folyamatos együttmőködése. Szükség esetén az iskola felveszi és tartja a kapcsolatot 10/196
- az illetékes önkormányzatokkal, - a rendırséggel. Célunk a pozitív gondolkodás kialakítása. A prevenciós tevékenység részben tanórai keretben, részben megelızı programok keretében folyik az alábbi kiemelt témákban: - egészséges életmód, - szenvedélybetegségek, - mentálhigiénés önnevelés, - bőnmegelızés, - környezetvédelem. A prevenciós tevékenység keretei: - osztályfınöki órák tantervi anyaga részben meghívott külsı elıadókkal. Fontos feladatunk a fentiek további bıvítése. Kiemelten kezelt témák a szenvedélybetegségek: - a dohányzás, - az alkoholfogyasztás, - és a drogfogyasztás. Ezek megelızésére nagy hangsúlyt fektetünk. A nevelıtestület tagjai rendszeresen részt vesznek a témába vágó különbözı továbbképzéseken. 7. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggı tevékenységünk Az utóbbi években változáson ment keresztül a család beállítottsága a tanuló iskolai magatartásával, valamint az iskolával mint mőveltségközvetítı intézménnyel szemben. Meg kell határozni az iskola társadalmi kulturális paramétereit, hogy a hátrányokat enyhíteni tudjuk. Jelentıs azoknak a tanulóknak a száma, akik rosszul szocializálódtak, illetve az igényszintjük elmarad az elvárható átlagtól. Ezért a hátrányos helyzet nem torzulás, hanem adottság, amelynek kezelése oktató-nevelı munkánk sajátos, de egyre jelentısebb részét teszi ki. Személyre szabott stratégiát dolgoznak ki az osztályfınökök a problémás tanulók kezelésére, és az osztályközösség erejére is építenek ebben a munkájukban. 8. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek Felnıttkorban a tanulás felzárkózás a társadalmi elvárásokhoz, a hátrányok enyhítésének eszköze. A tanulói teljesítmények, mint valamennyi oktatási rendszerben nálunk is erısen függenek a tanulók jövedelmi helyzetétıl, iskolázottságától. Minél nagyobb a tanuló családjában az alacsonyabb iskolázottsági arány és minél több a rossz anyagi helyzetben élı családok száma, annál nagyobb nehézségekkel kell a pedagógusoknak is megküzdeniük. A szociális hátrányok enyhítéséhez szükséges a hátrányokkal küzdı felnıttek feltérképezése, problémáik megismerése, azok enyhítése az egyéni bánásmód alkalmazásával. A tanulóval való kapcsolattartás segíthet megismerni az otthoni tanulás lehetıségeit, a tanuló családi, közösségi kapcsolatait, szociális helyzetét. kulturális színvonalát, 11/196
Feladatunk a társadalmi befogadás, elfogadás erısítése, a leszakadó és hátrányos helyzető társadalmi csoporthoz tartozók visszavezetése az oktatás világán keresztül a munka világába, a társadalmi egyenlıtlenségek további növekedésének megakadályozása. Pedagógusainknak tisztában kell lenniük a szociálisan hátrányos helyzet összetevıivel, fontosabb megnyilvánulási formáival, ismerniük kell azokat az eszközöket, amelyek alkalmasak a hátrányok enyhítésére, a végleges leszakadás megakadályozására. A tanulók hátrányos helyzetének megismerése csakis a nevelı-oktató munka etikai normáinak, továbbá a tanuló személyiségi jogainak figyelembevételével történhet. Ennek a koordinátorai: a tanulók osztályfınökei. A szociokulturális hátrányok enyhítése érdekében folyó pedagógiai tevékenységek pozitív, habituális motiváció, a kommunikációs képességek fejlesztése, szerepváltásra való képesség megerısítése, az általános cselekvéskompetencia, a változó világhoz való rugalmas alkalmazkodás képességének elsajátíttatása. További eszközeink a szociális hátrányok enyhítésére: az ifjúságvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése (információ csere, feltárás, segítés), a szociokulturális hátrányok enyhítése: a szabadidı kulturált eltöltésének biztosításával, tanácsadással, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezésével, felvilágosító és drogmegelızési programok szervezésével, felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetıségeirıl, kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, pályázatok figyelése, ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére, személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlıdésének elısegítése, az érintett tanulók érdek- és esély érvényesülésének elısegítése. A pedagógia módszereivel igyekszünk tanulóinkat képessé tenni problémáik felismerésére és megoldására azok kikerülése és a pótcselekvések helyett. 9. A szülı, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei Kívánatosnak tartjuk, hogy a tanulók, mielıtt az iskolánkba történı jelentkezésrıl döntenek, tájékozódjanak oktató-nevelı munkánk koncepciójáról. Megalapozott, céljainkkal összhangban levı, tartós eredményeket csak akkor érhetünk el, ha a felnıtt tanulók és az iskola tanárainak együttmőködése és kapcsolata kölcsönös bizalomra épül. A tanulók személyiségének harmonikus fejlıdését szolgálja, ha lényeges kérdésekben hasonló hatások érik a családban és az iskolában. Az eredmények eléréséhez feltétlenül szükséges, hogy diákjaink elfogadják pedagógiai elveinket, a mindennapokban törekedjenek arra, hogy ennek szellemében éljenek, és betartsák azokat a követelményeket, amelyeket az iskola mindezek érdekében állít. 12/196
Az osztályfınök tájékoztatja a felnıtt tanulókat minden évben az elsı osztályfınöki órán a házirendrıl, a Szervezeti és Mőködési Szabályzat ıket érintı részérıl, és az iskola azon elvárásairól, hogy fogadják el és tartsák tiszteletben ezeket a rendelkezéseket. A tanuló iskolával kapcsolatos hivatalos ügyeit a kijelölt idıpontokban az iskolatitkár intézi. Olyan ügyekben, melyek az iskola vezetıségének hatáskörébe tartoznak, elızetes telefonon, e- mailben vagy személyesen történı - bejelentkezésre van szükség. A tanuló ügyintézésének fórumai és sorrendje: 1. illetékes pedagógus 2. osztályfınök, 3. iskolatitkár, 4. tagintézményvezetı (telephelyvezetı), 5. igazgatóhelyettes, igazgató. Az együttmőködés újabb lehetıségei, fejlesztési irányai a minıségbiztosításból eredı közös munka kidolgozása, a piaci igényekhez alkalmazkodó szakemberképzés együttes kialakítása. 1. Alapelvek, célok 10. Környezeti nevelési program 1.1.Iskolánk környezeti hitvallása A környezeti nevelés célja a tanulók ösztönzése saját élı és élettelen környezetük megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, az azok elleni tudatos fellépésre. A szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a középiskola minden területe tekintse feladatának. Az intézményünk helyi adottságait kihasználva környezetünk minél jobb megismerése, a környezet védelme szervesen épüljön be a helyi tantervbe. Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelésünk fıként személyiségfejlesztı feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül. 1.2. Alapelvek, jövıkép, hosszú távú célok Az életminıség jobbítása csak a jövı tervezésével és az életút tudatos építésével valósulhat meg. A környezeti tudatosság fokozása, annak felismerése, hogy a gazdasági, társadalmi, politikai és az ökológiai jelenségek kölcsönhatásban vannak mind a globális, mind a regionális környezetben. A környezet védelméhez és megırzéséhez szükséges tudás, ismeretek, értékek, attitődök és készségek megszerzésének biztosítása. Az egyének, csoportok és a társadalom egészének az egészséggel, környezettel kapcsolatos új típusú magatartási és életviteli mintáinak bemutatása, elfogadtatása. A környezetvédelmi problémák felismerése, az ezzel kapcsolatos elemzı és értékelı képességek, a megfelelı cselekvési attitődök fejlesztése. Az európai magatartásmintákhoz és civilizációs értékekhez szorosan kötıdı képességek megteremtése, az egyén cselekvési lehetıségeinek megismerése. 1.3. Pedagógiai célok a környezeti problémák irányi érzékenység, tolerancia és segítı életmód, az állampolgári egyéb közösségi felelısség felébresztése, a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása, az életminıség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, 13/196
helyzetfelismerés, ok okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, létminıség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása, környezetbarát fogyasztás, 1.4. Konkrét célok és feladatok Célok Az általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás a szakképzés területén a tantárgyi struktúrába (hagyományos ill. nem hagyományos keretek között) minél szélesebb körben legyenek beépítve a környezeti nevelés alapelvei. Olyan környezeti szemlélet kialakítása, amely során a tanulókban kialakul az önmagukkal és környezetükkel szembeni érzékenység és felelısségérzet. A tanórán kívüli tevékenységek elıtérbe helyezése, melyek fontosak a közösségformálás, az értékrend, a hagyományok tisztelete, az azonosságtudat kialakítása. A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása. Feladatok A szelektív hulladékgyőjtés bevezetése. Az oktatás során kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét. A szakmai elmélet és gyakorlat során a környezetbarát technológiák fontosságának hangsúlyozása. E program részeként az alábbi területeken végzünk tudatos fejlesztımunkát önismeret erısítése, az önelfogadás képességének kialakítása kudarctőrı képesség fejlesztése kapcsolatteremtési képesség fejlesztése akaraterı fokozása az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erısítése, A tudatos fejlesztımunka színtere a tanóra és minden szervezett iskolai és iskolán kívüli esemény, rendezvény, program, ahol spontán lehetıség kínálkozik a fiataloknak egymással és a pedagógusokkal közös tevékenységére. 2. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 2.1. Tanórai keretek Osztályfınöki óra A tanulók ismerjék a környezeti ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelızésére, ismerjék meg a táplálkozási szokásaink alakítását befolyásoló tényezıket, ismerjék fel az egészségkárosító élvezeti szerek hatásait (alkohol, nikotin kávé, serkentık nyugtatók, drogok), ismerjék a közlekedés (gyalogos, kerékpáros és tömegközlekedési eszközök) szabályait, törekedjenek környezetük megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására 14/196
szerezzenek, győjtsenek információt lakókörnyezetükben pl. a szelektív hulladékgyőjtésrıl, a parlagfő-mentesítési akciókról, a zaj- és légszennyezés és közlekedés kapcsolatáról, összefüggésérıl, legyenek képesek az eredmények értelmezésére, elemzésére. Magyar nyelv és kommunikáció, Irodalom és mővészeti ismeretek A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, ismerjék meg az irodalmi mővekben megjelenı természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását, legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre a környezetvédelem témakörében is, erısödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük, növeljék a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával, tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a nyelvi környezetszennyezés elkerülésére. törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt. Történelem, társadalmi ismeretek és etika A tanulók ismerjék fel az emberi tevékenység és a globális környezeti problémák közötti kapcsolatot,, értsék, tudják hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, legyenek képesen a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül, ismerjék meg a szakma helyi történelmi értékeit, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, a szakma történeti áttekintése révén szerezzenek ismereteket a történelem és a környezetvédelem kapcsolatáról. Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével, ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit, ismerjék meg a nyelv segítségével az Európai Uniós országok környezetvédelmének területén elért sikereit, ismerjék a világ és Európa környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit, legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni idegen nyelven, váljanak képessé az idegen nyelvő szakirodalom megismerésén keresztül a szakmájukhoz kapcsolódó környezeti problémák tanulmányozására és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit. 15/196
Matematika A tanulók legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, logikus gondolkodása, szintetizáló és a lényegkiemelı képességük fejlıdjön, ismerjenek konkrét, a valós életbıl vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelı következtetéseket levonni, alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket, ami a szakma elsajátításához elengedhetetlen. Biológia A tanulók ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet, ismerjék meg az élılények alapvetı szervezeti, mőködési jellemzıit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, legyenek tájékozottak a földi élıvilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetıen, ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelızési, illetve mérséklési lehetıségeit, ami a szakterületük káros kibocsátásából is adódhat, ismerjék meg szakmájuk környezet-egészségügyi problémáit. Kémia A tanulók legyenek képesek a környezeti elemek egyszerő vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, ismerjék a környezetüket legjobban szennyezı anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére, ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától, használatától, értsék meg a különbözı technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait, rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges szakmai ismeretekkel, ismerjék meg a szakmájukhoz kapcsolódó veszélyes anyagokat, azok tárolását, semlegesítését, környezetre gyakorolt hatását.. Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, ismerjék meg az élı szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosító hatását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetıségeit, ismerjék fel a fizikai törvényszerőségek és az élılények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élı és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerőségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra. 16/196
mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erıforrásokat felelısséggel szabad csak felhasználni ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, elıregondolkodó állampolgárrá ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Földünk és környezetünk A tanulók szerezzenek tapasztalatot, győjtsenek élményeket a közvetlen élı és élettelen környezetükrıl, érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok eredményeit, értsék meg, hogy a népek eltérı természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket, értsék meg, hogy a társadalmi, földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erıforrásainak kimerüléséhez vezet, ismerjék meg a globális problémákat és azok megelızési, illetve mérséklési lehetıségeit, ismerjék meg az alternatív energiahordozók adta lehetıségek kihasználásának módjait, ismerjék, szeressék, ırizzék és védjék a természetet, a természeti és az épített környezet szépségeit. Informatika A tanulók legyenek képesek az Interneten, illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életbıl vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelı következtetéseket levonni, legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhetı tudás szőrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelı adatok válogatására, győjtésére, feldolgozására, ismerjék az informatikában rejlı környezetvédelmi lehetıségeket, tanulják meg használni a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre, ismerjék a környezetvédelemmel foglalkozó honlapokat, futtassanak környezeti elemek változását figyelembevevı szimulációkat, ismerjék meg a távközlési, informatikai berendezések környezetkárosító hatásait. Mozgóképkultúra- és médiaismeret 1. A tanulók ismerjék fel a természeti illetve mővészeti szépség rokonságát, ismerjék meg a természet zenei, képzımővészeti és filmmővészeti ábrázolásának lehetıségeit, tudják, hogy az élı és élettelen természet hangjai a zenében, a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek, ismerjék a természetes alapanyagok használatát, ismerjék a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevı formatervezést, történelmi idıszakok tanulmányozásán át ismerjék meg a különbözı korokban használt építészeti, használati tárgyak alapanyagait, ismerjék meg a gazdaságos, ésszerő újrafeldolgozás, újrafelhasználás lehetıségeit, ismerjék meg különbözı korok közlekedési eszközeit és ezek kapcsolatát a környezetszennyezéssel 17/196
lássák be az energiatakarékosság, bioerımővek fontosságát Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek A tanulók legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is erısödjön meg az ökológiai szemléletük, sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek, tudják kiemelni a szakma környezetterhelı hatásait, ismerjék a védekezés lehetıségeit, különös tekintettel a veszélyes anyagok kezelésére (hulladékkezelés stb.), ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát, sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat, látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban, képesek legyenek felismerni, mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel. 2.2. Nem hagyományos tanórai foglalkozások Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet. A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvetı jellemzıje, kritériuma a komplexitás: a tantárgyakon átívelı ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által, tantárgyköziség érvényesülése, tevékenységközpontúság, kulcskompetenciák kialakítása és fejlesztése, módszerek sokfélesége. Komplex tanulási lehetıségek kirándulás, szakmai napok, rendezvényeken való részvétel, projektmunkák készítése, múzeumlátogatás (mesterségek, ısi kultúra), pályázatok, kiállítás rendezése, kutatómunka, nemzetközi programok. 2.3. Tanórán kívüli foglalkozások Céljuk a nagyobb összefüggések megláttatása, a globális ismeretek, a globális személet formálása. Környezetünk tisztasága akció nap, (a környezetminıség összefüggései egészségünkkel, ökológiai láblenyomatunk). 18/196
Túrák (a szerves kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlıdésben a paraszti kultúra fenntartható fogyasztói és termelıi mintázatainak megismerése, a természet esztétikai értékének felismerése, immateriális értékeink. 3.Módszerek Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedı jelentıségő élmény- és tevékenységalapú, érzékenyítı, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. Ezek közül a legfontosabbak: személyes és más példák győjtése, kiértékelése, megbeszélése, önismereti tesztek, kérdıíves felmérések kitöltése, kiértékelése, megbeszélése, értékkategóriák felállítása, kísérletek végzése, problémaelemzés, vita, projektmunka. 4.Taneszközök Szakmai-módszertani kiadványok, folyóiratok, Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internethozzáférés ezek használatához szükséges hardverek (laptop, projektor, tv, videó). Távcsövek, mikroszkópok, fényképezıgép, videokamera. Transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok. A következı években biztosítani kell a biológiai és kémiai vízvizsgálatokhoz, illetve a levegı- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket. 5.Kommunikáció 5.1. Iskolán belüli A tanulókat faliújságon, személyes kapcsolattartáson keresztül, e-mailben, a www.delfikoronaja.hu internetes portálon keresztül tájékoztatjuk az aktualitásokról. A minıségbiztosítási, értékelési terven keresztül, pl. kérdıíves vagy személyes beszélgetésen keresztül az iskolán belüli kommunikáció jobban megvalósulhat. 5.2. Iskolán kívüli A kommunikációt használva elsısorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentıs programjaink esetében egy kapcsolattartó személy tájékoztatja a helyi televíziót és a napilapot az aktuális rendezvényekrıl, eseményekrıl. 6.Továbbképzések A tantestület tagjai értsék meg a környezetfilozófia lényegét, az új tanítási és tanulási tevékenységek mibenlétét, a célok és a program legfontosabb elemeit. A tanárok munkáját segíthetik a környezeti nevelés tartalmával és módszertanával foglalkozó szakkönyvek, továbbképzések (iskolán belül és akkreditált iskolán kívül). 19/196
1. Elvek, célok 11. Fogyasztóvédelmi program 1.1. Iskolánk fogyasztóvédelmi hitvallása A fogyasztóvédelmi nevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek a fogyasztás folyamatát és a fenntartható fejlıdést összekapcsolni a fenntartható fejlıdésért viselt kollektív és kisközösségi (egyéni) felelısség szintjén, valamint olyan tartós, új fogyasztói értékrend és jólét-felfogás kialakítására törekszik, amely a fenntarthatóságot figyelembe veszi. A fenntartható fogyasztás térhódításán belül azon termékek és szolgáltatások pozitív hirdetését válasszák, amelyek környezetkímélı technológiákat alkalmaznak, vagy a fenntartható termelési és fogyasztási modelleket ösztönzik. Egyéni fogyasztóként vásárlási döntéseikkel hatékonyan támogassák kisközösségi, regionális és állami szinten a fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi kezdeményezéseket. 1.2. Alapelvek, jövıkép, hosszú távú célok Olyan személyiségjegyek kialakítása, amelyek során a tanulókban tudatosulnak az ökológiaikörnyezeti, gazdasági és szociális egymást kölcsönösen feltételezı dimenziók összefüggései. Tudatos szemléletformálással a fenntartható fogyasztás stratégiáinak hatékonysági stratégiák és helyettesítési stratégiák kialakítása. Az egyének, csoportok és a társadalom egészének a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos új típusú, tudatos, kritikus fogyasztói magatartásának bemutatása, elfogadtatása. A fogyasztóvédelemhez szükséges tudás, ismeretek, értékek, attitődök és készségek megszerzésének biztosítása. Az Európai Uniós fogyasztóvédelmi magatartásminták megismerése. 1.3. Pedagógiai célok az életminıség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, a szükséglet és vásárlási szándék összefüggéseinek felismerése, vizsgálata, a fogyasztói választáshoz szükséges információk szőrésének, győjtésének, feldolgozásának kialakítása, a tájékozódás képessége, a vásárlói szokásoknak, a vásárlás érzelmi motívumainak, emocionális tényezıinek ismerete, tudatos fogyasztóként a termékek és szolgáltatások hatásainak megismerése, a vásárlói magatartás során fellépı döntési helyzet felismerése, a döntésképesség fejlesztése, az uralkodó fogyasztási szintek és hajtóerık megkérdıjelezése, újak kialakítása. 2. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 2.1. Tanórai keretek Magyar nyelv és kommunikáció, Irodalom és mővészeti ismeretek, mozgóképkultúra és médiaismeret A tanulók legyenek képesek reklámszövegek alapján problémafelvetésre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre, tudja elemezni a reklám képi nyelvét és hatásait, ismerjék fel a reklámokban fellelhetı kommunikációs csapdákat, 20/196