A mérlegterv nem más, mint a tervidőszak utolsó napjára vonatkozóan összeállított mérleg, amely a vállalat vagyonát mutatja be kétféle vetületben, pénzértékben. Az üzleti terv-részek nem tartalmaznak olyan tételeket, amelyek az eszköz- és forrás-állománnyal közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban vannak. A beruházás pénzügyi szempontból történő értékelésénél kívánatos, hogy a belső megtérülési ráta értéke haladja meg a kalkulatív kamatláb, mint alternatíva költség értékét. A pénzforgalmi tervben szereplő záró pénzkészlet nem kell, hogy megegyezzen a mérlegtervben szereplő pénzeszközök záró állományával. A szállítóállomány a szállítók felé fennálló kötelezettségeket jelenti. A pénzforgalom egyenlegét a tényleges bevételek és a kiadások különbsége adja. I H I I H I
A beruházások gazdaságossági vizsgálatának fő célja: A..-t a pénzeszközök vállalatba történő be- és kiáramlásának a folyamatos működés zavartalan lebonyolítása érdekében történő előrejelzésére, illetve utólagos elemzésére használják. A. a beruházás hozamainak a beruházás tőkeigényéhez viszonyított arányát fejezi ki. A likviditási mutató értéke elfogadható, ha. A LIFO-eljárás lényege:
Egy pék heti 6 napot dolgozik az év 49 hetében. A lisztet közvetlenül a malomtól szerzi be, szállítmányonként 7,5 font költséggel. A pék napi 10 zsák lisztet használ fel és zsákonként 12 fontot kell fizetnie. Az üzlet finanszírozásához 16%-os hitelt használ fel, egyéb költségei az anyagköltségeinek 2,75%-át teszik ki. a) Milyen tételnagyságot érdemes rendelnie a lisztből és mi lesz ennek változó költsége? b) Mi lesz a rendelési tételnagyság, ha a liszt eltarthatósága csak két hét? Ez milyen többletköltséget eredményez? c) Mennyi lesz a rendelési tételnagyság, ha a bank maximum csak 1500 font nagyságú rendelést hajlandó finanszírozni? d) Ha a malom csak hétfői napokon szállít, milyen legyen a rendelési tételnagyság és milyen gyakoriságú?
A feladat megoldása az EOQ modell alkalmazását igényli. E modell két igen szigorú feltételezéssel él. Determinisztikus, amennyiben feltételezi, hogy a keresletet ismerjük, s az időben állandó, illetve azt, hogy a rendelésnek nincs átfutási ideje, az a feladás pillanatában azonnal beérkezik. Ez az alap, ún. fűrészfog modell, más néven a gazdaságos tételnagyság modellje (economic order quantity, EOQ modell) a készletezési költségek közül kettőt, a készlettartási költséget és a beszerzés egységköltségét kezeli. Mivel a kereslet ismert és időben állandó, azaz a készlet fogyása egyenletes, ezért az átlagkészlet szintje melytől a készlettartási költség függ- minden periódusban a rendelési mennyiség fele lesz, tehát q/2. A rendelések száma az összkereslet és a rendelési mennyiség hányadosával, azaz R/Q-val lesz egyenlő. A készletezés összes változó költsége tehát kc(q/2) + S(R/Q) lesz. Ezek minimumát keressük. A minimális összköltséggel rendelkező rendelési tételnagyság a következő: Q² = 2 x R x S/ k x C A feladatok megoldása során mindig ügyelni kell arra, hogy a példában szereplő változók dimenziói megegyezzenek! Például, ha a rendelési tétel éves szintre van megadva, akkor a készlettartási költség is éves szinten legyen!
R = 10 zsák x 6 nap x 49 hét = 2940 zsák/év (az évi szükséglet) C = 12 font (beszerzési egységár) S = 7,5 font/rendelés (egy rendelés feladási költsége) k(1) = 16% (kamatláb) k(2) = 2,75% (egyéb költségek az ár százalékában kifejezve) a, k(1) és k(2) a készlettartási ráta két összetevője, k a kettő összege, azaz 18,75%. Az EOQ-ba behelyettesítve: Q 2 =2*2940*7,5/0,1875*12=44100/2,25=19600 Q= 19600 = 140
Tehát alkalmanként pékünknek 140 zsákot kell vásárolni. Az optimális rendelési tételnagyság változó költsége (total variable cost, TV) egyenlő az éves készlettartási és az éves rendelési költség összegével. Jó ellenőrzési pont, hogy a két költségtétel értékének az optimum pontban meg kell egyeznie. A beszerzett áru összértékét (R x C) a változó költséghez (TV) adva kapjuk meg a teljes készletezési költséget (total cost, TC), ez azonban fix beszerzési ár esetén nem függ a beszerzett mennyiségtől, ezért elég a változó költséggel számolni. TV = k x C x Q/2 + S x R/Q = 0,1875 x 12 x 140/2 + 7,5 x 2940/140 = 315 font b, Ha a liszt két hétig eltartható, akkor a kétheti felhasználást meghaladó mennyiség veszteség lesz. Az új rendelési tételnagyság tehát a kétheti fogyasztásnak megfelelő mennyiség. A változó költséggel kapcsolatban azt kell számbavenni, hogy az optimumtól való elmozdulás okozta költségtöbblet mekkora. A két heti felhasználás 2 x 6 x 10 = 120 zsák, ennek változó költsége az ismert összefüggést alkalmazva: TV = k x C x Q/2 + S x R/Q = 0,1875 x 12 x 120/2 + 7,5 x 2940/120 = 318,75 font Azaz ebben az esetben 3,75 fonttal nagyobb lesz az évi készletezési változó költség. c, Az 1500 fontból 1500/12 = 125 zsák beszerzése finanszírozható, hiszen 12 fontba kerül egy zsák liszt. Ez esetben el kell térni az optimumtól, amelynek hatását ismét számszerűsítve: TV = 0,1875 x 12 x 125/2 + 7,5 x 2940/125 = 317,025 font A pénzügyi korlát 2,025 font többletköltséget eredményez. d, Mivel az optimális rendelés a két és három heti szükséglet közé esik, a péknek két választása van, vagy minden második vagy minden harmadik hét hétfőjén szerezhet be. A kéthetes szükségletre 120- at, a három hetesre 180-at kell rendelni. Mindkettő eltér az optimumtól, így azt kell számbavenni, hogy melyik irányú eltérés nagyobb. A 120-ra már a b, pontban kiszámoltuk, hogy a változó költség TV = 318,75 font. Amennyiben a rendelési mennyiség 180 zsák, a képletekbe behelyettesítve a változó költség 325 font. A kéthetes szükségletre történő rendelés tehát előnyösebb.
Elmélet: Mérlegterv, pénzforgalmi terv; Beruházás-gazdaságosság, pénzügyi mutatók, kockázatok; Termeléstervezés, logisztikai tervezés, JIT, 5S, készlettervezés, készletek értékelése Feladatok, példák: Cash-Flow terv Mérleg NPV, IRR EOQ-számítás
https://play.kahoot.it/#/k/1fa7e0fd-9efe-41f6-a973-03fb92ea85e0