Az ügy iktatószáma: D.403/7/2017. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu A tanács tagjai: Dr. Puskás Dóra Hildegard közbeszerzési biztos, az eljáró tanács elnöke, Tomasovszki Tamás közbeszerzési biztos, Dr. Kriston Kinga közbeszerzési biztos A hivatalbóli kezdeményező: A hivatalbóli kezdeményező képviselője: A beszerző: A beszerző képviselője: Állami Számvevőszék (Budapest, Apáczai Csere János utca 10.) Dr. Székely Zsolt jogtanácsos (Budapest, Apáczai Csere János utca 10.) Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (Budapest, II. János Pál pápa tér 7.) Dr. Péntek Gábor jogtanácsos (Budapest, II. János Pál pápa tér 7.) A beszerzés tárgya: 2016. június 9-én a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.- vel megkötött szerződés különféle informatikai szolgáltatások nyújtására A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság megállapítja a jogsértés hiányát. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket az ügyfelek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a keresetet.
2 I N D O K O L Á S A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás 1.A beszerző és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: egyéb érdekelt) 2016. június 9-én felhasználói szerződést kötöttek 23.907.256.-Ft + ÁFA díj ellenében 12 hónapos határozott időre. 2. Az I. pont szerint a szerződés tárgya a szolgáltató a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat és alrendszereihez csatlakozó végpontok közötti adatátviteli hálózaton a Szolgáltató Általános Szerződési Feltételei és a jelen szerződésben rögzített feltétek szerint a Felhasználó számára az 1. számú mellékletben tételesen felsorolt szolgáltatásokat az ott megadott feltételekkel nyújtja. Az 1. számú melléklet szerint az igényelt szolgáltatások: integrált adatszolgáltatás központi internet szolgáltatás videokonferencia szolgáltatás. A hivatalbóli kezdeményezés 3. A hivatalbóli kezdeményező 2017. augusztus 4-án feladott hivatalbóli kezdeményezésében kérte a jogsértés megállapítását. Előadta, hogy a vitatott jogsértés a feladatköre ellátása körében jutott tudomására, helyszíni ellenőrzés keretében, a hivatalbóli kezdeményezői jogosultsága pedig a Kbt. 152. (1) bekezdésének b) pontján alapszik. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást a beérkezést követő munkanapon, 2017. augusztus 9-én indította meg. 4. A hivatalbóli kezdeményező a vélelmezett jogsértés megtörténtének időpontjaként 2016. június 9-ét a felhasználói szerződés megkötésének az időpontját, a vélelmezett jogsértésről való tudomásszerzés időpontjaként 2017. június 9-ét, a beszerző adatfeltöltésének a napját jelölte meg. A szerződés értéke a szerződés tartalma szerint 23.907.256.-Ft + ÁFA. 5. A beszerző a Kbt. 5. (1) bekezdésének c) pontja alapján a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó szervezetként a vállalkozási szerződések közbeszerzési eljárás mellőzésével megvalósított megkötésével a Kbt. 19. -ában előírtakra is figyelemmel megsértette a Kbt. 4. (1) és (2) bekezdése alapján fennálló közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A hivatalbóli kezdeményező kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét a Kbt. 165. (2) bekezdés c) pontja szerint. A beszerző észrevétele 6. A beszerző kérte a jogsértés hiányának a megállapítását. Előadta, hogy nem vitatja sem azt, hogy a Kbt. 5. (1) bekezdés c) pontja alapján a Kbt. törvény alanyi hatálya kiterjed rá, sem a nevezett szerződés megkötésének tényét, ugyanakkor jogszerűen mellőzte a közbeszerzési eljárást az alábbiakra figyelemmel.
3 7. Hivatkozott arra a beszerző, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 115/D. (1) bekezdése, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. (4) bekezdés c) pontja szerint kormányhivatal. Kormányhivatalként a 2010. évi XLIII. törvény 1. (2) bekezdése f) pontja értelmében központi költségvetési szervnek minősül. A központi költségvetési szervekre kötelező szabályokat tartalmaz a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII.28.) Korm. rendelet(a továbbiakban: Kormányrendelet) 4. (2) bekezdése előírja elő, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó igényeiket a kormányzati célú hírközlési szolgáltató által nyújtott kormányzati célú hírközlési szolgáltatások útján kötelesek kielégíteni. A Kormányrendelet 3. (2) bekezdése a kormányzati célú hírközlési szolgáltatónak az egyéb érdekeltet jelöli ki. 8. Ugyancsak ezen Kormányrendelet 5. címe A nemzeti távközlési gerinchálózatra vonatkozó különös szabályok -at tartalmazza a 21-24. -aiban. A nemzeti távközlési gerinchálózat (a továbbiakban: NTG) biztosítja a kormányzati célú hírközlési szolgáltatás igénybe vételére kötelezettek, így a beszerző, mint központi államigazgatási szerv számára az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat. 9. A beszerző szerint tehát jogszabályi előírás alapján köteles az egyéb érdekelttel szerződéses kapcsolatot létesíteni, annak érdekében, hogy az NTG használatával a hivatali elektronikus rendszereket feladatai ellátásához működtesse, mind a beszerző és kívülállók (ügyfelek, érdeklődők stb.), mind a beszerző munkát végző egyedi felhasználó munkatársai tekintetében. 10. Hivatkozott arra is, hogy a Kbt. 9. (1) bekezdés j) pontja alapján a beszerzése a kivételi körbe esik, mivel mindkettő szerződő fél a Kbt. értelmében ajánlatkérőnek minősül, a beszerző a Kbt. 5. (1) bekezdése c) pontja, míg az egyéb érdekelt a Kbt. 5. (1) bekezdése e) pontja szerint. 11. Utalt arra, hogy a korábbi székhelyre kormányzati döntés alapján beköltöző Miniszterelnöki Kabinetiroda miatti székhelyváltásra rendkívül rövid határidő állt a rendelkezésére a szükséges informatikai rendszerének áttelepítésére. A Kormány döntése értelmében a költözésnek 2-3 hét alatt, legkésőbb 2015. december 23-áig meg kell történnie. Az egyéb érdekelt észrevétele 12. Az egyéb érdekelt előadta, hogy a beszerzés tárgya a Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton biztosított szolgáltatások nyújtása. A Kormányrendelet 3. (2) bekezdése szerint a ő lett kijelölve a kormányzati célú hírközlési szolgáltatónak, arra kizárólag ő jogosult. A beszerző központi államigazgatási szervnek minősül, és így a Kormányrendelet 4. (2) bekezdése alapján az egyéb érdekelt köteles a beszerző elektronikus hírközlési igényeit kielégíteni. Az egyéb érdekelt szerint tehát vizsgált szerződés szerinti szolgáltatást kizárólagos jog alapján nyújtja a beszerzőnek, így az a Kbt. 9. (8) bekezdés k) pontja szerinti kivételi körbe tartozik, így a beszerzőnek nem kellett előtte közbeszerzési eljárást lefolytatnia.
4 A Döntőbizottság döntése és annak indokai 13. A Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményező által kifogásolt szerződést a felek 2016. június 9-én kötötték, ezért a Kbt. ezen időpontban hatályos vonatkozó rendelkezései alapján vizsgálta a hivatalbóli kezdeményezést. 14. A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a hivatalbóli kezdeményezésben meghatározott szerződés a kivételi körbe tartozik-e, illetőleg az értéke meghaladta-e a közbeszerzési értékhatárt és így a beszerző nem mellőzött-e jogsértően közbeszerzési eljárást. 15. A Kbt. 3. 24. pontja szerint e törvény alkalmazásában közbeszerzési szerződés: e törvény szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött, árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre vagy építési beruházásra irányuló visszterhes szerződés. 16. A Kbt. 4. (1) bekezdése szerint a meghatározott értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, illetve építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében az 5-7. -ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni. 17. A Kbt. 4. (2) bekezdése szerint a közbeszerzési szerződés megkötésére közbeszerzési eljárást, építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötésére koncessziós beszerzési eljárást kell lefolytatni. 18. A Kbt. 5. (1) bekezdés c) pontja szerint e törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az állam, minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács. 19. A Kbt. 5. (1) bekezdés e) pontja szerint e törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza. 20. A Kbt. 8. (1) bekezdése szerint közbeszerzésnek minősül a közbeszerzési szerződés, valamint az építési vagy szolgáltatási koncesszió e törvény szerinti megkötése. A közbeszerzési szerződés tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése lehet. 21. A Kbt. 8. (4) bekezdése alapján a szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. 22. A Kbt. 9. (8) bekezdés k) pontja szerint e törvényt - ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése - nem kell alkalmazni, ha a szolgáltatást az 5. (1) bekezdése szerinti
5 ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban - az EUMSZ-szel összhangban - meghatározott kizárólagos jog alapján nyújtja; 23. A beszerző nem vitatta és a Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző, mint költségvetési szerv a Kbt. 5. (1) bekezdés c) pontja alapján ajánlatkérőként meghatározott szervezet. A Döntőbizottság megállapította, hogy a vizsgált szerződés visszterhes volt, mely egy szolgáltatás nyújtására 2016. június 9-én jött létre. 24. A Döntőbizottság megállapította, hogy az egyéb érdekelt a Kbt. 5. (1) bekezdés e) pontja alapján szintén ajánlatkérőnek minősül. 25. A kormányzati célú hálózatokról 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései: 1. (1) E rendelet hatálya kiterjed: a) a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóra; b) az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosultra; c) a csatlakozni kívánó természetes vagy jogi személyre, valamint más szervezetre (a továbbiakban: csatlakozó), illetve a már csatlakozott felhasználóra; d) az a) és b) pontban foglaltak által igénybe vett más elektronikus hírközlési szolgáltatóra (nem kormányzati célú elektronikus hírközlési szolgáltatóra). (2) E rendeletet a kormányzati célú hálózatra, a kormányzati célú hírközlési tevékenységre és kormányzati célú hírközlési szolgáltatásra kell alkalmazni. 2. E rendelet alkalmazásában: 1. elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult: a kormányzati célú hírközlési tevékenységet honvédelmi, biztonsági, nemzetbiztonsági vagy diplomáciai okokból elkülönült hálózaton (kormányzati célú elkülönült hírközlő hálózaton), a kormányzati célú hírközlési szolgáltatótól függetlenül végezni jogosult, a rendelet 2. mellékletében felsorolt személy, államigazgatási szerv vagy az általuk meghatalmazott államigazgatási szerv; 2. felhasználó: a kormányzati célú hírközlési szolgáltatást használó vagy igénybe vevő természetes vagy jogi személy, valamint más szervezet; 3. kormányzati célú hálózat: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott kormányzati célú hálózatnak minősülő, a rendelet 1. mellékletében felsorolt elektronikus hírközlő hálózatok; 4. kormányzati célú hírközlési szolgáltatás: nyilvános hírközlő hálózattól fizikailag vagy logikailag elkülönült kormányzati célú hálózat felhasználásával, jogszabályban meghatározott felhasználók részére nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás; 5. kormányzati célú hírközlési szolgáltató: a kormányzati célú hírközlési szolgáltatás nyújtására kizárólagosan jogosult, a Kormány által kijelölt jogi személy vagy más szervezet; 6. kormányzati célú hírközlési tevékenység: a kormányzati célú hálózattal kapcsolatos elektronikus hírközlési tevékenység; 3. (1) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában kormányzati célú hírközlési tevékenységet kizárólag a kormányzati célú hírközlési szolgáltatók és az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosultak végezhetnek. (2) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 4. (2) A (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a központi államigazgatási szervek és területi szerveik, a fővárosi és megyei kormányhivatalok, az állami fenntartásban, illetve tulajdonban álló egészségügyi intézmények, országos gyógyintézetek, az (1) bekezdés g) pontja szerinti felhasználók, valamint a rendvédelmi szervek az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó igényeiket
6 a kormányzati célú hírközlési szolgáltató által nyújtott kormányzati célú hírközlési szolgáltatások útján kötelesek kielégíteni, elektronikus hírközlési szolgáltatást nem nyújthatnak és elektronikus hírközlő hálózatot vagy berendezést csak a jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint üzemeltethetnek. 23. (1) Az NTG-hez csatlakozott felhasználó, ha elektronikus közszolgáltatást nyújt, ezt a szolgáltatását kizárólag az NTG útján teheti elérhetővé. (2) Az NTG felhasználói hozzáférési pontja az NTG és a felhasználó rendszere között kapcsolatot biztosító hálózati elem (felhordó hálózat) felhasználói végpontján létesül. (3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól a 4. (4)-(5) bekezdésében meghatározott esetben el lehet térni. 24. (1) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató az NTG részeként virtuális magánhálózatok használatával biztosítja a felhasználói hálózatok biztonságos logikai elkülöníthetőségét. (2) A 4. (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel csatlakozásra kötelezett felhasználó más adatátviteli hálózathoz csak az NTG által biztosított hozzáférés útján csatlakozhat, más külső elektronikus hírközlési kapcsolatot nem létesíthet. 26. A fenti rendelet 1. melléklete kormányzati célú hírközlési hálózatokként nevesíti a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatot. 27. A beszerző és egyéb érdekelt észrevétele alapján a Döntőbizottságnak elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy a vizsgált szerződés alapján beszerzett szolgáltatás a Kbt.-ben rögzített kivételi körbe tartozik e. 28. A Döntőbizottság megvizsgálta a hivatkozott jogszabályi helyeket és megállapította, hogy beszerzőt Kormányrendelet 3. (2) bekezdése alapján kizárólag az egyéb érdekelttől igényelhette a NTG-hez való csatlakozást, a 4. (2) bekezdése figyelemmel pedig a beszerző az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó igényeiket a kormányzati célú hírközlési szolgáltató által nyújtott kormányzati célú hírközlési szolgáltatások útján kötelesek kielégíteni. 29. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a szerződés megkötését megelőzően a beszerző a Kbt. 9. (8) bekezdése k) pontjára figyelemmel jogszerűen mellőzte a közbeszerzési eljárást, mivel az abban foglalt szolgáltatás megrendelése az ott rögzített kivételi körbe tartozik. 30. A Döntőbizottság mindezek alapján a Kbt. 145. (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a beszerzés tekintetében a Kbt. 165. (2) bekezdés a) pontja alapján a megállapította a jogsértés hiányát. 31. A Döntőbizottság a Kbt. 145. (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. (1) bekezdés de) pontja szerint rendelkezett a költségek viseléséről. 32. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 170. -a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára mivel a beszerző székhelye Budapesten található a Pp. 326. (14) bekezdés a) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 172. (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a
7 tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. -a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. B u d a p e s t, 2017. szeptember 5. Dr. Puskás Dóra Hildegard sk. közbeszerzési biztos Tomasovszki Tamás sk. közbeszerzési biztos Dr. Kriston Kinga sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. Állami Számvevőszék, Dr. Székely Zsolt jogtanácsos (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) 2. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 7.) 3. NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.- (1081 Budapest, Csokonai u. 33.) 4. Közbeszerzési Hatóság Titkárság (Helyben) 5. Irattár