Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria egyetemi központ Sporttudományi Intézet Beadandó dolgozat ATLÉTIKA Kislabdahajítás oktatása az általános iskola 7-8. osztályában KÉSZÍTETTE: VARGA EDIT TESTNEVELŐ TANÁR BA T0RKYJ
A kislabdahajítás technikai végrehajtása, oktatási folyamata A dobások elvégezhetők helyből illetve lendületvételt követően is. A lendületvétel technikailag helyes végrehajtása jelentősen megnöveli a dobó teljesítményt. A kislabda-, majd a gerelyhajítás nekifutásból történik. A kislabdahajítás a gerelyhajítás előkészítő mozgása. A kezdeti, helyből történő hajítást felváltja a lendületvétellel történő mozgásvégrehajtás, annak ötlépéses dobóritmusból végzett technikája Mozgásszakaszok: lendületszerzés nekifutással a kidobást előkészítő mozdulatok (a labda hátranyújtása, szökkenő lépés) érkezés a kidobó terpeszbe és a hajítás. A kislabdahajítás oktatására eredményesen akkor kerülhet sor, ha a tanuló rendelkezik már a dobó mozgások általános és speciális koordinációs mintájával. Az előkészítő gyakorlatokkal kialakított koordináció megkönnyíti és gyorsítja a kislabdahajítás elsajátítását. Az oktatás két nagy egységben történik. Először helyből, majd lendületvétellel. A kislabdahajításhoz szükséges képességek Bár az atlétikai dobószámok technikájának oktatásához nem szükségesek különös kondicionális képességek, hiszen olyan szersúly alkalmazható, mely megfelel a gyermekek kondicionális képességszintjéhez, mégis, megfelelő kondicionális képességre van szükség abban az esetben, ha a dobásokat adott súlyú szerekkel végeztetjük, illetve teljesítménycélokat is kitűzünk. A dobásgyakorlatok, esetünkben a hajítás, megjelenhetnek, mint koordinációs és kondicionális képességfejlesztő eszközök, de maga a hajítás sem nélkülözi e képességeket. A mozgástevékenység közvetlen célja a megfelelő mozgástechnikával végrehajtott, minél nagyobb távolságra történő dobás. Elengedhetetlen feltétele az eredményes végrehajtásnak a robbanékonyság, a gyorserő, a speciális mozgáskoordinációs képesség, az egyensúlyérzék, a dobóerő, a dobó-állóképesség. A hajítás során az izmok célszerű működése, azok összerendezettsége eredményezi a mozgás sajátos dinamikáját, vagyis az optimális előfeszített állapotot követően a nagyobb izomcsoportok által megkezdett, majd a gyengébb, kisebb tömegű, de gyors működésre képes izmok bekapcsolódását a dobásfolyamatba. Az eredményes kislabdahajításhoz szükséges kondicionális képességek: erő a felső végtag izmaiban, melyek előfeszítése jelenti a sorozatrakéta elvet, azaz a dobószer folyamatos gyorsítását. Megfelelő erőállapot 2
szükséges a törzs és az alsó végtag izmaiban is. A gyorserő fontos fejlesztési terület. A dobó-állóképesség gyakorláskor és edzéseken fejleszthető. E képességre kislabdahajításkor kevésbé van szükség. Legszükségesebb koordinációs képességek: egyensúlyérzék, kinesztetikus érzék, tér- és időbeli tájékozódó képesség, reakcióképesség, ritmusérzék, ügyesség, hajlékonyság. A kislabdahajításban részt vevő izmok Törzsizmok: trapéz izom - m. trapezius delta izom - m. deltoideus nagy mellizom - m. pectoralis major egyenes hasizom - m. rectus abdominis ferde hasizom - m. obliquus externus e internus bordaközi izmok - musculus intercostalis Lábizmok: combközelitő (szabóizom) - m. sartorius négyfejű combizom - m. quadriceps femoris nagy-, közép- és kis farizom - m. gluteus maximus, medius e minimus csípőhorpasz izom - m. iliopsoas Karizmok: kétfejű karizom - m. biceps brachii háromfejű karizom - m. triceps brachii hengeres borító izom - m. pronator teres 3
A kislabda hajítás előkészítő gyakorlatai: Gyakorlat száma: 1. Gyakorlat megnevezése: Házfogó (függés a ház ) Vállalat. Budapest Detre Pál Szigeti Lajos (1980): Játék I. Tankönyvkiadó Alkalmazási területe: 7-8. osztályos tanulók. A keringés, légzési rendszer fejlesztése és a vállöv, a karizmok bemelegítése, erősítése. 3 db szalag, bordásfal, mászókötél, KTK keret Gyakorlat leírása: A játék megkezdése előtt a függésre alkalmas szerek előkészítése történik. A KTK keret érintő magasságba kerül. A három fogó kijelölését követően,- akik szalagot kapnak-, a tanár jelzésére kezdődik a fogójáték. A menekülő akkor nem fogható meg, ha valamely szerre függésbe felkapaszkodik. Ez a ház. A fogók elfutását követően a függés helyzetét el kell hagyni és újra folytatni kell a menekülést. Akit a fogó megérint, mielőtt, a házban lenne, ő lesz az új fogó. Kritikus momentum: A függő szerek biztonságos használatával, arról nem leugorva a lendületes játék közben elkerülhető a baleset. A ház helyzet módosítása, pl. mellső fekvőtámasz, hátsó fekvőtámasz. A fogók száma, a terület nagysága a kihelyezett szerek száma ugyancsak változtatható. A ház változatok újabb izmok igénybevételét, erősítését eredményezik. A több fogó, a kisebb terület intenzívebb mozgást tesz szükségessé, fejleszti a keringési-légzési rendszert. 4
Gyakorlat száma: 2. Gyakorlat megnevezése: Vadászlabda Vállalat. Budapest Detre Pál Szigeti Lajos (1980): Játék I. Tankönyvkiadó Alkalmazási területe: 7-8. osztályos tanulók. A keringés, légzési rendszer fejlesztése és a dobóképesség fejlesztése, a vállöv bemelegítése. 6 db gumilabda Gyakorlat leírása: A játék kezdetekor kijelölök egy vadászt, akinél labda van. Labdavezetéssel kergeti a menekülőket, akik közül megpróbál egyet eltalálni. Amennyiben sikerül, ez a tanuló is kap egy labdát és társához hasonlóan megdob valakit. A játék első része addig folytatódik, míg valamennyi gumilabda egy-egy vadászhoz nem kerül. Ezt követően bárki lehet vadász, aki labdát szerez. Akit eltalálnak, a megadott feladat elvégzése után visszaállhat a játékba. Feladat pl. mellső fekvőtámaszban karhajlítás, nyújtás, karkörzések különböző irányokba, karhúzások stb. Kritikus momentum: Rövid ideig tartson a labdával történő futás, inkább a dobáson legyen a hangsúly. Az összeütközések elkerülése érdekében, előre kell nézni. A dobások csak a fej alatti testrészekre irányuljanak. A labdák számának és a végrehajtandó feladatoknak a változtatása. Több labda (kidobó) esetén többen tudják gyakorolni a hajítást, intenzívebb a játék, ami által fejlődik a gyorsaság, állóképesség. A változatos feladatok érdekesebbé teszik a játékot, sokoldalúbb a bemelegítés. 5
Gyakorlat száma: 3. Gyakorlat megnevezése: Tekeredik a kígyó saját Alkalmazási területe: 7-8. osztályos tanulók. A keringés, légzési rendszer fejlesztése, a vállízület bemelegítése, lazítása. 3 db bója Gyakorlat leírása: A tornatermet hosszában 3 sávra osztom úgy, hogy bóját helyezek el a szélső sávok végén a távolabbi, a középső sáv közepén a közelebbi oldalon. A tanulók egyes oszlopban sorakoznak, a faladatokat folyamatosan haladva hajtják végre. A bójákat megkerülve hullámvonalban halad a kígyó. Minden irányváltást követően más a feladat. Feladatok: futás páros karkörzéssel előre, futás páros karkörzéssel hátra, keresztező futás, oldalazó szökdelés karkörzéssel lefelé, oldalazó szökdelés karkörzéssel felfelé. Futás háttal a menetiránynak stb. Kritikus momentum: Követési távolság megtartása. A kijelölt távok becsületes megtétele. A feladatok teljes mozgásterjedelemben történő kivitelezése. a haladás sebességének és a haladás közben végzendő feladatoknak a variálása. A gyorsítás élénkíti a keringés-légzés rendszer működését, fejleszti azt. A lassabb tempó által a haladás közben végrehajtandó feladatok pontosabban, nagyobb mozgásterjedelemmel végezhetők. A változatos feladatok oldják a monotóniát, érdekessé, sokszínűvé teszik a gyakorlatot. 6
Gyakorlat száma: 4. Gyakorlat megnevezése: Kézre ütős Sport. Budapest Alkalmazási területe: játékigény kielégítése. Hargitay György (1982): Bemelegítés a labdarúgásban. 7-8. osztályos tanulók. A törzs-, váll-, karizom erősítése, a - Gyakorlat leírása: Az osztály tanulói párokat alkotva, szétszórtan helyezkednek el a teremben. A pár mindkét tagja mellső fekvőtámaszban van. A feladat a testhelyzet megtartásával a társ kézfejére ütni. Győz az, akinek ez többször sikerül. Kritikus momentum: A mellső fekvőtámasz szabályos végrehajtása. A kéz ütése ne legyen durva. A fej ne ütközzön össze. A kéz mozgásterületének behatárolása (pl.: karikán belül). A kisebb területen végzett feladattal fejleszthető a mozgásügyesség, a reakció gyorsaság. A többszöri testsúlyáthelyezés erőfejlesztő hatású. 7
Gyakorlat száma: 5. Gyakorlat megnevezése: Told ki a körből Sport. Budapest Alkalmazási területe: játékigény kielégítése. Hargitay György (1982): Bemelegítés a labdarúgásban. 7-8. osztályos tanulók. Törzs-, váll-, karizom erősítése, a kréta Gyakorlat leírása: A párok egy krétával megjelölt, kb. 3 méter étmérőjű körben állnak egymással szemben, tenyerüket hajlított karral összetámasztják. Cél a társat körön kívülre tolni. Akinek sikerül, kap egy pontot. Győz a több pontot gyűjtő tanuló. Kritikus momentum: Tilos a társ elől hirtelen kitérni! Küzdelem egy lábon állva. A kör méretének változtatása. Egy lábon történő végrehajtás során fejlődik az egyensúlyérzék, a láb ereje. A kisebb körben gyorsabb a küzdelem, fejlődik az ügyesség, a reakció gyorsaság. A nagyobb körbe történő küzdelem során fejleszthető az erő állóképesség, 8
Gyakorlat száma: 6. Gyakorlat megnevezése: Húzd át a határon! Sport. Budapest Hargitay György (1982): Bemelegítés a labdarúgásban. Alkalmazási területe: 7-8. osztályos tanulók. A törzs-, váll-, karizom erősítése, a versengési vágy kielégítése. kréta, vagy a terem vonalai Gyakorlat leírása: A tanulók párokat alkotnak. Csuklófogással, egymással szemben állnak a kijelölt sáv közepén. A feladat a társat a kijelölt sávból kihúzni. Kritikus momentum: Tilos hirtelen elengedni a társ csuklóját. Ha lazul a fogás, a húzást abba kell hagyni. A csukló fogása helyett eszközbe kapaszkodva, pl. tornabot, tömött labda. A szer tömege (tömött labda) fokozza az erőfejlesztést, változatossá, érdekessé teszi a feladatot. Nem megszokott a végrehajtás, fejlődik az ügyesség. 9
Gyakorlat száma: 7 Gyakorlat megnevezése: Lánc-lánc saját Alkalmazási területe: 7-8. osztályos tanulók Általános bemelegítés, különös tekintettel a dobások során elsősorban igénybe vett izmokra, ízületekre. - Gyakorlat leírása: A tanulók szétszórtan helyezkednek el. A tanár által folyamatos gyakorlatvezetéssel történő gimnasztikai gyakorlatok végrehajtása, melyet minden tanuló egyszerre, a tanár által bemutatott módon végez. A gyakorlatváltás tapsra történik. Gyakorlatok: Páros karkörzés előre- hátra, terpeszállásban, malomkörzés előre- hátra, karhúzások magas illetve mélytartásban kartartás cserével, törzsfordítás balra, jobbra, csípőre tartással Kritikus momentum: Folyamatos figyelem. Pontos gyakorlat végrehajtás. Egy gyakorlatsor többszöri végrehajtása, esetleg zenére. A többszöri végrehajtással fejlődik az állóképesség, pontosabbá válik a gyakorlat végrehajtás. Ennek eredményeként hatásosabb a gyakorlat. A zene feszültség oldó, jó hangulatot teremt, megszünteti a monotóniát. 10
Gyakorlat száma: 8. Gyakorlat megnevezése: Pókok a falon saját ötlet Alkalmazási területe: 7-8. osztályos tanulók. A gyakorlat végrehajtása során a törzs-, váll-, karizom erősítése. bordásfal Gyakorlat leírása: az osztály tanulóit két azonos létszámú csoportba osztom. Tagjai egymás után haladva hajtják végre a feladatokat a terem két oldalán rögzített bordásfalakon a megadott távolságon. Haladás hajlított karú függőállásban, mellső függésben. Haladás támaszhelyzetben: hátsó hajlított fekvőtámaszban, lábak a második fokon, mellső hajlított fekvőtámaszban, lábak a harmadik fokon. Kritikus momentum: figyelni kell a differenciálásra! Minden gyereknek legyen sikerélménye a feladat elvégzése során. Függésben legyen biztonságos a fogás a bordásfalon. a kijelölt megteendő távolság növelhető. illetve csökkenthető. A támasz helyzetekben történő haladás során a láb magasabban, vagy alacsonyabban támaszkodhat. A változtatásokkal fokozható, illetve csökkenthető a terhelés, az erőfejlesztés. 11
Gyakorlat száma: 9. Gyakorlat megnevezése: Ki a legény? Fekvőtámasz tartó verseny saját ötlet Alkalmazási területe: általános iskola felső tagozat. A törzs-, váll-, karizom erősítése. A versenyigény kielégítése. - Gyakorlat leírása: a tanulókat fiúkból és lányokból álló csoportokba osztom. A versenyt a fiúk kezdik. A csoport tagjai szétszórtan, hason fekvésben helyezkednek el a teremben. Jelre a megbeszélteknek megfelelően mellső fekvőtámaszba emelkednek. Feladat ennek a testhelyzetnek minél tovább történő megtartása. Győz az a tanuló, aki utoljára ereszkedik hason fekvésbe. A fiúk után a lányok következnek. Kritikus momentum: a mellső fekvőtámasz szabályos végrehajtása. a verseny két térfélen, nemenként elkülönítve, de egyszerre is szervezhető. A megtartott testhelyzet lehet változatos. Pl.: terpesz fekvőtámasz, hátsó fekvőtámasz, alkartámasz stb. Az alátámasztás szűkítése erősítő hatású, a szélesebb alátámasztás könnyebb, kisebb erőkifejtést igényel. A testhelyzetek változtatásával többféle izom erősíthető. Az egyszerre több tanuló általi végrehajtás ösztönző, nagyobb teljesítményre sarkall. 12
Gyakorlat száma: 10 Gyakorlat megnevezése: Tűz, víz, repülő Vállalat. Budapest Detre Pál Szigeti Lajos (1980): Játék I. Tankönyvkiadó Alkalmazási területe: 7-8. osztályos tanulók. Állóképesség fejlesztése, a hajító mozgás eredményes végrehajtásához szükséges izmok fejlesztése, a vállízület mozgékonyságának fokozása. bordásfal, tornapad az Gyakorlat leírása: A játék megkezdése előtt szükséges megbeszélni a vezényszavakra végrehajtandó feladatokat, egységes szabályokat. A tűz szó hallatán minden tanuló felmászik hajlított karú mellső függő állásba a bordásfalra. A repülő vezényszóra a terem közepén terpeszállásban malomkörzést végez előre és hátra Víz szóra hason fekvésben végtagjait megemelve gyors úszást imitál. A terem közepén végrehajtandó feladatokat követően bármely irányba lehet futni a bordásfalhoz. Cél a megbeszélt feladatokat a vezényszót követően minél rövidebb idő alatt végrehajtani. Az utolsó három tanuló egy játékból mindig kimarad. Kritikus momentum: nem kell a bordásfalon magasra mászni. A lejövetel körültekintően történjen. A tanulók távol álljanak egymástól az ütközések elkerülése érdekében. Ne legyen tartósan kimaradó tanuló. a fent leírt feladatok változtathatók pl.: mellső fekvőtámasz, hátsó fekvőtámasz, állás a padon, páros karkörzés szökdeléssel. A sokféle feladat változatossá teszi a játékot. Fejleszti a figyelmet. Sokoldalúan készíti elő a szervezetet, fokozza a reakció gyorsaságot és az állóképességet. 13
A kislabdahajítás rávezető gyakorlatai Gyakorlat száma: 1. Gyakorlat megnevezése: Szabadulás a labdától Vállalat. Budapest Detre Pál Szigeti Lajos (1980): Játék I. Tankönyvkiadó Alkalmazási területe: 7-8. osztályos tanulók. A hajító mozgás játék közben történő gyakorlása, elsajátítása. tornapadok, 10 db gumilabda Gyakorlat leírása: Az osztály tanulóiból két azonos létszámú csapatot alakítok. A termet padokkal középen keresztben két térfélre osztom. A csapatok egymással szemben egy-egy térfélen állnak és azonos számú labdát birtokolnak. Jelre a labdákat minél gyorsabban, meghatározott dobásmóddal az ellenfél térfelére kell dobni. A sípszó elhangzása után dobást kezdeményezni nem lehet, de a levegőben lévő labdák még érvényesen jutnak az ellenfél térfelére. Az a csapat győz, amelyiknél kevesebb labda van. A következő játék megkezdése előtt ismét azonos mennyiségű labda legyen a csapatoknál. Kritikus momentum: lehet már dobás. A szabályok fegyelmezett betartása. A sípszó után nem Változtatható a labda fajtája, száma, a dobás módja, a játékidő. A többféle labda fejleszti az izomérzékelést. A sok labda gyorsítja a játékot, több tanulónak van lehetősége a hajító mozgás gyakorlására. A dobásmód meghatározása fejleszti a technikai végrehajtást. 14
Gyakorlat száma: 2. Gyakorlat megnevezése: Találd el a lufit Alkalmazási területe: történő gyakorlása. Cél: saját 7-8. osztályos tanulók. A hajító mozgás játék közben a dobás ívének gyakorlása röplabdaháló, 15 db léggömb, 15 db maroklabda Gyakorlat leírása: A tanulók párokat alkotnak. A pár tagjai a röplabdaháló két oldalán állnak, attól meghatározott távolságra (6m). A háló felső szélének magassága 2 m. A háló felső szélére 10 db léggömb van rögzítve. A pár tagjai 1 db maroklabdával megpróbálják eltalálni a lufit. Felváltva dobnak. Akinek sikerül, kap egy pontot. Győz a több pontot elérő tanuló. Kritikus momentum: A tanulóknak figyelni kell a hajító mozdulat pontos kivitelezésére. Csak a megadott módon dobhatnak. Növelhető a dobás távolsága, a lufi nagysága. Végrehajtható a feladat a kevésbé ügyes kézzel is. Az ügyetlenebb kéz használata pozitívan hat az ügyesebb kézre. A távolabbra történő hajítás pontosabb mozgásvégrehajtást, nagyobb erőkifejtést igényel. A nagyobb célpont eltalálása esetén nagyobb figyelem fordítható a helyes hajító technika végrehajtására. 15
Gyakorlat száma: 3. Gyakorlat megnevezése: Vedd és dobd Alkalmazási területe: gyakorlása saját 7-8. osztályos tanulók. Dobóterpeszből történő hajítás maroklabda, karika, bordásfal Gyakorlat leírása: A tanulók párokat alkotnak és páronként a terem hosszában, egymástól egyenlő távolságra állnak fel 3-3 labdával. A pár egyik tagja az adogató. Társa a dobás irányának megfelelően dobóterpeszben áll és a vele szemközti oldalon a bordásfalra rögzített karikába céloz. Labdáért a karnyújtásnyira mögötte álló társ tenyerébe nyúl. Cél a karikába találni. Sikeres dobásért egy pont jár. A pár tagjai az összes labda kidobása után felváltva hajtják végre a célba dobást. Győz az, akinek több a sikeres találata. Kritikus momentum: egymás segítése, szükség esetén hibajavítás. A karika magasságának, a karikához viszonyított távolságnak a változtatása. A feladat végrehajtása a másik kézzel is. Az optimális kidobó szög megtalálása, érzékeltetése. A távolság növelésével a hajítás dinamikája fokozható. 16
Gyakorlat száma: 4. Gyakorlat megnevezése. Forró krumpli Vállalat. Budapest Alkalmazási területe: megszokása. Detre Pál Szigeti Lajos (1980): Játék I. Tankönyvkiadó 7-8. osztályos tanulók. A kislabda fogásának gyakorlása, kislabdák Gyakorlat leírása: Az osztály tanulóiból négy kört alakítok, akik tetszőleges helyen állnak a teremben. A kör tagjai között körülbelül két méter a távolság. A kör két ellentétes pontján álló tanulónál egy-egy kislabda van. A tanár jelzésére a labdát a megjelölt irányba, a közvetlen szomszéd tanulónak kell dobni, aki azt minél rövidebb idő alatt továbbadja a mellette állónak. Cél az, hogy a két kislabda valakinél utolérje egymást. Ez a tanuló hibapontot kap. A játék végén a hibapontot kapott tanulók kiegészítő feladatot hajtanak végre. Kritikus momentum: kör ne szűküljön be. Csak a meghatározott módon lehet a labdát továbbítani. A A kör mérete, a dobás módjai, a dobó kéz változtatása. Játék közben a dobás irányának jelre történő megfordítása. Nagyobb, illetve kisebb kör esetén több-kevesebb idő jut a helyes labdafogás ellenőrzésére. A labdaátadás változtatásával fejleszthető a figyelem. Az ügyetlenebb kéz bevonásával az is, és a másik kéz is ügyesedik, 17
Gyakorlat száma: 5. Gyakorlat megnevezése: Célozz és dobj! Dialóg Campus Kiadó Walter Bucher (2000): 1003 atlétika játék és gyakorlat. Alkalmazási területe: 7-8. osztályos tanulók. Cél a hajító mozgás gyakorlása, reakciógyorsaság fejlesztése. az osztály létszámához igazodó gumilabda és maroklabda Gyakorlat leírása: Az osztály tanulói párokat alkotnak. Páronként a terem hosszanti középvonalában egymástól egyenlő távolságra állnak. A pár tagjai közti távolság 5 méter. Az egyik tanuló függőlegesen magasba dobja a gumilabdát. Társa megpróbálja kislabdával eltalálni azt. Tíz kísérlet után szerepcsere következik. Az a tanuló győz, aki több találatot ér el. Kritikus momentum: A gumilabdát kellő magasságba és függőleges irányba kell dobni. A kislabdával történő hajítás csak a gumilabdára irányulhat. A tanulók közti távolság növelhető, vagy csökkenthető. A kislabda hajítás történhet helyből vagy előkészítő lépéseket követően. Valamennyi változtatás a technikai végrehajtás javítását szolgálja. Lehetőség nyílik a differenciálásra. 18
Gyakorlat száma: 6. Gyakorlat megnevezése: Dobj és fuss! Alkalmazási területe: elsajátítása. saját 7-8. osztályos tanulók. A hajító mozgás gyakorlása, 2 kg-os tömött labda, kislabda Gyakorlat leírása: A tanulók három soros vonalban állnak a terem egyik végén keresztben, arccal a terem másik vége felé fordulva. A verseny mindig az első sorban álló tanulók között zajlik. Az első tanulóknál egy-egy 2 kg-os tömött labda van. A terem középvonalán a tanulókkal szemben 1-1 db kislabda kerül elhelyezésre. A tanár jelére a tömött labdát egykezes felső hajítással minél messzebbre kell dobni. A leesés helyétől a középről felvett kislabdával a szemközti falfelület meghatározott pontjára kell egykezes felső hajítással dobni. Ezt követően a kislabdát minél rövidebb idő alatt vissza kell tenni a középvonalra. A tömött labdával a kézben vissza kell futni a kiinduló helyre. Győz az elsőként visszaérkező tanuló. Ez után következnek a második, illetve harmadik sorban állók. Kritikus momentum: A verseny csak indító jelre, egyszerre történő tömött labda dobással kezdődik. Fontos a balesetvédelem! A meghatározott dobásmódokat be kell tartani. A szerek fajtája változtatható Pl. babzsák, szivacslabda. A célpont mérete növelhető, csökkenthető. Az egyéni értékelés mellett a csoportok eredménye is számít. A változatos szerekhez alkalmazkodva javul az izomérzékelés. Nem monoton a gyakorlás. A nagyobb célpont eltalálása sikerélményt nyújthat. 19
Gyakorlat száma: 7. Gyakorlat megnevezése: Labdaszerző Dialóg Campus Kiadó Walter Bucher (2000): 1003 atlétika játék és gyakorlat. Alkalmazási területe: 7-8. osztályos tanulók. A hajító mozgás gyakorlása. Versengés, játékigény kielégítése, az ügyesség fejlesztése. 10 db kis méretű gumilabda, padok Gyakorlat leírása: A termet keresztben három egyenlő területre osztom. Minden területen azonos létszámú tanuló helyezkedik el. Cél a középső játéktérben álló csapat felett a távoli játéktéren állóknak áthajítani a labdákat úgy, hogy ne érintse azt senki a középen állók közül. Akinek a dobásába beleér, vagy elkapja egy középső játékos, helyet cserélnek egymással. Kritikus momentum: Csak a megadott módon szabad dobni. A cseréket becsületesen végre kell hajtani. A kislabda közelre, társ felé történő hajítása sérülést okozhat, ezért eben a játékban nem alkalmazom. Játszható ülésben, állásban. Helyből és lendületvételt követően. Lehet hajítani jobb vagy bal kézzel. Variálható a labdák száma és fajtája is. Valamennyi változat a hajító mozgás teljes, vagy rész mozzanatait tartalmazza, mellyel a technika javítható. 20
Gyakorlat száma: 8. Gyakorlat megnevezése: Hinta- palinta Eckschmiedt Sándor (1999): Atlétikai dobásgyakorlatok technikája, oktatása és alkalmazása. MTE. Budapest. Alkalmazási területe: Cél: 7-8. osztályos tanulók A hajító mozgás kialakítása maroklabda Gyakorlat leírása: A tanulók háromfős csoportokat alkotnak és a terem hosszában helyezkednek el. Minden csoportnál egy-egy kislabda van. A három főből kettő ül, a harmadik tanuló tőlük kb.10 m távolságra áll. Két tanuló egymásnak háttal, nyújtott ülésben foglal helyet. Az álló társ felé néző tanulónál a kislabda derékszögben hajlított könyökkel magas tartásban van. Törzshajlítást végez hátra, ezzel egy időben a mögötte ülő társa előre hajlít. Egyszerre végeznek törzsemelést függőlegesbe, mialatt a labdás egykezes felső hajítással a harmadik társnak dobja a labdát. Visszagurítva azt, a gyakorlatot megismétlik. Öt végrehajtás után szerepcsere. Kritikus momentum: A törzshajlítás mérsékelt legyen. A hajító mozgás a törzs függőlegesbe emelését kövesse. A kéz ostorcsapás szerűen fejezze be a dobó mozdulatot. A labdát csak gurítva szabad visszajuttatni a társnak. Az álló társ távolsága differenciáltan legyen megválasztva. A feladat a kevésbé ügyes kézzel is végrehajtható A távolság növelésével az erőkifejtés fokozható. A kétkezességgel javul az ügyesebb kéz teljesítménye, változatosabb a gyakorlás. 21
Gyakorlat száma: 9. Gyakorlat megnevezése: Dobj és fuss Rétsági Erzsébet (szerk, 2001): Kézikönyv a testnevelés tanításához (5-8. osztály) Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs Alkalmazási területe: 7-8. osztályos tanulók. 20 db maroklabda, 10 fős csapatokra osztva Gyakorlat leírása: A terem közepén két csapat áll egymásnak háttal. Mindenkinél kislabda van. Sípszóra mindenki egyenes vonalban messze hajítja a labdáját. Ezt követően a csapatoknak a másik csapat valamennyi labdáját össze kell gyűjtenie és felsorakozni a terem közepén a hajítást megelőző helyen. A feladatot elsőnek teljesítő csapat győz. Kritikus momentum: Nem szabad akadályozni a labdaszedést. Biztosítani kell az akadályoktól mentes teret, ahol a labdák nem vesznek el. szabad téren is végrehajtható játék. Meghatározott módon lendületvétellel is végezhető. A csapatok hasonló képességű tanulókból álljanak. A nagy terület és a lendületvétel lehetővé teszi a technika gyakorlását, az eredményes hajító mozgást. 22
Gyakorlat száma: 10. Gyakorlat megnevezése: Mindent a célba! Dialóg Campus Kiadó Alkalmazási területe: Cél: kialakítása Walter Bucher (2000): 1003 atlétika játék és gyakorlat. 7-8. osztályos tanulók Hajító mozdulat tökéletesítése. Kar, törzs munkájának zsámoly, kislabda, bordásfal, karika Gyakorlat leírása: A tanulók hármas csoportokat alkotnak és a terem hosszában, csoportokban egyenlő távolságban helyezkednek el. Minden csoportnál egy zsámoly egy bordásfalra erősített karika és 3-3 db maroklabda van. A maroklabdák a zsámoly tetején vannak. Az első tanuló 6 méter távolságra féltérdelésben helyezkedik el- dobókézzel ellentétes oldali lába van elől. A zsámoly a labdákkal karnyújtásnyira a dobókézzel azonos oldalon van. Jelre minden egyes labdáért hátranyúlva dobás a bordásfal középső részére felfüggesztett karikára. Minden találat egy pontot ér. A csoporton belül győztes az, aki a legtöbb pontot gyűjti. Kritikus momentum: legyen dobókéz változtatása. A kislabda kézhezvétele, fogása technikailag helyes Karika magassága, mérete, bordásfaltól való távolság, 23
Irodalomjegyzék: Polgár Tibor Béres Sándor (2011): Az atlétika története, technikája, oktatása, szabályai. Dialóg Campus Kiadó. Pécs, Szeged, Szombathely, Eger Dieter Kruber (2000): Az atlétika oktatása tornateremben. Dialóg Campus Kiadó Walter Bucher (2000): 1003 atlétika játék és gyakorlat. Dialóg Campus Kiadó Detre Pál Szigeti Lajos (1980): Játék I. Tankönyvkiadó Vállalat. Budapest Hargitay György (1982): Bemelegítés a labdarúgásban. Sport. Budapest Eckschmiedt Sándor (1999): Atlétikai dobásgyakorlatok technikája, oktatása és alkalmazása. MTE. Budapest. Oros F. Schulek Á. (2003): Új atlétikai 1x1 MTE. Budapest. Rétsági Erzsébet (szerk, 2001): Kézikönyv a testnevelés tanításához (5-8. osztály). Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs Dr Miltényi Márta (1980): A sportmozgások anatómiai alapjai. Sport. Budapest. 24