Összetett versenyek (általános iskola-alsó tagozat)

Átírás

1 Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Szombathely Összetett versenyek (általános iskola-alsó tagozat) Készítette: Szántó Sándor Szak: Testnevelés-földrajz Msc. Neptun-kód: DTDQ2L

2 A Magyar Diáksport Szövetség kiírása alapján a következő feladatok léteznek: I. korcsoport versenyszámai: (legmagasabb szint a megyei verseny) 40 m síkfutás állórajttal kislabdahajítas 4x50 m-es váltó Összetett egyéni es csapatverseny nincs. II. korcsoport versenyszámai: 60 m síkfutás (térdelőrajttal, országos szintű versenyeknél rajtgép) kislabdahajítas Távolugrás 4x100m váltó Összetett egyéni es csapatverseny Képességek: A kondicionális és koordinációs képességek, valamint az ízületi mozgékonyság - különböző szinteken ugyan, de - minden mozgásos cselekvés végrehajtásában egységesen vannak jelen. Kondicionális képességek A sportteljesítmény feltételeként szereplő testi képességek azon csoportja, amelyekbe az erő, a gyorsaság és az állóképesség tartozik. A motoros képességek azon csoportja, amelyet főként energetikai tényezők határoznak meg. A motoros képességek más alkotóelemeivel összefüggésben meghatározzák a mozgásos teljesítmények színvonalát. Koordinációs képességek Valamely mozgásos teljesítmény (sportteljesítmény) feltételeiként értelmezhető motoros képességek azon csoportja, amelyek a mozgásvégrehajtás minőségében, a gazdaságos energia-felhasználást eredményező mozgásban, valamint a cselekvéstanulás sikerességében jutnak kifejezésre. A mozgáskoordináció funkciójának megfelelő képességek. Tulajdonképpen olyan sajátos feltételrendszert alkotnak, amely fontos szerepet játszik a mozgásszabályozás létrejöttében, adott feltételeknek megfelelően. Ízületi mozgékonyság Az ízületi mozgékonyság az a motoros képesség, amelynek segítségével a különböző mozgásokat - az anatómiai korlátok határain belül - erőkifejtés révén nagy mozgásterjedelemmel lehet végrehajtani. Szinonim értelmezése a hajlékonyság, amely lehetővé teszi az ízületek nagy határok közötti mozgásait, a kötőszövetek és izmok nyúlékonyságát, rugalmasságát.

3 A rövidtávfutás: Képességek: gyorsaság - gyorserő - gyorskoordináció - rugalmasság - reagáló képesség Izmok: m. triceps surae (háromfejű lábszárizom) m. quadriceps femoris (négyfejű combizom) m. gluteus maximus (nagy farizom) m. glutesus medius (középső farizom) m. gluteus minimus (kis farizom) m. iliopsoas (csípő-horpasz izom) m. trapesius (trapézizom) m. biceps brachii (kétfejű karizom) m. triceps brachii (háromfejű karizom) m. deltaideus (deltaizom) Szakaszai: rajt; gyorsítás szakasza; távközi futás szakasza (maximális, vagy állandó sebesség szakasza); célba érkezés előkészítésének szakasza (csökkenő sebesség szakasza); célba érkezés szakasza; lassítás. A távolugrás: Képességek: gyorsaság - erő - gyorserő - gyorskoordináció - egyensúlyérzék - térbeli tájékozódás - ritmusérzék - ugró állóképesség Izmok: m. rectus abdominis (egyenes hasizom) m. external-, internal oblique (külső- és belső ferde hasizom) m. transversus abdominis (haránt hasizom) m. gluteus maximus (nagy farizom) m. gluteus medius (középső farizom) m. gluteus minimus (kis farizom) m. iliopsoas (csípőhorpaszizom) m. quadriceps femoris (négyfejű combizom) m. sartorius (szabóizom) m. biceps femoris (kétfejű combizom)

4 m. semitendinosus (féliginas izom) m. tibialis posterior, -anterior (hátulsó és elülső sípcsonti izom) Szakaszai: a) Nekifutás vagy lendületszerzés a lendületszerzés megkezdése; a nekifutási sebesség kialakítása; az elugrás előkészítése. b) Az elugrás az ugróláb munkája, a kitámasztás; az ízületek behajlásának szakasza; az ízületek kinyúlásának szakasza, vagy elrugaszkodás; a lendítést végző végtagok munkája; a lendítés gyorsuló szakasza; a lendítés lassuló szakasza. c) a légmunka az előreforgás megakadályozása, vagy lassítása; a talajfogás, illetve a talajra érés előkészítése. d) Talajfogás vagy talajra érés. Kislabdahajítás: Képességek: gyorsaság - lazaság ritmusérzék Izmok: m. pectoralis major( nagy mellizom) m. pectoralis minor (kis mellizom) m. rectus abdominis (egyenes hasizom m.transversus abdominis (haránt hasizom) m. obliquus externus-, internus abdominis (külső- és belső ferde hasizom) m. deltoideus (deltaizom) m. subscapularis (lapocka alatti izom) m. biceps brachii (kétfejű karizom) m. brachialis (karizom) m. adductor longus, -brevis (hosszú- és rövid combközelítő izom) m. pectineus (fésűs izom)

5 m. quadriceps femoris (négyfejű combizom) m. gluteus maximus, medius, minimus (nagy-, közép- és kis farizom) m. iliopsoas (csípőhorpasz izom) Szakaszai: 1. Lendületszerzés, nekifutás; 2. a nekifutás összekapcsolása a hajítással; 3. a hajítás előkészítése, ívképzés; 4. hajítás; 5. a hajítás utáni helyzet. A szakaszok megegyeznek a gerelyhajítás szakaszaival. Általános iskola alsó tagozatában a legfontosabb az élményszerű, játékos foglalkoztatás, hogy a gyerekek különböző képességeit úgy fejlesszük, hogy az észrevétlennek tűnjön, örömet okozzon számára, megszerettessük vele a mozgást. Az összetett versenyek előkészítő gyakorlatai: A gyakorlat száma: 1 A gyakorlat megnevezése: Egyszerű fogó játék A gyakorlat célja: kislabdahajítás előkészítő gyakorlat, reakcióidő fejlesztése, gyorsindulás, gyorsaság A forrás megjelölése: - Eszközök: megkülönböztető szalag vagy mez Résztvevők: az egész osztály A gyakorlat leírása: Kijelölünk az osztályból egy tanulót, ő lesz a fogó, aki megkülönböztető szalagot visel, feladata, hogy megérintse a társát, akit megfog, átadja neki a szalagot és ő lesz az új fogó. Kritikus momentum: Túl nagy létszám és kis terem esetén előfordul a balesetveszély. (összefutnak)

6 Változatok: Növelhetjük a fogók számát. Nagyobb létszámú osztálynál 2-3 vagy akár 4 fogót jelölünk ki. Variálható még, hogy akit megfogtak, terpeszállásban (vagy bármilyen más pozícióban pl. híd) marad amíg nem szabadítják ki. A gyakorlat száma: 2 A gyakorlat megnevezése: Cicázás A gyakorlat célja: kislabdahajítás előkészítő gyakorlat, reakcióidő fejlesztése, gyorsaság A forrás megjelölése: kézilabda óra Eszközök: Gumilabda, megkülönböztető szalag Résztvevők: Az osztály létszámától függően, (egész osztály, vagy 2x fős csoport kialakítása) A gyakorlat leírása: Kisebb létszámú osztály esetén 1, nagyobb létszámúnál akár 2 db csoportot alakítunk ki. A csoportok egy arckört alakítanak ki, és egy tanuló áll a kör közepére, megkülönböztetett mezben vagy szalaggal, ő lesz a cica. A feladat lényege, hogy a tanulók egymásnak adogatják a labdát (lehet földön pattintva is). A belső játékosnak a feladata, hogy megszerezze vagy megérintse a labdát. Ez esetben, aki végezte az utolsó dobást, ő fog beállni a cica helyére. Kritikus momentum: megfelelő labdaméret választás, nem lehet gurítani a labdát, mert a cica ráléphet (balesetveszély)

7 Változatok: osztály létszámtól függően, több csoport kialakítása, illetve a labda, pálya méret változtatása. pl: gumilabda, kézilabda, teniszlabda stb. A gyakorlat száma: 3 A gyakorlat megnevezése: Partizán kidobó A gyakorlat célja: kislabdahajítás előkészítő gyakorlat, reakcióidő fejlesztése, gyorsaság, koncentráció fejlesztése, térérzékelés A forrás megjelölése: - Eszközök: Padok, labdák, megkülönböztető mez vagy szalag Résztvevők: az egész osztály A gyakorlat leírása: Az osztályon belül 2 csapat kialakítása. (ez történhet többféle módszerrel). A két csapat elhelyezkedik a kialakított pálya két térfelén. A csapattagok egymás közt passzolgathatják a labdát, a labdával lehet lépni. A cél, hogy eltalálják az ellenfél játékosát, akit eltaláltak, annak az ellenfél csapata mögött található kijelölt helyre kell mennie, ahol tovább folytathatja a játékot, de nem léphet ki a területről. A kidobott játékost úgy lehet felszabadítani, hogy a kijelölt helyre passzolnak neki és ő kidob egy játékost. Ha sikerült, akkor visszamehet az eredeti területére a csapattársaihoz. Ha a labda mielőtt eltalált volna valakit a földhöz vagy bármilyen tárgyhoz (padhoz) ér a találat érvénytelen. Kritikus momentum: a labda elkapásakor a tanulók a padra állnak

8 Változatok: pálya, labda méret változtatása A gyakorlat száma: 4 A gyakorlat megnevezése: Rombold le az ellenfél várát A gyakorlat célja: kislabdahajítás előkészítő gyakorlat, reakcióidő fejlesztése, gyorsaság, koncentráció fejlesztése, térérzékelés A forrás megjelölése: saját ötlet Eszközök: Padok, labdák, megkülönböztető szalag vagy mez Résztvevők: az egész osztály A gyakorlat leírása: A pálya berendezése ugyanúgy zajlik, mint az előző gyakorlatnál. Kialakítunk 2 csapatot az osztályon belül és a 2 térfélen szétszórtan elhelyezkednek. A hátsó 2 padra 4 db medicinlabdát helyezünk el, ezek fogják szimbolizálni a várnak a tornyait. A cél az, hogy ezeket a tornyokat le kell rombolni, illetve minden csapatnak a saját tornyait megvédeni. Mindegyik csapat 3 gumilabdát kap kezdéskor. Az a csapat nyer amelyik, hamarabb ledönti az ellenfél összes tornyát. A tornyokat visszaépíteni nem lehet. A dobott labdát, ha elkapja a tanuló, akkor az övé lesz és dobhat vele. Ha nem tudja elkapni (kiesik a kezéből) kidobásnak minősül. Kidobás esetén a tanulónak 5mp-re törökülésbe kell ülnie, ezáltal kiesik a védő szerepből és a többi tanulónak kell átvenni a szerepét. Kritikus momentum: megfelelő labdaválasztás

9 Változatok: növelhetjük a pálya méretét létszámtól függően (alacsonyabb létszámnál-kisebb pálya, nagyobbnál-nagyobb pálya) ezen kívül, Növelhetjük, ill. csökkenthetjük a padok távolságát, amin a medicinlabdák vannak (jobb képességű gyerekeknél, távolabbra, míg gyengébbeknél közelibbre), labda méret variációk: (nehezítésképpen: játszható kézilabdával), változtathatjuk a medicinlabdák méretét (1-5 kg) A gyakorlat száma: 5 A gyakorlat megnevezése: Töltsd fel a ládát! A gyakorlat célja: futás előkészítő gyakorlat, ritmusérzék fejlesztése, gyorsaság A forrás megjelölése: saját ötlet Eszközök: babzsákok, bóják, zsámoly Résztvevők: az egész osztály (létszámtól függően csapat kialakítása) A gyakorlat leírása: Az osztály létszámától függően csapatot hozunk létre. Minden tanuló felvesz egy babzsákot és felállnak egyes oszlopban az alapvonal mögött. A feladat abból áll, hogy először a kijelölt szakaszon a bóják között szlalom futást kell végrehajtani, majd beledobni a babzsákot a zsámolyba, visszafele sprint, minél hamarabb visszaérni az alapvonalhoz, ahol történik a csapattárs leváltása. A leváltás kézösszeérintéssel történik. Nem lehet megfogni a társ bármely más testrészét, illetve ha elmarad a pacsi a váltás érvénytelen, addig nem indulhat a következő tanuló. Az a győztes csapat, aki minél hamarabb elhelyezi a babzsákokat a zsámolyba (feltölti a ládát). Akkor ér véget a játék amikor az utolsó tanuló is beállt az oszlopvégére és mindenki felteszi a kezét magas tartásba. Kritikus momentum: bóják közt megfelelő távolság, a két csapat közt megfelelő távolság

10 Változatok: pálya hosszának növelése, babzsák helyett medicinlabda, kézilabda, váltáskor többféle variáció (pl.: láb között átmászás, szalag átadása stb.) A gyakorlat száma: 6 A gyakorlat megnevezése: Szobrász A gyakorlat célja: állórajt előkészítő gyakorlat, reakcióidő fejlesztése, állórajt fejlesztése A forrás megjelölése: röplabda óra Eszközök: - Résztvevők: az egész osztály A gyakorlat leírása: Az osztály felsorakozik az oldalvonalon egymástól egyenlő távolságra. Kijelölünk egy tanulók, aki átmegy a túloldali oldalvonalra, ő lesz a szobrász, hátat fordít az osztálynak, így indul a játék. Amikor a szobrász háttal van az osztálynak, akkor van lehetőség a mozgásra, a játék lényege az, hogy átjussanak a tanulók a szobrász felőli oldalvonalra. A

11 szobrász váratlanul megfordul STOP felkiáltással, ekkor az osztálynak mozdulatlannak kell lenni abban a pillanatban. Amelyik tanuló még mozgásban maradt, elesik, billeg és ezt a szobrász látja, akkor visszaküldi a kezdő oldalvonalra, ahonnan indult és előröl, kell kezdenie. A játék addig megy, amíg az első ember át nem ért a szobrász felőli oldalvonalra, anélkül, hogy a szobrász észrevette volna. Kritikus momentum: - Változatok: pálya méretének a változtatása. (nagyobb osztálylétszám esetén, nagyobb pályát alkalmazunk, kisebb létszámnál-kisebbet), Növeljük a szobrászok számát (1 helyett 2-re). Bójákkal kijelölünk bizonyos távolságokat a pályán, amit kötelező megtenni a tanulóknak (nem maradhat egyhelyben, ill. nem tud túl lassan haladni A gyakorlat száma: 7 A gyakorlat megnevezése: Vakdobó A gyakorlat célja: kislabdahajítás előkészítő gyakorlat, térérzékelés, dobóerő fejlesztése A forrás megjelölése: saját ötlet Eszközök: gumilabdák, pad Résztvevők: az egész osztály A gyakorlat leírása: Az osztályt 2 csapatra osztjuk, akik a kijelölt pálya 2 térfelén helyezkednek el egymással szemben. A játék kezdésekor minden tanulónál van egy labda. A

12 saját térfelükön, szabadon mozoghatnak, a sípszó elhangzásakor már nem változtathatnak a helyükön (csak jól megnézhetik az ellenfél elhelyezkedését). Újabb sípszóra hátat fordít a 2 csapat egymásnak és vezényszóra lőjj a kiszemelt játékost megpróbálja emlékezetből eltalálni, aki természetesen nem mozdulhatott el a helyéről. Amennyiben elmozdult kiesett, ha valakit eltalálnak szintén kiesett. Kritikus momentum: ha a két labda ütközik a levegőben, akkor nem esik ki egyik sem Változatok: pálya méretének változtatása (nagy osztálylétszám esetén egész pályára játszunk, kisebbnél-félpályára, Megfelelő hely birtokában, alkothatunk 3x 2 db 5 fős csapatot és kibójázott területen játszhatják), labda méretének változtatása (gumilabda, kézilabda, teniszlabda), Megengedhetjük a tanulóknak, hogy hátrafele tegyek lépést, képességüktől függően. Játszhatjuk, úgy is, hogy a földről felpattanó, ill. guruló labda is találatot ér. A gyakorlat száma: 8 A gyakorlat megnevezése: Szabadulás a bombától A gyakorlat célja: futás előkészítő gyakorlat, állórajt előkészítő gyakorlat, reakcióidő fejlesztése, gyorsaság, állórajt fejlesztése, A forrás megjelölése: saját ötlet Eszközök: labdák Résztvevők: az egész osztály

13 A gyakorlat leírása: Az osztályt két csapatra osztjuk. Minden csoport ugyanannyi kislabdát kap (bomba). Két zsámolyt kirakunk a térfél közepére a két csapatnak, amibe bele kell találni. A zsámolyoktól a kívánt távolságra húzunk egy vonalat, innen történik meg a dobás. Sípszóra elindulnak a gyerekek a labdával a vonalig, s a vonaltól kell célba venni és az ellenfél zsámolyát, a dobás végén összeszámoljuk, hogy a zsámolyban hány labda van, amelyikbe több labda került, az a csapat vesztes. Egy labdát csak egyszer lehet felhasználni, labdaszerzés nincs. A nem talált labdákat nem lehet összegyűjteni. Kritikus momentum: kipattanó labda nem ér pontot Változatok: időre játsszuk, újból fel lehet használni a labdát A gyakorlat száma: 9 A gyakorlat megnevezése: Mókusok, mókusok ki a házból! A gyakorlat célja: futás előkészítő gyakorlat, reakcióidő fejlesztése, gyorsaság, állórajt fejlesztése, térérzékelés A forrás megjelölése:

14 Eszközök: hulahoppkarikák Résztvevők: az egész osztály A gyakorlat leírása: Az egész osztály játssza. Előre kijelölt területen házak hulahoppkarika van elhelyezve. Minden tanuló elhelyezkedik egy karikában, egy tanuló karikával kijön, karikát félrerakjuk és így egy tanulóval mindig több lesz, mint karika. Kiveszünk még egy karikát, mert ő lesz a vezénylő, aki azt kiabálja, hogy mókusok, mókusok ki a házból, amikor elkiáltotta magát, minden tanulónak ki kell futni a házából és egy újabb házat keresni, eközben a kikiáltó is házat keres magának, s mivel egyel kevesebb a karika, mint a tanuló, így valakinek nem fog jutni ház. Ő lesz most a kikiáltó. A játékban folyamatosan az lesz a kikiáltó, akinek nem jut ház. A játékban tiltott a szomszéddal való helycsere. Kritikus momentum: karikára való rálépés (balesetveszély), összefutás Változatok: Nehezíthetjük a játékot, hogy nyuszi ugrásban hagyhatják el a házat, illetve a házzal szomszédos házakba nem lehet helyezkedni. A hulahoppkarikát helyettesíthetjük más eszközökkel, illetve krétarajzzal. A gyakorlat száma: 10 A gyakorlat megnevezése: Zászló kidobó A gyakorlat célja: kislabdahajítás előkészítő gyakorlat, reakcióidő fejlesztése, gyorsaság, térérzékelés, dobóerő fejlesztése, koncentráció fejlesztése, gyorsindulás A forrás megjelölése: saját ötlet

15 Eszközök: labdák, szalagok vagy megkülönböztető mez Résztvevők: az egész osztály A gyakorlat leírása: Előre eltervezzük, hogy milyen országokat szeretnénk játszatni. Olyan színű kijelölőket, megkülönböztetőket, szalagokat adunk a gyerekekre. A pálya kétfele osztjuk és indul a játék. A játék célja, hogy minél hamarabb egy ország zászlajának színét összehozzuk a labdával eltalált tanulók alapján. A térfelét egyik csapat sem hagyhatja el. Gyerekek megbeszélik előre, hogy milyen ország jönne ki és egy színre (tanulóra) többen is célozhatnak egyszerre. Amennyiben eltaláltak egy színt, ő átmegy az ellenfél térfelén található zászlótartóba, de segíthet csapattársainak, hogy a felé guruló labdát visszadobhatja, de úgy, hogy nem léphet ki a zászlótartó területről. Figyelni kell, mert közben az ellenfél támad. Amennyiben véletlenül két azonos színt találnak el, ami kétszer nem szerepel egy zászlóban, akkor kiválthatják a saját színüket úgy, hogy visszamegy a térfelükre. A játék addig megy, amíg a kívánt zászló színei össze nem állnak. Kritikus momentum: nincs még meg a földrajzi ismeret, ilyenkor megmutatjuk és mi jelöljük ki az országot, célszerű előre kijelölni az országokat, mert van olyan zászló, amiben 2nél több szín szerepel, így előnyhöz juthat az, aki olyat választ Változatok: nincs mentés

16 Az összetett versenyek rávezető gyakorlatai: A gyakorlat száma: 1 A gyakorlat megnevezése: Egyszerű váltóverseny A gyakorlat célja: A forrás megjelölése: kézilabda óra

17 Eszközök: bóják, babzsák Résztvevők: az egész osztály (csoportokra bontva) A gyakorlat leírása: Az osztály létszámától függően kialakítunk csoportokat (6-8 fő). Általunk kijelölt távolságban elhelyezünk 2-2 bóját, ahonnan a tanulók indulni fognak. A csoport megfelezzük és elhelyezkednek a 2 bója között egyes oszlopban. Az induló tanulónál lesz a babzsák, amit átad a szemben lévő tanulónak. Ez a tanuló ismét átadja a vele szemben lévő játékosnak és ez így megy tovább, amíg az első játékos nem kerül a sor elejére. A tanuló csak a bója mögött veheti át a babzsákot, akkor szabályos a váltás. Kritikus momentum: a babzsák átvétele a bójánál Változatok: Változtathatjuk a szert, babzsák helyett, kislabda, kézilabda. Növelhetjük vagy csökkenthetjük a távolságot tanulók és intenzitástól függően. Változtathatjuk a kiinduló helyzetet. (hason fekvésből, térdelőrajtból). A gyakorlat száma: 2 A gyakorlat megnevezése: Karikába dobás A gyakorlat célja: kislabdahajítás rávezető gyakorlat, fő fejlesztése cél: ívképzés, térérzékelés A forrás megjelölése: saját ötlet Eszközök: babzsákok, hulahoppkarikák Résztvevők: az egész osztály A gyakorlat leírása: Az osztály 2-3 csoportra (létszámtól függően) felosztjuk. Minden tanuló felvesz egy babzsákot. A csoportok a vonal mögött helyezkednek el egyes oszlopban. A vonaltól méteres távolságra hullahopp karikákat helyezünk el az ábra szerint. A

18 gyakorlat lényege, hogy a tanulóknak felső dobással valamelyik karikába kell dobni a labdát. A gyakorlat játszható játékszerűen is, hogy a meghatározott karikák pontot érnek, minél távolabb lévő karikába dobja bele a tanuló annál többet ér. A játék végén összeadjuk, hogy a csapatok hány pontot tudtak összegyűjteni. Kritikus momentum: a dobás pillanata Megjegyzés: Változatok: növelhetjük a karikák távolságát a vonaltól (5-7-9) méter. Változtathatjuk a szert. (babzsák helyett, kislabda, kézilabda). Változtathatjuk a karika méretét. (kisebb-nagyobb, illetve a karika helyettesíthető zsámollyal is). A gyakorlat száma: 3 A gyakorlat megnevezése: Bombázó A gyakorlat célja: kislabdahajítás rávezető gyakorlat, ívképzés, dobóerő fejlesztése A forrás megjelölése: saját ötlet Eszközök: zsámolyok, mediciin labda, kézilabda Résztvevők: az egész osztály (csapatokra bontva) A gyakorlat leírása: Az osztályt csapatokra bontjuk (létszámtól függően). Az előző feladathoz képest a csapatok a vonal mögött helyezkednek el egyes oszlopban, mindenkinél egy kézilabda. A vonaltól 7 méterre elhelyezzük a zsámolyokat szemben a csapatokkal. A zsámolyra teszünk egy medicinlabdát. A feladat lényeg az, hogy a tanulók ledöntsék a zsámolyról a medicinlabdát. Kijelölünk 2 tanulót, akik a zsámolyok mögött fognak elhelyezkedni és a hibás dobásokból következett elguruló labdákat visszagurítják a földön az adott tanulónak, illetve a jó dobások esetén visszateszik a medicinlabdát a helyére. A

19 gyakorlat szintén játszató értékelésre is, a ledobott medicinlabda 1 pontot ér. 1 perc alatt a csapatok számolják, hányszor tudták ledönteni a medicinlabdát a zsámolyról. Kritikus momentum: a dobás pillanata, a visszagurító játékos eltalálása Változatok: Változtathatjuk a szer méretét. (kézilabda helyett kislabda, babzsák). Növelhetjük a medicinlabdák távolságát. A zsámolyra helyezett mediciin labda méretét. (kisebb-nagyobb). A gyakorlat száma: 4 A gyakorlat megnevezése: Kelj át a folyón A gyakorlat célja: távolugrás rávezető gyakorlat, lépéshossz növelésére alkalmas gyakorlat, egyensúly érzék fejlesztése, ritmusérzék fejlesztése, koordináció fejlesztése, ugró mozdulat technika fejlesztése A forrás megjelölése: saját ötlet Eszközök: zsámoly, szekrény, szivacs Résztvevők: az egész osztály A gyakorlat leírása: A gyakorlat elkezdése előtt, fel kell állítanunk a pályát, amihez szükségünk lesz egy 3 zsámolyra, egy szekrényre és egy ugrószőnyegre. A két zsámoly és a szekrény, illetve a szekrény és a szőnyeg között is 0,5m távolságot hagyunk. A tanuló megfelelő távolságból indul, hogy lendületet tudjon szerezni. Az ugrás előtt 3-s lépésritmust fog végre hajtani (bal, jobb,bal, illetve jobb, bal, jobb). A tanuló az egyik lábával fellép a zsámolyra (bal), majd a duplazsámolyra a másik lábával (jobb), innen ismét az ellenkező lábbal továbblép a szekrényre (bal), erről a lábról történik meg az elugrás. A légmunka: ellentétes láb-kéz. Az érkezés: elugrás közben történő testhelyzet megtartásával.

20 Kritikus momentum: az elugrás, illetve az érkezés pillanata, a szerekre való lépés Változatok: Növelhetjük a szerek közti távolságot (0,5 méter helyett 1 méter). A gyakorlat száma: 5 A gyakorlat megnevezése: Keresztül a kapukon A gyakorlat célja: kislabdahajítás rávezető gyakorlat, fő fejlesztési cél: ívképzés A forrás megjelölése: saját ötlet Eszközök: kislabda, hulahoppkarikák Résztvevők: az egész osztály (4-s csoportokra bontva) A gyakorlat leírása: Az osztályban kialakítunk 4 fős csoportokat. Mindegyik csoportban lesz 1 kislabda és 2 karika. A két karikát tartó játékos egymástól 2 métere helyezkedik el. A 2 dobó játékos, a karikát tartó tanulóktól 3-3 méterre. A feladata lényege, hogy a labdát úgy kell átdobni a szemben lévő társnak, hogy mindegyik karikán átmenjen és ne érjen hozzá. A elkapó szerepe, hogy az átjutatott labdát elkapja. Mindenkinek van 4 dobás és 4 elkapása. Ha az első 4 dobás lement. A dobó helyet cserél az elkapó játékossal, majd megtörténik a következő 4 dobás. Utána helyet cserélnek a két karikát tartó játékossal és ők fogják tartani a karikát. Kritikus momentum: a dobás pillanata, a karikát tartó játékosok eltalálása Változatok: Növelhetjük a két karikát tartó tanuló közötti távolságot. Növelhetjük a karikákat tartó tanulók számát (2 helyett, 3-4). Változtathatjuk a szert (kislabda helyett babzsák, kézilabda, szivacsrakéta).

21 A gyakorlat száma: 6 A gyakorlat megnevezése: Szlalom váltóverseny A gyakorlat célja: váltóverseny rávezető gyakorlat, reakcióidő fejlesztése, gyorsaság, állórajt technikájának fejlesztése, A forrás megjelölése: labdarúgás óra Eszközök: bóják Résztvevők: az egész osztály A gyakorlat leírása: Kialakítjuk a pályát, amihez bójákra lesz szükségünk. A bójákat egymástól 2 méteres távolságban helyezzük el. A tanulók kettes oszlopba állnak. A kezdő vonalon elhelyezünk 2-2 bóját ami azt mutatja, hogy a tanulóknak honnan kell majd indulni. Egyszerre csak egy tanuló indulhat mindegyik csapatból, a feladat az első bójának a jobb oldalról való megkerülésével kezdődik. Ezután szlalom futás következik a bóják között, majd az utolsó bója után a jobb oldali oszlopban lévő tanulók jobbra, míg a bal oldali oszlopban lévő tanulók balra fognak visszafutni egyenes vonalba a csapatukhoz. A váltás csak az induló bóják vonalában történhet, úgy, hogy az érkező játékos kézérintést hajt végre az induló játékossal. Feladat közben nem lehet a bójára lépni vagy egyszerre 2 bóját kerülni, illetve, a szabálytalan váltás sem megengedett ( a tanuló hamarabb indul mielőtt az érkező játékos elérné a vonalat). Kritikus momentum: futás közben ne lépjen rá a bójára Változatok: Növelhetjük a bóják közötti távolságot (2 méterről, 1 vagy akár 3 méterre is). Növelhetjük a pálya hosszát. Illetve a visszafele futást. ( egyenes vonalban történő futás helyett, békaügetés, hátrafele futás, páros lábon történő szökdelés).

22 A gyakorlat száma: 7 A gyakorlat megnevezése: Fekvőrendőr A gyakorlat célja: távolugrás előkészítő gyakorlat, lépéshossz növelésére alkalmas gyakorlat, egyensúly érzék fejlesztése, ritmusérzék fejlesztése, koordináció fejlesztése, ugró mozdulat technika fejlesztése A forrás megjelölése: saját ötlet Eszközök: - Résztvevők: az egész osztály (4 fős csoportokban) A gyakorlat leírása: Az osztályban 4 fős csoportokat alakítunk ki (nemtől függetlenül). Három tanuló háton fekszik egymástól 1méteres távolságra (az ábra szerint). A negyedik tanuló feladata az lesz, hogy a társak felett váltott lábbal ugorjon át. (bal, jobb, bal). Majd ha megtörtént ő fekszik a sor végére és az első tanuló feláll és elvégzi a gyakorlatot, ez addig megy amíg a negyedik tanuló is végrehajtja az ugrásokat. Kritikus momentum: tanulóra való lépés, balesetveszély Változatok: A fekvő tanuló elhelyezkedhet más pozícióban (hanyatt fekvés helyett, mellső fekvőtámasz). Váltott láb helyett, páros lábbal történő szökdelés. Növelhetjük ill. csökkenthetjük a tanulók közti távolságot(0,5 m ill. 1,5m re ).

23 A gyakorlat száma: 8 A gyakorlat megnevezése: Sepregető A gyakorlat célja: A forrás megjelölése: saját ötlet Eszközök: ugrókötél Résztvevők: az egész osztály (5fős csoportokban) A gyakorlat leírása: A tanulókat 5 fős csoportokra osztjuk. 4 fő egy kört alakít ki, míg a negyedik tanuló bemegy a kör közepére egy ugrókötéllel. 3 méteres ugrókötél esetében a körben álló tanulók 2 méteres távolságra helyezkednek el a körben álló tanulótól. A bent álló tanuló megfogja az ugrókötél végét, leguggol és elkezdi pörgetni. A körben álló tanulók feladata, hogy átugorják az ugrókötelet (páros lábbal). Amelyik tanuló hozzáér, vagy elakad a kötélben, kiesett és ki kell állni a körből. A játék addig megy, amíg már csak egy tanuló marad bent, ez esetben ő lesz a győztes. Ha véget ért a kör, akkor a kötelet hajtó játékos beáll a körben és az a tanuló, aki először esett ki a játékból beáll a kör közepére, ő lesz a hajtó játékos. Kritikus momentum: rálép a kötélre, a hajtó játékos túl magasan hajtja a kötelet, balesetveszély Változatok: gyorsítani a kötélhajtást, ellentétes irányban hajtani a kötelet, nagyobb csoport esetén 2 belső tanuló háttal egymásnak 2 kötelet hajt, emelni a kötél magasságát

24 A gyakorlat száma: 9 A gyakorlat megnevezése: Ugró láb fejlesztése medicinlabdák felett A gyakorlat célja: távolugrás rávezető gyakorlat, lépéshossz fejlesztése, ugró mozdulat fejlesztésére alkalmas gyakorlat, egyensúly érzék fejlesztése, koordináció fejlesztése, koncentráció fejlesztése, térérzékelés A forrás megjelölése: atlétika óra Eszközök: medicinlabda Résztvevők: az egész osztály A gyakorlat leírása: Az osztály egyes oszlopba felsorakozik a két bója között. Elhelyezünk medicinlabdákat (az ábra szerint) egymástól 2 méteres távolságra. A feladat lényege, hogy az ugró lábról (jobb) ugorjunk át a medicinlabda felett és páros lábra történjen az érkezés. Majd innen ismét az ugró lábbal történik. Ha végigértünk, akkor visszafele is végezzük el a feladatot a másik sorban. A következő tanuló indulhat, amikor az előtte lévő átugrotta a második medicinlabdát. Kritikus momentum: ráléphetnek a medicinlabdára, balesetveszély Változatok: Medicinlabda helyett más szert is használhatunk (babzsák, zsámoly). Növelhetjük, ill. csökkenthetjük a távolságot a szerek között. Ha két sorban rakjuk fel a pályát, akkor odafele(jobb) visszafele ellentétes láb(bal)-al végeztetjük a gyakorlatot.

25 A gyakorlat száma: 10 A gyakorlat megnevezése: Kapd el a tojást A gyakorlat célja: kislabdahajítás rávezető gyakorlat, reakcióidő fejlesztése, gyorsaság, dobóerő fejlesztése, térérzékelés, koncentráció fejlesztése A forrás megjelölése: saját ötlet Eszközök: röplabdaháló Résztvevők: az egész osztály A gyakorlat leírása: Az osztály két csapatra bontjuk és a röplabdapálya 2 térfelén fognak elhelyezkedni szétszórtan. A játékot egy szivacskézilabdával játsszuk. A feladat lényeg, hogy felső egykezes dobással át kell juttatni úgy a labdát az ellenfél térfelére, hogy azt az ellenfél tanulók ne tudják elkapni (hozzáérjen a talajhoz). Ha ez sikerült, akkor a csapat kap 1 pontot. Amennyiben a labdát elkapták az a csapat következik. A játék során lehet maximum 3-t passzolni. A labdát birtokló játékos maximum 3-t léphet, innen vagy dobnia, vagy passzolnia kell. Az a csapat győz, amelyik hamarabb eléri a 10 pontot. Ha a labda a háló alatt illetve a hálót érinti, érvénytelen a dobás. Kritikus momentum: a tanulók eltalálhatják egymást Változatok: Változtathatunk a szer jellegén (kislabda, gumilabda, babzsák). Csökkenthetjük, ill. növelhetjük a pálya méretét osztály létszámtól függően.

26