A beamer haszálata. A jelen prezentáció forrását érdemes módosítani. Amikor készen van a prez.tex, akkor

Hasonló dokumentumok
Prezentációk készítése

1. A maradékos osztás

1. A maradékos osztás

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Diszkrét matematika I.

1. Polinomok számelmélete

1. Komplex szám rendje

1. A polinom fogalma. Számolás formális kifejezésekkel. Feladat Oldjuk meg az x2 + x + 1 x + 1. = x egyenletet.

1. Hatvány és többszörös gyűrűben

1. Egész együtthatós polinomok

Lineáris egyenletrendszerek Műveletek vektorokkal Geometriai transzformációk megadása mátrixokkal Determinánsok és alkalmazásaik

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

1. Mátrixösszeadás és skalárral szorzás

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Diszkrét matematika 2.

Polinomok A gyökök száma A gyökök és együtthatók összefüggése Szorzatra bontás, számelméleti kérdések A harmad- és negyedfokú egyenlet

Algebrai alapismeretek az Algebrai síkgörbék c. tárgyhoz. 1. Integritástartományok, oszthatóság

1. A Horner-elrendezés

Műveletek mátrixokkal. Kalkulus. 2018/2019 ősz

1. Interpoláció. Egyértelműség Ha f és g ilyen polinomok, akkor n helyen megegyeznek, így a polinomok azonossági tétele miatt egyenlők.

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás március 24.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Alapvető polinomalgoritmusok

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Komplex számok. Wettl Ferenc előadása alapján Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok / 18

Valasek Gábor

DISZKRÉT MATEMATIKA 2 KIDOLGOZOTT TÉTELSOR 1. RÉSZ

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

Diszkrét matematika I.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes

Diszkrét matematika 1. estis képzés. Komputeralgebra Tanszék ősz

Diszkrét matematika 1.

3. el adás: Determinánsok

Kongruenciák. Waldhauser Tamás

Numerikus módszerek 1.

1. A komplex számok definíciója

Zárthelyi feladatok megoldásai tanulságokkal Csikvári Péter 1. a) Számítsuk ki a 2i + 3j + 6k kvaternió inverzét.

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 14.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Számítógépes Hálózatok 2012

Lineáris egyenletrendszerek

Diszkrét matematika 1. estis képzés

Intergrált Intenzív Matematika Érettségi

Gy ur uk aprilis 11.

Diszkrét matematika II., 8. előadás. Vektorterek

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Előadás készítés. Szentesi Péter 2010

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

1. Interpoláció. Egyértelműség (K2.4.10) Ha f és g ilyen polinomok, akkor n helyen megegyeznek, így a polinomok azonossági tétele miatt egyenlők.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott

1. Polinomfüggvények. Állítás Ha f, g C[x] és b C, akkor ( f + g) (b) = f (b) + g (b) és ( f g) (b) = f (b)g (b).


9. gyakorlat Lineáris egyenletrendszerek megoldási módszerei folyt. Néhány kiegészítés a Gauss- és a Gauss Jordan-eliminációhoz

1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy b = ax. Ennek jelölése a b.

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 28.

Matematika A1a Analízis

Bevezetés az algebrába 1

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Vizsgatematika Bevezetés a matematikába II tárgyhoz tavasz esti tagozat

MATE-INFO UBB verseny, március 25. MATEMATIKA írásbeli vizsga

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny tanévi második fordulójának feladatmegoldásai. x 2 sin x cos (2x) < 1 x.

Mátrixok 2017 Mátrixok

Akciók, diavetítés. 1. ábra Akciógombok. A lap két regiszterfülből áll, ezek a Kattintásra és az Áthaladáskor. Nézzük meg először az elsőt!

Prezentáció L A T E X-hel

NUMERIKUS MÓDSZEREK I. TÉTELEK

1. A kétszer kettes determináns

Analízis előadás és gyakorlat vázlat

Komplex számok. Komplex számok és alakjaik, számolás komplex számokkal.

Lineáris algebra 2. Filip Ferdinánd december 7. siva.banki.hu/jegyzetek

A Beamer alkotója. Till Tantau áprilisában a munkát Joseph Wright és Vedran Miletic vette át.

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Diszkrét matematika I. gyakorlat

Lineáris algebra (10A103)

Prezentáció L A T E X-hel

az Excel for Windows programban

1. Diagonalizálás. A Hom(V) diagonalizálható, ha van olyan bázis, amelyben A mátrixa diagonális. A diagonalizálható van sajátvektorokból álló bázis.

1. Geometria a komplex számsíkon

1. Bázistranszformáció


Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Diszkrét matematika 1. estis képzés

A MATLAB alapjai. Kezdő lépések. Változók. Aktuális mappa Parancs ablak. Előzmények. Részei. Atomerőművek üzemtana

Bevezetés. 1. fejezet. Algebrai feladatok. Feladatok

Lineáris leképezések, mátrixuk, bázistranszformáció. Képtér, magtér, dimenziótétel, rang, invertálhatóság

1. Részcsoportok (1) C + R + Q + Z +. (2) C R Q. (3) Q nem részcsoportja C + -nak, mert más a művelet!

karakterisztikus egyenlet Ortogonális mátrixok. Kvadratikus alakok főtengelytranszformációja

Komplex számok. Wettl Ferenc Wettl Ferenc () Komplex számok / 9

BUJDOSO GYÖNGYI FAZEKAS ATTILA // / / KEZDOLEPESEK TERTIA KIADÓ

Átírás:

1. Áttekintés A beamer koncepciója. A beamer egy L A TEXprogramcsomag. Prezentációt és nyomtatható változatot is készít egyazon TEX forrásból. Mindkettő egy pdf file. A prezentáció vetítésekor A PgDn megnyomása mindig újabb adatot jelenít meg. A most látható frame 15 slide-ból áll, mert a 14. gombnyomásra jelenik meg az utolsó sor. A TEX forrásban csak egyszer kell leírni a tartalmát, de a prezentációs pdf file-ban ez 15 oldal. Mindegyik frame alján navigáló gombok találhatók. A frame fejléce és a lábléce testreszabható. A nyomtatható változatban ez a frame nem külön oldal; a sorok is szélesebbek, ezért a folyamatos, hosszabb szövegek tördelése is más lehet. A beamer haszálata. A jelen prezentáció forrását érdemes módosítani. Amikor készen van a prez.tex, akkor latex prez.tex kétszer (inkább háromszor); dvips -P pdf prez.dvi egyszer; ps2pdf prez.ps egyszer. Az eredmény a prez.pdf file. E három parancs helyettesíthető a következők bármelyikével: pdflatex prez.tex./wt prez Ezek a latex parancsot csak egyszer futtatják! A wt script letölthető ugyanonnan, ahonnan ez a tutorial. Az eredmény az acroread prez.pdf paranccsal nézhető meg. Nyomjuk meg a Ctrl-l billentyűt a teljes képernyős módhoz. Kilépés: Esc.

A szükséges file-ok letöltése. http://www.cs.elte.hu/~ewkiss/beamer/ Az egyes file-ok tartalma: Beamer_tutorial.tex: e prezentáció forrása; Beamer_tutorial_a.tex: nyomtatható változat; Beamer_tutorial.pdf: e prezentáció; Beamer_tutorial_a.pdf: nyomtatható változat; wt: fordítást segítő triviális script; hpbk_macros.tex: szükséges makrók. beameruserguide.pdf: remek beamer-manuál. A wt és hpbk_macros.tex a kurrens alkönyvtárban legyen. A manuálból mindig a legfrissebb verziót használjuk. Ez általában itt található: www.ctan.org/tex-archive/macros/latex/contrib/beamer/doc/ Pár tudnivaló e prezentáció harmadik fejezetében is szerepel. A többi nyilvánvaló a következő mintaoldalak alapján. 2. Matematikai mintaoldalak Műveletek kompex számokkal. Jelölések: A komplex számok halmaza: C. A valós számok halmaza: R. A racionális számok halmaza: Q. Az egész számok halmaza: Z. Az összeadás, kivonás, szorzás definíciója: (a + bi) + (c + di) = (a + c) + (b + d)i. (a + bi) (c + di) = (a c) + (b d)i. (a + bi)(c + di) = (ac bd) + (ad + bc)i. A z C ellentettje w, ha z + w = 0. Az ellentett jele z. A z = a + bi (egyetlen) ellentettje w = ( a) + ( b)i. A kivonás az ellentett hozzáadása: u z = u + ( z). 2

Maradékos osztás: létezés. Tétel Minden f,g C[x] esetén, ahol g 0, létezik olyan q,r C[x], hogy f = gq +r, és r = 0, vagy gr(r) < gr(g). Bizonyítás gr(f) szerinti indukció. Ha f = 0, vagy gr(f) < gr(g): f = g 0 + f. Tegyük föl: gr(f) = n gr(g), és az n-nél kisebb fokúakra igaz. Legyen f főtagja ax n és g főtagja bx m, ahol b 0 és m n. Ekkor f 0 = f (a/b)x n m g-ből kiesik az n-edfokú tag. Indukciós feltevés: f 0 = gq 0 + r, ahol r = 0, vagy gr(r) < gr(g). f = f 0 + (a/b)x n m g = g ( q 0 + (a/b)x n m) + r. Tehát f is elosztható maradékosan g-vel. A q és r együtthatói a négy alapművelettel kaphatók. Az eljárás során csak g főegyütthatójával osztunk. 3 3-as felső háromszögmátrix determinánsa. a 11 a 22 a 33 + a 12 a 23 a 31 + a 13 a 21 a 32 a 13 a 22 a 31 a 11 a 23 a 32 a 12 a 21 a 33. Felső háromszögmátrix a 11 a 12 a 13 a 21 a 22 a 23 a 31 a 32 a 33 felső háromszögmátrix, ha a 21 = a 31 = a 32 = 0. Ezért a fenti összeg utolsó öt tagja nulla lesz. Elemzés A főátló alatti elemek azok, ahol a sorindex nagyobb, mint az oszlopindex, azaz a ij, ahol i > j. A megmaradó tag az identikus permutációhoz tartozik. Felbonthatatlan elem. Emlékeztető Az e R egység, ha e 1. Ez ugyanaz, mint az invertálható elem. Minden egység osztója R minden elemének. Példa: A Z gyűrű egységei ±1. Az egységeleme az 1. HF: Mik a 0 osztói? Mely elemeknek osztója a 0? Definíció A b = cd a b-nek triviális felbontása, ha c és d egyike egység. A p R felbonthatatlan (irreducibilis), ha nem nulla, nem egység, és nincs nemtriviális felbontása. Ekvivalens: p minden osztója egység, vagy p egységszerese. Példa: A 23 felbonthatatlan Z-ben, mert nem nulla, nem ±1, és osztói csak ±1 és ±23. Az összes felbontása: 23 = 1 23 = 23 1 = ( 1)( 23) = ( 23)( 1). 3

Bonyolult animáció. Egy bolha ugrál körbe egy szabályos n-szög csúcsain úgy, hogy minden ugrásnál k csúcsnyit jut előre. Hány ugrás után jut vissza a kiindulóponthoz? Hány kört tesz meg ezalatt? Hány csúcsot érint összesen? Legyen n = 6, a csúcsokat számozzuk így: 0, 1, 2, 3, 4, 5. k bejárás ugrásszám körszám csúcsszám 1 0-1-2-3-4-5-0 6 1 6 2 0-2-4-0 3 1 3 3 0-3-0 2 1 2 4 0-4-2-0 3 2 3 5 0-5-4-3-2-1-0 6 5 6 k n/(n, k) k/(n, k) n/(n, k) 3. Néhány beamer parancs Preambulum. A file elején a \title előtti parancsok szerepe: Prezentáció vagy nyomtatható verzió-e (lásd később); A fejléc beállítása (lábléc most nincs): fejezetcím; főcím; dátum; kurrens frame sorszáma / összes frame. A kinézet beállítása: színek sémája; blokkok kinézete (például árnyék). A magyar betűk és elválasztás beállítása. A részletek leírása a manuálban olvasható, de kísérletezni érdemes annak elolvasása nélkül is. A \title után a címlap következik, ami az első frame. A megjelenés sorrendjének kontrollálása. Az \uncover<1-4>{xxx} jelentése: Az adott frame-en belül az xxx szöveget pontosan az 1,2,3,4 slide-okon jelenítsd meg. A helye a többi slide-on is kimarad. Itt <1-4> úgynevezett overlay specification. A <2-> a másodiktól kezdve az összes slide-ra vonatkozik. 4

Az \only parancs hasonló, de nem hagyja ki a helyet. Így a korábbi szöveget például felülírhatjuk. A \pause parancs szerintem bugos, ne használjuk. Lehetőség van arra is, hogy egy szöveg szürkítve látsszon, amíg rá nem kerül a sor. A <+-> specifikáció segítségével automatizálhatjuk a kézzel való számozást (lásd a manuál 8.6. fejezetében). A nyomtatható változat elkészítése. Prezentáció első négy sora \documentclass[t]{beamer} %\documentclass{article} %\usepackage{beamerarticle} %\usepackage{amssymb} %\usepackage[hungarian]{babel} Nyomtatható változat első négy sora %\documentclass[t]{beamer} \documentclass{article} \usepackage{beamerarticle} \usepackage{amssymb} \usepackage[hungarian]{babel} (Csak a százalékjeleket kell megváltoztatni.) Tipp a nyomtatható változathoz. Az \only<article>{xxx} az xxx parancsot csak a nyomtatható változatban hajtja végre. Példák: \only<article>{\newpage} \only<article>{\vskip 3 true pt} Az első parancs új lapot kezd a nyomtatott változatban, de a prezentációra nem hat. A \\ parancs új sort kezd a prezentációban. A \\<article> csak a nyomtatott változatban kezd új sort. A \\<all> mindkét változatban új sort kezd. A \noindent parancsot írhatjuk \only nélkül is, mert a prezentációban általában 0 pt az indentáció. 5

Tippek a szerkesztéshez. Az acroread program megvész, ha a nézett pdf file egy új fordításnál megváltozik. Csak a kilépés és újrabehívás segít. Ezért inkább az xpdf vagy evince programokat használjuk. A vetítéshez viszont jobb az acroread. A legalább háromszori latex-fordítás azért kell, hogy a dokumentumon belül helyesek legyenek a hivatkozások (például a frame-ek jobb alsó sarkában). Ez különösen a végleges változat elkészítésénél fontos. Kellemes beamerezést! 6