A segítı beszélgetés Gerard Egan modellje A modell három fontos kérdése a segítı beszélgetés három különbözı szakaszát írja le. Ez az a három fontos kérdés, amit fel kell tennie a segítınek: 1. Mi a helyzet most? 2. Mit akarok helyette? 3. Hogyan érhetem el, amit akarok? A segítı beszélgetés célja, hogy a kliens a világ aktívabban értelmezze, a cselekedetek, különösen a saját cselekedetei jelentését megértse, szembe tudjon nézni a kihívásokkal, meg tudja határozni a problémákat, új lehetıségek felfedezzen fel, teljesíthetı célokat tőzzön ki. A képzett segítı az ehhez szükséges képességek fejlesztésében és a pozitív változáshoz szükséges tudás átadásában tud segíteni a kliensének. A segítı feladata a segítségnyújtás az akciótervet elkészítésében, illetve segíti az ügyfelet a személyes felelısségvállalásban, a belsı erıforrásokra való támaszkodásban. Elsı szakasz Mi a helyzet most? Az elsı szakasz a probléma konkrét megfogalmazását, összetett probléma esetén a prioritások meghatározását foglalja magában. Három alszakaszra tagolható: az elsı alszakasz az egyén problémához való viszonyulását tárja fel az érzések, gondolatok, viselkedések szintjén. A második alszakasz a problémában érintett személyekre fókuszálva tágítja a kliens nézıpontját, ezzel is elısegítve a probléma megfogalmazását. A harmadik szakaszban szőkül be a beszélgetés fókusza, a problémamegoldás melletti elkötelezıdés elıtt a kliensnek végig kell gondolnia, mely területen szeretné és milyen mértékben a változást. 1 A probléma: Milyen érzései vannak/ voltak a problémával kapcsolatosan? Mit gondol/ gondolt? Milyen (volt) az ı számára? 1 B kiterjesztés: Hogyan látják ezt/ıt mások? Van olyan, amit nem vett eddig észre? Mit gondol/érez a másik érintett fél? Mit mondana a másik fél errıl? Ez probléma neki? Van lehetıség arra, hogy másként szemlélje a problémát? 1 C fókuszálás: Mi a legfontosabb neki ebben?
Min dolgozna legszívesebben most? Mi okozná a legnagyobb változást? Mi az, ami elviselhetı, kezelhetı a számára? Az elsı szakaszban szükséges tanácsadói készségek az odafigyelés és az aktív hallgatás. Odafigyelés: testtartás, mozdulatok, mimika, nonverbális kifejezések kontrollálása, a segítı derékszögben elhelyezni a székeket, nyitott, az ügyfél felé hajló testtartású, megfelelı szemkontaktus tart, nyugodtság jellemzi. Aktív hallgatás: a kliens verbális és nonverbális kommunikációjának megfigyelése, megfigyelési szempontok: amit megtapasztalt viselkedések érzelmek lényegi üzenetek vélemények döntések szándékok a történet tágabb kontextusa felhang, hogyan meséli A segítı beszélgetésben fontos további tanácsadói készségek: Valódi párbeszéd, melynek négy kritériuma van: beszélıváltás, kapcsolódás, kölcsönhatás, közösen kidolgozott eredmény. A segítı beszélgetés párbeszéd, nem monológ, vagyis a segítı verbálisan vagy non-verbálisan jelzi az odafigyelését, továbbviszi a beszélgetés fı vonalát, reagál a kliens gondolataira, stb. Akkor valódi a párbeszéd, ha a felek kapcsolódnak egymáshoz és kölcsönhatásban vannak egymással, vagyis nem beszélnek el egymás mellett, a megszólalások az elızményekhez kapcsolódnak. Nemcsak a segítı hat a kliensre, hanem a segítı hagyja, hogy a kliens is hasson rá, mert ez segíti ıt a probléma értelmezésében. Fontos, hogy a cél kitőzése és megvalósítása úgy legyen közös munka, hogy minden lépést a kliens határoz meg, a segítıi inkább a támogató, tisztázó szerep. Az empátia kifejezése nemcsak a kliens-segítı kapcsolatot erısíti meg, hanem fontos lépés a probléma tisztázásában, illetve hasznos eszköz annak ellenırzésére, hogy a segítı azt érti-e, amit a kliens ki szeretett volna fejezni. Két eszköz teszi ezt lehetıvé: empátiás kiemelés képlettel: Úgy érzi (megfelelı érzés intenzitásának kifejezése), mert (kulcsélmény és/vagy -viselkedés), pl.: Mérges vagy és meg vagy zavarodva, mert nem számítottál ilyen rossz élményekre ennyire váratlanul, illetve az empátia kifejezése saját szavakkal: pl.: képlettel: Ön most jól érzi magát, mert a férje betartotta a szavát. Saját szavakkal: az, hogy a férje állta a szavát, megerısítésként hatott önre. 2. szakasz: Mit akarok helyette? Ez a szakasz a probléma meghatározása utáni és a cselekvés elıtti köztes rész, melyben a
tisztázzák az ügyfél vágyait, szándékait, azt, hogy igazából mit is akar. Fontos körüljárni, hogy a problémában milyen lehetıségek rejlenek, melyeket érdemes figyelembe venni a megoldáskor. Ez a szakasz nagyon fontos az erıgyőjtés és a remény táplálása szempontjából. Ez a szakasz is három alszakaszból áll. Az elsı egy kreatív része a folyamatnak, az ügyfél ötletel az ideális helyzettel kapcsolatban. A módszer segít az ügyfélnek tágítani a szemszögét, beindítja a képzelıerıt ahelyett, hogy a praktikus, gyakorlati részekre utalnánk csak (annak is megvan a maga helye). Néhány embernek nehéz ezt a lépést megtenni, segíteni kell nekik átélni a gondolat szabadságát, a képzelet erejét. A második alszakasz a valóság tesztelésérıl szól, a kreatív részt követıen az ügyfél megfogalmazza a célját, az ötletelésbıl kiválasztja a legmegfelelıbbet, a segítı a fókuszt a realitáson tartva segít a kliensnek cél megvalósíthatóságát átgondolni. A célok akkor jók, ha specifikusak, mérhetıek, elérhetıek, a körülményeknek megfelelıek, reálisak (kapcsolódnak a külsı világhoz), van idıi keretük, nem kényszerítıek, hanem motiválók. A harmadik szakasz az elıre haladás, vagyis mielıtt a kliens elkötelezıdne a cél mellett, mérlegeli a cél megvalósításának költségeit, nyereségeit. 2A - kreatív rész Ötletelés (brainstorming) A képzeleti mőködés elısegítése Mennyiség vs. minıség: ebben a szakaszban a mennyiség számít Minden jöhet érezd jól magad! Írd majd le a gondolatokat, ötleteket! Ne elemezz és ne értékelj! Segíts folyamatosan Még mi? Ne siess, ne siettess! Ideális esetben mit szeretnél? Mi történne? Hogyan lenne másképp? Mit tennél? Mit gondolnál? Mit éreznél? Mi lenne neked/mid lenne/mivel rendelkeznél, amivel most nem/ami most nincs meg neked? Milyen lenne, ha jobb lenne a helyzet? Mi kellene ahhoz, hogy csak eggyel/egy kicsivel jobb legyen?
2B A valóság tesztelése Válogatás/szelektálás A valóság tükrözése Pontosan mi a célod? Honnan fogod tudni, hogy elérted? Mi az ami számodra elérhetı? Melyik célkitőzés tőnik neked a legjobbnak? Összességében melyik tőnik reálisnak? Mikorra szeretnéd elérni a célodat? Mi legyen a teljesítés határideje? 2C Elıre haladás Költségek nyereségek feltárása A célok melletti elkötelezıdés ellenırzése Mi lenne a haszna/ elınye annak, ha elérnéd a célod? Mennyire lenne más a helyzeted, ha sikerülne teljesíteni a célod? Milyen áron tudod teljesíteni a célodat? Milyen hátrányokkal/ munkával/befektetéssel járna elérni a célodat?
3. szakasz: Hogyan jutok el a célhoz? Ez a szakasz elısegíti a megfelelı cselekvést, ekkor dönt a kliens a lehetséges stratégiákról, ekkor alakítják ki a specifikus cselekvéseket. A segítı feladata problémamegoldó, döntéshozó módszerekkel segíteni az ügyfelet a problémával való megküzdésben, az ügyfél támogatása és bátorítása. Ez a szakasz szintén három alszakaszból áll. Az elsı egy újabb kreatív rész, melyben a kliens ötletelés a célok elérésérıl, számba veszi a külsı segítséget, végiggondolja milyen emberek, szervezetek, intézmények, stb. tudnak segíteni neki a probléma megoldásában. A cél az, hogy az ügyfél ki tudjon találni új cselekvési módokat, ki tudjon törni az ördögi körbıl. A második alszakaszban a megfelelı, elfogadható stratégiák kerülnek a fókuszba. Az ötletelésbıl kiválasztott stratégiákat meg kell vizsgálni, hogy reálisak-e, megfelelnek-e a körülményeknek, az ügyfél értékrendjének, stb. Külsı és belsı tényezık elemzésére is ebben az alszakaszban kerül sor, a kliensnek végig kell gondolnia, mely tényezık segíthetik, illetve akadályozhatják, hogyan lehet hatásukat erısíteni, gyengíteni. A harmadik szakaszban a cselekvést készítik elı. A cselekvést apró lépésekre felbontani, a lépésekhez határidıt érdemes kijelölni. Az ügyfél feladata a cselekvések megtervezése, a segítıé az, hogy az idıkeretekre felhívja a figyelmet, más nézıpontból vizsgálja meg a cselekvési tervet. Bátorítsa, de ne kényszerítse az ügyfelet. 3A Újabb kreatív rész Ötletelés Hányféle módon tudnád ezt elérni? Ki/mi tudna segíteni? Ezelıtt mi volt az, ami mőködött neked? Mi mőködik másoknak hasonló helyzetben? Vannak vad ötleteid? Milyenek? 3B Stratégiák kiválasztása Szelektálás Realitáskontroll Melyik ötlet tetszik a legjobban? Melyik mőködne a legjobban? Melyiket tudnád legkönnyebben megvalósítani?
3C A cselekvés elıkészítése Mit teszel elıször? Mikor? Mit teszel azután? Mikor? Az utolsó szakaszban helyet kaphat a cselekvés értékelése, célok újrafogalmazása, az újrakezdés megtervezése. Emellett fontos a segítı kapcsolat lezárása, az idıkeret, a befejezés motiválja a klienst a hatékonyabb megoldásra. Felhasznált irodalom: Egan, G. (2009): A segítı készségek fejlesztése. ELTE Eötvös Kiadó. Forest, D. (2007): Egan's Skilled Helper Model. Letöltve: www.gestaltuk,com.archive/resources/egan_skilled_helper_model.pdf