Oktatási Hivatal. az energia megmarad: Egyszerűsítés után és felhasználva a tömegek egyenlőségét, valamint, hogy u A0 = 0 :

Hasonló dokumentumok
A 36. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs 2017

32. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása

O k t a t á si Hivatal

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l III.

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs pont

2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I.

XXXI. Mikola Sándor fizikaverseny 2012 Döntı Gyöngyös 9. évfolyam Feladatmegoldások Gimnázium

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

A pontszerű test mozgásának kinematikai leírása

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.

Az egyenletes körmozgás

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, II. forduló, Megoldások. F f + K m 1 g + K F f = 0 és m 2 g K F f = 0. kg m

1. A mozgásokról általában

3. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT

2007/2008. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 9. MEGOLDÁSOK

= 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg, V víz = 450 dm 3 = 0,45 m 3. = 0,009 m = 9 mm = 1 14

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Oktatási Hivatal. Fizika II. kategória

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, az I. forduló feladatainak megoldása 1

13. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Verseny január 19. MEGOLDÓKULCS

Szakács Jenő Fizikaverseny II. forduló, megoldások 1/7. a) Az utolsó másodpercben megtett út, ha t a teljes esési idő: s = 2

Tetszőleges mozgások

A feladatok közül egyelıre csak a 16. feladatig kell tudni, illetve a ig. De nyugi, a dolgozat után azokat is megtanuljuk megoldani.

Dinamika. F = 8 N m 1 = 2 kg m 2 = 3 kg

2010/2011. tanév Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny II. forduló január 31.

MUNKA, ENERGIA. Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő hatására elmozdul.

7. osztály, minimum követelmények fizikából

XXXIV. Mikola Sándor fizikaverseny Döntı Gyöngyös, 9. évfolyam Megoldások. Szakközépiskola

7. osztály minimum követelmények fizikából I. félév

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

12. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

Egyenletes mozgás. Alapfeladatok: Nehezebb feladatok:

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

A 35. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs pont min

MÁTRAI MEGOLDÁSOK. 9. évfolyam

2010 február 8-19 Feladatok az 1-2 hét anyagából

Magdi meg tudja vásárolni a jegyet, mert t Kati - t Magdi = 3 perc > 2 perc. 1 6

ÉLELMISZERIPARI ALAPISMERETEK

Volumetrikus elven működő gépek, hidraulikus hajtások (17. és 18. fejezet)

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

di dt A newtoni klasszikus mechanikában a mozgó test tömege időben állandó, így:

1. forduló (2010. február

Mechanika A kinematika alapjai

= 30 MW; b) P össz = 3000 MW a) P átl. = 600 Ω; b) DP = 0,3 W a) R 1. U R b) ΔP 4 = 01, A, I a) I ny.

Dinamika példatár. Szíki Gusztáv Áron

Műszaki hő- és áramlástan (Házi feladat) (Főiskolai szintű levelező gépész szak 2000)

ELMÉLET REZGÉSEK, HULLÁMOK. Készítette: Porkoláb Tamás

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

MEGOLDÁSOK ÉS PONTOZÁSI ÚTMUTATÓ

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Részletes megoldások. Csajági Sándor és Dr. Fülöp Ferenc. Fizika 9. című tankönyvéhez. R.sz.: RE 16105

ω = r Egyenletesen gyorsuló körmozgásnál: ϕ = t, és most ω = ω, innen t= = 12,6 s. Másrészről β = = = 5,14 s 2. 4*5 pont

TARTALOM A FIZIKA TANÍTÁSA. módszertani folyóirat

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

IMPULZUS, MUNKA, ENERGIA. A mozgások leírása, a jelenségek értelmezése szempontjából fontos fogalmak.

Dinamika gyakorló feladatok. Készítette: Porkoláb Tamás

35. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny. III. forduló május 1. Gyöngyös, 9. évfolyam. Szakközépiskola

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Rugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása III. rész

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK

2012/2013. tanév Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 9.

Útmutató fizika feladatok megoldásához (Fizika1 villamosmérnököknek) Sarkadi Tamás, Márkus Ferenc

Meghatározás Pontszerű test. Olyan test, melynek jellemző méretei kicsik a pálya méreteihez képest.

Hőtan részletes megoldások

Tevékenység: Tanulmányozza, mi okozza a ráncosodást mélyhúzásnál! Gyűjtse ki, tanulja meg, milyen esetekben szükséges ráncgátló alkalmazása!

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória

A 2012/2013. évi Mikola Sándor tehetségkutató verseny gyöngyösi döntıjének feladatai és megoldásai. Gimnázium, 9. osztály

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

TARTALOM A FIZIKA TANÍTÁSA. módszertani folyóirat

29. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása. Gimnázium 9. évfolyam

km 1000 m 1 m m km Az átváltás : ,6 h 3600 s 3,6 s s h

1. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

a) Az első esetben emelési és súrlódási munkát kell végeznünk: d A

Forgó mágneses tér létrehozása

Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Verseny 2008 / 2009 MEGOLDÓKULCS

Mindennapjaink. A költő is munkára

SZLIVKA FERENC : VÍZGAZDÁLKODÁS GÉPEI 9. ÖNTÖZÉS GÉPEI

I. forduló. FELA7. o.: feladat 8. o.: feladat o.: feladat. Fizikaiskola 2011

Oktatási Hivatal. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

Mechanika részletes megoldások

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon

TestLine - Fizika 7. osztály mozgás 1 Minta feladatsor

Milyen erőtörvénnyel vehető figyelembe a folyadék belsejében a súrlódás?

Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás, szabadesés

ALKALMAZOTT MŰSZAKI HŐTAN

Megint egy keverési feladat

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0

Kidolgozott minta feladatok kinematikából

Áramlástan feladatgyűjtemény. 2. gyakorlat Viszkozitás, hidrosztatika

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Csak felvételi vizsga: csak záróvizsga: közös vizsga: Villamosmérnöki szak BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar május 31.

Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Verseny 2017/2018 tanév 9. évfolyam feladatainak megoldása

Membránsebesség-visszacsatolásos mélysugárzó direkt digitális szabályozással

Átírás:

Oktatái Hiatal A 01/013 tanéi FIZIKA Orzágo Középikolai Tanulányi Vereny áodik fordulójának feladatai é egoldáai I kategória A dolgozatok elkézítééhez inden egédezköz haználható Megoldandó az elő két feladat é a 3/A é 3/B orzáú feladatok közül egy zabadon álaztott Cak 3 feladat egoldáára adható pont A 3/A é 3/B feladat közül a több pontot elérő egoldát ezük figyelebe 1 Két, egyenként =,4 kg töegű, könnyen gördülő kikoci áll egy onalban egy ízzinte felületen Az egyik koci (A) tetején az ábra zerint egy ugyancak töegű kiebb téglatet (C) nyugzik egy D = 1,0 N/ direkció erejű könnyű rugónak táazkoda A tetek között a úrlódá elhanyagolható Ennek a kocinak a rajta leő tettel együtt 0 = 0,5 / nagyágú ebeéget adunk, aellyel az a nyugó kocinak (B) ütközik Az ütközé tökéleteen rugala é pillanatzerű Az ütközé után a téglatet előre cúzik a) Milyen táol lez egyától a két koci abban a pillanatban, aikor a rugó a legröidebb? b) Mekkora ebben a pillanatban a tetek gyoruláa? Megoldá a) Az üközé pillanatzerűége iatt cak a két koci között lép fel ütközékor kölcönhatá, hizen úrlódá ninc, a rugó pedig cak akkor kezd erőt kifejteni, aikor ár alaelyet özenyoódott Az egyenlő töegek iatt pedig a két koci között ebeégcere történik A közetlen ütközé utáni kezdőebeégeket jelöljük u 0 -lal! Ezek tehát: u 0, u A0 B0 0 0,5, uc0 0 0,5 Ettől kezde a B koci egyenlete ozgáal, u B = 0,5 / ebeéggel táolodik az ütközé helyétől, é az A koci az ütközé után egy pillanatra egáll A C tet kezdőebeége ütközé után akkora, aekkoráal érkezett, intha ei e történt olna Az AC rendzer lendülete i, echanikai energiája i egarad A toábbi ozgá orán a C tetet fékezi a rugó, az A kocinak pedig nöeli a ebeégét Aikor a rugó a legröidebb, az A é a C tet ebeége egy pillanatra egegyezik Az ehhez a pillanathoz tartozó, az ütközétől záíta eltelt időt é elozduláokat kell kerenünk Az A koci é a C ki tet együtteére: a lendület egarad: AuA0 Cu C0 ( A C ) u k az energia egarad: 1 1 1 CuC0 ( A C ) uk D( l ) Egyzerűíté után é felhaznála a töegek egyenlőégét, alaint, hogy u A0 = 0 : 01/013 1 FIZIKA OKTV forduló

uc0 u k; (1) D uk ( l) uc0 () Itt u k az A é C tet közö pillanatnyi ebeége, áként a töegközéppontjuk ebeége Ennek nagyága (az egyenlő töegek iatt): u k = 0 / = 0,5 / (1)-et ()-be íra: D,4 kg uk ( l) 4 uk l uk 05 0,5 D N 1, A koci é a ki tet töegközéppontja egyenlete ebeéggel halad, é a töegközépponti rendzerben indkét tet azono perióduidőel haroniku rezgét égez Ebben a rendzerben a rugó középpontja áll, agyi a rugó két, egyenlő hozú zakazra bontható, ainek köetkeztében a perióduidőt eghatározó direkció erő kétzeree a telje hozúágú rugóénak Az ütközétől ére a rugó legröidebb hozának felételéig eltelt idő a perióduidő negyedréze, tehát a kérdée pillanat az ütközét köetően t = T/4 idő úla köetkezik be: t T 1, 4 kg 1,57 4 4 D N 1, Ezalatt az idő alatt a eglökött B koci egyenlete ozgáal SB ubt 0,5 1,57 0, 785 78,5 c utat tez eg, íg az A koci (ha a rugó ne nyoódna öze a töegközéppont útját tenné eg, iel azonban a rugó özenyoódik, annyial keeebbet, aennyi a rugó deforációjának a fele): l l 0,5 SA Sk ukt 0, 5 1,57 0,145 14, 5 c A két koci táolága tehát D SB SA 0,785 0,145 0,645 64 c b) A B koci gyoruláa 0, az A koci é a C tet gyoruláa ellentetten egyenlő, független a ozgáállapottól Az A koci haladái irányban, a ki tet azzal ellentéte irányban gyorul Abzolút értékük: a N 1, 0,5 F D l 0,5,4 kg (Megjegyzé: íg a rezgéidő eghatározáánál D-el kellett záolni, addig a gyoruláok záítáához a telje D-t kellett figyelebe enni, hizen a ozgáegyenlet zerint a F /, r é a rugóerő cak a D-től é l-től függ) Egy dugattyúal ellátott tartályban 0,1 liter íz é 1 liter ízgőz található 100 C hőérékleten Ezzel a rendzerrel a köetkező körfolyaatot égezzük: (1) Izoterikuan egnöeljük a térfogatot 1,1 literről,1 literre () Adiabatikuan tágítjuk a rendzert, aíg hőéréklete eléri a 95 C-ot (3) Izoterikuan özenyojuk a rendzert egy egfelelő térfogatra (4) Adiabatikuan özenyojuk a rendzert a kiindulái állapotba a) Vázoljuk a körfolyaatot p-v diagraon! b) Határozzuk eg az állapotjelzők értékeit a körfolyaat neezete pontjaiban! c) Adjuk eg a körfolyaat hatáfokát! 01/013 FIZIKA OKTV forduló

Útutatá: A záítá orán égezhetünk ézerű közelítéeket úgy, hogy eredényeink pontoága hozzáetőlegeen 10 %-o hibahatáron belül aradjon A egoldához zükége adatokat együk Függénytáblázatból Miel e a hőéréklet áltozáa, e a nyoá áltozáa ne különöebben nagy, ezért a körfolyaat egye zakazait a p V diagraon egyene zakazokkal közelíthetjük Megoldá a) A körfolyaat a p V diagraon egy parallelograa, elynek cúcai a köetkezők: p 1 = 101,3 kpa p = 101,3 kpa p 3 = 84,5 kpa p 4 = 84,5 kpa V 1 = 1,1 10-3 3 V =,1 10-3 3 V 3 = 3,6 10-3 3 V 4 =,6 10-3 3 Ezeket az adatokat a köetkező egfontoláok alapján határoztuk eg: Kiindulákor a tartályban íz é ízgőz található egyenúlyi állapotban 100 C hőérékleten Ez azt jelenti, hogy a nyoá 1 at = 101,3 kpa 10 5 Pa Függénytáblázatbeli adatokat haznála egállapíthatjuk, hogy kezdetben a gőz töege 0,6 g, ert 100 C-on a telített ízgőz űrűége 0,5977 kg/ 3 0,6 g/l, íg a íz töege 95,8 g, ert 100 C-on a íz űrűége 958,38 kg/ 3 958 g/l b) Az (1) () tágulái folyaat orán necak a hőéréklet, hane a nyoá i állandó, hizen a telített ízgőz nyoáa egézen addig 1 at arad, aíg a telje ízennyiég gőzzé ne álik Az izoteriku tágulá égén 1, g gőz lez a tartályban, hizen a térfogat 1 literrel nő eg, tehát 0,6 graal keeebb, agyi 95, g íz arad A íz térfogatának 6 ezreléknél i keeebb cökkenéét elhanyagolhatjuk 95 C-on a rendzer nyoáa a Függénytáblázat adatai alapján 84,5 kpa értékre cökken Ekkor a gőz űrűége nagyjából 0,5 g/liter, a íz űrűége pedig 96 g/liter, a íz é a gőz telje töege az előzőek alapján 96,4 g Ez okféle ódon alóulhat eg, tehát önagában a töegegaradából ne lehet eghatározni a rendzer térfogatát az adiabatiku tágulá után Célraezető izont az elő főtétel alkalazáa A () (3) adiabatiku tágulá orán a rendzer által égzett unkát egy trapéz területeként záíthatjuk ki, ai egyenlő lez a rendzer belő energia áltozáának abzolút értékéel: ( V3 V ) ) ( p p 1 cíz íz T Lf ( V V ) gőz 3 Az egyenlet felíráakor záo közelítét haználtunk A bal oldalon feltettük, hogy a () (3) átalakulá a p V diagraon egyeneel közelíthető (ezt jaaolta a feladat útutatáa) A jobb oldalon elhagytuk a rendzerben léő gőz belő energiájának áltozáát, ert a gőz töege a ízhez képet kiciny, toábbá a gőz fajhője nagyjából harada a íz fajhőjének A íz fajhője i áltozik kié a hőéréklettel, de erre néze nincenek könnyen elérhető adatok, ezért a íz fajhőjét 4, J/(g C) értéknek tekintettük A folyaat orán áltozik a íz ennyiége, áltozik a íz forráhője, é a keletkező gőz űrűége i Ezek ne túlágoan nagy áltozáok, ezért inden eetben a kezdő é a égállapotbeli értékek zátani közepét haználtuk Az egyenlet egoldáa: cízíz T V3 V p p T 3 cíz Lf gőz A egfelelő nueriku értékek behelyetteítée után: 3 3 V3 V 1, 49 10 1,5 liter 01/013 3 FIZIKA OKTV forduló

Tehát az adiabatiku tágulá orán 101,3 kpa értékről 84,5 kpa értékre cökken a nyoá, iközben a térfogat,1 literről 3,6 literre nöekzik Ez azt jelenti, hogy nagyjából 3,5 liter lez a gőz térfogata, ainek a töege kb 1,8 gra, íg a íz töege 95 C-on 94,6 gra, ainek a térfogata alóban közelítőleg 0,1 liter Végül azt kell ézreennünk, hogy az adiabatiku özenyoákor gyakorlatilag ugyanaz történik, int az adiabatiku tágulákor, hizen a 95 C-on történő izoteriku folyaat közben a lecapódó gőz ennyiége 0,1 graon belül egegyezik a kezdeti 100 C-o izoteriku tágulákor elpárolgó gőz ennyiégéel, agyi jó közelítéel ugyanazokat az egyenleteket írhatjuk fel Ez tehát azt jelenti, hogy az izoteriku özenyoákor 1 literrel cökken a térfogat, iközben 0,5 gra ízgőz capódik le Tehát a p V diagraon a körfolyaat alóban parallelograáal közelíthető c) A hatáfok záítáakor a égzett unka a parallelograa területéel feleltethető eg, íg a felett hő 0,6 gra íz elforraláához zükége energiáal egyezik eg A hatáfok: Máodik egoldá: ( V V)( W p Q L p ) 1 3 0,014 1,% fel f gőz Azt a körfolyaatot, aely két adiabatiku é két izoteriku zakazból áll, é így alóít eg egy hőerőgépet két különböző hőérékletű hőtartály között, Carnot-ciklunak neezzük Az ideáli Carnot-gép (aikor tökéleteen izoterikuak, illete adiabatikuak a áltozáok) hatáfoka attól független, hogy ezt ilyen anyaggal alóítjuk eg Ennél nagyobb hatáfokú hőerőgépet ne űködtethetünk periodikuan a két hőtartály között Tehát a feladatot egyzerűen egoldhatjuk a Carnot-gép jól iert axiáli hatáfoka alapján i: T3 1 1,34% 1,3 % T Megjegyzé: A paralelograa alakú körfolyaat cak közelítően igaz, a alódi görbe két párhuzao egyeneből é két íe zakazból áll Döntően ez indokolja, hogy ne kapjuk iza pontoan az ideáli hatáfok értéket 3/A Egy négyzet alakú, 4a kerületű, töegű, függőlege íkú fékeretnek alaekkora kezdőebeéget adunk A keret indégig aját függőlege íkjában ozog a g nehézégi gyoruláú graitáció é a keretre erőlege ágnee térben, toábbá forgó ozgát e égez A ágnee indukcióektor a köetkező özefüggé zerint függ a helytől: B(z) = B(0) + kz, ahol k = állandó A keret elektroo ellenálláa R Mekkora lehet a keret kezdőebeége, ha az elindítá után a keret egyene onalú, egyenlete ozgát égez? 01/013 4 FIZIKA OKTV forduló

Megoldá A ágnee tér x irányban ne áltozik, ezért a fluxuáltozát cak a z irányú (függőlege) ozgá eredényezi Tehát a keretnek tetzőlege x irányú kezdőebeéget adhatunk, izont a z irányú kezdőebeég cak eghatározott értékű lehet Ha a keret z ebeéggel ozog lefelé, akkor a pillanatnyi fluxu: B( 0) kz B( 0) ( kz a) a a B() 0 k z a Itt úgy tekintettük, hogy a keret teteje an a z zinten Miel a ágnee indukció lineárian nöekzik z irányban, ezért lehet a keret tetején é az alján érhető indukció ektorok nagyágának zátani közepét enni a fluxu kizáítáakor A fluxuáltozában cak az játzik zerepet, hogy a z koordináta áltozik, ai éppen a kereett z ebeég Tehát a fluxuáltozá így írható fel: ka z t A fluxuáltozá adja a keretben indukálódó fezültéget, aiből a keretben folyó állandó nagyágú ára eghatározható: Δ Δt ka z I R R A keret aló ízzinte oldalára nagyobb erő hat, int a felőre (a két függőlege oldalra ható erő kiejti egyát), őt az aló élre felfelé utató, a felő élre lefelé utató erő hat Ezeknek az eredője tart egyenúlyt a nehézégi erőel: ka 4 F = ka ai = z g, R aiből gr z 4 ka Hallgatólagoan feltételeztük, hogy k > 0, ai azonban intabil egoldát ad Stabil egoldát cak a k 0 eet eredényez, azonban ez i intabillá álik, ha B előjelet ált A feladat egoldáa tehát az, hogy a keret kezdőebeége: 0 x z ahol x tetzőlege nagyágú lehet, z pedig cak a fenti érték 01/013 5 FIZIKA OKTV forduló

Máodik egoldá: A feladat utoló réze energetikai egfontoláal i egoldható A keret agaági helyzeti energiájának cökkenée egyenlő a keretben keletkező Joule-hőel: ka gz t I R t x R t, R aiből a fentiel azono z irányú ebeég adódik 3/B Függőlege helyzetű, igen hozú, R = 5 c ugarú egyene tekerc belejét rel = 500 relatí pereabilitáú ötözet tölti ki A tekerc enetűrűége n = 000/, ohiku ellenálláa elhanyagolható A tekerc ellett, annak közepe táján egy elhanyagolható töegű L = 10 c hozú zigetelő zálra egy = 0,01 g töegű, q = 5 10 6 C töltéű kiéretű fégöböt függeztettünk fel a tekerc tengelyétől r = 6 c-re A tekercen t = 0,001 alatt az addig állandó erőégű ára erőégét egyenleteen 5 A-ről 0-ra cökkentjük Mekkora zöggel térül ki a fonál? Megoldá A rendkíül röid idő iatt az erőlöké alatt ég alig ozdul eg a ki tet, cak lendületet kap: F t F t (, ui 0 0) Az erő a áltozó ágnee tér keltette elektroo ezőtől zárazik, aelynek nagyága F qe i, ahol E i az indukált ező térerőége, aely az adott időtartaban állandó Az indukció törénye zerint: O BA N I A n I E r 0 r 0 r A g t t l t t A fégöb táolágában egy elektroo erőonal entén záola E nagyága állandó léén: n I n I E r A E A t r t Ezzel a ki göböcke kezdőebeége: 0 r 0 r n I V V Aq t 4 10 10 F t Eq t n I n I n I r r r 0 r 7 7 r r r t 0 r Aq A Aq A Aq 01/013 6 FIZIKA OKTV forduló

Beíra az adott értékeket: V 1 A 0, 6545 7 6 10 500 000 50 A 0,05 5 10 C 5 0,06 10 kg A ki elektroztatiku inga kilendül, az elért agaágot az energiatételből kapjuk: h 0,6545 g 10 0,014 =,14 c A zögelfordulá kozinuzára írhatjuk: co l h 10,14 l 10 0, 786, é a kereett zögelfordulá: arcco0,786 38,187 38 01/013 7 FIZIKA OKTV forduló