Az átlagra vonatkozó megbízhatósági intervallum (konfidencia intervallum)

Hasonló dokumentumok
Bevezetés a hipotézisvizsgálatokba

biometria III. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Hipotézisvizsgálat

A szórások vizsgálata. Az F-próba. A döntés. Az F-próba szabadsági fokai

A biostatisztika alapfogalmai, konfidenciaintervallum. Dr. Boda Krisztina PhD SZTE ÁOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

A matematikai statisztika elemei

Virág Katalin. Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet

Intervallum Paraméteres Hipotézisek Nemparaméteres. Statisztika december 2.

Statisztikai hipotézisvizsgálatok

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

7. el adás Becslések és minta elemszámok fejezet Áttekintés

2. egy iskola tanulói, a változók: magasságuk cm-ben, súlyuk (tömegük) kilóban; 3. egy iskola tanulói, a változó: tanulmányi átlaguk;

Hipotézis vizsgálatok

Statisztika 1. zárthelyi dolgozat március 18.

Hipotézis-ellenırzés (Statisztikai próbák)

A statisztikai vizsgálat tárgyát képező egyedek összességét statisztikai sokaságnak nevezzük.

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

biometria II. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Matematikai-statisztikai adatfeldolgozás

Statisztika Elıadások letölthetık a címrıl

STATISZTIKA. Egymintás u-próba. H 0 : Kefir zsírtartalma 3% Próbafüggvény, alfa=0,05. Egymintás u-próba vagy z-próba

ezek alapján kívánunk dönteni. Ez formálisan azt jelenti, hogy ellenőrizni akarjuk,

Statisztika 1. zárthelyi dolgozat március 21.

Hipotézis vizsgálatok

Hipotézis, sejtés STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Tudományos hipotézis. Munkahipotézis (H a ) Nullhipotézis (H 0 ) 11. Előadás

Kiváltott agyi jelek informatikai feldolgozása Statisztika - Gyakorlat Kiss Gábor IB.157.

Kabos: Statisztika II. t-próba 9.1. Ha ismert a doboz szórása de nem ismerjük a

Biometria, haladó biostatisztika EA+GY biometub17vm Szerda 8:00-9:00, 9:00-11:00 Déli Tömb 0-804, Lóczy Lajos terem

Kiválasztás. A változó szerint. Rangok. Nem-paraméteres eljárások. Rang: Egy valamilyen szabály szerint felállított sorban elfoglalt hely.

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

Két diszkrét változó függetlenségének vizsgálata, illeszkedésvizsgálat

Hipotézis STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Munkahipotézis (H a ) Tematika. Tudományos hipotézis. 1. Előadás. Hipotézisvizsgálatok

földtudományi BSc (geológus szakirány) Matematikai statisztika elıadás, 2014/ félév 6. elıadás

PÉLDATÁR A SZÁMÍTÓGÉPES TESZTHEZ. Írta Dr. Huzsvai László

Zavar (confounding): akkor lép fel egy kísérletben, ha a kísérletet végző nem tudja megkülönböztetni az egyes faktorokat.

Hipotéziselmélet - paraméteres próbák. eloszlások. Matematikai statisztika Gazdaságinformatikus MSc szeptember 10. 1/58

Matematikai statisztika gyakorlat 2018/2019 II. félév

1. A radioaktivitás statisztikus jellege

GVMST22GNC Statisztika II. Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet

Biometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió

Matematika B4 I. gyakorlat

Statisztika elméleti összefoglaló

Matematikai statisztika

Statisztika I. 9. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Egyszempontos variancia analízis. Statisztika I., 5. alkalom

Statisztikai programcsomagok

Statisztika. Földtudomány szak, geológus szakirány, 2015/2016. tanév tavaszi

[Biomatematika 2] Orvosi biometria. Visegrády Balázs

Statisztikai következtetések Nemlineáris regresszió Feladatok Vége

Populációbecslés és monitoring. Eloszlások és alapstatisztikák

kritikus érték(ek) (critical value).

Biomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János

ÖSSZEFÜGGÉSVIZSGÁLAT, PARAMÉTERBECSLÉS

ORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések!

Egymintás próbák. Alapkérdés: populáció <paramétere/tulajdonsága> megegyezik-e egy referencia paraméter értékkel/tulajdonsággal?

6. feladatsor. Statisztika december 6. és 8.

Korreláció és lineáris regresszió

3.1. A Poisson-eloszlás

Normális eloszlás tesztje

Biostatisztika VIII. Mátyus László. 19 October

Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA)

K oz ep ert ek es variancia azonoss ag anak pr ob ai: t-pr oba, F -pr oba m arcius 21.

24. tétel A valószínűségszámítás elemei. A valószínűség kiszámításának kombinatorikus modellje.

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása

A függvénysorozatok olyanok, mint a valós számsorozatok, csak éppen a tagjai nem valós számok,

Kidolgozott feladatok a nemparaméteres statisztika témaköréből

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Populáció. Történet. Adatok. Minta. A matematikai statisztika tárgya. Valószínűségszámítás és statisztika előadás info. BSC/B-C szakosoknak

Nemparaméteres próbák

Kutatói pályára felkészítı modul

Kalkulus II., második házi feladat

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai becslés Statisztikák eloszlása

Anyagvizsgálati módszerek Mérési adatok feldolgozása. Anyagvizsgálati módszerek

Biosta'sz'ka és informa'ka

Modern műszeres analitika szeminárium Néhány egyszerű statisztikai teszt

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

6. Minısítéses ellenırzı kártyák

Megjegyzések. További tételek. Valódi határeloszlások. Tulajdonságok. Gyenge (eloszlásbeli) konvergencia

Matematikai statisztika

Tartalom. Kezdeti szimulációs technikák. Tipikus kérdések. A bootstrap módszer. Bevezetés A független, azonos eloszlású eset:

Valószín ségszámítás és statisztika

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése

Normális eloszlás paramétereire vonatkozó próbák

? közgazdasági statisztika

Bootstrap (Efron, 1979)

Gyakorló feladatok II.

véletlen : statisztikai törvényeknek engedelmeskedik (Mi az ami közös a népszavazásban, a betegségek gyógyulásában és a fiz. kém. laborban?

egyetemi jegyzet Meskó Balázs

Eloszlás-független módszerek (folytatás) 14. elıadás ( lecke) 27. lecke khí-négyzet eloszlású statisztikák esetszámtáblázatok

A biostatisztika alapfogalmai, hipotézisvizsgálatok. Dr. Boda Krisztina PhD SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet

Intervallumbecsle s Mintave tel+ Hipote zisvizsga lat Egyminta s pro ba k Ke tminta s pro ba k Egye b vizsga latok O sszef.

KÍSÉRLETTERVEZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS A MIKROBIOLÓGIAI GYAKORLATBAN

Pályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér

Elemszám becslés. Kaszaki József Ph.D. SZTE ÁOK Sebészeti Műtéttani Intézet

BIOSTATISZTIKA ÉS INFORMATIKA. Leíró statisztika

Biomatematika 15. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János

Statisztikai alapismeretek (folytatás) 4. elıadás (7-8. lecke) Becslések, Hipotézis vizsgálat

A statisztika részei. Példa:

A biostatisztika alapfogalmai, hipotézisvizsgálatok. Dr. Boda Krisztina Boda PhD SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet

Statisztikai módszerek 7. gyakorlat

Átírás:

Az átlagra voatkozó megbízhatósági itervallum (kofidecia itervallum) Határozzuk meg körül azt az itervallumot amibe előre meghatározott valószíűséggel esik a várható érték (µ). A várható értéket potosa em tudjuk, de körül va, agy (1-α) valószíűséggel a feti itervallumba. Csak kicsi (α) valószíűséggel esik eze kívülre µ. Ezt az itervallumot a várható érték becslésére szolgáló 100 (1- α)% kofideciaitervallumak evezzük. eggyakrabba 90 v. 95%-os megbízhatósági szitet választuk (vagyis α 0,1 ill. 0,05). Kiszámítása: 1) Ha ismerjük σ -t, az átlag elméleti szórását: Mivel az átlag eloszlása ormális (vagy tart a ormálishoz a mita elemszámáak övelésével), ha levojuk az átlagból a saját várható értékét és osztjuk a szórásával stadard ormál eloszlású val. változót kapuk. Stadardizáljuk az átlag eloszlását, azaz µ µ σ σ ahol σ σ (stadard hiba) egye α5%. Ekkor 2,5% α/2 100 (1-α) α/2 2,5% 95% -1,96 0 1,96 vagyis 1-α 0,95 µ P(-1,96 1,96) σ P(-1,96σ ( µ ) 1,96 σ ) P(-1,96 σ ( µ ) 1,96σ ) P( - 1,96 σ µ + 1,96σ ) 1 2 Vagyis a keresett két küszöbérték: illetve 1 2 1, 96 σ + 1, 96 σ Tehát az 1 és 2 közötti itervallum az, amely 100 esetből 95-be tartalmazza a várható értéket. A probléma az, hogy általába em ismerjük az átlag elméleti szórását, kéyteleek vagyuk a becslésével beéri, ezért a feti módszer em alkalmazható ormál eloszlású helyett t-eloszlású lesz az átlag stadardizáltja, ld. köv. old. 5

2) Ha em ismerjük σ -t, az átlag elméleti szórását, csak a becsült s -ot: Az átlag várható értéke és variaciája sem ismert, midkettőt a mitából becsüljük. A ormális eloszlás csak σ ismeretébe haszálható kofidecia itervallum számításhoz (mivel ez kell a stadardizáláshoz), ha ezt is becsüljük ( s -al), akkor az átlag stadardizáltja a t-eloszlást követi, em a ormálist, potosabba az szabadságfokú t-eloszlást. Ekkor a bizoytalaságuk megő, egy agyobb kofidecia itervallumot tuduk kijelöli: µ µ s s Mide mitaagysághoz külö sűrűségfv. tartozik: eloszláscsalád A t-eloszlás tulajdoságai: 1) várható értéke 0 2) szimmetrikus 3) a t-eloszlás a (stadard) ormálishoz tart, ha. 4) a variacia agyobb 1-él, határtértékbe 1-hez közelít 5) ért. tart. -, 6) eloszlás-család, -1 a szabadsági fok, miél kisebb a mita (), aál agyobb a bizoytalaság, agyobb a szórás (Miél agyobb mitából becslük aál jobb lesz az átlag szórásáak becslése is.) Általába >30 eseté a kofidecia itervallum számításhoz (már) a ormális eloszlás táblázata haszálható; <30 eseté a t-eloszlásé. Tehát a kofidecia-itervallum általáos kiszámítása mitából becsült szórással: 1 2 t + t ( α, 1) ( α, 1) s s ahol -1 a szabadságfok, és t( α, 1) ú. t kritikus értéket a t táblázat α-hoz tartozó oszlopából és a szabadságfokak megfelelő sorból ézzük ki. Jeletése: csak α valószíűséggel esik egy -1 szabadságfokú t-eloszlású val. vált. értéke a [-, ] itervallumo kívülre, vagyis csak α valószíűséggel tér el eél jobba a 0-tól. t( α, 1) t ( α, 1) Nagyo agy mitáál a ormál eloszlást is haszálhatjuk: t 1, 96 a ormál eloszlásra jellemző érték. ( 0,05, 1) lim 6

BEVEZETÉS A HIPOTÉZISVIZSGÁATBA A biológiába (biometriába) mide megfigyelés sztochasztikus igadozással terhelt, így em adhatók ige-em típusú válaszok, csak vszg-ek. Nullhipotézis: pl. az átlag ( ) egy adott µ becslése H o : M ( - µ ) 0 az alteratív hipotézis: pl. az átlag em az adott µ becslése H 1 : M ( - µ ) 0 Szigifikacia: - teljes bizoyosság csak teljes eumerációval modható, - hipotézisük a mitá alapszik, H o elvetését abba az esetre is megegedjük, amikor valójába igaz: ez a hiba α valószíűségű (ld. később). A hipotézisvizsgálat meete: - megfogalmazzuk H 0 -t és H 1 -et; pl. H 0 : az átlag becslése egy adott eloszlásból származik.. - megadjuk α-t, vagyis a szigifikacia szitet, ami mellett vizsgálóduk; - megállapítjuk a kritikus érték(ek)et: ha a statisztikával számolt értékük az elfogadási régióba esik elfogadjuk H 0 -t, α szig. szite ha a számolt értékük a kritikus régióba esik elvetjük H 0 -t és helyette H 1 -et fogadjuk el. Va egy statisztikák, pl. az átlag. Eek eloszlása: α szigifikacia-szit 100 α/2% 100 (1-α)% 100 α/2% Hibalehetőségek kritikus tartomáy 1 elfogadási tartomáy 2 kritikus tartomáy H 1 H 0 H 1 1) "Elsőfajú" hiba (Type I error): H o -t elvetjük, habár igaz. Mértéke α. Az ábrá a jobbra csíkozott terület. Az értékük H 0 kritikus régiójába esik ( és µ külöbsége túl agy), ezért H 0 -t em fogadjuk el, bár valójába igaz. Mértékét mi határozzuk meg ( állítjuk be ) α megadásával. 7

2) "Másodfajú" hiba (Type II error): Elfogadjuk H o -t, habár em igaz. Jele β. Eek meghatározása csak az alteratív hipotézis eloszlásáak ismeretébe lehetséges. Az ábrá a balra csíkozott terület. Az értékük H 0 elfogadási régiójába esik, ezért elfogadjuk, bár valójába egy másik eloszlásból származik. Mértéke a 2 eloszlás átfedéséek mértékétől függ, és igaz rá, hogy β < 95% (ha α5%). Megj.: ha a mitaagyság agyo kicsi em midig tudjuk eldötei, hogy az értékük 2 eloszlás közül melyikbe tartozik, azoba a mitaagyság övelésével mide esetbe megbízhatóbb lesz a hipotézis vizsgálat (a két eloszlás átfedése csökke). elfogadjuk H o elvetjük igaz helyes I H o hamis II helyes Próbák Kétoldalú próba: az eltérés midkét iráyba érdekes 100 α/2% 100 α/2% Egyoldalú próba: pl. H : az átlag em őtt o H 1 : az átlag NŐTT 100 α% 8

Egymitás t-próba Egymitás t próbát alkalmazuk aak megállapítására, hogy egy mita átlaga becslése-e egy előre adott várható értékek, HA a változó ormális eloszlású és a populáció szórása em ismert, tehát azt az s korrigált szórással becsüljük. H o : a mitából kapott átlag µ becslése H o : M ( - µ ) 0 (em tér el szigifikása µ-től) H 1 : az átlag em a µ becslése H 1 : M ( - µ ) 0 Mivel a populáció variaciája em ismert, ezt is becsülük kell, vagyis t-eloszlással számoluk. tˆ µ s α adott (5%), szabadsági fok -1 2,5% 2,5% - t krit 0 +t krit Tehát a t-eloszlás táblázatából vissza kell keresi a megfelelő α értékhez és szabadsági fokhoz (df -1) tartozó t krit értéket. Ameyibe a számolt t értékük abszolút értéke kisebb, mit t krit abszolút értéke, úgy a ullhipotézist 1-α szigifikacia szite elfogadjuk; ellekező esetbe elvetjük. [ Egyoldalú egymitás t-próba H o : a mitából kapott átlag µ becslése H o : M ( - µ ) 0 H 1 : az átlag em a µ becslése, aál agyobb várható értéket becsül H 1 : M ( - µ ) > 0 α adott (5%), df -1 95% 5% t krit ] 9