A GYERMEKBARÁT PROGRAM
A program jellemzői I. Alapdokumentum az ún. kompetencia alapú fejlesztéshez a szövegértés és szövegalkotás területén. A program kedvez a gyakorlati felhasználásban szükség szerint alkalmazható többféle módszertani eljárásrendszer alkalmazásának. Kiemelt szerepet szán a cselekvéses tanulásnak.
A program jellemzői II. Kooperatív tanulási technikák alkalmazásával,az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált képességfejlesztéssel növeli a sajátos nevelési igényű diákok együttnevelésének, eredményes fejlesztésének esélyeit.
A program jellemzői III. A kompetencia terület fejlesztési feladatait,illetve azok megvalósulását nem tanévekben,hanem folyamatban jelöli meg, ezzel: - reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli, és tanulási szükségleteiben megmutatkozó különbözőségeinek kezeléséhez, - minőségi elmozdulást hozhat a lényegesen hatékonyabb alapozás tekintetében, - alkalmazásával megelőzhető a lemorzsolódás, feleslegessé válik a szegregáció, - a diákok továbbhaladása saját fejlődési ívük mentén folyamatos.
A program jellemzői IV. Ezért szükségszerű a továbbhaladási feltételeknek, a fejlesztés várható eredményeinek a 4. tanév végére, az alsó tagozat befejező szakaszára történő meghatározása.
A program jellemzői V. A magyar nyelvi és irodalmi nevelést a program a nyelvi tevékenységek komplex fejlesztésére alapozza. A tanítási feladatokat a szövegértés,szövegalkotás fejlesztésének rendeli alá.
A program jellemzői VI. Az anyanyelvi fejlesztés feladatai és tevékenységei nem elkülönülten, önálló tartalmi egységként jelennek meg. A tapasztalatszerzés az anyanyelvről a beszédfejlesztés, a szövegértés és az íráshasználat szolgálatában áll, s az adott fejlesztési terület tartalmába integrálódik.
A PROGRAM GYAKORLATI FELHASZNÁLÁSA Célcsoport: az általános iskola bevezető és kezdő szakaszának diákjai. Műveltségterület: magyar nyelv és irodalom. Kompetencia-terület: kommunikáció, szövegértés, szövegalkotás Tanítási idő: 4 tanévre az össz. óraszám 32-42%-a / cca. 974-1279 óra/ Javasolt óraszámok: az 1. tanévben 236-310 óra, a 2. tanévben: 236 310 óra, a 3. tanévben: 236 310 óra, a 4. tanévben: 266 349 óra határértékek között az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint.
Általános fejlesztési feladatok 1. Kommunikációközpontúság 2. A tevékenységek középpontba állítása 3. Rendszeresség 4. Differenciáltság 5. A korai tanulási kudarcok megelőzése 6. Partnerség 7. Kutatószemlélet
Általános fejlesztési követelmények 1. Sajátítsák el a tanulók a kommunikációval kapcsolatos ismereteket, szabályszerűségeket és normákat. 2. Váljanak képessé arra, hogy a különböző típusú szövegekkel különböző típusú műveleteket tudjanak végezni (sajátítsák el a cselekvéses tanulás -t). 3. A szövegértés-szövegalkotás műveleteit a legkülönfélébb helyzetekben és alkalmakkor legyenek képesek alkalmazni és nemcsak a magyar nyelv és irodalom műveltségi területen belül. 4. Minden egyes tanuló a saját tanulási tempójában, fejlődési üteme szerint haladjon, a szövegértés, szövegalkotás terén mutatkozó erényei, avagy hiányosságai szem előtt tartásával.
Általános fejlesztési követelmények II. 5. A gyermek egyéni fejlődési jellemzőihez igazodó pedagógiai szemléletmód teremtsen lehetőséget a sajátos nevelési igényű diákok együttnevelésére, - vélhetőleg eredményes fejlesztésére. 6. A tanuló fejlődésére figyelő, megnyújtott alapozás épüljön bele a tanulás folyamatába. 7. A pedagógus a fejlesztőmunka során elsősorban az egyes tanulók segítőtársa kell, hogy legyen, és nem irányítója-vezérlője. 8. A tanulási folyamatban lehetőséget kell biztosítani a próbálkozásokra, a rendszeres kérdésfeltevésekre és a tévedésekre is, ezáltal kiküszöbölődnek az olvasási kudarcok által okozott szorongások.
VÁRHATÓ EREDMÉNYEK A NEGYEDIK OSZTÁLY VÉGÉN Spontán helyzetben köszön, ismeretlen szituációban megszólít, kér és tájékoztat. A társalgásban kérdez, kapcsolódik a mások által elmondottakhoz Bonyolultabb, rímes verseket a hangerõ szöveg által megkívánt szabályozásával, szünettartással elmond. Dramatikus játékokban megfelelõ beléptetéssel, a közönség által jól hallhatóan, a mondattípusoknak megfelelõ intonációval mondja szövegét
VÁRHATÓ EREDMÉNYEK A NEGYEDIK OSZTÁLY VÉGÉN folytatás Széleskörű tapasztalatai vannak az anyanyelv néhány elemi jellemzőjéről, Pl. a szavak jelentéshordozó szerepéről, toldalékolásáról, a mondat-és a szövegalkotás elemi szabályairól,a beszélői szándék kifejezésének módjáról, illetve annak megértéséről.
VÁRHATÓ EREDMÉNYEK A NEGYEDIK OSZTÁLY VÉGÉN folytatás Ismert tartalmú szöveg véletlenszerűen kiválasztott részét folyamatosan és pontosan felolvassa. cca. egy oldalnyi szöveget néma olvasás útján megért és saját olvasata szerint értelmezi azt. A szövegben egyszerű összefüggéseket felismer, a fontos információkat kiemeli. A szövegből nyert információkat feladathelyzetben felhasználja.
VÁRHATÓ EREDMÉNYEK A NEGYEDIK OSZTÁLY VÉGÉN folytatás Az olvasott szövegről felkészülés után képes emlékezetből tömörített összegzést adni. Egyszerű szerkezetű és stílusú, legalább egy oldalnyi szöveget, felkészülés után folyamatosan, a szöveget nem ismerők számára is jól érthetően felolvas. Az olvasottakról véleményt nyilvánít.
VÁRHATÓ EREDMÉNYEK A NEGYEDIK OSZTÁLY VÉGÉN folytatás Rövid szöveget nyomtatott és folyóírással mások számára jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül ír. Adott vagy választott témáról egy másfél oldal terjedelmű, értelmes, összefüggő szöveget ír.
VÁRHATÓ EREDMÉNYEK A NEGYEDIK OSZTÁLY VÉGÉN folytatás Jelzi a szó- és mondathatárokat A mondatvégi írásjelek közül megfelelően használja a pontot és a kérdőjelet. Begyakorolt szókészletben helyesen jelöli - a magán- és mássalhangzók időtartamát, - a tulajdonnevek kezdőbetűjét, - a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat, - a j hangot. - helyesen írja az igekötős igék gyakori eseteit. Hibátlanul választja el az egyszerű szavakat.
Az értékelés elvei Kétféle értékelési mód kívánatos: belső, formatív, a tanulót önmagához mérő, saját fejlődési folyamatában visszajelzést adó: visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz, a hibák azonosítása a tananyagon belül a megoldási módok kialakítása céljából külső, diagnosztikus mérés, amelynek funkciója bemenetkor a tervezés segítése, a kimenetkor segítségére lehet a kompetencia alapú oktatás innovációjának.