Fizikakönyv ifj. Zátonyi Sándor, 07. 07. 3. Tartalo Fogalak Törvények Képletek Lexikon Fogalak A pontzerű tet ozgáának kineatikai leíráa Pontzerű tet. Vonatkoztatái rendzer. Pálya pontzerű tet A pontzerű tet a valóágo tetek olyan odellje, aelynél a tetet egyetlen (töeggel rendelkező) pontnak tekintjük. A pontzerű tet odelljét akkor haználjuk, ha a tet éretei a ozgá orán egtett távolágnál lényegeen kiebbek. vonatkoztatái rendzer Azt a tetet (vagy tetek özeégét) aelyhez á tetek ozgáát vizonyítjuk, vonatkoztatái rendzernek nevezzük. Ha a vonatkoztatái rendzert külön ne nevezzük eg, akkor indig a talajt, a Földet haználjuk vonatkoztatái rendzerként. pálya Azt a vonalat, aely entén a pontzerű tet ozog, pályának nevezzük. egyene vonalú ozgá Az olyan ozgát, aelynél a pontzerű tet pályája egyene, egyene vonalú ozgának nevezzük. görbe vonalú ozgá Az olyan ozgát, aelynél a pontzerű tet pályája ne egyene, görbe vonalú ozgának nevezzük. Az út é az elozdulá útzakaz A pálya egy kiválaztott zakazát útzakaznak nevezzük. út Az útzakaz hozát útnak nevezzük. Az út jele, értékegyége a éter. Képlettel: [] =. elozdulá Az útzakaz kezdőpontjából a végpontjába utató vektort elozdulának nevezzük. Az elozdulá jele r, értékegyége a éter. Képlettel: r.
Az átlagebeég é a pillanatnyi ebeég átlagebeég Az elozdulá é a közben eltelt idő hányadoaként értelezett fizikai ennyiéget átlagebeégnek nevezzük. Jele (a latin velocita = ebeég zó alapján) v. Képlettel: v r. t Az átlagebeég SI-értékegyége: r t v. Má alakban: /. pillanatnyi ebeég Pillanatnyi ebeégnek nevezzük az elképzelhető legrövidebb időtartahoz tartozó átlagebeéget. A pillanatnyi ebeég jele v, SI-értékegyége: v v. A pillanatnyi ebeéget röviden cak ebeégnek nevezzük. ebeég A pillanatnyi ebeéget röviden cak ebeégnek nevezzük. Jele v, SI-értékegyége: v. egyenlete ozgá Egyenlete ozgának nevezzük az olyan ozgát, aelynél a ebeég nagyága állandó. változó ozgá Változó ozgának nevezzük az olyan ozgát, aelynél a ebeég nagyága változik. gyoruló ozgá Gyoruló ozgának nevezzük az olyan ozgát, aelynél a ebeég nagyága növekzik. lauló ozgá Lauló ozgának nevezzük az olyan ozgát, aelynél a ebeég nagyága cökken. változó ebeégű ozgá Az olyan ozgát, aelynél a pillanatnyi ebeég ne állandó, változó ebeégű ozgának nevezzük.
Az átlaggyorulá é a pillanatnyi gyorulá átlaggyorulá A pillanatnyi ebeég egváltozáának é a közben eltelt időnek a hányadoként értelezett fizikai ennyiéget átlaggyorulának nevezzük. Jele (a latin eredetű akceleráció = gyorulá zó alapján) a. Képlettel: a v. t Az átlaggyorulá SI-értékegyége: v t a. Má alakban: /. pillanatnyi gyorulá Pillanatnyi gyorulának nevezzük az elképzelhető legrövidebb időtartahoz tartozó átlaggyorulát. A pillanatnyi gyorulá jele a, SI-értékegyége: a. a A pillanatnyi gyorulát röviden cak gyorulának nevezzük. gyorulá A pillanatnyi gyorulát röviden cak gyorulának nevezzük. Jele a, SI-értékegyége: a. Az egyene vonalú ozgáok Az egyene vonalú, egyenleteen változó ozgá egyene vonalú, egyenleteen változó ozgá Az olyan a ozgát, aelynél a pontzerű tet ozgáának pályája egyene é a gyorulá állandó nagyágú, egyene vonalú, egyenleteen változó ozgának nevezzük. Mozgá lejtőn A zabadeé zabadeé A kezdőebeég nélkül leeő tet ozgáát zabadeének nevezzük (feltéve, hogy a közegellenállá elhanyagolható). nehézégi gyorulá A zabadon eő tet gyoruláát nehézégi (vagy gravitáció) gyorulának nevezzük. A nehézégi gyorulá jele g.
gravitáció gyorulá A zabadon eő tet gyoruláát gravitáció (vagy nehézégi) gyorulának nevezzük. A gravitáció gyorulá jele g. A körozgá kineatikai leíráa körozgá Körozgának nevezzük az olyan a ozgát, aelynél a pálya kör. kerületi ebeég A körozgát végző tet ebeégét kerületi ebeégnek nevezzük. A kerületi ebeég jele zintén v. átlagfordulatzá A tet által egtett fordulatok záának é az ehhez zükége időnek a hányadoával eghatározott fizikai ennyiéget átlagfordulatzának nevezzük. Az átlagfordulatzá jele: f, képlettel: f z t Az átlagfordulatzá SI-értékegyége: t z f. Má alakban: / f. pillanatnyi fordulatzá Pillanatnyi fordulatzának nevezzük az elképzelhető legrövidebb időtartahoz tartozó átlagfordulatzáot. A pillanatnyi fordulatzá jele f, SI-értékegyége: f f. A pillanatnyi fordulatzáot röviden cak fordulatzának nevezzük. fordulatzá Fordulatzának nevezzük a pillanatnyi fordulatzáot. Jele f, SI-értékegyége: f. átlagzögebeég A tethez húzott ugár zögelforduláának é az ehhez zükége időnek a hányadoával eghatározott fizikai ennyiéget átlagzögebeégnek nevezzük. Az átlagzögebeég jele: ω. Képlettel: α ω. t Az átlagzögebeég SI-értékegyége:
α t ω. Má alakban: /. pillanatnyi zögebeég Pillanatnyi zögebeégnek nevezzük az elképzelhető legrövidebb időtartahoz tartozó átlagzögebeéget. A pillanatnyi zögebeég jele ω, SI-értékegyége:. ω A pillanatnyi zögebeéget röviden cak zögebeégnek nevezzük. zögebeég A pillanatnyi zögebeéget röviden cak zögebeégnek nevezzük. Jele ω, SIértékegyége:. Az egyenlete körozgá egyenlete körozgá Az olyan körozgát, aelynél a tet ebeégének nagyága állandó, egyenlete körozgának nevezzük. perióduidő Az egy kör egtételéhez zükége időt perióduidőnek nevezzük. A perióduidő jele T, SI-értékegyége a áodperc: T. A centripetáli gyorulá centripetáli gyorulá Az egyenlete körozgát végző tet gyoruláát centripetáli gyorulának nevezzük. A centripetáli gyorulá jele a cp. A zöggyorulá átlagzöggyorulá A zögebeég-változá é a közben eltelt idő hányadoaként eghatározott fizikai ennyiéget átlagzöggyorulának nevezzük. Az átlagzöggyorulá jele. Képlettel:. t Az átlagzöggyorulá SI-értékegyége:. Má alakban: t /.
pillanatnyi zöggyorulá Pillanatnyi zöggyorulának nevezzük az elképzelhető legrövidebb időtartahoz tartozó átlagzöggyorulát. A pillanatnyi zöggyorulá jele β. SI-értékegyége:. A pillanatnyi zöggyorulát röviden cak zöggyorulának nevezzük. zöggyorulá A pillanatnyi zöggyorulát röviden cak zöggyorulának nevezzük. Jele β, SIértékegyége:. érintőirányú gyorulá A ebeég nagyágának a változáából zárazó gyorulát érintőirányú gyorulának nevezzük. Jele: a é. Az egyenleteen változó körozgá egyenleteen változó körozgá Az olyan körozgát, aelyeknél a pontzerű tet zöggyoruláa állandó, egyenleteen változó körozgának nevezzük. Mozgáok özegzée Hajítáok hajítá Az olyan ozgát, aelynél a Föld (vagy valaely á égitet) felzínének közelében leeő pontzerű tetnek van kezdőebeége, hajítának nevezzük. függőlege hajítá Az olyan hajítát, aelynek a kezdőebeége függőlege, függőlege hajítának nevezzük. vízzinte hajítá Az olyan hajítát, aelynek a kezdőebeége vízzinte, vízzinte hajítának nevezzük. ferde hajítá Az olyan hajítát, aelynek a kezdőebeége ne függőlege é ne i vízzinte, ferde hajítának nevezzük. balliztiku görbe Az olyan vízzinte vagy ferde hajítánál, aelynél a közegellenállá ne hanyagolható el, a ozgá pályáját balliztiku görbének nevezzük.