GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Integrált prjektcsmagk 1. kötet 2017. január Elfgadva a Képviselő-testület 4/2017. (I. 17.) számú határzatával.
Megbízó: Dunavarsány Várs Önkrmányzata Cím: 2336 Dunavarsány, Kssuth Lajs utca 18. Tel: +36 24 524 040 E-mail: plgarmester@dunavarsany.hu Hnlap: www.dunavarsany.hu Gergőné Varga Tünde Tyukdi-Bihari Zsuzsanna plgármester aljegyző, kapcslattartó Vezető tervező: HÉTFA Elemző Közpnt Kft. Cím: 1051 Budapest, Október 6. utca 19., IV. emelet 2. Tel: +36 1 951 4780 Fax: +36 1 700 2257 E-mail: inf@hetfa.hu Hnlap: www.hetfa.hu Balás Gábr prjektvezető Baranyai Zslt vezető tanácsadó 2
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 1. Helyzetfelmérés... 5 1.1. Infrastrukturális és környezeti adttságk... 5 1.2. Térségi kntextus... 6 1.3. Gazdaságfejlesztési szervezeti adttságk... 6 1.4. A helyi gazdaság struktúrája... 7 1.5. Térségi kapcslatk... 8 1.6. Összefglaló SWOT-értékelés Dunavarsány gazdasági életéről... 10 2. Helyi gazdaságfejlesztési stratégiák Magyarrszágn... 12 3. Gazdaságfejlesztési Javaslatk... 14 3.1. Prblémacskrk... 14 3.2. Célk... 14 3.3. Prjektjavaslatk... 15 4. Nyilvánsság és kmmunikáció... 20 5. Kckázatelemzés... 20 3
BEVEZETÉS Dunavarsány kedvező gazdasági helyzete kétféleképpen is értelmezhető. Egyfelől kívánats állapt, amely mzgásteret biztsít az önkrmányzat számára, és amely nem igényel különösebb figyelmet. Másfelől aznban akár átmeneti állapt is lehet, amit a kiegyensúlyzatlan, külső tényezőkön múló frrásk dminanciája nagyn is törékennyé tehet. Jelen stratégia az utóbbi értelmezés szerint készült: elsődleges szerepe, hgy segítséget nyújtsn a várs hsszú távú költségvetési biztnságának megteremtéséhez, gazdasága több lábra állításáhz. Ehhez célkat nevesít és prjektjavaslatkat tesz; utóbbiakban szervesen támaszkdva az integrált településfejlesztési stratégia kapcslódó fejezeteihez. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Dunavarsány fő erőssége a kedvező közlekedési pzíció, illetve Budapest közelsége. Gazdaságában a jelen lévő jelentős gépipari beszállítók kiemelt súlyt képviselnek, ami jelentős bevételeket, de magas kiszlgáltatttságt is jelent. Egyszerre van jelen a vársban munkahely- és munkaerőhiány, amit kiterjedt keresztingázás egyenlít ki: napnta 2000 fő megy Dunavarsányról máshvá dlgzni, és helyettük közel ugyanennyi ember jön ide máshnnan. Kiaknázatalan erőfrrást jelent a várs vásárlóereje az ingázás miatt a kereskedelem és a szlgáltatásk jelenléte gyengébb, mint amit a laksság gazdasági ereje és lélekszáma indklna. A várs és a térség turisztikai ptenciálja is intenzívebb hasznsítást tenne lehetővé a jelenleginél. A gazdaságfejlesztési stratégia hárm fő célt tűz ki Dunavarsány számára: - A gazdaság sérülékenységének csökkentése, szerkezetének diverzifikálása - Helyi kereslet erősítése - Helyi együttműködések katalizálása Az e célkra épülő prjektjavaslatk a következő közpnti elemek köré szerveződnek: - A dunavarsányiak vásárlóerejének helyben tartása - A Dunavarsányn áthaladók vagy ide érkezők vásárlóerejének jbb kihasználása - Hiányszlgáltatásk célztt letelepítése - Turisztikai fejlesztések katalizálása - Praktív vállalkzástámgatás - Gazdasági szereplők közti kapcslatk fejlesztése 4
1. HELYZETFELMÉRÉS 1.1. Infrastrukturális és környezeti adttságk Dunavarsány Pest megyében, Budapest déli agglmerációjában, a Szigetszentmiklósi járásban fekvő kisvárs. Budapest közelsége a várs társadalmi és gazdasági életét alapvetően meghatárzza. Dunavarsánytól a fővárs közpntja 26 km-re található, mely könnyen megközelíthető autóval az 51-es számú főútn illetve az M0-s autóútn, vnattal a Kunszentmiklós-Tass-Kelebia vasútvnaln, illetve Vlán buszkkal. A Budapest felé irányuló közösségi közlekedés megfelelően kiépített, vasútn elővársi frgalmban tanítási napkn 20 pár vnat közlekedik, míg autóbuszk 20 percenként indulnak Budapest felé, mely a munkaerő-áramlás szempntjából kedvező. A tököli repülőtér és a ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelsége, illetve a Budapest Belgrád vasútvnal flyamatban lévő nagysebességű fejlesztése Dunavarsányt még kedvezőbb beruházási célpnttá teszi. Dunavarsány területe 22,52 km 2, ennek 25,68%-a belterület, 7,44%-a zártkert és 73,58%-a külterület. Jelenleg az összterület 41,94%-a mezőgazdasági terület (gyep, szántó, gyümölcsös, kert, szőlő), 11,6%-a erdő, és 46,4%-a kivett terület. A térségre mérsékelten meleg, száraz éghajlat jellemző, mely a mezőgazdasági termelés krlátjául szlgál: a terület csak szárazságtűrő kultúrák termelésére alkalmas. A térség tvábbi gelógiai adttsága, hgy felszíne alatt jól hasznsítható kavicsréteg található, melyet bányatavak segítségével termelnek ki. A jelenlegi bányatavak Dunavarsány, Majsháza, Délegyháza, Kiskunlacháza és Bugyi települések területén fekszenek. Dunavarsányban jelenleg egy aktív bánya található, az önkrmányzat nem tervezi újabb bányák megnyitását. Bár Dunavarsányban a térség többi településéhez hasnlóan a kultúrtörténeti és természeti értékek jellemzően helyi jelentőségűek, ugyanakkr turisztikai szempntból jó lehetőségekkel rendelkezik. Budapest közelsége, a jó közúti és közösségi közlekedés lehetővé teszi a karakteres látványt nyújtó (rekultivált) bányatavak és a többszörösen védett Duna-part turisztikai hasznsítását. A bányák egy részének rekultivációja, illetve rekreációs célú hasznsítása már megtörtént (Rukkel-tó, Mby Dick-tó), ugyanakkr ennek tvábbi ösztönzése, rekreációs- és sprttevékenységekre alkalmassá alakítása kívánats. A Duna-part mint védett terület szintén száms lehetőséget rejt a turisztikai hasznsításra. A területen támgatandó az ökturizmus (tanösvények), a sprttevékenységek (dunai vízisprtk), rekreációs sétányk kialakítása. A település közműellátása flyamats fejlődés eredménye, ma már a jól közművesített települések közé tartzik. A település közigazgatási területének közepén dél-nyugat észak-kelet irányban 132 kv-s nagyfeszültségű főelsztó vezeték halad át, amelyről a Dunavarsány Ipari Parkban üzemelő alállmás betáplálása is történik, mely tvábbi előnyt jelent az itt megtelepülő vállalkzásknak. Ugyanakkr az Ipari Park közmű kiszlgálása független a várs közműhálózatától, egyedül a szennyvízcsatrna hálózata kapcslódik a rendszerhez, a szennyvizeit a dunavarsányi tisztító telep fgadja és kezeli. Az Ipari Park elvezetendő szennyvízmennyiségét kivéve egyéb közmű igényével nem száml a várs, mert azkat az Ipari Park a vársi hálózat igénybevétele nélkül állítja elő, illetve szerzi be. A település kereskedelmi szlgáltató gazdasági területei az alábbiak: az 51-es és 510-es főutakhz kapcslódó gazdasági területek az Ipari Parkn kívül, Nagyvarsány 51-es főúthz kapcslódó területei, Nagyvarsány és Kisvarsányhz kapcslódó gazdasági területek (mézüzem és környéke, telephelyek, vlt majrk stb.). A település ipari gazdasági területei az alábbiak: az Ipari Park területe, a Naprózsa-lakóparktól északnyugatra, illetve délnyugatra az 51-es főút keleti ldalán fekvő területek és a nagyvarsányi temetőtől északkeletre elhelyezkedő ipartelep. Tvábbi ipari-gazdasági beruházáskra ezeken a területeken van lehetőség. A településen belül a tervezésnél fölhasznált földhivatali állmány szerint a telkek 76,9% beépítetlen. A 35%- nál magasabb beépítettség a településen elhanyaglható mértékű, egy említésre méltó közülük az Ipari Park területén (IBIDEN 40,35%). Gazdasági terjeszkedésre, új beruházáskra kiterjedten van lehetőség. 5
Frráslehívási lehetőségek Dunavarsány az európai uniós fejlesztési frráskhz való hzzáférés szempntjából hátránys helyen, a fejlettebb régiónak minősülő (az egy főre eső GDP uniós átlagának 90%-a felett teljesítő) Közép- Magyarrszág régióban található. Versenyhátrányt jelent a várs számára, hgy a régióra vnatkzó reginális támgatási térkép nem srlja Dunavarsányt kedvezményezett kategóriába, így a beruházni kívánó vállalatk számára nem nyújtható állami beruházási támgatás szemben a Szigetszentmiklósi járás több településével. 1.2. Térségi kntextus Dunavarsány a Szigetszentmiklósi járásn belül elsősrban Délegyházával és Majsházával áll szrs kapcslatban, mely településekhez száms intézményfenntartási együttműködés is fűzi így a gyermekjóléti és családsegítő szlgálat, az rvsi ügyelet, vagy a víziközmű-társulás. Majsházával ezen felül Dunavarsány közös önkrmányzati hivatalt is fenntart. Bár biznys szlgáltatáskat Dunavarsány szlgáltat e települések felé, közpntszerepe krláts: a két említett község munkavállalóinak csekély hányada dlgzik Dunavarsányban; inkább Szigetszentmiklós és Budapest jelent jellemző munkavállalási helyszínt. A járásra általában is érvényes, hgy a településközi kapcslatknál erősebbek az adtt település és Budapest közti kötelékek. Ez alól elsősrban a járásközpnt, Szigetszentmiklós jelent kivételt, amely jelentős ipari parkjaival és gazdasági súlyával Dunavarsányban is fnts szerepet tölt be tt működik több járási intézmény, így rendőrkapitányság, krmányhivatal, rendelőintézet és középisklák is. A járás többi Csepel-szigeti településének nincs jelentős beflyása Dunavarsány gazdasági életére. A Budapest felé eső Taksny és elsősrban Dunaharaszti aznban mind munkavállalási, mind tanulási szempntból célterületnek tekinthető. Minthgy Dunavarsány laksságának jelentős hányada ingázik Budapestre, számukra gyakran a dunaharaszti üzletek, szlgáltatók, hivatalk jelentik a legalkalmasabb ügyintézési helyszínt. 1.3. Gazdaságfejlesztési szervezeti adttságk Dunavarsány önkrmányzata nem végez strukturált gazdaságfejlesztési tevékenységet, a település méretéből és adttságaiból fakadóan elsősrban knkrét fejlesztői igények, felmerülő prblémák kapcsán végez mediációs és gazdaságélénkítő hatású szabályzási tevékenységet. A gazdaságfejlesztéssel kapcslats kérdésekért Dunavarsányban a plgármester, a képviselőtestületi bizttságk közül a Pénzügyi, Jgi és Ügyrendi Bizttság (3 fő), kisebb mértékben a Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizttság (3 fő) felelős. A képviselőtestület felhatalmazása alapján a gazdaságfejlesztés peratív feladatait az Önkrmányzati Hivatal megfelelő sztályai látják el. A plgármester a gazdaságfejlesztés kulcsszereplője lehet, mivel az Önkrmányzat SZMSZ-e szerint együttműködik a különböző társadalmi, egyházi szervezetekkel, a laksság önszerveződő közösségeivel, valamint a vársban működő vállalatkkal, vállalkzáskkal, intézményekkel, tájékztatja őket az önkrmányzat fejlesztési elképzeléseiről, illetve együttműködési megállapdáskat kezdeményezhet velük. A knkrét gazdaságfejlesztési elképzelésekről a képviselőtestület dönt. A képviselő-testületi bizttságk közül a Pénzügyi, Jgi és Ügyrendi Bizttság feladatkörébe tartznak a gazdasági prgramt, a költségvetést érintő feladatk, a vársgazdálkdás és a vagyngazdálkdás feladatai, emellett a bizttság összehanglja a fejlesztési terveket, gazdasági célkitűzéseket és a rendelkezésre álló pénzügyi frráskat, közreműködik az önkrmányzat ciklusprgramjának kidlgzásában, figyelemmel kíséri annak megvalósulását. A Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizttság környezetvédelmi szempntból véleményezi a vársi beruházáskat, szerkezeti és szabályzási terveket, illetve előzetes véleményezési jgt 6
gyakrl a település közigazgatási határán belül tervezett rövid, közép és hsszú távú, átfgó fejlesztési célk meghatárzásánál, melyek területfelhasználást igényelnek és környezetvédelmi vnatkzásuk nyilvánvaló. Az önkrmányzat főként a képviselő-testület által megszavaztt gazdaságfejlesztés peratív feladatkat látja el, külön e célra létrehztt sztálya, szervezeti egysége nincsen. 1.4. A helyi gazdaság struktúrája Dunavarsányban 2014-ben 1028 bejegyzett vállalkzás vlt, ebből 462 önálló vállalkzás, 409 krlátlt felelősségű társaság, 151 betéti társaság, 2 részvénytársaság és 1 szövetkezet. A működő vállalkzáskat tekintve Dunavarsányban 2013-ban 423 vállalkzás működött. A vállalkzásk tevékenységi területét tekintve a számbelileg leghangsúlysabb ágazatk a kereskedelem, gépjárműjavítás (119 vállalkzás), az építőipar (57 vállalkzás), a szakmai, tudmánys, művészi tevékenység (49 vállalkzás), a szállítás, raktárzás (25 vállalkzás), a feldlgzóipar (23 vállalkzás), és az adminisztratív és szlgáltatás támgató tevékenységek (23 vállalkzás). Gazdasági szempntból jelentős, hgy Dunavarsányban működik 6 db mezőgazdasági, erdőgazdálkdási, halászati vállalkzás, 3 db vízellátási vállalkzás és 2 bányászattal, kőfejtéssel fglalkzó vállalkzás. 120 119 100 80 60 57 49 40 20 0 25 23 23 20 19 18 17 13 12 9 7 6 3 2 1 1. ábra: Működő vállalkzásk nemzetgazdasági áganként (2013) (Frrás: KSH Statinf) Az összes vállalkzás számának tekintetében Dunavarsányban a vizsgált időszakban flyamats növekedés figyelhető meg. Megyei szinten a flyamats növekedés szintén megfigyelhető, de kisebb mértékben. Így a település és a megye visznylatában a vizsgálatk alapján gazdasági fejlődés szempntjából kijelenthető, hgy Dunavarsány kedvezőbb helyzetben van, mint a megyei átlag. A helyi gazdaság súlyát és az iparűzési adóbevételek jelentős részét az ipari park adja, itt elsősrban lgisztikai, elektrnikai, élelmiszeripari és gépipari nagy helyigényű cégek vannak jelen, ezek közül a legjelentősebbek az IBIDEN Hungary Kft. és a Fémalk Zrt. E két vállalkzásn felül a várs jelentősebb cégei közé tartzik a mézfrgalmazó Aranynektár Kft., a benzinkutat üzemeltető Energy-Zl Kft., az építőipari segédanyagkat gyártó Peakstn Kft., az ipari parkt üzemeltető Resnatr Kft., illetve a vársi tulajdnú Dunavarsányi Vársgazdálkdási Kft. A két legnagybb vállalat, az IBIDEN Hungary Kft. és a Fémalk Zrt. biztsítja Dunavarsány iparűzésiadó-bevételeinek jelentős részét, emiatt aznban gazdálkdása biznys 7
mértékig ki is van szlgáltatva e bevételi frrásnak. 2013-ban az önkrmányzat iparűzésiadó-bevétele 695 millió 657 ezer frint vlt, mely a várs összes bevételének 43,35%-a. 50,71% 43,35% 0,03% 5,91% Iparűzési adó Építményadó Idegenfrgalmi adó Egyéb bevételek 2. ábra: Dunavarsány Várs Önkrmányzatának bevételei (2013) (Frrás: 2013. évi zárszámadási rendelet melléklete) 1.5. Térségi kapcslatk Dunavarsány lakssága a 2011-es népszámlálás adatai alapján 7363 fő vlt, ebből 5256 fő munkaképes krú. A munkaképes krúak közül 3138 fő fglalkztattt (59,7%), 386 fő munkanélküli (7,34%), 1921 fő inaktív kereső (36,34%), 1929 fő eltarttt (36,7%). A relatív kiegyensúlyztt fglalkztatási struktúráhz nem társulnak területi különbségek, a vársra egyébként sem jellemző szegregáció vagy a társadalmi prblémák más jellegű sűrűsödése. Dunavarsány munkaképes laksságára jellemző, hgy többségében középfkú végzettséggel rendelkeznek. A fglalkzási csprtkat tekintve 3138 fő fglalkztatttból 910 fő ipari, építőipari fglalkzású (29%), 826 fő egyéb szellemi fglalkzású (26,3%), 585 fő kereskedelmi és szlgáltatási fglalkzású (18,6%), 496 fő vezető értelmiségi fglalkzású (15,8%), 289 fő egyéb fglalkzású (9,2%) és 32 fő mezőgazdasági és erdőgazdálkdási fglalkzású (1%). 1000 910 826 800 600 585 496 400 289 200 0 32 Ipari, építőipari Egyéb szellemi Kereskedelmi és Vezető értelmiségi Egyéb fglalkzás Mezőgazdasági és fglalkzás fglalkzás szlgáltatási fglalkzás erdőgazdálkdási fglalkzás fglalkzás 3. ábra: Dunavarsány fglalkztattt laksságának fglalkztatási csprtk szerinti megszlása (Frrás: KSH Statinf) Dunavarsányra a térség településeihez hasnlóan jellemző az ingázók magas száma. A munkaképes krú helyi népességen belül a fglalkztatttak száma 3138 fő, közülük 910 helyben dlgzik (29%), 2212 fő más településre jár dlgzni (71%). 2953 fő áll fglalkztatásban dunavarsányi munkahelyen közülük a fenn már említett 910 fő helybeli laks (30,8%), míg 2043 fő (69,1%) napnta ingázik Dunavarsányba. Ugyanakkr mivel nem minden munkáltatónál megldható, hgy a munkarendet a közösségi közlekedés által lefedett időszakhz igazítsa 8
a válaszadó munkáltatók 50%-a alkalmaz szerződéses járatt a munkavállalók utaztatásáhz. A többi esetben a munkavállalók autóbusszal, vnattal, kerékpárral vagy egyéni gépjárművet használva jutnak el a munkahelyükre. 29,15% 70,85% Helyben dlgzó Ingázó 4. ábra: Ingázás a dunavarsányi laksk körében (Frrás: KSH Stadat) Dunavarsányban a legnagybb fglalkztató az IBIDEN Hungary Kft., mely 2016-ban 2604 főt fglalkztat, többségében nem helybeli lakst. A 2604 főből mindössze 45 fő dunavarsányi. A többi munkaerő a környező településekről (35 fő délegyházi vagy majsházi), Budapestről (138 fő), illetve Pest megye más településeiről (848 fő) ingázik. A felsőfkú szakképzettséget igénylő munkakörökre többnyire a fővársból érkezik a munkaerő, a szak- és betaníttt munkaflyamatkra a térség többi településéről (elsősrban megyén kívülről) tbrznak munkavállalókat. 1,34% 1,73% 5,30% 59,06% 32,57% Délegyháza és Majsháza Budapest Dunavarsány Pest megye más települése Pest megyén kívül 5. ábra: Az IBIDEN Hungary Kft. által fglalkztattt munkavállalók lakhelye (Frrás: vállalati statisztikák) 9
Erősségek: 1.6. Összefglaló SWOT-értékelés Dunavarsány gazdasági életéről Jó elhelyezkedés: a várs minden szállítási mód számára kedvező pzícióban van; Budapestről egyszerűen és gyrsan elérhető; gyakrlatilag a magyar autópálya-hálózat gyújtópntjában fekszik. Erős gazdasági alapk: a Dunavarsányi Ipari Parkban működő feldlgzóüzemek nagy gazdasági súlyt képviselnek, az ipari park kielégítő szabad kapacitáskkal is bír. Frrásbőség: Dunavarsány jelentős többletbevételekre tehet szert a területén működő vállalkzásk iparűzési adója révén, tekintélyesen meghaladva a magyarrszági települési átlagt. Kiegyensúlyztt társadalm: Dunavarsányban nincs jelen szegregáció, a társadalmi prblémák súlya rszágs összehasnlításban marginális, ekképp az önkrmányzat számára sem jelent súlys anyagi terhet a leszakadók, illetve leszakadással fenyegetettek támgatása. Természeti értékek jelenléte: a bányatavak és a Kis-Duna-ág révén nagy mennyiségben áll rendelkezésre a vársban rekreációs hasznsításra alkalmas (illetve már arra használt) vízfelület. Gyengeségek: Intézményfenntartói szerep csökkenése: mint az rszágban mindenhl, úgy Dunavarsányban is igaz, hgy az állami szerepvállalás növekedésével visszaesett az önkrmányzat súlya (így mzgástere) a vársi intézmények fenntartását és működését illetően. Gazdaságszervezői, -fejlesztői rutin hiánya: a várs önkrmányzata krábban nem végzett lyan jellegű praktív gazdaságfejlesztési tevékenységet, aminek nymán rutin és szakértő kapacitás állna rendelkezésre jövőbeli ptenciális gazdaságfejlesztői feladatk ellátására. Térségi kperáció esetlegessége: nincs lyan együttműködési közeg, felület, amelyen a várs vezetése szervezett keretek között egyeztetne és tartana kapcslatt a környező településekkel. Ennek nymán az együttműködések esetlegesek, elsősrban a közös feladatellátáskhz kapcslódó találkzásk árnyékában nyílik rájuk lehetőség. Uniós frrásk hiánya: mivel Pest megye az rszág legfejlettebb régiójának, a Közép-Magyarrszág régiónak része, Dunavarsány nem részesül száms lyan khéziós frrásból, amelyben más régiók települései igen. Lehetőségek: Elérhető gazdaságfejlesztési területek: Budapest déli agglmerációjában skfelé jelent akadályt a rendelkezésre álló szabad terület hiánya. Dunavarsányban jelentős fejlesztési területek érhetőek el, mint ahgy a működő ipari park is rendelkezik még szabad kapacitáskkal. Kiaknázatlan vásárlóerő: az ingázó dunavarsányiak magas száma alapján úgy tűnhetne, hgy a várs alvótelepülés, ahl így nem érdemes szlgáltatáskat biztsítani, üzleteket nyitni. Aznban szinte ugyanannyi munkavállaló jár Dunavarsányba dlgzni más településekről, mint ahányan elhagyják e célból a várst, így a vársban megfrduló valós vásárlóerő jóval nagybb a sejthetőnél. Lehetőségek összhangja krmányzati célkkal: Dunavarsány erősségei közül száms tétel egybevág aktuális krmányzati fejlesztési szándékkkal, iránykkal. Az ipari park gépipari kapacitásai például az Irinyi Terv újraiparsítási elképzelései; az Olimpiai Közpnt jelenléte a 2024-es limpiai pályázat szempntjából bír relevanciával. Veszélyek: Az adórendszer jelentős átalakulása: az elmúlt évtizedek srán száms alkalmmal, jelentős mértékben módsultak az adóbevételek kezelésével kapcslats szabályk. Ebből következően nem tekinthetők teljesen stabil gazdasági alapnak Dunavarsány jelenlegi, relatív magas iparűzésiadó-bevételei sem. A vársnak fel kell 10
készülnie arra, hgy akár az iparűzési adó beszedésének módja, akár mértéke, akár esetleges újrasztása esetén jelentősen megváltzhat az önkrmányzat gazdasági mzgástere. Budapest szívóhatása: minden tervezett fejlesztés, cél kapcsán releváns megállapítás, hgy Budapest közelsége nagy biznytalansági tényező. A fővársban méretéből és plitikai, társadalmi, gazdasági jelentőségéből fakadóan skkal váratlanabbul következhetnek be lyan munkaerőpiaci, közlekedési stb. váltzásk, amelyek alapjaiban beflyáslják egy helyi fejlesztés hatását, mint ahgyan járásn belül bekövetkezhetnének. A Budapest Belgrád vasútvnal nem körültekintő fejlesztése: a Dunavarsányn áthaladó vasútvnal kétvágányúsítása, nagy sebességű vnallá való fejlesztése kapcsán nem ismert, hgyan váltzna a vársn belüli közlekedési infrastruktúra. Amennyiben megmarad (vagy csökken) a vasúti átkelési lehetőségek száma, egyúttal a növekvő frgalm gyakrabban zárná le azkat, annak súlys vársfejlesztési következményei lehetnek elsősrban a vasút keleti ldalán rekedő kisvarsány-közpnti vársrészt illetően. Ha fkzódik a vasútvnal elválasztó hatása, az a várs gazdasági ptenciálja számára alapvető akadály jelenthet. 11
2. HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK MAGYARORSZÁGON A gazdaságfejlesztési stratégiák átfgóan törekednek az infrmációs költségek enyhítésére. Skszr nem az infrmációk megszerzésének a lehetősége a prbléma, hanem az ezekhez való hzzáférés. Ez az infrmációhiány fennáll a vállalkzók és a pályázati rendszerek között, a munkáltatók és a munkavállalók között, illetve a vállalkzók között is. Erre megldásként infrmációs hnlapkat, egyeztető fórumkat és pályázati tanácsadási rendszert kínálnak az önkrmányzatk. A munkaerőpiacn jelenleg kettős prblémával néznek szembe az önkrmányzatk és a helyi fglalkztatók. Egyrészt sk területen nagymértékű munkaerőhiány van, főleg szakképzett emberekből. Másrészt az alacsnyan isklázttak elhelyezkedése jelent kihívást. Mindkét vázlt nehézségre hsszabb távn megldást jelentenek a tvábbképzések, valamint a szakképzések összeegyeztetése a helyi munkáltatók igényeivel. Az alacsny képzettségűek fglalkztatására rövid távn, önkrmányzati szinten főleg a közfglalkztatás jelenthet megldást, ennek a lehetőséget legtöbb önkrmányzat teljes mértékben ki is használja. A munkaerőpiaci prblémák kezelése kulcskérdés az egyes települések számára, hiszen nagyban beflyáslja a laksságmegtartó képességüket, a gazdasági élet aktivitására is jelentős beflyása van, így közvetve és közvetlenül is hat a várs költségvetési pzíciójára, beflyáslja mzgásterét. A turizmusfejlesztés is fnts pntja a települések stratégiáinak (az ilyen szempntból releváns településeken). A turisztikára épülő sikeres gazdaságfejlesztési stratégiák vagy egy egész évben nagy vnzerővel bíró attrakció köré épülnek (pl. Hévíz), vagy tekintetbe veszik a látgatók széles turisztikai kínálat iránti igényeit és egy szélesebb térségi együttműködés részeseként a turizmus egyes szereplői közötti kmmunikációt és együttműködést próbálják kialakítani például turisztikai desztinációmenedzsment segítségével. A turisztikára építő fejlesztések a helyi kultúra áplására a helyi identitás megerősítésére is pzitív hatással lehetnek. A Dunavarsányhz hasnló elhelyezkedésű területeken, ahnnan könnyen elérhetőek nagy munkaerőpiack és fgyasztói piack, az ipari park(k) fejlesztése és bővítése is releváns cél lehet, ami szintén eszköz lehet a munkahelyteremtésben, illetve a helyben beszedett iparűzési adó jelentősen megnövelheti az önkrmányzatk gazdálkdási lehetőségeit is. Az egyes ipari parkk közműfejlesztése, infrastruktúrafejlesztése, illetve a környező közutak megújítása vnzóbbá teheti azkat az újnnan letelepülő cégek számára. Tekintettel arra, hgy az ilyen adttságú területeken gyakri a versenyhelyzet a többi településsel, általában csak az tud ipari parkra épített gazdaságfejlesztést sikeresen megvalósítani, aki figyelembe veszi a cégek klaszteresedési céljait és specializálni tudja ipari parkját néhány ágazatra, illetve a környéken már meglévő gazdasági ágazatkra. Számít tvábbá, ha megfelelő szlgáltatáskat tud biztsítani a betelepülő cégeknek az engedélyezési, együttműködési flyamatkban. A legtöbb várs gazdaságának gerincét a helyi kisvállalkzásk adják, akik ha flyamats és stabil bővülést tudnak felmutatni, lényegesen nagybb munkahelyteremtő és hzzáadttérték-növelő ptenciállal bírnak, mint egy-két nagybb cég befektetőként való megszerzése. Minden esetben célja és eszköze is a gazdaságfejlesztésnek a helyi vállalkzásk támgatása. Erre több eszköze van az önkrmányzatknak. Az önkrmányzat alaptevékenységéből adódóan, mint hatósági szereplő, nagy segítséget jelenthet a gazdaság számára, amennyiben sikerül egyablaks, a vállalkzói nyelvet és ügymenetet is kiszlgálni képes hatósági tevékenységbe szervezni saját működését. Tvábbá tapasztalt hatósági partnerként segítheti a vállalkzáskat a társhatósági engedélyezési utak lerövidítésében. Támgathatja őket a már említett infrmációszlgáltatással (pályázati tanácsadással, képzésekkel), illetve pénzügyi közvetítőkkel együttműködésben biztsíthat számukra kedvező visszatérítendő frráskat, amiknek célja, hgy élénkítse a befektetési és beruházási kedvet. Az önkrmányzat bekapcslódhat lyan vállalkzói együttműködésekbe, ahl az önkrmányzat stabil partnerként segítheti az együttműködéshez szükséges bizalm létrejöttét. Mint egy-egy várs jelentős kereslettel bíró intézményi szereplője, stabil megrendelőként támgathatja a helyi vállalkzáskat de úgy is, mint aki a vállalkzásk fejlesztéseinek biztsít nagybb nyilvánsságt egy-egy 12
prttípus saját használatban történő bemutatásával, részbeni finanszírzójaként. Az üzleti és vállalati kultúra támgatása és megteremtése is fnts eszköz, mivel az aktív párbeszéd az üzleti élet szereplői között termékeny együttműködésekhez vezethet. A helyi kkv-k támgatásában lényeges pnt a bizts környezet megteremtése, kiszámítható adózási feltételekkel (és azk jó kmmunikációjával), inkubációs szlgáltatáskkal. Az innváció és a kutatás-fejlesztési tevékenységek támgatása hzzásegítheti a vállalkzáskat, hgy hazai és külső piackn is versenyképesek lehessenek. A gazdaságfejlesztési stratégiák közös vnása, hgy általában az önkrmányzatk mint hatékny szabályzók és szlgáltatók, illetve mint közvetítők és támgatók jelennek meg a piac és a szükségletek, a piac és a munkavállalók között, nem pedig aktrként. Főként összehangló szerepet szánnak önmaguknak. Ez a bizts környezet, a rugalmas ügyintézés és a tanácsadás képében jelenik meg. Az eddig említett összes eszközt összekapcslva jelentős szerepet tulajdnítttak a stratégiai tervezésben a marketing és PR eszközének. A jó minőségű és infrmatív hnlapk, az egységes arculat, a helyi termékek reklámzása, az internet adta lehetőségek kihasználása elkerülhetetlen a pezsgő gazdasági élet elősegítésében, hiszen nem elég, ha valami értéket teremt, haszns és jó az adtt településen, kell hzzá, hgy eljussn a híre az emberekhez és gazdasági szereplőkhöz, így segítve a ptenciális lehetőségek kiaknázását. 13
3. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI JAVASLATOK 6. ábra: Prblémák és célk kapcslata. 3.1. Prblémacskrk Dunavarsány helyzete és adttságai alapján hat fő prblémacskrra reflektálva javaslt beavatkzáskat tervezni annak érdekében, hgy a várs gazdasága stabilabb és skrétűbb lehessen; több munkahelyet és az igényeknek jbban megfelelő munkavállalókat kínálhassn. E fő prblémacskrk az alábbiak: a) Egyldalú függés azns ágazatban működő nagy adófizetőktől b) A helyi lakssági igényeknek megfelelő munkahelyek szűkössége c) Munkaerőhiány a helyben kínált pzíciók betöltésében d) A helyi munkáltatókkal összefnódó szakképzés hiánya e) Szlgáltató szektr gyengesége, egyes területeken hiánya f) Vállakzóközi együttműködések hiánya 3.2. Célk A fent megfgalmaztt prblémák kezelését hárm fő célban fglaltuk össze: 1. A helyi gazdaság sérülékenységének csökkentése a gazdaság szerkezetének diverzifikálásával (Hiányzó gazdasági ágazatk letelepedésének ösztönzése; gazdasági eszközök, infrastruktúra szükség szerinti biztsítása; krdinációs szerep felvállalása; vállalkzásélénkítő és -segítő szlgáltatásk biztsítása.) 2. Helyi kereslet erősítése (Dunavarsányiak vásárlóereje helyben tartásának ösztönzése; Dunavarsányban munkát vállalók, átutazók, módváltók vásárlóerejének jbb elérése; helyi termékek helyben tartásának és fgyasztásának ösztönzése.) 3. Helyi együttműködések katalizálása (Közvetítés gazdasági szereplők között; egyeztetőfórumk és infrmációáramlást biztsító csatrnák működése.) 14
Hrizntális célk Hárm tvábbi szempntt nem a knkrét feltárt prblémákra válaszul, és nem is knkrét prjektekként megvalósítandó célként, hanem minden egyéb megvalósítás srán szem előtt tartandó hrizntális követelményként javaslunk figyelembe venni: - Atipikus fglalkztatási frmák (részmunka, távmunka stb.) támgatása a munkaerőpiacról annak rugalmatlansága miatt kiszrulók számára. - Funkcinális megfelelés az egyes vársrészek számára az integrált településfejlesztési stratégiában kijelölt prfilknak. - Helyi munkaerő előnyben részesítése az egyes prjektek nymán létesülő pzíciók betöltése srán. 3.3. Prjektjavaslatk A gazdaságfejlesztési stratégia az integrált településfejlesztési stratégiával (ITS) összhangban készült, ami egyebek mellett a prjektjavaslatk terén is megmutatkzik. Ugyan az alábbiakban javaslt prjektek közül nem mindegyik feleltethető meg közvetlenül az ITS valamely prjektjének, biznys mértékig mindegyik javaslat tükröződik az utóbbi dkumentumban is. Minden alkalmmal hivatkzunk a releváns ITSkulcsprjektekre, melyek a stratégiában részletesebben is kidlgzásra kerültek. Ahl nem szerepel ilyen hivatkzás, a gazdaságfejlesztési javaslat egyéb prjektként, említésszinten jelenik meg az ITS-ben. Szlgáltatóközpnt létesítése és megközelíthetőségének biztsítása A Dunavarsányban hiányzó vagy nem kielégítő mértékben jelen lévő szlgáltatásk, szaküzletek stb. távl maradása sk esetben annak köszönhető, hgy a helyiek vásárlóereje (amely jelentős részben a vársn kívül hasznsul) nem elegendő a rentábilis működéshez. Ezen a várs vezetése a működési költségek mérséklésének lehetővé tételével tud segíteni melyre az egyik lehetséges módszer egy önkrmányzati (illetve, rendelkezésre álló érdeklődő esetén, magánbefektető bevnásával létesülő és üzemeltetett) szlgáltatóközpnt, ahl támgattt helyiségbérlettel juthatnak üzlethelyiséghez a ptenciális szlgáltatók. A prjektnek fnts eleme az önkrmányzati kntrll biztsítása, ami szakmailag kmpetens és dedikált menedzsmentet igényel (egyúttal akár ki is szervezhető): egyfelől a hiányszlgáltatásk, -üzletek naprakész aznsítása érdekében, másrészt azért, hgy a szlgáltatóközpnt e hiánysságkat legyen képes pótlni. A közpnt létesítése már önmagában is bír biznys katalizátrhatással: a klaszteresen jelen lévő kínálat skkal nagybb keresletet generál, mint az egyenként esetleg megjelenő szlgáltatók. Egyúttal azáltal, hgy a Dunavarsányban hiánylt kereskedelmi-szlgáltatási kapacitásk egy része egyúttal térségi (de legalábbis mikrtérségi) hiánysságkat is jelent, a szlgáltatóközpnt vnzereje a környező településekre is kiterjed. Ahhz, hgy Dunavarsány taglt településszerkezetének egésze, a környező települések (illetve a Dunavarsányban dlgzó ingázók) kereslete is meg tudjn jelenni a szlgáltatóközpntban, célszerű lyan centrális helyszínt választani annak, ami minden irányból jól elérhető és kapcslódik a létező vársközpnthz. E szempntból a vasútállmás környéke a legjbb választás, ahl a vasúti és autóbuszmegállóhelyen kívül parkló is rendelkezésre áll. Fnts kapcslódó fejlesztés ugyanakkr a kerékékpárs és közösségi közlekedés összvársi fejlesztése, annak érdekében, hgy minden eszközzel megfelelően elérhető legyen a szlgáltatóközpnt. A 2016. któberi kérdőíves felmérés eredményei szerint tipikusan keresett üzlet-, illetve szlgáltatótípusnak számít a cipész, a telekmmunikációs szaküzlet és a bankfiók de érkeztek említések méteráru-szaküzletet, kisgépszerelőt, illetve asztalst hiánylva is. 15
- Kapcslódó ITS-kulcsprjektek: 1.2. Helyi és térségi hiányszlgáltatásk letelepedésének ösztönzése 4.1. Szigethalm autóbusz-állmás és Dunavarsány autóbuszs kapcslatának javítása 4.3. Dunavarsány kerékpárzhatóságának fejlesztése Befektetési kedvezmény Elsősrban az előző prjekttel együtt javaslt beavatkzás adókedvezmény vagy közvetlen fejlesztési támgatás biztsítása azn vállalkzásk számára, amelyek a várs számára kívánats tevékenységet képviselnek értve ezalatt a hiányszlgáltatáskn és -üzleteken felül a turizmusban (mint javaslt gazdaságélénkítési ágazatban) aktív befektetőket is. Adókedvezményt az önkrmányzat gyakrlatilag csak az iparűzési és a kmmunális adóterhére adhat, ami önmagában nem túlzttan erős mtiváló tényező, így a prjekt elsősrban más gazdaságélénkítő beavatkzással közösen javaslt. E prjektnek is fnts eleme a hiányszlgáltatásk, -üzletek naprakész aznsítása, ami szakmailag kmpetens, célszerűen a szlgáltatóközpnt létesítése kapcsán javaslttal azns menedzsmentkapacitást igényel. Amennyiben sikerül együttműködést kialakítani valamely KKV-finanszírzást nyújtó intézménnyel (pl. a Pest Megyei Vállalkzásfejlesztési Alapítvánnyal), akkr lyan helyi önkrmányzati kamattámgatással lehet e kedvezményes frráskat hzzáférhetővé tenni, amely megfelelő ágazatk, pl. szlgáltatásk dunavarsányi letelepítése esetén külön támgatást biztsít egy-egy kisvállalkzásnak. - Kapcslódó ITS-kulcsprjekt: 1.2. Helyi és térségi hiányszlgáltatásk letelepedésének ösztönzése Dedikált önkrmányzati gazdaságfejlesztési kapacitásk felépítése Dunavarsány gazdaságának kívánats diverzifikálása száms különböző vállalkzói csprt megszólításával lehetséges, mely csprtk igen eltérő támgatási szükségletekkel bírnak. E szükségletek egy része nem szrul feltétlenül önkrmányzati szerepvállalásra, más részük aznban egyébként nem megvalósuló beruházásk, prfil- és kapacitásbővítések, vállalkzóvá válásk frmájában eredményezi a helyi gazdaság fejlődését. A prjekt a kezdő vállalkzók számára jelenthet stratégiai, ügyintézési tanácsadást, kisebb átmeneti hitelek biztsítását; tetszőleges méretű vállalkzásk számára pályázati tanácsadást; nagybb vállalkzásk részére akár közös lbbitevékenységet is. A kapacitás felépítése elsősrban humán erőfrrást jelent: vállalkzásfejlesztéssel és -tanácsadással fglalkzó szakértő fglalkztatását (akár önkrmányzati alkalmazás, akár megbízás frmájában). Dunavarsány méreteiből fakadóan külön irdára, ügyfélfgadó helyszínre nincs szükség, a tanácsadás és kperáció bármely alkalmas önkrmányzati irdában flyhat. Szükséges aznban a támgatási kapacitás létének flyamats, intenzív kmmunikálása a célcsprt részére. A működő vállalkzásk felé is javaslt a praktív kmmunikáció, elsősrban aktuális pályázati, kperációs stb. lehetőségeket illetően. A helyi vállalkzásk által igénybe vetteken felül megmaradó kapacitásk terhére lehetséges a szlgáltatás hirdetése a környék más településeinek vállalkzói felé is, legalábbis azkn a településeken, ahl helyben nem áll rendelkezésre hasnlóan felhasználható szaktudás. Ez részben hzzájárulhat friss vállalkzói kapacitásk Dunavarsányba vnzásáhz, részben erősítheti a várs alközpnti szerepkörét, ezzel gazdasági súlyát is. 16
Szakképzési együttműködés katalizálása Mint Magyarrszág száms részén, úgy Budapest déli agglmerációjában is prblémát jelent, hgy a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik első számú akadálya. Dunavarsányban szinte minden nagybb üzem létszámhiánnyal küzd, elsősrban szak- és betaníttt munkásk terén, úgy, hgy az alkalmazásban állók jelentős részét is távlabbról, gyakran 100-150 kilméterről szállítják napnta munkába. E prbléma rszágsan is megldatlan, így helyi szinten csak minimális mértékben kezelhető. Részben hzzájárulhat aznban ahhz, hgy megfelelően képzett szakemberekhez jussanak a helyi üzemek, ha az ilyen irányú ambíciókkal rendelkező fiatalknak helyi életpályamdellt tud kínálni a képzés és a fglalkztatás lánclata. Ebben egy dunavarsányi vagy környékbeli középisklás úgy kezdheti el a tanulmányait, hgy tudhatja: piacképes szakmát szerez, amivel közvetlenül és helyben (!) biztsíttt a hsszú távú fglalkzatása is. Ez kból javaslt, hgy Dunavarsány önkrmányzata vállaljn közvetítői szerepet a ptenciális fglalkztatók és a ptenciális képzőintézmények (illetve azk ptenciális fenntartói-üzemeltetői) között. A javaslat célja, hgy a közvetítő tevékenység eredményeként legkedvezőbb frgatókönyvként középiskla nyíljn Dunavarsányban, amely a várs releváns üzemeivel kötött duális képzési megállapdás nymán helyben képes szakmai gyakrlatt is biztsítani. Alternatív lehetőség más, létező környékbeli ktatási intézmény bevnása hasnló együttműködésbe, bár ez a lehetőség megfsztja Dunavarsányt az iskla járuléks előnyeitől: a vársiasabb településkép lehetőségétől és a nagybb frgalm jelentette magasabb helyi vásárlóerőtől. A várs részéről szükséges, hgy az egyeztetések időtartamára felelős menedzser képviselje az önkrmányzati érdekeket, praktívan keresse az együttműködési lehetőségeket és a ptenciálisan érdekelt ipari, képzési és isklafenntartó szereplőket. E menedzsmentkapacitás akár a munkásszállás/kllégium létesítésére irányuló prjektért is felelős lehet, hiszen a két fejlesztésnek van kapcslódási felülete. - Kapcslódó ITS-kulcsprjekt: 3.6. Önkrmányzati közvetítő munka duális szakképzési együttműködések elindításában Munkásszállás/kllégium létesítése Az előző prjektjavaslattal szrsan összefüggő lehetőség ideiglenes szállásk biztsítása a tanulmányi vagy munkavállalási célból átmenetileg Dunavarsányban tartózkdók számára. A helyi üzemeket is sújtó munkaerőhiány miatt skan ingáznak egyénileg és szervezetten nagybb távlságkról Dunavarsányba, ami több szempntból sem szerencsés állapt: egyszerre jelentős időkiesés és tetemes költség. Ezen állapt felldása kapcsán több munkaadó részéről is felmerült saját munkásszállás építése, ami a gazdaságfejlesztési stratégián kívül álló kkból elsősrban a szegregáció veszélye miatt nem javaslt. A laktt területeken kívül, az ipari üzemeknél megépült munkásszállásk ugyanakkr a várs gazdasága szempntjából sem ideálisak: az tt tartózkdó alkalmazttak el vannak zárva a vársi szlgáltatásktól, így kevésbé reális, hgy fgyasztásuk a helyi vállalkzáskat gazdagítsa (mintsem egy környékbeli, szervezetten célszerűbben megközelíthető bevásárlóközpntt). A fentiek kán javaslt, hgy a várs működjön együtt az érdekelt munkaadókkal abban, hgy a szükséges munkásszállás-kapacitásk a vársn belül épüljenek meg akár egy helyszínen, akár többön. Ezt Dunavarsány akár telkek biztsításával, akár csupán a szükséges egyeztetésekben, illetve a frrásszerzésben vállalt közvetítői szereppel ösztönözheti (illetve a külterületi munkásszállásk létesítéséhez szükséges engedélyek visszatartásával érvényesítheti szándékát). Amennyiben kncentrált frmában kerül sr munkásszállásk létesítésére, és reálissá válik középiskla nyitása is Dunavarsányban, érdemes megfntlni a kapacitásk kllégiumi célú hasznsításának lehetőségét is. Bár tanulóból biznyára jelentősen kevesebb érkezne nagybb távlságról Dunavarsányba, mint ahányan távlsági ingázókként tennék, a lehetőséget mindenképp érdemes megvizsgálni. 17
A várs részéről érdemes a szükséges időtartamra e célra felelős menedzsert alkalmazni, aki közvetítői szerepben képviseli az önkrmányzati érdekeket az egyeztetések srán. E menedzsmentkapacitás akár a szakképzési együttműködések katalizálásáért is felelős lehet, hiszen a két prjektnek van kapcslódási felülete. - Kapcslódó ITS-kulcsprjekt: 6.4. Önkrmányzati szervező munka településszerkezetbe illő munkásszállás-kapacitásk létrehzásában Turisztikai kínálat bővítése Bár külön ágazati kncepció fglalkzik Dunavarsány turizmusának fejlesztésével, a várs gazdasága szempntjából is kifejezetten releváns kérdésről van szó hiszen a bányatavak és a Ráckevei-Duna-ág, az EurVel 6-útvnal, illetve a térség egyéb vnzerői révén a várs észrevehető kihasználatlan turisztikai ptenciállal bír. E ptenciál jbb kiaknázása vállalkzáskat és munkahelyeket teremthet, alapvetően hzzájárulva Dunavarsány gazdasági szerkezetének skszínűbbé tételéhez. E prjektjavaslat részét képezik önkrmányzati kmpetenciájú fejlesztések (látványsságként működő prgramk, rendezvények szervezése, a Duna-part minél teljesebb körű kinyitása, sólyapálya építése), illetve váltzats kperációs lehetőségek is. Utóbbiak részeként javaslt a Kis-Duna Mente TDM-szervezettel való intenzív együttműködés, valamint a Dunavarsányi Olimpiai Közpnt rekreációs kapacitásainak bevnása a várs turisztikai kínálatába. Utóbbi jelentőségét külön kiemeli, hgy Dunavarsányban itt kínálkzik a legkedvezőbb lehetőség az evezős és kajak-kenus turizmus intenzívebb kihasználására. Fnts vársi szerepvállalást jelent a turisztikai prfilú kmmunikáció: intenzív vársmarketing; brsúrák, kiadványk és nline jelenlét biztsítása, lehetőség szerint prfesszinális szervezésben és kivitelezésben. Ehhez kapcslódó feladat a gyalgs, kerékpárs, lvas és vízi túraútvnalak kialakítása, azk jelzése, tájékztató és ismeretterjesztő táblák, segédletek elhelyezése. E túraútvnalak célszerűen túlmutatnak a várs határain, így tervezésük, kivitelezésük és működtetésük térségi, akár a TDM-szervezet keretein belülre is vnható feladat, ekképp feltételezi a szmszéds településekkel való intenzív kapcslattartást. A hálózats túraútvnal-fejlesztések mentén pihenőhelyek, szabadidős helyszínek vársszerte kialakíthatóak. Létező erőssége Dunavarsánynak a hrgászturizmus, így az e területen rendelkezésre álló lehetőségek a fent említett vársmarketing-feladatkkal kherens hirdetése, népszerűsítése is kiemelt feladat. Javaslt az egyelőre hasznsítás alatt nem álló, illetve nem rekultivált bányatavak esetében a hrgászfunkció (vagy befektetői érdeklődés esetén egyéb rekreációs funkció) kialakítása. A megvalósítás terén a létező vársi (anyagi és kapcslati) erőfrrásk használata, illetve a marketing terén célszerűen külső partner megbízása javaslt. - Kapcslódó ITS-kulcsprjektek: D1. Tematikus játszótér E1. Duna-parti sétányn közkert és vendéglátóegységek létesítése E2. Duna-parti sétány bővítése déli irányban F1. Turisztikai attrakciófejlesztés a bányatavakn F2. Határzat a bányatavak környékének beépítésre nem kijelölt területként való megtartásáról 1.1. Dmariba-sziget ökturisztikai fejlesztése 4.3. Dunavarsány kerékpárzhatóságának fejlesztése 5.2. Vársmarketing 6.3. Egykri bányaterületek rehabilitációja 18
Infrmációáramlás javítása a vársi gazdasági kapacitáskról Főként Dunavarsány agglmerációs pzíciójából fakadhat, hgy nem jellemző a helyben működő vállalkzásk megjelenése a várs kereskedelmében. Míg az rszágs jelentőségű gépipari beszállítóknál természetes, hgy nem a dunavarsányi piac ellátása a céljuk, addig a helyi szlgáltatók, őstermelők részéről már kevésbé szükségszerű, hgy csak esetlegesen értékesítsék termékeiket, terményeiket, szlgáltatásaikat Dunavarsányban. Biznyára nem kizárólags kként, de biznys mértékig akadálya a vársn belüli gazdasági kapcslatk terjedésének az infrmációhiány melynek felldásában az önkrmányzat jelentős szerepet vállalhat. Erre lehetséges eszköz egy naprakész nline adatbázis létrehzása és vezetése a helyi vállalkzáskról, azk tevékenységi köréről, prfiljáról és elérhetőségeiről, a lehető leginkább felhasználó-rientált módn, úgy, hgy bármilyen kívánt terméktől vagy szlgáltatásról rövid útn eldönthető legyen, van-e, aki helyben kínálja azt. E felület megtervezését javaslt prfi kivitelezőre bízni. Fnts, hgy a felület létrejöttét tartós és átgndlt tudatfrmáló kampány is kísérje, erősítve annak üzenetét, hgy a vásárlóerő helyben tartása a várs közös érdeke, ami a fenntarthatósági szempntkn felül a település általáns fejlődését és jólétét is szlgálja. A hbbi- és őstermelők esetében a helyi értékesítés legcélszerűbb eszköze a termelői piac, melynek intézményét kifejezetten javaslt bevezetni. - Kapcslódó ITS-kulcsprjektek: 5.1. Termelői piac létesítése Helyi termelők, szlgáltatók előnyben részesítése önkrmányzati beszerzésekben Elsősrban szimblikus, mintsem direkt gazdaságfejlesztési prjekt az önkrmányzati fenntartású intézményeknél azn beszerzések esetén, melyekben a kapcslódó jgszabályk arra lehetőséget teremtenek, dunavarsányi beszállítók előnyben részesítése. Lévén szimblikus prjekt, igen fnts e beszerzések megfelelő dkumentálása és kmmunikációja a helyi nyilvánsságban. 19
4. NYILVÁNOSSÁG ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Javaslt a stratégia elfgadását és annak tartalmát, illetve aktuális előrehaladását az alábbi, 2016 őszén ismert csatrnákn terjeszteni, illetve az aktualitáskat a későbbiekben esetlegesen elinduló új, megfelelő eléréssel bíró médiumkn is hirdetni. Javaslt csatrnák: - Dunavarsányi Napló - Lakihegy Rádió - dunavarsany.hu - facebk.cm/dunavarsanyhivatals - aktualitásk kapcsán plakátk, önkrmányzati hirdetőtáblák (Az egyes javaslt prjektek leírása tartalmazza az adtt prjektben a nyilvánsság felé való kmmunikáció relevanciáját, kívánt tartalmát.) 5. KOCKÁZATELEMZÉS A gazdaságfejlesztési stratégia kapcsán felmerülő kckázatk összegyűjtésére az 0. fejezetben már sr került a SWOT-analízisben szereplő gyengeségek és veszélyek révén, így az alábbiakban az tt leírtak lehetséges kezelését írjuk le. - Intézményfenntartói szerep csökkenése: szrs kperáció az adtt új intézményfenntartóval (például a KLIK tankerületével), praktív és támgató fellépés a feladatellátásban való közreműködés érdekében. - Gazdaságszervezői, -fejlesztői rutin hiánya: a kezdeti prjektek erejéig javaslt külső menedzsmentkapacitásk bevnása, ami a későbbiekben akár saját, időközben a szükséges szaktudást elsajátíttt erőfrráskkal is felváltható. (A kckázat csökkentésére javaslt első lépésként a Dedikált önkrmányzati gazdaságfejlesztési kapacitásk felépítése prjekt elindítása.) Nincs hatása az önkrmányzatnak az alábbi kckázatk kezelésére, így csupán azk szem előtt tartása javaslható: - Uniós frrásk hiánya - Az adórendszer jelentős átalakulása - Budapest szívóhatása - A Budapest Belgrád vasútvnal nem körültekintő fejlesztése 20